Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w95 6/15 bf. 3-4
  • Ani Hetsɛ̃ Baaba Naagbee Gbi Ko?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ani Hetsɛ̃ Baaba Naagbee Gbi Ko?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Hetsɛ̃ Dumɔwui lɛ Adumɔ
  • Nɔ ni Jɛɔ Hetsɛ Mli Baa
  • Mɛni Hewɔ Hetsɛ̃ Ehe Shi Waa Lɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Maŋbii Anɔ)—2022
  • Wɔbaanyɛ Wɔye Hetsɛ̃ Nɔ!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Maŋbii Anɔ)—2022
  • Be Ni Hetsɛ̃ Sɛɛ Baafo Kwraa!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Maŋbii Anɔ)—2022
  • Mɛni Hewɔ Hetsɛ̃ Efa Nɛkɛ?​— ​Mɛni Biblia Lɛ Kɛɔ Yɛ He?
    Saji Krokomɛi
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
w95 6/15 bf. 3-4

Ani Hetsɛ̃ Baaba Naagbee Gbi Ko?

KƐJI akɛ okwɛ tɛlivishin nɔ nibii fioo lɛ, belɛ ojeee gbɔ kɛha hetsɛ̃. Hetsɛ̃ ji nɔ titri ni hɔ gbɔmɔgbee babaoo ni shiɔ amɛla yɛ amɛ sɛɛ yɛ je nɛɛ mli lɛ sɛɛ. Agbeɔ mɛi ni damɔ sɛɛ fɛlɛŋŋ ni he bɛ sane lɛ mli lɛ kɛjɛɔ Belfast kɛyashiɔ Bosnia, kɛjɛ Yerusalem kɛyashiɔ Johannesburg.

Bei pii lɛ mɛi ni gbeɔ gbɔmɛi nɛɛ leee mɛi ni amɛgbeɔ amɛ lɛ. “Efɔŋ” pɛ ni amɛfee ji akɛ, ekolɛ amɛfata “he kroko” bii lɛ ahe. Yɛ hegbeyeiwoo ni akɛtoɔ najiaŋ nɛɛ mli lɛ, gbelei ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ afee oweletɔɔ kɛha tsutsu yiwalɛ nifeemɔ ko loo “weku seshi bulemɔ.” Awuiyeli ni akɛbaa lɛ eko fɛɛ eko woɔ hetsɛ̃ ni ka kui enyɔ ni nyɛ̃ɔ amɛhe lɛ ateŋ lɛ mli wu.

Etamɔ nɔ ni nɛkɛ hetsɛ̃ ni anyaŋeɔ nɛɛ miiya hiɛ. Lá mli bei miite shi yɛ wekui, wiemɔi, kɛ hewolo nɔ sui kɛ jamɔ kui ateŋ. Ani abaanyɛ afã hetsɛ̃ shishi kwraa gbi ko? Bɔni afee ni wɔha enɛ hetoo lɛ, esa akɛ wɔnu nɔ ni kɛ hetsɛ baa lɛ shishi, ejaakɛ akɛ hetsɛ̃ fɔɔɔ wɔ.

Hetsɛ̃ Dumɔwui lɛ Adumɔ

Zlata Filipovic, Bosnia gbekɛ yoo fioo ko ni jɛ Sarajevo ekaseko hetsɛ̃ lolo. Eŋma faŋŋ yɛ weku mli awuiyeli he yɛ edaa gbi wolo ko mli akɛ: “Miyaa nɔ mibiɔ akɛ Mɛni hewɔ? Kɛha mɛni? Namɔ ashwaa? Mibiɔ, shi hetoo ko bɛ. . . . Serb-bii, Croatbii, kɛ Muslimbii fata minanemɛi gbekɛbii yei kɛ wɔweku lɛ mli nanemɛi ahe. . . . Wɔkɛ gbɔmɛi kpakpai bɔɔ, jeee gbɔmɛi gbohii. Serb-bii kɛ Croatbii kɛ Muslimbii fata mɛi ni hi lɛ ahe, tamɔ bɔ ni mɛi ni ehiii hu yɔɔ lɛ.”

Shi, mɛi ni edara lɛ ateŋ mɛi pii susuuu nakai. Amɛheɔ amɛyeɔ akɛ amɛyɛ yiŋtoi pii ni amɛaadamɔ nɔ amɛna hetsɛ̃. Mɛni hewɔ?

Jalɛsane ni ayeee. Ekolɛ nɔ titri ni woɔ hetsɛ̃ mli wu ji jalɛsane ni ayeee kɛ nɔnyɛ̃ɛ. Taakɛ Biblia lɛ kɛɔ lɛ, “weiyeli haa nilelɔ yeɔ sɛkɛ.” (Jajelɔ 7:7) Kɛ aye gbɔmɛi awui loo afee amɛ niseniianii lɛ, ewaaa akɛ amɛhe aaatsɛ̃ mɛi ni nyɛɔ amɛnɔ lɛ. Ni eyɛ mli akɛ ebaanyɛ efee nɔ ni jwɛŋmɔ bɛ mli, loo ‘sɛkɛyeli’ moŋ, shi bei pii lɛ akɛ hetsɛ̃ lɛ shãrãa kuu lɛ fɛɛ.

Yɛ be mli ni jalɛsane ni ayeee, ni yɔɔ diɛŋtsɛ loo eji nɔ ni asusuɔ kɛkɛ lɛ baanyɛ afee nɔ ni kɛ hetsɛ̃ baa titri lɛ, kɛlɛ jeee no pɛ. Ekroko hu ji mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni anaa.

Mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni anaa. Yɛ bei pii amli lɛ, mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni anaa lɛ jɛ weku loo maŋ ko nɔ bii ni aleee amɛhe nɔ ko. Yɛ nɔ ni áwie, blema nyɛ̃ɛ, loo béi ko ni bakã mɔ kɛ mɔ kome loo mɛi enyɔ ko teŋ hewɔ lɛ, abaanyɛ ana weku loo maŋ muu lɛ fɛɛ he jwɛŋmɔ gbonyo. Kɛ mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ namɔ he shi pɛ lɛ, ebaanyɛ etsimɔ mɛi ahiŋmɛi yɛ anɔkwale he. Ŋleshi woloŋmalɔ Charles Caleb Colton kɛɛ akɛ: “Wɔhe tsɛ̃ɔ mɛi krokomɛi ejaakɛ wɔleee amɛ; ni wɔsumɔŋ ni wɔle amɛ ejaakɛ wɔhe miitsɛ̃ amɛ.”

Shi, yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, maŋkwralɔi kɛ yinɔsaneŋmalɔi baanyɛ aje gbɛ aha mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ashwere yɛ maŋkwramɔŋ loo maŋhedɔɔ yiŋtoo ko hewɔ. Hitler ji enɛ nɔkwɛmɔ nɔ titri. Georg, tsutsu Hitler Obalahii kɛ obalayei bibii akuu lɛ mli nyo lɛ kɛɛ: “Klɛŋklɛŋ lɛ, Nazi lakamɔ wiemɔi tsɔɔ wɔ akɛ wɔhe atsɛ̃ Yudafoi lɛ, kɛkɛ lɛ Russiabii lɛ, kɛkɛ lɛ ‘Nazi nɔyeli lɛ henyɛlɔi’ fɛɛ. Akɛ gbekɛ nuu fioo lɛ, mihe nɔ ni akɛɛ mi lɛ miye. Miyoo yɛ sɛɛ mli akɛ ashishiu mi.” Taakɛ eji yɛ Nazi Germany kɛ hei krokomɛi lɛ, abu hewolo nɔ su loo maŋ nɔ ni mɔ ko jɛ he jwɛŋmɔ fɔŋ ni anaa lɛ bem kɛtsɔ maŋhedɔɔ nɔ.

Maŋhedɔɔ, wiemɔ, kɛ weku mligbalamɔ. Yinɔsaneŋmalɔ Peter Gay tsɔɔ nɔ ni ba beni klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ fɛ lɛ mli yɛ ewolo, The Cultivation of Hatred lɛ mli akɛ: “Maŋhedɔɔ tsumɔ ekrokomɛi lɛ fɛɛ yɛ tawuu ni kɔɔ anɔkwa ni aaaye afai enyɔ lɛ he lɛ mli. Mɔ ko maŋ he suɔmɔ kɛ hetsɛ̃ kɛha ehenyɛlɔi lɛ bafee hewalɛ ni fe fɛɛ kɛha tutuamɔ ni afii ohai nyɔŋma kɛ nɛɛhu kakadaŋŋ lɛ kɛba.” German maŋhedɔɔ henumɔ ha tawuu lala ko ni ale akɛ ‘Hetsɛ̃ Lala’ lɛ he gbɛi. Gay tsɔɔ mli akɛ, mɛi ni teeɔ hetsɛ̃ shi yɛ Britania kɛ France lɛ ka amɛyiŋ amɛtã saji ni kɔɔ German asraafoi ni miimɔmɔ yei ekaa naa ni miigbe gbekɛbii bibii ahe. Siegfried Sassoon, Ŋleshi asraafonyo tsɔɔ bɔ ni Ŋleshi tawuu lakamɔ wiemɔi lɛ ji diɛŋtsɛ lɛ mli: “Etamɔ nɔ ni abɔ gbɔmɔ, koni egbe Germanbii.”

Taakɛ maŋhedɔɔ ji lɛ, wiemɔ loo maŋ ko nɔ bii ni awóɔ amɛ nɔ babaoo lɛ baanyɛ atee hetsɛ̃ kɛha wiemɔ loo maŋ kroko nɔ bii ashi. Weku mligbalamɔ yaa nɔ eteeɔ basabasa-feemɔ shi yɛ Afrika maji pii amli, yɛ be mli ni hewolɔ nɔ su mlijiemɔ yaa nɔ ehaoɔ Europa Anaigbɛ kɛ Amerika Kooyigbɛ. Nɔ kroko ni gbalaa mɛi amli ni baanyɛ ekɛ maŋhedɔɔ abɔ jogbaŋŋ ji Nyɔŋmɔjamɔ.

Nyɔŋmɔjamɔ. Jamɔ hɔ je lɛŋ béi pii ni ehiii saamɔ lɛ sɛɛ waa. Yɛ Northern Ireland, Boka Teŋgbɛ, kɛ hei krokomɛi nɛkɛ lɛ, he tsɛ̃ɔ gbɔmɛi yɛ jamɔ mli ni amɛyɔɔ hewɔ. Nɔ ni fe afii ohai enyɔ nɛ, ni Ŋleshi woloŋmalɔ, Jonathan Swift kɛɛ: “Wɔna Nyɔŋmɔjamɔ ni fá ni aaaha wɔhe atsɛ̃ mɛi, shi jeee nɔ ni fá ni aaaha wɔsumɔ wɔhe.”

Yɛ 1933 mli lɛ, Hitler kɛɛ Osnabrück osɔfonukpa lɛ akɛ: ‘Yɛ Yudafoi lɛ ahe lɛ, miitsu yiŋtoo kome too ni Katolik Sɔlemɔ lɛ hiɛ yɛ amɛhe afii 1,500 sɔŋŋ lɛ he nii.’ German sɔlemɔ lɛ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ ebuuu ehetsɛ̃ ni ekɛgbe gbɔmɛi babaoo lɛ fɔ kɔkɔɔkɔ. Paul Johnson wie yɛ ewolo, A History of Christianity lɛ mli akɛ “Sɔlemɔ lɛ shwie Katolikbii ni tsɔɔ yɛ amɛ shamansheo mli akɛ amɛmiisumɔ ni akɛ la ashã amɛ gbohii lɛ kɛjɛ sɔlemɔ lɛ mli, . . . shi etsiii amɛ gbɛ akɛ amɛkatsu nii yɛ gbokɛlɛfoi loo gbele ŋsarai sɔrɔtoi lɛ amli.”

Jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi komɛi etee hiɛ kɛteke hetsɛ̃ nɔkpɛlɛmɔ—amɛjɔɔ nɔ. Yɛ 1936 mli, beni Spania Maŋ Ta lɛ fɛ lɛ, Pope Pius XI bu Republikan kuu lɛ fɔ akɛ ‘satan hetsɛ̃ diɛŋtsɛ kɛha Nyɔŋmɔ’—eyɛ mli akɛ Katolik osɔfoi fata Republikan kuu lɛ he. Nakai nɔŋŋ hu Cardinal Gomá, Spania osɔfonukpa yɛ maŋ ta lɛ mli lɛ kɛɛ akɛ, ‘kpatamɔ nyɛŋ aba ni tawuu bɛ mli.’

Okadi ko bɛ ni tsɔɔ akɛ jamɔ mli hetsɛ̃ miiba shi. Yɛ 1992 mli lɛ, wolo tɛtrɛɛ, Human Rights Without Frontiers wie eshi gbɛ ni Hela Ortodɔks Sɔlemɔ lɛ mli onukpai lɛ tsɔɔ nɔ amɛteeɔ hetsɛ̃ ni aaana aha Yehowa Odasefoi ashi lɛ. Etsi nɔkwɛmɔ nii babaoo ta, ni tsɔɔ bɔ ni Hela Ortodɔks osɔfo ko tsɔ mla nɔ efolɔ Odasefoi ni amɛye afii 14 naa lɛ. Mɛni ekɛfolɔɔ amɛnaa lɛ? Efolɔ amɛnaa akɛ ‘amɛmiibɔ mɔdɛŋ ni amɛha etsake ejamɔ.’

Nɔ ni Jɛɔ Hetsɛ Mli Baa

Aadu hetsɛ̃ dumɔwui lɛ yɛ jeŋ fɛɛ, ni aatsɔ jalɛsane ni ayeee, gbɔmɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ namɔ, maŋhedɔɔ kɛ Nyɔŋmɔjamɔ nɔ aashwie nɔ nu. Yibii ni ebaawo ni ŋwanejee ko bɛ he ji mlila, tutuamɔ, tawuu, kɛ nifitemɔ. Biblia mli wiemɔ ni yɔɔ 1 Yohane 3:15 lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa bɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ enɛ mli ha: “Mɔ fɛɛ mɔ ni nyɛ̃ɔ enyɛmi lɛ, gbɔmɔgbelɔ ji lɛ.” Eji anɔkwale akɛ, he ni hetsɛ̃ shwereɔ babaoo yɛ lɛ, toiŋjɔlɛ—kɛ eko yɛ kwraa po lɛ—ebafeɔ nɔ ni oshara yɔɔ mli.

Elie Wiesel, ni ná Nobel Jweremɔ nɔ̃ kɛ mɔ ni je Seshi-Bulemɔ lɛ mli lɛ ŋma akɛ: “Gbɛnaa nii ni kã mɔ ni je mli lɛ nɔ ji akɛ, eye nɔ ni ba lɛ he odase . . . Esa akɛ obɔ gbɔmɛi lɛ kɔkɔ akɛ nibii nɛɛ baanyɛ aba, akɛ abaanyɛ afɛ̃ efɔŋ ashwie mɛi anɔ. Weku mligbalamɔ, hetsɛ̃, basabasa-feemɔ, wɔŋjamɔi—fɛɛ miishwere lolo.” Afii ohai 20 nɛɛ mli yinɔsane kɛ odaseyeli haa akɛ, hetsɛ̃ jeee la ni kɛ etso aahu lɛ, lɛ diɛŋtsɛ eeegbo.

Ani abaanyɛ afã hetsɛ̃ shishi kɛjɛ gbɔmɛi atsuii amli gbi ko? Ani hetsɛ̃ fiteɔ nii be fɛɛ be, aloo efã ko yɛ ni hi? Nyɛhaa wɔkwɛa.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje