Olvasóink írják

Szegénység Nyugaton Az 1992. december 22-ei számukban a „Figyeljük a világot” rovatban megjelent apróhír (Szegény gyermekek Amerikában) ezt állította: „Az Egyesült Államok, amely a világ egyik leggazdagabb országa, egyben a legszegényebb gyermekek otthona is.” Ez félreérthető. Sok országban vannak szegény gyermekek, akik Amerika szegény gyermekeinek zömét gazdagoknak neveznék. Valóban tragikus, hogy sok amerikai gyermek szenved. De az ott meglévő anyagi javakra való tekintettel ez mindenképpen szüleik szégyenletes hanyagságának a következménye.

W. H., Egyesült Államok

Jóllehet az Egyesült Államokban a szegénység sok kirívó esetével találkozunk, mindenesetre nem azt akarjuk mondani, hogy ezen ország szegényeknek tekintett gyermekeinek az életszínvonala általában ugyanaz, mint más országok elszegényedett gyermekeié. Az a tény, hogy a szegénység — legyen bármilyen is a formája — egyre terjed még egy ilyen jómódú országban is, riasztó jelenség. Tény, hogy egyes gyermekek szenvedése csakugyan szüleik hanyagságára vezethető vissza. De sok szülő sem kellő szakértelemmel nem rendelkezik, hogy változtasson helyzetén, sem nem juthatnak olyan anyagi eszközökhöz, amelyek másoknak megvannak. (A kiadók.)

Családon belüli erőszak Hálásan köszönöm a „Véget ér-e valaha a családon belüli erőszak?” című cikksorozatot (1993. február 8.). 22 éves házasságom utolsó 10 évében én is szenvedtem a családon belüli erőszaktól. A lelki bántalmazást találtam a legrosszabbnak. Alattomosan, de módszeresen tönkreteszi személyiségedet, úgyhogy már segítséget sem tudsz kérni. Én is eljutottam arra a pontra, hogy már fontolóra vettem az öngyilkosságot. Végül is elhagytam férjemet és most önállóan élek. E folyóiratotok cikkei megerősítettek és megvigasztaltak.

B. S., Németország

Édesanyámat apám tettlegesen bántalmazza és mi gyermekek, mindhárman nagyon szenvedünk emiatt. Valahányszor ütlegeli édesanyámat, olyan, mintha bennünket is verne. Igazában kevesen tudják megérteni, mit is jelent olyan családban élni, ahol az erőszak és a gyűlölet uralkodik s ahol nincs megértés és szeretet. Bátorít bennünket az a tudat, hogy van valaki, aki megért minket.

T. G. D. A., Olaszország

Nagyon bátorító látni ezt a számot, amely őszintén szól minden érdekelthez. Tizennégy évig szenvedtem egy durva férjtől, aki magát kereszténynek nevezte. Gyakran azt mondták, kerüljem, hogy felbosszantsam. De hát ez lehetetlen volt. Végül is el kellett hagynom. Köszönöm cikketeket; ezek buzdítottak, és másoknak is segíthetnek, akik még nem voltak megütve, összerugdosva vagy leköpve, hogy megértsék azokat az érzelmi sebeket, amelyeket el kell viselnünk.

L. T., Egyesült Államok

A cikkek azoknak a nőknek a szívéhez szólnak, akik magányosaknak és elszigetelteknek érzik magukat; a félelem- és szégyenérzet elnémít bennünket. Ti segítettetek megérteni — azzal ellentétben, amit folyton belénk akarnak szuggerálni —, hogy ezt nem mi idéztük elő magunknak.

B. A., Egyesült Államok

Hetek múltak el azóta, hogy az Ébredjetek! példányom megérkezett a postán. Sok imába került, míg kivettem a borítékból, és napok teltek el, mielőtt rá tudtam venni magamat az elolvasására. Nagyon köszönöm, hogy eljutott hozzám ez a szám. A családon belüli erőszak szenvedő alanya voltam. Egyszer férjem alvás közben oly brutálisan vert meg, hogy plasztikai műtétre volt szükségem, hogy arccsontjaimat helyretegyék. A rendőrség és egy közelemben lakó kedves keresztény család segítségével sikerült megszabadulnom tőle. Több hónapi börtönre ítélték. Most egy derék keresztény férfival kötöttem házasságot.

P. H., Egyesült Államok