Tigris! Tigris!

AZ ÉBREDJETEK! INDIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

„EGYSZER egy keskeny hegygerincen sétáltam — emlékszik vissza dr. Charles McDougal, aki Nepálban a Királyi Chitwan Nemzeti Parkban sok évet töltött a tigrisek tanulmányozásával. — Amint ott sétáltam, egy tigris jött velem szembe. Úgymond találkoztunk a hegytetőn, és csak egy kis távolság, körülbelül 15 lépés, volt közöttünk.” Dr. McDougal nyugodtan állt. Nem nézett mereven a tigris szemébe, amit egy tigris kihívásnak tekint, hanem a tigris válla fölé meresztette szemét. A tigris továbbra is lapult, de nem mozdult a támadásra. Néhány hosszú perc múlva dr. McDougal pár lépést hátrált. „Majd egyszerűen megfordultam, és visszasétáltam oda, ahonnan jöttem” — mondja.

A századfordulón 100 000 tigris volt az ázsiai őshazájukban — ebből 40 000 Indiában élt. 1973-ra azonban ezeknek a felséges teremtményeknek a világszerte élő populációja, főleg a vadászat miatt, 4000 alá csökkent. A tigrist, a föld legnagyobb macskáját, az ember a kipusztítással fenyegeti. De veszélyt jelent a tigris az emberekre? Milyen valójában ez a nagymacska? Vajon sikerrel járnak azok az erőfeszítések, melyekkel meg akarják óvni a kipusztulástól?

A tigriscsalád élete

A több évig tartó türelmes megfigyelés világosabb képet adott a természettudósoknak a tigris életéről. Képzeljük el, hogy India északi részén, Ranthambhore gyönyörű erdeiben egy tipikus tigriscsalád életébe pillantunk be. A hím az orrától a farka végéig majdnem 3 méter hosszú, és mintegy 200 kilogrammot nyom. A párja úgy 2,7 méteres és körülbelül 140 kilogrammos.a Van három kölyök is: egy hím és két nőstény.

Ezekben az erdőkben a hőmérséklet 45 °C fölé is mehet, a tigriscsalád azonban árnyékot talál a lombos fák alatt. A közeli tó hűs vizében pedig mindig élvezettel mártózhatnak meg. Macskák, melyek úsznak? Igen, a tigrisek rendkívül szeretik a vizet! Valójában úgy ismeretesek, mint akik megállás nélkül több mint 5 kilométert úsznak.

A fákon átszűrődő napfény a tigris fénylőn narancssárga színű bundájára vetődik, így az olyanná válik, mintha izzana. A fekete csíkok ragyognak, a borostyánkőhöz hasonló szemük fölötti fehér foltok pedig ragyogóan villannak fel. Miután egy ideig nézzük a három kölyköt, a különböző csíkjaik és arcvonásaik miatt könnyen meg tudjuk különböztetni őket egymástól.

Tigrisként felnőve

Amikor az anyatigris várandós volt kölykeivel, megfelelő búvóhelyet keresett — olyat, ami a sűrű növényzetben jól elrejtett helyen van. A családnak onnan most jó rálátása van a sík vidéken lévő víztócsára, ami más állatokat is odavonz. A nőstény tigris választotta ezt a helyet, s ezzel úgy vadászhat élelmére, hogy nincs messze kölykeitől.

A kölyköknek születésüktől fogva nagy figyelmet szenteltek. Kicsi korukban az anyjuk gyengéden a mancsai közé vette, megnyalta, és orrával megbökdöste őket, miközben lágyan morgott. Amikor a kölykök idősebbek lesznek, kezdenek bújócskázni, és úgy tesznek, mintha harcolnának. Bár a tigriskölykök nem tudnak dorombolni, úgy egyéves koruktól kezdve nagy, hangos leheleteket bocsátanak ki, amikor anyjuk visszatér távollétéből.

A kölykök szeretnek az anyjukkal úszni és játszani a vízben. Képzeld magad elé, amint a nőstény tigris a tó szélén ül, farkát a vízbe lógatva. Egyszer-egyszer kirántja farkát a vízből, hogy felhevült testének egy hűs zuhanyt adjon. És ha már a farkakról beszélünk, a kölykök sohasem fáradnak el abbeli próbálkozásukban, hogy elkapják anyjuk farkát, amint egyik oldalról a másikra csap vele. Ezt téve a nőstény tigris nem csak játszik a kölykeivel, hanem a zsákmányszerzés ügyességére is megtanítja őket, melyet később, a vadászás elkezdésekor tudnak majd hasznosítani. A kölykök fára mászni is szeretnek. Amikor azonban úgy 15 hónaposak lesznek, túl testesek és nehezek lesznek ahhoz, hogy könnyedén felmásszanak rá.

Az apa szerepe

Egészen mostanáig sokan hitték, hogy az anyatigris egyedül neveli fel a kölykeit, és hogy a hím megölné a kölyköket, ha erre lehetősége volna. A legtöbb tigris esetében azonban nem ez a helyzet. Az apatigris hosszú időszakokra eltűnik a dzsungelben, és a több mint 50 négyzetkilométeres területén kóborol. De a családját is meglátogatja. Amikor ezt teszi, csatlakozhat a nőstény tigrishez és a kölykökhöz a vadászatban, sőt még az állatok elfogyasztásában is részt vesz. Talán az agresszívabb hím kölyök kezdheti el elsőnek az evést. Ha azonban kapzsi módon túlságosan távol tartja ettől lánytestvéreit, az anyja gyengéden oldalba lökheti, vagy mancsával még oda is csaphat, hogy engedje a nőstény kölyköknek is kivenni a részüket a lakomából.

A kölykök élvezettel játszadoznak óriási apjukkal. Erre kedvelt hely a közelben lévő víztócsa. Az apatigris komótosan belehátrál a vízbe, amíg az a fejéig nem ér. (A tigrisek nem szeretik, ha vizet fröcskölnek a szemükbe!) Utána megengedi a kölykeinek, hogy orrukkal megbökdössék, míg ő megnyalja az arcukat. Nyilvánvaló, hogy erős családi kötelék van közöttük.

Emberevők?

A könyvek és filmek gyakran kegyetlen, agresszív teremtményeknek ábrázolják a tigriseket, melyek az emberek után lopakodnak, majd megtámadják, szétmarcangolják és felfalják őket. Ez távol áll a valóságtól. Nem minden tigris emberevő. Általában, ha egy tigris meglát egy embert az erdőben, inkább azt választja, hogy halkan elillan. Érdekes módon az emberszag egyáltalán nincs hatással a tigrisre.

Bizonyos körülmények között azonban egy éhes tigris valóban veszedelmessé válhat. Ha idős kora miatt elveszti fogait, vagy az emberek megsebesítik, talán képtelen a megszokott módon vadászni. Ehhez hasonlóan, ha az emberek lakókörnyezete betolakszik a tigris természetes környezetébe, a tigris természetes zsákmánya szűkösnek bizonyulhat. Ilyen okok miatt Indiában úgy 50 embert ölnek meg évente a tigrisek, ez azonban századrésze annak, amennyit a kígyók ölnek meg. Tigristámadások főleg a Gangesz folyó deltájának mocsarasában fordulnak elő.

Dr. McDougal szerint a tigrisek nem olyan veszélyesek, mint ahogyan azt a legtöbb ember gondolja. Bár ha közelről meglepjük a tigrist, az támadást provokálhat, ám „a tigris egy igen nyugodt, higgadt és önuralommal rendelkező állat — mondja. — Általában, még ha közvetlen közelről találkozol is össze egy tigrissel, nem fog megtámadni.”

A tigrisek ritkán agresszívak egymás között. Egy fiatal tigris például egy másik tigris területére csatangolhat, és összetalálkozhat az ott lakó hímmel. Mély morgások, vérfagyasztó ordítások következnek, és szemtől szembe vadul vicsorognak egymásra. Amikor azonban az idősebb hím megmutatja fölényét, a fiatalabb általában a hátára fekszik úgy, hogy mancsai a levegőben vannak, mely a megalázkodás jele, s ezzel vége az összetűzésnek.

A nagymacska jövője

Nem vagyunk veszélyben a tigrisek miatt; inkább az ember bizonyul az egyedüli valóságos veszélynek a tigris számára. Jelenleg erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megmentsék a tigrist a kipusztulástól. Néhány ázsiai ország tigrisrezervátumokat létesített. 1973-ban az India északi részén fekvő Corbett Nemzeti Parkban Tigristerv néven különleges erőfeszítést kezdeményeztek. Az egész világról pénzalapok és felszerelések áramlottak a Tigristervhez. Végül 18 tigrisrezervátumot létesítettek Indiában, melyeknek együttvéve több mint 28 000 négyzetkilométer volt a területük. 1978-ra a tigrisek is felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára. Ennek hihetetlen következményei voltak! Mielőtt a tigrisvadászatot betiltották, a tigrisek nehezen megfigyelhetőkké váltak, az emberektől való félelem miatt pedig főleg éjszaka bukkantak fel. Ám néhány évnyi védelem után tigrisek kezdtek a rezervátumokban kószálni, és egész nap vadásztak!

Még továbbra is veszély fenyegeti a tigrist: nemzetközi szinten az emberek igénylik azokat a hagyományos ázsiai orvosságokat, amelyeket tigristestrészekből készítenek. Egy zacskó tigriscsontot például több mint 500 dollárért lehet értékesíteni Indiában — mire a csontot feldolgozzák, és ez eléri a távol-keleti piacokat, az értéke több mint 25 000 dollárra nőhet. Mivel ilyen sok pénz forog kockán, a szegény falusi emberek kísértést éreznek arra, hogy együttműködjenek a tigrisre leselkedő orvvadászokkal, miként járjanak túl az erdőőrök eszén. Először a tigrisek megóvására tett erőfeszítéseket sikeresnek tekintették. De 1988 óta a helyzet rosszabbra fordult. Ma körülbelül csak 27 tigris kóborol Ranthambhore-ban, míg ezzel összehasonlíva 20 évvel ezelőtt 40 volt. A világ tigrispopulációja pedig csupán 5000 egyedből állhat!

Egészen a múlt század végéig a tigrisek és az emberek viszonylag harmonikusan éltek együtt Indiában. Vajon képesek lesznek ezt újra megtenni valaha is? Most az az izgatott felkiáltás, hogy „Tigris! Tigris!”, még mindig a világ legnagyobb macskaféléjének a megpillantását jelentheti. Majd meglátjuk, hogy a természetvédő programok tudják-e biztosítani a tigrisek jövőbeli biztonságát. A Biblia azonban arról biztosít minket, hogy egyszer az egész föld olyan paradicsom lesz, mint az Éden kertje. Akkor majd az ember és a vadállatok — mint amilyen a tigris is — békében osztoznak a földön (Ésaiás 11:6–9).

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép a 17. oldalon]

A fehér tigris

India nemzeti kincse a ritka fehér tigris, mely egy recesszív mutáns gén eredménye. 1951-ben egy fehér hím kölyköt fogtak el India Rewa nevű erdejében. Egy természetes színű nőstény tigrissel pároztatták, mely természetes színű kölyköket hozott világra. Amikor azonban ezek közül a kölykök közül az egyik nőstény a fehér apaállattal párzott, négy fehér színű kölyöknek adott életet. A gondos tenyésztés az embereknek sokfelé lehetővé tette, hogy a helyi állatkertekben nézzék meg ezt a ritka gyönyörűséget.

[Kép a 16. oldalon]

Macskák, melyek úsznak? Igen!

[Kép a 17. oldalon]

A tigrisek nem olyan veszélyesek, mint ahogyan azt a legtöbb ember gondolja