Paradicsom vagy szemétdomb — Melyiket szereted jobban?
SENKI sem tévesztené őt össze semmi mással, mint ami valójában: európai turista, akinek pihenésre és arra van szüksége, hogy mohón élvezze a napsütést egy Paradicsomhoz hasonló szigeten. Átkelve a tengerpartot szegélyező terjedelmes homokdűnéken, óvatosan lépked az eldobált palackok, konzervdobozok, műanyag zacskók, rágógumi és cukorpapírok, napilapok és folyóiratok szemétdombján át. Nyilvánvalóan ingerülten azon tűnődik: ez volna az a Paradicsom, ahova elutazott?
Volt már ehhez hasonló tapasztalatod? Miért álmodoznak az emberek valamiféle Paradicsomról, és amikor ott vannak, szemmel láthatólag lelkiismeretfurdalás nélkül valóságos szemétdombbá alakítják azt?
Nem csak „paradicsomi helyeken”
Ez a nyilvánvaló figyelmetlenség a szépség, a rend és a tisztaság iránt a „paradicsomi helyeket” illetően, ahova sok turista sereglik, nem egyedülálló. A modern társadalmat kíméletlenül megrontotta a majdnem mindenhol megtalálható szennyezés. Számos üzletág több tonna hulladék létrehozásával nagymértékű szennyeződést okoz. A helytelenül kezelt mérgező hulladékok és a baleset következtében kiömlött olaj földünk nagy területeit pusztulással fenyegeti, alkalmatlanná téve azokat az élet számára.
A háborúk is szennyeződést okoznak. A világot borzalommal töltötte el, amikor az 1991-es Perzsa öbölháborúban a szennyeződés egy új dimenzióra terjedt ki. Az iraki erők szándékosan felgyújtottak mintegy 600 olajkutat, „a pokol apokaliptikus látványává változtatva Kuwaitot” — ahogyan azt egy európai újság írta le. A német Geo folyóirat pokolnak nevezte ezt „az ember által valaha okozott legnagyobb környezeti katasztrófát”.
Amint a háború véget ért, azonnal elkezdődött egy tisztogatási misszió. Csupán az égő olajkutak eloltása sok hónapos kemény munkát vett igénybe. Az Egészségügyi Világszervezet arról számolt be, hogy a megnövekedett szennyeződés 10 százalékkal is növelheti Kuwaitban az elhalálozási arányszámot.
Kevésbé veszélyes, de nagyon ingerlő
A nagymértékű környezeti szennyeződés minden kiemelkedő és botrányos példája ellenére, százával vannak kisebb méretű példák is. A szemetelő emberek és falfirkáló „művészek” talán kevésbé veszélyes szennyezők, ennek ellenére megfosztják a földbolygót attól a lehetőségtől, hogy Paradicsommá váljon.
A falfirkálások néhol olyan mindennaposak, hogy a polgárok szinte vakokká váltak a falfirkálásokra, már alig veszik észre azokat. Ezek a metrókocsikon, az épületek falain és a telefonfülkéken találhatók. A falfirkálások többé már nem csak a nyilvános illemhelyek falain láthatók.
Némely város tele van omladozó és elhagyott épületekkel. A lakóterületeket elcsúfítják a gondozatlan otthonok és udvarok. Összetört autók, eldobott gépek és ócskavas törmelékek zsúfolódnak az udvarokon, melyek másképp kellemesen vonzóak lennének.
Úgy tűnik, bizonyos körökben az embereket nem zavarja a testi tisztátalanság és rendezetlenség. Rendetlen öltözékben és ápolatlanul díszelegni nem csak elfogadható, de még divatos is lehet. Azokat, akik értékelik a rendet és a tisztaságot, reménytelenül ódivatúnak tekintik.
Micsoda óriási munka!
Mily óriási tisztogató kampányra lenne szükség ahhoz, hogy a fényes turistamagazinok fedőlapjain lefestett Paradicsommá alakítsuk földi otthonunk tengerpartjait, erdőit és hegyeit — nem beszélve arról, hogy mit kéne tenni a belvárosokkal, városokkal, farmokkal és magukkal az emberekkel!
Az előbb említett turista örömmel látta amint a takarítószemélyzet a nap későbbi időszakában átvonult a területen, eltávolítva a nagyobb törmelék darabokat. Otthagyták azonban a törött üvegdarabokat, a palackok kupakjait, a konzervdoboztetőket és a megszámlálhatatlanul sok cigarettavéget. Így hát a tisztogatás után is bőséges bizonyítéka volt annak, hogy a tájkép inkább egy szemétdombra mint egy paradicsomi helyre hasonlít.
Az egész földre kiterjedő nagytakarítás a bolygó megmentése érdekében — nehogy szemétdombbá váljon — megkívánja, hogy megszabaduljon e romhalmazok minden maradványától. Van egyáltalán valami kilátás arra, hogy egy ilyen takarítás megtörténjen? Ha igen, hogyan? Ki fogja azt véghezvinni? Mikor?