Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
© 2023 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
MARCH 4-10
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 16-17
“Yehowa, Mɔ Ni Hãa Mi Nibii Kpakpai Lɛ”
Oblahii Kɛ Oblayei, Nyɛbaanyɛ Nyɛná Miishɛɛ
OKƐ NANEMƐI KPAKPAI ABƆ
11 Kanemɔ Lala 16:3. David kɛ mɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ bɔ naanyo, ejaakɛ ele akɛ amɛji nanemɛi kpakpai, ni enɛ ‘hã emii shɛ ehe waa.’ Etsɛ enanemɛi nɛɛ akɛ “mɛi krɔŋkrɔŋi,” ejaakɛ amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛhi shi yɛ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai ni kɔɔ jeŋba he lɛ anaa. Mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ hu wie nɔ ko ni tamɔ nakai yɛ mɛi ni ehala akɛ enanemɛi lɛ ahe. Ewie akɛ: “Minanemɛi ji mɛi fɛɛ ni sheɔ bo gbeyei, kɛ mɛi fɛɛ ni yeɔ ofamɔi lɛ anɔ lɛ.” (Lala 119:63) Tamɔ bɔ ni wɔna yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, bo hu obaanyɛ oná nanemɛi kpakpai pii yɛ mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei ni amɛboɔ lɛ toi lɛ ateŋ. Ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ, jeee amɛ fɛɛ amɛbaafee otipɛŋfoi.
Kwɛmɔ “Yehowa Mlihilɛ Lɛ”
David lá akɛ: “Yehowa ji migboshinii kɛ mikpulu mli gbɛfaŋnɔ; bo ohiɛ mishiki mli! Mihũsũ kpãi eyaje he ni yɔɔ fɛo eha mi.” (Lala 16:5, 6) David hiɛ sɔ ‘egboshinii,’ ni ji wekukpaa kpakpa ni kã ekɛ Yehowa teŋ kɛ hegbɛ ni ená kɛsɔmɔ lɛ lɛ. Taakɛ eba lɛ yɛ David gbɛfaŋ lɛ, ekolɛ wɔ hu wɔkɛ jaramɔ shihilɛi baakpe, shi wɔyɛ mumɔŋ jɔɔmɔi babaoo! Belɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔnáa anɔkwa jamɔ he miishɛɛ, ni wɔkɛ ‘hiɛsɔɔ akwɛ’ Yehowa mfonirifeemɔŋ sɔlemɔtsu lɛ.
Okɛ Yehowa Ama Ohiɛ Daa
2 Wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔkase nibii babaoo kɛjɛ mɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli ní ale amɛ waa, tamɔ Abraham, Sara, Mose, Rut, David, Ester, bɔfo Paulo, kɛ mɛi krokomɛi lɛ aniiashikpamɔi lɛ amli. Wɔbaanyɛ wɔná amaniɛbɔi ni kɔɔ mɛi ni Biblia lɛ ewieee amɛhe saji pii lɛ ahe lɛ hu ahe sɛɛ. Kɛ́ wɔŋɔ be ni wɔkɛjwɛŋ Biblia mli amaniɛbɔi anɔ lɛ, ebaanyɛ eye ebua wɔ ní wɔfee wɔnii taakɛ lalatsɛ lɛ fee lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mikɛ Yehowa toɔ mihiɛ daa: ní eyɔɔ mininejurɔ nɔ nɛɛ, mididãŋ.” (Lala 16:8) Mɛni ji wiemɔi nɛɛ ashishi?
3 Bei pii lɛ asraafonyo kɛ eninejurɔ hiɛɔ klante, ni no hewɔ lɛ, tsɛŋ ni ehiɛ yɛ ebɛku lɛ nyɛɛɛ abu eninejurɔgbɛ he. Shi kɛ́ naanyo asraafonyo kroko damɔ eninejurɔgbɛ eewu ta lɛ, naanyo asraafonyo nɛɛ buɔ eninejurɔgbɛ he. Kɛ́ wɔhaa wɔjwɛŋmɔ hiɔ Yehowa nɔ, ni wɔfeɔ esuɔmɔnaa nii lɛ, ebaabu wɔhe. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni Biblia mli saji ni wɔbaasusu he lɛ baanyɛ awo wɔhemɔkɛyeli mli hewalɛ koni ‘wɔkɛ Yehowa ama wɔhiɛ daa.’—Ga Biblia hee lɛ.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-2 714
Ajaŋmalaatɛ
Kɛ́ aŋma Hebri wiemɔ ʼi·shohnʹ (5Mo 32:10; Abɛ 7:2), afata Hebri wiemɔ ʽaʹyin (hiŋmɛi) he lɛ, eshishi ŋmiiŋmi ji “hiŋmɛi lɛ nuu bibioo lɛ”; nakai nɔŋŋ Hebri wiemɔ bath (biyoo) ni akɛtsu nii yɛ Yaafo 2:18 lɛ shishi ŋmiiŋmi ji “hiŋmɛi lɛ biyoo,” ni wiemɔi ni ji “hiŋmɛi lɛ nuu bibioo” kɛ “hiŋmɛi lɛ biyoo” lɛ fɛɛ damɔ shi kɛhã hiŋmɛi mli ajaŋmalaatɛ. Akɛ Hebri wiemɔi etɛ nɛɛ tsa yɛ Lala 17:8 (ʼi·shohnʹ bath-ʽaʹyin) lɛ kɛma sane nɔ mi, ni eshishi ŋmiiŋmi ji, “hiŋmɛi lɛ nuu bibioo, kɛ biyoo” (“hiŋmɛi mli ajaŋmalaatɛ,” NW). Ekã shi faŋŋ akɛ wiemɔi ni ji “hiŋmɛi lɛ nuu bibioo” kɛ “hiŋmɛi lɛ biyoo” lɛ kɔɔ mɔ he mfoniri bibioo ni enaa yɛ mɔ ko ni miikwɛ lɛ lɛ hiŋmɛiiaŋ lɛ he.
Esaaa akɛ wɔkɛ wɔhiŋmɛii lɛ shwɛɔ kwraa ejaakɛ kɛ́ yitsɔi bibioo loo mulu nyɛkɛsiɔɔ ko po bote hiŋmɛi lɛ mli lɛ wɔhe hiaa wɔ. Esa akɛ abu hiŋmɛi lɛ fã ni yɛɔ ni bɔle ajaŋmalaatɛ lɛ he lɛ he ni akwɛ lɛ jogbaŋŋ ejaakɛ kɛ́ atswã ba he loo hela hã enɔ fee kusuu lɛ, hiŋmɛi lɛ enaŋ nii jogbaŋŋ loo ebaashwila. Bei komɛi lɛ, kɛ́ Biblia lɛ miiwie nɔ ko ni he hiaa ni esa akɛ akwɛ nɔ jogbaŋŋ lɛ he lɛ, ekɛ wiemɔ ni ji “hiŋmɛi mli ajaŋmalaatɛ” tsuɔ nii. Esa akɛ wɔna Nyɔŋmɔ mla lɛ tamɔ wɔhiŋmɛi mli ajaŋmalaatɛ. (Abɛ 7:2) Be ni Biblia lɛ wieɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ kwɛɔ Israelbii lɛ tamɔ bɔ ni tsɛ ko kwɛɔ ebii lɛ he lɛ, ewie yɛ 5 Mose 32:10 lɛ akɛ Nyɔŋmɔ buɔ Israel maŋ lɛ he tamɔ “ehiŋmɛi mli ajaŋmalaatɛ.” David sɔle koni Nyɔŋmɔ abu ehe ni ekwɛ lɛ tamɔ ‘ehiŋmɛi mli ajaŋmalaatɛ.’ (La 17:8) Be ni henyɛlɔ ko tutuaa lɛ lɛ, eshwe ni Yehowa abaye abua lɛ oya. (Okɛto Zak 2:8 lɛ he; ba·vathʹ ʽaʹyin ni ji Hebri wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ shishi ji “hiŋmɛi.”)
MARCH 11-17
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 18
“Yehowa Ji . . . Mikpɔ̃lɔ”
w09 5/1 14 kk. 4
Ani Onuɔ Biblia Lɛ Mli Mfonirifeemɔŋ Wiemɔi Lɛ Shishi?
Bei komɛi lɛ, Biblia lɛ kɛ Yehowa toɔ nibii ni wala bɛ amɛmli lɛ ahe. Atsɛ lɛ akɛ, “Israel Tɛsaa lɛ,” ‘tɛsaa,’ kɛ ‘teemɔhe.’ (2 Samuel 23:3; Lala 18:2; 5 Mose 32:4) Mɛni hewɔ akɛ Yehowa to nibii nɛɛ ahe lɛ? Bɔ ni tɛsaa wulu maa shi shiŋŋ ni etsiii ehe lɛ, nakai nɔŋŋ Yehowa baanyɛ ahã ohi shi shweshweeshwe be fɛɛ be.
it-2 1161 kk. 7
Gbee
Nyɔŋmɔ boɔ etsuji agbee toi. Ekɔɔɔ he eko wiemɔ mli ni mɛi ni jáa Nyɔŋmɔ kɛ mumɔ kɛ anɔkwale lɛ baatsɛ lɛ yɛ lɛ, ebaabo amɛ toi. Agbɛnɛ hu, kɛ́ amɛsɔle kɛbi Nyɔŋmɔ nii yɛ amɛtsuiŋ ni anuuu po lɛ, akɛni Nyɔŋmɔ naa adesai atsuiŋ hewɔ lɛ, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, ‘ebaabo toi’ loo ekɛ ejwɛŋmɔ baaya nɔ. (La 66:19; 86:6; 116:1; 1Sa 1:13; Ne 2:4) Nyɔŋmɔ boɔ mɛi ni ehao ni boɔ amɛtsɛɔ lɛ ni ewa amɛ lɛ toi. Enuɔ mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ lɛ ni amɛtsɔɔ ŋaa amɛshiɔ etsuji lɛ agbee, ni ele amɛyiŋtoi hu.—1Mo 21:17; La 55:18, 19; 69:33; 94:9-11; Yer 23:25.
Mɛni Wɔbaanyɛ Wɔfee Kɛ́ Wɔhao?
2. Kaimɔ. Ani okaiɔ shihilɛi komɛi ni okɛkpe ni eji jeee Yehowa ni ye ebua bo kulɛ onyɛŋ naa odamɔ kɔkɔɔkɔ? Kɛ́ wɔsusu bɔ ni Yehowa eye ebua wɔ be ko ni eho kɛ bɔ ni eye ebua etsuji komɛi ni hi shi yɛ blema lɛ he lɛ, eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔkahao fe nine, ni ehãa wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ waa. (Lala 18:17-19) Asafoŋ onukpa ko ni atsɛɔ lɛ Joshua lɛ wie akɛ: “Miŋmala misɔlemɔi komɛi ni Yehowa ehã hetoo lɛ mishwie shi. Enɛ yeɔ ebuaa mi ni mikaiɔ bei srɔtoi ni mibi Yehowa nibii pɔtɛi kɛ bɔ ni Yehowa hã mi nɔ tuuntu ni he hiaa mi lɛ.” Enɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔkai bɔ ni Yehowa eye ebua wɔ be ko ni eho lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkahao.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 432 kk. 2
Kerub
Mɛi komɛi kɛɛ afee kerubim lɛ tamɔ amagai gbeyeigbeyei ni yɔɔ fiji ni jeŋmaji ni jáa amagai ni bɔle Israel lɛ já amɛ lɛ nɔŋŋ. Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ etsɔɔɔ bɔ ni amɛyɔɔ pɔtɛɛ moŋ, shi blema Yudafoi lɛ babaoo wie akɛ afee kerubim lɛ tamɔ gbɔmɛi. Ashɔ̃ amɛ jogbaŋŋ, ni amɛfeɔ ŋwɛibɔfoi ni je agbo ni he yɔɔ fɛo waa lɛ ahe mfoniri. Afee amɛ pɛpɛɛpɛ tamɔ “nɔkwɛmɔnɔ” ni Mose nine shɛ nɔ kɛjɛ Yehowa diɛŋtsɛ ŋɔɔ lɛ. (2Mo 25:9) Bɔfo Paulo wie akɛ, amɛji “anunyam kerubim lɛ yɛ kpaŋmɔ adeka lɛ naanɔ ni atsɛɔ lɛ kpatamɔ naanɔ lɛ nɔ.” (Heb 9:5) Ŋwɛibɔfoi ni ji kerubim lɛ hiɔ Yehowa masɛi kpaakpa. Biblia lɛ kɛɛ akɛ: “Majie mihe kpo matsɔɔ bo yɛ jɛmɛ, ni majɛ naanɔ lɛ nɔ mikɛ bo awie. Majɛ kerubim enyɔ lɛ ni yɔɔ Odaseyeli adeka lɛ nɔ lɛ ateŋ mahã ole nibii fɛɛ ni mafã bo ni okɛɛ Israelbii lɛ.” (2Mo 25:22; 4Mo 7:89) No hewɔ lɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yehowa “taa maŋtsɛ sɛi nɔ yɛ kerubim lɛ anɔ [loo ateŋ].” (1Sa 4:4; 2Sa 6:2; 2Ma 19:15; 1Kr 13:6; La 80:1; 99:1; Yes 37:16) Kerubim feɔ “shwiili” ni Yehowa taa mli lɛ he mfoniri (1Kr 28:18), ni kerubim lɛ afiji lɛ feɔ Yehowa hebuu lɛ kɛ bɔ ni eshwiili lɛ joɔ foi waa lɛ he mfoniri. Hewɔ lɛ, David fo lala ko kɛtsɔɔ bɔ ni Yehowa ye ebua lɛ oya lɛ mli ni ekɛɛ, Yehowa ‘ta kerub nɔ efiliki kɛba’ yɛ “mumɔŋ bɔɔ nɔ ko fiji anɔ.”—2Sa 22:11; La 18:10.
MARCH 18-24
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 19-21
“Ŋwɛi Jajeɔ Nyɔŋmɔ Anunyam Lɛ”
Nyɛhaa Mɛi Fɛɛ Ajajea Yehowa Anunyam lɛ
DAVID, ni ji Ishai bi lɛ da yɛ Betlehem kpokpaa lɛ nɔ akɛ gbekɛ nuu tookwɛlɔ. Kwɛ bɔ ni ekolɛ bei babaoo lɛ ewóɔ ehiɛ nɔ ni ekwɛɔ ŋwɛi ni eyi tɔ kɛ ŋulamii yɛ gbɛkɛnaashi beni jeŋ efee dioo, yɛ be mli ni ekwɛɔ etsɛ tooi lɛ anɔ yɛ tooi alɛɛhei ni mɔ ko mɔ ko bɛ jɛmɛ lɛ! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ David kai nibii ni sa kadimɔ waa nɛɛ beni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsirɛ lɛ, ni eŋmala wiemɔi ni ŋɔɔ ni yɔɔ Lala 19 lɛ ni elá akɛ: “Ŋwɛi gbaa Mawu anunyam lɛ, ni atatu tsɔɔ eninenaa nitsumɔ lɛ. Ŋwɛi susumɔ kpãa lɛ kpele shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ, ni ewiemɔi lɛ hu shɛɔ jeŋ naagbeehe.”—Lala 19:2, 5.
2 Ŋwɛi ni Yehowa bɔ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ jajeɔ enunyam lɛ etsɔɔ shwaneshwane kɛ nyɔɔŋnyɔɔŋ, ní anuuu sanejajemɔ ko lɛ, anuuu wiemɔ ko, ni anuuu gbee ko hu. Adebɔɔ jajeɔ Nyɔŋmɔ anunyam lɛ etsɔɔ be fɛɛ be, ni susumɔ ni aaasusu nɛkɛ odaseyeli ni anuuu gbee ko yɛ mli ni jijeɔ kɛyaa “shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ” lɛ he koni enɔ bii fɛɛ ana lɛ haa mɔ diɛŋtsɛ naa akɛ ejeee mɔ ko. Kɛlɛ, odase ni adebɔɔ yeɔ yɛ dioofeemɔ mli lɛ pɛ kɛkɛ faaa. Aawo adesai anɔkwafoi hewalɛ koni amɛkɛ gbee ni jijeɔ afata he. Lalatsɛ ko ni atsɔɔɔ egbɛi lɛ wie wiemɔi ni jɛ mumɔŋ nɛɛ etsɔɔ jálɔi anɔkwafoi akɛ: “Nyɛkɛ anunyam kɛ hewalɛ ahaa Yehowa! Nyɛkɛ anunyam ni sa Yehowa gbɛi lɛ ahaa lɛ.” (Lala 96:7, 8) Mɛi ni kɛ Yehowa yɔɔ wekukpaa ni mli wa lɛ amii shɛɔ amɛhe akɛ amɛkɛ nakai ŋaawoo lɛ aaatsu nii. Shi kɛlɛ, mɛni fata anunyam ni akɛaaha Nyɔŋmɔ lɛ he?
Adebɔɔ Gbaa Nyɔŋmɔ Anunyam Lɛ!
8 David saa tsɔɔ Yehowa adebɔɔ nii kroko ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ mli akɛ: “Eshi buu yɛ jɛi [atatu lɛ mli] ehã hulu; ni etamɔ ayemforowu ni jeɔ epia mli jeɔ kpo, emli filiɔ lɛ tamɔ ekãalɔ ni yaa ayada foi yɛ tempɔŋ lɛ nɔ. Ejeɔ yɛ ŋwɛi naagbeehe kome, ni ebɔleɔ shi kɛyaa enaagbeehe kroko lɛ, ni nɔ ko nɔ ko eteee ehe kɛjɛɛɛ elatsaa lɛ naa.”—Lala 19:5-7.
9 Kɛ́ akɛ hulu lɛ to ŋulamii krokomɛi ahe lɛ, edalɛ kã teŋ. Kɛlɛ, eji ŋulami ko ni sa kadimɔ waa, ni ehaa shibɔlemɔ ŋulamii ni bɔleɔ ehe lɛ feɔ bibioo kwraa. Wolo ko kɛɛ akɛ etsiimɔ ji “tɔn akpekpei toi akpekpei toi akpekpei toi akpei 2”—ni etsiimɔ lɛ ji hulu ŋulamii akuu lɛ tsiimɔ oha mlijaa 99.9! Enigbalamɔ hewalɛ lɛ haa shikpɔŋ lɛ bɔleɔ ehe yɛ ekɛ hulu lɛ teŋ jɛkɛmɔ ni ji kilomitai akpekpei 150, ni etsiii ehe kɛyaa sɛɛ loo ni eeetsi kɛbɛŋkɛ. Hulu lɛ hewalɛ akpekpe toi akpe kome lɛ mli fã pɛ shɛɔ wɔshibɔlemɔ ŋulami lɛ nɔ, shi no fa bɔ ni sa ni aaaha ahi wala mli.
10 Lalatsɛ lɛ wie hulu lɛ he yɛ abɛbuaŋ, ni efee he mfoniri akɛ eji “ekãalɔ” ni joɔ foi kɛjɛɔ shikpɔŋ naagbeehe kome kɛyaa naagbeehe kroko lɛ yɛ gbi lɛ mli, ni ekuɔ esɛɛ kɛyaa “buu” lɛ mli kɛ́ je na. Kɛ́ odamɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ni ookwɛ ní nakai ŋulami kpeteŋkpele lɛ miinyɔ shi kɛmiiya naagbeehe kroko lɛ, efeɔ tamɔ nɔ ni eeya “buu” mli koni eyajɔɔ ehe. Yɛ leebi mli lɛ, efeɔ tamɔ nɔ ni ejeɔ kpo trukaa, ni ekpɛlɛɔ nyɛramnyɛram ‘tamɔ ayemforowu ni jeɔ epia mli jeɔ kpo.’ Ákɛ tookwɛlɔ lɛ, David le bɔ ni fɛ̃i yeɔ mɔ waa diɛŋtsɛ nyɔɔŋ. (1 Mose 31:40) Ekaiɔ bɔ ni hulu la lɛ haa egbɔmɔtso kɛ he ni eyɔɔ lɛ he dɔɔ la oya lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, etɔɔɔ hulu lɛ yɛ “gbɛ ni efãa” kɛjɛɔ boka kɛyaa anai lɛ mli, shi moŋ etamɔ “ekãalɔ,” ni efee klalo akɛ eeeje egbɛfãa lɛ shishi ekoŋŋ.
The Wonders of Creation Reveal God’s Glory
“Nyɛkwɛa” Yehowa Ninenaa Nitsumɔi Lɛ: Yesu wo wɔ hewalɛ akɛ ‘wɔkwɛ ŋwɛi loofɔji lɛ’ ní ‘wɔjwɛŋ ŋanɔ fɔfɔii lɛ ahe.’ (Mat. 6:26, 28) Nakai feemɔ baaha wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa, ebaaha wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ wɔ-Bɔlɔ lɛ mli, ni ebaaha wɔhiɛ asɔ Yehowa nilee, ehewalɛ ni ekɛhereɔ mɛi ayiwala lɛ, kɛ esuɔmɔ lɛ waa. No hewɔ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni oooha je nɛŋ nibii agbala ojwɛŋmɔ lɛ, ŋɔɔ be ni obɔ mɔdɛŋ okwɛ Yehowa adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ, ni ojwɛŋ nɔ ni nibii nɛɛ kɛɔ wɔ yɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ he lɛ nɔ.—Lala 19:2.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Obaanyɛ ‘Ojie Subaŋ Momo Lɛ Yɛ Ohe’
10 Hemɔ oye akɛ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anɔ bɛ. Wɔnáa nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa kɛɔ wɔ akɛ wɔfee lɛ he sɛɛ. Mɛi ni hiɔ shi yɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi anaa lɛ náa miishɛɛ, shihilɛ ejeee amɛtsine, ni amɛnuuu he akɛ amɛbɛ nɔ ko mli hu. (Lala 19:7-11) Shi mɛi ni ehiii shi yɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi anaa lɛ kɛ amɛhe woɔ heloo lɛ nitsumɔi lɛ amli, ni amɛpiŋɔ waa. Naa nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Elie lɛ niiashikpamɔ ni tsɔɔ nakai. Elie fɔlɔi ji Yehowa Odasefoi, ni amɛtsɔse lɛ ni esumɔ Yehowa. Shi yɛ eblahiiaŋ lɛ, ekɛ nanemɛi gbohii yabɔ. Ekɛ wii kɛ ehenɔi lɛ bɔi nitsumɔ, ekɛ ehe wo jeŋba sha mli, ni ebɔi juu. Elie kɛɛ ebayɔse akɛ nɔ ko fioo nɔŋŋ lɛ, kɛkɛ lɛ emli efu waa, ni ekɛ mɛi nɔɔ. Ewie akɛ: “Kɛ́ makɛɛ lɛ, mifee nibii fɛɛ ni mile akɛ esaaa akɛ Kristofonyo feɔ.” Shi Elie hiɛ kpaaa nibii ni ekase yɛ egbekɛbiiashi lɛ anɔ. Ebɔi Biblia lɛ kasemɔ ekoŋŋ, emia ehiɛ ekpa nibii gbohii ni efeɔ lɛ, ni yɛ afi 2000 lɛ, abaptisi lɛ. Kɛjɛ be ni Elie kɛ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ bɔi nitsumɔ nɛɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ená he sɛɛ? Ewie akɛ: “Amrɔ nɛɛ, miyɛ toiŋjɔlɛ kɛ henilee kpakpa.” Niiashikpamɔ nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, mɛi ni kɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi tsuuu nii lɛ yeɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe awui. Shi Yehowa efee klalo akɛ ebaaye ebua mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ po ni amɛtsake.
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
Mɛni Hewɔ Esoro Bɔ Ni Yehowa Odasefoi Feɔ Nuŋtsɔ Lɛ Gbɛkɛ Niyeli Lɛ Yɛ Jamɔi Krokomɛi Lɛ Anɔ Lɛ He Lɛ?
ijwfq 45
Mɛni Hewɔ Esoro Bɔ Ni Yehowa Odasefoi Feɔ Nuŋtsɔ Lɛ Gbɛkɛ Niyeli Lɛ Yɛ Jamɔi Krokomɛi Lɛ Anɔ Lɛ He Lɛ?
Wɔyeɔ Nuŋtsɔ Gbɛkɛ Niyeli lɛ kaimɔ gbi jurɔ lɛ, ni atsɛɔ lɛ hu akɛ “Naagbee Niyeli,” kɛ Yesu Gbele lɛ Kaimɔ lɛ taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ pɛpɛɛpɛ. (1 Korintobii 11:20; King James Version) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, jamɔi komɛi anifeemɔi kɛ hemɔkɛyelii yɛ nifeemɔ nɛɛ gbɛfaŋ lɛ damɔɔɔ Biblia lɛ nɔ.
Yiŋtoo ni Yɔɔ Sɛɛ
Yiŋtoo ni yɔɔ Nuŋtsɔ Gbɛkɛ Niyeli lɛ gbi jurɔ lɛ sɛɛ ji koni akɛkai Yesu, ni wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ afɔle ni eshã yɛ wɔhe lɛ. (Mateo 20:28; 1 Korintobii 11:24) Nifeemɔ nɛɛ jeee naakpɛɛ nɔ ko (sacrament) loo jamɔŋ nifeemɔ ko ni jɔɔ mɛi loo etsumɔɔ mɛi ahe eshai. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, jeee jamɔŋ kusumii nifeemɔ ko nɔ adamɔɔ akɛ wɔhe eshai faa wɔ, moŋ lɛ hemɔkɛyeli yɛ Yesu mli.—Romabii 3:25; 1 Yohane 2:1, 2.
Shii Enyiɛ Esa akɛ Afee?
Yesu fã esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛye Nuŋtsɔ Gbɛkɛ Niyeli gbi jurɔ lɛ, shi etsɔɔɔ shiiabɔ ni esa akɛ amɛfee. (Luka 22:19) Mɛi komɛi susuɔ akɛ esa akɛ afee lɛ daa nyɔɔŋ, mɛi krokomɛi hu feɔ lɛ daa otsi, daa gbi, shiiabɔ yɛ gbi kome mli, loo be fɛɛ be ni mɔ ko nuɔ he akɛ esa akɛ eye lɛ. Kɛ̃lɛ, naa otii komɛi ni esa akɛ asusu he.
Yesu to Nuŋtsɔ Gbɛkɛ Niyeli lɛ shishi yɛ gbi ni Yudafoi lɛ kɛyeɔ Hehoo lɛ nɔ, egbo sɛɛ mli yɛ gbi lɛ mli nɔŋŋ. (Mateo 26:1, 2) Enɛ baaa lɛ kɛkɛ. Ŋmalɛi lɛ kɛ afɔle ni Yesu kɛ ehe basha lɛ to Hehoo gwantɛŋbi lɛ he. (1 Korintobii 5:7, 8) Ayeɔ Hehoo lɛ shi kome daa afi. (2 Mose 12:1-6; 3 Mose 23:5) Nakai nɔŋŋ esa akɛ afee Yesu gbele lɛ Kaimɔ lɛ, mra beiaŋ Kristofoi lɛ ye lɛ shi kome daa afi, ni Yehowa Odasefoi nyiɛɔ Biblia nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ sɛɛ.
Deet kɛ be
Jeee akɛ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee efɔ̃ shi lɛ hãa anaa shii abɔ ni esa akɛ afee Kaimɔ lɛ kɛkɛ, shi ehãa anaa deet kɛ be hu ni esa akɛ aye Kaimɔ gbi jurɔ lɛ. Biblia lɛ tsɔɔ mli akɛ, eje nifeemɔ nɛɛ shishi yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. be ni hulu enyɔ shi sɛɛ. (Mateo 26:18-20, 26) Daa afi lɛ, wɔyeɔ Kaimɔ gbi jurɔ nɛɛ, ni wɔfeɔ lɛ taakɛ mra beiaŋ Kristofoi lɛ fee lɛ nɔŋŋ.
Eyɛ mli akɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. gbee Sohaa moŋ, shi daa afi lɛ, Kaimɔ gbi jurɔ lɛ baanyɛ agbee gbi kroko nɔ yɛ otsi lɛ mli. Wɔkɛ gbɛ ni atsɔ nɔ yɛ Yesu beiaŋ ni ana gbi nɔ ni Nisan 14 gbeɔ nɔŋŋ tsuɔ nii kɛleɔ gbi nɔ ni ebaagbee yɛ afi lɛ mli, jeee bɔ ni atsɔɔ ŋmɛnɛ beiaŋ Yudafoi akalanda lɛ nɔ abuɔ lɛ lɛ.
Aboloo kɛ wain lɛ
Yɛ kaimɔ ni Yesu to shishi lɛ mli lɛ, aboloo kɛ wain ni shwɛ yɛ Hehoo niyeli lɛ shishi lɛ ji nɔ ni ekɛtsu nii. (Mateo 26:26-28) Wɔnyiɛɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ ŋmɛnɛ, wɔkɛ ma ni eshako loo nibii tamɔ nakai ni akɛ nɔ ko futuko lɛ shãa aboloo lɛ, ni wɔkɛ wain tsuru ni afutuko mli loo wain ni akɛ ŋɔɔmɔ ko loo nibii tamɔ nakai woko mli lɛ yeɔ Kaimɔ gbi jurɔ lɛ.
Jamɔi loo sɔlemɔi komɛi kɛ aboloo ni akɛ masha loo nibii tamɔ nakai lɛ fee lɛ yeɔ gbi jurɔ nɛɛ, shi yɛ Biblia lɛ mli lɛ, bei pii lɛ akɛ masha loo nibii ni tamɔ nakai lɛ damɔɔ shi kɛhãa fitemɔ loo nɔ ko ni ehiii. (Luka 12:1; 1 Korintobii 5:6-8; Galatiabii 5:7-9) No hewɔ lɛ, ja aboloo ni akɛ nɔ ko ni eshako loo nibii tamɔ yeast kɛ ehenɔi futuko lɛ lɛ shã lɛ ji aboloo ni sa kɛhã Kristo gbɔmɔtso ni esha ko kwraa bɛ he lɛ. (1 Petro 2:22) Nifeemɔ ko hu ni Biblia lɛ fiii sɛɛ lɛ ji wain ni akɛ ŋɔɔmɔi kɛ nibii tamɔ nakai ewo mli ni akɛyeɔ gbi jurɔ lɛ. Jamɔi komɛi feɔ nakai yɛ susumɔi ni ejaaa ni amɛhiɛ yɛ dãa he lɛ hewɔ.—1 Timoteo 5:23.
Aboloo kɛ wain lɛ ji okadi nibii kɛkɛ, jeee heloo kɛ lá diɛŋtsɛ
Aboloo kɛ wain tsuru lɛ ji okadii ni damɔ shi kɛhã Kristo heloo lɛ kɛ egbɔmɔtso lɛ. Aboloo kɛ wain lɛ tsakeee kɛtsɔɔɔ Kristo heloo diɛŋtsɛ loo elá diɛŋtsɛ, ni akɛfutuuu eheloo lɛ loo elá lɛ taakɛ mɛi komɛi susuɔ akɛ eji lɛ. Susumɔ Ŋmalɛ naa nɔdaamɔnɔ kɛhã shishinumɔ nɛɛ he okwɛ.
● Eji Yesu fã ekaselɔi akɛ amɛnu elá kulɛ, no baatsɔɔ akɛ eku Nyɔŋmɔ mla ni kɛɔ akɛ akaye lá lɛ mli. (1 Mose 9:4; Bɔfoi 15:28, 29) Kɛ̃lɛ, Yesu ewieŋ nakai, ejaakɛ efaŋ mɛi koni amɛku Nyɔŋmɔ mla ni tsɔɔ bɔ ni lá ji krɔŋkrɔŋ lɛ mli kɔkɔɔkɔ.—Yohane 8:28, 29.
● Eji Yesu kaselɔi, ni ji ebɔfoi lɛ nuɔ Yesu lá diɛŋtsɛ kulɛ, ekɛŋ akɛ ‘abaafɔse elá ashwie shi,’ ni no tsɔɔ akɛ be ni ewie lɛ ekɛ ewala eshako afɔle lɛ.—Mateo 26:28.
● Yesu kɛ ewala shã afɔle “shi kome nyɔŋlo.” (Hebribii 9:25, 26) No hewɔ lɛ, kɛ́ aboloo lɛ kɛ wain lɛ tsakeɔ etsɔɔ Yesu heloo kɛ lá be ni ayeɔ Nuŋtsɔ Gbɛkɛ Niyeli gbi jurɔ lɛ, belɛ mɛi ni kɛ amɛhe woɔ mli lɛ miishã afɔle lɛ ekoŋŋ ji no.
● Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛfea enɛ kɛkaia mi,” ekɛɛɛ akɛ “akɛ lɛ ashã afɔle.”—1 Korintobii 11:24.
Mɛni ni heɔ amɛyeɔ akɛ aboloo lɛ kɛ wain lɛ tsakemɔ ebatsɔɔ Yesu heloo kɛ egbɔmɔtso diɛŋtsɛ lɛ kɛ tsɔɔmɔ nɛɛ damɔɔ bɔ ni mɛi komɛi tsɔɔ Biblia mli ŋmalɛi komɛi ashishi amɛhã lɛ anɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Biblia shishitsɔɔmɔi babaoo amli lɛ, aŋma akɛ Yesu wie wain lɛ he akɛ: “Enɛ ji milá.” (Mateo 6:28) Kɛ̃lɛ, abaanyɛ atsɔɔ nɔ ni Yesu kɛɛ lɛ shishi akɛ: “Enɛ damɔ shi kɛhã milá,” “Enɛ ji okadi kɛhã milá,” aloo “Enɛ feɔ milá he mfoniri.” Taakɛ efɔɔ feemɔ, no beiaŋ lɛ Yesu kɛ nɔ ni ewieɔ lɛ miitsu nii akɛ nɔkwɛmɔnɔ.—Mateo 13:34, 35.
Namɛi yeɔ aboloo lɛ, ni amɛnuɔ wain lɛ?
Kɛ́ Yehowa Odasefoi miiye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛ Niyeli lɛ kaimɔ gbi jurɔ lɛ, amɛteŋ mɛi fioo ko pɛ yeɔ aboloo lɛ, ni amɛnuɔ wain lɛ. Mɛni hewɔ ebaa lɛ nakai?
Yesu lá ni efɔse eshwie shi lɛ to “kpaŋmɔ hee ko” shishi, ni no baye kpaŋmɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ blema Israel maŋ lɛ fee lɛ najiaŋ. (Hebribii 8:10-13) Mɛi ni yɔɔ nakai kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ ji mɛi ni yeɔ okadifeemɔ aboloo lɛ, ni amɛnuɔ wain lɛ. Jeee Kristofoi fɛɛ yɔɔ nakai kpaŋmɔ lɛ mli, ja “mɛi ni” Nyɔŋmɔ eje gbɛ ‘etsɛ amɛ’ yɛ gbɛ krɛdɛɛ lɛ nɔ lɛ pɛ. (Hebribii 9:15; Luka 22:20) Nɛkɛ mɛi nɛɛ baafata Kristo he kɛye nɔ yɛ ŋwɛi, ni Biblia lɛ kɛɔ akɛ mɛi 144,000 pɛ yɔɔ hegbɛ nɛɛ.—Luka 22:28-30; Kpojiemɔ 5:9, 10; 14:1, 3.
Yɛ “tooku bibioo” ni ji asafo kuu bibioo ni kɛ Kristo baaye nɔ nɛɛ sɛɛ lɛ, wɔteŋ mɛi babaoo yɛ hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaafata “asafoku kpele ko” ni baaná naanɔ wala yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he. (Luka 12:32; Kpojiemɔ 7:9, 10) Wɔteaŋ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ yeee Kaimɔ okadii lɛ eko, moŋ lɛ wɔfataa he kɛdaa Nyɔŋmɔ shi yɛ afɔle ni Yesu bashã kɛhã wɔ lɛ hewɔ.—1 Yohane 2:2.
MARCH 25-31
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 22
Biblia Lɛ Gba Yesu Gbele Lɛ He Saji
Amɛna Mesia Lɛ!
16 Ebaafee tamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ ekwa Mesia lɛ. (Nyɛkanea Lala 22:2.) Yɛ gbalɛ nɛɛ mlibaa naa lɛ, “[Aaafee shwane] ŋmɛji etɛ mli lɛ Yesu bo kɛ gbee walɛ ekɛɛ: ‘Eloi, Eloi, lama sabaktani?’ eshishi ji: ‘Mi-Nyɔŋmɔ, mi-Nyɔŋmɔ, mɛɛba okwa mi?’” (Mar. 15:34) Hemɔkɛyeli ni Yesu yɔɔ yɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ mli lɛ etako. Nyɔŋmɔ ŋmɛɛ Yesu he kɛha ehenyɛlɔi lɛ kɛtsɔ E-hebuu ni ejie kɛjɛ enɔ koni anyɛ aka Yesu emuuyeli lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ nɔ. Ni bɔ ni Yesu bo eha lɛ ha gbalɛ ni yɔɔ Lala 22:1 lɛ ba mli.
Amɛna Mesia Lɛ!
13 David gba akɛ abaajɛ Mesia lɛ. (Nyɛkanea Lala 22:8, 9.) Beni Yesu piŋɔ yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ lɛ, mɛi jɛ lɛ, ejaakɛ Mateo bɔ amaniɛ akɛ: “Shi mɛi ni hoɔ lɛ wie musubɔɔ wiemɔ amɛshi lɛ, ni amɛhoso amɛyitsei, ni amɛkɛɛ: Bo ní okumɔɔ sɔlemɔwe lɛ ni osaa otswaa gbii etɛ lɛ, ohereee bo diɛŋtsɛ oyiwala? kɛji Nyɔŋmɔ bi jio lɛ, jee sɛŋmɔtso lɛ nɔ okpleke shi ko!” Nakai nɔŋŋ osɔfonukpai lɛ, woloŋmalɔi lɛ, kɛ onukpai lɛ ye ehe fɛo, ni amɛkɛɛ: “Mɛi krokomɛi ayiwala ehereɔ, shi lɛ diɛŋtsɛ enɔ lɛ enyɛɛɛ ehere. Kɛji Israel maŋtsɛ lɛ ji lɛ lɛ, ha ní eje sɛŋmɔtso lɛ nɔ agbɛnɛ ekpleke shi, ni wɔɔhe lɛ wɔye. Ekɛɛ Nyɔŋmɔ nɔ ehiɛ kã: ha ní ejie lɛ ko, kɛji eyɛ ehe tsui lɛ; ejaakɛ ekɛɛ akɛ: Nyɔŋmɔ bi ji mi.” (Mat. 27:39-43) Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu jie bulɛ kpo yɛ shihilɛi nɛɛ fɛɛ mli. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po enɛ ji kɛha wɔ nɛkɛ!
Amɛna Mesia Lɛ!
14 Abaafɔ̃ Mesia lɛ atadei lɛ nɔ oshiki. Lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Amɛja mitadei lɛ amli amɛha amɛhe, ni mihebo lɛ amɛfɔ̃ nɔ oshiki.” (Lala 22:19) Nakai ji bɔ ni ebalɛ, ejaakɛ “beni [Roma asraafoi lɛ] sɛŋ [Yesu] lɛ, amɛfɔ̃ oshiki amɛkɛja etadei lɛ.”—Mat. 27:35; nyɛkanea Yohane 19:23, 24.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Bulɛ Ní Wɔɔná Wɔha Wɔhenaabuamɔi Krɔŋkrɔŋi Lɛ
7 Gbɛ̀i pɔtɛɛ yɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ wɔhenaabuamɔi lɛ. Kpee lɛ shishi ni wɔɔhi kɛlá Maŋtsɛyeli lalai lɛ ji gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔfee nakai. Akɛni áfo lalai nɛɛ babaoo tamɔ sɔlemɔ hewɔ lɛ, esa ákɛ akɛ bulɛ alá. Bɔfo Paulo tsɔɔ akɛ Yesu tsɛ́ Lala 22 lɛ mli wiemɔi ayisɛɛ ni ekɛɛ akɛ: “Matsĩ ogbɛi lɛ atã matsɔɔ minyɛmimɛi lɛ; asafo teŋ hu malá majie oyi yɛ.” (Hebribii 2:12) Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔtara shi dani sɛinɔtalɔ lɛ atsɔɔ lala ni akɛbaaje kpee lɛ shishi, ní wɔjwɛŋ lala lɛ mli wiemɔi lɛ hu anɔ beni wɔláa lɛ. Eba ákɛ kɛ́ wɔmiilá lɛ, wɔbaajie henumɔi ni lalatsɛ lɛ ná lɛ nɔŋŋ eko kpo, mɔ ni ŋma akɛ: “Mada Yehowa shi kɛ mitsui fɛɛ yɛ jalɔi agwabɔɔ kɛ asafo lɛ mli.” (Lala 111:1) Hɛɛ, lalai ni wɔláa kɛjieɔ Yehowa yi lɛ ji yiŋtoo kpakpa kome hewɔ ni esa akɛ wɔyashɛ kpeei ashishi mra ni wɔmɛ hu kɛyashi beni abaakpa.
Jiemɔ Yehowa yi ‘yɛ Asafo lɛ Teŋ’
Ŋmɛnɛ, taakɛ eji yɛ bei ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, atoɔ gbɛjianɔi koni aŋkroaŋkroi ni amɛji heyelilɔi ajaje amɛhemɔkɛyeli lɛ ‘yɛ asafo lɛ teŋ.’ Hegbɛ kome ni yɔɔ kɛha mɔ fɛɛ mɔ ji ní abaaha saji ni abiɔ toibolɔi yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ ahetoo. Nyɛkahaa wɔbua sɛɛnamɔi ni baanyɛ ajɛ saji ahetoohamɔ mli aba lɛ akɛ eji nɔ ko bibioo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, saji ahetoohamɔi ni tsɔɔ bɔ ni afeɔ ayeɔ naagbai anɔ loo akwáa naagbai lɛ woɔ wɔnyɛmimɛi lɛ afaishitswaa akɛ amɛkɛ Biblia mli shishitoo mlai baatsu nii lɛ mli hewalɛ. Saji ahetoohamɔi ni gbálaa Biblia mli ŋmalɛi ni atsɛ yisɛɛ ni aŋmalako amɛmli wiemɔi lɛ amli, loo egbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa saji ni nine shɛ nɔ kɛtsɔ mɔ diɛŋtsɛ niiamlitaomɔ nɔ lɛ baanyɛ awo mɛi krokomɛi hewalɛ koni amɛná nikasemɔ sui kpakpai.
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
Mɛɛ Gbɛ Nɔ Biblia Mli Gbalɛi Baanyɛ Ahã Ohemɔkɛyeli Mli Awa?
Ná Nɔmimaa Akɛ Anɔkwale Lɛ Mli Oyɔɔ Lɛ
14 Nibii ni hãa wɔhemɔkɛyeli mli waa lɛ ateŋ ekome ni he hiaa waa ji, gbalɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ. Yɛ gbalɛi ni kɔɔ “naagbee gbii lɛ” ahe lɛ asɛɛ lɛ, mɛɛ gbalɛi krokomɛi okase ni ehã ohemɔkɛyeli lɛ mli ewa? (2 Tim. 3:1-5; Mat. 24:3, 7) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani obaanyɛ otsɔɔ gbalɛi ni yɔɔ Daniel yitso 2 loo Daniel yitso 11 lɛ ateŋ nɔ ni eba mli momo kɛ nɔ ni miiba mli amrɔ nɛɛ? Kɛ́ ohemɔkɛyeli lɛ damɔ nibii ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔ lɛ, ebaawa akɛ kɛ́ okɛ naagba ko kpe lɛ, ohemɔkɛyeli lɛ mli baagbɔjɔ. Susumɔ wɔnyɛmimɛi ni awa amɛ yi waa yɛ Germany be ni awuɔ Jeŋ Ta II lɛ ahe okwɛ. Eyɛ mli akɛ no mli lɛ, jeee gbalɛi fɛɛ ni kɔɔ naagbee gbii lɛ ahe lɛ amɛnuɔ shishi moŋ, shi amɛná hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ nɔ ni Biblia lɛ ewie lɛ baaba mli.
15 Be ni Nazi nɔyeli lɛ yeɔ nɔ yɛ Germany lɛ, amɛmɔmɔ wɔnyɛmimɛi akpei abɔ ni amɛkɛ amɛ tee yiwalɛ nsarai amli. Hitler, ni ji Nazi nɔyeli lɛ hiɛnyiɛlɔ lɛ, kɛ nakai nɔyeli lɛ mli onukpai lɛ ateŋ mɔ kome ni atsɛɔ lɛ Heinrich Himmler lɛ taooo Yehowa Odasefoi kwraa. Nyɛmi yoo ko bɔ amaniɛ akɛ, be ko lɛ, Himmler kɛɛ nyɛmimɛi yei ni yɔɔ yiwalɛ nsara ko mli lɛ akɛ: “Kɛ́ nyɛkɛɛ nyɛ-Yehowa lɛ miiye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ, nyɛsane ni. Shi yɛ shikpɔŋ nɔ biɛ lɛ, wɔ wɔyeɔ nɔ! Wɔbaatsɔɔ nyɛ nɔ ko naa, koni akwɛ akɛ wɔ kɛ nyɛ lɛ, namɛi ahe wa!” Mɛni ye ebua wɔnyɛmimɛi lɛ ni amɛnyɛ amɛhiɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ mli?
16 Wɔnyɛmimɛi ni hi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ le akɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ bɔi nɔyeli yɛ afi 1914. No hewɔ lɛ, efeee amɛ naakpɛɛ akɛ aawa amɛ yi waa. Kɛ̃lɛ, amɛhe amɛye kɛ amɛtsui fɛɛ akɛ, Hitler nyɛŋ abule anɔkwa jamɔ shishi kɔkɔɔkɔ, ni asaŋ, enɔyeli lɛ nyɛŋ abutu Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ, ejaakɛ adesa nɔyeli ko bɛ ni baanyɛ atsĩ Nyɔŋmɔ naa koni eyiŋtoo lɛ akaba mli. Wɔnyɛmimɛi lɛ ná nɔmimaa akɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Hitler nɔyeli lɛ baagbee shi.
17 Ani nibii tee lɛ bɔ ni amɛhe amɛye lɛ? Hɛɛ. Eyeee be ko ni Nazi nɔyeli lɛ gbee shi. Agbɛnɛ lɛ, baakwɛ Heinrich Himmler, nuu lɛ ni kɛɛ “yɛ shikpɔŋ nɔ biɛ lɛ, wɔ wɔyeɔ nɔ” lɛ, ni eejo foi koni akagbe lɛ! Ehe ni eyabaaa nii lɛ, ekɛ nyɛmimɛi ni awo amɛ tsuŋ lɛ ateŋ mɔ kome ni atsɛɔ lɛ Nyɛminuu Lübke lɛ kpe, ni eyoo lɛ. Himmler hao. Ebi wɔnyɛmi nuu lɛ akɛ: “No hewɔ lɛ, Biblia Kaselɔ, bianɛ lɛ, te nibii baaya lɛ tɛŋŋ?” Nyɛminuu Lübke hã ele akɛ, Yehowa Odasefoi le jeeŋmɔ akɛ, Nazi nɔyeli lɛ baagbee shi ni Yehowa baahere ewebii lɛ ayiwala. Eji be ko ni eho lɛ kulɛ, Himmler baawie babaoo. Shi agbɛnɛ lɛ, naa lɛ damɔ shi ni enyɛɛɛ etswa esɛŋ. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, egbe ehe. Mɛni wɔkaseɔ yɛ sane nɛɛ mli? No ji akɛ, kɛ́ wɔkase Biblia lɛ kɛ gbalɛi ni yɔɔ mli lɛ, wɔhemɔkɛyeli lɛ mli baawa, ni wɔbaafi shi shiŋŋ kɛ́ awa wɔ yi po.—2 Pet. 1:19-21.
APRIL 1-7
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 23-25
“Yehowa Ji Tookwɛlɔ Ni Kwɛɔ Minɔ”
w11 5/1 31 kk. 3
“Yehowa Ji Tookwɛlɔ Ni Kwɛɔ Minɔ”
Yehowa nyiɛɔ egwantɛŋi lɛ ahiɛ. Kɛ́ gwantɛŋi akuu ko bɛ tookwɛlɔ lɛ, ewaaa akɛ amɛbaalaaje. Nakai nɔŋŋ wɔ hu, ja atsɔɔ wɔ gbɛ dani wɔbaana gbɛ ni ja yɛ shihilɛ mli. (Yeremia 10:23) David gbala mli akɛ, Yehowa tsɔɔ ewebii lɛ gbɛ kɛyaa “lɛɛhei ni jwɛi fɔ yɔɔ jɛmɛ” kɛ “hejɔɔmɔhei ni nui yɔɔ jɛmɛ.” Enyiɛɔ amɛhiɛ “kɛtsɔɔ jalɛ gbɛi anɔ.” (Lala 23:2, 3) Nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ tookwɛmɔ he nɛɛ hãa wɔnaa akɛ wɔbaanyɛ wɔhe Nyɔŋmɔ wɔye. Kɛ́ wɔhã mumɔ lɛ tsɔɔ wɔ gbɛ kɛtsɔ saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔ lɛ, wɔtsui baanyɔ wɔmli yɛ shihilɛ mli, wɔhe baajɔ wɔ, ni wɔbaafee shweshweeshwe.
w11 5/1 31 kk. 4
“Yehowa Ji Tookwɛlɔ Ni Kwɛɔ Minɔ”
Yehowa buɔ egwantɛŋi lɛ ahe. Kɛ́ gwantɛŋi bɛ tookwɛlɔ lɛ, amɛtsui fãa ni amɛjijaa. Yehowa kɛɔ ewebii lɛ akɛ esaaa akɛ amɛsheɔ gbeyei; kɛ́ amɛnyiɛ “jɔɔ voo ni mli ewo duŋ kpii mli,” ni tsɔɔ akɛ amɛkɛ shihilɛ ni mli wa waa po miikpe lɛ, esaaa akɛ amɛsheɔ gbeyei. (Lala 23: 4) Yehowa kwɛɔ amɛnɔ, ni efee klalo akɛ ebaaye ebua amɛ. Ebaanyɛ ehã mɛi ni jáa lɛ lɛ hiɛshikamɔ kɛ hewalɛ ni he baahia amɛ lɛ ni amɛnyɛ amɛdamɔ kai anaa.—Filipibii 4:13; Yakobo 1:2-5.
w11 5/1 31 kk. 5
“Yehowa Ji Tookwɛlɔ Ni Kwɛɔ Minɔ”
Yehowa lɛɔ egwantɛŋi lɛ. Gwantɛŋi kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ amɛtookwɛlɔ lɛ nɔ koni etao niyenii ehã amɛ. Wɔ hu ja Nyɔŋmɔ etsɔɔ wɔ gbɛ dani wɔtsui baanyɔ wɔmli yɛ shihilɛ mli. (Mateo 5:3) Yehowa hãa mɔ nɔ waa, no hewɔ lɛ eŋmɛɔ wɔ okpɔlɔ kɛ enɔ niyenii ni ŋɔɔŋɔi babaoo. Wɔmiida lɛ shi babaoo yɛ enɛ hewɔ. (Lala 23:5) Mfonirifeemɔŋ niyenii nɛɛ ekomɛi ji Biblia lɛ kɛ nibii ni akɛkaseɔ Biblia lɛ, tamɔ wolo ni okaneɔ nɛɛ ni waa wɔ koni wɔna nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ bɔ wɔ, kɛ bɔ ni wɔbaafee wɔná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Okɛ Otsui Fɛɛ Asumɔ Jalɛ
YEHOWA tsɔɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ekpalaa ewebii lɛ kɛtsɔɔ “jalɛ gbɛi anɔ.” (Lala 23:3) Shi akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ wɔgbaa afã yɛ nakai gbɛ lɛ nɔ. Ebiɔ mɔdɛŋbɔɔ kɛ hiɛmiamɔ dani wɔbaanyɛ wɔfee nɔ ni ja ekoŋŋ. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔye omanye? Taakɛ Yesu fee lɛ, esa akɛ wɔsumɔ akɛ wɔbaafee nɔ ni ja.—Nyɛkanea Lala 45:7.
2 Mɛni ji “jalɛ gbɛi” lɛ? Gbɛ ni awieɔ he yɛ biɛ lɛ tamɔ nanegbɛ leleoo ko. Yehowa jalɛ shishitoo mlai lɛ nɔ adamɔɔ ayɔseɔ “gbɛi” nɛɛ? Yɛ Hebri kɛ Hela wiemɔi amli lɛ, “jalɛ” kɔɔ nɔ ko ni yɔɔ “pɛpɛɛpɛ” he, ni etsɔɔ jeŋba he shishitoo mlai ni akɛaatsu nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Akɛni Yehowa ji “jalɛ lɛ̀ɛhe” hewɔ lɛ, ejálɔi lɛ yɛ he miishɛɛ akɛ amɛaaha etsɔɔ amɛ jeŋba he shishitoo mlai ni ja ni esa akɛ amɛkɛtsu nii.—Yer. 50:7.
3 Ja wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔkɛ wɔtsui fɛɛ baanyiɛ Nyɔŋmɔ jalɛ shishitoo mlai lɛ asɛɛ dani wɔbaasa ehiɛ jogbaŋŋ. (5 Mose 32:4) Wɔjeɔ enɛ feemɔ shishi kɛtsɔ Yehowa Nyɔŋmɔ he nii ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli lɛ nɔ. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkase ehe nii babaoo lɛ ehaa wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ lɛ daa gbi, ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha ejalɛ lɛ mli baaya nɔ awa. (Yak. 4:8) Agbɛnɛ hu, kɛ́ ehe bahia ni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ shihilɛ mli saji ni he hiaa ahe lɛ, esa akɛ wɔŋmɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ akudɔ wɔ.
APRIL 8-14
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 26-28
Nibii Ni David Fee Koni Eya Nɔ Eye Anɔkwa
Bá Ojeŋ Yɛ Emuuyeli Mli
8 David sɔle akɛ: “Yehowa, taomɔ mimli ni oka mi okwɛ; tsuumɔ misabai kɛ mitsui he!” (Lala 26:2) Sabai lɛ yɛ adesa gbɔmɔtso lɛ mligbɛ tɔ̃ɔ. Akɛ sabai lɛ tsu nii yɛ mfonirifeemɔ gbɛ nɔ kɛha mɔ mligbɛ susumɔi kɛ henumɔi. Ni mfonirifeemɔŋ tsui lɛ ji bɔ ni mɔ ko ji kwraa yɛ mligbɛ—nɔ ni kanyaa lɛ, ehenumɔi, kɛ eniiahesusumɔ. Be ni David bi ni Yehowa atao emli lɛ, esɔle koni Yehowa atao ní epɛi emligbɛ susumɔi kɛ ehenumɔi amli fitsofitso.
9 David kpa fai akɛ atsuu esabai kɛ etsui he. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsuuɔ wɔmligbɛ gbɔmɔ lɛ he yɛ? David lá akɛ: “Majie Yehowa mɔ ni womi ŋaa lɛ yi; misabai tete wieɔ tsɔɔmi nyɔɔŋ.” (Lala 16:7) Mɛni no tsɔɔ? Etsɔɔ akɛ ŋaawoo ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ bote David mligbɛ tɔ̃ɔ ni eka jɛmɛ, ni ejajeɔ emligbɛ susumɔi kɛ henumɔi. Ŋaawoo ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ baanyɛ ajaje wɔ hu wɔsusumɔi kɛ henumɔi kɛ́ wɔkɛ hiɛsɔɔ jwɛŋ ŋaawoo ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, enajiaŋdamɔlɔi lɛ, kɛ esafo lɛ ŋɔɔ lɛ nɔ, ní wɔŋmɛ gbɛ ni ehi shi yɛ wɔmligbɛ tɔ̃ɔ lɛ. Sɔlemɔ ni wɔɔsɔle daa wɔha Yehowa ni etsuu wɔhe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ baaye ebua wɔ ni wɔba wɔjeŋ yɛ emuuyeli mli.
Bá Ojeŋ Yɛ Emuuyeli Mli
12 David tsɔɔ nɔ kroko ni waje emuuyeli mli ni ehiɛ lɛ mli akɛ: “Mikɛ yakayaka gbɔmɛi tarako shi, ni mikɛ osatofoi hu ebɔko. Minyɛɔ efɔŋfeelɔi agwabɔɔ lɛ, ni mikɛ mɛi fɔji hu taraaa shi.” (Lala 26:4, 5) David kɛ mɛi fɔji taraaa shi. Ená nyɛ̃ɛ kɛha naanyobɔɔ fɔŋ.
13 Ni wɔ hu? Ani wɔkpooɔ akɛ wɔkɛ yakayaka gbɔmɛi aaabɔ kɛtsɔ tɛlivishiŋ, vidio, sinii, kɛ Internet nɔ nifeemɔi, loo kɛtsɔ gbɛ̀i krokomɛi anɔ? Ani wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ osatofoi ahe? Mɛi komɛi ni wɔkɛ amɛ yaa skul loo wɔkɛ amɛ tsuɔ nii lɛ baanyɛ akwa afee amɛhe wɔnanemɛi koni amɛnyɛ amɛkɛlaka wɔ. Ani wɔsumɔɔ diɛŋtsɛ akɛ wɔkɛ mɛi ni enyiɛɛɛ Nyɔŋmɔ anɔkwale lɛ mli lɛ abɔ gbagbalii? Eyɛ mli akɛ hemɔkɛyeli kwalɔi kɛɔ akɛ amɛyeɔ anɔkwa moŋ, shi ekolɛ amɛkɛ amɛyiŋtoo akɛ amɛaagbala wɔ kɛjɛ Yehowa sɔɔmɔ he lɛ baatee wɔ. Ni kɛ́ mɛi komɛi yɛ Kristofoi asafo lɛ mli ni amɛbaa jeŋbai srɔtoi enyɔ hu? Amɛ hu osatofoi ji amɛ. Jayson, ni amrɔ nɛɛ esɔmɔɔ akɛ asafoŋ sɔɔlɔ lɛ ná nanemɛi ni tamɔ nakai be ni eji oblanyo. Ewie yɛ amɛhe akɛ: “Gbi ko lɛ amɛteŋ mɔ kome kɛɛ mi akɛ: ‘Wɔbaanyɛ wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔsumɔ amrɔ nɛɛ, ejaakɛ wɔbaagboi dani gbɛjianɔtoo hee lɛ baaba. Wɔnuŋ he akɛ nɔ ko eŋmɛɛ wɔ.’ Nakai wiemɔ lɛ ha mihiɛ tserɛ mi. Misumɔɔɔ ni magbo kɛ́ nibii agbɛjianɔtoo hee lɛ ba.” Jayson kɛ nilee tsu nii ni ekɛ nakai nanemɛi lɛ kpa bɔɔ. Bɔfo Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛkahaa ashishiua nyɛ. Naanyobɔɔ fɔŋ fiteɔ jeŋba kpakpa.” (1 Korintobii 15:33) Kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔkɛ nanemɛi fɔji akabɔ!
Bá Ojeŋ Yɛ Emuuyeli Mli
17 Kpeebuu lɛ kɛ emli afɔleshaa latɛ lɛ ni akɛshaa afɔle lɛ ji he titri ni ajá Yehowa yɛ Israel. Be ni David jieɔ miishɛɛ ni eyɔɔ yɛ jamɔhe nɛɛ he lɛ kpo lɛ, esɔle akɛ: “Yehowa, miisumɔ owe shihilɛhe lɛ kɛ he ni onunyam lɛ hiɔ lɛ.”—Lala 26:8.
18 Ani wɔsumɔɔ akɛ wɔkpe yɛ heei ni wɔkaseɔ Yehowa he nii yɛ lɛ? Maŋtsɛyeli Asa fɛɛ Asa kɛ emli gbɛjianɔtoo kɛhaa mumɔŋ nitsɔɔmɔ ni yaa nɔ lɛ ji kpeehe kɛha jamɔ krɔŋkrɔŋ yɛ akutso lɛ mli. Kɛfata he lɛ, wɔyɛ daa afi kpokpaa wulu nɔ kpeei, kpokpaa nɔ kpeei, kɛ gbi kome kpeei krɛdɛɛi. Asusuɔ Yehowa “odasei” lɛ ahe yɛ nakai kpeei lɛ ashishi. Kɛ́ ‘wɔmiisumɔ amɛ naakpa’ lɛ, wɔbaaná he miishɛɛ akɛ wɔɔya kpeei ni wɔfee toiboo jogbaŋŋ be mli ni wɔyɔɔ jɛmɛ lɛ. (Lala 119:167) Kwɛ bɔ ni kpe ni wɔkɛ nanemɛi jálɔi ni yɔɔ wɔhilɛ kɛhamɔ he miishɛɛ, ni yeɔ kɛbuaa wɔ koni wɔya nɔ wɔba wɔjeŋ yɛ emuuyeli mli lɛ kpeeɔ lɛ haa wɔtsui nyɔɔ wɔmli ha!—Hebribii 10:24, 25.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Yehowa Jieɔ Mɛi Ni Naa Amanehulu Lɛ
15 Lalatsɛ David lá akɛ: “Kɛ́ mi diɛŋtsɛ mitsɛ kɛ minyɛ po aaashi mi lɛ, Yehowa diɛŋtsɛ baahere mi atuu.” (Lala 27:10, NW) Kwɛ miishɛɛ sane ni eji akɛ wɔɔle akɛ suɔmɔ ni Yehowa yɔɔ kɛha wɔ lɛ mli kwɔ kwraa fe nɔ ni wɔfɔlɔi ni ji adesai lɛ yɔɔ kɛha wɔ lɛ! Eyɛ mli akɛ eyɛ dɔlɛ ákɛ ofɔlɔi aaashi bo ni amɛkwɛɛɛ otsiabo, amɛfee bo niseniianii, aloo amɛkpoo bo moŋ, shi nifeemɔi nɛɛ ateŋ eko kwraa nyɛɛɛ afite suɔmɔ ni Yehowa yɔɔ kɛha bo lɛ. (Romabii 8:38, 39) Ohiɛ akakpa nɔ akɛ Nyɔŋmɔ bɛŋkɛɔ mɛi ni esumɔɔ amɛ lɛ. (Yohane 3:16; 6:44) Otsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sumɔɔ bo ekɔɔɔ he eko bɔ ni adesai kɛ bo yeɔ haa!
APRIL 15-21
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 29-31
Kɛ́ Nyɔŋmɔ Tsɔse Bo Lɛ, Etsɔɔ Akɛ Esumɔɔ Bo
it-1 802 kk. 3
Hiɛ
Shihilɛ mli ni abaawie akɛ mɔ ko kɛ ‘ehiɛ etee’ mɔ ko lɛ ni baatsɔɔ shishinumɔ ni yɔɔ sɛɛ. Kɛ́ akɛɛ Yehowa kɛ ehiɛ etee mɔ ko loo maŋ ko lɛ, bei pii lɛ etsɔɔ akɛ Yehowa bɛ mɔ lɛ loo maŋ lɛ he miishɛɛ loo ewajeee amɛ dɔŋŋ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ ekolɛ mɔ lɛ loo maŋ lɛ, tamɔ Israel maŋ lɛ nɛkɛ, egbo Nyɔŋmɔ nɔ toi. (Hio 34:29; La 30:5-8; Yes 54:8; 59:2) Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, kɛ́ Yehowa hãaa sɔlemɔ ko hetoo ni eemɛ koni efee nakai yɛ lɛ diɛŋtsɛ ebe mli lɛ, akɛɔ akɛ ekɛ ehiɛ etee. (La 13:1-3) Be ni David bi Nyɔŋmɔ ni ‘ejie ehiɛ kɛje ehe eshai lɛ anɔ’ lɛ, nɔ ni etaoɔ etsɔɔ nɔŋŋ ji akɛ Nyɔŋmɔ kɛ nakai eshai lɛ ake lɛ loo etsumɔ ehe eshai lɛ.—La 51:9; okɛto La 10:11 lɛ he.
Ná Miishɛɛ Beni Omɛɔ Yehowa
Abaanyɛ akɛ bɔ ni wɔnáa Yehowa tsɔsemɔ he sɛɛ lɛ ato bɔ ni aduawa tsuɔ lɛ he. Biblia lɛ wie tsɔsemɔ ni Nyɔŋmɔ kɛhaa lɛ he akɛ: “Ewoɔ hejɔlɛ yibii ní ji jalɛ lɛ ehaa mɛi ní etsɔ nɔ ekase nɔ ko lɛ.” (Hebribii 12:11) Taakɛ bɔ ni aduawa heɔ be dani etsuɔ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔsubaŋ ni wɔɔtsake yɛ tsɔsemɔ ni Nyɔŋmɔ kɛhaa wɔ lɛ naa lɛ baahe be. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ jeŋba gbonyo ko ni wɔba ha ahe sɔɔmɔ hegbɛ ko yɛ wɔdɛŋ yɛ asafo lɛ mli lɛ, shwelɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔɔmɛ Nyɔŋmɔ lɛ baaye abua wɔ koni wɔnijiaŋ akɛje wui. Yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔná hewalɛwoo kɛjɛ David wiemɔ ni jɛ mumɔŋ nɛɛ mli akɛ: “Ejaakɛ hiŋmɛitswaa kɛkɛ emlifu lɛ hiɔ shi, shi emlihilɛ lɛ hiɔ shi ewala be fɛɛ mli; yaafo batoɔ mɔ gbɛkɛ, shi leebi lɛ miishɛɛ baa!” (Lala 30:6) Kɛ́ wɔŋmɛ wɔtsui shi, ni wɔkɛ ŋaawoo ni akɛhaa wɔ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ esafo lɛ mli lɛ tsu nii lɛ, be baashɛ ni wɔbaaná “miishɛɛ.”
Mɛni Tsɔɔ Akɛ Mɔ Ko Etsake Etsui Lɛɛlɛŋ?
18 Mɛni mɔ ko ni ashwie lɛ kɛje asafo lɛ mli lɛ baafee kɛtsɔɔ akɛ etsake etsui lɛɛlɛŋ? Esa akɛ eba asafoŋ kpeei daa ni ekɛ ŋaa ni asafoŋ onukpai lɛ wo lɛ akɛ esɔle ni ekase Biblia lɛ daa lɛ atsu nii. Agbɛnɛ hu, esa akɛ etsi ehe kɛje shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni baanyɛ ahã eyafee efɔŋ ekoŋŋ lɛ he. Esa akɛ efee nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ ni esaa ekɛ Yehowa teŋ, ni no baahã Yehowa kɛ ehe eshai lɛ ake lɛ kwraa, ni asafoŋ onukpai lɛ baahe lɛ kɛba asafo lɛ mli ekoŋŋ. Shi akɛni esoro sane fɛɛ sane hewɔ lɛ, kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ miikwɛ kɛji esa akɛ ahe mɔ ko kɛba asafo lɛ mli ekoŋŋ lɛ, amɛsusuɔ saji fɛɛ ni kɔɔ mɔ lɛ sane lɛ he lɛ he jogbaŋŋ koni amɛna yiŋ ni esa akɛ amɛkpɛ.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Lalai Awolo lɛ Mli Klɛŋklɛŋ Fã lɛ Mli Saji Otii
31:23—Awoɔ henɔwolɔ “nyɔmɔ babaoo” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nyɔmɔ he ní awieɔ yɛ Lala nɛɛ mli lɛ ji toigbalamɔ. Kɛ́ jalɔ ejeee gbɛ ni etɔ̃ lɛ, Yehowa woɔ lɛ he nyɔmɔ kɛtsɔ tsɔsemɔ ni ekɛhaa lɛ lɛ nɔ. Shi akɛni henɔwolɔ lɛ ejeee egbɛ̀i fɔji lɛ ahe hewɔ lɛ, akɛ toigbalamɔ ni naa waa woɔ lɛ nyɔmɔ.—Abɛi 11:31; 1 Petro 4:18.
APRIL 22-28
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 32-33
Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Wɔjaje Eshai Ni Yɔɔ Hiɛdɔɔ Lɛ?
Yehowa Mɔbɔnalɛ Lɛ Hereɔ Wɔ Kɛjɛɔ Nijiaŋwujee Mli
7 Kɛ wɔyeɔ fɔ akɛni wɔtɔ Nyɔŋmɔ mla lɛ nɔ babaoo hewɔ lɛ, ekolɛ ebaawa kɛha wɔ akɛ wɔɔjaje wɔhe eshai, yɛ Yehowa hiɛ po. Mɛni baanyɛ aba yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai shishi? David kpɛlɛ nɔ yɛ Lala 32 akɛ: “Beni miŋɔtee [fe ni majaje] lɛ, miwui ahe kwa yɛ mimli yɛ midaa hũumɔ hewɔ. Ejaakɛ shwane kɛ nyɔɔŋ fɛɛ lɛ, [Yehowa] onine tsii yɛ minɔ; mimli nu ŋa tamɔ bɔ ni nii amli nu ŋaa yɛ latsaa be mli lɛ.” (Kukuji 3, 4) Mɔdɛŋ ni ebɔ koni ekɛ ehe esha lɛ atee ni enyɛ ehenilee ni buɔ lɛ fɔ lɛ nɔ lɛ ha etɔ David ni egba afa lɛ. Ŋkɔmɔyeli ha ehewalɛ nɔ gbɔ aahu akɛ etsɔ tamɔ shikpɔŋ gbiŋ nɔ tso ni wala nu bɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ebaanu jwɛŋmɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ naagbai ahe. Elaaje miishɛɛ ni eyɔɔ lɛ kwraa. Kɛ wɔteŋ mɔ ko aaana ehe yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?
Nyɔŋmɔ ní ‘Ŋɔfaa Mra’
8 David ní shwa ehe lɛ kɛɛ akɛ: “Mijaje mihe esha lɛ mitsɔɔo, ni minɔsha lɛ mikɛteee. . . . Ni bo lɛ okɛ mihe esha nɔsha lɛ fa mi.” (Lala 32:5, wɔma efã ko nɔ mi.) Wiemɔ ni ji ‘okɛfa mi’ lɛ ji Hebri wiemɔ ní shishitsɔɔmɔ diɛŋtsɛ ji “awo nɔ” loo “atere” lɛ shishinumɔ. Bɔ ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ tsɔɔ “fɔyeli, nɔ̃ sha, nɔtɔmɔ” ní aaajie kɛya kwraa. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, Yehowa wó David he eshai lɛ anɔ ni etere kɛtee kwraa. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ enɛ ha fɔyeli henumɔi ní David tere lɛ ba shi kwraa. (Lala 32:3) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔná Nyɔŋmɔ ní kɛ mɛi ní taoɔ edɛŋ eshaifaa kɛtsɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli ní amɛyɔɔ lɛ nɔ lɛ ahe eshai keɔ amɛ lɛ mli hekɛnɔfɔɔ kɛmɔ shi.—Mateo 20:28.
Esha Jajemɔ ni Haa Mɔ Náa Tsamɔ
Beni David ejaje ehe esha lɛ sɛɛ, eŋmɛɛɛ ehe ehaaa henumɔ ni tsɔɔ akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ. Wiemɔi ni ekɛtsu nii yɛ lalai ni eŋma yɛ esha jajemɔi ahe lɛ tsɔɔ hejɔlɛ ni ená kɛ efai shi ni etswa akɛ ebaasɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwayeli mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ Lala 32 lɛ. Wɔkaneɔ yɛ kuku 1 lɛ mli akɛ: “Ajɔɔ mɔ ni aŋɔ enɔtɔmɔ afa lɛ, ni atsimɔ ehe esha nɔ lɛ!” Ekɔɔɔ he eko bɔ ni esha lɛ ji nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ha lɛ, miishɛɛ baanyɛ ajɛ mli kɛba kɛji mɔ ko ye anɔkwa yɛ ehe shwamɔ lɛ mli. Gbɛ kome ni abaanyɛ atsɔ nɔ ajie nɛkɛ anɔkwayeli nɛɛ kpo yɛ ji kɛtsɔ kpɛlɛmɔ ni mɔ aaakpɛlɛ sɔ̃ ni jɛɔ enifeemɔi amli kɛbaa lɛ nɔ, taakɛ David fee lɛ. (2 Samuel 12:13) Ebɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaabu ehe bem yɛ Yehowa hiɛ loo ni ebaabɔ mɔdɛŋ koni eshwa mɛi krokomɛi. Kuku 5 lɛ kɛɛ akɛ: “Mijaje mihe esha mitsɔɔo, ni minɔsha lɛ mikɛteee. Mikɛɛ akɛ: Majaje minɔtɔmɔ matsɔɔ Yehowa! Ni bo lɛ okɛ mihe esha nɔsha lɛ fa mi.” Esha jajemɔ ni jɛ anɔkwayeli mli lɛ kɛ hejɔlɛ baa, bɔni afee ni mɔ ko henilee akaya nɔ eehao lɛ yɛ tsutsu tɔmɔi komɛi ahewɔ.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Lalai Awolo lɛ Mli Klɛŋklɛŋ Fã lɛ Mli Saji Otii
33:6—Mɛni ji Yehowa daaŋ “mumɔ lɛ”? Mumɔ nɛɛ ji Nyɔŋmɔ nifeemɔ hewalɛ loo mumɔ krɔŋkrɔŋ ní etsɔ nɔ ebɔ ŋwɛi ni wɔnaa lɛ. (1 Mose 1:1, 2) Awie he akɛ edaaŋ mumɔ ejaakɛ taakɛ bɔ ni kɔɔyɔɔ ni jɛɔ mɔ daaŋ lɛ nyɛɔ eyaa shɔŋŋ lɛ, nakai nɔŋŋ abaanyɛ atsu mumɔ nɛɛ ni eyatsu nɔ ko ni yɔɔ shɔŋŋ he nii.
APRIL 29–MAY 5
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 34-35
‘Jiemɔ Yehowa Yi Be Fɛɛ Be’
Nyɛhaa Wɔ Fɛɛ Wɔwóa Yehowa Gbɛi Lɛ Nɔ
11 “Majie Yehowa yi daa nɛɛ, eyijiemɔ aaakã midaŋ be fɛɛ be.” (Lala 34:2) Akɛni David hi shi akɛ abobalɔ hewɔ lɛ, heloonaa nibii babaoo ahe bahia lɛ, shi taakɛ wiemɔi nɛɛ tsɔɔ lɛ, ehaaa edaa gbi shihilɛ mli naagbai lɛ agbɔjɔ efai shi ni etswa akɛ ebaajie Yehowa yi lɛ. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ po enɛ ji kɛha wɔ nɛkɛ kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe! Kɛ́ wɔyɛ skul jio, wɔyɛ nitsumɔhe jio, wɔtee shiɛmɔ jio, loo wɔkɛ wɔnanemɛi Kristofoi lɛ miishara lɛ, esa akɛ Yehowa yijiemɔ afee nɔ̃ titri ni kã wɔtsui nɔ. Susumɔ yiŋtoi babaoo ahewɔ ni esa akɛ wɔfee nakai lɛ he okwɛ! Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase Yehowa adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ ahe nii ní wɔná amɛhe miishɛɛ be fɛɛ be. Ni susumɔ nɔ ni etsɔ egbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ etsu lɛ he okwɛ! Eyɛ mli akɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ yeee emuu moŋ, shi ekɛ amɛ etsu nii waa yɛ wɔbei nɛɛ amli. Te Yehowa nitsumɔi lɛ anɔ kwɔ ha tɛŋŋ kɛ́ akɛto nɔ ni adesai ni je lɛ buɔ amɛ waa lɛ etsu lɛ he? David ŋma akɛ: “Nuŋtsɔ [Yehowa], mɔ ko mɔ ko bɛ ni tamɔo yɛ nyɔŋmɔi lɛ ateŋ, ni asaŋ nɔ ko nɔ ko bɛ ni tamɔ onitsumɔi lɛ.” Ani okɛ David kpãaa gbee?—Lala 86:8.
Nyɛhaa Wɔ Fɛɛ Wɔwóa Yehowa Gbɛi Lɛ Nɔ
13 “Misusuma aaashwã afɔ̃ Yehowa nɔ; amanehulunalɔi aaanu he ni amɛmii aaashɛ amɛhe.” (Lala 34:3) Ŋmalɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ David eshwãaa efɔ̃ɔɔ nibii ni enyɛ etsu lɛ anɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛ gbɛ ni etsɔ nɔ elaka Gat maŋtsɛ lɛ pupuuu ehe. Eyɔse akɛ Yehowa ji mɔ ni bu ehe beni eyɔɔ Gat lɛ, ni akɛ Yehowa ji mɔ ni ye kɛbua lɛ ni eje gbele mli lɛ. (Abɛi 21:1) Enɛ hewɔ lɛ, David eshwãaa efɔ̃ɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe enɔ, shi moŋ eshwã efɔ̃ Yehowa nɔ. Enɛ ha heshibalɔi nyɛ amɛbɛŋkɛ Yehowa. Yesu hu kafo Yehowa gbɛi lɛ, ni enɛ ha heshibalɔi ni sumɔɔ ni atsɔɔ amɛ nii lɛ bɛŋkɛ Yehowa. Ŋmɛnɛ, heshibalɔi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ amli lɛ kɛ amɛhe miidɔmɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ asafo ni yɔɔ jeŋ fɛɛ, ní Yesu Kristo ji e-Yitso lɛ he. (Kolosebii 1:18) Etaa humii nɛɛ atsuiiaŋ waa kɛ́ amɛnu ní Nyɔŋmɔ tsuji heshibalɔi lɛ miiwo Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ hiɛnyam. Kɛ́ amɛnu Biblia mli shɛɛ sane lɛ, ni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye kɛbua amɛ ni amɛnu shishi lɛ, no hu taa amɛtsui mli waa.—Yohane 6:44; Bɔfoi lɛ Asaji 16:14.
Nyɛhaa Wɔ Fɛɛ Wɔwóa Yehowa Gbɛi Lɛ Nɔ
15 “Mitao Yehowa sɛɛgbɛ ni ehere mi nɔ, ni ejie mi kɛjɛ migbeyeishemɔi fɛɛ mli.” (Lala 34:5) David bu shihilɛ mli niiashikpamɔ ni ená nɛɛ akɛ nɔ ni he hiaa waa. Enɛ hewɔ lɛ, etee nɔ ekɛɛ akɛ: “Nɔ̃nalɔ nɛɛ bolɔ ni Yehowa bo toi, ni ehere lɛ kɛjɛ efimɔi fɛɛ mli.” (Lala 34:7) Kɛ́ wɔkɛ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ tee kpeei lɛ, wɔnáa hegbɛi babaoo ní wɔkɛaagba niiashikpamɔi ni woɔ mɔ hewalɛ ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa eye ebua wɔ kɛdamɔ naagbai anaa lɛ wɔtsɔɔ. Enɛ wajeɔ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ ahemɔkɛyeli, tamɔ bɔ ni David wiemɔi lɛ waje ewebii lɛ ahemɔkɛyeli lɛ. David webii lɛ ‘ŋɔ amɛhiɛ amɛfɔ Yehowa nɔ, ni amɛhe tse amɛ, ni amɛhiɛ eshwieee shi.’ (Lala 34:6) Eyɛ mli akɛ amɛmiijo Maŋtsɛ Saul naa foi moŋ, shi amɛhiɛ eshwieee shi. Amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ miifĩ David sɛɛ, ni amɛhe tse amɛ. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, mɛi heei ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ, kɛ mɛi ni ehi shi akɛ anɔkwa Kristofoi afii babaoo lɛ fɛɛ kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ. Akɛni Yehowa eye ebua amɛ hewɔ lɛ, amɛhe ni tseɔ amɛ lɛ haa anaa akɛ amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛbaaya nɔ amɛye anɔkwa.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Lalai Awolo lɛ Mli Klɛŋklɛŋ Fã lɛ Mli Saji Otii
35:19—Mɛni ji nɔ ni David nibimɔ akɛ akaha mɛi ni he tsɛ̃ɔ lɛ lɛ miikpɛkpɛɛ lɛ lɛ tsɔɔ? Kpɛmɔ ni David henyɛlɔi lɛ baakpɛ lɛ lɛ baatsɔɔ akɛ amɛmiiye omanye yɛ ŋaa gbohii ni amɛtsɔ̃ɔ amɛshiɔ lɛ lɛ mli, ni ákɛ no eha amɛmii eshɛ amɛhe. David bi koni akaha eba lɛ nakai kɔkɔɔkɔ.
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
Te Yehowa Odasefoi Feɔ Tɛŋŋ Amɛnaa Kɛji Esa Akɛ Amɛye Gbi Jurɔ Ko?
ijwfq 59
Mɛni Hewɔ Yehowa Odasefoi Yeee Gbii Juji Komɛi Lɛ?
Dani Yehowa Odasefoi baakpɛ amɛyiŋ kɛji amɛye gbi jurɔ ko loo amɛkaye lɛ, amɛkwɛɔ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ he. Gbii juji komɛi yɛ ni eyɛ faŋŋ akɛ amɛkɛ Biblia mli tsɔɔmɔi lɛ kpãaa gbee. Yehowa Odasefoi yeee gbii juji ni tamɔ nakai. Shi kɛ́ ebɛ faŋŋ akɛ gbi jurɔ ko kɛ Biblia mli tsɔɔmɔi lɛ kpãaa gbee lɛ, Odasefoi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ kpɛɔ eyiŋ yɛ he bɔ ni baahã ‘ehiɛ henilee ni he tse mli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi fɛɛ ahiɛ.’—Bɔfoi 24:16.
Dani Yehowa Odasefoi baakpɛ amɛyiŋ kɛji amɛye gbi jurɔ ko loo amɛkaye lɛ, naa saji komɛi ni amɛbiɔ amɛhe.
● Ani adamɔ tsɔɔmɔ ko ni bɛ Biblia lɛ mli lɛ nɔ ato gbi jurɔ nɛɛ shishi?
Biblia mli shishitoo mla: “‘Nyɛjea amɛteŋ, ni nyɛtsea nyɛhe,’ Yehowa kɛɛ, ‘ni nyɛkpaa nɔ ni he tseee lɛ hetaa.’”—2 Korintobii 6:15-17.
Bɔ ni afee ni Yehowa Odasefoi atse amɛhe kwraa kɛje tsɔɔmɔi ni kɛ Biblia lɛ kpãaa gbee lɛ ahe ni amɛhe atse yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, amɛkɛ amɛhe wooo gbii juji ni kɛ Biblia mli tsɔɔmɔi kpãaa gbee lɛ amli. Naa nibii ni kadiɔ gbii juji ni amɛkɛ amɛhe wooo mli lɛ.
Gbii juji ni ayeɔ yɛ nyɔŋmɔi krokomɛi ahewɔ. Yesu wie akɛ: “Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, esa akɛ ojá, ni lɛ pɛ esa akɛ okɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ ahã.” (Mateo 4:10) Nɔ ni Yesu wie nɛɛ hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi yeee Blonya, Easter, loo May Day, ejaakɛ ayeɔ gbii juji nɛɛ yɛ nyɔŋmɔi krokomɛi ahewɔ shi jeee Yehowa hewɔ.
Gbii juji ni ayeɔ yɛ nibii ni bɛ mli loo shade kpakpa hewɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ “mɛi ni ŋmɛɔ okpɔlɔ amɛhãa Shade Kpakpa nyɔŋmɔ lɛ” fata “mɛi ni eje Yehowa sɛɛ lɛ ahe.” (Yesaia 65:11)
Gbii juji ni ayeɔ akɛni aheɔ ayeɔ akɛ susuma lɛ gbooo lɛ hewɔ. Biblia lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ susuma lɛ baanyɛ agbo. (Ezekiel 18:4)
Gbii juji ni kɛ mumɔ kɛsharamɔ nifeemɔi yɔɔ tsakpaa. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Akana mɔ ko yɛ nyɛteŋ ni hãa ebinuu loo ebiyoo tsɔɔ la mli, aloo mɔ ni klaa, aloo mɔ ni feɔ majik, aloo mɔ ni biɔ nii, aloo mɔ ni yeɔ ŋkunyaa, aloo mɔ ni tsuɔ mɛi tsofa, aloo mɔ ni yaa mumɔi atsɛlɔ loo klamɔfonyo ŋɔɔ, aloo mɔ ni biɔ gbohii anii. Ejaakɛ Yehowa miihi mɔ fɛɛ mɔ ni feɔ nɛkɛ nibii nɛɛ.” (5 Mose 18:10-12) Yehowa Odasefoi miisumɔ ni amɛtse amɛhe kwraa kɛje mumɔi kɛsharamɔ nifeemɔi ahe, no hewɔ lɛ amɛyeee gbii juji tamɔ Halloween.
Gbii juji ni Mose Mla lɛ bi ni aye, shi Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ hewɔ lɛ akpa yeli. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Kristo ji Mla lɛ naagbee.” (Romabii 10:4) Kristofoi náa yiŋtoi ahewɔ ni akɛ Mose mla lɛ hã blema Israelbii lɛ ahe sɛɛ lolo. Shi Kristofoi yeee gbii juji ni Mla lɛ bi ni aye lɛ, titri lɛ gbii juji ni kɔɔ Mesia lɛ baa lɛ he lɛ, ejaakɛ amɛheɔ amɛyeɔ akɛ Mesia lɛ eba momo. Biblia lɛ kɛɛ: “Nakai nibii lɛ ji nibii ni baaba lɛ ahe mfoniri kɛkɛ, shi nii lɛ diɛŋtsɛ ji Kristo lɛ.”—Kolosebii 2:17.
● Ani gbi jurɔ lɛ hãa akɛ he woɔ amale jamɔ nifeemɔ mli?
Biblia mli shishitoo mla: “Mɛɛ wekukpaa yɔɔ mɔ ni heɔ Nuŋtsɔ lɛ nɔ eyeɔ kɛ mɔ ni heee yeee lɛ teŋ? Ni mɛɛ ekomefeemɔ yɔɔ Nyɔŋmɔ sɔlemɔ shĩa lɛ kɛ amagai teŋ?”—2 Korintobii 6:15-17.
Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛ mɛi ahi shi jogbaŋŋ, ni amɛkpɛlɛɔ nɔ akɛ mɔ fɛɛ mɔ yɛ hegbɛ ni ehalaa nɔ ni ebaahe eye moŋ, shi amɛtseɔ amɛhe kɛjeɔ gbii juji ni baahã amɛkɛ amɛhe awo amale jamɔ nifeemɔi amli lɛ ahe. Naa nibii ni kadiɔ gbii juji nɛɛ.
Gbii juji ni ayeɔ yɛ jamɔŋ gbɔmɔ ko loo jamɔŋ nifeemɔi komɛi ahewɔ ni woɔ mɛi ni yɔɔ jamɔi srɔtoi amli lɛ hewalɛ ni amɛfee ekome kɛjá. Be ni Nyɔŋmɔ nyiɛ ewebii ni hi shi yɛ blema lɛ ahiɛ kɛtee shikpɔŋ hee ko nɔ, ni mɛi ni yɔɔ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ momo lɛ jáa nyɔŋmɔi krokomɛi lɛ, ekɛɛ ewebii lɛ akɛ: “Okɛ amɛ loo amɛnyɔŋmɔi lɛ akakpaŋ kpaŋmɔ ko. . . . Kɛ́ osɔmɔ amɛnyɔŋmɔi lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, no baatsɔ bo tsɔne.” (2 Mose 23:32, 33)
Gbii juji ni ayeɔ yɛ jamɔŋ kusumii ni kɛ Biblia lɛ mli tsɔɔmɔi lɛ kpãaa gbee lɛ ahewɔ. Yesu kɛɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi komɛi akɛ: “Nyɛgu Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ yɛ nyɛkusum lɛ hewɔ.” Ekɛɛ hu akɛ jamɔ ni amɛjáa Nyɔŋmɔ lɛ efee efolo ejaakɛ “amɛtsɔɔ tsɔɔmɔi ni ji gbɔmɛi akitãi.” (Mateo 15:6, 9) Yehowa Odasefoi boɔ kɔkɔbɔɔ nɛɛ toi, no hewɔ lɛ jamɔŋ gbii juji babaoo komɛi yɛ ni amɛkɛ amɛhe wooo mli.
● Ani gbi jurɔ lɛ hãa awoɔ gbɔmɔ, kuu ko, loo maŋ okadi ko hiɛ nyam?
Biblia mli shishitoo mla: “Nɔ ni Yehowa kɛɛ nɛ: ‘Alomɔ mɔ ni kɛ ehiɛ fɔ̃ɔ gbɔmɔ adesa nɔ, mɔ ni kɛ ehe fɔ̃ɔ gbɔmɔ adesa hewalɛ nɔ, ni etsui tsiɔ ehe kɛjeɔ Yehowa he lɛ.’”—Yeremia 17:5.
Yehowa Odasefoi ahiɛ sɔɔ nibii ni mɛi krokomɛi feɔ lɛ ni amɛsɔleɔ amɛhãa amɛ po, shi amɛkɛ amɛhe wooo gbii juji ni nibii ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ kadiɔ amɛ lɛ amli:
Gbii juji ni ayeɔ koni akɛwo nɔyelɔ ko loo mɔ ko ni efee gbɛ́i lɛ hiɛ nyam. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhilɛkɛhamɔ hewɔ lɛ, nyɛkɛ nyɛhiɛ akafɔ̃a gbɔmɔ nɔ dɔŋŋ, mɔ ni tamɔ kɔɔyɔɔ ni emuɔ yɛ egugɔŋ lɛ nɔŋŋ lɛ. Mɛni hewɔ esa akɛ nyɛgba nyɛhe naa yɛ ehe?” (Yesaia 2:22) No hewɔ lɛ, akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa Odasefoi yeee nɔyelɔi afɔmɔ gbi.
Maŋ aflaŋaa he gbi jurɔ. Yehowa Odasefoi yeee Aflaŋaa Gbi (Flag Day). Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Biblia lɛ kɛɛ: “Nyɛkwɛa nyɛhe nɔ jogbaŋŋ yɛ amagai ahe.” (1 Yohane 5:21) Ŋmɛnɛ lɛ mɛi komɛi enaaa aflaŋaa akɛ amaga ni ajáa. Shi blema saji ahe nilelɔ ni atsɛɔ lɛ Carlton J. H. Hayes lɛ ŋma akɛ: “Maŋhedɔɔ tamɔ jamɔ nɔŋŋ, ni aflaŋaa lɛ ji nakai jamɔ lɛ he okadi titri, ni no titri ji nɔ ni maŋhedɔlɔi lɛ jáa.”
Gbii juji ni ayeɔ koni akɛwo hetselɔi (saints) ahiɛ nyam. Be ni nuu ko ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ koto bɔfo Petro lɛ, mɛni ba? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Petro wó enɔ ni ekɛɛ: ‘Tee shi, mi hu gbɔmɔ kɛkɛ ji mi.’” (Bɔfoi 10:25, 26) Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ hãaa awo amɛhiɛ nyam yɛ gbɛ srɔto ko nɔ, no hewɔ lɛ Yehowa Odasefoi kɛ amɛhe wooo gbii juji ni ayeɔ koni akɛwo mɛi ni asusuɔ akɛ amɛji hetselɔi lɛ ahiɛ nyam lɛ mli.
Gbii juji ni ayeɔ yɛ maŋkwramɔ loo maŋnɔyaa kuu ko hewɔ. Biblia lɛ kɛɛ akɛ: “Ehi akɛ abaaba Yehowa abo fe nɔ ni akɛ hiɛ baafɔ̃ adesai anɔ.” (Lala 118:8, 9) Yehowa Odasefoi le akɛ adesai nyɛŋ atsu naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ ahe nii ja Nyɔŋmɔ pɛ, no hewɔ lɛ kɛ́ aaye gbii juji tamɔ Youth Day loo Women’s Day lɛ, amɛkɛ amɛhe wooo mli ejaakɛ ayeɔ gbii juji nɛɛ koni akɛfã maŋkwramɔ loo maŋnɔyaa he ta. Yiŋtoo nɛɛ nɔŋŋ hewɔ lɛ, amɛyeee Emancipation Day loo gbii juji ni tamɔ nakai. Moŋ lɛ amɛheɔ amɛyeɔ waa akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ pɛ ni baanyɛ ajie hiɛiaŋkwɛmɔ kɛ mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni mɛi yɔɔ lɛ kɛje jɛmɛ kwraa.—Romabii 2:11; 8:21.
● Ani gbi jurɔ lɛ hãa mɛi nuɔ he akɛ maŋ ko mli bii anɔ kwɔlɔ fe maji krokomɛi amli bii?
Biblia mli shishitoo mla: “Nyɔŋmɔ kwɛɛɛ mɛi ahiɛiaŋ, shi moŋ, yɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ mli lɛ, mɔ ni sheɔ lɛ gbeyei ni efeɔ nɔ ni ja lɛ, lɛ ji mɔ ni enáa ehe miishɛɛ.”—Bɔfoi 10:34, 35.
Eyɛ mli akɛ Yehowa Odasefoi sumɔɔ maŋ nɔ ni amɛjɛ lɛ moŋ, shi amɛkɛ amɛhe wooo gbii juji ni hãa mɛi nuɔ he akɛ maŋ ko nɔ kwɔ fe maŋ kroko lɛ mli. Naa gbii juji nɛɛ ekomɛi.
Gbii juji ni ayeɔ kɛwoɔ asraafoi akui ahiɛ nyam. Yesu ekɛɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛwu ta, moŋ lɛ ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛsumɔa nyɛhenyɛlɔi ni nyɛsɔlea nyɛhãa mɛi ni waa nyɛ yi lɛ.” (Mateo 5:44) No hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi yeee gbii juji ni ayeɔ koni akɛwo asraafoi ahiɛ nyam lɛ.
Gbii juji ni ayeɔ yɛ maŋ ko blemasaji loo gbi ni maŋ lɛ ye ehe (Independence Day) lɛ hewɔ. Yesu wie yɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe akɛ: “Amɛfataaa je lɛ he, tamɔ bɔ ni mi hu mifataaa je lɛ he lɛ.” (Yohane 17:16) Yehowa Odasefoi sumɔɔ akɛ amɛkase maŋ ko blemasaji shi amɛtsiɔ amɛhe kɛjeɔ gbii juji komɛi ni ayeɔ yɛ blemasaji ahewɔ lɛ ahe.
● Ani gbi jurɔ lɛ hãa mɛi kɛ amɛhe woɔ nifeemɔi komɛi amli kɛtekeɔ nɔ loo amɛkɛ amɛhe woɔ jeŋbai gbohii amli?
Biblia mli shishitoo mla: “Efa hã nyɛ akɛ be ni eho momo lɛ mli lɛ nyɛtsu jeŋmajiaŋbii atsuinaa nii, be mli ni nyɛba nyɛjeŋ yɛ jeŋbai gbohii ni efeee mɔ hiɛgbele, kɛ akɔnɔi ni ayeee nɔ, kɛ dãa ni anuɔ kɛtekeɔ nɔ, kɛ henaabuamɔi ni yɔɔ hoo, kɛ dãanumɔ mli akaŋshii, kɛ amagajamɔi ni ahiɔ lɛ amli lɛ.”—1 Petro 4:3.
Ŋmalɛ nɛɛ hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi tsiɔ amɛhe kɛjeɔ gbii juji ni hãa anuɔ dãa kɛtekeɔ nɔ loo afeɔ henaabuamɔi ni yɔɔ hoo. Yehowa Odasefoi sumɔɔ ni amɛkɛ amɛnanemɛi afee ekome kɛjie amɛhiɛtserɛ, ni kɛ́ amɛhala akɛ amɛbaanu dãa po lɛ amɛnuuu babaoo. Biblia lɛ kɛɛ: “Kɛ́ nii nyɛyeɔ jio, nii nyɛnuɔ jio, aloo nɔ kroko nyɛfeɔ jio, nyɛfea nibii fɛɛ kɛwoa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam,” ni Odasefoi boɔ ŋaawoo nɛɛ toi.—1 Korintobii 10:31.
No hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi yeee gbii juji ni hãa mɛi kɛ amɛhe woɔ jeŋba sha nifeemɔi ni Biblia lɛ ewie eshi lɛ amli. Gbii juji nɛɛ eko ji gbi jurɔ ko ni Yudafoi yeɔ ni atsɛɔ lɛ Purim lɛ. Ato Purim gbi jurɔ lɛ shishi koni akɛkai bɔ ni fee ni akpɔ̃ Yudafoi lɛ yɛ maŋnyɛ Ester beiaŋ lɛ, shi wolo ko (Essential Judaism) tsɔɔ mli akɛ amrɔ nɛɛ abaanyɛ awie yɛ gbɛ ko nɔ akɛ ayeɔ gbi jurɔ nɛɛ tamɔ bɔ ni ayeɔ Mardi Gras loo Carnival lɛ nɔŋŋ. Mɛi ni yeɔ gbi jurɔ nɛɛ ateŋ mɛi babaoo saa amɛhe basabasa, amɛfeɔ sakasaka, amɛnuɔ dãa kɛtekeɔ nɔ, ni amɛfeɔ hoo hu.