Awaje Wɔ Koni Wɔkpoo Efɔŋfeemɔ
TIMOTHY kɛɛ akɛ: “Beni miji mɔ ni yeko afii 20 lolo lɛ, no mli lɛ mitsuɔ nii yɛ shwapo ko mli, ni minaanyo nitsulɔ ko fɔ̃ mi nine akɛ miba eshia lɛ. Ekɛɛ efɔlɔi baaje kpo, ni gbekɛbii yei baaba jɛmɛ ni wɔbaaná hegbɛ wɔkɛ amɛ aná bɔlɛ.” Ŋmɛnɛŋmɛnɛ oblahii kɛ oblayei pii baakpɛlɛ ninefɔɔ ni tamɔ nɛkɛ nɔ oya. Shi mɛɛ hetoo Timothy kɛha? “Mikɛɛ lɛ amrɔ nɔŋŋ akɛ mibaŋ, ni ákɛ mi-Kristofoi ahenilee hewɔ lɛ misumɔŋ akɛ mikɛ mɔ ko ni mikɛ lɛ boteko gbalashihilɛ mli lɛ aná bɔlɛ.”
Beni Timothy tsɔɔ nɔ hewɔ ni ekpooɔ lɛ mli lɛ, no mli lɛ eleee akɛ oblayoo nitsulɔ ko hɔ jɛmɛ ni eebo toi. Oblayoo lɛ ná ejeŋba hetsemɔ lɛ he miishɛɛ, ni etsɛɛɛ ni ehe bahia koni ekpoo lɛ hu—shii abɔ yɛ shihilɛi srɔtoi amli, taakɛ wɔbaana yɛ sɛɛ mli lɛ.
Eji anɔkwale akɛ, kaa ni akɛbaa wɔnɔ yɛ bei nɛɛ amli lɛ jeee nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ. Aaafee afii 3,000 ni eho nɛɛ lɛ Maŋtsɛ Salomo ŋma akɛ: “Mibi, kɛ́ eshafeelɔi miilakao lɛ, kaakpɛlɛ! . . . Kɔ onane kɛjɛ amɛtempɔŋ lɛ nɔ!” (Abɛi 1:10, 15) Yehowa diɛŋtsɛ wo Israel maŋ lɛ kita akɛ: “Kaanyiɛ mɛi pii asɛɛ kɛyafee efɔŋ.” (2 Mose 23:2) Hɛɛ, bei komɛi lɛ esa akɛ wɔkɛɛ dabi, ni wɔkɛdamɔ efɔŋfeemɔ he kaa lɛ naa kɛji akɛ eji nɔ ko ni afɔɔɔ feemɔ po.
Ní Wɔɔkɛɛ Dabi He Miihiaa Waa Ŋmɛnɛ
Ní aaakpoo efɔŋfeemɔ ji nɔ ko ni bɛ mlɛo kwraa, ni gbii-etɛ-nɛɛ ebaanyɛ efee nɔ ko ni wa waa diɛŋtsɛ, ejaakɛ wɔyɛ be ko ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ akɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ “naagbee gbii lɛ” amli. Taakɛ Biblia lɛ gba efɔ̃ shi lɛ, gbɔmɛi fɛɛ ebatsɔmɔ mɛi ni sumɔɔ shwɛmɔ kɛ ŋɔɔmɔ kɛ yiwalɛ nifeemɔ, mɛi ni bɛ mumɔŋ shidaamɔ kpakpa kɛ jeŋba fɛɛ. (2 Timoteo 3:1-5) Taakɛ Jesuit univɛsiti nɔkwɛlɔ ko jaje lɛ: “Wɔná nifeemɔ gbɛ ko ni kaa mɔ ni ehiii aloo akɛtsuuu nii dɔŋŋ. Etamɔ nɔ ni gbii-etɛ-nɛɛ, jeŋba he mlai ko kwraa bɛ dɔŋŋ.” Kojomɔhe wulu fe fɛɛ kojolɔ ko wie nakai nɔŋŋ akɛ: “Nibii bɛ faŋŋ dɔŋŋ. Nɔ fɛɛ nɔ efee tuu. . . . Gbɔmɛi fioo ko pɛ naa srɔtofeemɔ ni yɔɔ ekpakpa kɛ efɔŋ teŋ. Ŋmɛnɛŋmɛnɛ bei nɛɛ amli lɛ, ní aaamɔ mɔ ni fee efɔŋ lɛ ji nɔ ni tsɔɔ akɛ afee efɔŋ, shi jeee efɔŋ ni afee lɛ ni.”
Bɔfo Paulo ŋma kɛkɔ gbɔmɛi ni hiɛ sui ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahe akɛ: ‘Amɛjwɛŋmɔ mli ewo duŋ, ni mɛi kpɔji ji amɛ yɛ Nyɔŋmɔ wala gbɛfaŋ, akɛni nilee ekaaa amɛ ní amɛtsuii hu ekpiliŋ lɛ; nɔ ko nɔ ko efeee amɛ hiɛgbele dɔŋŋ hewɔ lɛ amɛŋɔ amɛhe amɛha nyenyeŋtswibɔɔ, ni amɛkɛ hiɛjoomɔ tsuɔ nyaŋemɔ nii fɛɛ kwa.’ (Efesobii 4:18, 19) Shi haomɔ kã shi ha amɛ. Yesaia jaje akɛ: “Kpóo ha mɛi ni tsɛɔ efɔŋ akɛ ekpakpa kɛ ekpakpa hu akɛ efɔŋ! mɛi ni ŋɔɔ duŋ feɔ la, ní amɛŋɔɔ la hu amɛfeɔ duŋ.” (Yesaia 5:20) Jeee akɛ nɛkɛ mɛi nɛɛ kpaa nɔ ni amɛduɔ lɛ amrɔ nɛɛ pɛ kɛkɛ, shi moŋ etsɛŋ ni amɛbaana nɔ̃ yɛ “kpoo” wulu ni fe fɛɛ lɛ mli—kojomɔ ni mli wa ni jɛ Yehowa ŋɔɔ.—Galatabii 6:7.
Lala 92:8Ga Bible kɛɔ akɛ: “Kɛ mɛi fɔji miifu gblɔ̃gblɔ̃ tamɔ jwɛi, ni mɛi ni tsuɔ nishaianii lɛ miifrɔke lɛ, afee koni akpata amɛhiɛ kwrakwra.” Yɛ wiemɔ kroko mli lɛ, nɛkɛ efɔŋfeemɔ yibii babaoo ni akpaaa nɛɛ eyaŋ nɔ kɛyaŋ naanɔ, ní no aaaha shihilɛ afee nɔ ni eŋɔŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu kɛɛ akɛ “yinɔ” ni fiɔ nɛkɛ efɔŋfeemɔ sɛɛ lɛ ji nɔ ni nɔŋŋ ni Nyɔŋmɔ baajie kɛjɛ shihilɛ mli yɛ ‘amanehulu kpeteŋkpele’ lɛ mli lɛ. (Mateo 24:3, 21, 34) No hewɔ lɛ, kɛ wɔmiisumɔ ni ahere wɔyiwala kɛjɛ nakai amanehulu lɛ mli lɛ, belɛ ehe miihia ni wɔle nɔ ni ji ekpakpa kɛ efɔŋ yɛ Nyɔŋmɔ jalɛ tɛi lɛ kɛ gbeekpamɔ naa; ni agbɛnɛ hu ehe miihia ni wɔná jeŋba kpakpa ni wɔkɛaakpoo efɔŋfeemɔ yɛ gbɛ̀i srɔtoi fɛɛ ni etsɔɔ nɔ kɛbaa lɛ mli. Eyɛ mli akɛ enɛ feemɔ bɛ mlɛo moŋ, shi Yehowa kɛ Biblia beaŋ kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nɔkwɛmɔnii komɛi eha wɔ.
Nɔ ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Oblanuu ko ni Kpoo lɛ Ŋɔɔ
Etamɔ nɔ ni ajwamaŋbɔɔ kɛ gbalafitemɔ ni aaakpoo lɛ ji nɔ ko ni efeemɔ wa waa diɛŋtsɛ kɛha Kristofoi komɛi po yɛ asafo lɛ mli. Timothy ni atsĩ egbɛi atã yɛ klɛŋklɛŋ kuku lɛ mli lɛ kɛ Oblanuu Yosef nɔkwɛmɔnɔ lɛ ni aŋma yɛ Ŋmalɛi lɛ amli yɛ 1 Mose 39:1-12 lɛ tsu nii. Yosef jie jeŋbaŋ ekãafeemɔ kpo etsɔɔ beni Potifar, ni ji Mizraim piafonyo lɛ ŋa lɛ bi lɛ shii abɔ koni ekɛ lɛ abawɔ lɛ. Sane lɛ tsɔɔ akɛ, Yosef “ekpɛlɛɛɛ, ni ekɛɛ . . . te aaafee tɛŋŋ ni mafee efɔŋ kpeteŋkpele ni tamɔ nɛkɛ nɛɛ, ni mafee esha mashi Nyɔŋmɔŋ?”
Te fee tɛŋŋ ni Yosef ná jeŋbaŋ ekãa ni ekɛkɛɛ Potifar ŋa lɛ akɛ dabi—daa gbi lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, ebuɔ ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa kwraa fe ŋɔɔmɔ ni akɛ be fioo ko pɛ yeɔ. Kɛfata he lɛ, eyɛ mli akɛ ebɛ ŋwɛi mla ko shishi moŋ (no mli lɛ, kpaako akɛ Mose Mla lɛ baaha) shi Yosef yɛ shishinumɔ ni ja yɛ jeŋba he shishitoo mlai lɛ ahe; ele akɛ Potifar ŋa ni yɔɔ akɔnɔ fɔŋ lɛ ni ekɛ lɛ aaabɔ ajwamaŋ lɛ jeee esha ni eeefee eshi ewu lɛ kɛkɛ, shi moŋ, eji esha yɛ Nyɔŋmɔ hu hiɛ.—1 Mose 39:8, 9.
Eka shi faŋŋ akɛ, Yosef le bɔ ni ehe hiaa akɛ esaaa ni esuɔ shwelɛ ni anáa lɛ he la ni baanyɛ aha suɔmɔ akɔnɔ flɔnɔɔ ni anyɛŋ he nɔ ko afee lɛ atso lɛ. Ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ Kristofonyo aaanyiɛ Yosef nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ. July 1, 1957 Watchtower lɛ jaje akɛ: “Esa akɛ eyɔse eheloo mli gbɔjɔmɔi lɛ, ni ekasusu akɛ ebaanyɛ edi bɔlɛnamɔ akɔnɔi asɛɛ aahu kɛyashɛ he ni Ŋmalɛi lɛ efo husu yɛ he lɛ, koni ekpa yɛ jɛmɛ. Kɛ eeenyɛ eye omanye yɛ nakai feemɔ mli yɛ be fioo ko mli po lɛ, yɛ naagbee lɛ ebaateke nakai husu lɛ, ni ebaafee esha. Enɛ ji nɔ ko ni baanyɛ aba mli anɔkwale, ejaakɛ bɔlɛnamɔ akɔnɔ ni akanyaa lɛ lɛ yaa hiɛ waa ni eyeɔ mɔ nɔ kwraa. Kɛkɛ lɛ, ebaawa eha lɛ akɛ eeejie kɛaajɛ ejwɛŋmɔ mli. Nɔ pɛ ni ebaanyɛ efee ni ekɛdamɔ naa ji ni etsĩ ehe naa kwraa kɛjɛ shishijee mli tɔɔ.”
Kɛji wɔná suɔmɔ kɛha jalɛ nifeemɔ, ni wɔnyɛɔ efɔŋfeemɔ lɛ, no lɛ, ewaŋ kɛhaŋ wɔ akɛ wɔɔte shi wɔwo amrɔ nɔŋŋ yɛ shishijee mli. (Lala 37:27) Shi ehe miihia ni wɔkã he wɔtsu he nii koni eka wɔhe. Kɛ wɔfee nakai lɛ, no lɛ, Yehowa baaye ebua wɔ koni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha jalɛ nifeemɔ kɛ nyɛ̃ɛ kɛha efɔŋfeemɔ lɛ mli awa waa. Shi yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ ehe miihia ni wɔhiɛ akã shi, koni taakɛ Yesu wie lɛ wɔsɔle daa koni ajie wɔ kɛjɛ kaa mli, ni ajie wɔ kɛjɛ mɔ fɔŋ lɛ dɛŋ.—Mateo 6:13; 1 Tesalonikabii 5:17.
Tipɛŋfoi Anɔnyɛɛ ni Wɔɔkpoo
Tipɛŋfoi anɔnyɛɛ ji hewalɛ kroko ni haa mɛi feɔ efɔŋ. Oblayoo ko kɛɛ akɛ: “Mihiɛ jeŋbai srɔtoi enyɔ—ekome yɛ skul kɛ ekome yɛ shia. Kɛ mitee skul lɛ, mikɛ gbekɛbii lɛ bɔɔ. Shi yakayaka wiemɔi gbekɛbii nɛɛ fɔɔ wiemɔ. Ni miifee tamɔ amɛ pɛpɛɛpɛ. Mɛni esa akɛ mafee? Ekãa ni wɔkɛaaha wɔfee wɔhe mɛi ni yɔɔ srɔto lɛ ji nɔ ni he hiaa, ni gbɛ kome ni aaatsɔ nɔ koni nine ashɛ nɔ ji kɛtsɔ Biblia mli saji ni gbaa wɔ Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi ni tamɔ Yosef he sane lɛ kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ nɔ. Daniel, Shadrak, Meshak, kɛ Abednego—oblahii ejwɛ ni kɛ ekãa tsɔɔ akɛ esoro amɛ yɛ amɛtipɛŋfoi lɛ ahe lɛ anɔkwɛmɔnii lɛ hu sa jogbaŋŋ.
Beni atsɔseɔ amɛ kɛ oblahii krokomɛi lɛ yɛ Babilon odehei awe lɛ, ehe bahia ni nɛkɛ Israel oblahii ejwɛ nɛɛ aye ‘amɛdaa ŋmãa kɛjɛ maŋtsɛ lɛ diɛŋtsɛ niyenii lɛ amli.’ Akɛni amɛsumɔɔɔ ni amɛku Mose Mla ni kɔɔ niyenii he lɛ mli hewɔ lɛ, amɛkpoo niyenii nɛɛ. Nakai feemɔ bi ekãa—ni nɔ ni fe fɛɛ lɛ akɛni eji ‘maŋtsɛ lɛ diɛŋtsɛ niyenii’ hewɔ lɛ, ebaafee nɔ ni kaa mɔ waa. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa nɛkɛ oblahii nɛɛ fee amɛfɔ̃ shi amɛha Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ ni ekolɛ abaaka amɛ ni anyɛ amɛnɔ po koni amɛkɛ amɛhe awo dãanumɔ shɛii mli, loo amɛkɔlɔ tsofai fɔji ni amɛshɛre zigaret po eji nɛkɛ!—Daniel 1:3-17.
Shadrak, Meshak, kɛ Abednego hu tsɔɔ akɛ nɔ ni Yesu Kristo wie sɛɛ mli lɛ ji anɔkwale akɛ: “Mɔ ni yeɔ no ko bibioo mli anɔkwa lɛ, eyeɔ babaoo hu mli anɔkwa.” (Luka 16:10) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, shidaamɔ ni ekãa yɔɔ mli ni amɛkɔ yɛ nɔ ni aaakɛɛ akɛ eji sane ni he ehiaaa tsɔ yɛ niyenii he lɛ kɛ nɔ kpakpa ni Yehowa ha ejɛ mli kɛba lɛ waje amɛ kɛha kaa ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli waa ni baaba wɔsɛɛ. (Daniel 1:18-20) Nɛkɛ kaa nɛɛ ba beni afã akɛ abaashã amɛ yɛ la mli kɛ amɛjáaa amaga lɛ. Oblahii etɛ lɛ kɛ ekãa tswa amɛfai shi akɛ amɛbaajá Yehowa pɛ, ni amɛkɛ amɛhe baafɔ̃ enɔ kwraa yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ mli. Shikome ekoŋŋ lɛ Yehowa jɔɔ amɛ yɛ amɛnɔkwayeli kɛ ekãafeemɔ lɛ hewɔ—yɛ enɛ mli lɛ etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ebu amɛhe yɛ lalilɛi lɛ amli beni ashɛ amɛ afɔ̃ flɔnɔɔ ni mli edɔ waa diɛŋtsɛ lɛ mli lɛ.—Daniel 3:1-30.
Nɔkwɛmɔnii krokomɛi babaoo ni kɔɔ mɛi ni kpoo efɔŋfeemɔ he lɛ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli. Mose kpoo koni “akatsɛ lɛ Farao biyoo lɛ bi,” eyɛ mli akɛ, no baaha ená hegbɛ ni ‘eye esha mli ŋɔɔmɔ be fioo ko’ yɛ Mizraim. (Hebribii 11:24-26) Gbalɔ Samuel kpoo nyɔɔŋnihemɔ koni ekɛkafite hegbɛ ni eyɔɔ lɛ. (1 Samuel 12:3, 4) Yesu Kristo bɔfoi lɛ kɛ ekãa kɛɛ akɛ dabi, beni afã amɛ ni amɛkpa shiɛmɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 5:27-29) Yesu diɛŋtsɛ kɛ ekãa kpoo efɔŋfeemɔi fɛɛ—aahu kɛyashi egbele mli tɔ̃ɔ beni asraafoi lɛ ha lɛ “wein ni akɛ mire efutuŋ” lɛ. Eji ekpɛlɛ kulɛ, ebaagbɔjɔ efaishitswaa yɛ nakai jaramɔ be lɛ mli.—Marko 15:23; Mateo 4:1-10.
Ní Aaakpoo—Eji Wala kɛ Gbele Sane
Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛbotea agbó fintɔ̃ɔ lɛ mli! Ejaakɛ agbó ni lɛɛ kɛ gbɛ tɛtrɛɛ ji nɔ ni kɛ mɔ yaa hiɛkpatamɔ mli lɛ, ni mɛi ní boteɔ mli lɛ fá pii. Shi agbó fintɔ̃ɔ kɛ gbɛ ni etsa ji nɔ ni kɛ mɔ yaa wala mli lɛ, ni mɛi fioo ji mɛi ni naa no.”—Mateo 7:13, 14.
Gbɛ tɛtrɛɛ lɛ ji nɔ ni ale waa ejaakɛ gbɛfaa yɛ nɔ yɛ mlɛo. Enɔ gbɛfalɔi lɛ feɔ nɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsumɔɔ, amɛjwɛŋɔ heloonaa nibii ahe ni amɛfeɔ, ni amɛsumɔɔɔ ni esoroɔ amɛ, shi moŋ amɛfeɔ Satan je lɛ suɔmɔnaa nii. Amɛnuɔ he akɛ Nyɔŋmɔ mlai kɛ shishitoo mlai lɛ yɛ kpɛŋŋ tsɔ̃. (Efesobii 4:17-19) Kɛlɛ, Yesu wie yɛ faŋŋ mli akɛ, gbɛ tɛtrɛɛ lɛ kɛ mɔ yaa “hiɛkpatamɔ mli.”
Shi mɛni hewɔ Yesu kɛɛ akɛ mɛi fioo pɛ nyiɛɔ gbɛ ni etsa lɛ nɔ lɛ? Nɔ hewɔ titri ji akɛ, akɛni mɛi fioo ko pɛ sumɔɔ ni Nyɔŋmɔ mlai kɛ shishitoo mlai lɛ akudɔ amɛshihilɛ lɛ hewɔ, ni eyeɔ ebuaa amɛ koni amɛtsi amɛhe kɛjɛ nibii kɛ hegbɛi ni baanyɛ aha amɛkɛ amɛhe awo efɔŋfeemɔ ni ebɔle amɛ kɛkpe lɛ mli lɛ he. Kɛfata he lɛ, mɛi fioo ko pɛ ekpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaawuu amɛshi akɔnɔ fɔŋ, tipɛŋfoi anɔnyɛɛ, kɛ gbeyei ni amɛsheɔ akɛ ekolɛ abaaye amɛhe fɛo yɛ gbɛ ni amɛkɔ lɛ hewɔ.—1 Petro 3:16; 4:4.
Nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ nuɔ bɔ ni bɔfo Paulo nu he eha lɛ shishi jogbaŋŋ beni etsɔɔ bɔ ni esa akɛ ewuu ta koni ekpoo eshafeemɔ lɛ. Taakɛ jeŋ ni wɔyɔɔ mli ŋmɛnɛ lɛ ji lɛ, Romabii kɛ Helabii ni hi shi yɛ Paulo beaŋ lɛ kɛ gbɛ tɛtrɛɛ lɛ mli hegbɛ kɛha efɔŋfeemɔ ha. Paulo tsɔɔ mli akɛ, ejwɛŋmɔ ni le ekpakpa lɛ kɛ eheloo ni sumɔɔ akɛ efee efɔŋ lɛ wuɔ “ta” be fɛɛ be. (Romabii 7:21-24) Hɛɛ, Paulo le akɛ egbɔmɔtso lɛ ji tsulɔ kpakpa, shi eji nuntsɔ fɔŋ, hewɔ lɛ, ekpooɔ lɛ. Eŋma akɛ: “Migbalaa mi diɛŋtsɛ migbɔmɔtso lɛ mai ni miyeɔ lɛ nyɔŋ.” (1 Korintobii 9:27) Te fee tɛŋŋ enyɛ eye egbɔmɔtso lɛ nɔ nakai? Jeee yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehewalɛ ni nyɛŋ afee nakai lɛ naa, shi moŋ yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yelikɛbuamɔ naa.—Romabii 8:9-11.
Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, eyɛ mli akɛ Paulo yeee emuu moŋ, shi ehiɛ emuuyeli ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ mli aahu kɛyashi naagbee. No hewɔ lɛ, beni eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ, eŋma akɛ: “Ta kpakpa lɛ, miwuu; foidamɔ lɛ, mida migbe naa; hemɔkɛyeli lɛ, mihiɛ mli tswɛ; nɔ ni eshwɛ ni kã shi ha mi ji jalɛ akekre lɛ.”—2 Timoteo 4:7, 8.
Kwɛ ekãafeemɔ he nɔkwɛmɔnii ni wɔyɔɔ yɛ be mli ni wɔwuɔ wɔshiɔ emuu ni wɔyeee, jeee yɛ Paulo pɛ gbɛfaŋ, shi moŋ yɛ mɛi ni fee nɔkwɛmɔnii amɛfɔ̃ shi amɛha lɛ lɛ hu gbɛfaŋ—Yosef, Mose, Daniel, Shadrak, Meshak, Abednego, kɛ mɛi krokomɛi babaoo ni fata he. Eyɛ mli akɛ amɛyeee emuu moŋ, shi nɛkɛ hii anɔkwafoi nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ kpoo efɔŋfeemɔ, jeee yɛ kuɛŋtimɔ hewɔ, shi moŋ yɛ jeŋbaŋ ekãa ni amɛna yɛ Yehowa mumɔ lɛ mli lɛ naa. (Galatabii 5:22, 23) Amɛji mumɔŋ gbɔmɛi. Wiemɔ fee wiemɔ ni jɛɔ Yehowa daaŋ lɛ he hɔmɔ ye amɛ. (5 Mose 8:3) Ewiemɔ lɛ ji wala kɛha amɛ. (5 Mose 32:47) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, amɛsumɔɔ Yehowa ni amɛsheɔ lɛ gbeyei, ni yɛ eyelikɛbuamɔ naa lɛ amɛkɛ tsuishitoo nyɛ̃ɔ efɔŋfeemɔ.—Lala 97:10; Abɛi 1:7.
Eba akɛ, wɔbaafee tamɔ amɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, dani wɔɔnyɛ wɔya nɔ wɔkpoo efɔŋfeemɔ be fɛɛ be yɛ gbɛ̀i srɔtoi fɛɛ nɔ lɛ, Yehowa mumɔ lɛ he baahia wɔ taakɛ amɛfee lɛ pɛpɛɛpɛ. Yehowa jɛɔ esuɔmɔ mli ekɛ emumɔ lɛ haa wɔ, kɛ wɔjɛ anɔkwale mli wɔbi lɛ, wɔkase e-Wiemɔ lɛ, ni wɔtee Kristofoi akpeei daa.—Lala 119:105; Luka 11:13; Hebribii 10:24, 25.
Timothy, ni atsĩ egbɛi tã kɛtsɔ hiɛ lɛ ná miishɛɛ akɛ ekpooo emumɔŋ hiamɔ nii lɛ. Oblayoo ni tsuɔ nii yɛ jɛmɛ ni enu sanegbaa ni tee nɔ yɛ ekɛ enaanyo nitsulɔ lɛ teŋ ni ená nɔ ni Timothy wie lɛ he miishɛɛ lɛ tsɔ gbɛ nigii nɔ efɔ̃ Timothy nine kɛtee eshia beni ewu bɛ. Timothy ekpɛlɛɛɛ. No kɛkɛ haaa yoo lɛ nijiaŋ aje wui, shi etee nɔ efɔ̃ lɛ nine shii abɔ taakɛ Potifar ŋa lɛ fee lɛ. Timothy fee shiŋŋ, shi ekɛ bulɛ kpoo eko fɛɛ eko. Eye yoo lɛ odase fɛfɛo po kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli. Timothy daa Yehowa shi waa akɛ eha lɛ jeŋbaŋ hewalɛ ni ekɛkpoo, ni amrɔ nɛɛ, ekɛ Kristofonyo fɛfɛo ko ebote gbalashihilɛ mli kɛ miishɛɛ. Lɛɛlɛŋ, Yehowa baajɔɔ Kristofoi fɛɛ ni sumɔɔ akɛ amɛhiɛ amɛ emuuyeli mli daa ni amɛkpooɔ efɔŋfeemɔ lɛ, ni ebaawaje amɛ.—Lala 1:1-3.