Alɔdlɛndonǔ Kplé Gbɛzán kpo Sinsɛnzɔ́ kpo Tɔn Sín Azɔ̌wema Tɔn Lɛ
3-9 AVRIL
DƆKUN MAWUXÓ Ɔ TƆN ÐÉ LƐ | JELEMÍI 17-21
“Nǔ Jehovah Ni Wà Azɔ̌ Ðò Linlin Towe kpo Walɔ Towe kpo Wu”
it-2-F 770 akpá. 4
Kɔlilɛ Sín Hwɛ Mɛtɔn lɛ Gudo
Zɛ̌nmɛtɔ́ ɖé sixu jɛ zɛ̌n ɖé mɛ jí bo wá huzu i dó alɔkpa ɖevo, “enyi zɛ̌n e mɛ wɛ é ɖè ɔ ma nyɔ́ ǎ ɔ” nɛ. (Jel 18:3, 4) Gbɔn kpɔ́ndéwú enɛ gblamɛ ɔ, ɖiɖexlɛ́ wɛ Jehovah ɖè ɖɔ emi cí gbɛtɔ́ e sixu hɛn nǔ e é bló é gblé ɖɔhun ǎ, é nyɔ́ wà ɔ, é ɖexlɛ́ ɖɔ ɖó emi nyí Mawu wutu ɔ, emi ɖó acɛ dó gbɛtɔ́ lɛ jí, bo na huzu walɔ sɔgbe xá lee ye yí gbè alǒ gbɛ́ nǔjlɔjlɔwiwa tɔn kpo nùblawukúnúmɛ tɔn kpo gbɔn é. (Sɔ́ jlɛ́ dó Eza 45:9; Hlɔ 9:19-21 wu.) Mɔ̌ mɛ ɔ, é “nɔ jó nǔ e [é] ɖɔ [emi] na wà xá” akɔta ɖé é dó, alǒ “jó nǔ ɖagbe e [é] ko ɖɔ [emi] na bló n’i ɔ dó.” (Jel 18:5-10) Enɛ wu ɔ, enyi Jehovah, Zɛ̌nmɛtɔ́ Ðaxó ɔ, wɛ nɔ wà nǔ nyì dò ǎ, loɔ, gbɛtɔ́ e nyí “ko” é wɛ na bló “huzuhuzu” ɖò ayi mɛ, b’ɛ nɔ zɔ́n bɔ Jehovah nɔ ɖyɔ linlin tɔn lɛ alǒ jó nǔ e é lin ɖɔ emi na wà n’i é dó.
17-23 AVRIL
DƆKUN MAWUXÓ Ɔ TƆN ÐÉ LƐ | JELEMÍI 25-28
“Kpankɔ́n Jelemíi Ðɔhun”
jr-F 22 akpá. 13
Sinsɛnzɔ́wiwa Ðò ‘Azǎn Gudogudo Tɔn lɛ’ Mɛ
13 Ðó nǔ e ɖò jijɛ wɛ ɖò Judáa ɖò sinsɛn kpo toxóɖiɖɔ kpo linu é kpo wutu ɔ, nɛ̌ sinsɛngán lɛ ka na yí Jelemíi sín xó gbɔn? Sɔgbe kpo nǔ e gbeyiɖɔ ɔ ɖesunɔ wlan é kpo ɔ, “[vɔsanúxwlémawutɔ́ lɛ, gbeyiɖɔ lɛ kpo mɛ e ɖò finɛ lɛ bǐ kpo] zɔn jǐ tɔn, bo nɔ ɖɔ: ‘Hu jɛn è na hu we.’” Ye nɔ ɖɔ kpo adǎn kpo ɖɔ: “Nya elɔ ɔ, hu jɛn è na hu i.” (Xà Jelemíi 26:8-11.) É ɖò mɔ̌ có, gbeklanxamɛtɔ́ Jelemíi tɔn lɛ ɖu ɖ’eji ǎ. Jehovah ɖò gudo nú gbeyiɖɔ tɔn bo na hwlɛn ɛ gán. Jelemíi ɖesunɔ lɔn bonu nukún e ván dó è wɛ gbeklanxamɛtɔ́ tɔn lɛ ɖè é, alǒ lee ye sukpɔ́ gbɔn é dó xɛsi i ǎ. Hwi lɔ ɖó na wà mɔ̌ ǎ.
Nǔ Xɔ Akwɛ Biblu Tɔn lɛ Biba
jr-F 27 akpá. 21
Sinsɛnzɔ́wiwa Ðò ‘Azǎn Gudogudo Tɔn lɛ’ Mɛ
21 É cí ɖɔ ee Sedesiyasi jɛ acɛ kpa jí tlolo é ɔ, tofɔzéɖotetɔ́ lɛ gosin Edɔmu, Mɔwabu, Amumɔ́ɔ, Tíi kpo Sidɔ́ɔn kpo bo wá Jeluzalɛmu ɖɔhun. Bɔya linlin wɛ ye ɖè bo na dɔn Sedesiyasi dó ahwan yetɔn mɛ bo na fɔ́n gǔ dó Nabukodonɔzɔ́ɔ jí. É ɖò mɔ có, Jelemíi dó wusyɛn lanmɛ nú Sedesiyasi ɖɔ é ni jó ta nú Babilɔnu. Ðò ali ɖokpo ɔ nu ɔ, Jelemíi bló agbanhɛnkpo nú tofɔzéɖotetɔ́ lɛ dó ɖexlɛ́ ɖɔ akɔta ye lɔmɔ̌ tɔn lɛ na hwíhwɛ́ yeɖée dó Babilɔnunu lɛ glɔ. (Jel. 27:1-3, 14) Nǔ e Jelemíi wà é nyɔ́ sè nú mɛ bǐ ǎ, ɖó gbeyiɖɔzɔ́ e Jelemíi wà kpo wɛn e mɛ lɛ ma keya na ǎ é jijla kpo lɛ́ vɛwǔ n’i tawun ɖó Hananiya wu. É nyí gbeyiɖɔ adingbannɔ e ɖɔ ɖò agbawungba ɖò Mawu nyikɔ mɛ ɖɔ è na hɛn agbanhɛnkpo Babilɔnu tɔn wɛn é. Amɔ̌ xó e Jehovah ɖɔ gbɔn Jelemíi jí é wɛ nyí ɖɔ, ɖò xwè ɖokpo vlamɛ ɔ, Hananiya adingbannɔ ɔ na kú. Nǔ e ka jɛ é nɛ.—Jel. 28:1-3, 16, 17.
jr-F 187-188 akpá. 11-12
“Un Sixu Nɔ Xwii Ǎ”
11 É nyɔ́ ɖɔ mǐ ni hɛn d’ayi mɛ ɖɔ Jelemíi kún nyí Mawu sɛntɔ́ makpotó ó. É nɔ ɖó linlin e sɔgbe é ɖò gbeklanxamɛtɔ́ lɛ nukɔn. É tuùn hwenu e é ɖó na hɔn é. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, lin tamɛ dó hwenu e é kpannukɔn Hananiya é jí. Ee gbeyiɖɔ adingbannɔ enɛ flí nǔɖɔɖ’ayǐ Jehovah tɔn xwè ɖò agbawungba gudo é ɔ, Jelemíi gbɛ́ nǔ n’i bo tinmɛ lee è sixu tuùn gbeyiɖɔ jɔ gbeyiɖɔ ɖé gbɔn é. Agbanhɛnkpo ɖé wɛ Jelemíi hɛn hwe ɔ nu bo dó ɖexlɛ́ ɖɔ acɛkpikpa Babilɔnu tɔn glɔ wɛ è ɖó na nɔ; Hananiya jɛma bo lɔ́ agbanhɛnkpo ɔ. Mɛ̌ ka sixu tuùn nǔ e Hananiya na wà bɔ d’ewu é? Enɛ wu ɔ, etɛ Jelemíi ka bló? Mǐ xà ɖɔ: “Gbeyiɖɔ Jelemíi ɖido.” Ɛɛn, Jelemíi gosin finɛ. Nukɔnmɛ ɔ, é xwedó alixlɛ́mɛ Jehovah tɔn bo lɛkɔ yì ɖɔ nǔ e na bló wɛ Mawu ɖè é nú Hananiya, nǔ ɔ wɛ nyí ɖɔ Jwifu lɛ na huzu kannumɔ nú axɔsu Babilɔnu tɔn, bɔ Hananiya na kú.—Jel. 28:1-17.
12 Tan enɛ kplɔ́n mǐ ɖɔ hwenu e mǐ ɖò Mawuxó ɖɔ wɛ é ɔ, é na nyɔ́ ɖɔ mǐ ni ɖó linlin e sɔgbe é gɔ́ nú akɔnkpinkpan. Enyi xwétɔ́ ɖé gbɛ́ linlin Biblu tɔn lɛ bo sìn xomɛ, bo tlɛ bɛ́ zingidi ɔ, mǐ sixu dó kɛnklɛn n’i kpo sísí kpo bo ɖido xwé ɖevo gbè. É byɔ ɖɔ mǐ ni dɔn nǔ syɛnsyɛn xá mɛɖebǔ ɖó wɛnɖagbe Axɔsuɖuto ɔ tɔn wu ǎ. Enyi mǐ “nɔ kú hǔn” alǒ ɖu ɖò mǐɖée jí hwenu e è wà nǔ nyanya xá mǐ é ɔ, enɛ nɔ hun ali nú xwétɔ́ ɔ b’ɛ na ɖótó mǐ hweɖevonu.—Xà 2 Timɔtée 2:23-25; Nùx. 17:14.
24-30 AVRIL
DƆKUN MAWUXÓ Ɔ TƆN ÐÉ LƐ | JELEMÍI 29-31
“Jehovah Ðɔ Akɔjijɛ Yɔyɔ̌ ɔ Xó Ð’ayǐ”
it-1-F 80 akpá. 5-6
Akɔjijɛ
Akɔjijɛ Yɔyɔ̌. Jehovah ɖɔ akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ sín xó ɖ’ayǐ gbɔn gbeyiɖɔ Jelemíi jí ɖò xwè kanweko tɛnwegɔ ɔ J.H.M. tɔn mɛ, bo ɖɔ ɖɔ é kún na cí akɔjijɛ Sɛ́n tɔn e Izlayɛli gbà é ɖɔhun ó. (Jel 31:31-34) Ðò zǎn e jɛ nukɔn nú kú Jezu Klisu tɔn é mɛ ɖò 14 Nisáan 33 H.M. tɔn, hwenu e é sɔ́ nǔwiwa Aklunɔ Sín Nùɖuɖu tɔn ɔ ɖ’ayǐ é ɔ, é ɖɔ akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ xó, bo ɖɔ ɖɔ kú emitɔn wɛ na dó zǒgbe jí. (Lk 22:20) É fɔ́n sín kú b’ɛ bló azǎn 50 (azǎn 10 ɖò jixwé yiyi tɔn gudo) gudo é ɔ, é kɔn gbigbɔ mímɛ́ e Jehovah na ɛ é dó ahwanvu tɔn ɖěɖee kplé ɖò xɔ ɖé mɛ ɖò Jeluzalɛmu lɛ é jí.—Mɛ 2:1-4, 17, 33; 2Kɔ 3:6, 8, 9; Eb 2:3, 4.
Mɛ e ɖò akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ mɛ lɛ é wɛ nyí Jehovah kpodo “mɛɖeɖóvo Mawu tɔn lɛ” kpo ɖò kɔnɖókpɔ́ mɛ xá Klisu, ye wɛ nɔte nú agun tɔn alǒ agbaza tɔn. (Eb 8:10; 12:22-24; Ga 6:15, 16; 3:26-28; Hlɔ 2:28, 29) Hun Jezu Klisu tɔn e kɔn nyì ayǐ é (é wɛ nyí gbɛ̀ tɔn e é sɔ́ dó savɔ̌ na é) wɛ hun nǔ sín akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ nu; Jezu xwlé lee vɔsisa enɛ xɔ akwɛ gbɔn é Jehovah hwenu e é lɛkɔ yì jixwé é. (Mt 26:28) Enyi Mawu ɖè mɛɖé bonu é yì jixwé ɔ (Eb 3:1), é nɔ kplá mɛ enɛ byɔ akɔjijɛ Tɔn mɛ, gbɔn vɔsisa Klisu tɔn gblamɛ. (Ðɛ 50:5; Eb 9:14, 15, 26) Jezu Klisu wɛ nyí Hwɛgbotɔ́ nú akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ (Eb 8:6, nwt; 9:15, nwt) bo lɛ́ nyí Vǐ Ablaxamu tɔn nukɔntɔn ɔ. (Ga 3:16) Gbɔn akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ sín hwɛgbigbozɔ́ ɔ gblamɛ ɔ, Jezu nɔ d’alɔ mɛ e ɖò akɔjijɛ ɔ mɛ lɛ é bɔ ye nɔ huzu Ablaxamu ví nugbǒ nugbǒ (Eb 2:16; Ga 3:29) gbɔn sisɔkɛ hwɛ yetɔn lɛ tɔn gblamɛ. Jehovah nɔ sɔ́ ye dó huzu hwɛjijɔnɔ.—Hlɔ 5:1, 2; 8:33; Eb 10:16, 17.
jr-F 173-174 akpá. 11-12
A Sixu Ðu Lè Ðò Akɔjijɛ Yɔyɔ̌ ɔ Mɛ
11 A ka jló na tuùn akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ sín akpáxwé ɖevo lɛ à? Vogbingbɔn taji e ɖò é kpo Mɔyizi Sɛ́n ɔ sín akɔjijɛ kpo tɛntin é ɖokpo wɛ nyí nǔ e jí è wlan ye dó é. (Xà Jelemíi 31:33) Awinnyatɛ lɛ jí wɛ è wlan akɔjijɛ Sɛ́n tɔn ɔ sín Sɛ́n Wǒ Lɛ dó, bɔ ye ka sɔ́ wá tíìn ǎ. Loɔ, Jelemíi ɖɔ ɖ’ayǐ ɖɔ ayi gbɛtɔ́ lɛ tɔn mɛ wɛ è na wlan akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ sín sɛ́n ɔ dó, b’ɛ na nɔ ayǐ kaka sɔyi. Nugbǒ ɔ, sɛ́n enɛ xɔ akwɛ tawun nú Klisanwun yí ami dó ɖè ɖěɖee ɖò akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ mɛ lɛ é. Bɔ “lɛngbɔ̌ ɖevo lɛ,” ɖěɖee ma ɖò akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ mɛ tlɔlɔ ǎ, bo ɖó nukúnɖiɖo bá nɔ gbɛ̀ kaka sɔyi ɖò ayikúngban jí lɛ é ka ló? (Jaan 10:16) Sɛ́n Mawu tɔn nɔ dó xomɛhunhun nú ye lɔmɔ̌. Ðò ali ɖé nu ɔ, ye cí jonɔ e ɖò Izlayɛli, bo yí gbè nú Mɔyizi Sɛ́n ɔ lobo ɖu lè ɖ’emɛ lɛ é ɖɔhun.—Lev. 24:22; Kɛ́n. 15:15.
12 Enyi è kanbyɔ we ɖɔ ‘Sɛ́n tɛ ka nyí sɛ́n e è wlan dó Klisanwun yí ami dó ɖè lɛ sín ayi mɛ é’ à jí ɔ, xósin tɛ a ka na na? É nyɔ́, sɛ́n enɛ wɛ è nɔ lɛ́ ylɔ ɖɔ “Klisu sín sɛ́n ɔ.” Izlayɛli-ví gbigbɔ tɔn lɛ wɛ è na, ye wɛ nyí mɛ e ɖò akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ mɛ lɛ é. (Ga. 6:2; Hlɔ. 2:28, 29) A sixu sɛ̀ sìn xwè nú “Klisu sín sɛ́n ɔ” kpo xókwin ɖokpo kpo: wanyiyi. (Mat. 22:36-39) Nɛ̌ è ka nɔ wlan sɛ́n enɛ dó mɛ yí ami dó ɖè lɛ sín ayi mɛ gbɔn? Xó Mawu tɔn kplɔnkplɔn kpo ɖɛxixo sɛ́dó Jehovah kpo wɛ nyí ali taji e nu nǔ nɔ nyí mɔ̌ ɖè lɛ é. Enɛ wu ɔ, sinsɛn-biblo nugbǒ ɔ sín akpáxwé enɛ lɛ ɖó na nyí hwɛhwɛ sín nǔ ɖò Klisanwun nugbǒ lɛ sín gbɛzán mɛ, mɔ̌ wɛ é ɖó na lɛ́ nyí nú mɛ e ma ɖò akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ mɛ ǎ bo ka jló na ɖu lè ɖ’emɛ lɛ é.
jr-F 177 akpá. 18
A Sixu Ðu Lè Ðò Akɔjijɛ Yɔyɔ̌ ɔ Mɛ
18 Mɔ̌ mɛ ɔ, akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ tɛɖɛ̌ lee Jehovah nɔ wà nǔ xá gbɛtɔ́ hwɛhutɔ́ lɛ (mɛ yí ami dó ɖè e ɖò akɔjijɛ ɔ mɛ lɛ é kpo mɛ e ɖó nukúnɖiɖo ayikúngban jí tɔn lɛ é kpo) gbɔn é sín akpáxwé jiwǔ ɖé jí. A sixu ɖeji ɖɔ enyi Jehovah sɔ́ hwɛ towe lɛ kɛ we ɔ, é sɔ́ na lɛkɔ wá jí ǎ. Enɛ wu ɔ, akpá e Mawu dó dó akɔjijɛ yɔyɔ̌ ɔ wu é kplɔ́n nùɖé mǐ mɛ ɖokpo ɖokpo. Kanbyɔ hwiɖée ɖɔ, ‘Un ka nɔ tɛ́n kpɔ́n bo nɔ wà nǔ Jehovah ɖɔhun, lobo nɔ wɔn nǔ e mɛ ɖevo lɛ wà nyì dó nú mì, bɔ un ko ɖɔ ɖɔ un sɔ́ kɛ ye lɛ é à?’ (Mat. 6:14, 15) Nǔ ɖó na nyí mɔ̌, enyi nùwanyido kpɛví lɛ alǒ ee syɛn tawun lɛ é wɛ ɔ nɛ, ɖi mɛ e Klisanwun ɖé da é lɛ̀ aga. Enyi xomɛvɔnɔ ɔ yí gbè bo sɔ́ hwɛ kɛ agalɛtɔ́ e lɛkɔ sín hwɛ tɔn gudo é ɔ, é ka sɔgbe bɔ é na ‘nɔ lɛ́ flín nùwanyido ɔ’ wɛ à? Nugbǒ ɔ, hwɛ e è hu dó mǐ lɛ é winwɔn sixu bɔwǔ ǎ, amɔ̌, lee mǐ sixu wà nǔ Jehovah ɖɔhun gbɔn é ɖokpo nɛ.
g-F 6/12 14 akpá. 1-2
Biblu: Wema Nǔɖɔɖ’ayǐ Nugbǒ lɛ Tɔn Ðé, Akpáxwé 2
Jijɛ Tɔn: Jwifu lɛ nɔ kannumɔgbenu nú xwè 70, bɛ́sín 607 jɛ 537 J.H.M. tɔn gudo é ɔ, Axɔsu Silusi Pɛsinu ɔ ɖè ye nyite, bo yí gbè nú ye ɖɔ ye ni lɛkɔ yì xwé ɖò Jeluzalɛmu bo vɔ́ tɛmpli ɔ gbá.—Ɛsidlasi 1:2-4.
Nǔ e hwenuxó ɖexlɛ́ é:
● Izlayɛli-ví lɛ ka nɔ kannumɔgbenu nú xwè 70 lee Biblu ɖɔ ɖ’ayǐ gbɔn é à? Ð’ayi xó e dobanúnǔtɔ́ dò kunkun tɔn nukúnɖeji Israël tɔn Ephraim Stern ɖɔ é wu: “Sín 604 J.H.M. tɔn jɛ 538 J.H.M. tɔn ɔ, kúnnuɖenú ɖě sɔ́ xlɛ́ ɖɔ è nɔ finɛ ǎ. Ðò táan enɛ lɛ bǐ vlamɛ ɔ, è vɔ́ toxo e Babilɔnunu lɛ gbà é kwín ɖokpo vɔ́vɔ́ blóɖó ǎ.” Táan enɛ e vlamɛ é ɖɔ ɖɔ mɛɖé kún nɔ finɛ ó alǒ è kún vɔ́ toxo e è gbà lɛ é blóɖó ó é ɖibla sɔgbe tawun xá kannumɔgbenu yiyi Izlayɛli-ví lɛ tɔn ɖò Babilɔnu sín 607 jɛ 537 J.H.M. tɔn.—2 Tan 36:20, 21.