Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • mwbr25 September bf. 1-14
  • Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
  • Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ—Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli—2025
  • Saneyitsei Bibii
  • SEPTEMBER 1-7
  • SEPTEMBER 8-14
  • SEPTEMBER 15-21
  • SEPTEMBER 22-28
  • SEPTEMBER 29–OCTOBER 5
  • OCTOBER 6-12
  • OCTOBER 13-19
  • OCTOBER 20-26
  • OCTOBER 27–NOVEMBER 2
Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ—Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli—2025
mwbr25 September bf. 1-14

Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli

© 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania

SEPTEMBER 1-7

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 29

Kpoomɔ Hemɔkɛyelii Kɛ Kusumii Ni Kɛ Biblia Lɛ Kpãaa Gbẽe

wp16.06 6, akrabatsa

Ninai ni Kɔɔ Mɛi ni Yɔɔ Ŋwɛi lɛ Ahe

Ŋmɛnɛ lɛ, apasa hemɔkɛyeli kɛ mumɔi fɔji agbeyeishemɔ eŋɔ mɛi babaoo nom, tamɔ gboklɛfoi ni awo amɛ kɔsɔŋkɔsɔ. Amɛkɛ sɛbɛi, ŋkunyaayeli nibii, kɛ nibii ni tamɔ nakai buɔ amɛhe. Ehe ehiaaa ni ofee nibii ni tamɔ nakai. Biblia lɛ kɛ wiemɔi ni shɛjeɔ mɔ mii nɛɛ hãa akɛ: “Yehowa yɔɔ nɛɛ, ehiŋmɛii kpaa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni ejieɔ ehewalɛ kpo ehãa mɛi ní amɛtsui ehi kɛwula shi yɛ egbɛfaŋ lɛ lɛ.” (2 Kronika 16:9) Yehowa, ni ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ he wa kwraa fe Satan, ni kɛ́ okɛ ohiɛ fɔ̃ enɔ lɛ, ebaabu ohe.

Dani Yehowa baabu ohe lɛ, esa akɛ okase nɔ ni esuɔmɔnaa nii ji, ni ofee. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, Kristofoi ni hi shi yɛ Efeso lɛ bua ashwaiafeemɔ woji fɛɛ ni amɛyɔɔ lɛ naa, ni amɛshã. (Bɔfoi 19:19, 20) Nakai nɔŋŋ kɛ́ oosumɔ ni Nyɔŋmɔ abu ohe lɛ, esa akɛ oshɛrɛ ŋkunyaayeli nibii, sɛbɛi, kpaai ni afimɔɔ akɛ “hebuu nii,” wɔji anifeemɔi, ashwaifeemɔ he woji, kɛ nibii krokomɛi fɛɛ ni kɛ mumɔi atsɛmɔ nifeemɔ yɔɔ tsakpaa lɛ oshwie.

w19.04 17 kk. 13

Hã Ana Faŋŋ Akɛ Oheɔ Nɔ Ni Biblia Lɛ Wieɔ Yɛ Gbohii Lɛ Ahe Lɛ Oyeɔ

13 Kɛ́ oyiŋ etɛ̃ɛɛ bo yɛ kusum ko loo nifeemɔ ko he lɛ, sɔlemɔ ohã Yehowa ni obi lɛ ni edro bo hiɛshikamɔ. (Kanemɔ Yakobo 1:5.) No sɛɛ lɛ, taomɔ nii amli yɛ asafo lɛ woji lɛ amli. Kɛ́ loloolo lɛ nibii efeee faŋŋ kɛhãaa bo lɛ, okɛ osafoŋ onukpai lɛ agba he sane. Eyɛ mli akɛ amɛtsɔŋ bo nɔ ni ofee moŋ, shi amɛbaatsɔɔ bo Biblia mli shishitoo mlai, tamɔ nɔ ni awie he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, ni baaye abua bo. Kɛ́ otsu sane lɛ he nii yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ‘ootsɔse ojwɛŋmɔ,’ ni kɛ́ otsɔse ojwɛŋmɔ lɛ, ‘obaale ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.’​—Heb. 5:14.

w18.11 11 kk. 12

“Manyiɛ Onɔkwale Lɛ Mli”

12 Kusumii kɛ nifeemɔi ni esaaa Nyɔŋmɔ hiɛ. Ekolɛ wɔwekumɛi, mɛi ni wɔkɛtsuɔ nii, kɛ mɛi ni wɔkɛyaa skul lɛ baasumɔ ni wɔfata amɛhe kɛhã amɛgbii juji lɛ kɛ nifeemɔi krokomɛi. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkahã amɛnyɛ wɔnɔ ni wɔkɛ wɔhe wo nifeemɔi nɛɛ ni esaaa Yehowa hiɛ lɛ amli? No ji ni wɔbaahã yiŋtoi ahewɔ ni Yehowa sumɔɔɔ nifeemɔi nɛɛ ahi wɔjwɛŋmɔŋ. Nɔ kome ni baaye abua wɔ ni wɔfee nakai ji, ni wɔbaatao nii amli yɛ asafo lɛ woji lɛ amli koni wɔkɛkai wɔhe hei ni aná gbii juji nɛɛ ekomɛi yɛ. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔjwɛŋ ŋmalɛi ni hãa wɔnaa nɔ hewɔ ni esaaa akɛ wɔyeɔ gbii juji nɛɛ anɔ, ejaakɛ no baahã wɔná nɔmimaa akɛ wɔmiifee “nɔ ni sa Nuŋtsɔ lɛ hiɛ.” (Efe. 5:10) Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa kɛ e-Wiemɔ lɛ nɔ lɛ, ‘wɔsheŋ gbɔmɛi gbeyei.’​—Abɛi 29:25.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w17.10 9 kk. 11

Esa Akɛ Wɔsumɔ Mɛi “Yɛ Nifeemɔ Kɛ Anɔkwale Mli”

11 Jɛɛ otsuiŋ ojie onyɛmimɛi lɛ ayi. Esa akɛ wɔŋɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni wɔbaaná lɛ kɛjie wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ayi, ejaakɛ kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ‘ebaatswa amɛ ema shi.’ (Efe. 4:29) Shi esa akɛ yijiemɔ lɛ ajɛ wɔtsuiŋ, ni tsɔɔ akɛ, esaaa akɛ wɔwoɔ amɛyiteŋ mulu loo wɔjieɔ amɛyi be ni ŋaawoo moŋ ji nɔ ni he hiaa amɛ. (Abɛi 29:5) Kɛ́ wɔjie mɛi ayi, shi wɔwie amɛhe nyanyaanya yɛ amɛsɛɛ lɛ, osatofoi ji wɔ. Bɔfo Paulo efeee nakai, ni enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã wɔ. Yɛ wolo ni eŋma eyahã Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ mli lɛ, ejie amɛyi yɛ nibii kpakpai ni amɛfeɔ lɛ ahewɔ. (1 Kor. 11:2) Shi be ni ekɛ amɛ wieɔ nibii ni amɛbɔɔɔ he mɔdɛŋ lɛ ahe lɛ, ejieee amɛ yi. Moŋ lɛ, ejɛ mlihilɛ mli egbala nɔ hewɔ ni esa akɛ amɛtsake amɛsubaŋ lɛ mli jogbaŋŋ ehã amɛ.​—1 Kor. 11:20-22.

SEPTEMBER 8-14

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 30

“Kaahã Miye Ohia, Ni Kaahã Miná Nii Hu”

w18.01 24 kk. 10-12

Mɛɛ Suɔmɔ Hãa Anáa Miishɛɛ Diɛŋtsɛ?

10 Shika he miihia wɔ fɛɛ. Shika buɔ wɔhe yɛ gbɛ ko nɔ. (Jaj. 7:12) Shi kɛ́ mɔ ko yɛ shika ni ebaanyɛ ekɛhe ehiamɔ nii pɛ lɛ, ani emii baanyɛ ashɛ ehe lɛɛlɛŋ? Hɛɛ! (Kanemɔ Jajelɔ 5:12.) Yake binuu Agur ŋma akɛ: “Kaahã miye ohia, ni kaahã miná nii hu. Hã maye niyenii ni baashɛ mi lɛ kɛkɛ.” Ewaaa akɛ wɔbaanu nɔ hewɔ ni esumɔɔɔ ni eyeɔ ohia butuu lɛ shishi. Tamɔ bɔ ni etee nɔ ewie lɛ, esumɔɔɔ ni nɔ ko kaa lɛ ni eyaju ejaakɛ kɛ́ efee nakai lɛ ebaagbe Nyɔŋmɔ he guɔ. Shi mɛni hewɔ esɔle koni ekaná nii lɛ? Eŋma akɛ: “Koni mikatɔ ni mije osɛɛ ni mikɛɛ, ‘Namɔ ji Yehowa?’” (Abɛi 30:8, 9) Ekolɛ ole mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ nii ni amɛná lɛ nɔ moŋ fe Nyɔŋmɔ.

11 Mɛi ni sumɔɔ shika nyɛŋ asa Nyɔŋmɔ hiɛ. Yesu wie akɛ: “Mɔ ko nyɛŋ etsɔ nyɔŋ ehã nuŋtsɔmɛi enyɔ; ejaakɛ no lɛ, ebaanyɛ mɔ kome ni ebaasumɔ mɔ kroko lɛ, loo ebaakpɛtɛ mɔ kome he ni ebuŋ mɔ kroko lɛ ehãŋ nɔ ko. Nyɛnyɛŋ nyɛtsɔmɔ nyɔji nyɛhã Nyɔŋmɔ kɛ Ninámɔ fɛɛ.” Shi dani ebaawie enɛ lɛ, ewie akɛ: “Nyɛkpaa jwetrii ni nyɛbuaa naa nyɛhãa nyɛhe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, he ni abɛi ni yeɔ mama kɛ ŋkanale fiteɔ nii, ni julɔi hu gbuɔ kɛboteɔ mli kɛbajuɔ yɛ lɛ. Shi moŋ, nyɛbuaa jwetrii anaa nyɛhãa nyɛhe yɛ ŋwɛi, he ni abɛi ni yeɔ mama loo ŋkanale fiteee nii, ni julɔi hu egbuuu kɛboteee mli kɛyajuuu yɛ lɛ.”​—Mat. 6:19, 20, 24.

12 Yehowa tsuji babaoo ena akɛ, kɛ́ amɛbuaaa heloonaa nibii pii anaa amɛhãaa amɛhe lɛ, ehãa amɛmii shɛɔ amɛhe ni amɛnáa be pii hu kɛsɔmɔɔ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Jack ni yɔɔ United States lɛ hɔ̃ɔ shĩa wulu ni eyɔɔ lɛ kɛ enitsumɔ lɛ ejaakɛ ele akɛ no baahã enyɛ ekɛ eŋa fɛɛ atsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Ewie akɛ: “Mishĩa fɛfɛo kɛ mishikpɔŋ lɛ yɛ he ko ni yɔɔ fɛo ni etse ehe banee, ni shishijee lɛ ewa waa kɛhã mi akɛ mahɔ̃ɔ. Eyɛ naakpɛɛ waa akɛ minu he nakai, ejaakɛ naagbai ni mikɛkpeɔ yɛ minitsumɔhe lɛ hewɔ lɛ, be fɛɛ be ni maba shĩa lɛ mihao, ni enɛ tee nɔ afii pii. No mli lɛ, miŋa ji daa gbɛgbalɔ ni be fɛɛ be lɛ, eyɛ miishɛɛ. Miŋa kɛɔ akɛ, ‘Minitsumɔtsɛ lɛ nɔ bɛ kwraa!’ Amrɔ nɛɛ ni mi hu miitsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ, wɔ fɛɛ wɔmiitsu nii wɔmiihã mɔ kome too lɛ nɔŋŋ, ni ji Yehowa.”

w17.5 25-26 kk. 15-17

“Ani Osumɔɔ Mi Fe Enɛɛmɛi?”

15 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii ehã atadei, ilɛtrɔniki tsɔji, kɛ nibii krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ ehe amɛtsui kɛ amɛjwɛŋmɔ aahu akɛ, ehee fɛɛ ehee ni baaba lɛ, ja amɛná eko dani amɛhe baajɔ amɛ. No hewɔ lɛ, yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe akɛ: ‘Ani heloonaa nibii kã mitsui nɔ aahu akɛ, be ni miheɔ kɛtaoɔ tsɔji loo atadei hei ni eba lɛ fa fe be ni miheɔ kɛsaa mihe kɛhã asafoŋ kpeei? Ani nibii ni mifeɔ yɛ gbi lɛ mli lɛ hãaa maná dekã kɛhã sɔlemɔ kɛ Biblia lɛ kanemɔ?’ Kɛ́ wɔyɔse akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã heloonaa nibii lɛ mli wa fe suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Kristo lɛ, esa akɛ wɔjwɛŋ Yesu wiemɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ anɔ. Ewie akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ yɛ amimyeli srɔtoi fɛɛ he.” (Luka 12:15) Mɛni hewɔ Yesu wie wiemɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ nɛɛ?

16 Yesu kɛɛ “mɔ ko nyɛŋ atsɔ nyɔŋ ehã nuŋtsɔmɛi enyɔ.” Kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Nyɛnyɛŋ nyɛtsɔmɔ nyɔji nyɛhã Nyɔŋmɔ kɛ Ninámɔ fɛɛ.” Kɛ́ wɔkɛɛ ninámɔ sɛɛ wɔbaatiu lɛ, wɔnyɛŋ wɔsɔmɔ Yehowa kɛ wɔtsui muu lɛ fɛɛ. Kɛ́ wɔka akɛ wɔbaasɔmɔ “nuŋtsɔmɛi” enyɔ nɛɛ fɛɛ shi kome lɛ, no lɛ, tamɔ bɔ ni Yesu wie lɛ, ‘wɔbaanyɛ mɔ kome ni wɔbaasumɔ mɔ kroko lɛ’ aloo ‘wɔbaakpɛtɛ mɔ kome he ni wɔbaagbe mɔ kroko lɛ he guɔ.’ (Mat. 6:24) Wɔ fɛɛ wɔyeee emuu. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔwu wɔshi “nibii ni wɔheloo lɛ shweɔ lɛ,” ni nibii nɛɛ ateŋ ekome ji heloonaa nibii babaoo.​—Efe. 2:3.

17 Mɛi komɛi yɛ ni kɛ́ amɛmiitiu heloonaa nibii asɛɛ lɛ, amɛnaaa po, ejaakɛ nibii ni amɛheloo lɛ shweɔ lɛ ehã amɛjwɛŋmɔ egbo yɛ mumɔŋ. (Kanemɔ 1 Korintobii 2:14.) Akɛni amɛjwɛŋmɔ egbo hewɔ lɛ, amɛnyɛɛɛ amɛkɔ sane sɛɛ, aahu ni amɛbaale ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ. (Heb. 5:11-14) Enɛ hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ amɛyɛ heloonaa nibii babaoo moŋ, shi amɛkã he amɛmiitiu heloonaa nibii asɛɛ. (Jaj. 5:9) Tsofa ni baanyɛ afã hela nɛɛ kɛ eshishi kwraa ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni ji Biblia lɛ. Kɛ́ wɔkane Biblia lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ daa lɛ, wɔkɛ wɔtsui hãŋ heloonaa nibii. (1 Pet. 2:2) Nakai Yesu fee. Ejwɛŋ Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ anɔ, ni no ye ebua lɛ ni enyɛ eye lɛ anɔkwa be ni aka lɛ lɛ. Kɛ́ wɔkɛ shishitoo mlai ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ tsu nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔwu wɔshi heloonaa nibii asɛɛtiumɔ. (Mat. 4:8-10) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, Yesu baana akɛ wɔsumɔɔ lɛ fe heloonaa nibii.

w11 6/1 10 kk. 4

Bɔ Ni Obaafee Ohi Shi Yɛ Shika Ni Onáa Lɛ Naa

Buamɔ shika naa dani ohé nii. Ekolɛ obaasusu akɛ tsutsu ko ni abuaa shika naa dani ahéɔ nii moŋ, shi eji gbɛ ko ni hi waa ni kɛ́ okɛtsu nii lɛ ohe fiŋ bo. Kɛ́ ofee nakai lɛ, ohiɛŋ nyɔmɔ ni okɛ naagbai ni jɛɔ nifilimɔ mli kɛbaa lɛ eko ekpeŋ, ejaakɛ kɛ́ ofili nii lɛ obaawo he nyɔmɔ kɛ ehe kpa. Biblia lɛ wieɔ akɛ, tsatsubii ‘ahiɛ kã shi’ waa, ejaakɛ amɛbuaa ‘niyenii anaa amɛtoɔ yɛ nikpamɔ be mli’ kɛhã wɔsɛɛ.​—Abɛi 6:6-8; 30:24, 25.

w24.06 12 kk. 18

Hii Yehowa Mama Tsũ Lɛ Mli Kɛya Naanɔ!

18 Ehi akɛ wɔbaapɛi wɔmli wɔkwɛ akɛ aleenɔ shikasuɔmɔ miihe aba wɔtsui mli lo. Bi ohe akɛ: ‘Ani daa nɛɛ miijwɛŋ shika kɛ heloonaa nibii ahe? Kɛ́ miyafa shika yɛ mɔ ko dɛŋ lɛ, ani mihãa esɛɛ tsɛɔ dani miwoɔ mɔ lɛ nyɔmɔ kɛ jwɛŋmɔ lɛ akɛ, shika lɛ he ehiaaa lɛ? Ani shika hãa minuɔ he akɛ mi miyɔɔ ni ayɔɔ? Ani ewa kɛhã mi akɛ mafee mɛi ejurɔ? Kɛ́ mina akɛ nyɛmi ko yɛ shika lɛ, ani mimuɔ sane naa akɛ esumɔɔ shika fe Yehowa? Ani mikɛ shikatsɛmɛi bɔɔ waa fe bɔ ni mikɛ ohiafoi bɔɔ?’ Ehe miihia waa ni wɔsusu sanebimɔi nɛɛ ahe. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa ehã wɔ hegbɛ ni nɔ bɛ akɛ wɔba efonirifeemɔŋ mama tsũ lɛ mli, shi ja wɔtsi wɔhe kɛje shikasuɔmɔ he dani wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔhi emama tsũ lɛ mli. Kɛ́ wɔhãaa shikasuɔmɔ aba wɔtsui mli lɛ, Yehowa shiŋ wɔ kɔkɔɔkɔ!​—Kanemɔ Hebribii 13:5.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w09 4/15 17 kk. 11-13

Adebɔɔ Jieɔ Yehowa Nilee Kpo

11 Wɔbaanyɛ wɔkase nibii ni he hiaa babaoo kɛjɛ afutuɔkɔ, ni ji kooloo ko hu ni kɛ́ akɛ lɛ to kooloi krokomɛi ahe lɛ abaanyɛ akɛɛ akɛ edaaa lɛ he. (Nyɛkanea Abɛi 30:26.) Etamɔ kpɛŋkplɛ agbo, shi eyɛ toi kokrobii ni kɛlɛɛɛ kɛ naji kukuji. Kooloo bibioo nɛɛ hiɔ tɛsai amli. Afutuɔkɔ hiŋmɛii ni naa nii jogbaŋŋ kɛ tɛsai amli bui kɛ fɔji amli ni ehiɔ lɛ buɔ ehe kɛjɛɔ kooloi awuiyelɔi ahe. Abɔ afutuɔkɔi koni amɛhi shi tamɔ wekui ni dɔɔ amɛhe waa ni hiɔ he kome, ni enɛ buɔ amɛhe ni ehaa amɛnáa dɔlɛ yɛ fɛi be mli.

12 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ afutuɔkɔ ŋɔɔ? Klɛŋklɛŋ lɛ, kadimɔ akɛ kooloo nɛɛ kwɛɔ ehe nɔ jogbaŋŋ koni akaye lɛ awui. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛ ehiŋmɛii ni naa nii jogbaŋŋ lɛ tsuɔ nii kɛnaa kooloi awuiyelɔi yɛ shɔŋŋ, ni eteɔ ehe yɛ bui kɛ fɔji ni baanyɛ abaa ewala yi lɛ amli. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ jogbaŋŋ koni wɔnyɛ wɔna osharai ni etee amɛhe yɛ Satan je lɛŋ lɛ. Bɔfo Petro wo Kristofoi aŋaa akɛ: “Nyɛhiɛ akãa shi, nyɛsaraa; ejaakɛ nyɛhenyɛlɔ, abonsam lɛ, nyiɛ tamɔ jata ni hũuɔ eetao mɔ ni eeemi.” (1 Pet. 5:8) Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, eha ehiɛ hi ehe nɔ jogbaŋŋ be fɛɛ be, koni mɔdɛŋ fɛɛ ni Satan bɔɔ ni eha eŋmɛɛ Enɔkwayeli lɛ he lɛ afee yaka. (Mat. 4:1-11) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po Yesu fee efɔ̃ shi eha esɛɛnyiɛlɔi lɛ nɛkɛ!

13 Gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔha wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ ji ni wɔha Yehowa abu wɔhe yɛ mumɔŋ. Esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ kɛ Kristofoi akpeeiyaa anɔ. (Luka 4:4; Heb. 10:24, 25) Kɛfata he lɛ, taakɛ afutuɔkɔi náa hebuu yɛ bɔ ni amɛhiɔ shi yɛ he kome akɛ wekui ni dɔɔ amɛhe waa lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔnanemɛi Kristofoi abɔ gbagbalii koni ‘atsɔ wɔ nɔ ashɛje amɛmii ni atsɔ amɛ hu amɛ nɔ ashɛje wɔmii.’ (Rom. 1:12) Kɛ́ wɔfee nibii ni baaha Yehowa abu wɔhe lɛ, wɔkɛ wɔnifeemɔi tsɔɔ akɛ wɔkɛ lalatsɛ David kpãa gbee beni eŋma akɛ: “Yehowa ji mitɛsaa kɛ mimɔ̃ɔ kɛ miherelɔ, mi-Mawu, mitɛsaa ni wa ni mibaa lɛ abo.”​—Lala 18:3.

KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ

Kɛ́ Mɔ ko Shwɛ Asɔ Lɛ, Ani Efee Esha?

ijwbq sane ni ji 102

Kɛ́ Mɔ ko Shwɛ Asɔ Lɛ, Ani Efee Esha?

Hetoo ni Biblia kɛhãa

Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ ewieee asɔshwɛmɔ he fitsofitso moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔdamɔ Biblia mli shishitoo mlai anɔ wɔna akɛ Nyɔŋmɔ buɔ asɔshwɛmɔ akɛ eji esha.​—Efesobii 5:17.

● Hiɛkɔɔ ji nɔ ni hãa mɛi shwɛɔ asɔ, ni Nyɔŋmɔ miihi hiɛkɔɔ. (1 Korintobii 6:9, 10; Efesobii 5:3, 5) Asɔshwɛlɔi kwɛɔ gbɛ akɛ amɛbaatsɔ mɛi krokomɛi ashigbeemɔ nɔ kɛná nii, shi Biblia lɛ wieɔ eshiɔ mɛi krokomɛi anii ni hiɛ kɔɔ nɔ lɛ.​—2 Mose 20:17; Romabii 7:7; 13:9, 10.

● Kɛ́ akɛ shika bibii po shwɛ asɔ lɛi ebaanyɛ edu shika suɔmɔ ni esaaa awo mɛi amli.​—1 Timoteo 6:9, 10.

● Bei pii lɛ, asɔshwɛlɔi kɛ amɛhe fɔ̃ɔ ŋkunyaayeli loo shade nɔ. Kɛ̃lɛ, Nyɔŋmɔ naa hemɔkɛyelii ni tamɔ nakai lɛ akɛ amagajamɔ, ni no kɛ ejamɔ lɛ kpãaa gbee kwraa.​—Yesaia 65:11.

● Biblia lɛ woɔ hewalɛ koni atsu nii waa moŋ fe ní abaaná nii yakatswaa be mli ni atsuko nɔ ko. (Jajelɔ 2:24; Efesobii 4:28) Mɛi ni kɛ Biblia gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ tsuɔ nii lɛ yeɔ niyenii ni amɛ diɛŋtsɛ amɛtsu nii kɛná.” 2 Tesalonikabii 3:10, 12.

● Asɔshwɛmɔ baanyɛ atee akaŋshii mumɔ ko ni esaaa shi, ni enɛ kɛ Biblia lɛ kpãaa gbee.​—Galatiabii 5:26.

SEPTEMBER 15-21

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 31

Nɔ Ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Ŋaa Ko Ni Mami Ko Wo Ebi Lɛ Mli

w11 4/1 19 kk. 7-8

Tsɔsemɔ Obii lɛ ni Amɛba Amɛjeŋ Jogbaŋŋ

Ha obii lɛ ale anɔkwalei fɛɛ ni kɔɔ bɔlɛnamɔ he. Kɔkɔbɔi ahe hiaa waa. (1 Korintobii 6:18; Yakobo 1:14, 15) Shi kɛlɛ, Biblia lɛ wieɔ bɔlɛnamɔ he akɛ eji nikeenii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, shi jeee nɔ ni Satan kɛtsɔɔ mɔ tsɔne. (Abɛi 5:18, 19; Lalai amli Lala 1:2) Kɛ́ ogba obii lɛ nibii gbohii pɛ ni jɛɔ bɔlɛnamɔ mli kɛbaa lɛ, ebaanyɛ eha amɛná susumɔi ni ejaaa ni damɔɔɔ ŋmalɛ nɔ yɛ sane nɛɛ he. Yoo ko ni atsɛɔ lɛ Corrina ni yɔɔ France lɛ kɛɛ akɛ: “Mifɔlɔi wieɔ bɔlɛnamɔ jeŋba sha he daa nɛɛ, ni no ha mina jwɛŋmɔ ni ejaaa yɛ bɔlɛnamɔ he.”

Ha obi lɛ ale anɔkwalei fɛɛ ni kɔɔ bɔlɛnamɔ he. Nyɛ ko ni yɔɔ Mexico ni atsɛɔ lɛ Nadia lɛ kɛɛ akɛ: “Nɔ ni mibɔɔ mɔdɛŋ ni maha mibii lɛ ale be fɛɛ be ji akɛ, bɔlɛnamɔ ji nɔ ko kpakpa ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛduro adesai koni amɛkɛná amɛhewɔ miishɛɛ. Shi eyɛ yiŋtoo tuuntu ni etsuɔ yɛ gbalashihilɛ mli. Bɔ ni wɔkɛbaatsu nii wɔha lɛ baanyɛ eha wɔná miishɛɛ loo eha wɔwerɛ aho wɔhe.”

ijwhf sane ni ji 4 kk. 11-13

Nyɛkɛ Nyɛbii Lɛ Agbaa Dãa He Sane

Bo klɛŋklɛŋ okɛ obi lɛ agba he sane. Papa ko ni atsɛɔ lɛ Mark ni yɔɔ Britain lɛ wie akɛ: “Gbekɛbii ayiŋ baanyɛ afee amɛ enyɔnyɔɔnyɔ yɛ dãanumɔ he. Mibi mibinuu ni eye afii 8 lɛ kɛji esa akɛ anu dãa loo esaaa akɛ anuɔ. Mikɛ lɛ gba sane tamɔ mɔ ko kɛ enaanyo, no hewɔ lɛ esheee gbeyei akɛ ebaatsɔɔ esusumɔ.”

Kɛ́ okɛ obi lɛ fɔɔ dãanumɔ he sanegbaa lɛ, ebaaye ebua lɛ waa. Kwɛmɔ afii abɔ ni obi lɛ eye koni yɛ okɛ lɛ sanegbaa mli lɛ, okɛ lɛ awie nibii tamɔ dãanumɔ, kɛ shihilɛ mli saji krokomɛi tamɔ bɔ ni esa akɛ ekwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ kɛ enyiɛ lɔle gbɛ he, kɛ bɔlɛnamɔ he saji.

Feemɔ nɔkwɛmɔnɔ. Gbekɛbii tamɔ kotsa loo foom​—bɔ ni kɛ́ akɛtsɔ nu mli ni emɔɔ nu lɛ, nakai nɔŋŋ gbekɛbii hu kaseɔ nibii ni ebɔle amɛ lɛ, ni niiamlitaomɔ etsɔɔ akɛ, gbekɛbii kaseɔ amɛfɔlɔi waa. Enɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ onuɔ dãa koni ojwɛŋmɔ aje ohaomɔi lɛ anɔ loo koni ohe ajɔ bo lɛ, obi lɛ hu baanu he akɛ, dãa ji shihilɛ mli naagbai anaa tsabaa. No hewɔ lɛ, feemɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ohã obi lɛ. Kwɛmɔ koni okanu dãa kɛkɛ.

g17.6 9 kk. 5

Bɔ Ni Obaafee Otsɔɔ Obii Heshibaa

Ye obua obi lɛ ni esumɔ nɔhãmɔ. Hã obi lɛ ana akɛ “nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ fe hemɔ.” (Bɔfoi 20:35) Te obaafee lɛ tɛŋŋ? Obaanyɛ okɛ lɛ afee ekome ni nyɛŋmala mɛi ni ehe baahia ni ayaye jara ahã amɛ, loo akɛ tsɔne awo amɛ kɛya he ko, loo asaa amɛ nɔ ko ahã amɛ lɛ agbɛ́ii. Kɛ́ oyaaye obua mɛi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi lɛ, hã obi lɛ afata ohe kɛya. Hã obi lɛ ana akɛ kɛ́ ooye oobua mɛi lɛ onáa miishɛɛ ni otsui nyɔɔ omli hu. Kɛ́ ofee nakai lɛ ebaahã otsɔ onifeemɔ nɔ otsɔɔ obi lɛ heshibaa, ni eji nitsɔɔmɔ gbɛ ko ni woɔ yibii waa.​—Biblia mli shishitoo mla: Luka 6:38.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w92 11/1 11 kk. 7-8

Wolo Kasemɔ Yɛ Biblia Bei Amli

7 Yɛ Israel lɛ, tsɛ kɛ nyɛ lɛ fɛɛ tsɔɔ gbekɛbii lɛ anii kɛjɛɔ amɛgbekɛbiiashi tɔŋŋ. (5 Mose 11:18, 19; Abɛi 1:8; 31:26) Biblia he nilelɔ E. Mangenot ŋma yɛ French wolo Dictionnaire de la Bible lɛ mli akɛ: “Kɛji gbekɛ lɛ bɔi wiemɔ nɔŋŋ lɛ, ekaseɔ ŋmalɛi kukuji fioo ko kɛjɛɔ Mla lɛ mli. Emami baati nakai kuku lɛ mli ekɛɛ shii abɔ; kɛji ele kɛɛmɔ lɛ, ebaatsɔɔ lɛ ekroko hu. Yɛ sɛɛ mli lɛ, akɛ ŋmalɛi kukuji ni aŋmala awo wolo mli, ni amɛnyɛɔ amɛkɛɔ kɛjɛɔ amɛjwɛŋmɔ mli lɛ baawo gbekɛbii lɛ adɛŋ. No hewɔ lɛ atsɔɔ nɛkɛ gbɛ nɔ atsɔɔ amɛ nikanemɔ, ni kɛji amɛdara kɛtsɔmɔ onukpai lɛ, amɛbaanyɛ amɛtsa amɛ jamɔ mli nikasemɔ lɛ nɔ kɛtsɔ Nuŋtsɔ lɛ mla lɛ kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ nɔ.”

8 Enɛ tsɔɔ akɛ gbɛ titri ko ni atsɔɔ nɔ atsɔɔ nii ji nii lɛ ni akaseɔ awoɔ yitsoŋ. Esa akɛ nibii ni akaseɔ ni kɔɔ Yehowa mlai kɛ bɔ ni ekɛ ewebii yeɔ haa lɛ he lɛ ayashɛ tsui lɛ mli tɔŋŋ. (5 Mose 6:6, 7) Esa akɛ ajwɛŋ nɔ. (Lala 77:12, 13) Akɛ nibii sɔrɔtoi ni yeɔ buaa nikaimɔ tsuɔ nii, koni eye ebua gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ. Nɔ ni fata he ji bɔ ni atoɔ naa kɛ alfabɛta okadii, ni lala mli kuku fɛɛ kuku ni tsa nɔ lɛ jeɔ shishi kɛ niŋmaa okadi kroko, bɔ ni ato naa yɛ alfabɛta lɛ mli lɛ (tamɔ eyɔɔ Abɛi 31:10-31, New World Translation lɛ); wiemɔ gbɛɛmɔ (wiemɔi ni jeɔ shishi kɛ okadi loo gbɛɛmɔ kome lɛ nɔŋŋ); kɛ yibɔ okadii ni akɛtsu nii, tamɔ nɔ ni akɛtsu nii yɛ Abɛi yitso 30 lɛ naagbee fa lɛ. Miishɛɛ sane ji akɛ, woloŋlelɔi komɛi susuɔ Gezer Kalenda, ni ji blema Hebri niŋmaai ni etsɛ fe fɛɛ lɛ ahe nɔkwɛmɔ lɛ he akɛ eji skul gbekɛ nuu ko nitsumɔ ni ejɛ ejwɛŋmɔ mli etsu.

SEPTEMBER 22-28

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII JAJELƆ 1-2

Nyɛyaa Nɔ Nyɛtsɔsea Yinɔ Ni Nyiɛ Sɛɛ Lɛ

w17.01 27-28 kk. 3-4

Nyɛtua Sɔ̃i Nyɛwoa Gbɔmɛi Anɔkwafoi Adɛŋ

3 Wɔteŋ mɛi pii nyaa nitsumɔ ni wɔtsuɔ yɛ Yehowa asafo lɛ mli lɛ he waa, ni wɔná kulɛ wɔbaatsu kɛya naanɔ. Shi dɔlɛ sane ji akɛ, be ni wɔgbɔlɔɔ lɛ, wɔnyɛɛɛ wɔtsu nibii ahe nii tamɔ tsutsu lɛ dɔŋŋ. No hewɔ lɛ, ehe bahiaa ni mɛi krokomɛi atsu nitsumɔi ni wɔtsuɔ lɛ. (Jaj. 1:4) Susumɔ tsakemɔ ko ni yaa nɔ yɛ Yehowa webii lɛ ateŋ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ he okwɛ. Bɔ ni shiɛmɔ nitsumɔ lɛ shwereɔ hewɔ lɛ, ehe ebahia ni asafo lɛ kɛ ilɛtrɔniki tsɔji ni eba nɔ ehee lɛ atsu nii koni wɔnyɛ wɔshiɛ sane kpakpa lɛ wɔhã mɛi srɔtoi fɛɛ. Shi bei komɛi lɛ, wɔnyɛmimɛi ni edara yɛ afii amli lɛ nyɛɛɛ amɛkɛ dɛŋdadei nɛɛ atsu nii jogbaŋŋ. (Luka 5:39) Kɛfata he lɛ, mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ bɛ hewalɛ tamɔ oblahii kɛ oblayei. (Abɛi 20:29) No hewɔ lɛ, esa akɛ amɛjɛ suɔmɔ mli amɛtsɔse nyɛmimɛi ni baa lɛ koni anyɛ atu sɔ̃i awo amɛdɛŋ.​—Kanemɔ Lala 71:18.

4 Bei pii lɛ, nyɛmimɛi ni nyiɛɔ hiɛ lɛ náaa lɛ mlɛo akɛ amɛbaahã nyɛmimɛi ni baa lɛ atsu nitsumɔi ni amɛtsuɔ lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi sumɔɔ nitsumɔ ni amɛtsuɔ lɛ aahu akɛ, amɛsumɔɔɔ ni amɛkpaa tsumɔ. Mɛi komɛi hu susuɔ akɛ, kɛ́ amɛkɛ nitsumɔi lɛ wo mɛi ni baa lɛ adɛŋ lɛ, amɛtsuŋ lɛ jogbaŋŋ. Yɛ mɛi krokomɛi agbɛfaŋ lɛ, amɛnuɔ he akɛ amɛbɛ dekã ni amɛkɛbaatsɔse mɛi krokomɛi. Fɛɛ mli lɛ, kɛ́ atuuu sɔ̃i awooo nyɛmimɛi ni baa lɛ adɛŋ yɛ be ni amɛkpaa gbɛ lɛ mli lɛ, esa akɛ amɛto amɛtsui shi.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w18.12 22 kk. 14

Oblahii Kɛ Oblayei, Mɔ Ni Bɔ Nyɛ Lɛ Miisumɔ Ni Nyɛná Miishɛɛ

14 Solomon ná nii kpɔtɔɔ, ehe gbɛ́i, ni mɛi bu lɛ waa. Be ko lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ‘ebaaka ŋɔɔmɔyeli ekwɛ, koni ekwɛ nɔ kpakpa ni baajɛ mli kɛba.’ (Jaj. 2:1-10) No hewɔ lɛ, emamɔ tsũi, efee abɔi kɛ koi, ni efee nɔ fɛɛ nɔ ni eshweɔ. Shi be ni egbe naa lɛ, te enu he ehã tɛŋŋ? Ani ená miishɛɛ? Ani etsui nyɔ emli? Naa nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ ewie: “Be ni mijwɛŋ nitsumɔi fɛɛ ni mikɛ mi diɛŋtsɛ miniji etsu . . .  lɛ anɔ lɛ, mina akɛ fɛɛ lɛ yaka nii ni . . . Nɔ ko kwraa bɛ hulu shishi nɛɛ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he.” (Jaj. 2:11) Ani obaafee ohe hiɛshikalɔ ni okase nii kɛjɛ Solomon sane lɛ mli?

SEPTEMBER 29–OCTOBER 5

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII JAJELƆ 3-4

Hã Nyɛkpãi Etɛ Ni Alo Kɛfee Kpãa Kome Lɛ Mli Awa

ijwhf sane ni ji 10 kk. 2-8

Ani Fon Loo Tablɛt Hãaa Nyɛná Be Nyɛhã Nyɛhe?

● Kɛ́ gbalashihilɛ mli bii kɛ fon loo tablɛt tsu nii yɛ hiɛshikamɔ mli lɛ, amɛbaaná he sɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wu loo ŋa je kpo lɛ, ehefatalɔ lɛ tsɔɔ nɔ ekɛ lɛ shãraa.

“Tɛs mɛseji kuku tamɔ ‘Misumɔɔ bo waa’ loo ‘Mihiɛ mihiɛ tse bo’ baanyɛ ahã nyɛsuɔmɔ lɛ mli awa.”​—Jonathan.

● Kɛ́ akɛ fon loo tablɛt tsuuu nii yɛ hiɛshikamɔ mli lɛ, ebaanyɛ efite gbalashihilɛ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi komɛi kɛ amɛfon loo amɛtablɛt tsuɔ nii be babaoo, ni no hãaa amɛná be amɛhã amɛhefatalɔ lɛ.

“Miheɔ miyeɔ akɛ, bei komɛi lɛ miwu lɛ miisumɔ ni ekɛ mi agba sane, shi akɛni miinyɛmɔ mifon lɛ nɔ hewɔ lɛ, ehiii wɔ sanegbaa.”​—Julissa.

● Mɛi komɛi kɛɔ akɛ amɛbaanyɛ amɛkɛ amɛhefatalɔi agba sane jogbaŋŋ ni nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ amɛmiinyɛmɔ amɛfon lɛ nɔ. Adesai ashihilɛ he nilelɔ ko ni atsɛɔ lɛ Sherry Turkle lɛ wie akɛ, “anyɛŋ afee nibii enyɔ yɛ be kome too mli kɔkɔɔkɔ.” Eyɛ mli akɛ mɛi komɛi susuɔ akɛ, ehi akɛ abaafee nibii srɔtoi yɛ be kome mli moŋ, shi ejeee anɔkwale. Ekɛɛ akɛ, “kɛ́ wɔtsu nibii srɔtoi yɛ be kome too mli lɛ, wɔnyɛŋ wɔtsu eko eko he nii jogbaŋŋ.”

“Kɛ́ mikɛ miwu miigba sane lɛ, mináa miishɛɛ waa, shi jeee nakai eji kɛ́ eefee nɔ kroko ni nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔmiigba sane. Kɛ́ mikɛ lɛ miigba sane ni eefee nɔ kroko lɛ, etsɔɔ akɛ, esusuuu mihe.”​—Sarah.

Sane lɛ nɔŋŋ ji akɛ: Bɔ ni okɛ ofon loo otablɛt lɛ tsuɔ nii ohãa lɛ baanyɛ awaje ogbalashihilɛ loo efite lɛ.

w23.05 23-24 kk. 12-14

Nyɛhãa “Yah Lalilɛi” Lɛ Ayaa Nɔ Atsoa Daa

12 Mɛɛ gbɛ nɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔi baanyɛ akase Akwila kɛ Priskila? Akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ, nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ nibii ni etsuɔ yɛ shĩa. Ani nyɛbaanyɛ nyɛfee ekome kɛtsu nibii nɛɛ ekomɛi ahe nii moŋ fe ni mɔ kome baatsu? Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Akwila kɛ Priskila fee ekome kɛshiɛ. Bo hu obaanyɛ oto gbɛjianɔ koni okɛ ohefatalɔ lɛ afɔ shiɛmɔyaa. Agbɛnɛ hu, Akwila kɛ Priskila fee ekome kɛtsu nii. Kɛ́ okɛ ohefatalɔ lɛ tsuuu nitsumɔ kome po lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛfee ekome kɛfee shĩa nii. (Jaj. 4:9) Kɛ́ nyɛfee ekome kɛfee nii lɛ, ehãa nyɛnáa hegbɛ kɛgbaa sane, ni naanyobɔɔ ni yɔɔ nyɛteŋ lɛ mli waa. Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Robert lɛ kɛ eŋa Linda bote gbalashihilɛ mli nɛ lɛ, afii 50 kɛ sɛɛ nɛ. Ewie akɛ: “Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔnáaa be tsɔ kɛjie wɔhiɛtserɛ. Shi kɛ́ miisha nii amli ni miŋa hu miitsumɔ mli loo miihu shĩa lɛ he ni ebafata mihe lɛ, mináa miishɛɛ waa. Kɛ́ wɔfee ekome kɛtsu nii lɛ, ehãa naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔteŋ lɛ mli waa ni wɔsumɔɔ wɔhe waa.”

13 Shi hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ, kɛ́ oyɛ ohefatalɔ lɛ masɛi lɛ, no etsɔɔɔ doo akɛ nyɛná be nyɛhã nyɛhe. Nyɛmi yoo ko ni ebote gbalashihilɛ mli ni yɔɔ Brazil lɛ wie akɛ: “Gbii etɛ nɛɛ, mina akɛ nibii babaoo yɛ ni baanyɛ agbala wɔjwɛŋmɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔbaasusu akɛ akɛni wɔyɛ shĩa kome mli hewɔ lɛ wɔnáa be wɔhãa wɔhe. Shi wɔyɔse akɛ, kɛ́ wɔyɛ he kome lɛ, no pɛ kɛkɛ etsɔɔɔ akɛ wɔná be wɔhã wɔhe. Esa akɛ maná dekã mahã mihefatalɔ lɛ ni mikafee nibii krokomɛi yɛ nakai be lɛ mli.” Naa nɔ ni nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Bruno lɛ kɛ eŋa Kate feɔ koni amɛkɛ be ni amɛnáa amɛhãa amɛhe lɛ atsu nii jogbaŋŋ. Bruno wie akɛ: “Wɔ fɛɛ wɔkɛ wɔfoŋ lɛ fɔ̃ɔ afã koni wɔná be nɛɛ he sɛɛ jogbaŋŋ ni nɔ ko nɔ ko akagbala wɔjwɛŋmɔ.”

14 Shi kɛji esoro nibii ni onyaa he yɛ nibii ni ohefatalɔ lɛ nyaa he lɛ ahe, loo be fɛɛ be ni nyɛbaaná be nyɛhã nyɛhe lɛ, eyagbeɔ naa kɛ mlifu hu? Mɛni obaanyɛ ofee? Bɛ okaiɔ la ni ashɛre ni wɔwie he kɛtsɔ hiɛ lɛ? Kɛ́ ashɛre la lɛ, eheɔ be dani etsoɔ waa. Shishijee lɛ, akɛ lai bibiibibii woɔ mli. Kɛkɛ lɛ, be ni etsoɔ fiofio lɛ, akɛ lai tsei agboiagboi ewo mli. Nakai nɔŋŋ nyɛ hu nyɛbaanyɛ nyɛje shishi fiofio. Ekolɛ daa gbi lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛhe be fioo ni nyɛkɛgba sane loo ni nyɛkɛfee ekome kɛfee nɔ ko. Esa akɛ efee nɔ ko ni nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛnyaa he ni kɛ béi baŋ. (Yak. 3:18) Kɛ́ nyɛje shishi fiofio lɛ, ekolɛ nyɛsuɔmɔ lɛ baahere ekoŋŋ.

w23.05 21 kk. 3

Nyɛhãa “Yah Lalilɛi” Lɛ Ayaa Nɔ Atsoa Daa

3 Kɛ́ nuu ko kɛ eŋa miitao ni “Yah lalilɛi” lɛ aya nɔ atso yɛ amɛgbalashihilɛ lɛ mli lɛ, esa akɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ afee nibii ni baahã esumɔ Yehowa waa. Mɛɛ gbɛ nɔ enɛ baaye ebua amɛ? Kɛ́ nuu ko kɛ eŋa sumɔɔ Yehowa lɛ, amɛkɛ eŋaawoo baatsu nii oya, ni no hewɔ lɛ, amɛnáŋ naagbai pii ni baahã amɛsuɔmɔ lɛ he ajɔ. Ni kɛ́ amɛná naagba ko po lɛ, amɛbaatsu he nii. (Kanemɔ Jajelɔ 4:12.) Agbɛnɛ hu, mɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaakase lɛ, ni amɛjieɔ sui tamɔ mlijɔlɛ kɛ tsuishitoo kpo, ni amɛkɛ eshai keɔ. (Efe. 4:32–5:1) Kɛ́ nuu ko kɛ eŋa jie sui ni tamɔ nɛkɛ kpo lɛ, ewaaa kwraa akɛ amɛbaaya nɔ amɛsumɔ amɛhe waa. Nyɛmi yoo ko ni bote gbalashihilɛ mli nɔ ni fe afii 25 ni eho nɛ ni atsɛɔ lɛ Lena lɛ wie akɛ: “Kɛ́ mɔ ko sumɔɔ Yehowa lɛ, ewaaa akɛ obaasumɔ lɛ ni obu lɛ.”

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

it “Suɔmɔ” kk. 39

“Suɔmɔ”

“Suɔmɔ be.” Mɛi ni Yehowa etsɔɔ akɛ amɛsaaa mɛi ni ajieɔ suɔmɔ kpo atsɔɔ loo mɛi ni eje gbɛ amɛmiifee efɔŋ ni amɛkpaaa lɛ pɛ ji mɛi ni esaaa akɛ ajieɔ suɔmɔ kpo atsɔɔ. Esa akɛ ajie suɔmɔ kpo atsɔɔ mɛi fɛɛ kɛyashi mɛi nɛɛ kɛ amɛnifeemɔ baatsɔɔ akɛ amɛtsɔmɔ Nyɔŋmɔ henyɛlɔi. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, belɛ, be eshɛ ni esa akɛ afo suɔmɔ ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ amɛ lɛ sɛɛ. Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo fɛɛ sumɔɔ jalɛ nifeemɔ ni amɛnyɛɔ mlatɔmɔ. (La 45:7; Heb 1:9) Esaaa akɛ ajieɔ suɔmɔ kpo atsɔɔ mɛi ni nyɛɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ kɛ amɛtsui fɛɛ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ atee nɔ ajie suɔmɔ kpo atsɔɔ mɛi nɛɛ ewoŋ yibii kpakpa ko, ejaakɛ mɛi ni nyɛɔ Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ esɔɔɔ esuɔmɔ lɛ. (La 139:21, 22; Yes 26:10) No hewɔ lɛ, eja gbɛ akɛ Nyɔŋmɔ nyɛɔ amɛ, ni eto be ni ekɛbaagbala amɛtoi.​—La 21:8, 9; Jaj 3:1, 8.

OCTOBER 6-12

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII JAJELƆ 5-6

Nɔ Ni Wɔfeɔ Kɛtsɔɔ Akɛ Wɔbuɔ Wɔ-Nyɔŋmɔ Ni Je Agbo Lɛ Waa

w08 8/15 15-16 kk. 17-18

Jiemɔ Woo Kpo Ní Okɛwo Yehowa Hiɛ Nyam

17 Biblia lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔjie woo kpo titri lɛ kɛ́ wɔmiijá Yehowa. Jajelɔ 4:16 lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ ooya Nyɔŋmɔ we lɛ, kwɛ onane naa jogbaŋŋ.” Yehowa fã Mose kɛ Yoshua fɛɛ koni amɛjie amɛtokotai beni amɛdamɔ he ko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. (2 Mose 3:5; Yosh. 5:15) Esa akɛ amɛfee enɛ kɛtsɔɔ akɛ amɛyɛ bulɛ loo gbeyeishemɔ kɛha Yehowa. Afã Israel osɔfoi lɛ koni amɛwo klala tswakotoi “kɛkete amɛyayaiaŋ.” (2 Mose 28:42, 43) Enɛ haaa ana amɛhei ni esaaa akɛ anaa kɛ́ amɛmiisɔmɔ yɛ afɔleshaalatɛ lɛ he. Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni jɛ osɔfo weku mli lɛ kɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mla ni tsɔɔ bɔ ni esa akɛ ajie woo kpo lɛ atsu nii.

18 Belɛ hiɛnyam kɛ bulɛ fata woo kpo ni wɔɔjie yɛ jamɔ mli lɛ he. Kɛ́ wɔmiitao ni wɔhiɛ aba nyam ní abu wɔ lɛ, esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ bulɛ mli. Esaaa akɛ woo kpo ni wɔjieɔ lɛ feɔ hiɛaŋhiɛaŋ nɔ, loo nɔ ni baaha mɛi ana wɔ kɛkɛ akɛ wɔmiifee nakai. Esaaa akɛ efeɔ kponɔgbɛ nɔ̃, shi moŋ efee nɔ ni jɛ wɔtsui mli ejaakɛ Nyɔŋmɔ naa nɔ ni yɔɔ tsui mli. (1 Sam. 16:7; Abɛi 21:2) Esa akɛ wɔjie woo kpo yɛ wɔshihilɛ mli fɛɛ, ní wɔha ená wɔnifeemɔ, wɔsu, wekukpaa ni kã wɔ kɛ mɛi krokomɛi ateŋ, kɛ bɔ ni wɔnaa wɔ diɛŋtsɛ po wɔhe wɔhaa lɛ nɔ hewalɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ wɔjie woo kpo be fɛɛ be, ni wɔfee nakai yɛ wɔwiemɔ kɛ wɔnifeemɔ mli daa. Esa akɛ wɔkɛ bɔfo Paulo wiemɔi ni yɔɔ 2 Korintobii 6:3, 4 lɛ atsu nii yɛ wɔnifeemɔ, wɔjeŋba, wɔtadewoo kɛ wɔhesaamɔ mli. Jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Ni asaŋ wɔtooo mɔ ko mɔ ko pampi yɛ nɔ ko nɔ ko mli, koni akagbe sɔɔmɔ lɛ he guɔ; shi moŋ, nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ wɔkɛ wɔhe tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi.” ‘Wɔwulaa Nyɔŋmɔ ni ji wɔyiwalaherelɔ lɛ tsɔɔmɔ lɛ yɛ nibii fɛɛ mli.’​—Tito 2:10.

w09 11/15 11 kk. 21

Biblia Lɛ Kasemɔ Baaha Osɔlemɔi Amɔ Shi

21 Yesu kɛ hemɔkɛyeli kɛ bulɛ kpele sɔleɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni ebaatee Lazaro shi lɛ, ‘ehole ehiŋmɛii anɔ kɛtee ŋwɛi ni ekɛɛ: Ataa, miidao shi akɛ obo mi toi. Shi mi lɛ, mile akɛ daa oboɔ mi toi.’ (Yoh. 11:41, 42) Ani bo hu okɛ hemɔkɛyeli kɛ bulɛ kpele sɔleɔ? Kanemɔ Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ni obaana akɛ nibii titrii ni ewie he lɛ ji akɛ, Yehowa gbɛi lɛ he atse, e-Maŋtsɛyeli lɛ aba, ní afee esuɔmɔnaa nii. (Mat. 6:9, 10) Te bo hu osɔlemɔi ji ha tɛŋŋ? Ani osɔlemɔi tsɔɔ akɛ oyɛ Yehowa Maŋtsɛyeli lɛ, esuɔmɔnaa nifeemɔ, kɛ egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ hetsemɔ he miishɛɛ waa? Nakai esa akɛ eji.

w17.04 6 kk. 12

“Shi Ni Owo Lɛ, Ye Nɔ”

12 Yehowa sɔɔmɔ lɛ tamɔ gbɛfãa, ni baptisimɔ ji gbɛfãa nɛɛ shishijee kɛkɛ. Yɛ obaptisimɔ lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ oya nɔ ohi shi yɛ ohenɔjɔɔmɔ lɛ naa, ni osɔmɔ Nyɔŋmɔ daa. No hewɔ lɛ, obaanyɛ obi ohe akɛ: ‘Kɛjɛ be ni abaptisi mi nɛɛ, ani wekukpãa ni yɔɔ mi kɛ Yehowa teŋ lɛ mli etee nɔ ewa? Ani mikã he miisɔmɔ Yehowa kɛ mitsui muu fɛɛ? (Kol. 3:23) Ani misɔleɔ ni mikaneɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa? Ani miyaa asafoŋ kpeei be fɛɛ be? Ani mifɔɔ shiɛmɔ yaa? Aloo ekãa ni mikɛfeɔ nibii nɛɛ anaa eba shi?’ Bɔfo Petro wie akɛ, kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ nilee, shifimɔ, kɛ Nyɔŋmɔjamɔ su fata wɔhemɔkɛyeli lɛ he lɛ, wɔbaaya nɔ wɔsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ ekãa daa.​—Kanemɔ 2 Petro 1:5-8.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w20.09 31 kk. 3-5

Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Nɔyelɔi komɛi waa ohiafoi ayi, ni amɛtsɔɔ kojomɔ hiɛ amɛbuɔ shi. Nɔyelɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahe Jajelɔ 5:8 lɛ kɔɔ. Ŋmalɛ lɛ miikɛɛ amɛ akɛ, esa akɛ amɛkai akɛ, ekolɛ mɔ ko ni nɔ kwɔ fe amɛ, loo ni yɔɔ hegbɛ fe amɛ yɛ nɔyeli lɛ mli lɛ miikwɛ amɛ. Anɔkwa, ekolɛ mɛi ni nɔ kwɔlɔ fe amɛ lɛ diɛŋtsɛ lɛ, mɛi yɛ ni nɔ kwɔlɔ fe amɛ. Dɔlɛ sane ji akɛ, bei komɛi lɛ, ebaa lɛ akɛ nɔyelɔi nɛɛ fɛɛ yeee jalɛ sane, ni no hãa mɛi ni yɔɔ amɛshishi lɛ piŋɔ waa.

Shi kɛ́ efee tamɔ nɔ ni wɔbɛ mɔ ko ni baaye wɔsane ehã wɔ po lɛ, wɔle akɛ, Yehowa miikwɛ adesa nɔyelɔi fɛɛ, ni enɛ ni wɔle lɛ shɛjeɔ wɔmii. Wɔbaanyɛ wɔshɛ wɔjatsu lɛ wɔfɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ ni wɔbi lɛ ni eye ebua wɔ. (Lala 55:22; Fip. 4:6, 7) Wɔle akɛ, “Yehowa hiŋmɛii kpaa shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ, koni ekɛ ehewalɛ lɛ aye abua mɛi ni kɛ amɛtsui fɛɛ ehã lɛ lɛ.”​—2 Kro. 16:9.

No hewɔ lɛ, Jajelɔ 5:8 lɛ kaiɔ wɔ anɔkwa sane ko, no ji, nɔyelɔ fɛɛ nɔyelɔ yɛ mɔ ko ni nɔ kwɔ fe lɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ekaiɔ wɔ hu akɛ, Yehowa ji Nɔyelɔ Ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ. Amrɔ nɛɛ, eetsɔ e-Bi Yesu Kristo, ni ji Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ, nɔ eeye nɔ. Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ Ofe lɛ, miina nɔ fɛɛ nɔ ni yaa nɔ, ni lɛ kɛ e-Bi lɛ yeɔ jalɛ sane yɛ nibii fɛɛ amli.

OCTOBER 13-19

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII JAJELƆ 7-8

‘Yaa Shĩa Ni Agbo Yɛ Mli’

it “Awerɛhoyeli” kk. 9

“Awerɛhoyeli”

Awerɛhoyeli be. Awie yɛ Jajelɔ 3:1, 4 lɛ akɛ “yaafo be yɛ, ni ŋmɔlɔ be hu yɛ; yarawoo be yɛ, ni joo be hu yɛ.” Akɛni adesai fɛɛ gboiɔ hewɔ lɛ, hiɛshikalɔ tsui yɛ “shĩa ni agbo yɛ mli,” moŋ fe shĩa ni aŋmɛ okpɔlɔ yɛ mli. (Jaj 7:2, 4; okɛto Abɛ 14:13 lɛ he.) Enɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ agbo yɛ shĩa ko mli lɛ, hiɛshikalɔ ŋɔɔ hegbɛ lɛ koni ekɛ mɛi ni agbo yɛ amɛnɔ lɛ ayafo ni eshɛje amɛmii, moŋ fe ni ebaaku ehiɛ efɔ̃ nɔ ni eyashwɛ ehiɛ. Enɛ waa lɛ ni ehiɛ ahi ehe nɔ akɛ lɛ hu ebaagbo, koni eya nɔ ehiɛ tsui kpakpa yɛ e-Bɔlɔ lɛ hiɛ.

w19.06 23 kk. 15

Ye Obua Mɛi Ni Ehao Lɛ

15 Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ William, ni ŋa gbo afii komɛi ni eho nɛ lɛ wie akɛ: “Kɛ́ mɛi gba mi nibii kpakpai ni amɛkaiɔ yɛ miŋa he lɛ, ehãa mináa miishɛɛ waa, ejaakɛ ehãa minaa akɛ be ni eyɔɔ wala mli lɛ, mɛi sumɔɔ esane ni amɛbuɔ lɛ. Anɔkwa, kɛ́ amɛfee nakai lɛ, eyeɔ ebuaa mi waa diɛŋtsɛ. Eshɛjeɔ mimii waa, ejaakɛ no mli lɛ, miŋa sane kã mitsui nɔ diɛŋtsɛ, ni mishwɛɛɛ ehe kwraa.” Nyɛmi yoo okulafo ko ni atsɛɔ lɛ Bianca lɛ wie akɛ: “Kɛ́ mɛi kɛ mi fee ekome kɛsɔle ni amɛkɛ mi kane ŋmalɛi enyɔoo ko lɛ, eshɛjeɔ mimii waa. Kɛ́ amɛgba mi miwu lɛ he sane ni amɛbo mi toi be ni mi hu migbaa amɛ ehe sane lɛ, ewaa mi waa.”

w17.07 16 kk. 16

“Nyɛkɛ Mɛi Ni Foɔ Lɛ Afoa”

16 Nɔ kroko ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua wɔnyɛmimɛi ni amɛsuɔlɔi egboi lɛ ji, ni wɔbaakai amɛ yɛ wɔsɔlemɔi amli, ni agbɛnɛ hu wɔkɛ amɛ afee ekome kɛsɔle. Ekolɛ bɔ ni oyeɔ awerɛho lɛ hewɔ lɛ, obaanu he akɛ, kɛ́ okɛ amɛfee ekome kɛsɔle lɛ, ogbee baakpokpo ni obaajwa yaafo. Shi kaahã no gba onaa. Kɛ́ ojɛ otsuiŋ okɛ amɛ sɔle lɛ, ebaanyɛ eshɛje amɛmii waa. Dalene wie akɛ: “Bei komɛi kɛ́ nyɛmimɛi yei ba koni amɛbashɛje mimii lɛ, mibiɔ amɛ kɛji amɛbaasumɔ ni amɛkɛ mi asɔle. Bei pii kɛ́ amɛbɔi sɔlemɔ lɛ, wiemɔ waa kɛhãa amɛ. Shi be fɛɛ be lɛ, kɛ́ amɛwie fioo lɛ, amɛnáa ekãa agbɛnɛ, ni amɛsɔleɔ kɛjɛɔ amɛtsuiŋ tɔ̃ɔ. Bɔ ni amɛhemɔkɛyeli lɛ mli wa, suɔmɔ ni amɛjieɔ lɛ kpo, kɛ bɔ ni amɛsusuɔ mihe lɛ, ehã mihemɔkɛyeli lɛ mli ewa waa.”

w17.07 16 kk. 17-19

“Nyɛkɛ Mɛi Ni Foɔ Lɛ Afoa”

17 Mɛi komɛi yeɔ awerɛho be fioo kɛkɛ lɛ amɛkpa, shi mɛi komɛi yaa nɔ amɛyeɔ awerɛho be kplaŋŋ. Kɛ́ nɔ nyɔ mɔ ko hiŋmɛi mli lɛ, nanemɛi kɛ wekumɛi pii baa amɛbashɛjeɔ emii. Shi gbii fioo komɛi asɛɛ lɛ, amɛshiɔ mɔ lɛ koni amɛyatsu amɛnitsumɔi srɔtoi. Ani obaanyɛ oya nɔ oshɛje mɔ lɛ mii ni oye obua lɛ be ni amɛtee lɛ? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Naanyo sumɔɔ mɔ bei fɛɛ mli, ni afɔ lɛ akɛ nyɛmi hã haomɔ be.” (Abɛi 17:17) Ekɔɔɔ he eko be abɔ ni wɔnyɛmi Kristofonyo ko kɛbaaye awerɛho yɛ esuɔlɔ ko gbele hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔshɛje emii.​—Kanemɔ 1 Tesalonikabii 3:7.

18 Kaimɔ akɛ, lalai, mfonirii, gbɛɛmɔi, ŋmai, loo nifeemɔi komɛi baanyɛ ahã mɔ ni agbo ashi lɛ lɛ abɔi awerɛhoyeli ekoŋŋ. Bei komɛi hu lɛ, kɛ́ eshɛ be ni amɛbote gbalashihilɛ mli, loo be pɔtɛɛ ko yɛ afi lɛ mli lɛ, amɛyeɔ awerɛho. Nibii pii yɛ ni ekolɛ, mɔ lɛ kɛ ehefatalɔ lɛ fee ekome kɛfee. No hewɔ lɛ, be klɛŋklɛŋ ni mɔ lɛ kome too baafee lɛ, ebaanyɛ ewa kɛhã lɛ waa. Ekomɛi ji, kɛ́ ebaaya kpee loo Kaimɔ lɛ. Nyɛmi nuu ko wie akɛ, be ni eŋa gbo lɛ, enu he akɛ be klɛŋklɛŋ ni gbi ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ baashɛ ni eŋa lɛ bɛ emasɛi lɛ, ebaaye awerɛho waa, ni lɛɛlɛŋ, enáaa lɛ mlɛo. Shi ewie akɛ: “Nyɛmimɛi fioo komɛi to henaabuamɔ ko he gbɛjianɔ ni amɛfɔ̃ minanemɛi ni misumɔɔ amɛsane waa lɛ nine koni mihe akafee shoo.”

19 Shi esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ, jeee be pɔtɛi komɛi pɛ amli hewalɛwoo he baahia mɔ ko ni agbo ashi lɛ. Junia wie akɛ: “Bei pii lɛ, kɛ́ mɛi ba omasɛi loo amɛye amɛbua bo be ni nifeemɔ krɛdɛɛ ko shɛko lɛ, onáa he sɛɛ waa. Enɔ bɛ, ni eshɛjeɔ mɔ mii waa.” Wɔnyɛŋ wɔhã mɔ ni suɔlɔ egbo lɛ akpa awerɛhoyeli kwraa, ni asaŋ wɔnyɛŋ wɔto lɛ mɔ ni egbo lɛ najiaŋ. Shi kɛ́ wɔfee nɔ ni wɔbaanyɛ kɛye wɔbua lɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔshɛje emii. (1 Yoh. 3:18) Gaby wie akɛ: “Asafoŋ onukpai lɛ jɛ suɔmɔ mli amɛye amɛbua mi be ni miwu lɛ gbo lɛ, ni midaa Yehowa shi waa yɛ enɛ hewɔ. Amɛhã minu he akɛ Yehowa sumɔɔ mi lɛɛlɛŋ.”

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w23.03 31 kk. 18

“No Mɛi Fɛɛ Kɛbaale Akɛ Mikaselɔi Ji Nyɛ”

18 Bei komɛi lɛ, wɔbaanu he akɛ wɔyana nyɛmi ko ni efee nɔ ko loo ewie nɔ ko ni edɔ wɔ lɛ koni wɔkɛ lɛ awie he. Shi dani wɔbaafee nakai lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ wɔbaabi wɔhe saji ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ, ‘Ani mile nɔ fɛɛ nɔ ni kɔɔ sane lɛ he?’ (Abɛi 18:13) ‘Ani eeenyɛ efee akɛ ejeee gbɛ?’ (Jaj. 7:20) ‘Ani mi hu mifee mɔ ko nɔ ko tamɔ nakai pɛŋ?’ (Jaj. 7:21, 22) ‘Kɛ́ miyana minyɛmi lɛ yɛ sane nɛɛ he lɛ, ani no hãŋ sane lɛ mli awo wu moŋ?’ (Kanemɔ Abɛi 26:20.) Kɛ́ wɔhe be kɛsusu sanebimɔi nɛɛ ahe lɛ, ekolɛ wɔbaana akɛ kɛ́ wɔhã suɔmɔ tsirɛ wɔ ni wɔŋmɛɛ sane lɛ he lɛ, no moŋ hi.

KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ

Te Afeɔ Odasefonyo Yara Ahãa Tɛŋŋ?

ijwfq sane ni ji 50

Mɛni Ji Yehowa Odasefoi Asusumɔ Yɛ Yarafeemɔ He?

Te afeɔ Odasefonyo yara ahãa tɛŋŋ?

He ni abaafee yɛ: Kɛ́ weku lɛ kpɛ mli akɛ abaafee yara lɛ, abaanyɛ afee yɛ he fɛɛ he ni amɛbaahala tamɔ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ, funeral home, mɔ ko shĩa, gɔɔ lɛ mli, loo yɛ he kroko.

Yarafeemɔ: Ahãa wiemɔ kɛ shɛjeɔ mɛi ni agbo yɛ amɛnɔ lɛ amii, wiemɔ nɛɛ kɔɔ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ gbele kɛ gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ kɛhã mɛi ni egboi lɛ ahe. (Yohane 11:25; Romabii 5:12; 2 Petro 3:13) Nibii ni abaawie he yɛ wiemɔ lɛ mli lɛ ekomɛi ji mɔ ni egbo lɛ sui kpakpai, ebaanyɛ efee nibii ni efee ni woɔ mɔ hewalɛ.​—2 Samuel 1:17-27.

Abaanyɛ alá asafo lɛ lalai lɛ eko. (Kolosebii 3:16) Akɛ sɔlemɔ ni shɛjeɔ mɔ mii baamu yarafeemɔ muu lɛ fɛɛ naa.​—Filipibii 4:6, 7.

Aheee shika ni aheee kɔlɛshin hu: Kɛ́ Odasefonyo ko gbo ni wɔbaafee yara lɛ, wɔheee shika yɛ wɔsafoŋbii lɛ adɛŋ, ni wɔheee kɔlɛshin hu yɛ wɔkpeei ashishi.​—Mateo 10:8.

Mɛi ni baaba: Mɛi ni jeee Odasefoi hu baanyɛ aba yara ni afeɔ yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ. Tamɔ bɔ ni eji yɛ wɔsafoŋ kpeei krokomɛi lɛ agbɛfaŋ lɛ, kɛ́ aafee yara hu lɛ, mɛi krokomɛi baanyɛ aba eko.

OCTOBER 20-26

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII JAJELƆ 9-10

Ná Susumɔ Ni Ja Yɛ Onaagbai Lɛ Ahe

w13 8/15 14 kk. 20-21

‘Omli Akawo Yehowa La’ Kɔkɔɔkɔ

20 Shwa mɔ ni sa shwamɔ lɛ. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee nakai lɛ? Ejaakɛ wɔnaagbai lɛ ekomɛi baanyɛ ajɛ wɔ. Kɛ́ nakai ni lɛ, esa akɛ wɔkpɛlɛ nɔ. (Gal. 6:7) Kaashwa Yehowa yɛ naagbai lɛ ahe. Mɛni hewɔ nilee bɛ mli akɛ ooofee nakai lɛ? Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ: Ekolɛ tsɔne ko nyɛɔ ejoɔ foi waa. Ŋɔɔ lɛ akɛ mɔ ko ni hiɛ tsɔne nɛɛ wo foi fe bɔ ni akpaa gbɛ beni enyiɛ gbɛ ko ni edɔ kɔntɔ̃ lɛ nɔ, kɛkɛ ni ená oshara. Ani esa akɛ ashwa mɔ ni fee tsɔne lɛ yɛ oshara nɛɛ he? Dabi kwraa! Nakai nɔŋŋ hu Yehowa eha wɔ fɛɛ heyeli. Shi ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ni baaye abua wɔ ni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nilee mli hu eha wɔ. No hewɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔshwa wɔ-Bɔlɔ lɛ yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔtɔmɔi ahewɔ?

21 Jeee naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ fɛɛ jɛ wɔ, akɛni wɔtɔ̃ tɔmɔi komɛi lɛ hewɔ. Nibii komɛi baa yɛ “be kɛ nibii ni aleee ni baa trukaa” lɛ hewɔ. (Jaj. 9:11, NW) Ni agbɛnɛ hu, esaaa ni wɔhiɛ kpaa anɔkwa sane nɛɛ nɔ akɛ, Satan Abonsam ji mɔ titri ni hɔ efɔŋfeemɔ sɛɛ. (1 Yoh. 5:19; Kpoj. 12:9) Lɛ ji henyɛlɔ lɛ​—jeee Yehowa!​—1 Pet. 5:8.

w19.09 5 kk. 10

Yehowa Shwɛɛɛ Etsuji Ni Baa Amɛhe Shi Lɛ Ahe Kwraa

10 Kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, wɔyeŋ wɔtsui yɛ nibii komɛi ahe. Jeee be fɛɛ be nibii baaya lɛ bɔ ni wɔtaoɔ aloo bɔ ni wɔsusuɔ akɛ eya lɛ. Maŋtsɛ Solomon, nilelɔ lɛ, wie akɛ: “Mina tsuji ni tara okpɔŋɔi anɔ, ni lumɛi lɛ moŋ nyiɛ amɛnane nɔ tamɔ tsuji.” (Jaj. 10:7) Jeee be fɛɛ be mɛi ni le nii waa loo amɛhe esa waa lɛ náa hegbɛi ni wɔkpaa gbɛ akɛ amɛbaaná lɛ. Bei komɛi lɛ, nakai hegbɛi lɛ yajeɔ mɛi ni anaa amɛ akɛ amɛleee nɔ ko tsɔ loo amɛbɛ hesaa srɔto ko lɛ moŋ adɛŋ. Shi nakai jeŋ yɔɔ, ni yɛ nɔ najiaŋ ni wɔbaaye wɔtsui tuutu yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai lɛ ahe lɛ, esa akɛ wɔkpɛlɛ nɔ kɛkɛ, tamɔ Solomon wie lɛ. (Jaj. 6:9) Ni kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, ewaŋ tsɔ kɛhãŋ wɔ akɛ wɔbaafee nakai.

w11 10/15 8 kk. 1-2

Ani Hiɛtserɛjiemɔi Ni Ohalaa Lɛ Ahe Yɛ Sɛɛnamɔ?

YƐ BIBLIA lɛ mli fɛɛ lɛ, wɔnaa saji ni tsɔɔ akɛ Yehowa miisumɔ ni wɔná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Lala 104:14, 15 lɛ kɛɔ akɛ, Yehowa haa ‘shikpɔŋ lɛ baa niyenii, kɛ wein ní haa adesa tsui nyɔɔ emli, kɛ mu ní haa ehiɛ kpɛ́ɔ, kɛ aboloo ní woɔ gbɔmɔ tsui hewalɛ.’ Yehowa haa yelitsei kwɛ̃ɔ koni wɔná abele kɛ ehenɔi, mu, kɛ wein akɛ niyenii ni baa wala yi. Shi wein ‘haa mɔ mii shɛɔ ehe’ hu. Eyɛ mli akɛ ehe ehiaaa ni wɔná wein wɔnu dani wɔbaanyɛ wɔhi wala mli moŋ, shi wein haa wɔnáa miishɛɛ. (Jaj. 9:7; 10:19) Hɛɛ, Yehowa miisumɔ ni wɔtsuiiaŋ ayimɔ obɔbɔ kɛ “miishɛɛ.”​—Bɔf. 14:16, 17.

2 No hewɔ lɛ, tɔmɔ ko bɛ he akɛ yɛ be kɛ beaŋ lɛ, wɔbaato gbɛjianɔ koni ‘wɔyakwɛ ŋwɛi loofɔji’ kɛ “ŋanɔ fɔfɔii,” loo wɔyafee nibii krokomɛi ni baaha wɔná miishɛɛ kɛ hewalɛ hee. (Mat. 6:26, 28; Lala 8:4, 5) Eji “Nyɔŋmɔ nikeenii” akɛ mɔ mii aaashɛ ehe yɛ eshihilɛ mli. (Jaj. 3:12, 13) Kɛ́ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ be ni wɔkɛjieɔ wɔhiɛtserɛ lɛ fata nakai nikeenii lɛ he lɛ, no baatsirɛ wɔ koni wɔhala hiɛtserɛjiemɔ ni baasa Nyɔŋmɔ hiɛ.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

lv 137 kk. 11-12

Okɛ Wiemɔi ‘ni Hi ni Haa Mɔ Nane Mɔɔ Shi’ Atsu Nii

11 Oshekuyeli, naafolɔmɔ. Gbɔmɛi wieɔ mɛi kɛ mɛi ashihilɛi ahe. Ani sanegbaa ni kɔɔ mɛi ahe lɛ fɛɛ ehiii? Kɛ́ eji sanegbaa ni agbeee mɔ he guɔ yɛ mli, ni awieɔ mɔ he sane ni tswaa mɔ emaa shi loo mɔ ko he adafitswaa ni yɔɔ miishɛɛ, tamɔ mɔ ni abaptisi lɛ yɛ nyɛsɛɛ kpee lɛ shishi loo mɔ ni hewalɛwoo he miihia lɛ nɛkɛ lɛ, tɔmɔ ko bɛ he. Klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ ha nanemɛi Kristofoi lɛ ahilɛkɛhamɔ kã amɛtsui nɔ, ni amɛha Kristofoi krokomɛi le nanemɛi Kristofoi lɛ ahe saji ni sa. (Efesobii 6:21, 22; Kolosebii 4:8, 9) Shi, sanegbaa ni kɔɔ mɛi ahe baanyɛ afee oshekuyeli kɛ́ yɛ sanegbaa mli lɛ atsɔmɔ amɛhe anɔkwa saji komɛi ahiɛ loo ajie amɛteemɔŋ saji akpo lɛ. Nɔ ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa ji akɛ, enɛ baanyɛ eha afolɔ mɛi anaa, ni enɛ yeɔ awui be fɛɛ be. Naafolɔmɔ ji “amale wiemɔi ni awieɔ kɛshiɔ mɔ ko . . . ni gbeɔ mɔ lɛ he guɔ ni efiteɔ egbɛi.” Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Farisifoi lɛ folɔ Yesu naa yɛ gbɛ ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa nɔ koni amɛkɛgbe ehe guɔ. (Mateo 9:32-34; 12:22-24) Bei pii lɛ naafolɔmɔ kɛ bei baa.​—Abɛi 26:20.

12 Yehowa ebuuu mɛi ni kɛ duromɔ nii ni ji lilɛi lɛ tsuɔ nii kɛfiteɔ mɛi agbɛi loo amɛkɛwoɔ mɛi ateŋ bei lɛ anifeemɔ lɛ akɛ shwɛmɔ sane. Enyɛɔ mɛi ni “woɔ nyɛmimɛi ateŋ bei” lɛ. (Abɛi 6:16-19) Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “naafolɔlɔ” lɛ ji di·aʹbo·los, ni eji Satan “Abonsam,” mɔ ni folɔɔ Nyɔŋmɔ naa yɛ gbɛ ni ehiii kwraa nɔ lɛ sabala hu. (Kpojiemɔ 12:9, 10) Hɛɛ, wɔsumɔŋ ni wɔkɛ wiemɔi ni baatsɔɔ akɛ wɔmiifee wɔnii tamɔ Abonsam atsu nii. Aŋmɛɛɛ gbɛ ni naafolɔmɔ wiemɔ ni haa heloo lɛ nitsumɔi tamɔ “atuatsemɔi” kɛ “mligbalamɔi” baa lɛ aya nɔ yɛ asafo lɛ mli. (Galatabii 5:19-21) No hewɔ lɛ, dani ooowie mɔ ko he sane ni onu lɛ otsɔɔ mɔ kroko lɛ, bi ohe akɛ: ‘Ani eji anɔkwale? Kɛ́ mibɔ mɔ ko lɛ, ani no baatsɔɔ akɛ miyɛ suɔmɔ? Ani ehe miihia akɛ mabɔ mɔ ko enɛ he amaniɛ loo nilee yɛ mli akɛ mafee nakai?’​—Kanemɔ 1 Tesalonikabii 4:11.

OCTOBER 27–NOVEMBER 2

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII JAJELƆ 11-12

Kwɛmɔ Ogbɔmɔtso Jogbaŋŋ, Ni Oye Wala Hu

w23.03 25 kk. 16

Fɔlɔi, Nyɛtsɔa Nibii Ni Yehowa Ebɔ Lɛ Anɔ Nyɛtsɔa Nyɛbii Lɛ Ehe Nii

16 Obaanyɛ okɛ obii lɛ aje kpo kɛya hei ni Yehowa adebɔɔ nibii yɔɔ ni nyɛyajie nyɛhiɛtserɛ, ni enɛ baahã suɔmɔ ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ mli awa waa. Biblia lɛ kɛɛ, “ŋmɔlɔ be” yɛ, ni “tumɔmɔ be” hu yɛ. (Jaj. 3:1, 4, shn.) Yehowa ebɔ hei fɛfɛji pii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔya jɛmɛ wɔyajie wɔhiɛtserɛ. Wekui pii toɔ gbɛjianɔ ni amɛfeɔ ekome kɛyaa ŋshɔ lɛ naa, amɛyakwɔɔ gɔji, amɛyayeɔ be fioo yɛ akrowa ko, loo amɛyaa hei krokomɛi ni tamɔ nakai. Gbekɛbii komɛi sumɔɔ ni amɛya hei ni adu jwɛi kɛ fɔfɔii yɛ koni amɛyashwɛ; ni gbekɛbii komɛi hu sumɔɔ ni amɛkwɛ kooloi, amɛyawu faa, loo amɛyawu ŋshɔ. Hei pii yɛ ni Yehowa adebɔɔ nibii yɔɔ ni wɔbaanyɛ wɔje kpo kɛya ni wɔyajie wɔhiɛtserɛ!

w23.02 21 kk. 6-7

Buu Wala Ni Nyɔŋmɔ Edro Bo Lɛ Akɛ Nɔ Ko Ni Jara Wa Waa

6 Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ jeee wolo ni tsɔɔ wɔ bɔ ni wɔkwɛ wɔgbɔmɔtso lɛ nɔ wɔhã loo niyenii ni esa akɛ wɔye moŋ, shi ehãa wɔleɔ Yehowa susumɔ yɛ saji nɛɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni ‘wɔjie nibii ni baanyɛ aye wɔgbɔmɔtso lɛ awui’ lɛ kɛje wɔshihilɛ mli. (Jaj. 11:10) Agbɛnɛ hu, ewieɔ eshiɔ dãanumɔ babaoo kɛ ŋmaayeli, ni nibii enyɔ nɛɛ fɛɛ baanyɛ aye wɔgbɔmɔtso lɛ awui loo egbe wɔ po. (Abɛi 23:20) Yehowa sumɔɔɔ ni wɔyeɔ nɔ fɛɛ nɔ kɛkɛ, loo wɔnuɔ nii loo wɔyeɔ nii fe nine.​—1 Kor. 6:12; 9:25.

7 Kɛ́ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ tsu nii jogbaŋŋ lɛ, wɔbaakpɛ yiŋ kpakpai ni baahã ana akɛ wɔhiɛ sɔɔ wala ni Nyɔŋmɔ edro wɔ lɛ waa. (Lala 119:99, 100; kanemɔ Abɛi 2:11.) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔkwɛ wɔniyeli jogbaŋŋ lɛ, etsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ miitsu nii jogbaŋŋ. Mɔ ni kɛ ejwɛŋmɔ tsuɔ nii jogbaŋŋ lɛ, kɛ́ niyenii ko miiba etsine shi ele akɛ ehiii hãaa lɛ lɛ, eyeee. Nɔ kroko ni baatsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ miitsu nii jogbaŋŋ ji, ni wɔbaaná wɔ kpakpa wɔwɔ, wɔgbɔle wɔkpɔiaŋ daa, wɔhiɛ wɔhe falefale, ni wɔsaa wɔshĩai amli be fɛɛ be.

w24.09 2 kk. 2-3

“Nyɛtsɔmɔa Mɛi Ni Kɛ Wiemɔ Lɛ Tsuɔ Nii”

2 Yehowa webii yɛ miishɛɛ. Mɛni hewɔ? Nibii babaoo ahewɔ, ni emli ekome ni he hiaa waa ji, wɔkaneɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa gbi ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔkɛ nɔ ni wɔkase lɛ baatsu nii.​—Kanemɔ Yakobo 1:22-25.

3 Kɛ́ wɔkɛ ‘Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ tsu nii’ lɛ, wɔnáa he sɛɛ yɛ gbɛi srɔtoi babaoo anɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔle akɛ no ji nɔ titri ni kɛ́ wɔfee lɛ, wɔbaasa Yehowa hiɛ. Ni kɛ́ wɔfee nɔ ni sa Yehowa hiɛ lɛ, wɔnáa miishɛɛ. (Jaj. 12:13) Kɛ́ wɔkɛ nibii ni wɔkaneɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ tsu nii lɛ, miishɛɛ hiɔ wɔweku lɛ mli, ni wekukpaa kpakpa hiɔ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ateŋ. Ekã shi faŋŋ akɛ, ona akɛ enɛ ji anɔkwale. Agbɛnɛ hu, ehãa wɔyeɔ wɔhe kɛjeɔ naagbai pii ni mɛi ni jáaa Yehowa lɛ kɛkpeɔ lɛ ahe. Enɛ hãa wɔnaa akɛ, nɔ ni Maŋtsɛ David wie lɛ ji anɔkwale. Ewie Yehowa mlai, efamɔi, kɛ eyiŋkpɛi lɛ ahe yɛ lala ko mli, ni be ni emuɔ naa lɛ, ewie akɛ: “Kɛ́ akɛtsu nii lɛ, ekɛ sɛɛnamɔ babaoo baa.”​—Lala 19:7-11.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

lff nikasemɔ 3 oti 1

Ani Saji Ni Yɔɔ Biblia Lɛ Mli Lɛ Ja?

1 Ani eji anɔkwale akɛ saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ja?

Biblia lɛ diɛŋtsɛ kɛɛ saji ni yɔɔ mli lɛ ji “anɔkwa wiemɔi ni ja.” (Jajelɔ 12:10) Ewieɔ nibii ni tee nɔ lɛɛlɛŋ ni kɔɔ mɛi ni hi shi lɛɛlɛŋ lɛ ahe. (Kanemɔ Luka 1:3; 3:1, 2.) Blema nibii ahe nilelɔi pii ena akɛ, bei ni saji komɛi tee nɔ, gbɔmɛi, hei, kɛ nibii ni tee nɔ ni Biblia lɛ wieɔ he lɛ ja.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje