Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR
Őrtorony
ONLINE KÖNYVTÁR
magyar
  • BIBLIA
  • KIADVÁNYOK
  • ÖSSZEJÖVETELEK
  • g93 8/22 20–22. o.
  • Vesekő — Egy régóta ismert betegség gyógyítása

A kijelölt részhez nincs videó.

Sajnos a videót nem sikerült betölteni.

  • Vesekő — Egy régóta ismert betegség gyógyítása
  • Ébredjetek! – 1993
  • Alcímek
  • Hasonló tartalom
  • Gyakoriság és okok
  • Új gyógymódok
  • Minimális sebészeti beavatkozást igénylő technika
  • Műtét nélküli gyógymód
  • Megelőzés
  • Ékszerek, drágakövek, értékes kövek
    Tanulmányozd a Szentírást éleslátással! 1. kötet
  • Veséd — Az élet fenntartásához szükséges szűrő
    Ébredjetek! – 1997
  • „Ez csak ideiglenes!” — Életem vesebajjal
    Ébredjetek! – 1996
  • Elfogadtam Isten vérről alkotott nézetét
    Ébredjetek! – 2003
Továbbiak
Ébredjetek! – 1993
g93 8/22 20–22. o.

Vesekő — Egy régóta ismert betegség gyógyítása

VALÓSZÍNŰLEG hallottál már olyan valakiről, akinek veseköve volt. Az Egyesült Államokban évente mintegy 300 000 vesekőbeteg kerül kórházba. A fájdalom pokoli lehet, hasonlít a gyermekszülés kínjaihoz.

Néhányan úgy gondolják, hogy a vesekő viszonylag modern betegség, amely kapcsolatban lehet a mai étrenddel és életformával. Valójában azonban a húgyvezetékben keletkező kövek évszázadok óta sújtják az emberiséget. Még a több ezer éves egyiptomi múmiákban is találtak ilyeneket.

A kövek akkor keletkeznek, amikor a vizeletben az ásványi anyagok összeállnak és ezek a csomók növekedni kezdenek, ahelyett hogy feloldódnának és kiürülnének a szervezetből. Változatos formákat vesznek fel és különféle alkotóelemekből állnak. A Clinical Symposia elmondja: „Az Egyesült Államokban a [vese]kövek közel 75%-a elsősorban kalcium-oxalátból áll, további 5% pedig tisztán kalcium-foszfátból.”

Gyakoriság és okok

Egy jelentés szerint Észak-Amerikában a férfiak 10, a nők 5 százalékának szervezetében fejlődik ki vesekő az élete során. Az esetek kiújulásának aránya is igen magas. Minden 5 beteg közül egy szervezetében újabb kő keletkezik öt éven belül.

A kérdés, hogy egyesek miért szenvednek a vesekőtől, míg mások nem, hosszú évek óta zavarba ejti a tudósokat. A kövek kialakulásának sok oka lehet. Szerepe lehet az anyagcsere rendellenességeinek, fertőzésnek, öröklött rendellenességeknek, krónikus vízveszteségnek és az étrendnek.

A vesekövek 80 százaléka magától eltávozik a vizelettel együtt. E folyamat elősegítése érdekében a pácienseket arra serkentik, hogy sok vizet igyanak. Bár a kövek gyakran kicsik, szemmel alig láthatóak, a fájdalom óriási lehet. Ha a húgyvezeték elzáródik, vagy a kő túl nagy ahhoz, hogy eltávozhassék (némelyik akár golflabda nagyságúra is megnőhet), akkor orvosi beavatkozás szükséges a beteg egészsége érdekében.

Új gyógymódok

Úgy 1980 tájáig csak nagysebészeti beavatkozással lehetett eltávolítani azokat a köveket, amelyek maguktól nem ürültek ki. Annak érdekében, hogy hozzáférjenek a vesében vagy a húgyvezetékben megrekedt kőhöz, egy fájdalmas, mintegy 30 centiméter hosszú vágást kellett ejteni az ágyékban. A műtét után két hetet kellett még a kórházban tölteni és az otthoni lábadozás is közel két hónapot vett igénybe. Ám „az utóbbi idők technikai fejlődése következtében — jegyzi meg a Conn’s Current Therapy (1989) című orvosi kézikönyv — eléggé ritkán merül fel a nyílt sebészeti beavatkozás szükségessége”.

Manapság a nagy nehézséget okozó köveket olyan eljárással távolítják el, amely csak egészen kis műtétet igényel. Egy másik, ma még szélesebb körben alkalmazott módszernél, amelyet testen kívüli lökéshullámmal végzett kőzúzásnak (extracorporeal shock wave lithotripsy [ESWL]) neveznek, egyáltalán nincs szükség műtéti beavatkozásra. Megemlítve ezeket az új orvosi találmányokat, a Conn’s Current Therapy megjegyzi, hogy „ma valószínűleg [a vesekövek] csupán 1 százalékát távolítják el” nagysebészeti műtéttel.

Minimális sebészeti beavatkozást igénylő technika

Azt a módszert, ami csupán kis sebészi beavatkozást igényel, gyakran ultrahangos perkután lithotripsiának nevezik. A „perkután” azt jelenti, hogy „bőrön keresztül”, a „lithotripsia” pedig szó szerint „kőzúzást” jelent. Mindössze egy 1 centiméteres metszésről van szó az ágyékon. Ezen a nyíláson egy hólyagtükörszerű, vesetükörnek nevezett műszert vezetnek be. A vese belseje és a fájdalmat okozó kő látható lesz a tükör segítségével.

Ha a kő túl nagy ahhoz, hogy a vesetükrön át eltávolítsák, akkor egy ultrahangos szondát vezetnek be a műszer egyik csatornáján keresztül a vesébe. Ezután a kő vagy kövek széttörése érdekében az üreges szondát egy ultrahang-generátorhoz kapcsolják, amely másodpercenként 23 000—25 000-es rezgésszámmal működik. Ultrahanghullámok által a szonda mint egy légkalapács, darabokra töri még a legkeményebb köveket is, amelyekkel érintkezésbe kerül.

A szondán keresztül folyamatosan szivattyúzzák a vese belsejét és így megszabadítják a kőtörmelékektől. A törés és a szivattyúzás mindaddig folyamatosan tart, ameddig gondos vizsgálattal meg nem győződtek arról, hogy az utolsó kődarabot is eltávolították a szondán keresztül.

Néha azonban akadhatnak olyan darabok, amelyek nem hajlandók megmozdulni. Ebben az esetben az orvos a vesetükrön keresztül egy olyan csövet vezet be, amelynek a végéhez pici fogószerkezet kapcsolódik. Az orvos ezután ki tudja nyitni a fogót, meg tudja ragadni a követ és ki tudja húzni.

Ahogyan a perkután sebészet fejlődött, rengeteg módszert próbáltak ki. Néhány évvel ezelőtt az Urologic Clinics of North America című lap ezt írta: „Úgy tűnik, hogy a bőrön keresztül történő kőeltávolítás újabb módszerei látnak napvilágot az orvosi folyóiratok havonta megjelenő friss számaiban.” A kezelés sikerének valószínűsége „összefügg a kő méretével és helyzetével”. De a legfontosabb tényező a lap megjegyzése szerint „a műtétet végző képzettsége és ügyessége”.

Bár elég nagy energiát használnak a kövek szétzúzásához, az eljárás ezzel együtt viszonylag biztonságos. „A vérzés nem jelent komoly nehézséget” — mondja a Clinical Symposia. Egy jelentés szerint azonban súlyosabb vérzés lépett fel a betegek mintegy 4 százalékánál.

Eme eljárás előnyei közé tartozik, hogy a lehető legkisebb kényelmetlenséget okozza és lerövidül a felépülés ideje. Az esetek többségében csak öt vagy hat napot töltenek a kórházban, néhány beteg mindössze három nap után hazamehet. Ez az előny főleg a dolgozók számára jelentős, akik így a kórház elhagyása után azonnal munkába állhatnak.

Műtét nélküli gyógymód

Figyelemre méltó új eljárást vezettek be Németországban, Münchenben 1980-ban, melynek a testen kívüli lökéshullámmal végzett kőzúzás nevet adták. Az eljárás során nagy energiájú lökéshullámokkal törik össze a köveket anélkül, hogy a legkisebb sebet is ejtenék.

A beteget egy olyan rozsdamentes acélból készült tartályba süllyesztik, amelyet félig megtöltöttek meleg vízzel. Gondosan olyan helyzetbe állítják be, hogy a kezelni kívánt vese a víz alatti elektromos kisülésekkel keltett lökéshullámok fókuszába kerüljön. A hullámok könnyedén áthatolnak a lágy emberi testen, és energiaveszteség nélkül érik el a követ. Mindaddig bombázzák a követ, amíg az szét nem hullik. A legtöbb beteg testéből ezután nehézség nélkül eltávoznak a darabok.

1990-re a vesekövek 80 százalékát az ESWL eljárással távolították el. Az Australian Family Physician tavalyi jelentése szerint az eljárás bevezetése óta „világszerte több mint 3 millió beteget kezeltek több mint 1100 géppel a lökéshullám-generátorok több típusát felhasználva a vesekövek szétzúzására”.

Bár az ESWL okoz némi sérülést a vese tájékán, az Australian Family Physician kifejti: „Csak ritkán károsít olyan szomszédos szerveket, mint a lép, a hasnyálmirigy, a máj és a belek. A rövid ideig tartó, kis kockázattal járó negatív hatásokat könnyen elviselik a betegek és legtöbbjük csupán a hasfalban fellépő enyhe [izom- és csontfájdalomra] valamint kissé [véres vizeletre] panaszkodik a kezelést követő 24—48 órában.” Még gyermekek esetében is sikerrel alkalmazható ez a módszer. Ugyanez az ausztrál újság ezt a következtetést vonja le: „Tíz év tapasztalatainak kiértékelése után úgy tűnik, hogy az ESWL kiemelkedően biztonságos gyógymód.”

Valójában a kezelés olyan hatásos, hogy a tavalyi Conn’s Current Therapy című kiadvány kifejtette: „(Az ESWL) lehetővé tette, hogy a veseköveket olyan könnyen és olyan alacsony halálozási arányszám mellett távolítsuk el, hogy a betegek és az orvosok egyre kevesebb figyelmet szentelnek a kór megelőzésének.”

Tény, hogy a vesekő olyan fájdalmas betegség, amit bizonyosan nem kívánsz magadnak. Mit tehetsz a megelőzés érdekében?

Megelőzés

Mivel a vesekő gyakran kiújul, ha neked már volt, akkor bölcs dolog lenne megszívlelni a figyelmeztetést, hogy igyál sok vizet. Tanácsos napi két liternél több vizelet ürítése, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségű vizet kell meginnod!

Ezzel együtt bölcs dolog változtatni az étrendeden. Az orvosok azt javasolják, hogy korlátozd a vörös húsok, a só és az oxalátban gazdag ételek fogyasztását, melyek az elméletek szerint elősegítik a kövek kialakulását. Ilyenek például a dió, a csokoládé, a feketebors és a leveles zöldségek, mint a spenót. Egy időben az orvosok azt is javasolták, hogy csökkenteni kell a kalcium bevitelét, de a legújabb kutatások szerint a magasabb kalciumtartalmú étrend lassítja a kövek kialakulásának folyamatát.

Ám ha minden megelőző intézkedés ellenére kiújul a veseköved, vigasztaló lehet tudni, hogy fejlett módszerek vannak a betegséged kezelésére.

[Kép a 21. oldalon]

Vesekő sebészi beavatkozás nélküli eltávolítása a kőzúzónak nevezett berendezés felhasználásával

[Forrásjelzés]

S.I.U./​Science Source/PR

[Kép forrásának jelzése a 20. oldalon]

Leonardo On The Human Body/​Dover Publications, Inc.

    Magyar kiadványok (1978–2025)
    Kijelentkezés
    Bejelentkezés
    • magyar
    • Megosztás
    • Beállítások
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Felhasználási feltételek
    • Bizalmas információra vonatkozó szabályok
    • Adatvédelmi beállítások
    • JW.ORG
    • Bejelentkezés
    Megosztás