Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w90 8/15 bf. 3-4
  • Ani Hemɔkɛyeli Shɛɛ Mli Sane Mli Yeɔ Oshihilɛ Nɔ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ani Hemɔkɛyeli Shɛɛ Mli Sane Mli Yeɔ Oshihilɛ Nɔ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nɔ Ni Nyɔŋmɔjamɔ Etsu
  • Shika ni Afɔɔ kɛ Ŋulamiiaŋkwɛmɔ
  • Ani Biblia lɛ Tsɔɔ Shɛɛ Mli Sane Hemɔkɛyeli?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Ani Esa akɛ Shɛɛ Mli Sane Aye Oshihilɛ Nɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Osharai—Wɔsɛɛ Be Ni Ato Afɔ Shi Aloo Shihilɛi Ni Baa Trukaa?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Ani Átsɔ Hiɛ Aŋma Wɔ Wɔsɛɛ Be Afɔ̃ Shi?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
w90 8/15 bf. 3-4

Ani Hemɔkɛyeli Shɛɛ Mli Sane Mli Yeɔ Oshihilɛ Nɔ?

OSHARA ko ba yɛ September 1988 mli. Ganges kɛ Brahmaputra faai enyɔ ni kpeɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli nui ni enaaa mɔbɔ lɛ tee nɔ eyi kɛyashɛ ninetalɔi 30 ni eha Bangladesh maŋ lɛ mlijai ejwɛ mli etɛ nɔ. Esha mɛi akpei abɔ kɛtee. Eshi mɛi aaafee 37,000,000 ni bɛ shia. Ni eha gbɛjegbɛi ni kɛlɛ fe shitooi 40,000 nɔ.

Akɛni nui ni yiɔ ni jeɔ ŋa ni tamɔ nɛkɛ baa Bangladesh yɛ be kɛ bei amli hewɔ lɛ, adafitswaa wolo ko tsɛ nakai maŋ lɛ akɛ ‘Hiɛkpatamɔ Nu Shikpɔŋ.’ Bɔ ni etsɔɔ mli eha nɛɛ tsɔɔ bɔ ni mɛi pii susuɔ nɔ ni haa osharai ni tamɔ nɛkɛ baa lɛ ahe lɛ: hiɛkpatamɔ oshara, aloo shɛɛ mli sane.

Eyɛ mli akɛ mɛi krokomɛi baanyɛ anu he akɛ shɛɛ mli sane yeee mɔ ko shihilɛ nɔ moŋ, shi shɛɛ mli saji ahe jwɛŋmɔ ni ahiɛ lɛ yɛ jeŋ fɛɛ. Mɛni hewɔ mɛi pii heɔ shɛɛ mli sane amɛyeɔ lɛ, ni mɛni ji nɛkɛ shɛɛ mli sane nɛɛ?

Nɔ Ni Nyɔŋmɔjamɔ Etsu

Wiemɔ, “fate” loo shɛɛ mli sane lɛ ba kɛjɛ Latin wiemɔ fatum mli, ni eshishi ji “nɔ ni awie afɔ shi.”a Mɛi ni heɔ shɛɛ mli sane amɛyeɔ lɛ heɔ yeɔ akɛ atsɔɔ hiɛ atoɔ nibii ni baa lɛ ahe gbɛjianɔ afɔɔ shi, ni akɛ adesai bɛ hewalɛ ko akɛ amɛaatsake nibii. Nyɔŋmɔjamɔi sɔrɔtoi egbɛ jwɛŋmɔi ni tamɔ nɛkɛ amɛshwa, ni amɛtsɔ enɛ nɔ amɛkudɔ heyelilɔi akpekpei abɔ anifeemɔ. Kɛ akwɛ je lɛŋ jamɔi wuji etɛ lɛ shikome lɛ, anaa shɛɛ mli sane hiɛ yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ yɛ fɛɛ mli​—eyɛ sɔrɔto tamɔ Hindu sɔlemɔtsui, Islam sɔlemɔtsui, kɛ Kristendom sɔlemɔtsui lɛ.

Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Moslembii akpekpei 900 ni yɔɔ je lɛŋ lɛ heɔ yeɔ akɛ atsɔɔ ŋwɛi suɔmɔnaa nii nɔ akɛ shɛɛ mli sane (Kismet) lɛ maa shi.b Koran lɛ jaje akɛ: “Efɔŋ ko baaa shikpɔŋ lɛ nɔ . . ., shi eyɛ wolo ko mli dani wɔkɛbaa shihilɛ mli.” “Ni susuma ko gboŋ, shi kɛ Allah ŋmɛ gbɛ lɛ, ahaa ebaa lɛ nakai.”​—Surah 57:​22; 3:145.

Karma ji mla ni kudɔɔ nifeemɔ kɛ nɔ ni jɛɔ nifeemɔ mli baa​—shɛɛ mli sane hiɛi sɔrɔtoi lɛ eko nɛ​—ni enɛ naa Hindubii ni yɔɔ je lɛŋ ni miihe ashɛ akpekpei 700 lɛ ashihilɛ nɔ hewalɛ. Atsɔɔ mli akɛ saji ni baa Hindunyo nɔ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ shihilɛ nɛɛ mli lɛ damɔ nɔ ni etsu yɛ tsutsu be mli ni eba shihilɛ mli lɛ nɔ. Garuda Purana ni ji blema Hindu niŋmaai lɛ eko kɛɔ akɛ: “Nɛkɛ mɔ nɛɛ nitsumɔ yɛ etsutsu shihilɛ mli lɛ ji nɔ ni tsɔɔ bɔ ni esu kɛ baŋ baafee yɛ shihilɛ kroko ni baa lɛ mli, kɛ agbɛnɛ helai sɔrɔtoi ni baaba enɔ, kɛji akɛ gbɔmɔtsoŋ nɔ loo jwɛŋmɔŋ nɔ ni aaaba enɔ . . . Gbɔmɔ nine shɛɔ nɔ ni ashɛ akɛ esa akɛ eba enɔ lɛ nɔ.”

Ni Kristendombii aaafee akpekpei 1,700 lɛ hu? Wɔkpɛlɛ nɔ po akɛ mɛi komɛi yɛ Kristendom ni amɛbaakɛɛ akɛ amɛkɛ Nyɔŋmɔ ebaye shɛɛ mli sane najiaŋ, shi Encyclopedia of Religion and Ethics lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ: “Anyɛŋ akɛɛ akɛ Kristojamɔ . . . eye ehe kwraa kɛjɛ SHƐƐ MLI SANE he.” Jamɔi komɛi ka he amɛheɔ nɔni Martin Luther, ni hi shi yɛ afii ohai 16 lɛ mli lɛ jaje be ko akɛ gbɔmɔ “yeee ehe kwraa tamɔ tso kuku ko, tɛsaa ko, su ni akɛshɔɔ nii, aloo ŋoo kpɔ” lɛ amɛyeɔ.

Shika ni Afɔɔ kɛ Ŋulamiiaŋkwɛmɔ

Eyɛ mli akɛ jwɛŋmɔ ni yɔɔ keketee ni tamɔ nɛkɛ efee nɔ ni bɛ Kristendom hemɔkɛyelii lɛ, amli tsɔ dɔŋŋ moŋ, shi Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔ ko kpɛlɛɔ nɔ akɛ, sɔlemɔ lɛ mlibii lɛ ateŋ mɛi pii kpɛlɛɔ hemɔkɛyeli nɛɛ nɔ “yɛ je lɛ mli.” Ni shɛɛ mli sane jieɔ ehiɛ kpo kɛ ŋmlɔ ko ni sɛɛ etsɛɛɛ ni atsɛɔ lɛ shade kpakpa. Ekolɛ ole mɛi pii ni yɛ be kɛ bei amli lɛ amɛfɔɔ shika kɛyaa ŋwɛi koni ebagbee shi ni amɛkɛmiibi shade kpakpa loo shɛɛ mli sane. Eyɛ mli akɛ amɛbaaku amɛhiɛ amɛshwie enɛ nɔ akɛ eji kusum nifeemɔ ko kɛkɛ moŋ, shi amɛyaa nɔ amɛfeɔ, ni yɛ bei komɛi amli lɛ etamɔ nɔ ni ehiɔ haa amɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, The New York Times lɛ bɔ amaniɛ nyɛsɛɛ nɛɛ akɛ nuu ko ni yɔɔ U.S. Amerika lɛ na kpai-ejwɛ shika ni eyitso gbɛ lɛ yeɔ ŋwɛi gbɛ yɛ be mli ni eyatse loto sɛɛ. Ekɛɛ: “Be fɛɛ be ni mana shika ni ka shikpɔŋ ni yitso mfoniri ni yɔɔ nɔ lɛ yeɔ ŋwɛi gbɛ lɛ, nɔ ko kpakpa baa minɔ yɛ be fɛɛ mli.” Yɛ enɛ mli lɛ, eye loto ni shɛɔ Amerika shika dɔlai akpekpei 25.7. Ani oheɔ oyeɔ akɛ hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ shade kpakpa loo shɛɛ mli sane mli lɛ naa eba shi?

Mɛi komɛi ŋmɔɔ shika ni afɔɔ lɛ. Ni kɛlɛ, amɛheɔ amɛyeɔ akɛ ŋulamii ni bɔleɔ shi nɛɛ ekpɛ amɛwɔsɛɛ be eto momo​—shɛɛ mli sane hiɛ kroko nɛ. Adafitswaa woji aaafee 1,200 kɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ he saji baa amɛwoji amli yɛ Amerika Kooyigbɛ pɛ. Sane mlipɛimɔ ko ni afee lɛ tsɔɔ akɛ obalaŋtai ni yɔɔ U.S. Amerika lɛ mli oha fɛɛ mli 66 heɔ yeɔ akɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ tsuɔ nii.

Hɛɛ, kɛji akɛ atsɛɔ lɛ Kismet, Karma, Nyɔŋmɔ, shade kpakpa loo ŋulamii lɛ, hemɔkɛyeli yɛ shɛɛ mli sane mli lɛ ekpele jeŋ muu fɛɛ ni efee nakai afii babaoo. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ani ole akɛ yinɔsane mli gbɔmɛi ni atsi amɛ ta yɛ biɛ lɛ fɛɛ mli lɛ, mɔ kome pɛ ji mɔ ni heee shɛɛ mli sane eyeee? Namɔ heee yeee le? Ni mɛɛ gbɛ nɔ jwɛŋmɔ ni ehiɛ yɛ shɛɛ mli sane he lɛ aaana onɔ hewalɛ yɛ?

[Shishigbɛ niŋmai]

a The Encyclopedia of Religion, Kpo 5, baafa 290 kɛɔ akɛ: “FATE [shɛɛ mli sane]. Ana kɛjɛ Latin fatum (nɔ ko ni awie, gbalɛ jajemɔ, nibimɔ, nɔ ni ajɛ ŋwɛi atsɔɔ) mli.”

b “Esoro Kismet yɛ Fate [shɛɛ mli sane] he yɛ wiemɔ ni awieɔ he akɛ ekɔɔ Suɔmɔnaa nii ni yɔɔ hewalɛ fɛɛ lɛ he lɛ hewɔ; fai ni adesai aaakpa ashi enɛ lɛ fɛɛ feɔ efolo.”​—Encyclopedia of Religion and Ethics Ni Hastings fee lɛ, fee V, baafa 774.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 4]

NAMƆ HE SHƐƐ MLI SANE EYE LƐ?

Maskarīputra Gośāla Yesu Kristo

Indianyo ni waa ehe yi, Kristojamɔ shishijelɔ,

afii ohai 6/5 D.Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha Ŋ.B.

Zeno ni jɛ Citium, Jahm, Safwān binuu,

Hela jeŋnilelɔ, Muslim tsɔɔlɔ,

afii ohai 4/3 D.Ŋ.B. afii ohai 8 Ŋ.B

Publius Vergillius Maro John Calvin,

Roma lalafolɔ, French Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔ

klɛŋklɛn afi oha D.Ŋ.B. kɛ tsakelɔ, afii ohai 16 Ŋ.B.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje