Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 12/15 bf. 26-29
  • Rwanda Amanehulu lɛ—Ejɛ Namɛi?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Rwanda Amanehulu lɛ—Ejɛ Namɛi?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Hutubii kɛ Tutsibii Lɛ
  • Namɛi kɛ Enɛ Ba?
  • Nɔ ni Nyɔŋmɔ-jamɔ Tsu
  • Anɔkwa Kristofoi Yɛ Sɔrɔto
  • Te Onaa Jamɔ Ohaa Tɛŋŋ yɛ Ta Gbɛfaŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2013
  • Miishɛjemɔ ni Yehowa Kɛhaa lɛ Mli Gbɛfaŋnɔ ni Wɔɔna
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Ani Gbɔmɛi fɛɛ Baasumɔ Amɛhe Gbi Ko?
    Ani Gbɔmɛi Fɛɛ Baasumɔ Amɛhe Gbi Ko?
  • Aajie Kristojamɔ Nifeemɔ Kpo yɛ Basabasafeemɔ Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 12/15 bf. 26-29

Rwanda Amanehulu lɛ—Ejɛ Namɛi?

U.S.News & World Report lɛ kɛɛ: “Dani akɛ klante aaabã tsɔnei ahe nitsulɔ ni eye afii 23 lɛ yitso ni eja mli enyɔ lɛ, mɛi ni tutuaa mɛi nɛɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ Hitiyise akɛ: ‘Esa akɛ ogbo ejaakɛ Tutsinyo jio.’”

KWƐ shii abɔ ni ati nii ni tamɔ nɛkɛ mli yɛ Afrika Teŋgbɛ maŋ bibioo ni ji Rwanda mli yɛ April kɛ May nyɔji lɛ amli! No mli lɛ Yehowa Odasefoi asafoi 15 yɔɔ Kigali, Rwanda maŋtiase lɛ mli kɛ ehewɔ fɛɛ. Maŋtiase nɔkwɛlɔ, Eugène Ntabana ji Tutsinyo. Lɛ, kɛ eŋa, kɛ ebinuu, kɛ ebiyoo Shami ni eye afii nɛɛhu lɛ fata klɛŋklɛŋbii ni agbe amɛ yakatswaa beni awuiyeli lɛ fɛ́ lɛ ahe.

Agbe Rwandabii akpei abɔ daa gbi — daa otsi. Adafitswaa wolo tɛtrɛɛ ni wɔtsi ta yɛ yiteŋgbɛ lɛ bɔ amaniɛ yɛ May teŋgbɛ akɛ, “gbɔmɛi aaafee 250,000 egboi yɛ otsii ekpaa ni eho lɛ mli, yɛ seshibulemɔ kɛ najiaŋtoo he tafaa ni tamɔ Khmer Rouge gbɔmɛi ahiɛkpatamɔ yɛ Cambodia yɛ 1970 afii lɛ teŋgbɛ nɔ̃ lɛ mli.”

Time wolo tɛtrɛɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Yɛ nifeemɔ ni tamɔ Nazi Germany nɔ̃ lɛ mli lɛ, ahala gbekɛbii lɛ kɛjɛ kuu ni feɔ 500 mli ejaakɛ amɛtamɔ Tutsibii. . . . Hutu kosɛɛbii kɛ nibii amli halamɔ ko ni wa fɔ̃ wuoyigbɛ maŋ Butare lɛ maŋ onukpa ni kɛ Tutsinyo ebote gbalashihilɛ mli lɛ hiɛ: ebaanyɛ ehere eŋa kɛ ebii lɛ ayiwala kɛ ekɛ eŋa lɛ wekumɛi — eŋa lɛ fɔlɔi kɛ eŋa lɛ nyɛmi yoo fioo lɛ ha amɛ — koni amɛgbe amɛ. Ekpɛlɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ.”

Nyɛmimɛi ekpaa tsuɔ nii yɛ Yehowa Odasefoi Woji Ashishitsɔɔmɔ Nitsumɔ He ni yɔɔ Kigali lɛ, mɛi ejwɛ ji Hutubii ni mɛi enyɔ ji Tutsibii. Tutsibii lɛ ji Mbanda Ananie kɛ Denise Mukagisagara. Beni gbɔmɔgbelɔi ni amɛtsɔmɔ amɛhe asraafoi kɛ nihalɔi ba shia lɛ, amɛmli fu waa beni amɛna bɔ ni Hutu kɛ Tutsi hiɔ shi yɛ he kome lɛ. Amɛmiisumɔ ni amɛgbe Mbanda kɛ Denise.

Emmanuel Ngirente, Hutu nyɛmimɛi hii lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ: “Amɛje shishi akɛ amɛaajie dadei bibii ni hɔlɔ okpɛlɛmii bibii ni no hãa efɛlɛɔ kɛ afɔ̃ lɛ amli lɛ ni amɛmiiwo wɔhe gbeyei akɛ amɛbaagbe wɔ akɛni henyɛlɔi yɔɔ wɔteŋ lɛ hewɔ. . . . Amɛmiisumɔ ni amɛhe shika ko ni da kɛjɛ wɔdɛŋ. Wɔkɛ shika ni wɔyɔɔ lɛ fɛɛ ha amɛ, shi amɛtsui enyɔɔɔ amɛmli. Amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaahe nɔ fɛɛ nɔ ni wɔyɔɔ ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha amɛ lɛ kɛjɛ wɔdɛŋ akɛ najiaŋtoo, ni nɔ ni fata he ji laptop kompiuta ni wɔkɛtsuɔ nii yɛ wɔ woji ashishitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, wɔ photocopier, wɔ redio sɔrɔtoi, wɔ aspaatrei, kɛ nibii krokomɛi. Trukaa ni amɛshi ni amɛgbeee wɔteŋ mɔ ko, shi amɛkɛɛ amɛbaaba ekoŋŋ yɛ sɛɛ mli.”

Yɛ gbii ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, nihalɔi lɛ tee nɔ amɛku amɛsɛɛ amɛba, ni be fɛɛ be lɛ Hutu Odasefoi lɛ kpaa amɛ fai koni amɛbaa amɛnanemɛi Tutsibii lɛ ayi. Yɛ naagbee lɛ, beni ebafee oshara tsɔ kɛha Mbanda kɛ Denise akɛ amɛaaya nɔ amɛhi shi lɛ, ato gbɛjianɔ koni amɛkɛ Tutsi abobalɔi komɛi aya skul ko ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ mli. Beni atutua skul lɛ, Mbanda kɛ Denise nyɛ amɛjo foi. Amɛnyɛ amɛfoŋ kɛtsɔ gbɛjegbɛi anɔ gbɛtsii enyɔ mli, shi beni amɛshɛ nɔ ni ji etɛ lɛ he lɛ, ajie Tutsibii lɛ fɛɛ kɛtee afã ni agbe Mbanda kɛ Denise.

Beni asraafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛba Woji Ashishitsɔɔmɔ Nitsumɔ He lɛ ni amɛna akɛ Tutsi Odasefoi lɛ etee lɛ, asraafoi lɛ yi Hutu nyɛmimɛi lɛ yii ni yɔɔ gbeyei. Kɛkɛ ni okpɛlɛm ko ni atswa fɛ yɛ amɛmasɛi ni eha nyɛmimɛi lɛ nyɛ amɛjo foi koni amɛkɛhere amɛyiwala.

Beni gbɔmɔgbee lɛ yaa nɔ yɛ maŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ, mɛi ni egboi lɛ ayifalɛ yashɛ akpekpe fã. Yɛ naagbee lɛ, Rwanda gbɔmɛi ayifalɛ ni ji akpekpei kpaanyɔ lɛ ateŋ akpekpei enyɔ kɛmiiya akpekpei etɛ, loo nɔ ni fe nakai shi amɛshiai. Amɛteŋ mɛi pii yatao abobaa he yɛ Zaire kɛ Tanzania ni bɛŋkɛ amɛ lɛ. Agbe Yehowa Odasefoi fe 400, ni ohai abɔ krokomɛi fata mɛi ni jo foi kɛtee ŋsarai ni yɔɔ maŋ lɛ sɛɛ lɛ amli lɛ ahe.

Mɛni ma gbɔmɔgbee kɛ mɛi pii ni fãa kɛshiɔ amɛmaŋ ni eko bako ni tamɔ nakai dã lɛ naa la? Ani kulɛ abaanyɛ atsi naa? Te shihilɛ lɛ yɔɔ ha tɛŋŋ dani basabasa-feemɔ lɛ fɛ́ lɛ?

Hutubii kɛ Tutsibii Lɛ

Mɛi ni yɔɔ Rwanda kɛ maŋ ni ekɛjeɔ husu ni ji Burundi mli titri ji Hutubii, ni kwɔlɔɔɔ tsɔ̃, ni ji Bantubii hu, kɛ Tutsibii, ni kɛlɛ, ni amɛhewolo kã ni ale amɛ hu akɛ Watusibii lɛ. Hutubii lɛ ayifalɛ feɔ oha fɛɛ mli 85 ni Tutsibii lɛ feɔ oha fɛɛ mli 14 yɛ maji enyɔ nɛɛ fɛɛ mli. Aŋmala béi kɛ nɔmɔi ni etee nɔ yɛ wekui nɛɛ ateŋ kɛjɛ afii ohai 15 lɛ mli tɔ̃ɔ lɛ ahe saji ashwie shi. Shi kɛlɛ, amɛhi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli yɛ bei babaoo mli.

Yoo ko ni eye afii 29 wie Hutubii kɛ Tutsibii 3,000 ni hiɔ Ruganda akrowa, ni kɛ Zaire jɛkɛmɔ feɔ kilomitai fioo ko lɛ ahe akɛ: “Tsutsu lɛ wɔhiɔ shi kutuu yɛ toiŋjɔlɛ mli.” Shi, yɛ April mli lɛ, Hutu asafoi ni feɔ basabasa gbe Tutsibii ni yɔɔ akrowa lɛ fɛɛ ni eshwɛ mɛi fioo pɛ. The New York Times lɛ tsɔɔ mli akɛ:

“Shihilɛ ni yɔɔ akrowa nɛɛ tamɔ nɔ ni yɔɔ Rwanda fɛɛ lɛ: Hutubii kɛ Tutsibii hiɔ shi yɛ ekomefeemɔ mli, amɛkɛ amɛhe boteɔ gbalashihilɛ mli, ni amɛgbaaa amɛhe naa yɛ mɔ ni ji Hutunyo kɛ mɔ ni ji Tutsinyo he.

“Kɛkɛ ni nɔ ko tsake trukaa. Yɛ April mli lɛ, Hutu asafoi ni feɔ basabasa fã kɛ mlifu kɛ nifitemɔ yɛ maŋ muu lɛ fɛɛ mli, ni amɛmiigbe Tutsibii yɛ he fɛɛ he ni amɛaana amɛ. Beni gbɔmɔgbeei nɛɛ je shishi lɛ, Tutsibii lɛ jo foi kɛtee sɔlemɔtsũi amli kɛha hebuu. Asafoi ni feɔ basabasa lɛ tiu amɛ, ni amɛha abobaa hei ni abuɔ amɛ krɔŋkrɔŋi nɛɛ tsɔmɔ fuuhei ni lá egbɛ eshwã jɛmɛ fɛɛ.”

Mɛni ma gbɔmɔgbee lɛ naa la? No ji Rwanda kɛ Burundi maŋ nɔyelɔi ni amɛ fɛɛ amɛji Hutubii ni gboi beni kɔɔyɔŋ lɛlɛ ni amɛkɛfaa gbɛ lɛ gbee shi yɛ Kigali yɛ April 6 lɛ. Nɔ ni ba nɛɛ tee gbɔmɔgbee ko shi, ni jeee Tutsibii pɛ nɔ eba shi Hutubii ni asusuɔ akɛ amɛsumɔɔ amɛ lɛ hu nɔ.

Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, tawuu ni yaa nɔ yɛ tabilɔi atuatselɔi — R.P.F. (Rwandan Patriotic Front) ni Tutsibii fa yɛ mli lɛ — kɛ Nɔyeli lɛ asraafoi ni Hutubii fa yɛ mli lɛ ateŋ lɛ mli bawa. Beni shɛɔ July lɛ, R.F.P. bii lɛ eye Nɔyeli lɛ asraafoi lɛ anɔ kunim ni amɛhe Kigali kɛ Rwanda fã titri. Akɛni Hutubii lɛ miishe oweletɔɔ ni baaba lɛ gbeyei hewɔ lɛ, amɛteŋ akpei ohai abɔ jo foi kɛjɛ maŋ lɛ mli yɛ July shishijee mli.

Namɛi kɛ Enɛ Ba?

Beni abi ni etsɔɔ nɔ hewɔ ni basabasa-feemɔ ni tamɔ nɛkɛ te shi trukaa yɛ April mli lɛ, Tutsinyo okwaafonyo ko kɛɛ: “Ejɛ maŋ onukpai gbohii.”

Eji anɔkwale akɛ, maŋkwramɔŋ hiɛnyiɛlɔi egbɛ amɛhenyɛlɔi ahe amale wiemɔi amɛshwa yɛ afii ohai abɔ lɛ fɛɛ mli. Je nɛŋ maŋkwralɔi ni yɔɔ Satan Abonsam ni ji “je nɛŋ lumɔ” lɛ kudɔmɔ shishi lɛ ekanya amɛ diɛŋtsɛ amɛwebii koni amɛwuu amɛshi ni amɛgbe gbɔmɛi ni jɛ weku, majianɔ-wiemɔ, loo maŋ kroko nɔ lɛ mlibii. (Yohane 12:31; 2 Korintobii 4:4; 1 Yohane 5:19) Shihilɛ lɛ jeee nɔ ko ni yɔɔ sɔrɔto yɛ Rwanda. The New York Times lɛ kɛɛ: “Maŋkwralɔi ebɔ mɔdɛŋ shii abɔ akɛ amɛaaha anɔkwa ni aaaye weku kome ni ashe ekroko gbeyei ashwere — yɛ Hutubii lɛ agbɛfaŋ lɛ, koni amɛkudɔ Nɔyeli lɛ; ni yɛ Tutsibii agbɛfaŋ lɛ, koni amɛfi asraafoi atuatselɔi lɛ asɛɛ.”

Akɛni Rwandabii lɛ je amɛhe yɛ gbɛi pii anɔ hewɔ lɛ, mɔ ko kpaŋ gbɛ akɛ amɛaanyɛ̃ amɛhe ni amɛgbe amɛhe. Adafitswalɔ Raymond Bonner ŋma akɛ: “Hutubii kɛ Tutsibii wieɔ wiemɔ kome too lɛ nɔŋŋ, ni amɛ kusum-nifeemɔi fɛɛ lɛ ekomeŋ. Yɛ be mli ni amɛkɛ amɛhe ebote gbalashihilɛ mli yinɔi pii asɛɛ nɛɛ, gbɔmɔtsoŋ sɔrɔto-feemɔi lɛ — Tutsibii ni kɛlɛ ni yɔɔ bloblo, kɛ Hutubii kpitibii ni titii lɛ — elaaje kwraa kɛyashɛ he ni Rwanda bii bɛ nɔmimaa yɛ mɔ ni ji Hutunyo loo Tutsinyo lɛ he.”

Kɛlɛ, nyɛsɛɛ lakamɔ wiemɔi lɛ ena mɛi anɔ hewalɛ yɛ gbɛ ni aheee ayeee akɛ eeeba lɛ nakai lɛ nɔ. Yɛ be mli ni efeɔ sane lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Alex de Waal, African Rights kuu lɛ onukpa lɛ kɛɛ: “Abɔ amaniɛ akɛ kosɛɛbii ni yɔɔ hei ni R.P.F. asraafoi lɛ eye nɔ kunim lɛ anaa ekpɛ amɛhe akɛ Tutsi asraafoi lɛ bɛ akolontoi, leii, kɛ hiŋmɛii ni kpɛɔ yɛ duŋ mli — enɛ ji bɔ ni redio nɔ adafitswai ni amɛboɔ toi lɛ tsɔɔ akɛ amɛji.”

Shi, jeee akɛ maŋkwramɔŋ hiɛnyiɛlɔi kudɔɔ gbɔmɛi asusumɔi kɛkɛ shi Nyɔŋmɔ-jamɔ hu feɔ nakai. Mɛni ji jamɔi wuji ni yɔɔ Rwanda lɛ? Ani amɛ hu amanehulu ni eba Rwanda lɛ he sɔ̃ ka amɛnɔ?

Nɔ ni Nyɔŋmɔ-jamɔ Tsu

The World Book Encyclopedia (1994) lɛ kɛɔ yɛ Rwanda he akɛ: “Gbɔmɛi lɛ ateŋ mɛi ni fa ji Roman Katolikbii. . . . Roman Katolik kɛ Kristofoi asɔlemɔi krokomɛi lɛ kwɛɔ shishijee skul sɔrɔtoi lɛ kɛ nɔtsamɔ skul sɔrɔtoi lɛ titri nɔ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, National Catholic Reporter lɛ tsɛ Rwanda akɛ “oha mlijaa 70 Katolik maŋ.”

The Observer ni yɔɔ Great Britain lɛ tsɔɔ bɔ ni jamɔ shihilɛ lɛ ji yɛ Rwanda lɛ mli, ni etsɔɔ mli akɛ: “Yɛ 1930 afii lɛ amli, beni sɔlemɔi lɛ peleɔ ni amɛnine ashɛ skul nikasemɔ he gbɛjianɔtoo lɛ anɔ lɛ, no mli lɛ Katolikbii lɛ sumɔɔ Tutsi abladei anɔyeli lɛ, yɛ be mli ni Protestantbii lɛ hu kɛ amɛhe yabɔ Hutubii ni fa ni anyɛɔ amɛnɔ lɛ ahe. Yɛ 1959 mli lɛ, Hutubii lɛ shɔ̃ nɔyeli hewalɛ lɛ, ni oya nɔŋŋ ni amɛbaná Katolikbii kɛ Protestantbii asɛɛfimɔ mli ŋɔɔmɔ. Protestant sɛɛfimɔ kɛha Hutubii ni fa lɛ mliwalɛ lɛ tee hiɛ.”

Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ani Protestant sɔlemɔ lɛ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ ebu gbɔmɛi ni agbe amɛ babaoo nɛɛ fɔ? The Observer lɛ haa hetoo: “Abi [Anglikan] sɔlemɔ lɛ mlibii enyɔ kɛ amɛbuɔ awuiyelɔi ni kɛ gbekɛbii ni afolɔ amɛyitsei ewo Rwanda sɔlemɔtsui lɛ atsɔmɔ hei lɛ amli obɔ lɛ fɔ.

“Amɛkpoo hetoohamɔ. Amɛjo sanebimɔi lɛ anaa foi, amɛmli fu, ni amɛbɔi bolɔmɔ waa diɛŋtsɛ, kɛkɛ ni ajie Rwanda amanehulu lɛ shishifã kpo faŋŋ — Anglikan sɔlemɔ lɛ mli onukpai waa ni tsu nii akɛ tsuji loo bɔfoi kɛha maŋkwramɔŋ nuntsɔmɛi lɛ shiɛ gbɔmɔgbee ni amɛha faai lɛ yimɔ obɔbɔ kɛ lá.”

Yɛ anɔkwale mli lɛ, Kristendom sɔlemɔi ni yɔɔ Rwanda lɛ bɛ sɔrɔto yɛ sɔlemɔi ni yɔɔ hei krokomɛi lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ maŋkwramɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni amɛfi amɛsɛɛ yɛ Jeŋ Ta I lɛ mli hewɔ lɛ, Ŋleshinyo Brigadier General Frank P. Crozier kɛɛ: “Kristofoi asɔlemɔi lɛ ji mɛi ni hi fe fɛɛ yɛ lá he akɔnɔ ni ashweɔ lɛ he hewalɛ ni awoɔ ni wɔyɔɔ ni wɔkɛ amɛ etsu nii yɛ heyeli mli bɔ ni wɔsumɔɔ.”

Hɛɛ, nɔ ni ba yɛ Rwanda lɛ he sɔ̃ ka jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ anɔ! National Catholic Reporter ni je kpo yɛ June 3, l994 lɛ bɔ amaniɛ akɛ: “Pope lɛ kɛɛ tawuu ni yaa nɔ yɛ Afrika maŋ lɛ mli lɛ kɔɔ ‘gbɔmɛi komɛi ni aje gbɛ akɛ aakpata amɛhiɛ diɛŋtsɛ yɛ anɔkwale mli lɛ he, ni nɔ ni yɔɔ mɔbɔ ji akɛ, Katolikbii po tere sɔ̃ yɛ enɛ mli.’”

Eka shi faŋŋ akɛ, sɔlemɔi lɛ nyɛɛɛ atsɔɔ anɔkwa Kristo-jamɔ. Taakɛ French adafitswaa wolo Le Monde lɛ tsɔɔ lɛ, osɔfo ko fó akɛ: “Amɛmiigbe amɛhe, ni amɛhiɛ ekpa nɔ kwraa akɛ nyɛmimɛi ji amɛ.” Osɔfo kroko ni ji Rwandanyo jaje akɛ: “Kristofoi egbe Kristofoi krokomɛi, yɛ afii oha shiɛmɔ ni kɔɔ suɔmɔ kɛ eshaifaa he lɛ fɛɛ sɛɛ. Efee nine ni enyɛ shi.” Le Monde lɛ bi akɛ: “Te mɔ ko aaafee tɛŋŋ akpa susumɔ lɛ akɛ Tutsibii kɛ Hutubii ni kɛ amɛhe wuɔ ta yɛ Burundi kɛ Rwanda lɛ fɛɛ ji mɛi ni Kristofoi maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi koome lɛ nɔŋŋ tsɔse amɛ ni amɛtee sɔlemɔ kome too lɛ nɔŋŋ?”

Anɔkwa Kristofoi Yɛ Sɔrɔto

Yesu Kristo anɔkwa sɛɛnyiɛlɔi lɛ yeɔ ekita akɛ “nyɛsumɔ nyɛhe” lɛ nɔ. (Yohane 13:34) Ani obaanyɛ osusu Yesu loo ebɔfoi lɛ ateŋ mɔ kome ni ekɔ klante ni eebamɔ mɔ ko kɛbote gbele mli lɛ he? Gbɔmɔgbee ni mla eŋmɛɛɛ gbɛ nɛɛ haa ayɔseɔ gbɔmɛi akɛ “Abonsam bii.” — 1 Yohane 3: 10-12.

Yehowa Odasefoi egbeee mɔ ko yɛ Rwanda. Amɛkɛ amɛhe wooo tawuu, maŋ hiɛ atuatsemɔi, loo béi krokomɛi ni je lɛŋ maŋkwralɔi, ni yɔɔ Satan Abonsam kudɔmɔ shishi lɛ kɛbaa lɛ eko kwraa mli. (Yohane 17: 14, 16; 18:36; Kpojiemɔ 12: 9) Shi moŋ, Yehowa Odasefoi jieɔ anɔkwa suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛhe. No hewɔ lɛ, yɛ gbɔmɛi ahiɛkpatamɔ ni aje gbɛ atsɔ he ŋaa nɛɛ mli lɛ, Odasefoi Hutubii lɛ jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ amɛwala wo oshara mli yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔ koni amɛbu amɛ Tutsi nyɛmimɛi lɛ ahe lɛ mli.

Ni kɛlɛ, esaaa akɛ amanehului nɛɛ haa wɔnaa kpɛɔ wɔhe. Yɛ Yesu gbalɛ ni kɔɔ “nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee” he lɛ mli lɛ, egba akɛ: “Ni gbɔmɛi . . . aaagbe nyɛ.” (Mateo 24: 3, 9, NW) Miishɛɛ sane ji akɛ, Yesu wo shi akɛ abaakai anɔkwafoi lɛ yɛ gbohiiashitee lɛ mli. — Yohane 5: 28, 29.

Dani be nɛɛ aaaba lɛ, Yehowa Odasefoi ni yɔɔ Rwanda lɛ kɛ hei krokomɛi lɛ etswa amɛfai shi akɛ amɛbaaya nɔ amɛjie amɛhe kpo akɛ Kristo kaselɔi kɛtsɔ amɛhe ni amɛaasumɔ lɛ nɔ. (Yohane 13:35) Amɛ suɔmɔ lɛ miiye odase yɛ shihilɛi ni mli wawai nɛɛ po mli, taakɛ amaniɛbɔɔ ni fata he, “Odasefoi ni Yɔɔ Abobaa Ŋsarai Sɔrɔtoi Amli” lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ. Ehe miihia ni wɔ fɛɛ wɔkai nɔ ni Yesu kɛɛ yɛ egbalɛ lɛ mli lɛ: “Shi mɔ ni hiɛɔ mli kɛyawulaa shi lɛ, lɛ aaahere eyiwala.” — Mateo 24:13.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 29]

ODASEFOI NI YƆƆ ABOBAA ŊSARAI SƆRƆTOI AMLI

Beni shɛɔ June afi nɛɛ, no mli lɛ Odasefoi fe 1,300 kɛ amɛhefatalɔi yɛ abobaa ŋsarai sɔrɔtoi amli. Yɛ Zaire lɛ, 128 yɛ Goma maŋtiase lɛ mli, 170 yɛ Bukavu, ni 730 yɛ Uvira maŋtiase lɛ mli. Kɛfata he lɛ, 162 yɛ Gisenyi yɛ Rwanda, ni 140 hu yɛ Benaco yɛ Tanzania.

Abobaa ŋsarai sɔrɔtoi ni aaabote mli lɛ bɛ mlɛo. Asafo kome ko ni Odasefoi 60 yɔɔ mli bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatsɔ Rusumo nu hiɛ agba ni ji foijee gbɛ titri ni kɛ mɔ yaa abobaa ŋsarai ni yɔɔ Tanzania lɛ amli lɛ nɔ. Beni akpɛlɛɛɛ ni amɛho lɛ, amɛnyiɛ faa lɛ toi aahu otsi. Kɛkɛ ni amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaabɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛ lɛji afo. Amɛye omanye, ni yɛ gbii fioo ko sɛɛ lɛ, amɛyashɛ ŋsara lɛ mli shweshweeshwe yɛ Tanzania.

Yehowa Odasefoi ni yɔɔ maji krokomɛi anɔ lɛ to gbɛjianɔ koni akɛ hiamɔ nii babaoo ayaha amɛ. Odasefoi ni yɔɔ France lɛ bua atadei ni amɛtsiimɔ fe tɔn oha kɛ aspaatrei ni amɛtsiimɔ shɛɔ tɔn nɛɛhu naa, kɛ niyenii sɔrɔtoi kɛ tsofai ni akɛmaje kɛtee hei ni ehe hiaa amɛ yɛ lɛ. Shi, klɛŋklɛŋ nii ni nyɛmimɛi ni yɔɔ ŋsarai sɔrɔtoi lɛ amli lɛ fɔɔ bimɔ ji Biblia loo Buu-Mɔɔ loo Awake! wolo tɛtrɛɛ lɛ.

Mɛi ni naa nɔ ni yaa nɔ lɛ ateŋ mɛi pii ahiɛ sɔ suɔmɔ ni Odasefoi ni yɔɔ Zaire kɛ Tanzania, ni yasara amɛ nyɛmimɛi ni eshi amɛmaji amli trukaa lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ. Abobalɔi lɛ kɛɔ amɛ akɛ: “Nyɛjamɔ lɛ mlibii ebasara nyɛ, shi wɔnɔ̃ lɛ mli osɔfo ko ebasarako wɔ.”

Abale Odasefoi lɛ jogbaŋŋ yɛ ŋsarai sɔrɔtoi lɛ amli, titri lɛ yɛ amɛ ekomefeemɔ, gbɛjianɔtoo kpakpa, kɛ suɔmɔ ni amɛjieɔ lɛ kpo lɛ hewɔ. (Yohane 13:35) Eyɛ miishɛɛ akɛ aaakadi akɛ yɛ Benaco, ni ji Tanzania ŋsara lɛ ekome mli lɛ, ehé Odasefoi lɛ minitii 15 pɛ ni amɛkɛna amɛnanemɛi Odasefoi abobalɔi lɛ yɛ mɛi 250,000 ni yɔɔ ŋsara lɛ mli lɛ ateŋ.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje