Gbɛ̀i ní Amɛtsɔɔ nɔ Amɛkɛ Sanekpakpa lɛ Haa Mɛi
AKƐ famɔ eha Kristofoi akɛ ‘amɛyafee jeŋmaji fɛɛ kaselɔi,’ shi enɛ etsɔɔɔ akɛ esa akɛ amɛnyɛ̃ mɛi anɔ loo amɛtsake mɛi krokomɛi yɛ ekãa naa. Nitsumɔ ní akɛwo Yesu dɛŋ ji ní ‘ebashiɛ sanekpakpa lɛ etsɔɔ ohiafoi,’ ní ‘ebatsá mɛi ni tsuii ekumɔ lɛ,’ ní ‘eshɛje ŋkɔmɔyelɔi fɛɛ amii.’ (Mateo 28:19; Yesaia 61:1, 2; Luka 4:18, 19) Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaafee enɛ kɛtsɔ sanekpakpa ni jɛ Biblia lɛ mli lɛ jajemɔ nɔ. Taakɛ blema gbalɔ Ezekiel fee lɛ, Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ ŋmɛnɛ akɛ amɛaatao mɛi ní “dɔmɔɔ ŋtsɔi ni amɛyeɔ ŋkɔmɔ yɛ nihiinii fɛɛ ni afeɔ . . . lɛ hewɔ lɛ.”—Ezekiel 9:4.
Gbɛ ní ale fe fɛɛ ní amɛkɛtsuɔ nii ní amɛtaoɔ mɛi ni shihilɛi ni yɔɔ amrɔ nɛɛ eha amɛhao lɛ ji kɛtsɔ shia kɛ shia ní amɛyaa lɛ nɔ. No hewɔ lɛ amɛbɔɔ mɔdɛŋ waa akɛ amɛaaya maŋbii lɛ aŋɔɔ, tamɔ bɔ ni Yesu fee beni “eyakpa maji kɛ akrowai amli eshiɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ etsɔɔ mɛi” lɛ. Emra be mli kaselɔi lɛ hu fee nakai. (Luka 8:1; 9:1-6; 10:1-9) He fɛɛ he ní eeehi yɛ ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛyaa shia fɛɛ shia mli shii abɔ yɛ afi lɛ mli, ni amɛsumɔɔ ní amɛkɛ shiatsɛ lɛ agba nibii ni yaa nɔ yɛ he ni amɛyɔɔ lɛ loo yɛ je lɛŋ ní amɛyɔɔ he miishɛɛ loo amɛsusuɔ he lɛ ahe sane minitii fioo ko pɛ. Amɛtsɛ́ɔ ŋmalɛ kome loo enyɔ kɛha ehesusumɔ, ni kɛji shiatsɛ lɛ jie miishɛɛ kpo yɛ wiemɔ lɛ he lɛ, no lɛ Odasefonyo lɛ toɔ gbɛjianɔ ni eyaa eŋɔɔ ekoŋŋ yɛ be ní hi kɛha lɛ lɛ mli kɛha sanegbaa lɛ nɔtsamɔ. Amɛkɛ Bibliai kɛ woji ní gbálaa Biblia lɛ mli saji amli haa, ni kɛji shiatsɛ lɛ miisumɔ lɛ, akɛ lɛ feɔ shia Biblia mli nikasemɔ ní aheee nɔ̃ ko. Akɛ aŋkroaŋkroi kɛ wekui srɔtoi feɔ Biblia mli nikasemɔi ní yeɔ buaa nɛɛ akpekpei abɔ daa yɛ je lɛŋ fɛɛ.
Gbɛ kroko hu ní amɛtsɔɔ nɔ amɛgbaa mɛi krokomɛi “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ” ji kɛtsɔ kpeei ní afeɔ yɛ Maŋtsɛyeli Asai ni yɔɔ maji srɔtoi amli lɛ nɔ. Odasefoi lɛ feɔ kpeei yɛ jɛmɛ daa otsi. Kpeei lɛ ateŋ ekome ji maŋshiɛmɔ ní kɔɔ saneyitso hee ko ní mɛi náa he miishɛɛ lɛ he, ni no sɛɛ lɛ akaseɔ nii ní kɔɔ Biblia mli saneyitso loo gbalɛ ko he, kɛtsɔ Buu-Mɔɔ wolo tɛtrɛɛ lɛ nɔ ákɛ he ni nikasemɔ lɛ jɛ. Kpee kroko hu ji skul ní akɛtsɔseɔ Odasefoi lɛ koni amɛtsɔmɔ sanekpakpa jajelɔi ní he esa jogbaŋŋ, ni nɔ ni nyiɛɔ no hu sɛɛ ji fã ko ní ato kɛha bɔ ni odaseyeli nitsumɔ lɛ yaa nɔ yɛ jɛmɛ shikpɔŋkuku lɛ mli lɛ hesusumɔ. Agbɛnɛ hu, Odasefoi lɛ kpeɔ yɛ mɛi ashiai amli shikome daa otsi, yɛ kui bibii amli, kɛha Biblia mli nikasemɔi.
Maŋbii yɛ hegbɛ akɛ amɛbaa kpeei nɛɛ fɛɛ eko. Aheee shika ko kwraa yɛ he. Kpeei nɛɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ kɛha mɔ fɛɛ mɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Esa akɛ wɔkwɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ ní wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baatsɔ nɔ ekanya mɛi krokomɛi kɛya suɔmɔ kɛ ekpakpafeemɔ ní tsuɔ nii mli, ní wɔkafolɔ wɔkpeei amli, taakɛ mɛi komɛi feɔ lɛ, shi moŋ wɔwowoo wɔhe hewalɛ, titri lɛ akɛni nyɛnaa akɛ Gbi lɛ miibɛŋkɛ nɛɛ.” Teemɔŋ nikasemɔ kɛ nibii amlitaomɔ he miihia, shi kpe ní akɛ mɛi krokomɛi kpeɔ lɛ kanyaa mɔ: “Taakɛ dade jɔɔ dade naa lɛ, nakai gbɔmɔ kome haa mɔ kroko nilee naa baa.”—Hebribii 10:24, 25; Abɛi 27:17, The New English Bible.
Odasefoi lɛ kɛ hegbɛi ní amɛnáa ní amɛbaanyɛ amɛkɛ mɛi agba sanekpakpa lɛ he sane lɛ hu tsuɔ nii beni amɛkɛ mɛi krokomɛi kpeɔ yɛ amɛdaa gbi shihilɛi amli lɛ. Ebaanyɛ efee wiemɔi fioo ko ní amɛkɛ amɛkutsoŋnyo loo naanyo gbɛfalɔ ko wieɔ yɛ bɔs mli loo yɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ mli, loo sanegbaa ní sɛɛ kɛ ní akɛ naanyo loo wekunyo ko náa, loo saji ahesusumɔ ní akɛ naanyo nitsulɔ ko náa yɛ shwane niyeli beaŋ. Odase ní Yesu ye beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ mli babaoo tamɔ nɛkɛ—beni enyiɛ ŋshɔ naa, beni etá shi yɛ gɔŋ ko masɛi, beni eyeɔ nii yɛ mɔ ko shia, beni etee yookpeemɔ ko shishi, aloo beni efãa gbɛ yɛ wuoyaa lɛlɛ bibioo ko mli yɛ Galilea Ŋshɔ lɛ nɔ lɛ. Etsɔɔ nii yɛ kpeehei lɛ kɛ sɔlemɔtsu ni yɔɔ Yerusalem lɛ hu mli. He fɛɛ he ní eyɔɔ lɛ, etaoɔ hegbɛi ní ekɛwieɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he. Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaanyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ yɛ enɛ gbɛfaŋ hu.—1 Petro 2:21.
SHIƐMƆ KƐTSƆ NƆKWƐMƆNƆ NƆ
Gbɛ̀i ní atsɔɔ nɔ ashiɛɔ sanekpakpa nɛɛ eko kwraa efeŋ nɔ ni shishinumɔ yɔɔ he kɛ́ mɔ ni kɛɔ lɛ kɛ tsɔɔmɔi lɛ tsuuu nii. Ní aaakɛɛ nɔ kome ní afee nɔ kroko lɛ ji osatofeemɔ, ni egbala gbɔmɛi akpekpei abɔ kɛjɛ Biblia lɛ he kwraa. Anyɛŋ ashwa Biblia lɛ yɛ gbɛ ní ja nɔ. Woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ hiɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ, shi Yesu wie eshi amɛ akɛ osatofoi ji amɛ. Ewie bɔ ni amɛkaneɔ nii kɛjɛɔ Mose Mla lɛ mli lɛ he, kɛkɛ ni ekɛfata he eha ekaselɔi lɛ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ní amɛaakɛɛ nyɛ akɛ nyɛye nɔ lɛ, nyɛyea nɔ ní nyɛfea; shi amɛnifeemɔ nii lɛ nyɛkafea; ejaakɛ amɛkɛɔ moŋ, shi amɛfeee.” (Mateo 23:3) Shihilɛ ní ja he nɔkwɛmɔnɔ ní Kristofonyo aaafee lɛ wieɔ babaoo fe ŋmɛlɛtswai abɔ ní ekɛaawie shiɛmɔ wiemɔ. Afee enɛ faŋŋ aha ŋamɛi Kristofoi ni yɔɔ wumɛi ni heee yeee lɛ akɛ: “Ashi wiemɔ lɛ sɛɛ ní atsɔ yei lɛ ajeŋba nɔ ní nine ashɛ amɛnɔ, ejaakɛ amɛnaa nyɛjeŋba ní hetsemɔ kɛ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ.”—1 Petro 3:1, 2.
No hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaajie sanekpakpa lɛ yi amɛha mɛi krokomɛi yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ hu: kɛtsɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ní amɛfeɔ yɛ Kristofoi ajeŋba ní amɛjieɔ yi amɛhaa mɛi krokomɛi lɛ mli lɛ nɔ. Amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ ‘nɔ fɛɛ nɔ ní amɛtaoɔ akɛ mɛi krokomɛi aŋɔfee amɛ lɛ, amɛ hu amɛaafee amɛ nakai nɔŋŋ.’ (Mateo 7:12) Amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛkɛ gbɔmɛi fɛɛ aaahi shi yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ, shi jeee nanemɛi Odasefoi, amɛnanemɛi, akutsoŋbii, loo wekumɛi pɛ. Akɛni amɛyeee emuu hewɔ lɛ, jeee be fɛɛ be amɛyeɔ omanye. Shi amɛshweɔ akɛ amɛaafee mɛi fɛɛ ejurɔ, jeee kɛtsɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ní amɛaagba amɛ lɛ pɛ nɔ, shi kɛtsɔ yelikɛbuamɔ ní amɛkɛaaha amɛ kɛ́ eeehi nakai feemɔ lɛ nɔ.—Yakobo 2:14-17.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]
Hawaii
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]
Venezuela
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]
Yugoslavia
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 20]
Maŋtsɛyeli Asai, ní amamɔ lɛ fɛfɛo lɛ, ji hei ní ato kɛha Biblia mli sanegbaa
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 21]
Yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛweku shihilɛ mli, kɛ amɛkɛ mɛi krokomɛi ateŋ sharamɔ hu mli lɛ, Odasefoi lɛ kɛ anɔkwayeli bɔɔ mɔdɛŋ ní amɛtsu nibii ní amɛjieɔ yi amɛhaa mɛi krokomɛi lɛ he nii