Nɔ Hewɔ Ni Amɛkɛ Hetselɔi Ahe Nibii Tsuɔ Nii Yɛ Jamɔ Mli
NAPLES, Italia. Ŋɔɔ lɛ akɛ oyɛ jɛmɛ yɛ wɔ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ afii ohai 18 lɛ shishijee afii lɛ amli. Irish jeŋ nilelɔ, George Berkeley damɔ esɔlemɔtsu wulu lɛ mli yɛ hetselɔ ko he nɔ ko ni ehe gbɛi waa ni akɛtsuɔ nii yɛ jamɔ mli lɛ hiɛ. Ekɛ yiŋkɔshikɔshi-feemɔ kwɛ “San Gennaro” ni ji Katolek “hetselɔ” Januarius la ni hoɔ tamɔ nu lɛ.
Naples tsakeko tsɔ yɛ enɛ gbɛfaŋ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ kɔɔyɔŋ tsakemɔ ni ehiii yɛ be ko mli yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ana ni gbɔmɛi pii eyi sɔlemɔtsu lɛ mli obɔ, ni naakpɛɛ nɔ ko ni ka shi faŋŋ etee nɔ. Gbɔmɛi kɛ dɛtswaa babaoo ŋa osɔfonukpa lɛ yɛ be mli ni enyiɛ hetselɔ ko he nɔ ko ni akɛtsuɔ nii yɛ jamɔ mli lɛ hiɛ ni gbɔmɛi babaoo eto srɛnɛɛ kɛnyiɛ esɛɛ lɛ. Hɛɛ, enɛ ji shii abɔ ni ana ni “San Gennaro” la lɛ miiho tamɔ nu lɛ ekroko. Kɛjɛ afii ohai 14 lɛ mli atee nɔ abɔ naakpɛɛ nii ni nɛkɛ jamɔ mli nii ni ashi yɛ sɛɛ nɛɛ feɔ lɛ he amaniɛ.
Taakɛ Katolek blema sane tsɔɔ lɛ, redic (ni ejɛ Latin wiemɔ relinguere mli, ni shishi ji “ashi yɛ sɛɛ”) lɛ ji nɔ ko ni mɔ ko ni abuɔ lɛ hetselɔ eshi yɛ esɛɛ. Taakɛ Dizionario Ecclesiastico tsɔɔ lɛ, redic “shishinumɔ diɛŋtsɛ ji Hetselɔ lɛ gbɔmɔtso, loo egbɔmɔtso lɛ fa kɛ elamlu, yɛ eshishinumɔ ni mli lɛɛ naa lɛ, nibii ni jɛ hetselɔ lɛ gbɔmɔtso he ni yɛ no hewɔ lɛ esa jamɔ loo hetuu-kɛhamɔ.”
Paapa Nɔkpɛlɛmɔ
Ŋwanejee ko bɛ he akɛ mɛi pii kɛ woo haa hetselɔi ahe nibii ni ashi yɛ sɛɛ lɛ yɛ naakpɛɛ nibii ni akɛɛ eyɔɔ he lɛ hewɔ. Eka shi faŋŋ akɛ paapa nɔkpɛlɛmɔ lɛ hu fata he ni ehaa mɛi pii diɔ sɛɛ nakai lɛ.
Kɛ hoo lɛ, paapai ejwɛ eje gbɛ amɛgbala amɛjwɛŋmɔ kɛba gbohii ahe nibii ni ashi yɛ sɛɛ nɛɛ anɔ yɛ afii 70 ni eho nɛɛ amli. Katolek wolo ko ni akalaa yɛ be kɛ bei amli jieɔ lɛ kpo akɛ taakɛ Pius XI ni tsɔ ehiɛ lɛ ji lɛ, Paapa Pius XII “tee nɔ ehiɛ hetselɔ Lisieux he nibii ni eshi lɛ yɛ ehe.” Ni Paul VI “haa bɔfo [Toma] wao kãa ekpɔlɔ nɔ yɛ enikasemɔ he lɛ,” ni John Paulo II kɛ “Hetselɔ Benedict” kɛ “Hetselɔ Andrew” “ni amɛgboi lɛ agbɔmɔtsei ahe nibii toɔ lɛ diɛŋtsɛ etsu mli.”—30 giorni, March 1990, baafa 50.
Yɛ paapai anɔkplɛmɔ nɛɛ hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ bi ni abiɔ hetselɔi ahe nibii ni ashi yɛ sɛɛ nɛɛ eko kɛha teemɔŋ kɛ maŋ jamɔ hetuu-kɛhamɔ fɛɛ lɛ miiya hiɛ babaoo nakai lɛ. Shi ani he ni atuɔ ahaa hetselɔi ahe nibii ni ajaa nɛɛ saa Nyɔŋmɔ hiɛ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 3]
Adeka ni akɛ gbohii ahe nibii ni ashi yɛ sɛɛ toɔ mli
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Courtesy of The British Museum