Ani Obaanyɛ ‘Oya Makedonia’?
1. Mɛni ha Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ tee Makedonia?
1 Aaafee afi 49 Ŋ.B. lɛ, bɔfo Paulo fã gbɛ kɛjɛ Siria Antiokia kɛtee maŋsɛɛ nɔ ni ji enyɔ nɔ koni eyashiɛ. Oti ni ma ehiɛ ji ni eyasara Efeso kɛ maji krokomɛi yɛ Asia Bibioo lɛ. Shi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ha ena ninaa ko, ni afɔ̃ lɛ nine yɛ ninaa lɛ mli akɛ ‘eba Makedonia’ moŋ. Lɛ kɛ ehefatalɔi lɛ kpɛlɛ ninefɔ̃ɔ lɛ nɔ kɛ miishɛɛ, ni amɛná hegbɛ amɛto klɛŋklɛŋ asafo yɛ nakai kpokpaa lɛ nɔ. (Bɔf. 16:9, 10; 17:1, 2, 4) Ŋmɛnɛ lɛ, yɛ wɔ-Ghana nɛɛ, hei komɛi yɛ ni nikpalɔi babaoo ahe miihia yɛ jɛi. (Mat. 9:37, 38) Ani obaanyɛ oye obua?
2. Mɛni hewɔ mɛi komɛi susuko he akɛ amɛbaafã kɛyasɔmɔ yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ?
2 Ekolɛ oyɛ shwelɛ akɛ oshiɛ yɛ maji krokomɛi anɔ taakɛ Paulo fee lɛ, shi okɛ hiɛdɔɔ susuko he akɛ obaafã kɛyasɔmɔ yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ onyɛŋ oya Biblia Skul Kɛha Nyɛmimɛi Hii Oshijafoi lɛ eko. Ekolɛ osusuko he akɛ obaafã kɛyasɔmɔ yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ akɛni obɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ akɛ obaanyɛ otsake ohe owo shihilɛ kroko mli lɛ hewɔ, eeenyɛ efee akɛ nitsumɔnamɔ wa yɛ he nɛɛ loo awieɔ wiemɔ kroko yɛ jɛi. Kɛ́ osusu he jogbaŋŋ ni osɔle yɛ he lɛ, ekolɛ obaana akɛ obaanyɛ ofã kɛyasɔmɔ yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ.
3. Mɛni hewɔ ebiii ni mɔ ko aná tsɔsemɔ krɛdɛɛ ko dani enyɛ eshiɛ yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ?
3 Ani Ebaabi ni Oná Tsɔsemɔ Krɛdɛɛ Ko? Mɛni ye ebua Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ ni amɛye omanye lɛ? Amɛkɛ amɛhe fɔ̃ Yehowa kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. (2 Kor. 3:1-5) No hewɔ lɛ, kɛ́ shihilɛ ni oyɔɔ mli lɛ eŋmɛɛɛ gbɛ ni onine ashɛ tsɔsemɔ krɛdɛɛ ko nɔ po lɛ, obaanyɛ oshiɛ yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ. Kaimɔ hu akɛ, aatsɔse bo yɛ Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ kɛ Sɔɔmɔ Kpee lɛ mli. Ni kɛ́ eji oti ni ma ohiɛ akɛ obaaya Biblia Skul Kɛha Nyɛmimɛi Hii Oshijafoi lɛ eko loo skul ko ni tamɔ no lɛ, fã ni ooofã kɛya he kroko koni oyashiɛ yɛ jɛmɛ lɛ baaha oná hesaa ni obaanyɛ okɛtsu nii yɛ sɛɛ mli kɛ́ akpɛlɛ onɔ ni oya skul nɛɛ.
4. Mɛni hewɔ esaaa akɛ mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ muɔ sane naa akɛ amɛnyɛŋ amɛfã kɛyashiɛ yɛ hei krokomɛi lɛ?
4 Mɛi ni Edara yɛ Afii Amli: Mɛi ni efɔ̃ nɔ yɛ afii amli ni amɛdara yɛ mumɔŋ ni yɔɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa lɛ baanyɛ aye abua babaoo yɛ hei ni hiamɔ lɛ da yɛ. Ani oba pɛŋshɛŋ? Mɛi komɛi ni amɛpɛŋshɛŋ nyɔmɔwoo faaa po lɛ nyɛɔ amɛyahiɔ shi yɛ Ghana hei komɛi ni nibii ajara waaa tsɔ kɛ́ akɛto maji ni amɛjɛ nɔ loo he ni amrɔ nɛɛ amɛsɔmɔɔ yɛ lɛ nɔ̃ lɛ he.
5. Gbaa nyɛmi nuu ko ni ba pɛŋshɛŋ ni efã kɛyahi maŋsɛɛ lɛ niiashikpamɔ lɛ.
5 Asafoŋ onukpa ni eji gbɛgbalɔ ni jɛ maŋ ni awieɔ Blɔfo yɛ nɔ lɛ ba pɛŋshɛŋ ni efã kɛyahi he ko yɛ Asia Wuoyi-Bokagbɛ, he ko ni mɛi babaoo fãa gbɛ kɛyawoɔ amɛtsui lɛ koni eyaye ebua kuu ko ni shiɛlɔi nɛɛhu ni wieɔ Blɔfo yɔɔ mli. Kuu lɛ shiɛɔ amɛhaa gbɔi 30,000 ni yɔɔ jɛmɛ lɛ. Beni shɛɔ afii enyɔ mli lɛ amɛná mɛi 50 ni baa kpeei ni amɛfeɔ lɛ. Nyɛmi nuu lɛ ŋma akɛ: “Biɛ ni mifã kɛbahi lɛ, eha miná jɔɔmɔi ni fe fɛɛ yɛ mishihilɛ mli. Miná jɔɔmɔi babaoo!”
6. Gbaa nyɛmi yoo oshijafo ko ni efã kɛtee he ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ niiashikpamɔ lɛ.
6 Nyɛmimɛi Yei Oshijafoi: Yehowa kɛ yei etsu nii jogbaŋŋ kɛgbɛ sanekpakpa lɛ eshwa yɛ hei ni hiamɔ lɛ da yɛ. (Lala 68:12) Oti ko ni nyɛmi yoo oshijafo ko ni ji oblayoo lɛ kɛma ehiɛ ji akɛ ebaalɛɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ maŋsɛɛ, shi efɔlɔi ye amɛtsui yɛ oshara ni baanyɛ anina lɛ yɛ jɛmɛ lɛ hewɔ, ni shishinumɔ yɛ amɛtsuiyeli lɛ he. No hewɔ lɛ, nyɛmi yoo lɛ hala he ko ni maŋkwramɔ kɛ shika he gbɛjianɔtoo yɔɔ bɔ ni sa, ni eŋma kɛtee maŋ lɛ nitsumɔhe nine lɛ, ni enine shɛ saji ni mli kã shi faŋŋ ni baaye abua lɛ lɛ nɔ. Enine shɛ jɔɔmɔi babaoo nɔ yɛ afii ekpaa ni ekɛhi nakai maŋ lɛ nɔ lɛ mli. Ekɛɛ akɛ: “Eji mimaŋ miyɔɔ kulɛ mɛi fioo ko maná kɛfee Biblia mli nikasemɔi. Shi minyɛ mifee Biblia mli nikasemɔi babaoo yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ ni miyasɔmɔ yɛ lɛ, ni mihe sa jogbaŋŋ hu kɛnitsɔɔmɔ.”
7. Gbaa weku ko ni fã kɛyasɔmɔ yɛ he kroko lɛ niiashikpamɔ lɛ.
7 Wekui: Ani kɛ́ oyɛ bii lɛ, esa akɛ no atsĩ onaa doo akɛ okafã kɛyashiɛ sanekpakpa yɛ he kroko yɛ Ghana? Weku ko ni bii enyɔ ni amɛye afii kpaanyɔ kɛ afii nyɔŋma yɔɔ mli lɛ kpɛ yiŋ akɛ amɛbaaka enɛ amɛkwɛ. Gbekɛbii lɛ amami ŋma kɛkɔ amɛniiashikpamɔ lɛ he akɛ: “Eŋɔɔ wɔnaa akɛ wɔnyɛ wɔtsɔse wɔbii lɛ yɛ biɛ, ejaakɛ no ha amɛkɛ gbɛgbalɔi krɛdɛi kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi bɔ. Akɛni wɔmiisɔmɔ yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ hewɔ lɛ, wɔshihilɛ ehi jogbaŋŋ.”
8. Ani mɔ ko baanyɛ afã kɛyahi he ko ni hiamɔ lɛ da yɛ ni ehe ehiaaa ni ekase wiemɔ kroko? Tsɔɔmɔ mli.
8 Wiemɔ He Naagbai: Ani wiemɔ kroko ni ehe bahia ni okase lɛ ji nɔ ni tsĩɔ onaa koni okafã kɛyahi maŋ nɛɛ mli he kroko lɛ? Ekolɛ hei komɛi yɛ Ghana nɛɛ ni hiamɔ yɛ jɛi ni mɛi ni yɔɔ jɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi wieɔ owiemɔ lɛ. Kɛ́ onyɛ ofã kɛyaye abua yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ, omii baashɛ ohe waa ni otsui hu baanyɔ omli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmi nuu ko kɛ eŋa ni amɛwieɔ Blɔfo lɛ fã kɛyahi maŋ ko ni awieɔ Spanish yɛ nɔ lɛ nɔ, shi mɛi ni eyahi nakai maŋ lɛ nɔ lɛ ateŋ mɛi babaoo wieɔ Blɔfo. Beni nakai maŋ lɛ nitsumɔhe nine lɛ ha amɛnine shɛ Blɔfo asafoi ni yelikɛbuamɔ he hiaa amɛ lɛ agbɛ́i nɔ lɛ, amɛhala asafoi nɛɛ ateŋ ekome ni amɛyasara nakai asafo lɛ shii enyɔ. Amɛku amɛsɛɛ kɛtee amɛmaŋ, ni amɛtse shika ni amɛfiteɔ daa nyɔɔŋ lɛ nɔ, ni amɛkɛ shika to aahu kɛyashi afi kome. Beni amɛfee klalo akɛ amɛbaafã lɛ, nyɛmimɛi ni yɔɔ he ni amɛbaafã kɛya lɛ ye amɛbua amɛ ni amɛná tsu ni jara waaa.
9, 10. Mɛni mɛi ni efã kɛshi hei ni afɔ amɛ yɛ lɛ baanyɛ asusu he, ni mɛni hewɔ?
9 Ani Obaanyɛ Oku Osɛɛ? Ani ofã kɛshi omaŋ, ekolɛ ofee nakai dani obale anɔkwale lɛ? Eeenyɛ efee akɛ nikpalɔi babaoo ahe miihia yɛ Ghana kpokpaa ni afɔ bo yɛ nɔ lɛ. Ani obaanyɛ oto gbɛjianɔ ni oyaye obua yɛ jɛi? Ekolɛ oyɛ wekumɛi ni baanyɛ aye abua bo kɛná nitsumɔ loo wɔɔhe yɛ jɛi? Eeenyɛ efee akɛ owieɔ jɛmɛ wiemɔ lɛ momo, ni no baaye abua bo babaoo. Kɛfata he lɛ, ekolɛ mɛi baasumɔ ni amɛbo Maŋtsɛyeli shɛɛ sane ni ojajeɔ lɛ toi fe ni amɛaabo sane nɛɛ toi yɛ mɔ ko ni amɛbuɔ lɛ akɛ eji gbɔ lɛ naa.
10 Sane ko ni maa enɛ nɔ mi lɛ kɔɔ nuu ko ni shi Albania kɛtee Italy akɛ abobalɔ lɛ he, ená nitsumɔ kpakpa ko etsu, ni emajeɔ eweku ni yɔɔ Albania lɛ shika. Beni eba anɔkwale lɛ mli lɛ, ebɔi gbɛgbalɔi krɛdɛi komɛi ni jɛ Italy ni miifã kɛya Albania koni amɛyaye amɛbua yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ Albania wiemɔ lɛ tsɔɔmɔ. Nyɛmi nuu lɛ ŋma akɛ: “Amɛmiishi kɛmiiya shikpɔŋkuku ni mishi lɛ mli. Amɛleee jɛi wiemɔ lɛ shi eŋɔɔ amɛnaa akɛ amɛmiiya jɛi. Miji Albanianyo ni miwieɔ Albania hu. Mɛni kwraa mifeɔ yɛ Italy?” Nyɛmi nuu lɛ kpɛ yiŋ akɛ ebaaku esɛɛ kɛya Albania ni eyaye ebua kɛshiɛ sanekpakpa lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Ani mishwa mihe akɛ miŋmɛɛ nitsumɔ ni mitsuɔ yɛ Italy ni haa miná shika lɛ he? Mishwako mihe kɔkɔɔkɔ! Miná nitsumɔ diɛŋtsɛ yɛ Albania. Nɔ ni mitsɔɔ ji akɛ, yɛ migbɛfaŋ lɛ, nitsumɔ ni he hiaa waa ni haa mɔ náa miishɛɛ ni sɛɛ efooo lɛ ji, ni mɔ kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni eyɔɔ asɔmɔ Yehowa!” Mɛi ni fã kɛyahi hei ni amɛjɛ yɛ Ghana beni amɛkɛ afii pii ehi Ghana kpokpaa kroko nɔ lɛ sɛɛ lɛ hu ená niiashikpamɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ.
11, 12. Mɛni esa akɛ mɛi ni miisusu he akɛ amɛbaafã kɛya he ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ afee?
11 Bɔ ni Ooofee Ofee Nakai: Dani Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ baaya Makedonia lɛ, no mli lɛ amɛto amɛyiŋ akɛ amɛbaafã gbɛ kɛya anaigbɛ, shi ‘Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsĩ amɛ gbɛ,’ ni no hewɔ lɛ, amɛdɔ amɛyi kɛtee kooyigbɛ. (Bɔf. 16:6) Beni eshwɛ fioo ni amɛbaashɛ Bitinia lɛ, Yesu tsĩ amɛ gbɛ. (Bɔf. 16:7) Yehowa kã he eekwɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ kɛtsɔ Yesu nɔ. (Mat. 28:20) No hewɔ lɛ, kɛ́ oosusu he akɛ obaafã kɛya he kroko lɛ, sɔlemɔ kɛbi Yehowa gbɛtsɔɔmɔ.—Luka 14:28-30; Yak. 1:5; kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Bɔ ni Ooofee Ole Hei ni Hiamɔ Yɔɔ lɛ Ahe Saji” lɛ.
12 Bi osafoŋ onukpai kɛ Kristofoi krokomɛi ni amɛdara yɛ mumɔŋ lɛ ni amɛjɛ anɔkwayeli mli amɛtsɔɔ bo kɛji obaanyɛ osɔmɔ jogbaŋŋ yɛ he kroko. (Abɛi 11:14; 15:22) Kɛji oosumɔ ni ofã kɛya he ko ni bɛŋkɛ oshĩa lɛ, bi okpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ ni etsɔɔ bo kɛji hiamɔ yɛ he ko yɛ nyɛkpokpaa lɛ nɔ. Kanemɔ saji ni asafo lɛ eŋmala ni kɔɔ sɔɔmɔ ni aaasɔmɔ yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ he, ni agbɛnɛ hu ofee niiamlitaomɔ yɛ Ghana kpokpaa ni osusuɔ he lɛ he. Ani obaanyɛ oyasara he ni oosumɔ ni ofã kɛya lɛ, ekolɛ ni oyahi jɛi nɔ ni fa fe gbii fioo komɛi? Kɛ́ ekã otsui nɔ waa akɛ ofã kɛya he ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ, obaanyɛ oŋma nitsumɔhe nine lɛ wolo ni oha amɛle enɛ koni obi ni amɛha ole saji krokomɛi ni kɔɔ he. Yɛ nɔ najiaŋ ni okɛ wolo ni oŋma lɛ baamaje nitsumɔhe nine lɛ tɛ̃ɛ lɛ, okɛha osafoŋ onukpai lɛ, ni amɛ hu amɛkɛ nɔ ni amɛyɔɔ kɛɛmɔ yɛ he lɛ afata he, ni no sɛɛ lɛ, amɛkɛmaje nitsumɔhe nine lɛ.—Kwɛmɔ Ato Wɔhe Gbɛjianɔ Koni Wɔfee Yehowa Suɔmɔnaa Nii wolo lɛ, baafa 111-112 lɛ.
13. Mɛɛ gbɛ nɔ nitsumɔhe nine lɛ baanyɛ aye abua bo, shi mɛɛ sɔ̃i esa akɛ bo diɛŋtsɛ otsu he nii?
13 Nitsumɔhe nine lɛ baanyɛ aha ole saji komɛi ni baaye abua bo, shi enyɛŋ eha ole saji ni kɔɔ nitsumɔi ni yɔɔ jɛi lɛ ahe loo amɛtao wɔɔhe amɛha bo. Eji saji ni esa akɛ bo diɛŋtsɛ opɛi mli jogbaŋŋ ni otsu he nii dani ofã. Esa akɛ mɛi ni miitao amɛfã kɛya he kroko lɛ afee mɛi ni baanyɛ amɛtsu amɛ diɛŋtsɛ amɛhiamɔ nii fɛɛ ahe nii, ni esa akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛto nitsumɔ ni amɛbaatsu kɛ amɛwɔɔhei ahe gbɛjianɔ.—Gal. 6:5.
14. Te mɛi ni amɛshihilɛ eŋmɛɛɛ amɛgbɛ ni amɛfã lɛ aaafee tɛŋŋ amɛlɛɛ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ amɛshikpɔŋkuku lɛ mli?
14 Kɛji Onyɛŋ Ofã: Kɛ́ oshihilɛ eŋmɛŋ bo gbɛ ni ofã kɛya he ko shɔŋŋ ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ, kaaha onijiaŋ je wui. Ekolɛ agbele “shinaa kpeteŋkpele” kroko ‘ni nitsumɔ pii yɔɔ mli’ lɛ aha bo. (1 Kor. 16:8, 9) Ekolɛ okpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ le hei komɛi ni hiamɔ yɔɔ jɛi ni bɛŋkɛ bo kpaakpa aahu akɛ ehe ebahiaŋ po ni ofã yɛ he ni oyɔɔ amrɔ nɛɛ. Ekolɛ obaanyɛ oyaye obua yɛ asafo loo kuu ko ni bɛŋkɛ ni wieɔ wiemɔ kroko lɛ mli. Aloo obaanyɛ olɛɛ osɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ asafo ni oyɔɔ mli amrɔ nɛɛ mli. Ekɔɔɔ he eko shihilɛ ni oyɔɔ mli lɛ, nɔ ni he hiaa ji, ni ojie omusuŋ ojá Yehowa.—Kol. 3:23.
15. Te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ mɛi ni miisumɔ ni amɛfã kɛyaye amɛbua yɛ hei ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ ahe wɔha tɛŋŋ?
15 Ani ole Kristofonyo ko ni eda yɛ mumɔŋ ni oti ni ma ehiɛ ji ni eyasɔmɔ yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ? Aloo ole mɔ ko ni jɛ maŋ kroko nɔ ni eba Ghana koni ebaye ebua kɛtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ? Belɛ ye obua lɛ ni owo lɛ hewalɛ hu! Beni Paulo shi Siria Antiokia lɛ, no mli lɛ, (yɛ Roma kɛ Aleksandria sɛɛ lɛ) eji maji ni Romabii lɛ ye nɔ lɛ ateŋ nɔ ni da fe fɛɛ. Akɛni Antiokia asafo lɛ shikpɔŋkuku lɛ da waa hewɔ lɛ, kulɛ Paulo yelikɛbuamɔ he baahia amɛ ni no hewɔ lɛ kɛ́ eshi amɛ lɛ amɛhiɛ baatse lɛ waa. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Biblia lɛ ebɔɔɔ amaniɛ akɛ nyɛmimɛi lɛ wo Paulo yiŋ koni ekashi. Etamɔ nɔ ni yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaasusu amɛshikpɔŋkuku lɛ pɛ he lɛ, amɛha ehi amɛjwɛŋmɔŋ akɛ “abɔɔ lɛ ji je nɛŋ.”—Mat. 13:38.
16. Mɛɛ yiŋtoi baaha wɔsusu he akɛ ‘wɔbaaya Makedonia’?
16 Akɛni Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ kpɛlɛ ninefɔ̃ɔ akɛ amɛba Makedonia lɛ nɔ hewɔ lɛ, ajɔɔ amɛ babaoo. Beni amɛyɔɔ Filipi ni ji maŋ ko ni yɔɔ Makedonia lɛ, amɛna Lidia, ni “Nuŋtsɔ [Yehowa] gbele etsui naa, akɛ ebo nii ni Paulo wieɔ lɛ toi.” (Bɔf. 16:14) Beni abaptisi Lidia kɛ ewe lɛ fɛɛ lɛ, kwɛ bɔ ni Paulo kɛ ehefatalɔi shiɛlɔi ni kɛ lɛ fãa gbɛ lɛ baaná miishɛɛ amɛha! Yɛ hei pii lɛ, mɛi babaoo ni yɔɔ tsui kpakpa tamɔ Lidia lɛ nuko Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ. Kɛ́ ‘otee Makedonia’ lɛ, ekolɛ obaaná mɛi nɛɛ ekomɛi ni oye obua amɛ, ni no baaha oná miishɛɛ.