Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
© 2024 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
MARCH 3-9
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 3
Okɛ Onifeemɔi Atsɔɔ Akɛ Okɛ Ohiɛ Fɔ̃ɔ Yehowa Nɔ
ijwbv sane ni ji 14 kk. 4-5
Abɛi 3:5, 6—“Okɛ Ohe Akakpasa Bo Diɛŋtsɛ Ojwɛŋmɔ”
“Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ.” Kɛ́ wɔfee nibii yɛ gbɛ ni Yehowa etsɔɔ lɛ nɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ miifɔ̃ enɔ. Esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ Yehowa Nyɔŋmɔ nɔ kwraa kɛ wɔtsui muu fɛɛ. Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, bei pii lɛ, tsui lɛ kɔɔ bɔ ni mɔ ko ji diɛŋtsɛ lɛ he; nɔ ni fata he hu ji bɔ ni enuɔ nii ahe ehãa, nibii ni kanyaa lɛ ni efee nɔ ko, esusumɔi, kɛ esubaŋ. No hewɔ lɛ, kɛ́ akɛɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kɛ wɔtsui fɛɛ lɛ, ebiɔ babaoo fe bɔ ni wɔnuɔ nii ahe wɔhãa lɛ kɛkɛ. Wɔkpɛɔ wɔyiŋ nakai, ejaakɛ wɔyɛ nɔmimaa akɛ, wɔ-Bɔlɔ lɛ le nɔ ni hi kɛhã wɔ.—Romabii 12:1.
“Okɛ ohe akafɔ̃ bo diɛŋtsɛ oniiashishinumɔ nɔ.” Esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ, ejaakɛ, wɔnyɛŋ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ wɔjwɛŋmɔ ni yeee emuu lɛ nɔ. Kɛ́ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nɔ, loo wɔhã bɔ ni wɔnuɔ nii ahe wɔhãa lɛ kudɔ wɔyiŋkpɛi lɛ, ekolɛ, wɔbaakpɛ yiŋ ko ni shishijee lɛ wɔbaasusu akɛ eja, shi eyagbeŋ naa ekpakpa. (Abɛi 14:12; Yeremia 17:9) Nyɔŋmɔ le nii kwraa fe wɔ. (Yesaia 55:8, 9) Kɛ́ wɔhã etsɔɔ wɔ nii lɛ, wɔbaaye omanye.—Lala 1:1-3; Abɛi 2:6-9; 16:20.
ijwbv sane ni ji 14 kk. 6-7
Abɛi 3:5, 6—“Okɛ Ohe Akakpasa Bo Diɛŋtsɛ Ojwɛŋmɔ”
“Jwɛŋmɔ ehe yɛ ogbɛi fɛɛ amli.” Esa akɛ wɔna Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ wɔshihilɛ mli kɛ yiŋ srɔtoi fɛɛ ni wɔkpɛɔ lɛ amli. Wɔbaanyɛ wɔfee enɛ kɛ́ wɔsɔleɔ kɛbiɔ egbɛtsɔɔmɔ, ni wɔhiɔ shi yɛ nɔ ni ekɛɔ yɛ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli lɛ naa.—Lala 25:4; 2 Timoteo 3:16, 17.
“Ebaahã ogbɛi aja.” Nyɔŋmɔ waa wɔ ni wɔhi shi yɛ ejalɛ shishitoo mlai lɛ anaa koni no ahã wɔgbɛi aja. (Abɛi 11:5) No hãa wɔtsiɔ wɔhe kɛjeɔ naagbai ahe ni wɔnáa miishɛɛ yɛ shihilɛ mli.—Lala 19:7, 8; Yesaia 48:17, 18.
Feemɔ Mɔ ni Sumɔɔ Nɔyaa—Yaa Hiɛ
Yɛ saji srɔtoi ní wɔkɛkpe yɛ wɔshihilɛ mli lɛ hewɔ lɛ, abaanyɛ aka wɔ ni wɔsusu akɛ: ‘Mikɛ shihilɛ nɛɛ ekpe pɛŋ. Mile nɔ ni esa akɛ mafee.’ Ani enɛ baanyɛ afee nilee gbɛ? Abɛi 3:7 bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Kaabu ohe nilelɔ.” Esa akɛ niiashikpamɔ aha wɔsusu nii ahe kɛya shɔŋŋ diɛŋtsɛ beni wɔtsuɔ shihilɛ mli saji ahe nii lɛ. Shi kɛji wɔmiiná mumɔŋ hiɛyaa lɛ, no lɛ esa akɛ wɔ niiashikpamɔ lɛ hu aha ehi wɔjwɛŋmɔi kɛ wɔtsuii amli akɛ Yehowa jɔɔmɔi ahe miihia wɔ bɔni afee ni wɔye omanye. Kɛkɛ lɛ, abaana wɔshweremɔ lɛ faŋŋ kɛtsɔ klalo ni wɔfeɔ ni wɔyaa Yehowa ŋɔɔ kɛha gbɛtsɔɔmɔ yɛ wɔshihilɛi amli, shi jeee kɛtsɔ shihilɛi anaa ni wɔɔkpee kɛ hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ wɔmli lɛ nɔ lɛ nɔ. Wɔ hekɛnɔfɔɔ lɛ jieɔ lɛ kpo akɛ nɔ ko nɔ ko nyɛŋ aba ní jeee lɛ eŋmɛ gbɛ, kɛ wɔhe ni wɔkɛaafɔ̃ enɔ kɛ suɔmɔ ni wɔɔná yɛ wɔkɛ wɔŋwɛi-Tsɛ lɛ teŋ lɛ nɔ.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Abɛi Awolo lɛ Mli Saji Otii
3:3. Esa akɛ wɔbu mlihilɛ kɛ anɔkwayeli akɛ sui komɛi ni he hiaa waa, ni taakɛ bɔ ni kɛ́ kuɛnii kã wɔkuɛ ni mɛi fɛɛ naa lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ mɛi ana akɛ wɔjieɔ sui nɛɛ akpo. Kɛfata he lɛ, esa akɛ wɔŋmala sui nɛɛ yɛ wɔtsuiŋ, ni tsɔɔ akɛ esa akɛ efee wɔsu akɛ wɔɔjie sui nɛɛ akpo.
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
Okɛ Ohe Afɔ̃ Nyɔŋmɔ Nɔ Kɛ́ Abooo Bo Toi
Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Beni Naagbee Lɛ Bɛŋkɛɔ Nɛɛ
7 Wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi babaoo miisɔmɔ yɛ shikpɔŋkukuji ni mli wala amli. Gbalɔ Yeremia sɔmɔ yɛ shihilɛ ni tamɔ nakai mli—yɛ Yuda maŋtsɛyeli lɛ naagbee gbii ni jaraa lɛ mli. Akɛni ebo famɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ akɛ ejaje kojomɔ shɛɛ saji lɛ toi hewɔ lɛ, ekɛ shihilɛi ni ka ehemɔkɛyeli lɛ kpe daa gbi. Be ko lɛ, Baruk ni ji ewoloŋmalɔ ni ye lɛ anɔkwa lɛ ye ŋkɔmɔ akɛ etɔ lɛ. (Yer. 45:2, 3) Ani Yeremia nijiaŋ je wui? Be ko lɛ ehao. Ejaje akɛ: “Alomɔ gbi ní afɔ́ mi yɛ nɔ lɛ.” Ekɛɛ hu akɛ: “Mɛɛ hewɔ po ni mijɛ musuŋ mije kpo, ní mibana deŋmegbomɔ kɛ awerɛho, ní migbii atã kwraa kɛ hiɛgbele nɛɛ?”—Yer. 20:14, 15, 18.
8 Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yeremia nijiaŋ ejeee wui. Etee nɔ ekɛ ehe fɔ̃ Yehowa nɔ. No hewɔ lɛ, Yehowa diɛŋtsɛ naawiemɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ba mli yɛ anɔkwa gbalɔ nɛɛ nɔ taakɛ aŋma yɛ Yeremia 17:7, 8 lɛ akɛ: “Ajɔɔ gbɔmɔ ní ŋɔɔ ehiɛ efɔ̃ɔ Yehowa nɔ, ní Yehowa ji ehiɛnɔkamɔ lɛ! Ejaakɛ eeetamɔ tso ní atɛo yɛ nui ahe ní lɛɛɔ eshishifãi amli kɛyaa fai atoi; ni kɛ́ latsaa ba lɛ, esheŋ gbeyei, shi eyi bai lɛ aaahi frɔ̃frɔ̃; nu hɔmɔ afi mli hu ehaoŋ, ni asaŋ efɔ̃ŋ yibiiwoo.”
9 Taakɛ tso ni “atɛo yɛ nui ahe” loo ŋmɔ ni agbála nu awo mli ji lɛ, Yeremia “efɔ̃ŋ yibiiwoo.” Ehaaa hefɛoyelɔi ni feɔ efɔŋ ni ebɔle lɛ lɛ aná enɔ hewalɛ. No najiaŋ lɛ, ekɛ ehe kpɛtɛ ‘faa’ ni báa wala yi lɛ Jɛɛhe lɛ he, ni eha nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa kɛɛ lɛ lɛ kã etsui nɔ. (Nyɛkanea Lala 1:1-3; Yer. 20:9) Kwɛ bɔ ni Yeremia efee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa eha wɔ, titri lɛ wɔ mɛi ni wɔsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ yɛ shikpɔŋkukuji ni mli wala lɛ amli lɛ! Kɛ́ nakai shihilɛ mli oyɔɔ lɛ, yaa nɔ ojɛ otsuiŋ fɛɛ okɛ ohe afɔ̃ Yehowa, mɔ ni baaha onyɛ ofi shi beni ‘ojajeɔ egbɛ́i lɛ’ nɔ.—Heb. 13:15.
10 Yehowa eha wɔ nibii pii ni baaha wɔnyɛ wɔdamɔ jaramɔ shihilɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ anaa. Amɛteŋ ekome ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ tso muu lɛ fɛɛ ní amrɔ nɛɛ aatsɔɔ shishi jogbaŋŋ kɛmiiya wiemɔi babaoo amli lɛ. Etsɔɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ nɔ ehaa wɔnáa mumɔ niyenii babaoo yɛ be ni sa nɔ. Ni eha wɔ nyɛmimɛi babaoo ni ji heyelilɔi ni fiɔ wɔsɛɛ, ni wɔkɛ amɛ kpeɔ yɛ asafoŋ kpeei kɛ kpeei wuji ashishi. Ani okɛ nibii ni ekɛduro wɔ nɛɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ? Mɛi fɛɛ ni feɔ nakai lɛ “aaalá kɛ tsuijurɔ.” Shi mɛi ni booo Nyɔŋmɔ toi lɛ ‘aaabolɔ kɛ tsuiŋdɔlɛ, ni amɛkɛ mumɔ ní ekumɔ aaafó yoo!’—Yes. 65:13, 14.
MARCH 10-16
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 4
“Ohiɛ Akã Otsui He”
Te Obaafee Tɛŋŋ Ohã Ohiɛ Akã Otsui He?
4 Wiemɔ ni ji “tsui” ni akɛtsu nii yɛ Abɛi 4:23 lɛ ji “mligbɛ gbɔmɔ” lɛ loo ‘teemɔŋ gbɔmɔ’ lɛ. (Kanemɔ Lala 51:6 kɛ shishigbɛ niŋmaa lɛ.) No hewɔ lɛ, “tsui” lɛ ji wɔsusumɔi, bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa, nɔ tuuntu hewɔ ni wɔfeɔ nibii ni wɔfeɔ lɛ, kɛ nibii ni wɔshweɔ. “Tsui” lɛ ji bɔ ni wɔji diɛŋtsɛ, shi jeee bɔ ni mɛi naa wɔ amɛhãa.
Te Obaafee Tɛŋŋ Ohã Ohiɛ Akã Otsui He?
10 Ja wɔle nibii ni baanyɛ afite wɔtsui lɛ, ni wɔfee oya ni wɔtsi wɔhe kɛje nibii nɛɛ ahe, dani wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ wɔhiɛ kã wɔtsui he. Wɔbaanyɛ wɔkɛ enɛ ato nitsumɔ ni bulɔi tsuɔ lɛ he. Yɛ Maŋtsɛ Solomon beiaŋ lɛ, bulɔi damɔɔ maŋ lɛ gbogboi lɛ anɔ, ni kɛ́ amɛna oshãra ko miiba lɛ, amɛbɔɔ mɛi kɔkɔ yɛ he. Nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ hãa wɔnaa nɔ ni esa akɛ wɔfee koni Satan akafite wɔjwɛŋmɔ.
11 Yɛ blema lɛ, bulɔi lɛ kɛ mɛi ni kwɛɔ maŋ lɛ agbó lɛ naa lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii. (2 Sam. 18:24-26) Kɛ́ bulɔi lɛ na henyɛlɔ ko miiba lɛ, amɛbɔɔ mɛi ni kwɛɔ agbó lɛ naa lɛ kɔkɔ yɛ he oya nɔŋŋ koni amɛŋamɔ agbói lɛ. (Neh. 7:1-3) Kɛ́ wɔkɛ Biblia lɛ tsɔse wɔhenilee lɛ, wɔhenilee lɛ baatsɔ tamɔ bulɔ ehã wɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ Satan ka akɛ ebaafite wɔtsui lɛ, ni tsɔɔ akɛ eka akɛ ebaaná wɔsusumɔi, bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa yɛ nibii ahe, nibii ni wɔshweɔ, loo yiŋtoi ahewɔ ni wɔfeɔ nibii ni wɔfeɔ lɛ anɔ hewalɛ lɛ, wɔhenilee lɛ baabɔ wɔ kɔkɔ. Kɛ́ wɔhenilee lɛ bɔ wɔ kɔkɔ yɛ oshãra ko he lɛ, esa akɛ wɔbo toi, ni kɛ́ wɔɔwie lɛ, wɔŋamɔ agbói lɛ, ni tsɔɔ akɛ, wɔtsi wɔhe kɛje oshãra lɛ he.
Te Obaafee Tɛŋŋ Ohã Ohiɛ Akã Otsui He?
14 Wɔna akɛ, esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ koni susumɔi gbohii akaná wɔnɔ hewalɛ. Shi nɔ kroko hu yɛ ni esa akɛ wɔfee. Esa akɛ wɔgbele wɔtsui naa wɔhã susumɔi kpakpai. Susumɔ mɛi ni kwɛɔ maŋ lɛ agbó lɛ naa lɛ ahe ekoŋŋ. Kɛ́ henyɛlɔ ko miiba lɛ, esa akɛ mɛi ni kwɛɔ agbó lɛ naa lɛ aŋamɔ agbói lɛ. Shi kɛ́ akɛ niyenii kɛ nibii krokomɛi ni he hiaa maŋbii lɛ miiba lɛ, esa akɛ amɛgbele. Kɛ́ amɛgbeleee agbói lɛ ni akɛ niyenii aba maŋ lɛ mli lɛ, hɔmɔ baaye maŋbii lɛ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔgbele wɔtsui naa wɔhã Nyɔŋmɔ susumɔi, ni tsɔɔ akɛ, wɔhã esusumɔ yɛ saji ahe lɛ aná wɔnɔ hewalɛ.
“Ohiɛ Akã Otsui He!”
Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbu wɔfonirifeemɔŋ tsui lɛ he? Nyɔŋmɔ ha Maŋtsɛ Salomo ŋma akɛ: “Ohiɛ akã otsui he fe nii fɛɛ; ejaakɛ no mli wala jɛɔ.” (Abɛi 4:23) Wɔfonirifeemɔŋ tsui lɛ náa bɔ ni wɔhiɔ shi wɔhaa amrɔ nɛɛ kɛ wɔwala námɔ wɔsɛɛ nɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Nyɔŋmɔ naa nɔ ni yɔɔ wɔtsui mli. (1 Samuel 16:7) Bɔ ni wɔji yɛ mli gbɛ, yɛ ‘wɔtsuiiaŋ gbɔmɔ ni aŋɔtee lɛ’ mli lɛ, no tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ naa wɔ ehaa.—1 Petro 3:4.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Ani Obaato Otsui Shi Omɛ Yehowa?
4 Abɛi 4:18 lɛ hu kɛɔ wɔ akɛ, “Jalɔi agbɛ lɛ tamɔ leebi la ni yaa nɔ ekpɛɔ fiofio kɛyashiɔ shwane fintiŋŋ.” Ŋmalɛ nɛɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Yehowa yeɔ ebuaa ewebii lɛ ni amɛnuɔ nɔ ni eto eyiŋ akɛ ebaafee lɛ shishi fiofio. Shi ŋmalɛ nɛɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔnu bɔ ni Kristofonyo ko yaa ehiɛ lɛ shishi. Ehãa wɔnaa akɛ eheɔ be, ni anyɛŋ awo lɛ foi. Kɛ́ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ, ni wɔkɛ nibii ni asafo lɛ hu tsɔɔ wɔ lɛ tsu nii lɛ, fiofio lɛ, wɔbaasusu nii ahe ni wɔbaafee wɔnii tamɔ Kristo. Agbɛnɛ hu, wɔbaale Yehowa jogbaŋŋ. Naa nɔkwɛmɔnɔ ko ni Yesu kɛtsɔɔ oti nɛɛ mli.
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
Mɛni Hewɔ Yehowa Odasefoi Yeee Easter Lɛ?
ijwfq sane ni ji 19
Mɛni Hewɔ Nyɛyeee Easter Lɛ?
Susumɔ ni ejaaa ni mɛi hiɛ
● Afo Atã: Akɛni Yehowa Odasefoi jeee Kristofoi hewɔ ni amɛyeee Easter lɛ.
Anɔkwa Sane: Wɔheɔ Yesu Kristo nɔ wɔyeɔ akɛ wɔ-Kpɔlɔ, ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ ‘wɔnyiɛɔ enanemaahei lɛ asɛɛ” kpaakpa.—1 Petro 2:21; Luka 2:11.
● Afo Atã: Nyɛheee nyɛyeee akɛ atee Yesu shi kɛjɛ gbohii ateŋ.
Anɔkwa Sane: Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ atee Yesu shi kɛjɛ gbohii ateŋ; wɔbuɔ no akɛ Kristofoi ahemɔkɛyeli akulashiŋ lɛ ekome, ni wɔmaa nɔ mi yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli.—1 Korintobii 15:3, 4, 12-15.
● Afo Atã: Jeee nyɛhe sane ko kwraa akɛ miishɛɛ ni anaa yɛ Easter gbijurɔyeli lɛ mli lɛ ŋmɛɔ nyɛbii lɛ.
Anɔkwa Sane: Wɔsumɔɔ wɔbii lɛ naakpa—wɔnáa be kɛtsɔseɔ amɛ, ni wɔyeɔ wɔbua amɛ koni amɛmii ashɛ amɛhe.—Tito 2:4.
Mɛni Hewɔ Yehowa Odasefoi Yeee Easter Lɛ?
● Easter gbijurɔyeli lɛ damɔɔɔ Biblia lɛ nɔ.
● Yesu fã akɛ wɔkɛ nifeemɔ krɛdɛɛ ko akai egbele lɛ, jeee eshitee lɛ. Daa afi lɛ, wɔtoɔ gbɛjianɔ kɛkaiɔ egbele lɛ, taakɛ ejeɔ kpo yɛ Biblia be buu naa lɛ.—Luka 22:19, 20.
● Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Easter kusumii ajɛɛhe, ni ji blema wɔŋjamɔ hemɔkɛyeli ni kɔɔ fɔmɔ he lɛ bafeɔ nɔ ko ni Nyɔŋmɔ ekpɛlɛɛɛ nɔ. Ejaakɛ, Nyɔŋmɔ lɛ, “awuŋayelɔ ni,” ni tsɔɔ akɛ esumɔɔɔ ni yɛ esɛɛ lɛ, wɔjáa nyɔŋmɔ kroko; ni kɛ́ akɛ nibii ni ekpɛlɛɛɛ nɔ lɛ futu ejamɔ lɛ, ewoɔ emli la.—2 Mose 20:5; 1 Maŋtsɛmɛi 18:21.
Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ wɔyiŋkpɛɛ akɛ wɔyeee Easter lɛ damɔ Biblia lɛ, ni woɔ wɔ hewalɛ akɛ ‘wɔkɛ ŋaawoo ni hi kɛ jwɛŋmɔ ato’ lɛ nɔ, shi jeee adesai akusumii komɛi anɔ. (Abɛi 3:21; Mateo 15:3) Eyɛ mli akɛ wɔkɛ mɛi gbaa wɔsusumɔ yɛ Easter he lɛ he sane moŋ, kɛlɛ wɔle akɛ eji sane ni esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ akpɛ eyiŋ yɛ he.—1 Petro 3:15.
MARCH 17-23
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 5
Tsi Ohe Kwraa Kɛje Ajwamaŋbɔɔ He
Obaanyɛ Ohiɛ Hetsemɔ Mli yɛ Jeŋ ni He Tseee Mli
Yɛ abɛbua nɛɛ mli lɛ, afee mɔ ni egba afã nɛɛ he mfoniri akɛ “mɔ kroko ŋa”—yoo ajwamaŋ. Wiemɔi ni ekɛlakaa mɛi ni enine shɛɔ amɛnɔ lɛ ŋɔɔ tamɔ wò ni eshãmɔɔ fe mu. Ani bɔlɛnamɔ tutuamɔi babaoo ejeee shishi yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ woloŋmalɔ ko ni he yɔɔ fɛo ni eye afii 27 ni atsɛɔ lɛ Amy lɛ niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Ewie akɛ: “Nɛkɛ nuu ni yɔɔ nitsumɔhe nɛɛ tseɔ ehiɛ ehaa mi waa ni ejieɔ miyi yɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ mli. Ehi jogbaŋŋ akɛ aaayɔse bo. Shi minyɛ mina faŋŋ akɛ miishɛɛ ni eyɔɔ yɛ mihe lɛ damɔ bɔlɛnamɔ nɔ. Mihaŋ enifeemɔi nɛɛ alaka mi.” Bei pii lɛ yiteŋmuluwoo wiemɔi ni yoo loo nuu ní lakaa mɔ lɛ kɛtsuɔ nii lɛ ŋɔɔ, ja wɔyɔse amɛyiŋtoo diɛŋtsɛ. Ehe miihia ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi atsu nii yɛ enɛ gbɛfaŋ.
Obaanyɛ Ohiɛ Hetsemɔ Mli yɛ Jeŋ ni He Tseee Mli
Nibii ni jɛɔ jeŋba shara mli kɛbaa lɛ jooɔ tamɔ taatso ni enaa ba tamɔ klante kɛ enaa ŋta—eshãa mɔ ni egbeɔ mɔ. Bei pii lɛ, nibii ni jooɔ ni jɛɔ nakai jeŋba lɛ mli kɛbaa ji henilee ni haoɔ mɔ, hɔŋɔɔ ni ataooo, loo bɔlɛnamɔ mli tsɛŋemɔ helai. Ni susumɔ henumɔŋ piŋmɔ babaoo ni gbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ náa yɛ mɔ kroko lɛ ni yeee anɔkwa lɛ hewɔ he okwɛ. Anɔkwa ni ayeee shikome pɛ lɛ baanyɛ ekɛ pilamɔ ni mli wa diɛŋtsɛ aba, aahu akɛ akɛ wala be fɛɛ baatsa. Hɛɛ, jeŋba shara yeɔ mɔ awui.
Obaanyɛ Ohiɛ Hetsemɔ Mli yɛ Jeŋ ni He Tseee Mli
Ehe miihia ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ hewalɛ fɔŋ ni gbɔmɛi ni baa jeŋba shara lɛ baanyɛ aná yɛ wɔnɔ lɛ he bɔ ni wɔɔnyɛ. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkasa amɛgbɛ̀i lɛ kɛtsɔ lalai ni baa mɔ shi lɛ atoiboo, kɛ hiɛtserɛjiemɔi gbohii ni wɔɔkwɛ, loo woji ni gbɔmɛi ni ejie amɛhe yayai yɛ mli lɛ akwɛmɔ nɔ? (Abɛi 6:27; 1 Korintobii 15:33; Efesobii 5:3-5) Ni kwɛ bɔ ni eji kwashiaiasane akɛ wɔɔgbala amɛjwɛŋmɔ kɛba wɔnɔ kɛtsɔ amɛ ni wɔkɛaabɔ loo kɛtsɔ wɔhesaamɔ kɛ wɔ atadewoo ní etsɔɔɔ hiɛshikamɔ lɛ nɔ!—1 Timoteo 4:8; 1 Petro 3:3, 4.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Tsɔsemɔ Obii lɛ ni Amɛba Amɛjeŋ Jogbaŋŋ
Biblia lɛ baanyɛ aye abua wɔ ejaakɛ emli mlai lɛ ateŋ babaoo tsɔɔ nibii ni jɛɔ efɔŋfeemɔ mli kɛbaa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Abɛi 5:8, 9 (Ga Biblia hee) lɛ woɔ oblahii kɛ oblayei ahewalɛ ni amɛtsi amɛhe kɛjɛ ajwamaŋbɔɔ he, ‘kɛjeee nakai lɛ amɛbulɛ baalaaje.’ Taakɛ ŋmalɛ nɛɛ tsɔɔ lɛ, mɛi ni kɛ amɛhe woɔ bɔlɛnamɔ ni tsɔɔ gbalashihilɛ hiɛ lɛ mli lɛ fiteɔ amɛjeŋba, amɛjamɔ lɛ esaaa Nyɔŋmɔ hiɛ, ni amɛlaajeɔ bulɛ ni amɛyɔɔ lɛ. Ni enɛ haa ewaa kɛhaa amɛ akɛ amɛaaná mɔ ko ni yɔɔ sui kpakpai nɛɛ eko kɛhi shi. Kɛji obii lɛ jwɛŋ bɔ ni kɛ́ mɔ ko kɛ Nyɔŋmɔ mlai lɛ tsuuu nii lɛ eyeɔ lɛ awui yɛ gbɔmɔtsoŋ kɛ henumɔŋ, ni efiteɔ ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ nɔ lɛ, ebaanyɛ ewo amɛ hewalɛ ni amɛhi shi yɛ mlai nɛɛ anaa be fɛɛ be.
MARCH 24-30
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 6
Mɛni Wɔbaanyɛ Wɔkase Kɛjɛ Tsatsu Dɛŋ?
Mɛni Hewɔ Akɛɔ akɛ “Yaa Tsatsu Ŋɔɔ” Lɛ?
BLEMA Israel Maŋtsɛ Salomo nilelɔ lɛ kɛ ŋaawoo nɛɛ ha akɛ: “Yaa tsatsu ŋɔɔ.” Mɛni hewɔ ekɛɛ nakai? Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ tsatsubii anɔɔ?
Salomo kɛfata he akɛ: “Jwɛŋmɔ [tsatsu] gbɛi lɛ ahe ni ole nii. Lɛ ni ebɛ kojolɔ loo nɔkwɛlɔ loo nɔyelɔ lɛ, etaoɔ eniyenii etoɔ yɛ latsaa be mli, ni ebuaa eŋmaa naa yɛ nikpamɔ be mli.” (Abɛi 6:6-8 ) Nakai wiemɔi ni awie jeeŋmɔ lɛ jieɔ anɔkwalei ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ adebɔɔ he nikaselɔi ebale lɛ akpo.
Abɛbulɔ Agur tsɔɔ akɛ tsatsubii lɛ, “amɛle nii pam.” (Abɛi 30:24, 25 ) Shi amɛnilee lɛ jeee nɔ ni jɛ saji ni asusu he mli shi moŋ ejɛɔ henumɔ ko ni Bɔlɔ lɛ kɛha amɛ lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ henumɔ nɛɛ hewɔ lɛ tsatsubii buaa amɛniyenii anaa yɛ be ni sa mli.
Ato tsatsubii ahe gbɛjianɔ jogbaŋŋ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Amɛkpaa gbee ni amɛboɔ nanemɛi nitsulɔi krokromɛi atoi, amɛyeɔ amɛbuaa tsatsubii ni epila loo amɛtɔ biti lɛ kɛbaa shia. Amɛkɛ henumɔ saa amɛhe amɛtoɔ wɔsɛɛ be, ni amɛfeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛaanyɛ ni amɛkɛgbe amɛnitsumɔi anaa.
Adebɔɔ naa nitsumɔ ni tsatsu lɛ hiɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ adesai ato gbɛjianɔ amɛha wɔsɛɛ be ni amɛtsu nii waa. Enɛ kɔɔ skul nitsumɔ, nitsumɔ he, kɛ mumɔŋ nibii ahe. Bɔ ni tsatsu nitsumɔ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa lɛ lɛ, nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ sumɔɔ ni adesai hu ana nii kpakpai yɛ amɛ deŋmegbomɔ lɛ fɛɛ mli (Jajelɔ 3:13, 22; 5:18) Anɔkwa Kristofoi tsuɔ gbi muu nitsumɔ kpakpa taakɛ tsatsubii ni tsuɔ nii waa ji lɛ. ‘Amɛkɛ amɛ hewalɛ fɛɛ tsuɔ nɔ ni amɛnine shɛɔ nɔ akɛ amɛaatsu,’ shi jeee akɛni onukpai ko miikwɛ amɛ hewɔ, shi moŋ yɛ anɔkwale hewɔ, kɛ agbɛnɛ akɛni amɛsumɔɔ nitsumɔ, ni amɛji nitsulɔi ni sɛɛnamɔi yɔɔ amɛhe lɛ hewɔ.—Jajelɔ 9:10; okɛto Abɛi 6:9-11 he; kwɛmɔ Tito 2:9,10 hu.
Kɛ wɔfee mɛi ni “yaa tsatsu ŋɔɔ” ni wɔkɛ nɔ ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ eŋɔɔ lɛ tsuɔ nii lɛ, wɔbaana miishɛɛ diɛŋtsɛ. Ni mishɛɛ ni fe fɛɛ baaji wɔnɔ kɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ fee Yehowa suɔmɔnaa nii, taakɛ ajie lɛ kpo yɛ Biblia lɛ mli lɛ.
Buu Ogbɛi ni Ohiɛ lɛ He
Taakɛ tsatsu ji lɛ, ani esaaa akɛ wɔ hu wɔtsuɔ nii waa? Kɛji wɔtsuɔ nii waa ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔha wɔnitsumɔ aya hiɛ lɛ, ehi ha wɔ kɛji aakwɛ wɔnɔ loo afeee nakai. Hɛɛ, yɛ skul, yɛ wɔ nitsumɔhe kɛ be mli ni wɔkɛ wɔhe woɔ mumɔŋ nitsumɔi amli lɛ, esa akɛ wɔfee nɔ ni fe fɛɛ. Taakɛ bɔ ni tsatsu náa nitsumɔ dɛŋdɛŋ ni etsuɔ lɛ he sɛɛ lɛ, nakai Nyɔŋmɔ hu taoɔ ni ‘wɔye nii kpakpai amli ŋɔɔmɔ yɛ wɔdeŋmegbomɔ fɛɛ mli.’ (Jajelɔ 3:13, 22; 5:17) Henilee ni mli tse kɛ miishɛɛ ni mɔ ko náa lɛ ji nyɔmɔwoi ni jɛɔ nitsumɔ dɛŋdɛŋ mli kɛbaa.—Jajelɔ 5:11.
Beni Salomo kɛ sanebimɔi enyɔ ni akpaaa hetoo gbɛ lɛ tsuɔ nii lɛ, ebɔ mɔdɛŋ koni etsiɛ hejɔ̃lɔ lɛ hiɛ kɛjɛ ehejɔ̃feemɔ lɛ mli, akɛ: “Hejɔ̃lɔ, mɛɛ beyinɔ nɔŋŋ ooowɔ kɛyashi? Mɛɛ beyinɔ po ooote shi kɛaajɛ owɔ lɛ mli?” Beni maŋtsɛ lɛ kaseɔ lɛ kɛyeɔ ehe fɛo yɛ wiemɔ mli lɛ, ekɛfata he akɛ: “Mawɔ fioo, majie mihiɛsɛɛ fioo, makota miniji mawɔ fioo! No koni ohia lɛ aaaba tamɔ ojotswalɔ, kɛ ofĩmɔ hu tamɔ nuu ni hiɛ tsɛŋ.” (Abɛi 6:9-11) Yɛ be mli ni hejɔ̃lɔ lɛ ekaje lɛ, ohia baŋɔɔ lɛ oya tamɔ ojotswalɔ, ni fimɔ batutua lɛ tamɔ asraafonyo ni ewula kɛ mɔgbee nibii. Oya nɔŋŋ ni anihaolɔ ŋmɔ lɛ batsɔɔ jwɛi kɛ saŋsɔrɔ sɔŋŋ. (Abɛi 24:30, 31) Ejarayeli nitsumɔi gbeɔ shi yɛ be kukuoo mli. Be enyiɛ nitsumɔtsɛ ko baaná hejɔ̃lɔ he tsui? Ni ani nikaselɔ ni feɔ anihao waa lɛ baanyɛ akpa gbɛ akɛ ebaabɔ mɔdɛŋ yɛ skul?
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
ijwbq sane ni ji 114 kk. 2
Ani Ayɛ “Gbele Eshai Kpawo”?
Bɛ Biblia lɛ tsĩ ‘nibii kpawo ni Yehowa miihi’ lɛ atã?
Hɛɛ, etsĩ tã. Atsɔɔ Abɛi 6:16 lɛ shishi yɛ Ga Biblia momo lɛ mli akɛ: “Nibii ekpaa Yehowa nyɛɔ, ni nɔ ni ji kpawo lɛ ji enihiinii.” Shi jeee nibii fɛɛ ni Yehowa hiɔ lɛ ni atsĩ tã yɛ Abɛi 6:17-19 lɛ. Moŋ lɛ, atsĩ gbɛi srɔtoi fɛɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔfeɔ esha lɛ atã, nomɛi ji, yɛ wɔsusumɔ mli, wɔwiemɔ mli kɛ wɔnifeemɔ mli.
MARCH 31–APRIL 6
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 7
Tsi Ohe Kwraa Kɛje Shihilɛi Ni Baanyɛ Ahã Ofee Esha Lɛ Ahe
Hã Ohiɛ Ahi Ohe Nɔ Be Fɛɛ Be Koni Okagbee Kaa Mli
8 Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔhã wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ? Nɔ kome ni baaye abua wɔ ji, ni wɔbaakase nii kɛjɛ oblanyo ni awie ehe yɛ Abɛi yitso 7 lɛ he sane lɛ mli. Oblanyo nɛɛ kɛ yoo ko ni bɛ jeŋba lɛ yabɔ ajwamaŋ. Kuku 22 lɛ kɛɛ eyi yoo lɛ sɛɛ “oya nɔŋŋ,” shi no etsɔɔɔ akɛ nɔ ni nina lɛ lɛ ba trukaa kɛkɛ. Kukuji ni tsɔ hiɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ, efee nibii pii ni gbala lɛ fiofio kɛyabote esha lɛ mli.
9 Mɛni hã oblanyo lɛ yabɔ ajwamaŋ lɛ? Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, Biblia lɛ kɛɛ, “eyi gbɛjegbɛ ni kɛ gbɛ ni yaa yoo lɛ shĩa lɛ kpeɔ lɛ nɔ” be ni je ena. Kɛkɛ ni ekɛ ehiɛ tsɔɔ yoo lɛ shĩa lɛ gbɛ. (Kanemɔ Abɛi 7:8, 9.) Be ni ena yoo lɛ, etsɔɔɔ ehe ni ebaaya shĩa, moŋ lɛ eho edamɔ shi ni yoo lɛ shɔ enaa. No sɛɛ lɛ, eŋmɛ gbɛ ni yoo lɛ kɛ lɛ bɔi sanegbaa. Yoo lɛ kɛɛ lɛ akɛ, eyashã naanyobɔɔ afɔlei, ekolɛ koni no ahã oblanyo lɛ asusu akɛ jeee gbɔmɔ fɔŋ ji lɛ. (Kanemɔ Abɛi 7:13, 14, 21.) Nibii nɛɛ ni oblanyo lɛ fee lɛ ji nɔ ni hã eyagbee kaa mli ni efee esha lɛ.
“Ye Mikitãi lɛ Anɔ, ní Oyi Aná Wala”
Nɛkɛ yoo nɛɛ naa yɛ dɔkɔbii. Be mli ni epeleɔ ehiɛ lɛ, ekɛ ekãa wie ewiemɔi lɛ. Ebuɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ekɛɔ lɛ he akɔntaa jogbaŋŋ koni ekɛlaka oblanyo lɛ kɛwo efɔŋfeemɔ mli. Akɛni ekɛɛ akɛ ekɛ shidaa afɔlei eha yɛ nakai gbi lɛ nɔ nɔŋŋ ni eyaha eshiwoo nii lɛ hewɔ lɛ, ekɛ ehe tsɔɔ akɛ jalɔ, ni ekɛmiitsɔɔ akɛ eyɛ mumɔŋ shidaamɔ kpakpa. Nɔ ni fata afɔleshaa nii ni akɛhaa yɛ sɔlemɔwe lɛ yɛ Yerusalem lɛ he ji loo, ashikishaŋ, fɔ, kɛ wein. (3 Mose 19:5, 6; 22:21; 4 Mose 15:8-10) Akɛni mɔ ni kɛ afɔle lɛ haa lɛ baanyɛ akɔ afɔleshaa nii lɛ eko eha ehe kɛ eweku lɛ hewɔ lɛ, ekɛ no tsɔɔ mli akɛ niyenii babaoo yɛ ni abaaye kɛ nii babaoo ni abaanu yɛ ewe lɛ. Shishinumɔ ni yɔɔ sɛɛ lɛ yɛ faŋŋ: Oblanyo lɛ mii baashɛ ehe babaoo yɛ jɛmɛ. Eje gbɛ eshi eshia kɛ yiŋtoo diɛŋtsɛ akɛ eba koni ebatao lɛ yɛ jɛmɛ. Kwɛ bɔ ni etaa mɔ tsuiŋ—kɛ́ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ahé wiemɔ ni tamɔ nɛkɛ aye. Biblia he woloŋlelɔ ko kɛɛ akɛ: “Eyɛ mli akɛ etee koni eyatao mɔ ko moŋ, shi ani eje gbɛ eba diɛŋtsɛ koni ebatao nɛkɛ mɔ krɛdɛɛ nɛɛ? Kwashia pɛ—ekolɛ mɔnɛ—baanyɛ ahe lɛ aye.”
Beni efee ehe mɔ ni he yɔɔ akɔnɔ kɛtsɔ etadewoo ni anaa lɛ nɔ, yiteŋmuluwoo wiemɔ ni gbɛɛɔ ni ewieɔ nɔ, efuamɔ ni taa mɔ mli, enaabui ni ŋɔɔŋɔi lɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ, yoo ni lakaa mɔ ewoɔ efɔŋfeemɔ mli lɛ kɛ ŋmajee hewalɛ lɛ tsu nii. Ekɛɛ akɛ: “Mikɛ saanɔboi eha misaa lɛ nɔ, kɛ kentei ni akɛ Mizraim kpãa lo. Mikɛ mire kɛ aloe kɛ sinamon ewo misaa lɛ mli ŋma.” (Abɛi 7:16, 17) Ekɛ kente ni akɛ Mizraim kpãa lo ésaa esaa lɛ nɔ fɛfɛo ni ekɛ mire, aloe kɛ sinamon ni jeɔ ŋma waa eshwã nɔ.
Etee nɔ ekɛɛ akɛ: “Ba, ní wɔkɛ suɔmɔ agbe wɔkɔnɔ kɛyashi leebi, ha ni wɔnya kɛ suɔmɔ nibii.” Ninefɔɔ lɛ yɛ kɛha nɔ ko ni ŋɔɔ waa fe gbɛkɛ niyenii ni mɛi enyɔ baaye. Shiwoo ni ekɛha lɛ tsɔɔ akɛ amɛbaaná bɔlɛnamɔ mli ŋɔɔmɔ waa. Yɛ oblanyo lɛ gbɛfaŋ lɛ, ninefɔɔ lɛ baaha ele nibii heei, ni miishɛɛ babaoo yɛ mli! Be mli ni elakaa lɛ lolo lɛ, ekɛfata he akɛ: “Ejaakɛ nuu lɛ bɛ, efã gbɛ kɛtee shɔŋŋ; ewó shika kɛ kotoku ehiɛ edɛ, nyɔɔŋ lɛ emuuyeli mli dani ebaaba shia!” (Abɛi 7:18-20) Eha ená nɔmimaa akɛ, amɛnáŋ naagba ko kwraa, ejaakɛ ewu lɛ etee nitsumɔ yɛ gbɛfaa mli ni aakpa gbɛ akɛ ebaatsɛ dani ebaaba shia. Kwɛ bɔ ni ehe esa jogbaŋŋ ha yɛ oblanyo lɛ lakamɔ mli! “Ekɛ enaaŋɔɔmɔ sɔŋŋ ha ekpɛlɛ, ekɛ enaa dɔkɔbii lɛ kpala lɛ kɛtee.” (Abɛi 7:21) Nuu ni hiɛ jeŋba kpakpa tamɔ Yosef pɛ ji mɔ ni baanyɛ atsĩ ninefɔɔ ni lakaa mɔ tamɔ nɛkɛ lɛ naa. (1 Mose 39:9, 12) Ani oblanyo nɛɛ yɛ hesaai ni tamɔ nɛkɛ?
“Ye Mikitãi lɛ Anɔ, ní Oyi Aná Wala”
Ninefɔɔ lɛ bafee nɔ ni oblanyo lɛ nyɛɛɛ atsĩ naa. Beni eku ehiɛ eshwie jwɛŋmɔi kpakpai fɛɛ nɔ lɛ, enyiɛ esɛɛ etee “tamɔ tsina ni ayaagbe lɛ.” Tamɔ bɔ ni nuu ni awo lɛ apã nyɛŋ ajo toigbalamɔ naa foi lɛ, nakai nɔŋŋ agbala oblanyo lɛ awo eshafeemɔ mli. Enaaa oshara ni yɔɔ mli lɛ fɛɛ kɛyashi beyinɔ ni “gãi tsu emlɛbo mli,” ni ji akɛ, kɛyashi beni ená pilamɔ ni baanyɛ agbe lɛ. Gbele lɛ baanyɛ afee gbele diɛŋtsɛ ni tsɔɔ akɛ ekɛ ehe eha bɔlɛnamɔ mli tsɛŋemɔ helai ni gbeɔ mɔ. Pilamɔ lɛ hu baanyɛ agbe lɛ yɛ mumɔŋ; “ewala hewɔ atsɔ̃ lɛ.” Enɛ sa lɛ gbɔmɔ muu lɛ fɛɛ kɛ ewala he waa diɛŋtsɛ, ni éfee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli eshi Nyɔŋmɔ. No hewɔ lɛ ehe feɔ oyá kɛboteɔ gbele hewalɛ lɛ mli tamɔ loofɔlɔ ni eyabote tsɔne mli!
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
“Ye Mikitãi lɛ Anɔ, ní Oyi Aná Wala”
Salomo tee nɔ ekɛɛ akɛ: “Fĩimɔ [mikitãi lɛ] okpɛtɛ owaobii ahe, ŋmaa yɛ otsuiŋ tao lɛ nɔ!” (Abɛi 7:3) Akɛni wɔhiŋmɛii naa wɔwaobii lɛ ojogbaŋŋ ni amɛhe hiaa yɛ wɔyiŋtoi ahe nitsumɔ mli hewɔ lɛ, esa akɛ nibii ni akaseɔ kɛjɛɔ Ŋmalɛ naa tsɔsemɔ loo Biblia mli nilee ní aaaná lɛ mli lɛ aya nɔ akai wɔ daa koni ekudɔ wɔ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ mli. Esa akɛ wɔŋmala amɛ wɔwo wɔtsui tao lɛ nɔ, ní wɔha efee wɔmligbɛ su lɛ fã ko.
APRIL 7-13
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 8
Bo Yesu Hiɛshikamɔ Lɛ Toi
‘Misumɔɔ Tsɛ Lɛ’
7 Nilee wie yɛ kuku 22 (Ga Biblia hee) lɛ mli akɛ: “Mi Yehowa bɔ kɛje enitsumɔ shishi; miji klɛŋklɛŋ nɔ yɛ eblema nitsumɔi lɛ ateŋ.” Wiemɔi nɛɛ kɔɔɔ nilee diɛŋtsɛ he, ejaakɛ ‘abɔɔɔ’ su ni ji nilee lɛ. Akɛni Yehowa bɛ shishijee ni eyɛ nilee be fɛɛ be hewɔ lɛ, nilee bɛ shishijee. (Lala 90:2) Shi Nyɔŋmɔ Bi lɛ ji “bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi.” Abɔ lɛ; lɛ ji Yehowa nitsumɔi lɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ̃. (Kolosebii 1:15) Taakɛ Abɛi awolo lɛ tsɔɔ lɛ, Bi lɛ yɛ dani afee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ. Ni ákɛ Wiemɔ lɛ, loo Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ Naawielɔ lɛ, ejie Yehowa nilee lɛ kpo yɛ gbɛ ni yeɔ emuu nɔ.—Yohane 1:1.
‘Misumɔɔ Tsɛ Lɛ’
8 Yɛ be babaoo ni Bi lɛ kɛhi ŋwɛi dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli lɛ, no mli lɛ mɛni efeɔ? Kuku 30 lɛ kɛɔ wɔ akɛ eyɛ Nyɔŋmɔ masɛi akɛ “ŋaalɔ.” Mɛni no tsɔɔ? Kolosebii 1:16 lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Emli abɔ nii [krokomɛi] fiaa yɛ, nii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, . . . nii [krokomɛi] fɛɛ lɛ, enɔ atsɔ abɔ, ni lɛ nɔŋŋ abɔ aha.” No hewɔ lɛ, Yehowa, ni ji Bɔlɔ lɛ kɛ e-Bi, ni ji Ŋaalɔ lɛ tsu nii kɛbɔ nibii krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ lɛ—kɛjɛ mumɔŋ bɔɔ nii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, jeŋ muu ni wɔnaa nɛɛ, shikpɔŋ lɛ kɛ enɔ tsei kɛ kooloi srɔtoisrɔtoi babaoo lɛ anɔ, kɛyashi shikpɔŋ lɛ nɔ bɔɔ nii ni nɔ kwɔ fe fɛɛ, ni ji adesa lɛ nɔ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ bɔ ni Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii lɛ ato bɔ ni tsũ tɛŋlɔ ko kɛ tsumalɔ ko feɔ ekome kɛmaa tsũ yɛ bɔ ni tsũ tɛŋlɔ lɛ etɛŋ tsũ lɛ naa pɛpɛɛpɛ lɛ he. Kɛ́ adebɔɔ nibii lɛ ateŋ eko fee wɔ fɛo waa lɛ, no lɛ yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔkɛ yijiemɔ miiha Tsũ Tɛŋlɔ Kpele lɛ. (Lala 19:2) Ni kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔkai hu akɛ, Bɔlɔ lɛ kɛ ‘eŋaalɔ’ lɛ efee ekome kɛtsu nii be kplaŋŋ kɛ miishɛɛ.
9 Kɛ́ adesai enyɔ ni yeee emuu fee ekome kɛtsu nii lɛ, bei pii lɛ naataamɔ baa amɛteŋ. Ebɛ lɛ nakai yɛ Yehowa kɛ e-Bi lɛ gbɛfaŋ! Bi lɛ kɛ Tsɛ lɛ tsu nii afii babaoo, ni ‘emii shɛɔ ehe daa yɛ ehiɛ.’ (Abɛi 8:30) Hɛɛ, emii shɛ ehe beni ekɛ e-Tsɛ lɛ yɔɔ lɛ, ni nakai nɔŋŋ hu e-Tsɛ lɛ mii shɛ ehe. Bi lɛ baje e-Tsɛ lɛ waa, ni ekase Nyɔŋmɔ sui lɛ. Belɛ, ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ wekukpãa ni yɔɔ Bi lɛ kɛ Tsɛ lɛ teŋ lɛ mli bawa waa! No hewɔ lɛ, abaanyɛ atsɛ wekukpãa nɛɛ akɛ suɔmɔ wekukpãa ni mli wa ni etsɛ fe fɛɛ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ.
Yɔsemɔ Gbɛhe Ni Nyɔŋmɔ Kɛha Yesu Ni Ji David Kɛ Salomo Kpeteŋkpele Lɛ
14 Eyɛ faŋŋ akɛ, adesa kome pɛ ehi shi ni enilee lɛ fe Salomo nɔ̃ lɛ. Nakai mɔ lɛ ji Yesu Kristo ni wie lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ eji “mɔ ni fe Salomo” lɛ. (Mat. 12:42) Yesu wie “naanɔ wala wiemɔi.” (Yoh. 6:68) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ, Yesu kɛ shishitoo mlai krokomɛi fata shishitoo mlai ni yɔɔ Salomo abɛi lɛ amli lɛ ahe. Salomo wie nibii komɛi ni haa Yehowa jálɔ náa miishɛɛ lɛ ahe. (Abɛi 3:13; 8:32, 33; 14:21; 16:20) Yesu ma nɔ mi akɛ, nibii ni kɔɔ Yehowa jamɔ kɛ eshiwoo lɛ ahe lɛ pɛ ji nɔ ni haa mɔ náa anɔkwa miishɛɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mɛi ni hiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ lɛ yɛ miishɛɛ, ejaakɛ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ ji amɛnɔ̃.” (Mat. 5:3, NW) Mɛi ni kɛ shishitoo mlai ni yɔɔ Yesu tsɔɔmɔi lɛ amli lɛ tsuɔ nii lɛ náa amɛ kɛ Yehowa ni ji “wala nubu” lɛ teŋ wekukpãa ni mli wa. (Lala 36:10; Abɛi 22:11; Mat. 5:8) “Nyɔŋmɔ nilee lɛ” eyi Kristo obɔ. (1 Kor. 1:24, 30) Ákɛ Maŋtsɛ ni ji Mesia lɛ, Yesu Kristo yɛ ‘nilee mumɔ.’—Yes. 11:2.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
g 5/14 16
“Hiɛshikamɔ Miibolɔ”—Ani Oonu?
▪ Wolo ko (The World Book Encyclopedia) kɛɛ akɛ, Biblia lɛ ji wolo ni aprinti babaoo fe woji krokomɛi fɛɛ. Atsɔɔ Biblia lɛ loo efã ko shishi kɛtee wiemɔi aaafee 2,600 amli, ni kɛ́ abua mɛi 100 naa lɛ, amɛteŋ mɛi ni fa fe 90 nine baanyɛ ashɛ Biblia lɛ eko nɔ yɛ wiemɔ ni amɛnuɔ shishi mli.
▪ Agbɛnɛ hu, hiɛshikamɔ ‘miiya nɔ eebolɔ’ yɛ shishinumɔ kroko naa. Aŋma yɛ Mateo 24:14 lɛ akɛ: “Abaashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa nɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ koni akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase, ni no sɛɛ lɛ naagbee lɛ baaba.”
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
Mɛni Hewɔ Atsɛɔ Yesu Akɛ Nyɔŋmɔ Bi Lɛ?
ijwbq sane ni ji 160
Mɛni Hewɔ Atsɛɔ Yesu Akɛ Nyɔŋmɔ Bi Lɛ?
Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa
Biblia lɛ fɔɔ Yesu tsɛmɔ akɛ “Nyɔŋmɔ Bi lɛ.” (Yohane 1:49) Wiemɔ ni ji, “Nyɔŋmɔ Bi” lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ji Bɔlɔ lɛ, loo wala fɛɛ Jɛɛhe, ni Yesu hu wala fata he. (Lala 36:9; Kpojiemɔ 4:11) Biblia lɛ etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ wo hɔ ni afɔ Yesu tamɔ bɔ ni gbɔmɛi woɔ hɔ ni afɔɔ bii lɛ.
Biblia lɛ tsɛɔ bɔfoi lɛ hu akɛ “anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ bihii.” (Hiob 1:6) Biblia lɛ tsɛɔ Adam, ni ji klɛŋklɛŋ gbɔmɔ lɛ akɛ “Nyɔŋmɔ bi.” (Luka 3:38) Kɛ̃lɛ, akɛni Yesu ji mɔ ni Nyɔŋmɔ bɔ lɛ klɛŋklɛŋ kɛ mɔ ni etsɔɔɔ mɔ ko nɔ ebɔɔɔ lɛ hewɔ lɛ, Biblia lɛ wieɔ Yesu he akɛ Nyɔŋmɔ Bi ni fe fɛɛ.
Ani Yesu hi ŋwɛi dani abafɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ?
Mɛni Yesu fee dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ?
Ani Yesu hi ŋwɛi dani abafɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ?
Hɛɛ. Yesu hi ŋwɛi akɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ dani afɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ gbɔmɔ. Yesu diɛŋtsɛ wie akɛ: “Mikpeleke shi kɛjɛ ŋwɛi.”—Yohane 6:38; 8:23.
Nyɔŋmɔ bɔ Yesu dani ebɔ nɔ fɛɛ nɔ. Biblia lɛ wieɔ yɛ Yesu he akɛ:
● “Lɛ ji . . . bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi lɛ.”—Kolosebii 1:15.
● Lɛ ji “Nyɔŋmɔ nibɔɔ lɛ shishijee.”—Kpojiemɔ 3:14.
Yesu hã gbalɛ ni kɔɔ “mɔ ni eshishijee jɛ blema tɔ̃ɔ, kɛjɛ teteete lɛ” ba mli.—Mika 5:2; Mateo 2:4-6.
Mɛni Yesu fee dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ?
Ehiɛ hegbɛ ko ni nɔ kwɔ waa yɛ ŋwɛi. Yesu hã ana hegbɛ nɛɛ be ni esɔle akɛ: “Ataa, okɛ anunyam ni miyɔɔ yɛ omasɛi dani je lɛ yɔɔ lɛ awo mihiɛ nyam.”—Yohane 17:5.
Eye ebua e-Papa kɛbɔ nibii krokomɛi fɛɛ. Yesu fata Nyɔŋmɔ he kɛtsu nii akɛ “ŋaalɔ kpanaa.” (Abɛi 8:30) Biblia lɛ wieɔ Yesu he akɛ: “Enɔ atsɔ abɔ nibii krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ ŋwɛi kɛ nibii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.”—Kolosebii 1:16.
Nyɔŋmɔ tsɔ Yesu nɔ ebɔ nibii fɛɛ. Nibii nɛɛ ekomɛi ji ŋwɛibɔfoi, kɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ. (Kpojiemɔ 5:11) Abaanyɛ akɛ wekukpaa ni yɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ Yesu teŋ lɛ ato tsũ tɛŋlɔ kɛ tsumalɔ he yɛ gbɛ ko nɔ. Tsũ tɛŋlɔ lɛ tɛŋɔ bɔ ni tsũ lɛ baaji ahã ni tsumalɔ kwɛɔ nɔ ni emaa tsũ lɛ.
Lɛ ji Wiemɔ lɛ. Be ni Biblia lɛ wieɔ shihilɛ mli ni Yesu yɔɔ dani ebatsɔ gbɔmɔ lɛ he lɛ, etsɛ lɛ “Wiemɔ lɛ.” (Yohane 1:1) Ekã shi faŋŋ akɛ, enɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ tsu e-Bi lɛ ni ekɛ wiemɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔi yahã mumɔŋ bɔɔ nii krokomɛi.
Etamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Yesu tsu nii hu akɛ E-naawielɔ, loo mɔ ni etsɔɔ enɔ ekɛ adesai wieɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Eeenyɛ efee akɛ, Nyɔŋmɔ tsɔ Yesu, ni ji Wiemɔ lɛ nɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi hã Adam kɛ Hawa yɛ Eden abɔɔ lɛ mli. (1 Mose 2:16, 17) Ekolɛ, Yesu ji ŋwɛibɔfo ni nyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛtsɔ ŋa lɛ nɔ ni akɛɛ Israelbii lɛ akɛ amɛbo egbee toi lɛ.—2 Mose 23:20-23.a
APRIL 14-20
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 9
Feemɔ Ohe Hiɛshikalɔ, Shi Jeee Hefɛoyelɔ
‘Bo Hiɛshikalɔi Awiemɔi Toi’
4 Bei komɛi lɛ, kɛ́ Yehowa tsɔ gbɛ ni ji enyɔ lɛ, ni ji, asafoŋ onukpai lɛ loo wɔnyɛmimɛi lɛ anɔ ewo wɔ ŋaa lɛ, ewa waa kɛhã wɔ akɛ wɔbaabo toi ni wɔkɛtsu nii. Bei komɛi po lɛ wɔmli fuɔ. Mɛni hewɔ? Wɔle akɛ wɔyeee emuu, shi kɛ́ mɔ ko gbala wɔjwɛŋmɔ kɛtee nɔ ko ni wɔfee ni ejaaa lɛ nɔ lɛ, ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaakpɛlɛ nɔ. (Kanemɔ Jajelɔ 7:9.) Ekolɛ wɔkɛ nibii baajie wɔnaa. Wɔbaanu he akɛ mɔ ni wo wɔ ŋaa lɛ sumɔɔɔ wɔsane loo gbɛ ni etsɔ nɔ ewo wɔ ŋaa lɛ ehiii. Ekolɛ wɔbaatao tɔmɔ yɛ mɔ ni wo wɔ ŋaa lɛ he ni wɔwie akɛ, ‘Lɛ diɛŋtsɛ lɛ ewo ehe ŋaa egbe naa ni eeba ebawo mi ŋaa lɛ?’ Kɛ́ ŋaawoo lɛ eyaŋɔɔɔ wɔnaa lɛ, wɔboŋ toi loo wɔbaayabi mɛi ni baakɛɛ wɔ nɔ ni baaŋɔɔ wɔnaa lɛ ŋaawoo.
‘Bo Hiɛshikalɔi Awiemɔi Toi’
12 Mɛni baaye abua wɔ ni kɛ́ awo wɔ ŋaa lɛ wɔkɛtsu nii? Esa akɛ wɔba wɔhe shi ni wɔkai akɛ, wɔyeee emuu, ni bei komɛi lɛ wɔfeɔ nibii ni nilee bɛ mli. Tamɔ bɔ ni wɔwie kɛtsɔ hiɛ lɛ, Hiob wie nibii komɛi ni ejaaa, shi sɛɛ mli lɛ, egbala ehe sɛɛ ni Yehowa jɔɔ lɛ. Mɛni hã Hiob fee nakai? No ji, heshibaa. Hiob ba ehe shi ni ebo ŋaa ni Elihu wo lɛ lɛ toi eyɛ mli akɛ eye Elihu onukpa kwraa. (Hiob 32:6, 7) Kɛ́ wɔ hu wɔbaa wɔhe shi lɛ, wɔbaabo ŋaawoo toi kɛ́ wɔnuɔ he akɛ wɔtɔ̃ko loo wɔye mɔ ni woɔ wɔ ŋaa lɛ onukpa po. Asafoŋ onukpa ko ni yɔɔ Canada lɛ wie akɛ: “Gbɛjelɔ enaaa esɛɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko mɔ ko wooo wɔ ŋaa lɛ, te wɔbaafee tɛŋŋ wɔya wɔhiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli?” Ekã shi faŋŋ akɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baasumɔ ni ewo mumɔ lɛ yibii lɛ jogbaŋŋ fe bɔ ni efeɔ bianɛ lɛ po ni eya ehiɛ yɛ shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Shi kɛ́ awooo wɔ ŋaa lɛ, te wɔbaafee tɛŋŋ wɔfee enɛ?—Kanemɔ Lala 141:5.
13 Kɛ́ Yehowa wo wɔ ŋaa lɛ, esa akɛ wɔna akɛ suɔmɔ ni esumɔɔ wɔ lɛ hewɔ ni efee nakai lɛ. Yehowa miisumɔ ni ehi ehã wɔ. (Abɛi 4:20-22) No hewɔ lɛ, kɛ́ ewo wɔ ŋaa kɛtsɔ Biblia lɛ, asafo lɛ wolo ko loo vidio ko, loo wɔnyɛmi Kristofonyo ko ni eda yɛ mumɔŋ lɛ nɔ lɛ, eefee nakai koni wɔna akɛ esumɔɔ wɔ. Hebribii 12:9, 10 lɛ kɛɛ: “Efeɔ nakai koni wɔná he sɛɛ.”
14 Kɛ́ awo wɔ ŋaa lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ aya nɔ ni awie lɛ nɔ, shi jeee bɔ ni awie lɛ ahã lɛ. Bei komɛi lɛ, kɛ́ awo wɔ ŋaa lɛ wɔnuɔ he akɛ bɔ ni akɛ wɔ wie lɛ esaaa. Lɛɛlɛŋ, kɛ́ mɔ ko miiwo mɔ ko ŋaa lɛ, esa akɛ ekwɛ bɔ ni ebaawie lɛ ehã lɛ jogbaŋŋ. (Gal. 6:1) Shi no etsɔɔɔ akɛ kɛ́ aawo wɔ ŋaa ni wɔnu he akɛ bɔ ni mɔ lɛ kɛ wɔ wieɔ ehãa lɛ esaaa lɛ, wɔkabo toi. Esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ aya nɔ ni mɔ lɛ wieɔ lɛ nɔ, shi jeee bɔ ni ewieɔ lɛ ehãa lɛ. Wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ, ‘Eyɛ mli akɛ bɔ ni mɔ lɛ kɛ mi wie ehã lɛ eŋɔɔɔ minaa moŋ, shi ani nɔ ko yɛ ni manyɛ makase yɛ nɔ ni ewie lɛ mli? Mɛni hewɔ mijieee mijwɛŋmɔ yɛ mɔ ni wo mi ŋaa lɛ tɔmɔi lɛ anɔ, ni mikɛ mijwɛŋmɔ tee bɔ ni manyɛ maná he sɛɛ lɛ moŋ nɔ?’ Kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaakase nɔ ko yɛ ŋaa fɛɛ ŋaa ni abaawo wɔ lɛ mli lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔhiɛ kã shi.—Abɛi 15:31.
‘Nilee Nɔ Baatsɔ ni Wɔgbii Baafa Babaoo’
Esoro bɔ ni mɔ ni le nii lɛ kpɛlɛɔ kãmɔ nɔ yɛ mɔ ni ji hefɛoyelɔ he. Salomo kɛɛ akɛ: “Kã nilelɔ moŋ, ni eeesumɔo. Ŋɔɔ ha nilelɔ, ni eeele nii efata he.” (Abɛi 9:8b, 9a) Nilelɔ le akɛ “tsɔsemɔ fɛɛ tsɔsemɔ lɛ, amrɔmrɔ lɛ efeee mɔ akɛ miishɛɛ nɔ̃ ni, shi dɔlɛ nɔ̃ moŋ; shi kɛ́ fee sɛɛ lɛ, ewoɔ hejɔlɛ yibii ní ji jalɛ lɛ ehaa mɛi ní etsɔ nɔ ekase nɔ ko lɛ.” (Hebribii 12:11) Eyɛ mli akɛ ŋaawoo lɛ baanyɛ afee tamɔ nɔ ni yɔɔ dɔlɛ moŋ, shi mɛni hewɔ esa akɛ wɔtɔ owele loo wɔjie wɔnaa kɛji kpɛlɛmɔ ni wɔɔkpɛlɛ nɔ lɛ baaha wɔfee nilelɔi lɛ?
Maŋtsɛ nilelɔ lɛ tsa nɔ akɛ: “Tsɔɔmɔ jalɔ nii, ni enilee aaafa.” (Abɛi 9:9b) Mɔ ko mɔ ko bɛ ni le nii tsɔ loo eda tsɔ bɔ ni eeekase nii. Kwɛ miishɛɛ ní eji akɛ wɔɔna mɛi ni egbɔlɔ lɛ akɛ amɛmiikpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ ni amɛmiijɔɔ amɛhe nɔ amɛmiiha Yehowa! Eba akɛ wɔ hu wɔɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔhiɛ suɔmɔ akɛ wɔɔkase nii ni wɔha jwɛŋmɔ lɛ afee klalo lɛ mli.
‘Nilee Nɔ Baatsɔ ni Wɔgbii Baafa Babaoo’
Mɔdɛŋ ni wɔɔbɔ koni wɔná nilee lɛ ji gbɛnaa nii ni kã wɔ diɛŋtsɛ wɔnɔ. Beni Salomo maa anɔkwa sane nɛɛ nɔ mi lɛ, ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ ole nii lɛ, ole oha ohe; shi kɛ́ hefɛoyelɔ jio lɛ, bo okome obaatere.” (Abɛi 9:12) Nilelɔ leɔ nii kɛha lɛ diɛŋtsɛ esɛɛnamɔ, ni esa akɛ hefɛoyelɔ lɛ diɛŋtsɛ ashwa ehe yɛ epiŋmɔi lɛ ahewɔ. Eji anɔkwale akɛ, wɔkpaa nɔ ni wɔdũɔ lɛ. Belɛ, eba akɛ ‘wɔɔba wɔtoi shi wɔha nilee.’—Abɛi 2:2.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Kɛ́ Wɔshe Yehowa Gbeyei Lɛ, Wɔbaaná He Sɛɛ
9 Wɔyɛ yiŋtoi kpakpai pii ahewɔ ni esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ koni wɔkayabɔ ajwamaŋ. “Yoo kwashia” lɛ kɛɛ, “Nu ni aju lɛ, enumɔ ŋɔɔ.” Mɛni ji “nu ni aju lɛ”? Biblia lɛ kɛ bɔlɛnamɔ ni yaa nɔ yɛ nuu kɛ eŋa teŋ lɛ toɔ nu ni hãa mɔ tsui nyɔɔ emli lɛ he. (Abɛi 5:15-18) Kɛ́ nuu ko kɛ yoo ko bote gbalashihilɛ mli lɛ, amɛbaanyɛ amɛná bɔlɛ, ejaakɛ Yehowa ehã amɛ hegbɛ lɛ akɛ amɛfee nakai. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, “nu ni aju lɛ” ji ajwamaŋbɔɔ, ni ji bɔlɛnamɔ ni yaa nɔ yɛ mɛi enyɔ ni jeee wu kɛ ŋa lɛ ateŋ. Bɔ ni julɔi feɔ bɔ fɛɛ bɔ ni amɛbaanyɛ koni akamɔ amɛ lɛ, nakai nɔŋŋ bei pii lɛ, mɛi ni bɔɔ ajwamaŋ lɛ feɔ yɛ teemɔŋ koni akamɔ amɛ. “Nu ni aju lɛ” ŋɔɔ mɛi ni nuɔ lɛ anaa waa, titri lɛ, kɛ́ amɛnu he akɛ mɔ ko mɔ ko enaaa nɔ ni amɛfeɔ lɛ. Shi amɛmiilaka amɛhe! Yehowa miina nɔ ni amɛfeɔ lɛ fɛɛ, ni nɔ ko bɛ ni yɔɔ oshãra fe wekukpaa ni yɔɔ mɔ ko kɛ Yehowa teŋ lɛ ni baafite. Enɛ jeee nɔ ko ni “ŋɔɔ” kwraa, ejoɔ moŋ. (1 Kor. 6:9, 10) Shi jeee no pɛ ji naagba ni amɛbaaná.
APRIL 21-27
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 10
Mɛni baahã Wɔná Shihilɛ Kpakpa?
‘Jalɔ Nine Baashɛ Jɔɔmɔi Anɔ’
Jalɔ lɛ náa jɔɔmɔ yɛ gbɛ kroko hu nɔ. “Mɔ ni nijiaŋ ŋɔɔ lɛ lɛ, ohia hiaa lɛ; shi mɔ ni nine kãaa shi lɛ, ehaa etsɔɔ niiatsɛ. Mɔ ni buaa nii anaa yɛ latsaa be mli lɛ, bi nilelɔ ni; shi mɔ ni wɔɔ yɛ nikpamɔ be mli lɛ, bi ní woɔ mɔ hiɛgbele ni.”—Abɛi 10:4, 5.
Shishinumɔ yɛ maŋtsɛ lɛ wiemɔi nɛɛ ahe waa kɛha nitsulɔi yɛ nikpamɔ be mli titri. Nikpamɔ be jeee be ní akɛwɔɔ wɔdɔ̃i. Eji be ni akɛ ŋmɛlɛtswai babaoo tsuɔ nii kɛ mɔdɛŋbɔɔ. Lɛɛlɛŋ, eji be ni he hiaa waa diɛŋtsɛ.
Beni nikpamɔ, ni jeee ŋmãa, shi moŋ gbɔmɛi yɔɔ Yesu jwɛŋmɔ mli lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nikpamɔ lɛ fá moŋ, shi nitsulɔi lɛ faaa. No hewɔ lɛ nyɛkpaa nikpamɔ nuntsɔ lɛ [Yehowa Nyɔŋmɔ] fai, koni ewo nitsulɔi agbɛ kɛba enikpamɔ lɛ mli!” (Mateo 9:35-38) Yɛ afi 2000 lɛ mli lɛ, gbɔmɛi ní fa fe akpekpei 14 ba Yesu gbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi—ni enɛ fe Yehowa Odasefoi ayifalɛ lɛ toi enyɔ. Belɛ, namɔ baanyɛ aje he ŋwane akɛ ‘ŋmɔji lɛ egbá futaa momo ní sa kpamɔ’? (Yohane 4:35) Anɔkwa jálɔi biɔ Nuntsɔ lɛ koni eha nitsulɔi pii aba yɛ be mli ni amɛkɛ ekãa miaa amɛhiɛ yɛ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli, yɛ amɛsɔlemɔi lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ. (Mateo 28:19, 20) Ni kwɛ bɔ ni Yehowa ejɔɔ amɛmɔdɛŋbɔɔi lɛ anɔ babaoo eha! Yɛ afi 2000 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ, abaptisi mɛi heei ní fa fe 280,000. Mɛnɛɛmɛi hu bɔɔ mɔdɛŋ waa koni amɛtsɔmɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔlɔi. Eba akɛ wɔɔná miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli yɛ nikpamɔ be nɛɛ mli kɛtsɔ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ ní wɔɔná kɛmɔ shi lɛ nɔ.
Nyiɛmɔ ‘Jalɛ Gbɛ lɛ Nɔ’
Salomo tsɔɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ jalɛ he. Ekɛɛ akɛ: “Niiatsɛ nii lɛ ji emɔɔ ni wa; ohiafoi ahiɛkpatamɔ ji amɛhia lɛ. Jalɔ nitsumɔ nii lɛ, ehaa eyi náa wala; mɔ fɔŋ nibaa nii lɛ, ehaa efeɔ esha.”—Abɛi 10:15, 16.
Ninamɔ baanyɛ afee hebuu nɔ̃ ni akɛdamɔɔ nɔ ni aleee ni baaba yɛ shihilɛ mli, tamɔ bɔ ni maŋ ni atswa gbogboi awo he lɛ kɛ hebuu ni sa haa mɛi ni yɔɔ mli lɛ. Ni ohia baanyɛ afite nii kɛji nibii ni akpaaa gbɛ hã shihilɛ lɛ tsake. (Jajelɔ 7:12) Shi kɛlɛ, ekolɛ maŋtsɛ nilelɔ lɛ miima oshara ni yɔɔ heloonaa ninamɔ kɛ ohia fɛɛ mli lɛ nɔ mi. Ekolɛ no baaha niiatsɛ ko aná hekɛnɔfɔɔ kwraa yɛ enibii ni eyɔɔ lɛ mli, ní ehiɛ susumɔ lɛ akɛ enibii ni jara wa lɛ ‘tamɔ gbogbo grɔŋŋ’ ni atswa. (Abɛi 18:11) Ni ohiafo baasusu yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ, ohia ni eyeɔ lɛ eha ebɛ hiɛnɔkamɔ ko kɛha wɔsɛɛ. No hewɔ lɛ, amɛ fɛɛ amɛnáaa gbɛi kpakpa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.
Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛji jalɔ lɛ yɛ heloonaa nii babaoo loo fioo lɛ, ejalɛ nifeemɔ lɛ kɛ lɛ yaa wala mli. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ojogbaŋŋ, emii shɛɔ nɔ ni eyɔɔ lɛ he. Eŋmɛɛɛ gbɛ ni eshika gbɛfaŋ shihilɛ lɛ afite shidaamɔ kpakpa ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ. Kɛji jalɔ lɛ ji niiatsɛ jio loo ohiafo jio lɛ, eshihilɛ gbɛ lɛ kɛ miishɛɛ bahaa lɛ amrɔ nɛɛ kɛ naanɔ shihilɛ he hiɛnɔkamɔ yɛ wɔsɛɛ be mli. (Hiob 42:10-13) Mɔ fɔŋ lɛ naaa hesɛɛ ko kɛji ená heloonaa nii tete po. Yɛ nɔ najiaŋ ni ehiɛ baasɔ bɔ ni ehebuu lɛ jara wa ha koni ehi shi yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kɛ gbeekpãmɔ naa lɛ, ekɛ enii ní ená lɛ tsuɔ nii kɛwoɔ nifɔji anifeemɔ mli hewalɛ.
it-1 340
Jɔɔmɔ
Bɔ Ni Yehowa Jɔɔ Adesai. “Yehowa jɔɔmɔ lɛ, no feɔ mɔ niiatsɛ, ni ekɛ piŋmɔ ko fataaa he.” (Abɛ 10:22) Yehowa buɔ mɛi ni enáa amɛhe miishɛɛ lɛ ahe, ehãa amɛshwereɔ, etsɔɔ amɛ gbɛ, ehãa amɛyeɔ omanye, ni ehãa amɛ amɛhiamɔ nii bɔ ni baahã amɛná he sɛɛ, ni nakai gbɛ nɔ etsɔɔ ejɔɔ amɛ.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Miishɛɛ Ni Jɛɔ Emuuyeli Mli Nyiɛmɔ Mli Kɛbaa
18 “Yehowa jɔɔmɔ” ji nɔ ni eha ewebii lɛ shwereɔ yɛ mumɔŋ lɛ. Ni ama nɔ mi aha wɔ akɛ “ekɛ piŋmɔ ko fataaa he.” (Abɛi 10:22) Belɛ, mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi lɛ kɛ kaai srɔtoi kpeɔ, ni apiŋɔ amɛ, ni amɛnaa nɔ̃ hu lɛ? Yiŋtoi etɛ komɛi ahewɔ wɔkɛ naagbai kɛ haomɔi kpeɔ lɛ. (1) Wɔsumɔɔ nifɔjianii. (1 Mose 6:5; 8:21; Yakobo 1:14, 15) (2) Satan kɛ edaimonioi lɛ. (Efesobii 6:11, 12) (3) Jeŋ fɔŋ lɛ. (Yohane 15:19) Eyɛ mli akɛ Yehowa ŋmɛɔ gbɛ ni nibii fɔji baa wɔnɔ moŋ, shi jeee lɛ ji mɔ ni hɔ sɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “duromɔ nii kpakpai fɛɛ kɛ nikeenii ni hi kɛwula shi fɛɛ lɛ, ŋwɛi ejɛɔ ekpelekeɔ shi, kɛjɛɔ lai atsɛ lɛ ŋɔɔ.” (Yakobo 1:17) Piŋmɔ ko kwraa bɛ Yehowa jɔɔmɔi lɛ amli.
APRIL 28–MAY 4
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII ABƐI 11
Kaawie!
Emuuyeli Mlihiɛmɔ Nyiɛɔ Jalɔi Ahiɛ
Emuuyeli mli ni jalɔ hiɛ lɛ, kɛ mɛi fɔji anɔ fɔŋ feemɔ lɛ hu náa hewalɛ yɛ mɛi krokomɛi anɔ. Israel maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Osatofo kɛ enaabu fiteɔ enaanyo; shi nilee nɔ aaatsɔ ajie jalɔi.” (Abɛi 11:9) Namɔ baaje he ŋwane akɛ heguɔgbee, oshekuyeli, hiɛgbeji awiemɔ, kɛ sanegbaa ni sɛɛnamɔ ko bɛ he lɛ yeɔ mɛi krokomɛi awui? Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, jalɔ wiemɔ yɛ krɔŋŋ, esusuɔ he jogbaŋŋ, ni ejieɔ mɔ hesusumɔ kpo. Etsɔɔ nilee nɔ ejieɔ ehe ejaakɛ enɔkwayeli lɛ haa enáa odaseyeli ni he hiaa ni ekɛtsɔɔ akɛ enaafolɔlɔi lɛ miimale.
Emuuyeli Mlihiɛmɔ Nyiɛɔ Jalɔi Ahiɛ
Maŋbii ni tsuɔ jalɛ nii lɛ haa toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ hiɔ shi ni amɛwoɔ mɛi krokomɛi ni yɔɔ akutso lɛ mli lɛ hewalɛ. Enɛ haa maŋ ko náa gbɛi kpakpa—ni eshwereɔ. Mɛi ni wieɔ naafolɔmɔ wiemɔi, wiemɔi ni yeɔ mɔ awui, kɛ nibii ni ejaaa gbɛ lɛ haaa toiŋjɔlɛ, miishɛɛ, kɛ ekomefeemɔ ahi shi, ni ekɛ naagba baa. Enɛ baa lɛ nakai titri kɛji aŋkroaŋkroi nɛɛ ji gbɔmɛi ni abuɔ amɛ waa. Maŋ ni tamɔ nɛkɛ kɛ basabasafeemɔ, juu-kɛ-fɔ̃ kɛ jeŋba shara, kɛ ekolɛ shika he gbɛjianɔtoo ni efite kpeɔ.
Shishitoo mla ni yɔɔ Abɛi 11:11 lɛ kɔɔ Yehowa webii ahe nakai nɔŋŋ yɛ be mli ni amɛkɛ amɛhe bɔɔ yɛ amɛ asafo ni tamɔ maŋ lɛ mli lɛ. Asafo ni mumɔŋ gbɔmɛi—mɛi ni tsuɔ jalɛ nii ni amɛhaa emuuyeli kudɔɔ amɛ lɛ—ji kuu ni yɔɔ miishɛɛ, ekãa, kɛ gbɔmɛi ni kɛ yelikɛbuamɔ haa ní náa mɛi anɔ hewalɛ, ni ekɛ woo bahaa Nyɔŋmɔ. Yehowa jɔɔ asafo lɛ, ni eshwereɔ yɛ mumɔŋ. Yɛ bei komɛi amli lɛ, mɛi fioo ko ni mii shɛɛɛ amɛhe ni amɛtsui enyɔɔɔ amɛmli, ní wieɔ gbɛ ni atsɔɔ afeɔ nii ahe keketee lɛ tamɔ “shishifã kɛ joomɔ” ni baanyɛ agbɛ ashwã ni efite mɛi krokomɛi ní shishijee lɛ enáaa amɛnɔ hewalɛ lɛ. (Hebribii 12:15) Bei pii lɛ, gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ sumɔɔ ni amɛná hegbɛ babaoo kɛ gbɛi hemɔ. Amɛgbɛɔ amale wiemɔi amɛshwãa ákɛ ayeee jalɛ sane, ahiɛ jwɛŋmɔ fɔŋ yɛ maŋ nɔ ni mɔ ko jɛ he, loo nibii krokomɛi ni tamɔ nakai yɛ asafo lɛ mli, loo yɛ onukpai lɛ agbɛfaŋ. Eji anɔkwale akɛ, amɛnaabu baanyɛ ekɛ mligbalamɔ aba asafo lɛ mli. Ani esaaa akɛ wɔtsimɔɔ wɔtoi yɛ amɛwiemɔ lɛ he ni wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔɔfee mumɔŋ gbɔmɛi ni haa toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ hiɔ asafo lɛ mli?
Emuuyeli Mlihiɛmɔ Nyiɛɔ Jalɔi Ahiɛ
Mɛɛ naagba wulu mɔ ni bɛ sɛɛyoomɔ, loo mɔ ni ‘bɛ yitsoŋ’ lɛ kɛbaa nɛkɛ! Ewiemɔ ni esusuuu he lɛ shɛɔ he ko ni ebatsɔɔ oshekuyeli loo jɛmɔ. Esa akɛ onukpai ni ahala amɛ lɛ ahe afee oya ni amɛtsĩ nakai hewalɛ gbonyo lɛ naa. Ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ ‘mɔ ni bɛ yitsoŋ’ lɛ, gbɔmɔ ni yɔɔ sɛɛyoomɔ lɛ le be ni esa akɛ efee dioo. Yɛ nɔ najiaŋ ni ebaajie teemɔŋ sane ko kpo lɛ, etsimɔɔ sane lɛ nɔ. Akɛni mɔ ni yɔɔ sɛɛyoomɔ lɛ le akɛ lilɛi ni akudɔɔɔ lɛ baanyɛ ekɛ naagba babaoo aba hewɔ lɛ, eyɛ “anɔkwale mumɔ.” Eyeɔ nanemɛi heyelilɔi anɔkwa ni ejieee teemɔŋ saji ni baanyɛ ekɛ amɛ awo oshara mli lɛ kpo. Mɛɛ jɔɔmɔ emuuyeli mlihiɛlɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ji kɛha asafo lɛ nɛkɛ!
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Mlihilɛ—Su Ko Ni Anaa Yɛ Wɔwiemɔ Kɛ Wɔnifeemɔ Mli
KƐ́ WƆMLI HI LƐ, WƆBAANÁ HE SƐƐ
Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni mli hi lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ebaaná he sɛɛ.” (Abɛi 11:17) Kɛ́ wɔmli hi lɛ, mɛi baasumɔ wɔsane, ni ekolɛ amɛ hu amɛmli baahi yɛ wɔnɔ. Yesu wie akɛ: “Susumɔnɔ ni nyɛkɛsusuɔ nyɛhãa mɛi lɛ, no nɔŋŋ amɛbaaku sɛɛ amɛkɛsusu amɛhã nyɛ.” (Luka 6:38) Kɛ́ wɔmli hi lɛ, ewaŋ kɛhãŋ wɔ akɛ wɔbaaná nanemɛi kpakpai, ni wɔfeŋ nibii ni baafite wɔ kɛ wɔnanemɛi lɛ ateŋ.
Bɔfo Paulo wo Kristofoi ni yɔɔ Efeso lɛ ŋaa akɛ: “Nyɛmli ahia ahãa nyɛhe, nyɛmusuŋ atsɔa nyɛ yɛ nyɛhe, nyɛkɛkea nyɛhe tswaa.” (Efe. 4:32) Kɛ́ mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ amusuŋ tsɔ amɛ yɛ mɛi krokomɛi ahe, amɛjie mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe, ni amɛye amɛbua amɛhe lɛ, asafo muu lɛ fɛɛ baaná he sɛɛ. Kristofoi ni jieɔ sui kpakpai nɛɛ akpo lɛ jɛɛɛ mɔ, amɛwieee mɛi ahiɛ nyanyaanya, ni amɛwieee nibii ni yɔɔ dɔlɛ amɛshiii mɛi koni amɛkɛwo mɛi anaa ŋmɔlɔ. Agbɛnɛ hu, amɛyeee mɛi ahe osheku, shi moŋ amɛwieɔ nibii ni shɛjeɔ mɔ mii ni tswaa mɔ emaa shi. (Abɛi 12:18) Kɛ́ mɛi ni tamɔ nakai yɛ asafo ko mli lɛ, asafo lɛ shwereɔ.
Tamɔ bɔ ni wɔna yɛ sane nɛɛ mli lɛ, wɔwiemɔ kɛ wɔnifeemɔ ni baatsɔɔ kɛji wɔmli hi lɛɛlɛŋ. Kɛ́ wɔmli hi lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔmiikase Yehowa Nyɔŋmɔ, ejaakɛ emli hi ni efeɔ ejurɔ. (Efe. 5:1) Kɛ́ wɔmli hi lɛ, ebaatswa wɔsafo lɛ ema shi, ni ebaagbala mɛi krokomɛi kɛba anɔkwa jamɔ lɛ he. No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔ fɛɛ wɔjiea mlihilɛ kpo be fɛɛ be!
[Shishigbɛ niŋmaa],[Shishigbɛ niŋmai]
a Jeee ŋwɛibɔfo, ni ji Wiemɔ lɛ pɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsɔ ewie. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ ekromɔbi lɛ sɛɛ lɛ, etsɔ ebii, ni ji ŋwɛibɔfoi krokomɛi lɛ hu anɔ ekɛ e-Mla lɛ hã blema Israelbii lɛ.—Bɔfoi 7:53; Galatiabii 3:19; Hebribii 2:2, 3.