Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w97 2/1 bf. 4-7
  • Anɔkwale lɛ Eha Aye He

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Anɔkwale lɛ Eha Aye He
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Heyeli Kɛmiijɛ Gbohii lɛ Agbeyeishemɔ Mli
  • Heyeli Kɛmiijɛ Wɔsɛɛ Be He Gbeyeishemɔ Mli
  • Heyeli Kɛmiijɛ Gbɔmɔ Gbeyeishemɔ Mli
  • Anɔkwale lɛ Baanyɛ Aha Oye Ohe
  • Anɔkwale ni Kɔɔ Susuma lɛ He lɛ He Hiaa
    Mɛni Baa Wɔnɔ Kɛ́ Wɔgboi?
  • ‘Aye Gbele Nɔ Kunim Kɛmiiya Naanɔ’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • Osuɔlɔi ni Egboi Lɛ—Ani Obaana Amɛ Ekoŋŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Mɛni Baa Wɔsuɔlɔi ni Egboi lɛ Anɔ?
    Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
w97 2/1 bf. 4-7

Anɔkwale lɛ Eha Aye He

ATSĨ gbɔmɛi ni fa fe akpeiakpe kome naa yɛ tsuŋwoo hei, yɛ United States. Abu nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ateŋ mɛi ni miihe ashɛ akpei etɛ gbele fɔ. Feemɔ ohe mfoniri yɛ nakai shihilɛ mli okwɛ. Te obaanu he oha tɛŋŋ? Gbɛkpamɔ ni tamɔ nɛkɛ hesusumɔ wa waa diɛŋtsɛ. Ni kɛlɛ, yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, adesai fɛɛ yɛ shihilɛ ni tamɔ nakai mli. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɛi fɛɛ efee esha, ni Nyɔŋmɔ anunyam lɛ ebɔ amɛ.” (Romabii 3:23) Hɛɛ, akɛ Adam seshibii lɛ, esha shihilɛ ‘ewo wɔ tsuŋ.’ (Romabii 5:12) Wɔnuɔ nibii ni jɛɔ wɔ tsuŋwoo lɛ mli baa lɛ he daa gbi, taakɛ Kristofonyo bɔfo Paulo nu he lɛ, ni eŋma akɛ: “Minaa mla kroko yɛ mihenii lɛ amli ni kɛ mijwɛŋmɔ mla lɛ wuɔ ta ni eŋɔɔ mi nom ehaa esha mla lɛ ni yɔɔ mihenii lɛ amli lɛ.”—Romabii 7:23.

Wɔ esha shihilɛ lɛ hewɔ lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ gbele fɔbuu shishi, kɛ́ wɔɔwie he yɛ mfoniri feemɔ mli, ejaakɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ, gbele ni.” (Romabii 6:23) Lalatsɛ Mose wie wɔ shihilɛ lɛ he jogbaŋŋ akɛ: “Afii nyɔŋmai kpawo ji bɔ pɛ ni wɔyɔɔ—nyɔŋmai kpaanyɔ, kɛji wɔhe wa; ni kɛlɛ nɔ ni amɛkɛhaa wɔ pɛ ji haomɔ kɛ awerɛho; etsɛɛɛ ni wala sɛɛ foɔ, kɛkɛ lɛ wɔtee.”—Lala 90:10, Today’s English Version; okɛto Yakobo 4:14 he.

Nyɔŋ ni adesa etsɔ kɛha esha kɛ gbele ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli hewɔ Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Anɔkwale lɛ aaaha nyɛye nyɛhe” lɛ. (Yohane 8:32) Yesu kɛ nakai wiemɔi lɛ miikpã nɔ ko ni nɔ kwɔ kwraa fe heyeli ni aaana kɛaajɛ Roma nɔyeli shishi lɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ mli eeha esɛɛnyiɛlɔi lɛ—eeha amɛ eshaifaa kɛ heyeli kɛmiijɛ gbele mli! Mɛɛ gbɛ nɔ abaatsɔ ni aha amɛná enɛ? Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Kɛji bi lɛ ha nyɛye nyɛhe lɛ, no nyɛaaye nyɛhe lɛlɛŋ.” (Yohane 8:36) Hɛɛ, “bi lɛ,” ni ji Yesu, tsu nii akɛ kpɔmɔ afɔleshaa koni ehe nɔ ni Adam laaje lɛ lɛ, kɛtsɔ ewala ni ekɛfɔ shi lɛ nɔ. (1 Yohane 4:10) Enɛ gbele gbɛ kɛha adesai toibolɔi fɛɛ akɛ amɛaana heyeli kɛjɛ esha kɛ gbele nyɔŋyeli mli. Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ gbo “koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ena naanɔ wala.”—Yohane 3:16.

No hewɔ lɛ anɔkwale ni baanyɛ aha wɔye wɔhe lɛ kɔɔ Yesu Kristo he titri. Mɛi ni batsɔmɔɔ enanemaahei asɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ hiɛnɔkamɔ akɛ abaakpɔ̃ amɛ kɛjɛ esha kɛ gbele mli, beni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baaye shikpɔŋ lɛ nɔ nibii fɛɛ nɔ lɛ. Amrɔ nɛɛ po, mɛi ni kpɛlɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ nɔ lɛ naa anɔkwa heyeli. Yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

Heyeli Kɛmiijɛ Gbohii lɛ Agbeyeishemɔ Mli

Gbɔmɛi akpekpei abɔ sheɔ gbohii lɛ agbeyei ŋmɛnɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛjamɔi lɛ etsɔɔ amɛ akɛ susuma ko shiɔ gbɔmɔtso lɛ mli yɛ gbele beaŋ ni etsaa nɔ kɛyaa mumɔi ashihilɛ he ko. No hewɔ ni yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, kusum ni afɔɔ feemɔ ji akɛ, mɔ ni egbo lɛ wekumɛi shiɔ kpe ni sɛɛ tsɛɔ shwane shwane kɛ nyɔɔŋ nyɔɔŋ gbii babaoo lɛ. Bei pii lɛ, alaa lalai kɛ gbee ni naa wa waa ni ayiɔ obonui hu afataa he. Yarafeelɔi lɛ heɔ yeɔ akɛ enɛ baasa mɔ ni egbo lɛ hiɛ ni ebaatsĩ esusuma gbɛ koni ekaba ni ebahao mɛi ni yɔɔ wala mli lɛ. Kristendom apasa tsɔɔmɔi ni kɔɔ gbohii lɛ ahe lɛ eha nɛkɛ blemasane nɛɛ etsa nɔ aahu kɛbashi ŋmɛnɛ.

Shi, Biblia lɛ jieɔ anɔkwale ni kɔɔ shihilɛ ni gbohii lɛ yɔɔ mli lɛ he lɛ kpo. Ekɛɔ faŋŋ akɛ osusuma lɛ ji bo, jeee ofã ko ni he yɔɔ naakpɛɛ, ni yaa nɔ ehiɔ shi yɛ gbele sɛɛ. (1 Mose 2:7; Ezekiel 18:4) Kɛfata he lɛ, awaaa gbohii lɛ ayi yɛ hɛl la ko mli, ni nakai nɔŋŋ hu amɛjeee mumɔi ashihilɛ he ko ni baanyɛ ana hiɛkalɔi anɔ hewalɛ lɛ fã. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Gbohii lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko . . . Nitsumɔ loo yiŋshwiemɔ loo nilee loo ŋaa ko bɛ [Sheol] gbohiiaje he ni oyaa lɛ.”—Jajelɔ 9:5, 10.

Nɛkɛ Biblia mli anɔkwalei nɛɛ eha mɛi pii eye amɛhe kɛjɛ gbohii lɛ agbeyeishemɔ mli. Amɛshaaa afɔlei ni jara wa dɔŋŋ akɛ amɛkɛmiikpata amɛ blematsɛmɛi lɛ, ni amɛhaooo amɛhe dɔŋŋ akɛ aawa amɛsuɔlɔi lɛ ayi yɛ amɛ tɔmɔi lɛ ahewɔ, ní mɔbɔnalɛ ko kwraa bɛ mli. Amɛbaná amɛle akɛ Biblia lɛ kɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ haa mɛi ni egboi lɛ, ejaakɛ ekɛɔ wɔ akɛ yɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ be ni eto mli lɛ, “gbohiiashitee baaba, ni jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa fɛɛ baate shi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 24:15; Yohane 5:28, 29) Enɛ hewɔ lɛ, gbohii lɛ miijɔɔ amɛhe amrɔ nɛɛ, tamɔ nɔ ni amɛwɔ vii.—Okɛto Yohane 11:11-14 he.

Anɔkwale ni kɔɔ shihilɛ ni gbohii lɛ yɔɔ mli kɛ gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ lɛ he lɛ baanyɛ aha wɔye wɔhe kɛjɛ nijiaŋwujee ni gbele kɛbaa lɛ mli. Hiɛnɔkamɔ nɛɛ waje gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi yɛ United States beni amɛbinuu ni eye afii ejwɛ gbo yɛ oshara ko mli lɛ. Taakɛ enyɛ tsɔɔ mli lɛ, “gbɛ agbo eba wɔshihilɛ mli ni anyɛŋ atsĩ kɔkɔɔkɔ ja wɔna wɔbinuu lɛ ekoŋŋ kɛtsɔ gbohiiashitee lɛ nɔ. Shi wɔle akɛ wɔ dɔlɛ lɛ baahi shi be kukuoo kɛkɛ, ejaakɛ Yehowa ewo shi akɛ ebaatsumɔ wɔ awerɛho yaafonui lɛ.”—Kpojiemɔ 21:3, 4.

Heyeli Kɛmiijɛ Wɔsɛɛ Be He Gbeyeishemɔ Mli

Mɛni baaba wɔsɛɛ? Ani abaashã wɔ shikpɔŋ nɛɛ yɛ nuklea hiɛkpatamɔ ko mli? Ani bɔ ni afiteɔ shikpɔŋ lɛ nɔ nibii lɛ baaha wɔ shibɔlemɔ ŋulami lɛ atsɔ he ni ehiŋ nɔ hilɛ? Ani jeŋba fitemɔ kɛ basabasa-feemɔ kɛ mla nɔ ni ayeee baaba? Enɛɛmɛi ji gbeyeishemɔi diɛŋtsɛ kɛha mɛi pii ŋmɛnɛ.

Shi, Biblia lɛ kɛ heyeli kɛmiijɛ gbeyeishemɔi fɔji ni tamɔ nɛkɛ mli haa. Emaa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ “shikpɔŋ lɛ ema shi kɛmiiya naanɔ.” (Jajelɔ 1:4) Yehowa ebɔɔɔ wɔ shibɔlemɔ ŋulami lɛ ni ekwɛ ni adesai ni yɔɔ subaŋi gbohii afite lɛ. (Yesaia 45:18) Shi moŋ, Yehowa bɔ shikpɔŋ lɛ koni ehi shi akɛ paradeiso shia kɛha adesai aweku ni efee ekome. (1 Mose 1:27, 28) Eyiŋtoo lɛ tsakeko. Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ Nyɔŋmɔ “[baafite] mɛi ni fiteɔ shikpɔŋ lɛ.” (Kpojiemɔ 11:18) No sɛɛ lɛ, “mɛi ni he jɔ lɛ, shikpɔŋ lɛ aaatsɔ amɛnɔ,” taakɛ Biblia lɛ kɛɔ lɛ, “ni amɛmii aaashɛ amɛhe yɛ hejɔlɛ babaoo mli.”—Lala 37:11.

Abaanyɛ aná shiwoo nɛɛ mli hekɛnɔfɔɔ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ maleee. Yehowa jaje kɛtsɔ egbalɔ Yesaia nɔ akɛ: “Miwiemɔi ni jɛɔ midaaŋ lɛ . . . ekuŋ esɛɛ kɛbaŋ miŋɔɔ efolo, shi moŋ eeefee nɔ ni sa mihiɛ lɛ, ni eeeha nɔ ni mitsu lɛ yɛ hewɔ lɛ aya nɔ!” (Yesaia 55:11; Tito 1:2) No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ hekɛnɔfɔɔ akwɛ Nyɔŋmɔ shiwoo ni aŋma yɛ Biblia lɛ mli, yɛ 2 Petro 3:13 lɛ mlibaa gbɛ akɛ: “Yɛ eshiwoo lɛ naa lɛ wɔmiikwɛ ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee ni jalɛ hiɔ mli lɛ gbɛ.”

Heyeli Kɛmiijɛ Gbɔmɔ Gbeyeishemɔ Mli

Biblia lɛ kɛ hii kɛ yei ni jie ekaafeemɔ kpo yɛ amɛ hetuu-kɛhamɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli lɛ ahe nɔkwɛmɔ nii ni nɔ bɛ haa wɔ. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi komɛi ji Gideon, Barak, Debora, Daniel, Ester, Yeremia, Abigail, kɛ Yael—kɛ wɔɔtsi mɛi fioo pɛ tã. Nɛkɛ hii kɛ yei anɔkwafoi nɛɛ jie lalatsɛ ni ŋma nɛkɛ lɛ subaŋ lɛ kpo, akɛ: “Nyɔŋmɔ nɔ mihiɛ kã, misheee gbeyei; mɛni gbɔmɔ aaanyɛ mi afee?”—Lala 56:12.

Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, bɔfo Petro kɛ bɔfo Yohane jie ekaa ni tamɔ nakai kpo beni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ wo amɛ kita akɛ amɛkpa shiɛmɔ lɛ. Amɛha amɛ hetoo akɛ: “Wɔ lɛ wɔnyɛŋ akɛ ja wɔwie nii ni wɔna kɛ nii ni wɔnu lɛ.” Shidaamɔ ni yɔɔ shiŋŋ ni amɛkɔ nɛɛ hewɔ lɛ, sɛɛ mli lɛ, ayawo Petro kɛ Yohane tsuŋ. Yɛ amɛjiemɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ, amɛyaje amɛnitsumɔ lɛ shishi ekoŋŋ, ni amɛtee nɔ “amɛkɛ ekaa jaje Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ.” Etsɛɛɛ kɛkɛ ni akɛ Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ ba Yudafoi Akwaashɔŋ lɛ hiɛ. Ni osɔfonukpa lɛ bi amɛ akɛ: “Ani jeee kita wɔwo nyɛ dikadika akɛ nyɛkatsɔɔ nii yɛ nɛkɛ gbɛi nɛɛ anɔ lɛ? Ni naa, nyɛha Yerusalem eyi obɔ kɛ nyɛtsɔɔmɔ lɛ.” Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ ha lɛ hetoo akɛ: “Esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi.”—Bɔfoi lɛ Asaji 4:16, 17, 19, 20, 31; 5:18-20, 27-29.

Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ ŋmɛnɛ akɛ amɛaakase ekaa ni klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ ná lɛ, yɛ amɛ nitsumɔ ni ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ mli. Bei pii lɛ, gbekɛbii ni yɔɔ amɛteŋ lɛ po jieɔ amɛhe kpo akɛ mɛi ni yɔɔ ekaa, kɛtsɔ amɛ hemɔkɛyeli ni amɛkɛ mɛi krokomɛi wieɔ he lɛ nɔ. Susumɔ nɔkwɛmɔ nii komɛi ahe okwɛ.

Stacie ji obalayoo fioo ko, ni eji mɔ ko ni hiɛ gboɔ. Enɛ hewɔ lɛ, kɛjɛ shishijee lɛ, mɛi krokomɛi ni ekɛ amɛ aaagba ehemɔkɛyeli lɛ he sane lɛ bafee kaa kɛha lɛ. Mɛni efee ni ekɛye ehiɛ ni gboɔ nii nɛɛ nɔ? Ekɛɛ: “Mikase Biblia lɛ, ni mina nɔmimaa akɛ minu nɔ ni miwieɔ he lɛ shishi. Enɛ ha efee mlɛo kwraa, ni mina hekɛnɔfɔɔ babaoo yɛ mi diɛŋtsɛ mimli.” Aŋma Stacie gbɛi kpakpa lɛ he sane awo maŋ lɛ adafitswaa wolo mli. Nɛkɛ adafitswaa wolo lɛ mli sane ni eskul tsɔɔlɔ ko ŋma nɛɛ, tsɔɔ mli akɛ: “Etamɔ nɔ ni [Stacie] hemɔkɛyeli lɛ eha lɛ hewalɛ koni ekɛwuu eshi nɔnyɛɛi ni obalahii kɛ obalayei bibii pii nuɔ he lɛ ateŋ babaoo. . . . Enuɔ he akɛ esa akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ ejwɛŋmɔ mli.”

Tommy bɔi Biblia lɛ mli saji kasemɔ kɛjɛ efɔlɔi aŋɔɔ beni eye afii enumɔ pɛ. Beni eji gbekɛ bibioo kwraa po lɛ, ekɛ ekaa kɔ eshidaamɔ kɛha anɔkwa jamɔ. Beni enanemɛi klasbii gbekɛbii lɛ tɛŋɔ gbijurɔyeli he mfonirii lɛ, Tommy tɛŋ mfonirii ni tsɔɔ Paradeiso ni Nyɔŋmɔ ewo shi yɛ he lɛ. Beni eshɛ obalanyo fioo lɛ, Tommy kadi akɛ skulbii lɛ ateŋ mɛi pii ahiɛ feɔ amɛ yaa yɛ Yehowa Odasefoi ahemɔkɛyelii ahe. Yɛ nɔ najiaŋ ni ekɛ gbeyeishemɔ baafee dioo lɛ, ebi etsɔɔlɔi lɛ ekome kɛji ebaanyɛ ekɛ eklas lɛ ato gbɛjianɔ kɛha sanegbaa kɛtsɔ sanebimɔ-kɛ-hetoohamɔ nɔ, koni eha amɛ sanebimɔi lɛ fɛɛ ahetoo yɛ be kome mli. Aŋmɛ lɛ gbɛ, ni eye amɛ odase fɛfɛo.

Beni eye afii 17 lɛ, Markietta ná hegbɛ ni hi jogbaŋŋ akɛ ekɛ mɛi krokomɛi ni ekɛ amɛ yɔɔ klas lɛ baawie ehemɔkɛyeli lɛ he. Ewie akɛ: “Ahã wɔ nitsumɔ akɛ wɔbahã wiemɔ. Mihala misaneyitso lɛ kɛjɛ Questions Young People Ask—Answers That Work wolo lɛ mli.a Mihala yitsei enumɔ kɛjɛ wolo lɛ mli ni miŋmala yitsei lɛ yɛ niŋmaa tao lɛ nɔ. Ni mikɛɛ klas lɛ akɛ amɛto yitsei nɛɛ anaa, yɛ bɔ ni amɛnuɔ he akɛ amɛhe hiaa lɛ naa.” No sɛɛ lɛ ekɛ klasbii lɛ gba he sane. Markietta mu ewiemɔ lɛ naa akɛ: “Mikɛ wolo lɛ tsɔɔ klas lɛ, ni skulbii lɛ ateŋ mɛi pii bi ni miha amɛ eko. Mitsɔɔlɔ lɛ po kɛɛ ebaasumɔ ni ena eko.”

Anɔkwale lɛ Baanyɛ Aha Oye Ohe

Taakɛ wɔna lɛ, anɔkwale ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ náa mɛi ni eye afii sɔrɔtoi abɔ, ni kaseɔ ni amɛkɛ eshɛɛ sane lɛ toɔ amɛtsui mli lɛ anɔ hewalɛ ni haa amɛyeɔ amɛhe. Ehaa amɛyeɔ amɛhe kɛjɛɔ gbohii lɛ agbeyeishemɔ, wɔsɛɛ be gbeyeishemɔ, kɛ gbɔmɔ he gbeyeishemɔ mli. Yɛ naagbee lɛ, Yesu kpɔmɔ nɔ lɛ baahã adesai toibolɔi aye amɛhe kɛjɛ esha kɛ gbele dɛŋ. Kwɛ miishɛɛ ni eeeji akɛ aaahi shi kɛya naanɔ yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ, ni wɔ esha shihilɛ ni akɛfɔ wɔ lɛ wooo wɔ tsuŋ dɔŋŋ!—Lala 37:29.

Ani obaasumɔ ni ole jɔɔmɔ ni Nyɔŋmɔ ewo shi yɛ he lɛ he saji babaoo? Kɛ́ nakai lɛ, mɛni esa akɛ ofee? Yesu kɛɛ: “Enɛ ji naanɔ wala lɛ, akɛ amɛaana bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome pɛ lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ lɛ he nilee.” (Yohane 17:3, NW) No hewɔ lɛ, kɛ oosumɔ ni ona heyeli ni Yesu wo ekaselɔi lɛ ashi yɛ he lɛ eko lɛ, no lɛ esa akɛ okase Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ he nii. Ehe miihia ni ole nɔ ni Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ji, koni no sɛɛ lɛ ofee hu, ejaakɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Je lɛ hoɔ eyaa kɛ emli sɛɛdii nii lɛ; shi mɔ ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ.”—1 Yohane 2:17.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Yɛ naagbee lɛ, abaahã adesai aye amɛhe kɛjɛ esha kɛ gbele mli, yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje