Jusztinosz vértanú

(kb. i. sz. 100 – kb. 165) Görög filozófus és teológus, aki az írásaiban megvédi a kereszténységet. Flavia Neápoliszban (ma Náblusz) született. Kb. i. sz. 132-ben tért át a kereszténységre valószínűleg Efézusban. Rómában fejezték le mártírként.

Jusztinosznak csak két műve maradt fenn: az Apológiák és a Párbeszéd a zsidó Trifónnal. Az Apológiákban igyekezett megcáfolni azokat a vádakat, melyek szerint a keresztények szembeszegülnek a római állammal, illetve ateisták. A nézeteit is világosan megfogalmazta, melyekben vegyítette az Írásokat a görög filozófiával. Az egyik nézete szerint Istennek nincs tulajdonneve. A Párbeszéd című művében érvekkel támasztotta alá, hogy Jézus volt a Messiás, és a judaizmus elavult.

Azzal, hogy Jusztinosz a kereszténységet ötvözte a filozófiával, figyelmen kívül hagyta azt az ihletett parancsot, hogy ragaszkodni kell azokhoz, amik írva vannak (1Ko 4:6). Más, úgynevezett egyházatyák is követték a példáját, meggyorsítva ezzel a megjövendölt hitehagyást (Mt 13:38, 39; 2Pt 2:1). Ám mivel Jusztinosz nem sokkal az apostolok halála után élt, az írásainak történelmi jelentőségük van. Például kiderül belőlük, hogy elfogadta a zsidó kánont, és elvetette az apokrif könyveket.