Gbɛi ni Haa Anáa Anɔkwa Hemɔkɛyeli
YOO ko kɛɛ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome akɛ: “Nyɛheee Yesu kɛ ekpɔmɔ lá lɛ nyɛyeee.” Nuu ko wie kɛ nɔmimaa akɛ: “Nyɛtsɛɔ nyɛhe Yehowa Odasefoi, shi Yesu Odasefonyo ji mi.”
Susumɔ ni ahiɛ akɛ Yehowa Odasefoi heee Yesu nɔ amɛyeee loo akɛ amɛkɛ woo ni sa haaa lɛ lɛ ji nɔ ni ale waa. Ni kɛlɛ, mɛni ji anɔkwalei lɛ?
Eji anɔkwale akɛ Yehowa Odasefoi sumɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛi, Yehowaa lɛ waa. Itamar, ni ji Odasefonyo ko ni yɔɔ Brazil lɛ kaiɔ akɛ: “Mishihilɛ tsake beni mile Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ. Beni mikane klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ebafee tamɔ nɔ ni mite shi kɛjɛ wɔ̀ ni tsii ko mli. Gbɛi Yehowa lɛ kanya mi ni etsirɛ mi; esa misusuma he yɛ mimligbɛ tɔ̃ɔ.” Shi kɛlɛ, ekɛfata he akɛ: “Mitsui yiɔ kɛtekeɔ nɔ kɛ suɔmɔ kɛha Yesu hu.”
Hɛɛ, Yehowa Odasefoi yɔseɔ akɛ, kɛ́ amɛaaná naanɔ wala lɛ, esa akɛ amɛná hemɔkɛyeli yɛ “Nyɔŋmɔ bi lɛ,” Yesu “gbɛi anɔ.” (1 Yohane 5:13) Shi mɛni ji nɔ ni wiemɔ, ‘yɛ Yesu gbɛi anɔ’ lɛ tsɔɔ?
Nɔ ni Yesu Gbɛi lɛ Damɔ Shi Kɛha
Anaa wiemɔi ni ji “yɛ Yesu gbɛi lɛ amli” kɛ wiemɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli fɛɛ loo “Kpaŋmɔ Hee” lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wiemɔ ni ji “gbɛi” ni akɛtsu nii kɛkɔ Yesu nitsumɔ he lɛ jeɔ kpo nɔ ni fa fe shii 80, kɛ shii 30 yɛ Bɔfoi lɛ Asaji lɛ pɛ mli. Klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ baptisi yɛ Yesu gbɛi amli, amɛtsa helai yɛ egbɛi amli, amɛtsɔɔ nii yɛ egbɛi amli, amɛtsɛ́ egbɛi lɛ, amɛna nɔ̃ yɛ egbɛi lɛ hewɔ, ni amɛwó egbɛi lɛ nɔ gojoo.—Bɔfoi lɛ Asaji 2:38; 3:16; 5:28; 9:14, 16; 19:17.
Taakɛ Biblia wiemɔ komekome shishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ lɛ, akɛ Hela wiemɔ kɛha “gbɛi” lɛ fɔɔ nitsumɔ yɛ Biblia lɛ mli “kɛha nɔ fɛɛ nɔ ni gbɛi lɛ tsɔɔ, yɛ nɔyeli hegbɛ mli, yɛ subaŋ mli, yɛ gbɛhe mli, yɛ agbojee mli, yɛ hewalɛ mli, yɛ nɔ ni nɔ̃ bɛ mli, kɛ ekrokomɛi, yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni gbɛi lɛ tsɔɔ lɛ mli.” No hewɔ lɛ, Yesu gbɛi lɛ damɔ shi kɛha agbojee kɛ nɔyeli hegbɛ ni nɔ kwɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ etuu ewo edɛŋ. Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ: “Aŋɔ hegbɛ fɛɛ aha mi yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ.” (Mateo 28:18) Beni Petro kɛ Yohane etsa obubuafonyo lɛ sɛɛ lɛ, Yudafoi jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ bi akɛ: “Mɛɛ hewalɛ naa aloo mɛɛ gbɛi amli nyɛfee enɛ yɛ?” Kɛkɛ ni Petro kɛ hegbɛ kɛ hewalɛ ni Yesu gbɛi lɛ damɔ shi kɛha lɛ wie ehemɔkɛyeli lɛ he yɛ ekãa naa beni eha ni ale akɛ, “Yesu Kristo, Nazarenyo lɛ, . . . gbɛi amli mɔ nɛ damɔ nyɛhiɛ ni ehe eta nɛɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 3:1-10; 4:5-10.
Hemɔkɛyeli yɛ Yesu Mli Aloo yɛ Kaisare Mli?
Shi kɛlɛ, ní aaakɛɛ akɛ ayɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ nakai yɛ Yesu gbɛi amli lɛ efeŋ nɔ ni yɔɔ mlɛo. Taakɛ Yesu gba efɔ̃ shi lɛ, ekaselɔi lɛ baafee ‘mɛi ni jeŋmaji fɛɛ baanyɛ amɛ yɛ egbɛi lɛ hewɔ.’ (Mateo 24:9) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yesu gbɛi lɛ damɔɔ shi kɛhaa egbɛhe ákɛ Nyɔŋmɔ Nɔyelɔ ni ahala, maŋtsɛmɛi a-Maŋtsɛ, mɔ ni esa akɛ mɛi fɛɛ ni yɔɔ jeŋmaji lɛ amli lɛ akoto shi yɛ heshibaa mli aha, nɔ ko ni amɛfeko klalo loo amɛsumɔɔɔ akɛ amɛaafee lɛ.—Lala 2:1-7.
Jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni yɔɔ Yesu gbii lɛ amli lɛ hu sumɔɔɔ ni amɛkoto shi yɛ heshibaa mli amɛha Yesu. Amɛjaje akɛ: “Wɔbɛ maŋtsɛ ko akɛ ja Kaisare,” ni kɛtsɔ no nɔ lɛ amɛkpoo Nyɔŋmɔ Bi lɛ. (Yohane 19:13-15) Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛná hemɔkɛyeli yɛ Kaisare gbɛi lɛ kɛ emaŋtsɛyeli—ni ji hewalɛ kɛ hegbɛ ni eyɔɔ—lɛ mli. Amɛkpɛ amɛyiŋ po akɛ, esa akɛ Yesu agbo bɔni afee ni amɛnyɛ amɛbaa amɛhegbɛ kɛ amɛgbɛhe lɛ yi.—Yohane 11:47-53.
Afii ohai abɔ yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, mɛi babaoo ni kɛɔ akɛ Kristofoi ji amɛ lɛ ŋɔ subaŋ ko ni tamɔ Yudafoi hiɛnyiɛlɔi lɛ anɔ lɛ nɔŋŋ. Nɛkɛ mɛi ni akɛɛ atsɛɔ amɛ Kristofoi nɛɛ ná hemɔkɛyeli yɛ Nɔyeli lɛ hewalɛ kɛ hegbɛ lɛ mli ni amɛkɛ amɛhe wo etai lɛ amli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ afii ohai 11 lɛ mli, yɛ be mli ni eto tabilɔi ni bɛ nitsumɔ ko lɛ ahe gbɛjianɔ ewo militia Christi, loo Kristofoi tabilɔi lɛ amli sɛɛ lɛ, “ahe mɛi ni toɔ jalɛ ta he gbɛjianɔ lɛ he sɔ̃ lɛ kɛjɛ Kristendom hewalɛi ni yɔɔ lɛ adɛŋ ni yɛ no najiaŋ lɛ, akɛha sɔlemɔ lɛ fã ni yɔɔ Kristofoi tabilɔi lɛ ateŋ lɛ.” (The Oxford History of Christianity) Amaniɛbɔɔ lɛ kɛfataa he akɛ, sanejajemɔi komɛi ni paapa lɛ kɛha lɛ ha mɛi babaoo ni fata sɛŋmɔtso he tawulɔi lɛ ahe lɛ he ye akɛ kɛtsɔ amɛhe ni amɛkɛaawo sɛŋmɔtso he tawuu lɛ mli lɛ nɔ lɛ, “amɛkɛ Nyɔŋmɔ ekpaŋ ni amɛma amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɛhe nɔ mi yɛ Paradeiso.”
Ekolɛ mɛi komɛi baakɛɛ akɛ abaanyɛ aye Yesu anɔkwa ni nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ akɛhe awo maŋkwramɔ saji amli kɛ agbɛnɛ hu jeŋmaji ateŋ tai amli. Ekolɛ amɛnuɔ he akɛ eji Kristofoi asɔ̃ akɛ amɛwuu amɛshi efɔŋ yɛ he fɛɛ he ni abaana yɛ, ni ákɛ nɔ ni fata enɛ he ji he ni akɛaawo ta mli kɛji ehe miihia. Shi ani mra be mli Kristofoi lɛ ná susumɔ ni tamɔ nɛkɛ?
Sane ko ni yɔɔ The Christian Century wolo tɛtrɛɛ lɛ mli lɛ wie akɛ: “Mra be mli Kristofoi lɛ kɛ amɛhe wooo asraafoi anitsumɔ mli.” Etsɔɔ mli akɛ dani afii nyɔŋma ni je shishi kɛjɛ afi 170 Ŋ.B. kɛyashi afi 180 Ŋ.B. lɛ aaashɛ lɛ, no mli lɛ, odaseyeli ko bɛ ni tsɔɔ akɛ Kristofoi kɛ amɛhe ewo asraafoi anitsumɔ mli. Kɛkɛ ni wolo lɛ kɛfata he akɛ: “Fiofio ni Kristofoi fɔ̃ɔ shi ni amɛteɔ amɛwoɔ asraafoi anitsumɔ lɛ.”
Mɛni ji nɔ ni ejɛ mli eba? The Christian Century mli sane ko kɛɔ akɛ: “Ekolɛ, afeko nɔ ko ni akɛgbe Kristojamɔ he guɔ fe shidaamɔ ni akɔ ni srɔto ko bɛ mli ni akɛ mɛi ni amɛjeee Kristofoi bɔ yɛ ta nifeemɔ mli lɛ. Ákɛ Kristofoi fi Yiwalaherelɔ ni yɔɔ kpoo lɛ sɛɛ yɛ gbɛ kome nɔ, ni yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, amɛfi jamɔ tai loo maŋkwramɔŋ tai asɛɛ lɛ efite hemɔkɛyeli lɛ kwraa.”
Mra Be Mli Kristofoi lɛ Kasemɔ Ŋmɛnɛ
Ani Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ akase mra be mli Kristofoi lɛ anɔkwɛmɔnii ni woɔ mɔ hewalɛ lɛ? Yehowa Odasefoi ni yɔɔ afii oha nɛɛ mli lɛ etsɔɔ akɛ nakai eji. Beni ewieɔ amɛhe lɛ, adafitswaa woloŋmalɔ ni ŋma Holocaust Educational Digest lɛ wie akɛ: “Yehowa Odasefonyo ko kwraa eyaŋ ta kɔkɔɔkɔ. . . . Kɛji mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ je lɛŋ, ni yɔɔ hewalɛ mli hegbɛ fata hemɔkɛyeli nɛɛ he kulɛ, [Jeŋ Ta II] lɛ baŋ kɔkɔɔkɔ.”
Abaanyɛ akɛɛ nakai nɔŋŋ yɛ kpokpai ateŋ béi babaoo ni baa nyɛsɛɛ nɛɛ, tamɔ nɔ ni fɛ́ yɛ Northern Ireland lɛ he. Afii komɛi ni eho lɛ mli lɛ, Yehowa Odasefoi ateŋ mɔ kome tee shia kɛ shia yɛ Protestantbii akutso ni yɔɔ Belfast maŋtiase lɛ mli. Beni shiatsɛ ko ná le akɛ tsutsu lɛ, Odasefonyo lɛ ji Katoliknyo lɛ, ebi akɛ: “Beni oji Katoliknyo lɛ, ani ofi IRA [Irish Republican Army] lɛ sɛɛ?” Odasefonyo lɛ yɔse akɛ nuu lɛ baanyɛ afee basabasa ejaakɛ amɔ lɛ ato yɛ be mli ni ewula kɛ tu kɛnyiɛ gbɛ kɛyaa ni eyagbe Katoliknyo ko, ni amrɔ nɛɛ aŋmɛɛ ehe lɛ. No hewɔ lɛ, Odasefonyo lɛ ha hetoo akɛ: “Amrɔ nɛɛ, jeee Katoliknyo ji mi. Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome ji mi. Ákɛ anɔkwa Kristofonyo lɛ, migbeŋ mɔ ko mɔ ko mihaŋ nɔyeli ko loo adesa ko kɔkɔɔkɔ.” Kɛkɛ ni shiatsɛ lɛ ta edɛŋ ni ekɛɛ: “Gbɔmɔgbee fɛɛ ejaaa. Nyɛmiitsu nitsumɔ kpakpa. Nyɛyaa nɔ nakai.”
Nɔ ni Hemɔkɛyeli ni Aaaná yɛ Yesu Gbɛi Amli lɛ Tsɔɔ
Shi kɛlɛ, hemɔkɛyeli ni aaaná yɛ Yesu gbɛi lɛ amli tsɔɔ babaoo fe he ní aaatsi kɛjɛ ta he kɛkɛ. Etsɔɔ toiboo ni aaafee aha Kristo kitai lɛ fɛɛ. Ejaakɛ Yesu kɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛfee nii ní miwoɔ nyɛ he kita lɛ, no lɛ mishieŋtsɛmɛi ji nyɛ,” ni ekitai lɛ ateŋ ekome ji akɛ, ‘wɔsumɔ wɔhe.’ (Yohane 15:14, 17) Suɔmɔ taoɔ ni efee ekpakpa eha mɛi krokomɛi. Ejieɔ hewolo nɔ sui fɛɛ, jamɔi, kɛ wekui ahe jwɛŋmɔ fɔŋ namɔ kɛyaa. Yesu fee bɔ ni aaafee enɛ aha lɛ he nɔkwɛmɔnɔ.
Yudafoi ni yɔɔ Yesu gbii lɛ amli lɛ kɛ Samariabii lɛ yeee kwraa. Shi nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu kɛ Samariayoo ko wie, ni nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, yoo lɛ kɛ mɛi krokomɛi babaoo ná hemɔkɛyeli yɛ egbɛi amli. (Yohane 4:39) Yesu jaje hu akɛ ekaselɔi lɛ baafee edasefoi “yɛ Yerusalem kɛ Yudea kɛ Samaria fɛɛ, kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 1:8) Esaaa akɛ akɛ eshɛɛ sane ni haa wala lɛ haa Yudafoi lɛ pɛ. Yɛ no hewɔ lɛ, afã Petro koni eya Roma asraafoi ohaiatsɛ ni ji Kornelio ŋɔɔ. Eyɛ mli akɛ mla eŋmɛɛɛ gbɛ ní Yudanyo aya mɔ ko ni jɛ maŋ kroko mli lɛ ŋɔɔ moŋ, shi Nyɔŋmɔ tsɔɔ Petro akɛ ‘ekatsɛ mɔ ko mɔ ko yakagbɔmɔ loo mɔ ni he tseee.’—Bɔfoi lɛ Asaji 10:28.
Yɛ Yesu kasemɔ mli lɛ, Yehowa Odasefoi jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛyeɔ amɛbuaa mɛi fɛɛ—bɔ fɛɛ bɔ ni amɛhewolo nɔ sui, jamɔi, loo shika helɛtemɔ shihilɛ ji—koni amɛkase yiwalaheremɔ ni baa kɛtsɔ Yesu gbɛi anɔ lɛ he sane. Hemɔkɛyeli ni amɛnáa yɛ Yesu gbɛi lɛ amli lɛ tsirɛɔ amɛ ni ‘amɛjajeɔ yɛ faŋŋ mli akɛ Yesu ji Nuntsɔ lɛ.’ (Romabii 10:8, 9) Wɔmiiwo bo hewalɛ ní okpɛlɛ amɛyelikɛbuamɔ lɛ nɔ bɔni afee ni ole bɔ ni afeɔ anáa hemɔkɛyeli yɛ Yesu gbɛi amli.
Eji anɔkwale akɛ, esa akɛ gbɛi Yesu lɛ akanya henumɔi ni woo yɔɔ mli, bulɛ henumɔi, kɛ toiboo henumɔi. Bɔfo Paulo wie akɛ: “Mɛi ni yɔɔ ŋwɛi kɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ shishi lɛ anakutso fɛɛ nakutso akula shi yɛ Yesu gbɛi lɛ amli, ni lilɛi fɛɛ lilɛi agba mli kpoo akɛ Yesu Kristo ji Nuntsɔ kɛwo tsɛ Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ nyam.” (Filipibii 2:10, 11) Eyɛ mli akɛ mɛi babaoo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ sumɔŋ ní amɛba amɛhe shi amɛha Yesu nɔyeli lɛ moŋ, shi Biblia lɛ tsɔɔ akɛ be eshɛ ni esa akɛ mɛi fɛɛ afee nakai loo amɛhiɛ akpata. (2 Tesalonikabii 1:6-9) No hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ aná hemɔkɛyeli yɛ Yesu gbɛi amli kɛtsɔ ekitai lɛ fɛɛ anɔyeli nɔ.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kɛha saji krokomɛi lolo lɛ, kwɛmɔ wolo bibioo ni ji The Divine Name That Will Endure Forever, baafai 28-31 ní Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc., fee yɛ afi 1984 lɛ mli.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]
Gbɔmɛi akpekpei abɔ egbe mɛi ni agbe amɛ hu, yɛ Yesu gbɛi amli
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]
Yesu náaa hewolo nɔ sui ahe jwɛŋmɔ fɔŋ. Ani bo hu ofeɔ nakai?