A Biblia nézőpontja
Kedvtelésből fogyasztott kábítószerek — Miért nem?
KOKAIN . . . valószínűleg ez a legenyhébb a tiltott, ám jelenleg széles körben használt kábítószerek között, és kimondottan élvezetes.”
Ezt mondta 1974-ben dr. Peter Bourne. Négy évvel később dr. Bourne mint a Fehér Ház és Jimmy Carter elnök egészségügyi szaktanácsadója, kénytelen volt állásától megválni az ellene emelt tiltott kábítószer-fogyasztás vádja miatt. Miként sokan mások, ő is azt gondolta, hogy a kedvtelésből történő kábítószer-fogyasztás megengedett, elfogadható.
Volt idő, amikor mindenki könnyen hozzáférhetett a kokainhoz — beszerezhető volt pl. fűszerüzletekben, bárokban, levélbeli rendelésre szállító kereskedőktől. Az 1880-as és 1890-es években kokalevélből készült cigaretták formájában szívták. Különböző borokba és alkoholszegény üdítőitalokba keverve itták. Még a népszerű angol detektívhős, Sherlock Holmes alakját is úgy ábrázolják, mint aki „naponta háromszor kokaint fogyaszt több hónapon át” (Sir Arthur Conan Doyle: The Sign of Four).
A kokaint frissítő és erősítő hatása miatt nagyra értékelték, és bevált gyógyszerként alkalmazták fejfájás, asztma, szénanátha és fogfájás ellen. A tömegek szemében varázsitalnak számított. Például 1884-ben a fiatal Sigmund Freud ezt írta: „Kipróbáltam önmagamon többször is a kokainnak ezt a hatását. Valóban tompítja az éhségérzetet, eloszlatja az álmosságot és a fáradtságot, fokozza a szellemi képességeket . . . Sem az első adag, sőt az ismételten alkalmazott kokainadag sem vált ki kényszerítő erővel bíró vágyat, hogy a továbbiakban is élénkítő szerként használjuk” (Über Coca).
Ahogy teltek az évek, hasonló nyilatkozatok hangzottak el a marihuánával kapcsolatban is, amely egyesekben azt az érzést keltette, mintha a kábítószerek használata ártalmatlan lenne. Ma már rengeteg orvosi bizonyíték éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A kábítószerek fogyasztása, például a marihuána, a kokain, a crack (egyfajta kokainszármazék), a heroin, az amfetaminok és a barbiturátok fogyasztása a valóságban rendkívül káros a szervezetre.
Ártalmas és halált okoz
Tudományos kutatók szerint azok, akik marihuánát szívnak, várhatólag kisebb babákat hoznak a világra, hajlamosabbak a balesetekre, és a tüdejük is károsodik. A kokain, és származéka, a crack, paranoiát és egyéb skizofrén tüneteket, súlyos depressziót, álmatlanságot, étvágytalanságot, szexuális impotenciát, fokozott ingerlékenységet, görcsrohamokat, szívinfarktust, agyvérzést, bőrelváltozásokat és nagy hólyagokat, a végtagok és az ujjak elvesztését, születési rendellenességet, felső légúti fertőzéseket, a szaglóérzék elvesztését és végül halált okoz. Egy tudományos szerző szerint, „ha a terhesség ideje alatt a kokainfogyasztás betegséggé fejlődne, akkor a csecsemőkre gyakorolt hatása országos szinten az egészségi ellátás válságához vezetne”.
Bizonyos típusú kábítószer-fogyasztók erősen kockáztatják, hogy megkapják az AIDS-t. (Lásd a 28. oldalt.) Természetesen sok betegség írható a szintetikus gyógyszerek, pl. amfetaminok, barbiturátok, nyugtatószerek és egyéb különleges „szintetikus kábítószerek” fogyasztásának a számlájára.
A jól ismert kockázati tényezők ellenére az emberek mégis engednek a csábításnak, hogy kipróbálják a kábítószerek hatásait. Az alkalmi kábítószer-élvezők izgalmat találnak a kábítószerekben. A kockázatok azonban nagyon is valóságosak. Ez hasonlít ahhoz, mint amikor egy olajszállító tankhajó víz alatti zátonyra fut — itt is biztos a katasztrófa.
Tested — ’Élő áldozat’
Pál apostolnak a Róma 12:1. versében kifejtett alapelve erre a témára is erőteljesen vonatkozik. Ez így szól: „Nyomatékosan kérlek benneteket testvérek, az Isten ki nem érdemelt kedvessége által, hogy mutassátok be testeteket élő, szent, elfogadható áldozatként Istennek, mint értelmi képességetekkel végzett szent szolgálatot.” A keresztényeknek jelentőségteljesebb áldozatokat kell bemutatniuk annál, mint amilyenek az állatáldozatok voltak, amelyeket Isten Izrael ősi nemzetének előírt.
Figyelemre méltó az, miképp használja Pál a görög (thy·siʹan zoʹsan ha·giʹan) kifejezést, melyet az „élő, szent áldozat” értelmű szavakkal lehet visszaadni. Több bibliatudós ezeknek a szavaknak a következő értelmet tulajdonítja: Az izraeliták élettelen áldozati állatot mutattak be. Ezt újból feláldozni már nem lehetett. Ezzel szemben a kereszténynek minden életenergiájával kell önmagát odaszánnia Istennek, „élő”-ként. (Az „élő”-nek fordított igealak a görögben néha a következőt jelentheti: „egészségben élni”.) És ahogyan az izraelitáknak tilos volt sántát vagy egyéb tekintetben fogyatékos állatot bemutatni, a keresztény is a legjobb képességeit ajánlja fel Istennek. És mivel a keresztény teste a tetteinek a hordozója, így minden tettét és gondolatát a hordozó eszközével — a testével — együtt kell odaszentelnie Istennek. Így valósul meg a teljes önátadás. Ezután már nem tart igényt önmagára. Vagyis élete lesz az igazi áldozat, jóllehet nem szertartásos formában.
Pál ezért arra buzdította az első századi keresztényeket, amikor még a földön éltek, hogy használják fel energiájukat, egészségüket és minden lehetséges képességüket és adottságukat Istennek végzett egész szívű szolgálatukban (Kolossé 3:23). A legjavát kellett Jehovának odaadniuk mindabból, amit fizikailag és szellemileg felajánlhattak. Isten csak az ilyen áldozatokban gyönyörködik.
De vajon hogyan reagált volna Isten arra, ha szándékosan olyan szokásokat űztek volna, amelyek csökkentenék testi és szellemi erejüket vagy megrövidítenék életüket? Vajon a keresztények szemében helyes lenne-e megszegni Isten törvényét és vállalni esetleg annak a kockázatát, hogy csökkentik hasznos voltukat Isten szolgálatában? Tisztátalan szokások alkalmatlanná tennék őket Isten szolgálatára és ennek eredménye a keresztény gyülekezetből való eltávolításuk lenne (Galata 5:19-21).
Ma megszokott dolog, hogy az egész világon az emberek kábítószerekkel élnek. Fogyaszthat-e valaki kedvtelésből kábítószert és ugyanakkor felajánlhatja-e testét „élő, szent és Istennek elfogadható áldozatul”? Nemcsak az orvosi kutatás és a kábítószer-élvezettel együtt járó számtalan pusztító következmény, hanem a bibliai alapelvek is egyértelműen azt válaszolják: nem!
[Kép forrásának jelzése a 28. oldalon]
“The Opium Smoker”—by N. C. Wyeth, 1913