Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w97 4/15 bf. 8-13
  • Anɔkwa Toiŋjɔlɛ—Kɛjɛ Nɛgbɛ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Anɔkwa Toiŋjɔlɛ—Kɛjɛ Nɛgbɛ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Adesa Mɔdɛŋbɔi ni Efee Yaka Lɛ
  • Nɔ ni Kɛ Enɛ Baa lɛ Mlibotemɔ
  • Gbɛ ni Kɛ Mɔ Yaa Toiŋjɔlɛ Mli
  • Ha “Nyɔŋmɔ Toiŋjɔlɛ Lɛ” Abu Otsui He
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Ŋwɛi Toiŋjɔlɛ Kɛha Mɛi Ni Yehowa Etsɔɔ Amɛ Nii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
  • Bɔ ni Ooofee Ona Ŋwɛi Toiŋjɔlɛ ni Mɔɔ Shi Babaoo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
  • Mɛɛ Be Toiŋjɔlɛ Ni Sɛɛ Tsɛɔ Baaba Diɛntsɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
w97 4/15 bf. 8-13

Anɔkwa Toiŋjɔlɛ—Kɛjɛ Nɛgbɛ?

“[Yehowa] ehãa tai asɛɛ foɔ kɛyaa shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ.”—LALA 46:9.

1. Mɛɛ toiŋjɔlɛ he shiwoo ni yɔɔ naakpɛɛ wɔnaa yɛ Yesaia gbalɛ lɛ mli?

“NI NII ni jalɛ aaatsu ji hejɔlɛ, ni jalɛ lɛ mli sɛɛnamɔ ji hejɔlɛ kɛ toiŋjɔlɛ kɛaatee naanɔ; ni mimaŋ lɛ aaahi shi yɛ hejɔlɛ shia, kɛ shihilɛ he ni yɔɔ shweshweeshwe, kɛ hejɔɔmɔ he ni yɔɔ kpoo.” (Yesaia 32:17, 18) Mɛɛ shiwoo ni yɔɔ fɛo po nɛ! Eji anɔkwa toiŋjɔlɛ he shiwoo ni Nyɔŋmɔ kɛba.

2, 3. Tsɔɔmɔ bɔ ni anɔkwa toiŋjɔlɛ ji ha lɛ mli.

2 Shi mɛni ji anɔkwa toiŋjɔlɛ? Ani eji tawuu kɛkɛ ni bɛ? Aloo eji be kpalaŋŋ ko kɛkɛ ni jeŋmaji lɛ kɛsaa amɛhe kɛhaa tawuu kroko ni baaba? Ani anɔkwa toiŋjɔlɛ ji lamɔ ko kɛkɛ? Enɛɛmɛi ji sanebimɔi ni amɛ hetooi ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ nɔ he hiaa wɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, anɔkwa toiŋjɔlɛ fe lamɔ ko kɛkɛ. Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ shiwoo lɛ yaa shɔŋŋ fe nɔ fɛɛ nɔ ni je nɛɛ baanyɛ asusu. (Yesaia 64:4) Ejeee toiŋjɔlɛ kɛha afii fioo loo afii nyɔŋmai fioo ko. Ehiɔ shi kɛyaa naanɔ! Ni ejeee toiŋjɔlɛ kɛha aŋkroaŋkroi fioo ko ni naa he sɛɛ—ekɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ, ŋwɛibɔfoi kɛ adesai ahe. Eyashɛɔ gbɔmɛi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli, wekui, wiemɔi, kɛ hewolo nɔ sui anɔ. Ebɛ husũi, ebɛ gbɛtsii nii, ebɛ fatɔɔi.—Lala 72:7, 8; Yesaia 48:18.

3 Anɔkwa toiŋjɔlɛ tsɔɔ toiŋjɔlɛ daa gbi. Etsɔɔ akɛ ni obaate shi daa leebi ni osusuuu tawuu he, ogbaaa ohe naa yɛ owɔsɛɛ be he, obii awɔsɛɛ be he, loo onabii po awɔsɛɛ be he. Etsɔɔ jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ kwraa. (Kolosebii 3:15) Etsɔɔ akɛ awuiyeli bɛ dɔŋŋ, basabasafeemɔ bɛ dɔŋŋ, wekui amli ni gbalaa bɛ dɔŋŋ, gbɔmɛi ni bɛ shiai bɛ dɔŋŋ, gbɔmɛi ni hɔmɔ loo fɛ̃i miigbe amɛ bɛ dɔŋŋ, ni yeyeeyefeemɔ kɛ nijiaŋwujee bɛ dɔŋŋ. Nɔ ni hi jogbaŋŋ hu lɛ, Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ tsɔɔ jeŋ ni hela, piŋmɔ, awerɛho, loo gbele bɛ mli. (Kpojiemɔ 21:4) Mɛɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ nyam po wɔyɔɔ nɛkɛ, akɛ wɔɔna anɔkwa toiŋjɔlɛ mli ŋɔɔmɔ kɛya naanɔ! Ani enɛ jeee toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ ni wɔ fɛɛ wɔshweɔ ni wɔna lɛ? Ani enɛ jeee toiŋjɔlɛ ni esa akɛ wɔsɔle yɛ he ni wɔtsu he nii lɛ?

Adesa Mɔdɛŋbɔi ni Efee Yaka Lɛ

4. Mɛɛ toiŋjɔlɛ he mɔdɛŋ sɔrɔtoi jeŋmaji lɛ ebɔ, ni mɛni ejɛ mli eba?

4 Gbɔmɛi kɛ jeŋmaji kɛ afii ohai abɔ ewie toiŋjɔlɛ he, amɛje toiŋjɔlɛ he ŋwane, amɛkɛ amɛwaonaa gbɛi ewo toiŋjɔlɛ he kpaŋmɔi ohai abɔ shishi. Ni mɛni ejɛ mli eba? Be ko bako, yɛ afii 80 ni eho lɛ mli, ni maŋ ko loo kuu ko kɛ ehe wooo tawuu mli. Eyɛ faŋŋ akɛ, toiŋjɔlɛ elaaje adesai. No hewɔ lɛ, sanebimɔ lɛ ji akɛ, Mɛni hewɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni gbɔmɔ ebɔ koni eto majimaji ateŋ toiŋjɔlɛ ema shi lɛ efee efolo lɛ? Mɛni hewɔ gbɔmɔ nyɛɛɛ ekɛ anɔkwa toiŋjɔlɛ ni sɛɛ tsɛɔ aba lɛ?

5. Mɛni hewɔ toiŋjɔlɛ he mɔdɛŋ ni adesa etee nɔ ebɔ lɛ etee nɔ efee efolo nakai lɛ?

5 Hetoo lɛ diɛŋtsɛ ji akɛ, adesai tsɔko amɛhe kɛyako anɔkwa toiŋjɔlɛ jɛɛhe lɛ he. Akɛni gbɔmɛi yɔɔ Satan Abonsam hewalɛ shishi hewɔ lɛ, amɛto gbɛjianɔi sɔrɔtoi ni gbeeɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛ fatɔɔi kɛ nifɔjianii lɛ amli—hiɛjoomɔ kɛ yaka anunyam taomɔ, hewalɛ kɛ gbɛihemɔ he akɔnɔ ni baa amɛtsine lɛ. Amɛkase woji yɛ nikasemɔ hei wuji amli, ni amɛto shika taomɔ he gbɛjianɔ kɛ gbɛjianɔtoi ni akɛbaatao amɛnaa tsabaa amɛmamɔ shi, shi nɔ̃ pɛ ni enɛɛmɛi efee ji, gbɛ̀i ni aaatsɔ nɔ akɛ nɔnyɛɛ kɛ hiɛkpatamɔ babaoo aba ni etsɔɔ. Mɛɛ jɛɛhe akudɔ adesai kɛtee he? Nɛgbɛ ámɛkwɛ?

6, 7. (a) Mɛni Jeŋmaji Akpaŋmɔ lɛ tsu ni aŋma afɔ shi? (b) Mɛni Jeŋmaji Ekomefeemɔ etsu ni aŋma afɔ shi?

6 Afi 1919 mli ni jeŋmaji lɛ kɛ amɛhe fɔ̃ Jeŋmaji Akpaŋmɔ lɛ nɔ koni ekɛ toiŋjɔlɛ ni hiɔ shi daa aba. Nakai hiɛnɔkamɔ lɛ fite beni Mussolini asraafoi yatutua Ethiopia yɛ 1935, ni maŋ ta ni je shishi yɛ 1936 lɛ fɛ yɛ Spain lɛ. Kpaŋmɔ lɛ gbo yɛ 1939, beni Jeŋ Ta II fɛ lɛ. Nɔ ni akɛɛ atsɛɔ lɛ toiŋjɔlɛ lɛ nyɛɛɛ ahi shi afii 20 po.

7 Ni Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ hu? Ani ekɛ naanɔ toiŋjɔlɛ yɛ shikpɔŋ nɔ he hiɛnɔkamɔ diɛŋtsɛ eha? Dabi kwraa. Áwu tai kɛ majianɔ tai fe 150 kɛjɛ be mli ni ato shishi yɛ 1945! Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Gwynne Dyer, Canadanyo ni kaseɔ tawuu kɛ amɛ shishijee he nii lɛ, etsɔɔ bɔ ni JE (Jeŋmaji Ekomefeemɔ) lɛ ji lɛ mli akɛ “mɛi ni juɔ shi amɛgbɔbiɔ kooloi akuu ko ni amɛbatsɔmɔ kooloi anɔkwɛlɔi, amɛjeee krɔŋkrɔŋbii agwabɔɔ” ni amɛji “gbɛjianɔtoo ni bɛ hewalɛ ni nɔ ni amɛfeɔ pɛ ji wiemɔ.”—Okɛto Yeremia 6:14; 8:15 he.

8. Yɛ amɛ toiŋjɔlɛ he wiemɔi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛni jeŋmaji lɛ etee nɔ efee? (Yesaia 59:8)

8 Yɛ amɛwiemɔ ni kɔɔ toiŋjɔlɛ he lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, jeŋmaji lɛ yaa nɔ amɛfeɔ tawuu nii heei. Yɛ bei pii amli lɛ, maji ni toɔ toiŋjɔlɛ kpeei ahe gbɛjianɔ lɛ nɔŋŋ ji mɛi ni nyiɛɔ tawuu nifeemɔ hiɛ. Jarayeli nitsumɔi wuji ni yɔɔ nɛkɛ maji nɛɛ amli lɛ fiɔ tawuu nii ni gbeɔ mɔ lɛ afeemɔ sɛɛ, tamɔ okpɛlɛmii bibii ni ehiii kwraa ni akɛhɔlɔɔ shikpɔŋ ni gbeɔ loo epilaa onukpai kɛ gbekɛbii ni eyaaa ta lɛ ateŋ 26,000 daa afi lɛ. Hiɛjoomɔ kɛ jeŋba ni efite ji hewalɛi ni kanyaa amɛ. Nyɔɔŋnihemɔ kɛ nitsumɔ namɔ he sɛɛnamɔi ni akɛhaa ji majimaji ateŋ tawuu nii afeemɔ he jarayeli nɛɛ fã titri diɛŋtsɛ. Maŋkwralɔi komɛi tsɔɔ nyɔɔŋnihemɔ kɛ nitsumɔ namɔ he sɛɛnamɔi ni akɛhaa nɛɛ anɔ amɛnaa nii babaoo.

9, 10. Mɛni nilelɔi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ eyoo yɛ tai kɛ adesai amɔdɛŋbɔɔ he?

9 Yɛ December 1995 mli lɛ, Polandnyo adebɔɔ nibii ahe nilelɔ kɛ Nobel Toiŋjɔlɛ Kunimyelɔ, Joseph Rotblat bi ni jeŋmaji lɛ akpa tawuu nii afeemɔ he akaŋshii lɛ. Ekɛɛ: “Gbɛ kome pɛ ni aaatsɔ nɔ atsĩ [tawuu nii afeemɔ hee] naa ji ni agu tawuu kwraa.” Ani osusuɔ akɛ enɛ baanyɛ aba mli? Kɛjɛ 1928 kɛbaa lɛ, maji 62 kpɛlɛ Kellogg-Briand Kpaŋmɔ ni haa amɛkpooɔ tawuu kwraa akɛ gbɛ ni aaatsɔ nɔ asaa béi lɛ nɔ. Jeŋ Ta II tsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ, sɛɛnamɔ bɛ kpaŋmɔ lɛ he.

10 Eyɛ faŋŋ ni anyɛŋ aje he ŋwane akɛ, tai efee gbɛtsii nii be fɛɛ be yɛ adesa yinɔsane gbɛ lɛ nɔ. Taakɛ Gwynne Dyer ŋma lɛ, “tawuu ji gbɛjianɔtoo titri ni yɔɔ adesa hiŋmɛigbelemɔ mli, ni eyɛ yinɔsane ni etsɛ tamɔ hiŋmɛigbelemɔ nɔŋŋ.” Hɛɛ, hiŋmɛigbelemɔ kɛ maŋtsɛyeli fɛɛ maŋtsɛyeli ená emɛi ni he gbɛi yɛ tawuu mli, esraafoi ni yɔɔ be fɛɛ be, etawuui ni amɛhe gbɛi yɛ mli, etawuu he nikasemɔi ni asusuɔ akɛ eyɔɔ krɔŋkrɔŋ, kɛ etawuu nii ni ebua naa. Shi, nɔ ni ekadi wɔ afii oha nɛɛ fe afii ohai lɛ fɛɛ eko ji tawuu, yɛ nibii ahiɛ ni ekpataa kɛ gbɔmɛi ni gboiɔ lɛ falɛ naa.

11. Mɛɛ nɔ titri ko je lɛŋ hiɛnyiɛlɔi eku amɛhiɛ amɛshwie nɔ yɛ toiŋjɔlɛ ni amɛtaoɔ lɛ mli?

11 Eyɛ faŋŋ akɛ je lɛŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ eku amɛhiɛ amɛshwie nilee ni yɔɔ Yeremia 10:23 lɛ nɔ: “Yehowa, mile akɛ gbɔmɔ gbɛ bɛ lɛ diɛŋtsɛ edɛŋ, ni adesa ni nyiɛ nɛɛ, bɔ ni eeetsɔ ejaje enajifamɔi eha lɛ, ebɛ edɛŋ.” Kɛ Nyɔŋmɔ bɛ sane lɛ mli lɛ, anɔkwa toiŋjɔlɛ nyɛŋ aba. Ani enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ akɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ, esa akɛ tawuu ahi gbɔmɛi ni amɛhiŋmɛi egbele lɛ ateŋ? Ani etsɔɔ akɛ toiŋjɔlɛ—anɔkwa toiŋjɔlɛ—ji lamɔ ko ni nyɛŋ aba mli?

Nɔ ni Kɛ Enɛ Baa lɛ Mlibotemɔ

12, 13. (a) Mɛni Biblia lɛ jieɔ lɛ kpo yɛ mɔ titri ni kɛ tai baa ni anaaa lɛ lɛ he? (b) Satan egbala adesai ajwɛŋmɔ kɛjɛ je lɛŋ naagbai anaa tsabaa lɛ diɛŋtsɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Bɔni afee ni wɔha nakai sanebimɔi lɛ ahetoo lɛ, ehe miihia ni wɔnu nibii ni kɛ tawuu baa lɛ shishi. Biblia lɛ kɛɔ yɛ faŋŋ mli akɛ, Satan, ŋwɛibɔfo atuatselɔ lɛ ji shishijee “gbɔmɔgbelɔ” kɛ “amalelɔ” lɛ, ni ákɛ “jeŋ muu lɛ fɛɛ ka mɔ fɔŋ lɛ hewalɛ mli.” (Yohane 8:44; 1 Yohane 5:19) Mɛni efee koni ekɛha eŋaatsɔɔi lɛ aya hiɛ? Wɔkaneɔ yɛ 2 Korintobii 4:3, 4 akɛ: “Shi kɛ ha aha wɔ sanekpakpa lɛ nɔ tete lɛ, mɛi ni laajeɔ lɛ amli kɛkɛ aha nɔ yɛ, mɛi amli ni je nɛŋ nyɔŋmɔ lɛ eshwila mɛi ni heee yeee lɛ ajwɛŋmɔi lɛ yɛ, koni Kristo, ni ji Nyɔŋmɔ subaŋ lɛ anunyam sanekpakpa lɛ la ni tsoɔ lɛ akakpɛ miiha amɛ.” Satan feɔ nɔ fɛɛ nɔ ni eeenyɛ koni ekɛgbala adesai ajwɛŋmɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ ákɛ je lɛŋ naagbai anaa tsabaa. Eshwilaa gbɔmɛi ahiŋmɛi, ni ekɛ kwasafoŋ, maŋkwramɔŋ, kɛ jamɔ mli saji gbalaa gbɔmɛi ajwɛŋmɔ, koni enɛɛmɛi afee tamɔ nɔ ni amɛhe hiaa waa fe Nyɔŋmɔ nɔyeli. Enɛ he nɔkwɛmɔ nɔ kome yɛ nyɛsɛɛ nɛɛ ji, jeŋ muu fɛɛ maŋhedɔɔ ni efã kpo lɛ.

13 Satan Abonsam hãa maŋhedɔɔ kɛ weku mli jiemɔ, hemɔkɛyeli ni ayɔɔ akɛ maŋ, weku, loo wiemɔ ko nɔ kwɔ fe ekrokomɛi teɔ shi. Aatee hetsɛ̃ ni atsi naa afii ohai abɔ lɛ ashi, koni akɛtee tai kɛ béi babaoo shi. Federico Mayor, UNESCO woloŋmalɔ nukpa lɛ bɔ kɔkɔ yɛ su nɛɛ he akɛ: “Yɛ he ni tsuishiŋmɛɛ po ji nɔ ni akɛtsuɔ nii lɛ, tsakemɔ kɛmiiya gbɔi agbeyeishemɔ he lɛ miije kpo faŋŋ, ni anuɔ maŋhedɔɔ loo weku mligbalamɔ he wiemɔi ni tamɔ tsutsu nii lɛ ahe shii abɔ.” Mɛni ejɛ mli kɛba? Seshi shishibulemɔ ni tee nɔ yɛ tsutsu Yugoslavia kɛ weku mli lashishwiemɔ ni tee nɔ yɛ Rwanda lɛ ji nibii enyɔ ni ejɛ mli eba ni efee sane ni ale yɛ jeŋ fɛɛ.

14. Te Kpojiemɔ 6:4 tsɔɔ bɔ ni ta ji kɛ bɔ ni esaa wɔbe nɛɛ he lɛ mli eha tɛŋŋ?

14 Biblia lɛ gba yɛ faŋŋ mli akɛ, yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee be lɛ mli lɛ, okpɔŋɔ ko ni tsuɔ, ni damɔ shi kɛha tawuu baakpa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. Wɔkaneɔ yɛ Kpojiemɔ 6:4 akɛ: “Ni okpɔŋɔ kroko ni tsuɔ je kpo, ni mɔ ni ta enɔ lɛ, aha lɛ hegbɛ koni ejie hejɔlɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ní amɛgbegbee amɛhe, ni aha lɛ klante kpeteŋkpele ko.” Kɛjɛ 1914 kɛbaa nɛɛ, wɔna bɔ ni okadi okpɔŋɔ nɛɛ ‘ejie toiŋjɔlɛ kɛtee’ lɛ, ni jeŋmaji lɛ etee nɔ amɛmiinɔ ni amɛmiiwu ta.

15, 16. (a) Mɛɛ gbɛfaŋnɔ jamɔ ená yɛ tai kɛ gbɔmɔgbeei amli? (b) Te Yehowa buɔ nɔ ni jamɔi efee lɛ tɛŋŋ?

15 Nɔ ni esaaa akɛ akuɔ hiɛ ashwieɔ nɔ ji nɔ ni jamɔ etsu yɛ nɛkɛ tai kɛ gbɔmɔgbeei nɛɛ amli lɛ. Abaanyɛ akɛ adesa yinɔsane ni lá ekpa mli fɛɛ lɛ he sɔ̃ afɔ̃ apasa jamɔ hewalɛ fɔŋ ni ekɛkudɔ mɛi yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ nɔ. Katolik jamɔ he nikaselɔ Hans Küng ŋma akɛ: “Ákɛ [jamɔ] ena adesai anɔ hewalɛ fɔŋ kɛ nifitemɔ mli gbɛfaŋnɔ babaoo, ni eka he eefee nakai lɛ, anyɛŋ aje enɛ he ŋwane. Amɛji mɛi ni tawuu babaoo, béi ni kɛ lashishwiemɔ babaoo baa, yɛ anɔkwale mli lɛ ‘jamɔ mli tai’ lɛ fɛɛ jɛ; . . . ni enɛ hu ji anɔkwale yɛ jeŋ tai enyɔ lɛ gbɛfaŋ.”

16 Te Yehowa Nyɔŋmɔ buɔ apasa jamɔ nitsumɔ yɛ gbɔmɔgbeei kɛ tai nɛɛ amli lɛ ehaa tɛŋŋ? Apasa jamɔ naa ni Nyɔŋmɔ efolɔ, ni aŋma afɔ shi yɛ Kpojiemɔ 18:5 lɛ kɛɔ akɛ: “Ehe eshai lɛ eshɛ ŋwɛi tɔ̃ɔ, ni Nyɔŋmɔ ekai enifɔjianii lɛ.” Nɔ ni ejɛ apasa jamɔ he ni ekɛbɔ je lɛŋ maŋkwramɔŋ nɔyelɔi lɛ ahe lɛ mli eba ji lá yi sɔyeli babaoo, eshai ni abua naa babaoo, ni Nyɔŋmɔ nyɛŋ aku ehiɛ eshwie nɔ ni ahi. Etsɛŋ kwraa ni ebaajie nɛkɛ gbɛtsii nii nɛɛ ni yɔɔ anɔkwa toiŋjɔlɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ kɛya kwraa.—Kpojiemɔ 18:21.

Gbɛ ni Kɛ Mɔ Yaa Toiŋjɔlɛ Mli

17, 18. (a) Mɛni hewɔ ákɛ aaahe aye akɛ naanɔ toiŋjɔlɛ baanyɛ aba lɛ jeee lamɔ ko ni nyɛŋ aba mli lɛ? (b) Mɛni Yehowa efee momo koni ekɛma nɔ mi akɛ anɔkwa toiŋjɔlɛ baaba?

17 Kɛji akɛ gbɔmɛi nyɛŋ atsɔ amɛ gbɛjianɔtoi, tamɔ Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ nɔ amɛkɛ anɔkwa toiŋjɔlɛ ni hiɔ shi daa aba lɛ, belɛ mɛɛ jɛɛhe anɔkwa toiŋjɔlɛ baajɛ kɛba, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ákɛ aaahe aye akɛ naanɔ toiŋjɔlɛ baanyɛ aba lɛ ji lamɔ ko kɛkɛ ni nyɛŋ aba mli? Ja wɔtsɔɔɔ wɔhe kɛyaaa toiŋjɔlɛ jɛɛhe ni ja lɛ he. Ni namɔ ni? Lala 46:10 hãa wɔ hetoo kɛtsɔ kɛɛmɔ ni ekɛɔ wɔ akɛ Yehowa “haa tai asɛɛ foɔ kɛyaa shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ, ekuɔ gai mli, ni efoɔ akpɔlɔ mli, ta shwiilii lɛ hu eshãa kɛ la” lɛ nɔ. Ni Yehowa eje tai ni ebaaha aba naagbee ni eto anɔkwa toiŋjɔlɛ ema shi lɛ feemɔ shishi momo. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛtsɔ Kristo Yesu ni ekɛ lɛ ta e-Maŋtsɛyeli sɛi nɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ yɛ 1914 lɛ nɔ, ni agbɛnɛ kɛtsɔ toiŋjɔlɛ tafãa he tsɔsemɔ ni da fe fɛɛ yɛ adesa yinɔsane mli lɛ ni eje shishi lɛ nɔ. Yesaia 54:13 gbalɛ wiemɔi lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ: “Ni obii lɛ fɛɛ aaafee Yehowa kaselɔi, ni maha obii lɛ hejɔlɛ babaoo.”

18 Nɛkɛ gbalɛ nɛɛ feɔ shishitoo mla ni ji nifeemɔ kɛ nɔ ni jɛɔ mli baa lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ—ni ji akɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni baa lɛ jɛ nɔ ko ni afee. Yɛ enɛ mli lɛ, Yehowa tsɔɔmɔ—ni ji nifeemɔ lɛ—tsakeɔ gbɔmɛi ni sumɔɔ tawuu lɛ efeɔ amɛ gbɔmɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ, ni kɛ Nyɔŋmɔ hiɔ shi yɛ toiŋjɔlɛ mli. Nɔ ni jɛ mli ba ji tsui ni tsakeɔ ni feɔ gbɔmɛi mɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ. Tsɔɔmɔ ni tsakeɔ gbɔmɛi atsuii kɛ jwɛŋmɔi nɛɛ miigbɛ kɛmiishwa jeŋ muu fɛɛ bianɛ, yɛ be mli ni gbɔmɛi akpekpei abɔ nyiɛɔ “Toiŋjɔlɛ Lumɔ,” Yesu Kristo nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ lɛ.—Yesaia 9:6.

19. Mɛni Yesu tsɔɔ yɛ anɔkwa toiŋjɔlɛ he?

19 Ni mɛni Yesu tsɔɔ yɛ anɔkwa toiŋjɔlɛ he? Jeee akɛ ewie toiŋjɔlɛ ni aaahi jeŋmaji lɛ ateŋ pɛ kɛkɛ he, shi toiŋjɔlɛ ni aaahi gbɔmɛi ni kɛ amɛhe yeɔ sharamɔ lɛ ateŋ, kɛ mligbɛ toiŋjɔlɛ ni baa kɛjɛɔ henilee kpakpa mli lɛ hu he. Wɔkaneɔ wiemɔi ni Yesu wie etsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ Yohane 14:27 akɛ: “Hejɔlɛ mishiɔ mihaa nyɛ, hejɔlɛ ni ji minɔ̃ lɛ miŋɔhaa nyɛ, jeee bɔ ni je lɛ hãa lɛ mihãa nyɛ nɛɛ. Nyɛtsui akayea, ni asaŋ ekafãa.” Yesu toiŋjɔlɛ lɛ yɛ sɔrɔto yɛ je lɛ nɔ̃ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

20. Mɛni nɔ Yesu baatsɔ ni ekɛ anɔkwa toiŋjɔlɛ aba?

20 Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu toiŋjɔlɛ lɛ kɔɔ e-Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ he kpaakpa. Ele akɛ jalɛ ŋwɛi nɔyeli, ni feɔ Yesu kɛ ehefatalɔi nɔyelɔi 144,000 lɛ, baaha tawuu kɛ mɛi ni woɔ tawuu he hewalɛ lɛ aba naagbee. (Kpojiemɔ 14:1, 3) Ele akɛ, ekɛ Paradeiso shihilɛi ni yɔɔ kpoo, ni ekɛha efɔŋ feelɔ ni gbo yɛ emasɛi lɛ baaba. Yesu kɛ gbɛhe ko haaa lɛ yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli, shi moŋ ekɛɛ: “Lɛlɛŋ miikɛɛ bo ŋmɛnɛ, Obaafata mihe yɛ Paradeiso.”—Luka 23:43, NW.

21, 22. (a) Mɛɛ hiɛnɔkamɔ ko ni wajeɔ mɔ fata anɔkwa toiŋjɔlɛ he? (b) Mɛni esa akɛ wɔfee ni wɔna nakai jɔɔmɔ lɛ?

21 Agbɛnɛ hu Yesu le akɛ, e-Maŋtsɛyeli lɛ kɛ miishɛjemɔ baaba abaha mɛi fɛɛ ni yeɔ awerɛho, ni heɔ enɔ yeɔ lɛ. Nɔ ni fata etoiŋjɔlɛ lɛ he ji gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ni wajeɔ mɔ lɛ. Kaimɔ ewiemɔi ni woɔ mɔ hewalɛ ni anaa yɛ Yohane 5:28, 29 lɛ: “Enɛ akafee nyɛ naakpɛɛ; ejaakɛ ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ gbohiiabui lɛ amli lɛ aaanu egbee, ni amɛaaje kpo, mɛi ni efee ekpakpa lɛ aaate shi kɛaatee wala mli, ni mɛi ni etsu nishaianii lɛ aaate shi kɛaatee kojomɔ lɛ mli.”

22 Ani ookpa nakai be lɛ gbɛ? Ani olaaje suɔlɔi yɛ gbele mli? Ani ooshwe ni ona amɛ ekoŋŋ? Belɛ kpɛlɛmɔ toiŋjɔlɛ ni Yesu kɛhaa lɛ nɔ. Na hemɔkɛyeli ni tamɔ Marta, Lazaro nyɛmi yoo lɛ nɔ̃, mɔ ni kɛɛ Yesu akɛ: “Mile akɛ ebaate shi yɛ gbohiiashitee lɛ mli yɛ naagbee gbi lɛ nɔ” lɛ. Shi kadimɔ hetoo ni miishɛɛ yɔɔ mli ni Yesu kɛha Marta lɛ: “Mi lɛ, miji shitee lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ni heɔ minɔ eyeɔ lɛ, kɛji egbo tete lɛ, ehiɛ aaakã; ni mɔ fɛɛ mɔ ni hiɛ kã, ni eheɔ minɔ eyeɔ lɛ, egboŋ gbi ko gbi ko kɛaatee naanɔ. Oheɔ enɛ oyeɔ lo?”—Yohane 11:24-26.

23. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he anɔkwa nilee he hiaa yɛ anɔkwa toiŋjɔlɛ námɔ mli lɛ?

23 Bo hu obaanyɛ ohe enɛ oye ni nakai shiwoo lɛ he aba sɛɛnamɔ aha bo. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwa nilee ni ooona nɔ. Kadimɔ bɔ ni bɔfo Paulo ma bɔ ni anɔkwale nilee he hiaa ha lɛ nɔ mi: “Wɔfɔ̃ko sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ nyɛ hamɔ, koni nyɛyimɔ obɔbɔ kɛ esuɔmɔnaa nii alee, yɛ mumɔŋ nilee kɛ shishinamɔ fɛɛ mli; koni nyɛnyiɛ bɔ ni sa ni asa [Yehowa] ehiɛ kwraa, ni nyɛwo yibii yɛ nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa mli.” (Kolosebii 1:9, 10) Nɛkɛ anɔkwa nilee nɛɛ baatsɔ oyiŋ akɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ ji anɔkwa toiŋjɔlɛ jɛɛhe. Ebaakɛɛ bo nɔ ni esa akɛ ofee bianɛ koni ofata lalatsɛ lɛ he kɛkɛɛ akɛ: “Hejɔlɛ kwraa po mli maka shi mawɔ yɛ; ejaakɛ bo, Yehowa, okome ohaa mihiɔ shi shweshweeshwe.”—Lala 4:9.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

◻ Mɛni hewɔ adesa toiŋjɔlɛ he mɔdɛŋbɔɔ etee nɔ efee efolo nakai lɛ?

◻ Mɛni ji nɔ̃ pɔtɛɛ ni kɛ tai baa?

◻ Mɛni hewɔ toiŋjɔlɛ ni hiɔ shi daa jeee lamɔ ni nyɛŋ aba mli lɛ?

◻ Mɛni ji anɔkwa toiŋjɔlɛ jɛɛhe?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]

Anɔkwa toiŋjɔlɛ jeee lamɔ. Eji Nyɔŋmɔ shiwoo

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Kɛjɛ 1914 kɛbaa nɛɛ, okadi okpɔŋɔ tsuru lɛ nɔtalɔ lɛ ejie toiŋjɔlɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Ani jamɔ kɛ Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ baanyɛ ni amɛkɛ toiŋjɔlɛ aba?

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 11 lɛ Jɛ]

UN Photo

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje