Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 5/15 bf. 21-23
  • Yiŋtsɔmɔ he ŋaa ni akɛaashɛ tsuii ahe

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yiŋtsɔmɔ he ŋaa ni akɛaashɛ tsuii ahe
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Yiŋtsɔmɔ ni Akɛaatsu Nii yɛ Shiɛmɔ Nitsumɔ lɛ Mli
  • Beni Atsuɔ Henumɔi Ahe Nii
  • Sanekpakpa Lɛ Kɛhamɔ—Kɛ Yiŋtsɔmɔ
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—1989
  • Bɔ ni Aaafee Atsɔ̃ Mɛi Krokomɛi Ayiŋ
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—2001
  • Ohiɛ Ahi ‘Bɔ Ni Otsɔɔ Nii Ohaa’ Lɛ Nɔ Jogbaŋŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
  • Ye Obua O-Biblia Mli Nikaselɔ Lɛ Ni Eshɛ Baptisimɔ He
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2021
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 5/15 bf. 21-23

Yiŋtsɔmɔ he ŋaa ni akɛaashɛ tsuii ahe

MƐI babaoo ayiŋ feɔ amɛ kɔshikɔshi yɛ wiemɔ ni ji “yiŋtsɔmɔ” he. Nɔ ni ebaanyɛ eha mɔ ko asusu yɛ ejwɛŋmɔŋ ji nihɔɔlɔ ko ni tutuaa mɔ loo nihɔɔmɔ he adafitswaa ko ni ato he gbɛjianɔ koni akɛlaka loo akɛtswa nihelɔ lɛ ojo. Yɛ Biblia lɛ mli po lɛ, susumɔ ni anáa yɛ yiŋtsɔmɔ he lɛ hiɛ shishinumɔi gbohii yɛ bei komɛi amli, ni tsɔɔ shi ni abaa mɔ ko loo gbɛ ni ahaa mɔ ko duɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Kristofonyo bɔfo Paulo ŋma kɛyaha Galatabii lɛ akɛ: “Nyɛjo foi jogbaŋŋ; namɔ po tsĩ nyɛ gbɛ akɛ nyɛkabo anɔkwale lɛ toi? Yiŋtsɔmɔ nɛɛ, jeee mɔ ni tsɛ nyɛ lɛ mli ejɛ.” (Galatabii 5:7, 8) Paulo bɔ Kolosebii lɛ hu kɔkɔ koni amɛkaŋmɛ gbɛ ni mɔ ko kɛ ‘naadɔkɔmɔ wiemɔ ko miitsɔ amɛyiŋ.’ (Kolosebii 2:4) Nakai yiŋtsɔmɔ lɛ damɔɔ naataamɔi ni yɔɔ nigii ni atswa ama apasa shishitoo nii anɔ lɛ.

Shi kɛlɛ, yɛ wolo ni ji enyɔ ni bɔfo Paulo ŋma kɛyaha Timoteo lɛ mli lɛ, ekɛ susumɔ ni anáa yɛ yiŋtsɔmɔ he lɛ tsu nii yɛ shishinumɔ kroko mli. Eŋma akɛ: “Yaa nɔ ohi shi yɛ nii ni okase ni atsɔ oyiŋ koni ohe oye lɛ mli, ejaakɛ ole mɛi anaa ni okase yɛ.” (2 Timoteo 3:14, NW) Yɛ ‘eyiŋ ni atsɔɔ koni ehe eye’ lɛ mli lɛ, Timoteo jeee mɔ ko ni enyɛ kɛ enaa ni ji mɛi anɔ ni etsɔ ekase Ŋmalɛ mli anɔkwalei lɛ miishishiu.—2 Timoteo 1:5.a

Yɛ be mli ni eyɔɔ shia akɛ gbokɛlɛfonyo yɛ Roma lɛ, Paulo ye odase ni mɔ shi etsɔɔ mɛi babaoo, “ni ejɛ Mose mla lɛ kɛ gbalɔi lɛ amli etao ni amɛyiŋ atsɔ kɛba Yesu gbɛfaŋ kɛjɛ leebi kɛbashi gbɛkɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 28:23) Ani Paulo miilaka etoibolɔi lɛ? Dabida! No hewɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ jeee be fɛɛ be yiŋtsɔmɔ bafeɔ nɔ ni ejaaa.

Kɛ́ akɛtsu nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ, Hela shishijee wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘atsɔ yiŋ’ lɛ shishitsɔɔmɔ ji koni akɔne yiŋ, koni atsake jwɛŋmɔ kɛtsɔ susumɔ ni yɔɔ faŋŋ ni shishinumɔ yɔɔ mli lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, tsɔɔlɔ ko baanyɛ atswa sane ema Ŋmalɛ naa shishitoo nii anɔ kɛtsɔ yiŋtsɔmɔ ni ekɛaatsu nii lɛ nɔ koni ekɛha mɛi krokomɛi aná nɔmimaa yɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ amli. (2 Timoteo 2:15) Lɛɛlɛŋ, enɛ ji Paulo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he okadi. Demetrio jwiɛtɛi ŋaalɔ lɛ, ni bu Kristofoi atsɔɔmɔi lɛ akɛ apasa lɛ wie akɛ: “Jeee Efeso nɛɛ kɛkɛ, shi moŋ shwɛ fioo ni ashɛ Asia fɛɛ ni nɛkɛ Paulo nɛɛ tsɔɔ mɛi babaoo yiŋ ni ekpaleɔ amɛ ekɛɔ akɛ: Nii ni akɛ niji fee lɛ jeee nyɔŋmɔi ni.”—Bɔfoi lɛ Asaji 19:26.

Yiŋtsɔmɔ ni Akɛaatsu Nii yɛ Shiɛmɔ Nitsumɔ lɛ Mli

Yesu Kristo kɛ fãmɔ ha esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi, nyɛbaptisia amɛ nyɛwoa Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli, ni nyɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ. Ni naa, mi lɛ mikɛ nyɛ yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.” (Mateo 28:19, 20) Yehowa Odasefoi miibo nɛkɛ fãmɔ nɛɛ toi yɛ shikpɔji ni fa fe 230 nɔ. Yɛ daa nyɔŋ nɔ yɛ amɛ 1997 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ, kɛ aja mli lɛ, amɛfee shia Biblia mli nikasemɔi 4,552,589 yɛ jeŋ fɛɛ.

Kɛ oná hegbɛ akɛ ooofee shia Biblia mli nikasemɔ lɛ, ekolɛ obaanyɛ okpa kaai ni baabi ni okɛ yiŋtsɔmɔ he ŋaa atsu nii lɛ gbɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ yɛ be kroko mli ni otee koni okɛ mɔ lɛ ayakase nii lɛ, sanebimɔ ko ni kɔɔ Triniti he lɛ te shi. Mɛni obaafee kɛ́ ole akɛ onikaselɔ lɛ heɔ nɛkɛ tsɔɔmɔ nɛɛ eyeɔ lɛ? Obaanyɛ okɛ wolo ni wieɔ nakai sane lɛ he lɛ aha lɛ. Yɛ be mli ni ekane sɛɛ lɛ, obaanyɛ ona akɛ eyiŋ etsɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ Yesu jeee mɔ kome. Shi kɛ́ sanebimɔi komɛi yɛ lolo lɛ, te obaaya nɔ oha tɛŋŋ?

Bó toi jogbaŋŋ. Enɛ baaye abua bo koni ole nɔ ni onikaselɔ lɛ heɔ eyeɔ momo yɛ sane ko ni akɛha lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ onikaselɔ lɛ kɛɛ akɛ, “Miheɔ Triniti lɛ miyeɔ” lɛ, obaanyɛ okɛ oyaiyeli aje Ŋmalɛ naa sanegbaa ko shishi, koni okɛtsɔɔ akɛ nɛkɛ tsɔɔmɔ nɛɛ ejaaa. Shi ayɛ hemɔkɛyelii sɔrɔtoi yɛ Triniti lɛ he. Ekolɛ onikaselɔ lɛ heɔ nɔ ko ni esoro no kwraa yɛ nɔ ni obaatsɔɔ akɛ no ji Triniti tsɔɔmɔ shishitsɔɔmɔ lɛ he lɛ eyeɔ. Abaanyɛ akɛɛ nakai nɔŋŋ yɛ hemɔkɛyelii krokomɛi ahe tamɔ, balamɔ loo fɔmɔ ekoŋŋ kɛmiiya gbɔmɔtso kroko mli, susuma ni gbooo, kɛ yiwalaheremɔ he. No hewɔ lɛ, bo toi jogbaŋŋ dani owie. Kaaka oyiŋ yɛ nɔ ni nikaselɔ lɛ heɔ eyeɔ lɛ he.—Abɛi 18:13.

Bi saji. Nɔ ni baanyɛ afata enɛ he ji: ‘Ani oheɔ Triniti lɛ oyeɔ daa? Ani okase nɔ fɛɛ nɔ yɛ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ nɛkɛ sane nɛɛ he lɛ he pɛŋ? Eji Nyɔŋmɔ ji triniti fã ko kulɛ, ani e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ, ekɛŋ wɔ nakai tɛ̃ɛ yɛ faŋŋ mli?’ Beni otsɔɔ nikaselɔ lɛ nii lɛ, yɛ be kɛ bei amli lɛ mɛɛ ni obi saji komɛi tamɔ enɛɛmɛi: ‘Ani nilee yɛ nɔ ni wɔkase kɛbashi amrɔ nɛɛ mli kɛha bo?’ ‘Ani okɛ sane naatsɔɔmɔ nɛɛ kpãa gbee?’ Kɛ okɛ sanebimɔi tsu nii yɛ ŋaa gbɛ nɔ lɛ, okɛ nikaselɔ lɛ miina nikasemɔ feemɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Esaaa akɛ eboɔ bo toi kɛkɛ be mli ni ogbalaa sane ko mli lɛ.

Okɛ sane he susumɔ ni jwɛŋmɔ yɔɔ mli atsu nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni nyɛsusuɔ Triniti tsɔɔmɔ lɛ he lɛ, obaanyɛ okɛɛ onikaselɔ lɛ akɛ: ‘Beni abaptisi Yesu lɛ, gbee ko jɛ ŋwɛi kɛɛ akɛ: “Bo ji misuɔmɔ bi.” Eji Nyɔŋmɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛɛlɛŋ beni abaptisiɔ lɛ lɛ kulɛ, ani ebaawo egbee nɔ kɛya ŋwɛi koni eku esɛɛ kɛba shikpɔŋ nɔ bɔni afee ni anyɛ anu nakai wiemɔi lɛ ahe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ? Ani no efeŋ lakamɔ nii? Ani Nyɔŋmɔ “ni maleee lɛ,” baafee lakamɔ nɔ ko nɛkɛ?’—Luka 3:21, 22; Tito 1:1, 2.

Sane he susumɔ ni jwɛŋmɔ yɔɔ mli ni akɛhaa yɛ ŋaa mli lɛ nyɛɔ emɔɔ shi bei babaoo. Susumɔ yoo ko ni wɔbaatsɛ lɛ Barbara lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Yɛ eshihilɛ mli fɛɛ lɛ, eheɔ eyeɔ akɛ Yesu ji Nyɔŋmɔ, ni eji triniti fã ko ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fata he. Shi Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ lɛ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ Yesu ji aŋkroaŋkroi sɔrɔtoi enyɔ, ni etsɔɔ lɛ ŋmalɛi ní fiɔ ewiemɔ lɛ sɛɛ.b Barbara nyɛɛɛ atsɔɔ akɛ Biblia lɛ jeee anɔkwale. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ enijiaŋ je wui. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ esumɔɔ Triniti tsɔɔmɔ lɛ waa.

Odasefonyo lɛ kɛ Barbara susu nii ahe yɛ tsuishitoo mli. Ebi akɛ, “Kɛ́ oobɔ mɔdɛŋ koni otsɔɔ mi akɛ mɛi enyɔ yeɔ egbɔ lɛ, mɛɛ wekukpaa okɛbaatsu nii koni okɛtsɔɔ mli?” Esusu he fioo, kɛkɛ ni eha hetoo akɛ: “Mikɛ nyɛmimɛi enyɔ baatsu nii.” Odasefonyo lɛ here nɔ akɛ: “Nakai pɛpɛɛpɛ ni, ekolɛ okɛ haaji ni je amɛhe baatsu nii. Shi beni etsɔɔ wɔ akɛ wɔbu Nyɔŋmɔ akɛ Tsɛ lɛ kɛ lɛ diɛŋtsɛ akɛ Bi lɛ, mɛni shɛɛ sane ji nɔ ni Yesu kɛhaa lɛ?” Barbara gbele ehiŋmɛiŋ waa ni eha hetoo akɛ: “Mina, eewie mɔ kome he akɛ onukpa ni yɔɔ hegbɛ babaoo.”

Odasefonyo lɛ ha hetoo akɛ: “Hɛɛ, ni Yesu toibolɔi ni ji Yudafoi ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ titri baamu sane naa nakai.” Beni emaa esane oti lɛ nɔ mi lɛ, Odasefonyo lɛ mu naa akɛ: “Kɛ́ wɔkɛ nakai niiamlitsɔɔmɔ ni sa lɛ tsu nii ni wɔkɛtsɔɔ egbɔyeli—ni kɔɔ nyɛmimɛi loo haaji ni je amɛhe lɛ he—lɛ mli lɛ, no lɛ eka shi faŋŋ akɛ Yesu, ni ji Tsɔɔlɔ Kpele lɛ baanyɛ afee nakai nɔŋŋ. Shi yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛ wiemɔi ni ji ‘tsɛ’ kɛ ‘bi’ tsu nii ni ekɛtsɔɔ wekukpaa ni kã lɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli.”

Yɛ naagbee lɛ Barbara nu sane oti lɛ shishi, ni ekpɛlɛ nɔ. Ashɛ etsui lɛ he kɛtsɔ yiŋtsɔmɔ he ŋaa nɔ.

Beni Atsuɔ Henumɔi Ahe Nii

Bei pii lɛ, nɔ ni fataa jamɔŋ hemɔkɛyelii ni ehe shi waa lɛ he ji henumɔŋ nii. Susumɔ Edna ni ji Katoliknyo ni etuu ehe eha kwraa lɛ sane lɛ he okwɛ. Enabii ni amɛye kɛjɛ afii nyɔŋma kɛ etɛ kɛyaa lɛ jɛ Ŋmalɛ lɛ mli amɛkɛ odaseyeli ni yɔɔ faŋŋ ha lɛ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ Yesu jeee mɔ kome. Edna nu nɔ ni enu lɛ shishi. Shi kɛlɛ, ekɛ mlihilɛ kɛ shiŋŋfeemɔ kɛɛ akɛ: “Miheɔ Triniti krɔŋkrɔŋ lɛ miyeɔ.”

Ekolɛ okɛ niiashikpamɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ ekpe. Mɛi babaoo buɔ amɛjamɔ mli tsɔɔmɔi lɛ tamɔ nɔ ni nomɛi ji amɛ diɛŋtsɛ amɛkadimɔ nii lɛ fã ko. Bɔni afee ni atsɔ Biblia mli nikaselɔi tamɔ nɛkɛ ayiŋ lɛ ebiɔ babaoo fe sane naatsɔɔmɔ he ŋaa ko kɛkɛ loo ŋmalɛi ni tsara nɔ ni akɛaatsɔɔ akɛ mɔ lɛ susumɔi lɛ ejaaa ni akɛaaha. Abaanyɛ atsu shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ he nii jogbaŋŋ kɛtsɔ yiŋtsɔmɔ he ŋaa kɛ musuŋtsɔlɛ ni akɛaaŋmɛ pɛpɛɛpɛ nɔ. (Okɛto Romabii 12:15; Kolosebii 3:12 he.) Kɛ́ wɔɔwie he lɛ, esa akɛ tsɔɔlɔ aná saji ni mli wa ni baaha aná nɔmimaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Paulo kɛ wiemɔi kukuji tamɔ “Miyɛ hewalɛ yɛ nɔ” kɛ “Mile ni misaa miyɛ hewalɛ yɛ nɔ yɛ Nuntsɔ Yesu mli” lɛ tsu nii. (Romabii 8:38; 14:14) Shi kɛlɛ, beni wɔjieɔ saji ni wɔyɔɔ nɔmimaa yɛ nɔ lɛ kpo lɛ, esaaa akɛ wɔfeɔ keketee, wɔkafee wɔgbee tamɔ nɔ ni wɔbuɔ wɔhe jalɔi, ni esaaa akɛ wɔkɛ fɛoyeli loo wiemɔ ko ni baa mɔ shi tsuɔ nii yɛ be mli ni wɔkɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ haa. Eji anɔkwale akɛ, wɔsumɔɔɔ ni wɔtɔ̃ɔ nikaselɔ lɛ nɔ loo wɔjɛɔ lɛ po.—Abɛi 12:18.

Eji nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ akɛ bulɛ aaaha nikaselɔ lɛ hemɔkɛyelii lɛ ní ayɔse hegbɛ ni eyɔɔ akɛ ehiɛɔ mli lɛ. Heshibaa ji nɔ ni akɛtsuɔ he nii. Tsɔɔlɔ ni hiɛ heshibaa jwɛŋmɔ lɛ nuuu he akɛ enɔ kwɔ kwraa fe enikaselɔ lɛ. (Luka 18:9-14; Filipibii 2:3, 4) Nɔ ni fata yiŋtsɔmɔ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli he ji heshibaa, ni yɛ gbɛ ko nɔ lɛ ekɛɔ akɛ: ‘Yehowa kɛ mɔbɔnalɛ eye ebua mi ni mina enɛ. Ha mikɛ bo aja.’

Paulo ŋma kɛyaha enanemɛi Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ akɛ: “Wɔtawuu nii lɛ jeee helooŋ nii ni, shi moŋ hewalɛ nii ni yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni akɛkumɔɔ mɔji wuji; ni wɔkumɔɔ susumɔi kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni kwɔ ni woɔ ehe nɔ eshiɔ Nyɔŋmɔ nilee lɛ, ni wɔŋɔɔ jwɛŋmɔ fɛɛ jwɛŋmɔ nom wɔhaa Kristo toiboo lɛ.” (2 Korintobii 10:4, 5) Ŋmɛnɛ, Yehowa Odasefoi kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ miitsu nii ni amɛkɛ miikumɔ apasa tsɔɔmɔi ni ehe shi waa kɛ nifeemɔi kɛ sui ni mli kwɔlɔ ní enaaa he miishɛɛ lɛ amɛmiishwie shi. (1 Korintobii 6:9-11) Yɛ enɛ feemɔ mli lɛ, Odasefoi lɛ kaiɔ akɛ Yehowa kɛ suɔmɔ eŋmɛ etsui shi eha amɛ. Kwɛ miishɛɛ ni amɛyɔɔ akɛ amɛyɛ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ, koni amɛkɛ nɛkɛ dɛŋdade ni he wa nɛɛ atsu nii ni amɛkɛfamɔ apasa tsɔɔmɔi ni amɛkɛ yiŋtsɔmɔ he ŋaa ashɛ tsuii ahe!

[Shishigbɛ niŋmai]

a Kwɛmɔ nikasemɔ ni ji “Eunike kɛ Loise—Nitsɔɔlɔi ni Feɔ Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa,” yɛ Buu-Mɔɔ nɛɛ mli baafai 7-9 lɛ.

b Kwɛmɔ Yohane 14:28; Filipibii 2:5, 6; Kolosebii 1:13-15. Kɛha saji krokomɛi lolo lɛ, kwɛmɔ wolo bibioo ni ji Ani Esa akɛ Ohe Triniti lɛ Oye?, ni mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 23]

Ni Oooshɛ Onikaselɔ lɛ Tsui He

◻ Sɔlemɔ obi Yehowa gbɛtsɔɔmɔ yɛ Biblia mli nikaselɔ lɛ tsui he ni oooshɛ lɛ he.—Nehemia 2:4, 5; Yesaia 50:4.

◻ Yɔsemɔ nɔ ni nikaselɔ lɛ heɔ eyeɔ, kɛ nɔ hewɔ ni ebaanyɛ ená apasa hemɔkɛyeli he miishɛɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 17:22, 23.

◻ Okɛ mlihilɛ kɛ tsuishitoo su atsu nii ni okɛ sane naatsɔɔmɔ he ŋaa kɛ sane naataamɔ ni jɛ Ŋmalɛ mli lɛ atsu nii yɛ be mli ni nyɛ fɛɛ nyɛhiɛɔ jwɛŋmɔ kome mli.—Bɔfoi lɛ Asaji 17:24-34.

◻ Kɛ́ eeehi lɛ, okɛ nɔkwɛmɔnii ni mɔɔ shi atsu nii ni okɛha Biblia mli anɔkwalei afee nɔ ni mɔɔ shi.—Marko 4:33, 34.

◻ Ha nikaselɔ lɛ ale sɛɛnamɔi ni yɔɔ anɔkwa nilee ni jɛ Biblia lɛ mli ni eeekpɛlɛ nɔ lɛ mli.—1 Timoteo 2:3, 4; 2 Timoteo 3:14, 15.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje