NIKASEMƆ 22
LALA 15 Jiemɔ Yehowa Kromɔbi Lɛ Yi!
Nɔ Hewɔ Ni Yesu Shwɛɛɛ Yehowa Gbɛ́i Lɛ He Kwraa
“Mihã amɛle ogbɛ́i lɛ, ni masaa mafee nakai.”—YOH. 17:26.
NƆ NI WƆBAAKASE
Wɔbaana nɔ ni Yesu tsɔɔ be ni ewie akɛ ehã ale Yehowa gbɛ́i lɛ, kɛ nɔ ni efee kɛtsɔɔ akɛ Yehowa yɛ krɔŋkrɔŋ ni nibii fɛɛ ni Satan ewie yɛ Yehowa he lɛ bɛ mli.
1-2. (a) Gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ, mɛni efee? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaahã hetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?
FEEMƆ sane nɛɛ ni tee nɔ Soo gbɛkɛ, Nisan 14, 33 Ŋ.B. lɛ he mfoniri okwɛ. Yesu kɛ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ ekpe yɛ ŋwɛi asa ko nɔ ni amɛye Nuŋtsɔ Lɛ Gbɛkɛ Niyeli lɛ amɛgbe naa. Ele akɛ etsɛŋ abaatsɔɔ esɛɛgbɛ, abaaye esane, abaabu lɛ fɔ, abaapiŋ lɛ, ni abaagbe lɛ. Shi dani amɛbaashi asa lɛ nɔ lɛ, ewo amɛ hewalɛ ni ekɛ amɛ sɔle sɔlemɔ ko ni taa mɔ tsuiŋ waa. Bɔfo Yohane ŋmala sɔlemɔ nɛɛ mli wiemɔi lɛ eshwie shi, ni wɔbaanyɛ wɔkane yɛ Yohane yitso 17 lɛ.
2 Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ nibii komɛi ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Yesu sɔlemɔ lɛ mli, ni wɔbaahã sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ hetoo: Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ nɛɛ hãa wɔnaa nɔ ni he hiaa Yesu be ni eshwɛ fioo ni abaagbe lɛ lɛ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ ehãa wɔnaa nɔ ni he hiaa lɛ fe fɛɛ be ni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?
“MIHÃ AMƐLE OGBƐ́I LƐ”
3. Mɛni Yesu wie yɛ Yehowa gbɛ́i lɛ he? Ni te etsɔɔ tɛŋŋ? (Yohane 17:6, 26)
3 Yesu wie yɛ esɔlemɔ lɛ mli akɛ: “Mihã amɛle ogbɛ́i lɛ.” Anɔkwa, Yesu wie yɛ esɔlemɔ lɛ mli shii enyɔ sɔŋŋ akɛ, ehã ekaselɔi lɛ ele Yehowa gbɛ́i lɛ. Enɛ hãa wɔnaa akɛ, sane nɛɛ kã Yesu tsui nɔ waa. (Kanemɔ Yohane 17:6, 26.) Shi be ni Yesu wie nakai lɛ, mɛni no mli lɛ etsɔɔ lɛ? Ani eetsɔɔ akɛ ekaselɔi lɛ leee akɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i ji Yehowa, ni no hewɔ lɛ, etsɔɔ amɛ? Dabi. Yesu kaselɔi lɛ, Yudafoi ji amɛ, no hewɔ lɛ amɛle akɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i ji Yehowa. Yehowa gbɛ́i lɛ jeɔ kpo aaafee shii 7,000 sɔŋŋ yɛ Hebri Ŋmalɛ lɛ mli. No hewɔ lɛ, be ni Yesu wie nakai lɛ, jeee Nyɔŋmɔ gbɛ́i Yehowa lɛ he no mli lɛ ewieɔ lɛ; shi moŋ eetsɔɔ akɛ, etsɔɔ amɛ mɔ ni Yehowa ji. Yesu ye ebua ekaselɔi lɛ ni amɛle Yehowa jogbaŋŋ. Etsɔɔ amɛ Yehowa yiŋtoo kɛhã shikpɔŋ lɛ kɛ adesai, nɔ ni efee, nɔ ni ebaafee, kɛ sui ni eyɔɔ. Yesu ji mɔ ni fe fɛɛ ni baanyɛ atsɔɔ amɛ Yehowa he nii.
4-5. (a) Mɛni baanyɛ ahã bɔ ni ole mɔ ko ohã lɛ atsake kwraa kɛ́ onu egbɛ́i lɛ? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ mli. (b) Mɛni hã Yesu kaselɔi lɛ bale Yehowa jogbaŋŋ?
4 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ asafoŋ onukpa ko yɛ osafo lɛ mli ni atsɛɔ lɛ David, ni eji datrɛfonyo. Ole asafoŋ onukpa nɛɛ etsɛ waa. Gbi ko lɛ, hela bamɔ bo waa ni oohe ogbo, ni akɛ bo tee helatsamɔhe ni etsuɔ nii yɛ lɛ, ni lɛ ji mɔ ni here oyiwala. Kɛjɛ nakai gbi lɛ nɔ kɛyaa lɛ, kɛ́ onu nyɛmi nuu lɛ gbɛ́i David lɛ, mɛni baaba ojwɛŋmɔ mli? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, asafo onukpa ni eji lɛ baaba ojwɛŋmɔ mli, shi datrɛfonyo ni eji kɛ bɔ ni ehere oyiwala lɛ hu baaba ojwɛŋmɔ mli.
5 Nakai nɔŋŋ eji yɛ Yesu kaselɔi lɛ agbɛfaŋ. No mli lɛ amɛle Yehowa gbɛ́i momo. Shi nibii ni Yesu tsɔɔ amɛ yɛ Yehowa he lɛ hewɔ lɛ, agbɛnɛ lɛ, kɛ́ amɛnu Yehowa gbɛ́i lɛ, esoro bɔ ni amɛnaa lɛ amɛhãa kwraa. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Ejaakɛ Yesu hã ana bɔ ni e-Tsɛ lɛ ji yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni efee kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni ewie lɛ mli. No hewɔ lɛ, be ni Yesu bɔfoi lɛ bo nibii ni Yesu tsɔɔ lɛ toi ni amɛna bɔ ni ekɛ mɛi yeɔ ehãa lɛ, no hã ‘amɛbale’ Yehowa jogbaŋŋ.—Yoh. 14:9; 17:3.
“BO DIƐŊTSƐ OGBƐ́I NI OKƐHÃ MI LƐ”
6. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɛ egbɛ́i lɛ ehã Yesu? (Yohane 17:11, 12)
6 Be ni Yesu sɔleɔ ehãa ekaselɔi lɛ, ekɛɛ Yehowa akɛ: “Kwɛmɔ amɛnɔ yɛ bo diɛŋtsɛ ogbɛ́i ni okɛhã mi lɛ hewɔ.” (Kanemɔ Yohane 17:11, 12.) Ani enɛ miitsɔɔ akɛ, belɛ agbɛnɛ lɛ, abaatsɛ Yesu Yehowa? Dabi. Kadimɔ akɛ, yɛ Yesu sɔlemɔ lɛ mli lɛ, be ni ewieɔ Yehowa gbɛ́i lɛ he lɛ, ewie akɛ, “bo diɛŋtsɛ ogbɛ́i.” No hewɔ lɛ, Yehowa gbɛ́i lɛ ebatsɔɔɔ Yesu gbɛ́i. Kɛ́ nakai lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ ehã Yesu? Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu ji Yehowa najiaŋdamɔlɔ kɛ enaawielɔ. Eba yɛ e-Tsɛ lɛ gbɛ́i lɛ mli, ni efee naakpɛɛ nibii pii yɛ e-Tsɛ lɛ gbɛ́i lɛ nɔŋŋ hu mli. (Yoh. 5:43; 10:25) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yesu gbɛ́i lɛ shishi ji, “Yehowa Ji Yiwalaheremɔ.” No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ yɛ nɔ ni Yesu gbɛ́i lɛ tsɔɔ lɛ mli.
7. Okɛ nɔkwɛmɔnɔ atsɔɔ nɔ hewɔ ni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Yesu wieɔ yɛ Yehowa gbɛ́i mli lɛ.
7 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bei pii lɛ, kɛ́ maŋtsɛ tsu otsaamɛ lɛ, eyadamɔɔ maŋtsɛ lɛ najiaŋ ni ewieɔ yɛ maŋtsɛ lɛ gbɛ́i mli. No hewɔ lɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni baaje otsaamɛ lɛ naa lɛ, abuɔ lɛ akɛ maŋtsɛ lɛ nɔŋŋ ni ewie lɛ. Nakai nɔŋŋ akɛni Yehowa ni tsu Yesu hewɔ lɛ, Yesu nyɛɔ ewieɔ yɛ Yehowa najiaŋ.—Mat. 21:9; Luka 13:35.
8. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa gbɛ́i lɛ “kã” Yesu nɔ dani Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ? (2 Mose 23:20, 21)
8 Biblia lɛ tsɛɔ Yesu akɛ Wiemɔ lɛ, ejaakɛ Yehowa tsɔɔ enɔ ekɛɔ ŋwɛibɔfoi kɛ gbɔmɛi nibii ni Yehowa miisumɔ ni amɛle loo amɛfee. (Yoh. 1:1-3) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yesu ji ŋwɛibɔfo ni Yehowa tsu ni enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ be ni amɛnyiɛ ŋa lɛ nɔ lɛ. Be ni Yehowa kɛɛ Israelbii lɛ ni amɛbo nakai ŋwɛibɔfo lɛ toi lɛ, ewie kɛfata he akɛ: “Ejaakɛ migbɛ́i kã enɔ.”a (Kanemɔ 2 Mose 23:20, 21.) Nɔ hewɔ ni Yehowa wie enɛ ji akɛ, Yesu ji enaawielɔ, ni lɛ titri ji mɔ ni hãa anaa akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa feɔ lɛ ja ni Yehowa yɛ krɔŋkrɔŋ.
“ATAA, WO OGBƐ́I LƐ HIƐ NYAM”
9. Te Yesu naa Yehowa gbɛ́i lɛ ehãa tɛŋŋ? Mɛni hewɔ okɛɔ nakai?
9 Tamɔ bɔ ni wɔsusu he kɛtsɔ hiɛ lɛ, dani Yesu baaba shikpɔŋ lɛ nɔ po lɛ, Yehowa gbɛ́i lɛ kã etsui nɔ waa. Be ni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, wɔna yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni efee lɛ mli akɛ Yehowa gbɛ́i lɛ kã etsui nɔ lɛɛlɛŋ! Be ni eshwɛ fioo ni esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ baaba naagbee lɛ, ebo ekɛɛ e-Tsɛ lɛ akɛ: “Ataa, wo ogbɛ́i lɛ hiɛ nyam.” Kɛkɛ ni e-Tsɛ lɛ here nɔ kɛjɛ ŋwɛi kɛ gbee ni wa tamɔ nugbɔshiimɔ gbee ekɛɛ: “Miwo ehiɛ nyam, ni mawo ehiɛ nyam ekoŋŋ.”—Yoh. 12:28.
10-11. (a) Mɛni Yesu fee kɛwo Yehowa gbɛ́i lɛ hiɛ nyam? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.) (b) Mɛni hewɔ ehe bahia ni ahã mɛi ale akɛ nibii ni Yehowa feɔ lɛ ja ni egbɛ́i lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ?
10 Yesu hu wo e-Tsɛ lɛ gbɛ́i lɛ hiɛ nyam. Te efee enɛ tɛŋŋ? Gbɛ kome ni etsɔ nɔ efee enɛ ji, ehã mɛi le e-Tsɛ sui ni nɔ bɛ lɛ, kɛ nibii wuji ni efee lɛ. Shi jeee enɛ pɛ efee, efee nɔ kroko hu. Ehe bahia ni Yesu ahã mɛi ana akɛ nibii ni e-Tsɛ lɛ feɔ lɛ ja, ni egbɛ́i lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ. Nɔ ni Yesu wie be ni etsɔɔ ekaselɔi lɛ bɔ ni asɔleɔ ahãa lɛ, hãa wɔnaa bɔ ni enɛ he hiaa lɛ hã. Ewie akɛ: “Wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ogbɛ́i lɛ he atse.”—Mat. 6:9.
11 Mɛni hewɔ ehe bahia ni ahã mɛi ale akɛ nibii ni Yehowa feɔ lɛ ja ni egbɛ́i lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ? Nɔ hewɔ lɛ ji, yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ, Satan wie nibii ni ejaaa yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ he. Satan kɛɛ amalelɔ ji Yehowa, ni esumɔɔɔ ni Adam kɛ Hawa náa nibii kpakpai. (1 Mo. 3:1-5) Satan tsɔɔ hu akɛ, Yehowa yeee adesai anɔ jogbaŋŋ. Nibii ni Satan wie nɛɛ fite Yehowa gbɛ́i lɛ. Sɛɛ mli yɛ Hiob gbii lɛ amli lɛ, Satan wie akɛ mɛi ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ feɔ nakai yɛ nibii ni amɛnáa yɛ Yehowa dɛŋ lɛ hewɔ. Ewie hu akɛ, kɛ́ adesa ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ kɛ shihilɛ ni mli wa kpe lɛ, ebaakpa Yehowa sɔɔmɔ, ejaakɛ esumɔɔɔ Yehowa kɛ etsui muu fɛɛ. (Hiob 1:9-11; 2:4) Ja be eshwie mli dani abaana mɔ ni ji amalelɔ lɛ diɛŋtsɛ, kɛ́ Satan jio, Yehowa jio.
Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ nɔ hewɔ ni ehe hiaa ni awo Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ hiɛ nyam (Kwɛmɔ kuku 10)
“MIKƐ MIWALA FƆ̃Ɔ SHI”
12. Mɛni Yesu jɛ esuɔmɔ mli efee yɛ bɔ ni esumɔɔ Yehowa gbɛ́i lɛ sɔŋŋ hewɔ?
12 Akɛni Yesu sumɔɔ Yehowa hewɔ lɛ, efee nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ kɛtse Yehowa gbɛ́i lɛ he ni ehã ana akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ lɛ ja. Ewie akɛ: “Mikɛ miwala fɔ̃ɔ shi.” (Yoh. 10:17, 18) Nɔ ni ewie nɛɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ ebaabi ni egbo po yɛ Yehowa gbɛ́i lɛ hewɔ lɛ, ebaafee.b Adam kɛ Hawa, ni ji klɛŋklɛŋ adesai ni eye emuu lɛ, gbo Yehowa nɔ toi ni amɛyafi Satan moŋ sɛɛ. Shi Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ ni ebafee nibii ni baahã ana akɛ esumɔɔ Yehowa. Ebo Yehowa toi yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli ni ekɛ no tsɔɔ akɛ esumɔɔ Yehowa. (Heb. 4:15; 5:7-10) Anɔkwa, Yesu tee nɔ ebo Yehowa toi yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli ewala gbii fɛɛ, kɛyashi agbe lɛ yɛ piŋmɔ tso lɛ nɔ. (Heb. 12:2) Enɛ ni Yesu fee lɛ hã ana faŋŋ akɛ, esumɔɔ Yehowa ni eshwɛɛɛ egbɛ́i lɛ he kwraa.
13. Mɛni hewɔ Yesu ji mɔ ni fe fɛɛ ni hãa anaa akɛ nɔ ni Satan wie lɛ ji amale? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
13 Bɔ ni Yesu hi shi ehã lɛ hã ana faŋŋ akɛ, Satan ji amalelɔ lɛ, shi jeee Yehowa. (Yoh. 8:44) Mɔ ko mɔ ko bɛ ni ehi shi pɛŋ ni le Yehowa jogbaŋŋ fe Yesu. Kɛ́ anɔkwale ko yɛ nibii ni Satan wie eshi Yehowa lɛ eko mli lɛ, kulɛ Yesu baale. Shi bɔ ni Yesu fi shi ni efã Yehowa gbɛ́i lɛ he lɛ po tsɔɔ akɛ, anɔkwale ko bɛ nɔ ni Satan wie eshi Yehowa lɛ mli. Be ni efee tamɔ nɔ ni Yehowa ejie ehebuu yɛ Yesu he po lɛ, Yesu miisumɔ ni egbo moŋ fe ni ebaagbo e-Tsɛ lɛ nɔ toi.—Mat. 27:46.c
Bɔ ni Yesu hi shi ehã lɛ, hã ana faŋŋ akɛ Satan ji amalelɔ lɛ, shi jeee Yehowa! (Kwɛmɔ kuku 13)
“MIGBE NITSUMƆ NI OKƐHÃ MI AKƐ MITSU LƐ NAA”
14. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jwere Yesu yɛ anɔkwa ni eye lɛ lɛ hewɔ?
14 Yɛ nakai sɔlemɔ ni Yesu sɔle gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe lɛ lɛ mli lɛ, enyɛ ewie akɛ: “Migbe nitsumɔ ni okɛhã mi akɛ mitsu lɛ naa.” Ehe eye akɛ Yehowa baajwere lɛ yɛ anɔkwa ni eye lɛ lɛ hewɔ. (Yoh. 17:4, 5) E-Tsɛ lɛ hu wooo lɛ hiɛgbele, etee lɛ shi kɛjɛ gbonyobu lɛ mli. (Bɔf. 2:23, 24) Be ni etee Yesu shi sɛɛ lɛ, ehã lɛ gbɛhe ni nɔ kwɔ yɛ ŋwɛi. (Fip. 2:8, 9) Sɛɛ mli lɛ, Yehowa wó lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ. Mɛni nakai Maŋtsɛyeli lɛ baatsu? Be ni etsɔɔ ekaselɔi lɛ bɔ ni asɔleɔ lɛ, ewie yɛ mli akɛ: “O-Maŋtsɛyeli lɛ aba. Afee nɔ ni [bo Yehowa] osumɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, tamɔ bɔ ni afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ.”—Mat. 6:10.
15. Mɛni ekoŋŋ Yesu baatsu?
15 Wɔsɛɛ lɛ, Yesu kɛ Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ baawu yɛ Harmagedon ni ebaakpãtã amɛhiɛ. (Kpo. 16:14, 16; 19:11-16) No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, ebaashɛ Satan ewo “bu kwɔŋkwɔŋ” lɛ mli, ni tsɔɔ akɛ, akɛ lɛ baawo shihilɛ ko ni enyɛŋ nɔ ko nɔ ko efee lɛ mli. (Kpo. 20:1-3) Ni ebaahã mɛi ni baahi shi yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ aná toiŋjɔlɛ ni amɛye emuu. Ebaatee mɛi ni egboi lɛ ashi, ni ebaahã shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ atsɔ paradeiso. Enɛ baahã Yehowa yiŋtoo lɛ aba mli!—Kpo. 21:1-4.
16. Mɛni baaba yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee?
16 Mɛni baaba yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee? Esha ehiŋ adesai ahe dɔŋŋ. No hewɔ lɛ, kpɔmɔnɔ lɛ he ehiaŋ wɔ dɔŋŋ, ni teŋdamɔlɔ ko loo osɔfo ko hu he ehiaŋ wɔ. Agbɛnɛ hu, abaafo “naagbee henyɛlɔ,” ni ji gbele ni wɔná kɛjɛ Adam mli lɛ sɛɛ. Gbohiiabui lɛ baakãmɔ shi efolo, ejaakɛ abaatee gbohii lɛ ashi. Mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baaye emuu.—1 Kor. 15:25, 26.
17-18. (a) Mɛni ekoŋŋ baaba yɛ Yesu Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee? (b) Kɛ́ Yesu nɔyeli lɛ ba naagbee lɛ, mɛni ebaafee? (1 Korintobii 15:24, 28) (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
17 Mɛni ekoŋŋ baaba yɛ Yesu Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee? Nɔ ko ni sa kadimɔ waa baaya nɔ. Mɔ ko mɔ ko ejeŋ he ŋwane dɔŋŋ akɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa feɔ lɛ ja ni egbɛ́i lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ. Mɛni hewɔ wɔwieɔ nakai? Yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ, Satan wie akɛ Yehowa lɛ, amalelɔ ni, ni jeee suɔmɔ ni eyɔɔ kɛhã adesai lɛ hewɔ eyeɔ amɛnɔ lɛ. Kɛjɛ nakai be lɛ nɔ kɛbaa lɛ, mɛi ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ ehã ana shii abɔ akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa feɔ lɛ ja. No hewɔ lɛ, be ni Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ baaba naagbee lɛ, atse Yehowa gbɛ́i lɛ he kwraa kɛmɔ shi, ni Yehowa hu ehã ana akɛ, eji Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ.
18 Yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee lɛ, abaana akɛ nibii fɛɛ ni Satan ewie lɛ ji amale. Kɛ́ Yesu nɔyeli lɛ ba naagbee lɛ, mɛni ebaafee? Ani ebaafee enii tamɔ Satan ni ete shi ewo Yehowa? Dabi kwraa! (Kanemɔ 1 Korintobii 15:24, 28.) Yesu efeŋ enii tamɔ Satan. Ekɛ Maŋtsɛyeli lɛ baahã e-Tsɛ Yehowa ekoŋŋ, ni ebaaba ehe shi ewo Yehowa nɔyeli lɛ shishi. Hɛɛ, Yesu baajɛ esuɔmɔ mli ekɛ hegbɛi fɛɛ ni eyɔɔ lɛ ahã Yehowa, ejaakɛ esumɔɔ Yehowa.
Yesu kɛ Maŋtsɛyeli lɛ miihã Yehowa yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee (Kwɛmɔ kuku 18)
19. Te Yesu naa Yehowa gbɛ́i lɛ ehãa tɛŋŋ?
19 Enɛɛmɛi fɛɛ hãa wɔnaa nɔ hewɔ ni Yehowa miisumɔ ni ekɛ egbɛ́i lɛ ahã Yesu lɛ! Yesu ehã ana mɔ ni e-Tsɛ lɛ ji jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, kɛbashi biɛ lɛ, te Yesu naa Yehowa gbɛ́i lɛ ehãa tɛŋŋ? Eshwɛɛɛ he kwraa; ekã etsui nɔ fe nɔ fɛɛ nɔ. Eesumɔ ni egbo yɛ gbɛ́i lɛ hewɔ. Ni agbɛnɛ hu, eesumɔ ni ekɛ Maŋtsɛyeli lɛ ahã Yehowa yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Yesu? Wɔbaahã sanebimɔ nɛɛ hetoo yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.
LALA 16 Nyɛjiea Yehowa Yi Yɛ E-Bi Ni Afɔ Lɛ Mu Lɛ Hewɔ
a Bei komɛi lɛ, Yehowa tsuɔ ŋwɛibɔfoi yɛ enajiaŋ ni amɛwieɔ yɛ egbɛ́i lɛ mli. No hewɔ ni bei komɛi lɛ, yɛ Biblia lɛ mli lɛ, kɛ́ ŋwɛibɔfo ko miiwie lɛ, akɛɔ akɛ Yehowa ni wieɔ lɛ. (1 Mo. 18:1-33) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Ŋmalɛ lɛ wieɔ akɛ Yehowa ni kɛ Mla lɛ hã Mose, shi ŋmalɛi krokomɛi hu tsɔɔ akɛ Yehowa tsɔ ŋwɛibɔfoi anɔ ekɛ Mla lɛ hã Mose yɛ lɛ, Yehowa lɛ gbɛ́i mli.—3 Mo. 27:34; Bɔf. 7:38, 53; Gal. 3:19; Heb. 2:2-4.
b Yesu gbele lɛ gbele gbɛ ehã adesai koni amɛná naanɔ wala.
c Kwɛmɔ “Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ” ni je kpo yɛ April 2021, Buu-Mɔɔ lɛ bf. 30-31.