Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w24 July bf. 2-7
  • Feemɔ Ekãa Tamɔ Zadok

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Feemɔ Ekãa Tamɔ Zadok
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2024
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • FI NYƆŊMƆ MAŊTSƐYELI LƐ SƐƐ
  • YE OBUA ONYƐMIMƐI LƐ
  • YAA NƆ OYE YEHOWA ANƆKWA
  • Kaimɔ Akɛ “Yehowa Hiɛ Kã!”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2024
  • Kasemɔ Nii Kɛjɛ Naagbee Wiemɔi Ni Hii Anɔkwafoi Komɛi Wie Lɛ Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2024
  • Kpɛɛ Yiŋ Ni Baatsɔɔ Akɛ Okɛ Ohiɛ Fɔ̃ɔ Yehowa Nɔ
    Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Akɛ Kristofoi—Kpee Nifeemɔ Wolo—2023
  • Ba Ohe Shi Ni Okpɛlɛ Nɔ Akɛ Jeee Nɔ Fɛɛ Nɔ Ole
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2025
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2024
w24 July bf. 2-7

NIKASEMƆ 27

LALA 73 Hã Wɔná Ekãa

Feemɔ Ekãa Tamɔ Zadok

‘Zadok ji oblanyo kãkãlɔ.’—1 KRO. 12:28.

NƆ NI WƆBAAKASE

Wɔbaana bɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase Zadok ni wɔfee ekãa.

1-2. Namɔ ji Zadok? (1 Kronika 12:​22, 26-28)

FEEMƆ shihilɛ nɛɛ he mfoniri okwɛ. Hii ni fa fe 340,000 ebabua amɛhe naa yɛ Hebron koni amɛwó David Israel fɛɛ nɔ maŋtsɛ. Amɛhi jɛmɛ gbii etɛ sɔŋŋ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ, anu amɛgbee yɛ gɔji lɛ anɔ ni amɛmiigba sane, amɛmiiŋmɔ, ni amɛmiilá kɛmiijie Yehowa yi. (1 Kro. 12:39) No mli lɛ, oblanyo ko ni atsɛɔ lɛ Zadok lɛ hu yɛ jɛmɛ eko, shi ekolɛ mɛi pii ajwɛŋmɔ eyaaa enɔ. Shi Yehowa na lɛ, ni eesumɔ ni wɔle ehe sane. (Kanemɔ 1 Kronika 12:​22, 26-28.) Namɔ ji Zadok?

2 Zadok lɛ, osɔfo ni, ni ekɛ Osɔfonukpa Abiatar fee ekome kɛtsu nii. Agbɛnɛ hu, Zadok lɛ, ninalɔ ni, ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ehã lɛ hiɛshikamɔ kɛ nyɛmɔ ni ebaanyɛ ekɛnu esuɔmɔnaa nii lɛ shishi. (2 Sam. 15:27) Mɛi yabiɔ Zadok ŋaawoo. Eji nuu ni yɔɔ ekãa waa. Wɔbaakwɛ nibii ni Zadok fee ni tsɔɔ akɛ eyɛ ekãa waa lɛ yɛ nikasemɔ nɛɛ mli.

3. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ Yehowa tsuji afee ekãa lɛ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, Satan miifee bɔ fɛɛ bɔ ni ebaanyɛ ni efite wɔ kɛ Yehowa teŋ. (1 Pet. 5:8) Enɛ hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔfee ekãa waa ni wɔfi shi kɛyashi Yehowa baakpãtã Satan kɛ ejeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ. (Lala 31:24) Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ gbɛi etɛ komɛi anɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase Zadok ni wɔ hu wɔfee ekãa.

FI NYƆŊMƆ MAŊTSƐYELI LƐ SƐƐ

4. Mɛni hewɔ ebiɔ ni Yehowa tsuji afee ekãa dani amɛbaanyɛ amɛfi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

4 Akɛ Yehowa tsuji lɛ, wɔjɛɔ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔfiɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ. Shi bei pii lɛ, enɛ biɔ ekãa waa. (Mat. 6:33) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, ebiɔ ekãa waa dani wɔbaanyɛ wɔhi shi yɛ Yehowa shishitoo mlai lɛ anaa, ni wɔya nɔ wɔshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ. (1 Tes. 2:2) Agbɛnɛ hu, bei pii lɛ, ebiɔ ekãa waa dani wɔbaanyɛ wɔtsi wɔhe kɛje pɔlitis kɛ maŋ saji ahe. (Yoh. 18:36) Yehowa tsuji lɛ ateŋ mɛi babaoo kɛ shika he naagbai miikpe, aafee amɛ niseniianii, loo awo amɛ tsuŋ yɛ pɔlitis loo asraafoi anitsumɔ ni amɛkɛ amɛhe wooo mli lɛ hewɔ.

Nyɛmi nuu ko kɛ hii enyɔ komɛi ni ekɛtsuɔ nii lɛ miijɔɔ amɛhe fioo yɛ nitsumɔ mli, ni hii lɛ kɛ hiɛdɔɔ miitsɔɔ amɛsusumɔ. Asha mɛi enyɔ ni aafɔ̃ oshiki aahã amɛ yɛ TV lɛ nɔ, ni hii lɛ ateŋ mɔ kome kɛ enine miitsɔɔ TV lɛ.

Kɛ́ mɛi miiwie pɔlitis he lɛ, mɛni obaafee? (Kwɛmɔ kuku 4)


5. Mɛni hewɔ Zadok fai shi ni etswa akɛ ebaafi David sɛɛ lɛ bi ni efee ekãa lɛ?

5 Zadok eyaaa Hebron koni eyanya Maŋtsɛ David he pɛ kɛkɛ; etee hu akɛ mɔ ko ni esaa ehe kɛhã ta. (1 Kro. 12:38) Enɛ tsɔɔ akɛ, etswa efai shi akɛ ebaanyiɛ David sɛɛ kɛya ta ni efã Israelbii lɛ ahe. Enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, oblanyo nɛɛ yɛ ekãa waa.

6. Mɛni David fee ni hã ana akɛ eyɛ ekãa waa ni no hã Zadok kase lɛ? (Lala 138:3)

6 Mɛni hã Zadok, ni eji osɔfo lɛ, fee ekãa nakai lɛ? Nɔ ni hã efee ekãa lɛ ji, ekase hii ni yɔɔ hewalɛ kɛ ekãa waa yɛ ebeiaŋ lɛ. Hii nɛɛ ateŋ mɔ kome ji David. David yɛ ekãa waa, ni lɛ enyiɛɔ Israel hiɛ kɛyaa ta. Enɛ hewɔ lɛ, Israelbii lɛ fɛɛ miisumɔ ni lɛ eye amɛnɔ akɛ maŋtsɛ. (1 Kro. 11:​1, 2) Be fɛɛ be ni David kɛ ehenyɛlɔi lɛ yaawuu lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ koni eye ebua lɛ. (Lala 28:7; kanemɔ Lala 138:3.) Yɛ David sɛɛ lɛ, Zadok kase hii krokomɛi hu ni yɔɔ ekãa, tamɔ Yehoiada kɛ ebinuu kãkãlɔ Benaia, kɛ agbɛnɛ hu, tsɛmɛi ashĩai onukpai 22 ni baye amɛbua David lɛ. (1 Kro. 11:​22-25; 12:​26-28) Hii nɛɛ fɛɛ fata he ni awó David maŋtsɛ, ni amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛbaabu ehe.

7. (a) Tsɔɔmɔ nyɛmimɛi komɛi ni efee ekãa yɛ wɔbei nɛɛ amli ni wɔbaanyɛ wɔkase amɛ. (b) Mɛni okaseɔ yɛ Nyɛminuu Nsilu sane lɛ mli? (Kwɛmɔ vidio ni ji, Nɔ Hewɔ Ni Esa Akɛ Anɔkwa Kristofoi Aná Ekãa—Dani Amɛfiŋ Afã Ko Sɛɛ ni yɔɔ jw.org lɛ nɔ lɛ.)

7 Kɛ́ wɔsusu bɔ ni mɛi komɛi fee ekãa ni amɛfi Yehowa kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ lɛ he lɛ, no baawo wɔ hewalɛ ni wɔ hu wɔfee ekãa. Mɛi nɛɛ ateŋ mɔ kome ji, Yesu Kristo, wɔ-Maŋtsɛ lɛ. Be ni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ekɛ ehe wooo maŋ saji amli, ejaakɛ ele akɛ Satan ji mɔ ni kudɔɔ jeŋ fɔŋ nɛɛ. (Mat. 4:​8-11; Yoh. 6:​14, 15) Ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ be fɛɛ be koni ehã ená ekãa kɛfee nɔ ni ja. Agbɛnɛ hu, wɔyɛ oblahii pii yɛ wɔbei nɛɛ amli ni amɛ hu amɛfee ekãa ni amɛkpoo akɛ amɛkɛ amɛhe baawo asraafoi anitsumɔ loo pɔlitis kɛ maŋ saji amli. Obaanyɛ okane nyɛmimɛi nɛɛ ekomɛi ahe saji yɛ jw.org lɛ nɔ.a

YE OBUA ONYƐMIMƐI LƐ

8. Mɛɛ be nɛkɛ ehe baahia ni asafoŋ onukpai lɛ afee ekãa ni amɛye amɛbua nyɛmimɛi lɛ?

8 Wɔ, Yehowa tsuji lɛ, wɔsumɔɔ ni wɔye wɔbua wɔhe. (2 Kor. 8:4) Shi bei pii lɛ, ja wɔyɛ ekãa dani wɔbaanyɛ wɔfee nakai. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ aawu ta yɛ he ko lɛ, asafoŋ onukpai ni yɔɔ jɛmɛ lɛ woɔ nyɛmimɛi lɛ hewalɛ, ni amɛyeɔ amɛbuaa amɛ ni amɛná Biblia kɛ asafo lɛ woji kɛ amɛheloonaa hiamɔ nii. Akɛni asafoŋ onukpai lɛ sumɔɔ nyɛmimɛi lɛ hewɔ lɛ, amɛkɛ amɛwala woɔ oshãra mli koni nyɛmimɛi lɛ anine ashɛ nibii ni he hiaa amɛ lɛ anɔ. (Yoh. 15:​12, 13) Nɔ ni amɛfeɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ amɛmiikase Zadok.

9. Tamɔ bɔ ni awie yɛ 2 Samuel 15:​27-29 lɛ, mɛni David kɛɛ Zadok akɛ efee? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

9 Be ko lɛ, David wala yaje oshãra mli. No mli lɛ, ebinuu Absalom miitao egbe lɛ koni lɛ eye maŋtsɛ. (2 Sam. 15:​12, 13) Enɛ hewɔ lɛ, ehe bahia ni David ashi Yerusalem amrɔ nɔŋŋ! David kɛɛ etsuji lɛ akɛ: “Nyɛtea shi, ni nyɛhãa wɔjoa foi, ejaakɛ wɔteŋ mɔ kome folo ejeŋ Absalom dɛŋ!” (2 Sam. 15:14) Be ni David kɛ etsuji lɛ shiɔ lɛ, David yɔse akɛ, esa akɛ mɔ ko ahi shi koni ehã ele nɔ ni Absalom toɔ eyiŋ akɛ ebaafee lɛ. No hewɔ lɛ, ehã Zadok kɛ osɔfoi krokomɛi ku amɛsɛɛ kɛtee maŋ lɛ mli koni kɛ́ amɛná amɛle nɔ ni Absalom taoɔ efee lɛ, amɛhã ele. (Kanemɔ 2 Samuel 15:​27-29.) Nɔ ni David kɛɛ Zadok kɛ osɔfoi krokomɛi lɛ ayafee lɛ yɛ gbeyei waa. Ebaanyɛ ekɛ amɛwala awo oshãra mli po, no hewɔ lɛ ehe bahia ni amɛkwɛ jogbaŋŋ waa diɛŋtsɛ. Kɛ́ Absalom ná ele akɛ Zadok kɛ osɔfoi krokomɛi lɛ miikpa lɛ shi koni amɛyakɛɛ David nɔ ni yaa nɔ lɛ, ekɛ amɛhe ekeŋ amɛ kwraa, ejaakɛ eji nuu ni yitsoŋ wa ni fóɔ lɛ pɛ enɔ mli ni ete shi ewo lɛ diɛŋtsɛ epapa po!

Maŋtsɛ David tsuji lɛ miishi Yerusalem, ni David kɛ Zadok miiwie.

Nitsumɔ ni David kɛwo Zadok dɛŋ lɛ yɛ oshãra waa (Kwɛmɔ kuku 9)


10. Mɛni Zadok kɛ hii krokomɛi ni fata ehe lɛ fee kɛbu David he?

10 David to ŋaa ko, ni ebi ni Zadok kɛ lɛ David lɛ naanyo anɔkwafo kroko ni atsɛɔ lɛ Hushai lɛ aye abua lɛ ni etsu ŋaa ni eto lɛ he nii. (2 Sam. 15:​32-37) Hushai fee enii tamɔ eefi Absalom sɛɛ, ni etsɔɔ Absalom bɔ ni amɛbaafee amɛtutua David. Efee nakai koni David aná be ni fa ni ekɛsaa ehe eto. Be ni Absalom bo ŋaa ni Hushai wo lɛ lɛ toi lɛ, Hushai yakɛɛ Zadok kɛ Abiatar. (2 Sam. 17:​8-16) Hii enyɔ nɛɛ hã David le ŋaa ni Absalom eto lɛ. (2 Sam. 17:17) Yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, Zadok kɛ osɔfoi krokomɛi lɛ ye amɛbua ni abu David he.—2 Sam. 17:​21, 22.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔfee ekãa tamɔ Zadok ni wɔye wɔbua wɔnyɛmimɛi lɛ?

11 Kɛ́ wɔnyɛmimɛi lɛ yaje oshãra mli ni ehe bahia ni wɔye wɔbua amɛ lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔyɛ ekãa tamɔ Zadok? (1) Okɛ gbɛtsɔɔmɔ atsu nii. Yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ amli lɛ, ehe baahia waa ni wɔbo gbɛtsɔɔmɔ toi koni wɔya nɔ wɔfee ekome. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni jɛɔ nitsumɔhe nine lɛ kɛbaa lɛ atsu nii. (Heb. 13:17) Yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ asusu gbɛtsɔɔmɔi ni asafo lɛ kɛhã yɛ nɔ ni esa akɛ afee dani oshãra aba kɛ nɔ ni esa akɛ afee be ni oshãra eba lɛ he lɛ ahe. (1 Kor. 14:​33, 40) (2) Feemɔ ekãa, shi kwɛmɔ ohe nɔ jogbaŋŋ. (Abɛi 22:3) Dani obaafee nɔ ko lɛ, susumɔ he dã. Kaafee nɔ ko ni kɛ owala baawo oshãra mli. (3) Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ. Kaimɔ akɛ Yehowa miisumɔ ni okɛ onyɛmimɛi lɛ ahi shi shweshweeshwe. Ebaaye ebua bo koni oye obua onyɛmimɛi lɛ.

12-13. Mɛni okaseɔ yɛ Viktor kɛ Vitalii niiashikpamɔ lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

12 Naa nyɛmimɛi enyɔ komɛi ni atsɛɔ amɛ Viktor kɛ Vitalii lɛ aniiashikpamɔ. Amɛkɛ niyenii kɛ nu yahã amɛnyɛmimɛi Kristofoi ni yɔɔ Ukraine lɛ. Viktor wie akɛ: “Wɔkpa maŋ lɛ mli fɛɛ ni wɔmiitao niyenii. Bei pii lɛ, wɔnuɔ ni aatswia tui yɛ wɔmasɛi nɔŋŋ. Nyɛmi nuu ko hã wɔyahole niyenii yɛ enitoohe lɛ koni wɔkɛyahã nyɛmimɛi lɛ. Enɛ ye ebua nyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi babaoo be saŋŋ. Be ni wɔtoɔ niyenii lɛ wɔwoɔ wɔtsɔne lɛ mli lɛ, atswa okplɛm ko, ni he ni ebagbee lɛ kɛ wɔ teŋ jekɛmɔ aaafee mitai 20 pɛ, shi dromɔ naa lɛ, efɛɛɛ. Nakai gbi lɛ mli fɛɛ lɛ, misɔle mikpa Yehowa fai koni ehã maná ekãa ni maya nɔ maye mabua nyɛmimɛi lɛ.”

13 Vitalii wie akɛ: “Ja oyɛ ekãa waa dani obaanyɛ otsu nitsumɔ nɛɛ. Klɛŋklɛŋ be ni mifã gbɛ koni mikɛ nibii ayahã nyɛmimɛi lɛ, miye ŋmɛlɛtswai 12 sɔŋŋ yɛ gbɛ lɛ nɔ, ni be ni miyaa lɛ fɛɛ lɛ, miisɔle miihã Yehowa.” Vitalii fee ekãa waa, shi ekɛ hiɛshikamɔ hu tsu nii. Ewie akɛ: “Misɔle mikpa Yehowa fai shii abɔ ni edro mi hiɛshikamɔ ni ekahã mihe mihe miye fe nine. Mitsɔ hei ni amralofoi lɛ etsɔɔ akɛ atsɔ lɛ pɛ. Mina bɔ ni nyɛmimɛi lɛ fee ekome kɛtsu nii lɛ, ni enɛ wo mihemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ waa. Amɛjie nibii ni baanyɛ atsĩ tsɔne lɛ gbɛ kɛje gbɛ lɛ nɔ, amɛbua niyenii, atadei, kɛ nibii krokomɛi ni he hiaa lɛ anaa ni amɛto amɛwo tsɔne lɛ mli. Agbɛnɛ hu, amɛhã wɔ niyenii, ni amɛto gbɛjianɔ koni wɔná hei ni wɔbaanyɛ wɔjɔɔ wɔhe fioo yɛ be ni wɔfãa gbɛ lɛ.”

Nyɛmimɛi enyɔ hiɛ bɔs kɛmiitsɔ he ko ni aawu ta yɛ. Tsũi ni ekumɔ, lasu, kɛ la yɛ amɛsɛɛ.

Kɛ́ wɔnyɛmimɛi lɛ yaje oshãra mli ni ehe bahia ni wɔye wɔbua amɛ lɛ, esa akɛ wɔfee ekãa, shi yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ (Kwɛmɔ kuku 12-13)


YAA NƆ OYE YEHOWA ANƆKWA

14. Kɛ́ mɔ ko ni wɔsumɔɔ esane waa lɛ kpa Yehowa sɔɔmɔ lɛ, te ekolɛ wɔbaanu he wɔhã tɛŋŋ?

14 Kai ni naa wa waa ni wɔbaanyɛ wɔkɛkpe lɛ ateŋ ekome ji, kɛ́ wɔwekunyo ko loo wɔnaanyo kpaakpa ko kpa Yehowa sɔɔmɔ. (Lala 78:40; Abɛi 24:10) Kɛ́ wɔsumɔɔ mɔ lɛ sane waa lɛ, ebaanyɛ ewa waa kɛhã wɔ akɛ wɔbaadamɔ shihilɛ lɛ naa. Ani nɔ ko ni yɔɔ dɔlɛ tamɔ nɛkɛ enina bo pɛŋ? Kɛ́ nakai lɛ, bɔ ni Zadok ye anɔkwa lɛ baanyɛ awaje bo.

15. Mɛni hewɔ ebi ni Zadok afee ekãa koni enyɛ eya nɔ eye Yehowa anɔkwa lɛ? (1 Maŋtsɛmɛi 1:​5-8)

15 Zadok tee nɔ eye Yehowa anɔkwa be ni enaanyo kpaakpa Abiatar kpa yɛ Yehowa sɛɛ lɛ. Sane nɛɛ ba yɛ David nɔyeli lɛ naagbeegbɛ. Be ni eshwɛ fioo ni David baagbo lɛ, ebinuu Adonia ka akɛ ebaawó ehe maŋtsɛ, shi no mli lɛ, Yehowa ewo shi akɛ Solomon ni baaye David sɛɛ. (1 Kro. 22:​9, 10) Abiatar yafi Adonia sɛɛ. (Kanemɔ 1 Maŋtsɛmɛi 1:​5-8.) Nɔ ni Abiatar fee nɛɛ tsɔɔ akɛ, ekpa yɛ David kɛ Yehowa fɛɛ sɛɛ! Kɛ́ okwɛ lɛ, te Zadok baanu he ehã tɛŋŋ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ebaadɔ lɛ waa, ni etsui baakumɔ. Ekɛ Abiatar efee ekome kɛtsu nii akɛ osɔfoi nɔ ni fe afii 40. (2 Sam. 8:17) Amɛ amɛkwɛ “anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ Adeka lɛ” nɔ. (2 Sam. 15:29) Amɛfi Maŋtsɛ David sɛɛ afii babaoo, ni amɛtsu nibii babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli.—2 Sam. 19:​11-14.

16. Mɛni ekolɛ no ye ebua Zadok ni etee nɔ eye Yehowa anɔkwa?

16 Zadok tee nɔ eye Yehowa anɔkwa yɛ yiŋ gbonyo ni Abiatar kpɛ lɛ fɛɛ sɛɛ. Anɔkwa, David yiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi bibioo po akɛ Zadok baaya nɔ eye lɛ anɔkwa. Be ni David ná ele ŋaa fɔŋ ni Adonia tsɔɔ lɛ, ehã Zadok, Natan, kɛ Benaia fɔ Solomon mu akɛ maŋtsɛ. (1 Maŋ. 1:​32-34) Ekã shi faŋŋ akɛ, Yehowa tsuji anɔkwafoi tamɔ Natan kɛ mɛi krokomɛi ni fi Maŋtsɛ David sɛɛ lɛ anɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ waje Zadok ni ewo lɛ hewalɛ waa. (1 Maŋ. 1:​38, 39) Be ni Solomon baye maŋtsɛ lɛ, ewó Zadok Osɔfonukpa yɛ Abiatar najiaŋ.—1 Maŋ. 2:35.

17. Kɛ́ mɔ ko ni osumɔɔ esane waa lɛ kpa Yehowa sɔɔmɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ okase Zadok?

17 Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ okase Zadok? Kɛ́ mɔ ko ni osumɔɔ esane waa lɛ kpa Yehowa sɔɔmɔ lɛ, hã ana faŋŋ akɛ, oyɛ Yehowa gbɛfaŋ. (Yos. 24:15) Yehowa baawaje bo, ni ebaadro bo ekãa koni onyɛ ofee nakai. Sɔlemɔ ohã Yehowa, ni okɛ onanemɛi ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ abɔ waa. Yehowa hiɛ sɔɔ anɔkwa ni oyeɔ lɛ lɛ waa, ni ebaajɔɔ bo yɛ no hewɔ.—2 Sam. 22:26.

18. Mɛni okaseɔ yɛ Marco kɛ Sidse niiashikpamɔ lɛ mli?

18 Naa nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Marco lɛ kɛ eŋa Sidse niiashikpamɔ. Amɛbiyei enyɔ lɛ fɛɛ kpa Yehowa sɔɔmɔ. Marco wie akɛ: “Fɔlɔ fɛɛ fɔlɔ sumɔɔ ebii asane waa kɛjɛ amɛfɔmɔ mli tɔ̃ɔ. Kɛ́ ena nɔ ko ni baanyɛ aye ebii lɛ awui lɛ, efeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ kɛbuɔ amɛhe. No hewɔ lɛ, kɛ́ obi kpɛ eyiŋ akɛ ejáŋ Yehowa dɔŋŋ lɛ, ekumɔɔ mɔ tsui waa.” Ekɛfata he akɛ: “Shi Yehowa eye ebua wɔ waa. Be fɛɛ be ni miwerɛ baaho mihe yɛ nɔ ni eba lɛ hewɔ lɛ, etsɔɔ miŋa nɔ eshɛjeɔ mimii ni ewoɔ mi hewalɛ, ni be fɛɛ be ni lɛ hu ewerɛ baaho ehe lɛ, etsɔɔ minɔ ewoɔ lɛ hewalɛ ni eshɛjeɔ emii.” Sidse hu wie akɛ: “Eji Yehowa ewajeee wɔ kulɛ, wɔnyɛŋ wɔdamɔ shihilɛ nɛɛ naa. Be ni mibiyei lɛ kpa Yehowa sɔɔmɔ lɛ, miwerɛ ho mihe waa, ni minu he akɛ mi mifee ni eba lɛ nakai. No hewɔ lɛ, misɔle mikɛɛ Yehowa bɔ ni minuɔ he mihãa lɛ. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, mita Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ, ni nyɛmi yoo ko ni mina lɛ etsɛ waa lɛ ba mimasɛi ni ekɛ eniji bashwie mikɔɔji anɔ ni ekwɛ mihiɛ tɛ̃ɛ ni ekɛɛ mi akɛ: ‘Sidse, kaimɔ akɛ jeee bo ejɛ!’ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, minyɛ mitee nɔ misɔmɔ lɛ kɛ miishɛɛ.”

19. Kɛ́ oyaje shihilɛ ko ni mli wa mli lɛ, mɛni obaafee?

19 Yehowa miisumɔ ni etsuji fɛɛ afee ekãa tamɔ Zadok. (2 Tim. 1:7) Shi esumɔɔɔ ni wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔhewalɛ nɔ; eesumɔ ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ enɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ oyaje shihilɛ ko mli ni ona akɛ ebiɔ ni ofee ekãa lɛ, sɔlemɔ ohã Yehowa koni eye ebua bo. Kɛ́ okɛ ohiɛ fɔ̃ enɔ lɛ, ebaaye ebua bo ni ofee ekãa tamɔ Zadok!—1 Pet. 5:10.

MƐƐ GBƐ NƆ OBAANYƐ OFEE EKÃA TAMƆ ZADOK NI . . .

  • ofi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ?

  • oye obua onyɛmimɛi Kristofoi lɛ?

  • oya nɔ oye Yehowa anɔkwa?

LALA 126 Nyɛshia Kpe, Nyɛdamɔa Shi Shiŋŋ, Nyɛhe Awaa

a Kɛ́ ootao ona saji nɛɛ ekomɛi lɛ, yaa SAJI NI EBA, ni okliki “Yɛ Maji Anaa.”

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje