Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 9/1 bf. 4-7
  • Ani Abonsam Ji Mɔ ni Haa Wɔhe Yeɔ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ani Abonsam Ji Mɔ ni Haa Wɔhe Yeɔ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Gbɛfaŋnɔ ni Satan Náa yɛ Mli
  • Te Satan Tsuɔ Nii Ehaa Tɛŋŋ?
  • Nibii Srɔtoi ni Kɛ Hela Baa
  • Tsabaa ni Baahi Shi Aahu
  • Teemɔŋ Sane ni Kɔɔ Hela He
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Beni Weku Lɛ Mli Nyo Ko He Miiye
    Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa
  • Hiob Yeɔ Nyɔŋmɔ Anɔkwa
    Mi-Wolo Ni Gbaa Biblia Mli Saji
  • Ní Aaahi Shi yɛ Gbɛ ni Saa Nyɔŋmɔ Hiɛ lɛ Nɔ
    Mɛni Biblia Lɛ Tsɔɔ Diɛŋtsɛ?
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 9/1 bf. 4-7

Ani Abonsam Ji Mɔ ni Haa Wɔhe Yeɔ?

KULƐ ESAAA AKƐ HELA HIƆ SHI. Nyɔŋmɔ bɔ wɔ koni wɔhi shi kɛya naanɔ yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa ni yeɔ emuu mli. Mumɔŋ bɔɔnɔ ni ji Satan ji mɔ ni kɛ hela, piŋmɔ kɛ gbele ba adesai aweku lɛ nɔ beni enyiɛ wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi Adam kɛ Hawa hiɛ kɛtee eshafeemɔ mli lɛ.​—⁠1 MOSE 3:​1-5, 17-19; ROMABII 5:⁠12.

ANI enɛ tsɔɔ akɛ helai fɛɛ ji nɔ ni jɛɔ mumɔi aje lɛ mli kɛbaa? Taakɛ ayɔse yɛ sane ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, mɛi babaoo susuɔ nakai ŋmɛnɛ. Gbekɛ bibioo Owmadji naa hu susu nakai. Shi ani mumɔi ni anaaa amɛ lɛ ji mɛi diɛŋtsɛ ni ha​—⁠Owmadji ná musuŋtsɔmɔ hela​—⁠ni ji tsɛŋemɔ hela ni bei komɛi lɛ egbeɔ gbekɛbii bibii yɛ hulutsoo shikpɔji anɔ lɛ?

Gbɛfaŋnɔ ni Satan Náa yɛ Mli

Biblia lɛ haa sanebimɔ nɛɛ hetoo yɛ faŋŋ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, etsɔɔ akɛ wɔ blematsɛmɛi amumɔi lɛ nyɛŋ aná hiɛkalɔi anɔ hewalɛ. Kɛ gbɔmɛi gboi lɛ, “amɛleee nɔ ko nɔ ko.” Amɛbɛ mumɔi ni hiɔ shi yɛ gbele sɛɛ. Amɛ́wɔ yɛ gbonyobu lɛ mli, he ni “nitsumɔ loo yiŋshwiemɔ loo nilee loo ŋaa ko bɛ” lɛ. (Jajelɔ 9:​5, 10) Gbohii lɛ nyɛŋ afee nɔ ko nɔ ko ni baaha hela amɔmɔ hiɛkalɔi!

Shi kɛlɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ mumɔi fɔji yɛ shihilɛ mli. Klɛŋklɛŋ atuatselɔ ni yɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ ji mumɔŋ bɔɔnɔ ni ale lɛ amrɔ nɛɛ akɛ Satan lɛ. Ekrokomɛi hu yafata ehe ni abatsɛ amɛ akɛ daimonioi. Ani Satan kɛ daimonioi lɛ baanyɛ aha hela amɔmɔ mɛi? Eko eba pɛŋ. Nɔ ni fata hela ni Yesu tsá yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ he ji daimonioi ni efamɔ. (Luka 9:​37-43; 13:​10-16) Shi kɛlɛ, helai ni Yesu tsá lɛ ateŋ babaoo ji helai ni jɛɛɛ daimonioi lɛ aŋɔɔ tɛ̃ɛ. (Mateo 12:​15; 14:​14; 19:⁠2) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, taakɛ eji lɛ, hela jɛɔ adebɔɔ mli nibii amli kɛbaa, shi jeee hewalɛi ni fe adesai anɔ̃.

Ni ayɛkpɛmɔ hu? Abɛi 18:​10 maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ: “Mɔ̃ɔ ni wa ji Yehowa gbɛi lɛ; no mli jalɔ sháa foi kɛyaa, ni ehiɔ shi shweshweeshwe.” Yakobo 4:⁠7 kɛɔ akɛ: “Nyɛtea shi nyɛwoa abonsam, ni eeejo nyɛnaa foi.” Hɛɛ, Nyɔŋmɔ baanyɛ abu emɛi anɔkwafoi ahe kɛjɛ ayɛkpɛmɔ kɛ hewalɛi krokomɛi fɛɛ ni fe adesai anɔ̃ lɛ he. Nakai ji Yesu wiemɔ ni ji: “Anɔkwale lɛ aaaha nyɛye nyɛhe” lɛ shishinumɔ kroko hu.​—⁠Yohane 8:⁠32.

Ekolɛ mɛi komɛi baabi akɛ: ‘Ni Hiob hu? Ani jeee mumɔ fɔŋ ji mɔ ni ha hela mɔ lɛ lɛ?’ Hɛɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ Satan ji mɔ ni ha hela mɔ Hiob lɛ. Shi esoro Hiob sane lɛ kwraa. Hiob ná ŋwɛi hebuu tɛ̃ɛ kɛjɛ jeeŋmɔ beebe koni daimonioi akatutua lɛ. Kɛkɛ ni Satan tswa Yehowa mpoa koni etswa Hiob nɔ̃, ni akɛni saji wuji fata he hewɔ lɛ, Yehowa jie ehebuu lɛ kɛjɛ ejálɔ lɛ he fioo yɛ nɛkɛ sane kome nɛɛ mli.

Shi kɛlɛ, Nyɔŋmɔ fee nii kɛyashɛ he ko. Beni eŋmɛ Satan gbɛ koni ekɛ hela atswa Hiob lɛ, Satan nyɛ eha hela mɔ Hiob kɛyashi be ko, shi enyɛɛɛ egbe lɛ. (Hiob 2:​5, 6) Yɛ naagbee lɛ, Hiob amanehulu lɛ sɛɛ fo, ni Yehowa wo lɛ nyɔmɔ babaoo yɛ emuuyeli ni ehiɛ mli lɛ hewɔ. (Hiob 42:​10-17) Kɛjɛ jeeŋmɔ beebe lɛ, áŋma shishitoo mlai ni Hiob emuuyeli mlihiɛmɔ lɛ damɔ nɔ lɛ he sane yɛ Biblia lɛ mli ni mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ana. Ehe ehiaaa ni kaa ni tamɔ nɛkɛ aba dɔŋŋ.

Te Satan Tsuɔ Nii Ehaa Tɛŋŋ?

Yɛ nɔ ni tamɔ sane fɛɛ sane mli lɛ, tsakpaa pɛ ni kã Satan kɛ adesai ahela teŋ ji anɔkwale ni eji akɛ Satan ka klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ, ni amɛgbee eshafeemɔ mli. Jeee lɛ kɛ edaimonioi lɛ ji mɛi ni kɛ helai lɛ eko fɛɛ eko baa tɛ̃ɛ. Shi kɛlɛ, Satan jeee mɔ ni nyɛŋ abɔ mɔdɛŋ akɛ eeená wɔnɔ hewalɛ koni wɔfee yiŋkpɛi ni ejaaa ni wɔŋmɛɛ wɔhemɔkɛyeli ni baanyɛ eha hela amɔ wɔ lɛ he wɔkɛsaa. Jeee lɛ ji mɔ ni tsɔ ayɛkpɛmɔ nɔ ehao Adam kɛ Hawa, egbeee amɛ, ni etsɔɔɔ hela nɔ egbeee amɛ. Ekɔne Hawa yiŋ koni etse Nyɔŋmɔ hiɛ atua, ni Adam nyiɛ enifeemɔ lɛ sɛɛ kɛyabote toigbele mli. Hela kɛ gbele fata nɔ ni jɛ mli kɛba lɛ he.​—⁠Romabii 5:⁠19.

Be ko lɛ, Moab maŋtsɛ lɛ kɛ nitsumɔ ha gbalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Bileam ni yeee anɔkwa lɛ koni eyalomɔ Israel maŋ ni abɔ nsra awo amɛhe yɛ gbɛ ni yɔɔ gbeyei nɔ yɛ Moab maŋ lɛ mli lɛ. Bileam bɔ mɔdɛŋ koni elomɔ Israel, shi eyeee omanye ejaakɛ Yehowa miibu maŋ lɛ he. Kɛkɛ ni Moabbii lɛ tee koni amɛyalaka Israel amɛwo wɔŋjamɔ kɛ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara mli. Nɛkɛ ŋaatsɔɔ nifeemɔ nɛɛ ye omanye ni Israel laaje Yehowa hiɛ duromɔ.​—⁠4 Mose 22:​5, 6, 12, 35; 24:​10; 25:​1-⁠9; Kpojiemɔ 2:⁠14.

Wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko ni he hiaa waa yɛ nakai nii ni ba yɛ blema beaŋ lɛ mli. Ŋwɛi yelikɛbuamɔ buɔ Nyɔŋmɔ anɔkwa jálɔi ahe tɛ̃ɛ kɛjɛɔ mumɔi fɔji ni tutuaa mɔ lɛ he. Shi kɛlɛ, ekolɛ Satan baabɔ mɔdɛŋ koni enine ashɛ aŋkroaŋkroi anɔ koni amɛŋmɛɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ he amɛkɛsaa. Ekolɛ ebaabɔ mɔdɛŋ koni elaka amɛ ewo jeŋba shara mli. Aloo ekolɛ ebaabɔ mɔdɛŋ koni ewo amɛhe gbeyei tamɔ jata ni huuɔ koni amɛfee amɛnii bɔ ni haŋ amɛná Nyɔŋmɔ hebuu. (1 Petro 5:⁠8) No hewɔ ni bɔfo Paulo tsɛɔ Satan akɛ “mɔ ni yɔɔ gbele nɔ hewalɛ” lɛ.​—⁠Hebribii 2:⁠14.

Owmadji naa bɔ mɔdɛŋ koni ekɔne Hawa yiŋ koni ekɛ sɛbɛi kɛ wɔ́ji anibii atsu nii koni amɛkɛbu amɛhe kɛjɛ hela he. Eji Hawa ŋmɛɛ ehe eha enɛ kulɛ, mɛni baaba? Kulɛ ekɛ nakai feemɔ baatsɔɔ akɛ ebɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mli hekɛnɔfɔɔ kwraa, ni kulɛ enyɛŋ ená nɔmimaa akɛ eyɛ ehebuu.​—⁠2 Mose 20:⁠5; Mateo 4:​10; 1 Korintobii 10:⁠21.

Satan bɔ mɔdɛŋ koni ekɔne Hiob hu yiŋ. Eweku, enibii ni eyɔɔ, kɛ egbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni eshɔ̃ yɛ edɛŋ lɛ kɛkɛ faaa. Hiob ŋa hu wo lɛ ŋaa ni ehiii kwraa beni ekɛɛ lɛ akɛ: “Kwa Nyɔŋmɔ ni ogbo” lɛ. (Hiob 2:⁠9) Kɛkɛ ni “nanemɛi” etɛ ni kɛ ekomefeemɔ bɔ mɔdɛŋ koni amɛkɔne eyiŋ akɛ esa shwamɔ yɛ ehela lɛ hewɔ lɛ basara lɛ. (Hiob 19:​1-⁠3) Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, Satan kɛ Hiob haomɔ shihilɛ lɛ tsu nii koni ebɔ mɔdɛŋ ni ekɛje enijiaŋ wui ni ekaha hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Yehowa jalɛ nifeemɔ mli lɛ fee nɔ ni yɔɔ shiŋŋ. Ni kɛlɛ, Hiob tee nɔ ekɛ ehe fɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ehiɛnɔkamɔ kome pɛ.​—⁠Okɛto Lala 55:​23Ga Bible he.

Kɛ wɔhe miiye lɛ, ekolɛ wɔ hu wɔbaahao. Yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, Satan he feɔ oya koni eha wɔfee wɔnii yɛ gbɛ ko ni baaha wɔŋmɛɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ he wɔkɛsaa lɛ nɔ. No hewɔ lɛ kɛ́ hela mɔ wɔ lɛ, ehe miihia ni wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ nɔ tuuntu ni kɛ amanehulu ni wɔnaa lɛ baa lɛ baanyɛ afee emuu ni wɔyeee ni wɔná akɛ gboshinii lɛ, shi jeee hewalɛ ko ni fe adesai anɔ̃. Kaimɔ akɛ, Isak anɔkwafo lɛ shwila afii babaoo dani egbo. (1 Mose 27:⁠1) Jeee mumɔi fɔji kɛ enɛ ba shi moŋ gbɔlɛ. Rahel gbo beni efɔ́ɔ lɛ, jeee Satan hewɔ, shi moŋ adesai agbɔjɔmɔ hewɔ. (1 Mose 35:​17-19) Yɛ naagbee lɛ, anɔkwafoi fɛɛ ni hi shi yɛ blema lɛ gboi​—⁠jeee yɛ ŋkunyaayeli wiemɔi loo loomɔi ahewɔ shi yɛ emuu ni ayeee ni aná akɛ gboshinii lɛ hewɔ.

Susumɔ ni wɔɔsusu akɛ mumɔi ni anaaa amɛ lɛ yɛ hewalɛ yɛ hela fɛɛ hela ni mɔɔ wɔ lɛ nɔ tɛ̃ɛ lɛ ji tsɔne. Ebaanyɛ eha ashe mumɔi lɛ agbeyei waa. Kɛkɛ lɛ kɛ́ hela mɔ wɔ lɛ, ebaanyɛ eka wɔ koni wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔbi daimonioi anii moŋ fe nɔ ni wɔɔtsi wɔhe kwraa kɛjɛ amɛhe. Kɛ Satan baanyɛ awo wɔhe gbeyei koni wɔkɛ wɔhe awo mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi amli lɛ, no baanyɛ atsɔɔ akɛ wɔmiitsi wɔhe kɛmiijɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ Yehowa lɛ he. (2 Korintobii 6:​15) Esa akɛ gbeyei ni wɔsheɔ Nyɔŋmɔ ni bulɛ yɔɔ mli lɛ akudɔ wɔ, shi jeee gbeyeishemɔ ni kɔɔ e-Henyɛlɔ lɛ he apasa hemɔkɛyeli he.​—⁠Kpojiemɔ 14:⁠7.

Gbekɛ bibioo Owmadji yɛ nɔ ni hi fe fɛɛ ni ekɛaabu ehe kɛshi mumɔi fɔji. Taakɛ bɔfo Paulo tsɔɔ lɛ, Nyɔŋmɔ buɔ lɛ akɛ ‘ehe tse,’ ejaakɛ eyɛ nyɛ ni heɔ yeɔ, ni enyɛ baanyɛ asɔle koni Nyɔŋmɔ kɛ ebiyoo lɛ ahi shi kɛtsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. (1 Korintobii 7:​14) Akɛni akɛ anɔkwa nilee ni tamɔ nɛkɛ ejɔɔ Hawa hewɔ lɛ, enyɛ ená tsámɔ kpakpa eha Owmadji moŋ fe nɔ ni ekɛ ehe aaafɔ̃ sɛbɛi anɔ.

Nibii Srɔtoi ni Kɛ Hela Baa

Mɛi babaoo heee mumɔi lɛ amɛyeee. Kɛ amɛhe miiye lɛ, amɛyaa datrɛfonyo ŋɔɔ​—⁠kɛ́ amɛbaanyɛ amɛwo he nyɔmɔ. Shi, helatsɛ ko baanyɛ aya datrɛfonyo ko ŋɔɔ ni enáaa hewalɛ lolo. Datrɛfoi nyɛŋ afee naakpɛɛ nii. Shi be mli ni aŋkroaŋkroi babaoo ni sumɔɔ apasa hemɔkɛyeli lɛ yaa datrɛfonyo ŋɔɔ pɛ ji beni hela lɛ mli ewa tsɔ̃. Amɛkaa mumɔi atsɛmɔ mli tsamɔ nifeemɔ gbɛ̀i amɛkwɛɔ dã, ni kɛ́ enɛɛmɛi yeee omanye lɛ amɛyaa datrɛfonyo ŋɔɔ koni etsá amɛ yɛ be mli ni hela lɛ mli ewa. Mɛi babaoo gboiɔ kɛkɛ.

Mɛi krokomɛi hu gboiɔ kpatu gbele yɛ nɔ ko ni amɛleee hewɔ. Amɛyɔseee hela lɛ he okadii ni amɛleee nibii ni sa, ní esa akɛ amɛkɛtsu nii koni amɛkɛtsĩ hela naa. Nilee yeɔ ebuaa koni akɛtsĩ amanehulu ni esaaa lɛ naa. Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ, yeigbayei ni le woloŋ lɛ abii ni gboiɔ yɛ hela hewɔ lɛ faaa tamɔ bɔ ni mɛi ni leee woloŋ lɛ abii gboiɔ. Hɛɛ, le ni aleee nɔ ko lɛ baanyɛ akpata mɔ hiɛ.

Anyagbafeemɔ hu ji nɔ kroko ni kɛ hela baa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, hela mɔmɔɔ mɛi babaoo akɛni amɛŋmɛɔ gbɛ ni kooloi bibii nyiɛɔ amɛniyenii anɔ dani amɛyeɔ lɛ hewɔ, aloo akɛni mɛi ni hoɔ nii lɛ fɔɔɔ amɛdɛ kɛtsɔɔɔ hiɛ lɛ hewɔ. Wɔ̀ ni awɔɔɔ yɛ tɔŋtɔŋ buu mli yɛ hei ni atridii ehe shi waa yɛ lɛ hu kɛ oshara baa.a Taakɛ eji yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ gbɛfaŋ lɛ, eji anɔkwale akɛ bei pii lɛ “shika fioo ni aaafite kɛtsĩ hela naa lɛ hi kwraa fe shika babaoo ni aaafite kɛtsá hela.”

Shihilɛ gbɛ ni nilee bɛ mli lɛ, eha hela emɔmɔ gbɔmɛi akpekpei abɔ, ni amɛgboi kpatukpatu. Dãatɔɔ, bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara, tsofai kɛ nitsumɔ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ, kɛ tawa shɛremɔ eha hela emɔmɔ mɛi babaoo. Kɛ mɔ ko kɛ ehe wo nifɔjianii nɛɛ amli ní no sɛɛ lɛ hela mɔ lɛ lɛ, ani mɔ ko ji mɔ ni wie ashwaifeemɔ wiemɔ eshi lɛ loo mumɔ ko ni tutua lɛ? Dabi. Esa akɛ ashwa lɛ yɛ ehela lɛ hewɔ. Mumɔi lɛ ni aaashwa amɛ lɛ baafee shihilɛ gbɛ ni nilee bɛ mli lɛ ni asumɔɔɔ koni akpɛlɛ nɔ.

Shi kɛlɛ, nibii komɛi yɛ ni wɔnyɛŋ wɔkudɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ wɔbaahi shi yɛ he ko ni muawai ni woɔ mɔ hela loo mujiwoo yɔɔ. Enɛ ji nɔ ni ba Owmadji nɔ. Enyɛ leee nɔ ni kɛ musuŋtsɔmɔ hela lɛ baa lɛ. Ebii lɛ ahe efɔɔɔ yeli taakɛ bɔ ni gbekɛbii krokomɛi ahe fɔɔ yeli lɛ, ejaakɛ ehaa eshia kɛ ekpo lɛ nɔ tseɔ ni efɔɔ edɛ be fɛɛ be dani ehoɔ nii. Shi gbekɛbii fɛɛ ahe yeɔ yɛ bei komɛi amli pɛ. Muawai srɔtoi komɛi aaashɛ 25 yɛ ni baanyɛ eha mɔ ko aná musuŋtsɔmɔ hela. Ekolɛ, mɔ ko mɔ ko nyɛŋ ale emli nɔ ni wo Owmadji hela lɛ kɔkɔɔkɔ.

Tsabaa ni Baahi Shi Aahu

Jeee Nyɔŋmɔ ji mɔ ni kɛ hela baa. “Nyɔŋmɔ lɛ akaaa lɛ yɛ nifɔji agbɛfaŋ, ni lɛ diɛŋtsɛ hu ekaaa mɔ ko.” (Yakobo 1:​13) Kɛ Yehowa jálɔi lɛ ateŋ mɔ ko he miiye lɛ, eyeɔ ebuaa lɛ yɛ mumɔŋ. “Yehowa aaatsɔmɔ lɛ yɛ hela saa nɔ; ni kɛ́ ehe miiye lɛ, oootsake esaa lɛ fɛɛ.” (Lala 41:⁠4) Hɛɛ, Nyɔŋmɔ yɛ musuŋtsɔlɛ. Eesumɔ ni eye ebua wɔ, jeee koni eye wɔ awui.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa yɛ tsabaa ni hiɔ shi daa kɛha hela​—⁠Yesu gbele kɛ eshitee. Abaatsɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ koni akpɔ mɛi ni hiɛ tsui ni ja lɛ kɛjɛ amɛ eshafeemɔ shihilɛ lɛ mli koni yɛ naagbee lɛ amɛná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni yeɔ emuu kɛ naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ. (Mateo 5:⁠5; Yohane 3:​16) Naakpɛɛ nii ni Yesu fee lɛ ji anɔkwa tsamɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛbaaba lɛ he mfoniri. Nyɔŋmɔ baajie Satan kɛ edaimonioi lɛ hu kɛya. (Romabii 16:​20) Lɛɛlɛŋ, Yehowa esaa naakpɛɛ nibii eto kɛha mɛi ni náa emli hemɔkɛyeli lɛ. Esa akɛ wɔto wɔtsui shi ni wɔŋmɛ wɔtsui shi kɛkɛ.

Amrɔ nɛɛ, Nyɔŋmɔ kɛ nilee kpakpa kɛ mumɔŋ gbɛtsɔɔmɔ haa kɛtsɔɔ Biblia lɛ kɛ anɔkwa jálɔi anyɛmifeemɔ ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ nɔ. Etsɔɔ bɔ ni wɔɔfee wɔkwa nifɔjianii ni woɔ mɔ hela lɛ. Ni ehaa wɔnáa nanemɛi kpakpai ni baaye abua wɔ kɛ́ wɔná naagbai.

Susumɔ Hiob he ekoŋŋ okwɛ. Eji Hiob tee okɔmfo ko ŋɔɔ kulɛ, no ehiii kwraa! Kulɛ Nyɔŋmɔ ebuŋ ehe, ni enaŋ jɔɔmɔi ni ehe miihia ni enine ashɛ nɔ yɛ epiŋmɔ lɛ sɛɛ lɛ. Nyɔŋmɔ hiɛ kpaaa Hiob nɔ, ni ehiɛ kpaŋ wɔnɔ. Kaselɔ Yakobo kɛɛ akɛ: “Nyɛnu Hiob tsuishiŋmɛɛ lɛ he, ni nyɛna nɔ ni Yehowa ha ejɛ mli kɛba.” (Yakobo 5:​11, NW) Kɛ wɔnijiaŋ ejeee wui kɔkɔɔkɔ lɛ, wɔ hu wɔbaaná jɔɔmɔi ni yɔɔ naakpɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ be ni sa mli.

Mɛni ba gbekɛ bibioo Owmadji nɔ? Enyɛ kai nɔ ko yɛ sane ko ni yɔɔ Awake! ni ji wolo tɛtrɛɛ ni fata Buu-Mɔɔ lɛ he lɛ mli ní kɔɔ nu ni anuɔ kɛha gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ lɛ he.b Ekɛ emli gbɛtsɔɔmɔi lɛ tsu nii, ni efutu tsofa lɛ eha Owmadji koni enu. Amrɔ nɛɛ, gbekɛ yoo bibioo lɛ yɛ jogbaŋŋ ni ená gbɔmɔtsoŋ hewalɛ.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Atridii emɔmɔ gbɔmɛi aaafee akpekpei toi akpe mlijaa. Hela lɛ gbeɔ mɛi aaafee akpekpei enyɔ daa afi, titri lɛ yɛ Afrika.

b Kwɛmɔ September 22, 1985 Awake! lɛ baafai 24-25 ni hiɛ sane ni ji “A Salty Drink That Saves Lives!” (Ŋoo Nu ni Hereɔ Mɔ Yiwala!)

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Yehowa eto gbɛjianɔ koni aná tsabaa ni hiɔ shi daa aha naagba ni ji hela

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje