Odasefoi Kɛyashi Shikpɔŋ lɛ Naagbee He Tɔ̃ɔ
ETAH
THULE
GODHAVN
GODTHÅB
JULIANEHÅB
ANGMAGSSALIK
THULE fata gbɛi ko ni akɛtsu nii aahu kɛjɛ blema beaŋ kɛbaa lɛ he, ni akɛ no tsɔɔ bɔ ni oti ni yɔɔ shɔŋŋ yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ yɔɔ ha, kɛ́ ekɔɔ shikpɔŋ ko he loo ekɔɔ nɔ kroko he. Ŋmɛnɛ, Thule ji akrowa bibioo ko ni yɔɔ Greenland, ŋshɔkpɔ ni da fe fɛɛ yɛ je lɛŋ lɛ kooyigbɛ tɔ̃ɔ lɛ gbɛi. Akɛ nɛkɛ gbɛi nɛɛ wo akrowa bibioo lɛ yɛ 1910, beni Denmarknyo ni ji shikpɔji ahe nibii ashikpálɔ, Knud Rasmussen kɛ jɛmɛ tsu nii akɛ he ni ejɛɔ ni efaa gbɛ eyakpáa shikpɔji ashi lɛ. Amrɔ nɛɛ po lɛ, Thule ni aaaya jɛmɛ lɛ ebafee he ko ni ayaa koni ayakpá nibii ashi fe ni eeefee gbɛfaa ko ni yɔɔ miishɛɛ.
Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ehe miihia waa akɛ aaaya Thule ni ayakpá nibii ashi yɛ jɛmɛ. Yɛ famɔ ni Yesu kɛha akɛ: ‘Nyɛtsɔmɔa midasefoi kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ’ nɔheremɔ hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi miishwe akɛ amɛkɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ aaaba biɛ, adesai ashihilɛ hei bibii ni yɔɔ daa, yɛ shikpɔŋ lɛ kooyigbɛ tɔ̃ɔ lɛ ateŋ ekome nɛɛ mli.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:8; Mateo 24:14.
‘Mɛɛ Be Wɔbaanyɛ Wɔya Thule?’
Yɛ 1955 mli lɛ, Denmark Odasefoi enyɔ ni miisumɔ ni amɛna shiɛmɔ “kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ” mli gbɛfaŋnɔ lɛ yashɛ Greenland. Mɛi krokomɛi ba yɛ sɛɛ mli, ni fiofio lɛ amɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kpele ŋshɔ lɛ naa wuoyigbɛ kɛ anaigbɛ kɛyashi Melville Bay fã kɛ agbɛnɛ kɛyashi bokagbɛ ŋshɔ lɛ naa kɛtee Ammassalik. Shi ayashɛ maŋ lɛ mli hei krokomɛi ni jɛkɛ waa tamɔ Thule lɛ titri kɛtsɔ woloŋmaa loo tɛlifon-tswaa pɛ nɔ.
Gbi ko yɛ 1991 mli lɛ, Bo kɛ eŋa, Helen, be-fɛɛ sɔɔlɔi enyɔ damɔ tɛsaa ko ni miikwɛ Melville Bay nɔ. Beni amɛkwɛɔ kooyigbɛ lɛ amɛbɔi susumɔ akɛ, ‘Mɛɛ be wɔbaanyɛ wɔya Thule koni wɔkɛ Maŋtsɛyeli lɛ sanekpakpa lɛ ayaha mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ?’
Yɛ 1993 lɛ, Werner, be-fɛɛ sɔɔlɔ kroko hu fee ekãa akɛ ekɛ elɛlɛ, Qaamaneq (La) ni joɔ foi waa, ni ekɛlɛ ji mitai enumɔ kɛ fã, ni tsɔne yɔɔ mli lɛ aaafo Melville Bay. Éta lɛlɛ mli momo kɛjɛ Godthåb, kilomitai 1,200 kɛyashi he ni Upernavik shikpɔŋ lɛ yɔɔ lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ni aaafoŋ kɛtsɔ Melville Bay—kilomitai 400 yɛ Arctic nu lɛkɛtɛɛ lɛ mli lɛ—ji sane kroko. Bei pii yɛ afi lɛ mli lɛ, ais tsĩɔ ŋshɔnine lɛ naa. Werner ye omanye yɛ ŋshɔnine lɛ foo mli, eyɛ mli akɛ elɛlɛ lɛ mli tsɔne lɛ ekome gbo yɛ ais lɛ hewɔ. Ni enyɛ etsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ eko dani eku esɛɛ.
Aaya Thule
Yɛ nakai gbɛfaa lɛ sɛɛ lɛ, Werner bɔi gbɛjianɔ hee too. Ekɛ Arne kɛ Karin—ni amɛ hu amɛyɔɔ lɛlɛ ni ekɛlɛ ji mitai kpawo ni wɔɔhei ejwɛ yɔɔ mli, ni nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ tsɔne ni akɛfaa gbɛ yɛ nu hiɛ yɔɔ mli lɛ wie—koni amɛ fɛɛ amɛkɛfa gbɛ kɛya Thule. Abaaná wɔɔhei yɛ lɛji lɛ amli, ni kɛ akɛ lɛji enyɔ miifa gbɛ lɛ, Melville Bay ni aaatsɔ jɛmɛ kɛho lɛ bɛ oshara tsɔ. Bɔni afee ni aye odase yɛ maŋtiase ni emli bii ayibɔ ji 600 lɛ mli fɛɛ, kɛ agbɛnɛ yɛ akrowai bibii ekpaa ni yɔɔ jɛmɛ lɛ mli hewɔ lɛ, yelikɛbuamɔ babaoo he miihia amɛ. No hewɔ lɛ amɛfɔ̃ nine amɛtsɛ Bo kɛ Helen kɛ Jørgen kɛ Inge—ni amɛ fɛɛ amɛji sɔɔlɔi ni yɔɔ niiashikpamɔ ni le bɔ ni gbɛfaa yɔɔ ha yɛ maŋ nɛɛ mli lɛ—koni amɛbafata amɛhe kɛya. Nɛkɛ kuu nɛɛ mli bii enumɔ hu wieɔ Greenlandic wiemɔ.
Amɛkɛ Biblia kasemɔ he woji maje kɛtsɔ hiɛ. Awo lɛji lɛ hu amli woji babaoo, akɛ niyenii kɛ nu, tsɔne mli mu, tsɔne kroko ni kɛ́ nɔ ni yɔɔ mli lɛ fite ni akɛbaato najiaŋ, kɛ lɛlɛ bibioo ni akɛ rɔba efee wo mli. Kɛkɛ ni yɛ August 5, 1994, beni akɛ nyɔji abɔ esaa he agbe naa lɛ, kuu lɛ mli bii bua amɛhe naa, ni lɛji enyɔ lɛ fɛɛ efee klalo kɛmamɔ shi kɛ nibii ni eyimɔ mli obɔbɔ yɛ Ilulissat lɛji adaamɔ he lɛ. Aje gbɛ ni afãa kɛyaa kooyigbɛ lɛ shishi. Werner, Bo, kɛ Helen ta lɛji enyɔ lɛ ateŋ bibioo lɛ mli kɛtee. Bo ŋma akɛ: “Nɔ pɛ ni obaanyɛ ofee ji ni ota shi loo okã owɔɔhe lɛ ni omɔ nɔ ko mli.” Nyɛhaa wɔkɛ lɛlɛ lɛ mli nɔ ko ni tsɔɔ bɔ ni eyaa nɔ ehaa lɛ atsua nii kɛha gbɛfaa lɛ.
“Ŋshɔ lɛ nɔ hei babaoo yɛ ni bɛ hamahama. Wɔna akɛ ŋshɔ lɛ nɔ hei sɔrɔtoi fɛfɛji lɛ miijie amɛhe kpo fiofio—ŋshɔ lɛ ni kpɛ́lɛɔ fioo, afua lɛ fãi komɛi ni mli titii, hulu ni kpɛ́lɛɔ kɛ atatu bluu, ais fafãafai wuji ni amɛ sui kɛ sui sɔrɔtoi ni mli titii ni amɛyɔɔ lɛ yɔɔ fɛo jogbaŋŋ, ŋshɔŋ kooloo asara su ni miiká ehe yɛ hulu nɔ yɛ ŋshɔŋ ais nɔ, ŋshɔnaa gɔji ni hei komɛi emamɔ amɛnaa shi ni dĩɔ kɛ jɔɔi bibii—shikpɔji lɛ anɔ hei fɛfɛji ni tsakeɔ lɛ baaa naagbee.
“Shi, nɔ ni yɔɔ miishɛɛ fe fɛɛ ji akrowai bibii ni yɔɔ gbɛjegbɛ lɛ ni wɔyasara jɛmɛ lɛ he lɛ. Gbɔmɛi yɛ jɛmɛ be fɛɛ be, bei pii lɛ gbekɛbii yɛ lɛji adaamɔ he lɛ koni amɛbakwɛ mɛi ni ji saralɔi lɛ ni amɛbahere amɛ atuu kɛba. Wɔja Biblia he woji ni wɔha mɛi lɛ kwɛ video ni kɔɔ wɔ gbɛjianɔtoo lɛ he lɛ. Mɛi babaoo nyɛ amɛkwɛ dani eba akɛ wɔɔshi jɛmɛ kɛya. Yɛ South Upernavik lɛ, mɛi babaoo ta lɛlɛ mli kɛba wɔ lɛji lɛ ahe po dani wɔkpeleke shi. No hewɔ lɛ, gbɔi tara wɔ lɛlɛ lɛ mli jenamɔ muu lɛ fɛɛ ni wɔha Biblia mli sanebimɔi babaoo hetoo.”
Amrɔ nɛɛ, beni wɔfa gbɛ kilomitai 700 sɛɛ lɛ, lɛji enyɔ lɛ fee klalo akɛ amɛaafoŋ kɛtsɔ Melville Bay kɛho.
Kaa ni Yɔɔ Gbeyei Lɛ
“Abu enɛ yɛ hei babaoo akɛ no ji gbɛfaa lɛ mli nɔ ni yɔɔ gbeyei. Ni esa akɛ wɔfoŋ kɛho ni wɔwaaa yɛ he ko ejaakɛ ais etsĩ Savissivik akrowa bibioo (he ni shikpɔŋkuku lɛ jeɔ shishi kɛjɛɔ ni kulɛ wɔbaanyɛ wɔyahi jɛmɛ) lɛ naa lolo.
“No hewɔ lɛ wɔbɔi yaa. Akɛni ais lɛ fa hewɔ lɛ, wɔkudɔ lɛlɛ lɛ kɛtsɔ hei ni ais bɛ kɛje kpo yɛ shɔŋŋ. Heniianaa naa lɛ, nui lɛ bɛ hamahama. Jɛmɛ fee dioo yɛ klɛŋklɛŋ ŋmɛlɛtswai abɔ lɛ mli—wɔtsɔ ŋshɔ lɛ mli kilomitai abɔ. Beni shɛ gbɛkɛ lɛ, wɔna Cape York ni wɔgbá jɛmɛ blɛoo kɛtsɔ kooyigbɛ, kɛbɛŋkɛ shikpɔŋ gbiŋ. Naa ais ekoŋŋ—ŋshɔ nɔ ais memeji ni titii, ni miisere kɛmiiho yɛ shɔŋŋ, bɔ ni wɔhiŋmɛi aaanyɛ ana. Wɔnyiɛ ais lɛ masɛi gbɛ kɛtee aahu, bei komɛi lɛ wɔbɔɔ mɔdɛŋ wɔtsɔɔ fɔji leleoo amli. Kɛkɛ ni wɔna afua lɛ, efee tamɔ nuinui ni esu tamɔ lamulu su, efɛo yɛ sɔrɔto kwraa beni hulushinyɔɔ la lɛ kpɛɔ lɛ. Ni kwɛmɔ ŋshɔkei lɛ hu! Afua, ŋshɔkei, kɛ ais lɛ fɛɛ yɛ be kometoo lɛ nɔŋŋ mli—bei pii lɛ enɛɛmɛi ateŋ eko fɛɛ eko ji nitsumɔ ni wa bɔ ni sa.”
Atuu ni Ahere Wɔ
“Wɔbote nui ni bɛ hamahama mli yɛ be mli ni wɔbɛŋkɛɔ Pituffik lɛ. Adebɔɔ mli nibii here wɔ atuu waa diɛŋtsɛ: aana hulu lɛ yɛ ŋwɛi shɔŋŋ yɛ atatu bluu lɛ nɔ; nɔ ni yɔɔ wɔhiɛ ji fɔlɔ ni kpɛ́lɛɔ ni ka tɛsaai ateŋ ni lɛɛ ni yajeɔ ŋshɔ lɛ mli ni ais wuji eshwa nɔ fɛɛ lɛ; ni nɔ ni yɔɔ tɛsaa ni yɔɔ Dundas lɛ ni esu yɔɔ sɔrɔto kwraa lɛ hiɛ gbɛ tɔ̃ɔ ji—he ni Thule yɔɔ tsutsu ko lɛ!” Gbɛfalɔi lɛ kɛ nɔ ni aaashɛ kilomitai 100 kɛmiiya kooyigbɛ lɛ fa gbɛ, ni amɛbashɛ he ni amɛbaa lɛ kwraa.
Amɛfee klalo agbɛnɛ akɛ amɛaaje shiɛmɔ shishi yɛ shia kɛ shia. Atsí amɛteŋ mɛi enyɔ ahiɛ yɛ amɛ klɛŋklɛŋ shinaa lɛ naa. Amɛkɛɛ: “Akpoo wɔ taakɛ afeɔ wɔ yɛ Denmark lɛ. Shi mɛi babaoo here wɔ kɛ miishɛɛ. Gbɔmɛi lɛ susuɔ nii ahe dani amɛwieɔ ni amɛle nibii ni yaa nɔ lɛ waa. Mɛi komɛi wie akɛ amɛnu wɔhe ni amɛyɛ miishɛɛ akɛ wɔbashɛ shi kwraa agbɛnɛ. Wɔna mɛi komɛi ni he yɔɔ naakpɛɛ, tamɔ nuŋgbeei agbɔbilɔi nɛkɛ ni amɛfa gbɛ aahu kɛtee Kooyigbɛ Shikpɔŋ nɔ lɛ, ni maŋbii lɛ amii shɛɔ nibii fioo he ni amɛsɛsɛɔ nii ahe ni etamɔ nɔ ni amɛyiŋ feɔ amɛ kɔshikɔshi fioo yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ hiŋmɛigbelemɔ nifeemɔ he.”
Mɔ fɛɛ mɔ ná niiashikpamɔi kpakpai yɛ gbii fioo ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli. Akɛ hiɛsɔɔ he Biblia he woji lɛ yɛ he fɛɛ he. Odasefoi lɛ ekomɛi je Biblia mli nikasemɔi ashishi nɔŋŋ yɛ shiai babaoo mli. Inge gba shia ko ni ena he miishɛɛ he sane: “Eji shia ko ni hiɛ wɔɔhe kome pɛ, ni mli yɔɔ falefale, ni hejɔlɛ yɔɔ mli. Wɔyasara nuu ko ni mli jɔ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ gbii etɛ kɛtsara nɔ, ni wɔbasumɔ esane waa diɛŋtsɛ. Nuŋgbeei agbɔbilɔ diɛŋtsɛ ji lɛ, ni e-kayak (lɛlɛ) lɛ yɛ shia lɛ sɛɛgbɛ. Etswia ais shikpɔŋ nɔ oshishibirishii, ŋshɔŋ kooloi, kɛ agbɛnɛ nuŋgbeei pii atũ. Beni wɔtee eŋɔɔ naagbee nɔ lɛ, wɔkɛ lɛ sɔle, ni yaafonui yimɔ ehiŋmɛiiaŋ. Amrɔ nɛɛ esa akɛ wɔshi nɔ fɛɛ nɔ wɔwo Yehowa dɛŋ ni wɔkpa be kɛ hegbɛ ni baaba lɛ gbɛ koni wɔku wɔsɛɛ wɔba ekoŋŋ.”
Canada Eskimobii yasaraa Thule yɛ bei babaoo mli. Inge bɔ amaniɛ akɛ: “Helen kɛ mi fɛɛ kɛ Eskimobii ni jɛ Canada lɛ babaoo kpe. Miishɛɛ sane ji akɛ, amɛbaanyɛ amɛkɛ Greenlandbii lɛ agba sane; etamɔ nɔ ni gbɔmɛi ni yɔɔ Arctic shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hu wieɔ wiemɔi krokomɛi ni tamɔ nakai. Eyɛ mli akɛ Canada Eskimobii lɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ wiemɔ ni aŋmaa moŋ, shi amɛnyɛɔ amɛkaneɔ wɔ woji ni aŋmala yɛ Greenlandic wiemɔ mli lɛ. Enɛ baanyɛ eha amɛna hegbɛi ni yɔɔ miishɛɛ.”
Ata lɛlɛ mli kɛtee akrowai bibii ni kɛjɛ biɛ kɛyaa jɛmɛ ji kilomitai 50 kɛyashi 60 lɛ hu. “Beni wɔyaa Qeqertat akrowa bibioo lɛ mli lɛ, wɔnyiɛ ŋshɔ lɛ naa tuuŋtu, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaana mɛi ni eba amɛbaagbɔbi ŋshɔŋ kooloi. Taakɛ wɔhiɛ ka nɔ pɛpɛɛpɛ lɛ, wɔna shihilɛ he fioo ko yɛ tɛsaai komɛi anɔ, ni wekui etɛ loo ejwɛ ni wo kooloo hetsɔi akɛ atadei yɔɔ jɛmɛ kɛ amɛ buui kɛ kayak sɔrɔtoi. Hii lɛ hiɛ akpɔlɔi ni amɛtaraa tɛsaa lɛ nɔ amɛtaoɔ ŋshɔŋ kooloi ni amɛsumɔɔ waa lɛ, kɛ́ eshɛ mɔ fɛɛ mɔ nɔ lɛ. Be mli ni amɛtsɔ hiɛ amɛmɛ gbii abɔ ni amɛnaaa nɔ ko lɛ, amɛbɛ miishɛɛ tsɔ akɛ amɛaana wɔ ejaakɛ ekolɛ wɔbaawo bonsoi lɛ ahe gbeyei ni amɛya shɔŋŋ! Etamɔ nɔ ni amɛkɛ amɛhe ewo amɛnitsumɔi amli vii. Yei lɛ he woji, shi jeee be ni sa kɛha sanegbaa ni yaa hiɛ nɛ. Yɛ naagbee lɛ, wɔyashɛ Qeqertat gbɛkɛ ŋmɛji 11, ni wɔgbe wɔ naagbee shiɛmɔ lɛ naa yɛ akrowa bibioo lɛ shishi beni shɛɔ leebi ŋmɛji 2!”
“Yɛ naagbee lɛ, wɔyashɛ Siorapaluk, akrowa bibioo, ni ji Greenland shihilɛ he ni yɔɔ kooyigbɛ tɔ̃ɔ lɛ. Eyɛ ŋshɔnaa ni shia sɔŋŋ yɔɔ nɔ, yɛ tɛsaai komɛi ni jwɛi ni hiɛ baaŋmɔŋ su yɔɔ nɔ lɛ shishi, yɛ shihilɛ he ko ni etamɔ nɔ ni jwɛi ekwɛɛɛ yɛ nɔ.” Odasefoi lɛ eshɛ shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ diɛŋtsɛ, kɛ hoo lɛ kɛmiiya kooyigbɛ, yɛ amɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli.
Agbe Gbɛfaa lɛ Naa
Odasefoi lɛ egbe amɛ nitsumɔ lɛ naa. Amɛshiɛ yɛ shia kɛ shia kɛ buui amli, amɛha woji, amɛha ashɛ woji tɛtrɛbii, amɛha akwɛ video, amɛkɛ Greenlandbii pii ewie, ni amɛfee Biblia mli nikasemɔi. Be ni sa akɛ aya shia lɛ eshɛ agbɛnɛ. “Beni wɔbote wɔ lɛlɛ bibioo lɛ mli nakai gbɛkɛ lɛ ni wɔwiri kɛjɛ Moriusaq akrowa bibioo lɛ mli lɛ, mɛi fioo ko yɛ ŋshɔ lɛ naa koni amɛbakwɛ wɔyisɛɛ, ni amɛkɛ woji wuji loo woji bibii ni amɛnine shɛ nɔ lɛ miifɔ wɔ nine.”
Sɛɛ mli lɛ, Odasefoi lɛ anaa kpɛ amɛhe akɛ amɛna ni nuu ko hɔ tɛsaa ko mli ni eefɔ amɛ nine, yɛ ŋshɔ lɛ naa he ni mɛi bɛ jɛmɛ lɛ—jɛmɛ yɛ he ko ni etse ehe banee diɛŋtsɛ! “Shi kɛlɛ, wɔtee ŋshɔ lɛ naa koni wɔkɛ lɛ ayakpe. Nɔ ni wɔna ji akɛ eji obalanyo ni jɛ Berlin, Germany, ni ta ekayak lɛ mli kɛmiifa gbɛ kɛnyiɛ ŋshɔ lɛ naa ni etee aahu nyɔŋ kome. Beni eyɔɔ Germany lɛ, Yehowa Odasefoi yasaraa lɛ daa, ni enine eshɛ amɛ woji lɛ babaoo nɔ. Wɔkɛ lɛ ye ŋmɛlɛtswai enyɔ, ni ena he miishɛɛ waa akɛ ekɛ Odasefoi aaakpe yɛ he ko ni tamɔ nɛkɛ.”
Yɛ Savissivik akrowa bibioo ni wɔyaaa jɛmɛ yɛ ais lɛ hewɔ yɛ wɔ sɛɛkuu lɛ mli lɛ, ahere sɔɔlɔi gbɛfalɔi lɛ atuu waa diɛŋtsɛ. Mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi anine eshɛ woji anɔ nyɛsɛɛ afi lɛ ni amɛkane, ni mumɔŋ hɔmɔ miiye amɛ waa.
Melville Bay ni wɔku wɔsɛɛ wɔtsɔ jɛmɛ kɛba lɛ ye ŋmɛlɛtswai 14. “Wɔna ni hulu enyɔ shi, ni enɛ fee niiashikpamɔ ko ni tee nɔ yɛ biɛ ŋmɛlɛtswai babaoo, kɛ sui ni yaa nɔ etsakeɔ lɛ ni gbalaa mɔ jwɛŋmɔ. Hulushitee lɛ ni nyiɛ no sɛɛ kɛba amrɔ nɔŋŋ lɛ hu yeɔ be kakadaŋŋ. Be mli ni hulushinyɔɔ tsuru kɛ nɔ ni tsuɔ fe nine lɛ yaa nɔ ehàa kooyi-bokagbɛ atatu lɛ nɔ lɛ, hulu lɛ te shi fioo kɛtee wuoyigbɛ. Eji nɔ ko ni ewa waa akɛ aaatsɔɔ bɔ ni eji ha—loo ni asha lɛ mfoniri po—bɔ ni sa.” Lɛlɛŋbii lɛ hi shi jenamɔ muu lɛ fɛɛ.
“Beni wɔshɛ Kullorsuaq lɛ, no mli lɛ etɔ wɔ waa. Shi wɔna miishɛɛ waa ni wɔtsui nyɔ wɔmli. Wɔgbe gbɛfaa lɛ naa kɛ omanyeyeli! Beni wɔtsaa gbɛfaa lɛ nɔ lɛ, wɔna mɛi ni yɔɔ sane lɛ he miishɛɛ babaoo yɛ maji kɛ akrowai bibii ni yɔɔ ŋshɔ lɛ naa lɛ amli. Sane ni afɔɔ bimɔ bei pii ji akɛ, ‘Mɛni hewɔ nyɛteŋ mɛi komɛi kɛ wɔ ehiii shi? Eji dɔlɛ sane kɛha wɔ akɛ etsɛŋ ni nyɛaashi wɔ!’ ”
Weku ko ni yɔɔ naanyobɔɔ su ni amɛyɔɔ Qaarsut lɛ fɔ nine kɛtsɛ gbɔi lɛ ateŋ mɛi enumɔ koni amɛkɛ amɛ abaye nii. “Weku lɛ miisumɔ ni wɔhi shi kɛyashi je aaatsɛre. Shi akɛni hei ni hi babaoo ni abaanyɛ aŋmɛ lɛlɛ lɛ sɛkɛ yɛ jɛmɛ ni kɛjɛ biɛ kɛyaa jɛmɛ ji kilomitai 40 hewɔ lɛ, wɔwɔɔɔ, ni wɔtsa wɔ gbɛfaa lɛ nɔ. Sɛɛ mli lɛ wɔnu akɛ ais kpɔ agbo ko mli egba enyɔ enɔ jetsɛremɔ leebi maaŋkpa lɛ, ni ŋshɔke ko etsɔ̃ lɛji bibii 14 ebumɔ shi yɛ he ni wɔtee lɛ!”
Yɛ naagbee lɛ, kuu lɛ ku sɛɛ kɛba Ilulissat, ni amɛgbe gbɛ ni amɛfa kɛtee Thule lɛ naa. Yɛ nakai be lɛ mli nɔŋŋ lɛ, shiɛlɔi krokomɛi enyɔ efa gbɛ kɛtee hei ni etse ehe banee ni yɔɔ Greenland ŋshɔ lɛ naa bokagbɛ lɛ. Yɛ gbɛfaai enyɔ nɛɛ amli lɛ, shiɛlɔi lɛ ja woji wuji ni fɛɛ naa shɛɔ 1,200, woji bibii 2,199, kɛ woji tɛtrɛbii 4,224, ni amɛha mɛi 152 shɛ woji tɛtrɛbii lɛ. Agbɛnɛ tɛlifon kɛ woloŋmaa nɔ atsɔɔ akɛ mɛi heei babaoo ni yɔɔ he miishɛɛ lɛ ni atee amɛŋɔɔ lɛ gbaa sane.
Yɛ be, nyɛmɔ, kɛ shika fitemɔ ni fata he lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa Odasefoi na miishɛɛ babaoo yɛ amɛ Nuntsɔ lɛ famɔ ni ekɛha akɛ ‘amɛfee ehe odasefoi kɛyashi je lɛŋ naagbee hei lɛ’ he nitsumɔ mli.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:8.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 28]
Yɛ Greenland Ŋshɔnaa Bokagbɛ
YƐ NAKAI be mli ni shiɛlɔi akuu lɛ yashɛ Thule lɛ, Odasefoi gbalashihilɛ mli hefatalɔi enyɔ, Viggo kɛ Sonja, fa gbɛ kɛtee shikpɔŋkuku kroko ni atsuuu nii yɛ mli—Ittoqqortoormiit (Scoresbysund) ni yɔɔ Greenland ŋshɔnaa bokagbɛ lɛ. Kɛ amɛaaya jɛmɛ lɛ, esa akɛ amɛfa gbɛ kɛya Iceland, ni amɛta kɔɔyɔŋ lɛlɛ mli kɛku sɛɛ kɛya Constable Point yɛ Greenland ŋshɔ lɛ naa, koni no sɛɛ lɛ amɛta helicopter mli kɛya.
Gbɛgbalɔi enyɔ ni amɛ maŋ wiemɔ ji Greenlandic lɛ bɔ amaniɛ akɛ: “Enɛ ji klɛŋklɛŋ be ni Yehowa Odasefoi eba biɛ. Yɛ amɛ kometoo ni amɛyɔɔ biɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, gbɔmɛi lɛ le nibii yɛ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ nɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛyɛ he miishɛɛ hu akɛ amɛaakase nibii heei. Akɛ adesãtãlɔi ni he esa jogbaŋŋ lɛ, amɛkɛ miishɛɛ gbaa wɔ amɛ nuŋgbeei agbɔbimɔ nitsumɔ kɛ adebɔɔ mli niiashikpamɔi krokomɛi ahe sane.” Te amɛhere shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ?
“Beni wɔshiɛɔ yɛ shia kɛ shia lɛ, wɔkɛ J—, ni ji Nyɔŋmɔ jamɔ he nitsɔɔlɔ lɛ kpe. Ekɛɛ akɛ: ‘Miida nyɛ shi akɛ nyɛkɛ mi fataa mɛi ni nyɛyaa amɛŋɔɔ lɛ ahe.’ Wɔkɛ wɔ woji lɛ tsɔɔ lɛ kɛ bɔ ni akɛtsuɔ nii ahaa. Eba wɔŋɔɔ yɛ gbi ni nyiɛ sɛɛ lɛ nɔ ni eesumɔ ni ekase Yehowa gbɛi lɛ he nii. Wɔkɛ sane ni atsɔɔ mli yɛ shishigbɛ niŋmaa ko ni yɔɔ lɛ diɛŋtsɛ e-Biblia ni yɔɔ Greenlandic wiemɔ mli lɛ tsɔɔ lɛ. Beni wɔshi wɔtee lɛ, etswa wɔ nanemɛi ni yɔɔ Nuuk lɛ tɛlifon koni eda amɛ shi yɛ wɔsaramɔ lɛ hewɔ. Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔya nɔ wɔye wɔbua nɛkɛ nuu nɛɛ.
“Wɔkɛ O—, ni ji tsɔɔlɔ ni le Yehowa Odasefoi ahe sane lɛ hu kpe. Eha wɔ ŋmɛlɛtswai enyɔ koni wɔkɛ eklasbii ni eye kɛjɛ afii 14 kɛmiiya 16 lɛ awie. No hewɔ lɛ wɔha amɛkwɛ wɔ video lɛ ni wɔha amɛ sanebimɔi ahetooi. Amɛkɛ miishɛɛ kɛ oyaiyeli he Questions Young People Ask—Answers That Worka kɛ woji krokomɛi. Wɔkɛ amɛteŋ gbekɛbii yei etɛ kpe yɛ sɛɛ mli. Amɛbi saji babaoo, ni amɛteŋ mɔ kome yɛ sane lɛ he miishɛɛ waa diɛŋtsɛ. Ebi akɛ: ‘Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ ni afeɔ Odasefonyo? Eeefee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ waa akɛ aaatamɔ nyɛ. Mi dada hu sumɔɔ nɔ ni nyɛfeɔ lɛ.’ Wɔwo shi akɛ wɔbaaŋma lɛ wolo.
“Wɔkɛ Nyɔŋmɔ jamɔ he nitsɔɔlɔ kroko, M—, kpe yɛ akrowai bibii lɛ eko mli, ni wɔkɛ lɛ gba sane ko ni yɔɔ miishɛɛ. Ekɛɛ ebaakwɛ koni hii ni etee gbɔbimɔ lɛ nine ashɛ wɔ woji lɛ anɔ kɛ amɛku sɛɛ amɛba nɔŋŋ. No hewɔ lɛ amrɔ nɛɛ eji wɔ ‘shiɛlɔ’ yɛ nakai he ko ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ.”
Eyɛ mli akɛ eji gbɛfaa ko ni yɔɔ shibɔlemɔ ni ewa waa moŋ, shi gbɛgbalɔi enyɔ lɛ nu he akɛ ajɔɔ amɛ mɔdɛŋbɔi lɛ anɔ babaoo diɛŋtsɛ.
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc.