Figyeljük a világot
Biológiailag előállított műanyagok
Műanyagot ma már biológiailag is elő lehet állítani, s eljön a nap, amikor ugyanúgy lehet majd termeszteni, mint például egy növényt — jelenti a párizsi International Herald Tribune. Az ilyen új műanyag kifejlesztése már 65 évvel ezelőtt elkezdődött, amikor egy tudós megállapította, hogy bizonyos baktériumok polipropilénhez hasonló műanyagszerű anyagot tudnak előállítani. Ez az anyag a baktériumok tárolt energiaforrásául szolgál, ugyanúgy, mint a keményítő a növényeknél vagy a zsiradék az emlősöknél. A baktériumok műanyag-előállító génjeinek izolálásától és bizonyos növényfajtákba való átültetésétől a tudósok azt remélik, hogy idővel sikerül majd nagyobb mértékben termeszteni az úgynevezett „biopolimereket”. A tudósítás szerint ez a biológiai műanyag teljesen felújítható, élettanilag lebontható és nem mérgező.
Nem gyakorló katolikusok
Egy nem régi tanulmányból kitűnt, hogy „a franciák között az istentiszteleten való megjelenés tetszés szerinti” — írta a párizsi Le Figaro című újság. A tanulmány kimutatta, hogy bár a francia lakosság 82 százaléka katolikusnak vallja magát, ebből csak 12 százalék — többségében idősebb nő — jár rendszeresen istentiszteletre. Ráadásul a magukat katolikusoknak valló személyek 44 százaléka azt mondja, hogy „nem gyakorló katolikus”, és 83 százalékuk elismeri, hogy „sohasem tették még be a lábukat a templomba”. A Le Figaro megjegyzi, hogy a franciák, úgy látszik, a nem gyakorló katolikusok nemzete. A valláshoz való ragaszkodásuk, úgy tűnik, inkább a társadalmi szokásokból: a keresztelésből, az egyházi esketésből és temetésből fakad, mintsem a tényleges hitből.
’Vírus dilemma’
„A bárányhimlő naponta 2000 római halálát okozta éveken át Marcus Aurelius Antonius filozófus-császár uralkodása idején” — mondja a Health című folyóirat. „A XVI. században kétmillió azték halt meg bárányhimlőben, amikor a spanyol misszionáriusok felsorakoztatták az indiánokat, hogy csókolják meg a feszületet — arra nem is mertek gondolni, hogy a feszület fertőzött lehet. A bárányhimlő megtizedelte Észak-Amerika indián törzseit is, és még a XVIII. században is 600 000 ember halálát okozta Európában. Edward Jenner 1796-ban felfedezte a bárányhimlő oltóanyagát. Azóta komoly erőfeszítéseket tettek, hogy teljesen kiküszöböljék ezt a halálos betegséget. A bárányhimlő utolsó áldozata 1978-ban halt meg. Mindmáig ez volt az első olyan betegség, amelyet a tudománynak állítólag sikerült teljesen megszüntetni” — mondja a Health. De a vírus fiolákba zárva még mindig él, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet védnöksége alatt Atlantában és Moszkvában biztos páncélteremben őriznek. Még nem született döntés arról, mi legyen a további sorsuk. Egyesek azt látnák szívesebben, ha teljesen megsemmisítenék, mielőtt akár véletlenül, akár szándékosan kiszabadulnának onnan, mások viszont úgy vélekednek, hogy a tudomány később még hasznosíthatja a vírust. Közben hadseregének rendelkezésre bocsát bárányhimlő oltóanyagot mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok.
Kérjük, készpénzt ne!
Egy johannesburgi (Dél-Afrika) bútorgyár kiállítótermébe belépő vásárlók egy figyelmeztető táblával találják szembe magukat: „Készpénzt nem fogadunk el. Csekkel vagy hitelkártyával lehet csak fizetni.” A johannesburgi The Star című újság szerint a tulajdonos úgy véli, hogy a készpénzforgalom vonzza az utcai rablókat és útonállókat. Ezért elhatározta, hogy sem széfjében nem tart pénzt, sem a bankba nem szállít pénzt. Így minden üzleti ügylet kizárólag csekkel vagy hitelkártyával bonyolódik. Az alkalmazottak is csekkben kapják hetibérüket. „Az alkalmazottaim nagyon kényelmetlenül érezték magukat, valahányszor egy idegen lépett be — mondta a tulajdonos —, de amióta nincs készpénzfizetés sokkal nyugodtabbak.”
Milliók folyamodnak abortuszhoz Brazíliában
Carlos Alberto Di Franco professzor az O Estado de S.Paulo című brazil újságban az abortuszról írt cikkében kijelentette, hogy az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint „Brazília áll az első helyen a világranglistán az abortusz terén évi több mint 3 millió abortusszal”. A cikk megjegyzi: „Ez a tájékoztatás érdekes módon nem indít el semmiféle mozgalmat az élet megóvásáért.” Di Franco professzor szerint, jóllehet a brazilok egyrészt küzdenek erdőik megvédéséért, és keményen fáradoznak a csecsemőhalandóság arányszámának leszorításáért, ugyanakkor azon a nézeten vannak, hogy az abortuszt törvényesen engedélyezni kell.
A látás visszanyerése földrengés következtében
Egy 84 éves newcastle-i lakos Ausztráliában néhány hónappal ezelőtt hirtelen visszanyerte látását egy szörnyű földrengés következtében. Három éve már csak sötét árnyékokat látott, a földrengés után viszont az újságot is el tudta olvasni. Orvosa úgy véli, hogy a földrengés valószínűleg sokkoló hatást váltott ki nála, s így az adrenalin gyorsabban jutott el a szemeibe. Ennek révén visszanyerte látását. A The West Australian című újság így idézi az idős asszony szavait: „Egész hirtelen látni kezdtem, és mindez néhány másodperc alatt játszódott le. Úgy tűnt, mintha szemeim egészen tágra nyíltak volna. Természetesen nem nyíltak tágra, de láttam. És azóta is úgy látok, mint valamikor.”
Csecsemők életben maradása
A Demos, a Dutch Demographic Institute által kiadott bulletin szerint átlag 381 000 csecsemő születik mindennap a világon. A várható életkoruk azonban nagymértékben függ attól, hol születnek. A világ legalacsonyabb csecsemőhalandósági arányával Japán dicsekedhet. Minden 1000 csecsemő közül mindössze 5 hal meg első életévében. A csecsemőhalandósági arányszám minden más országban jóval magasabb. Például Brazíliában 1000 csecsemő közül 71 hal meg első életévében, Kelet- és Nyugat-Afrikában viszont 110. Afganisztánban a legrosszabb a csecsemőhalandóság aránya, minden 1000 csecsemőre 194 haláleset jut. Az egész világon közel 31 000 csecsemő hal meg naponta.
Hamis érmék
Hirohito császár uralkodása 60. évfordulójának megünneplése alkalmából négy évvel ezelőtt Japán egy különleges aranypénzt veretett. Az Asiaweek folyóirat arról tudósít, hogy „a nyomozók szerint jelenleg legkevesebb 103 000 hamisított pénzérme van forgalomban és ezek közül néhány a Bank of Japan, a legnagyobb pénzintézet páncéltermeiben található. Ez az ország legsúlyosabb pénzhamisítási esete évszázadunkban.” Mind az igazi, mind a hamis pénzérmék 20 grammnyi 24 karátos aranyból készültek, amelyek az arany jelenlegi árfolyama szerint mintegy 270 dollárt érnek. De tekintettel az egyes darabok 100 000 yen (690 dollár) névértékére, a „pénzhamisítók gyors utat találtak arra, hogy vásárló értékének kétszereséért adják el az aranyat” — jegyzi meg az Asiaweek.
Veszélyben a koalák
A koala, Ausztrália e bájos jelképe, veszélyben forog, és a veszélyeztetett fajok listájára kerül — jelenti a The New York Times. E faj az 50 évvel ezelőtti több milliós egyedszámról jelenleg körülbelül 400 000-re csökkent, és folytonosan apad. Jóllehet a betegségnek is szerepe van ebben, de a csökkenés legfőbb okozója maga az ember. A koalák táplálkozási lehetőségét és természetes környezetét csaknem 80 százalékkal csökkentette a civilizációs fejlődés. A 60-70 cm nagyságú koalák csaknem kizárólag az eukaliptuszfa leveleivel és hajtásaival táplálkoznak, az emberek viszont többezer fát kivágtak, hogy ily módon biztosítsanak házuk, tanyájuk és nyaralójuk számára megfelelő helyet Ausztrália keleti partvidékén. Ezenkívül, ahogy egy tanulmányból kitűnik, a legtöbb koala úgy pusztul el, hogy elgázolják az autók.
’Az emberi ész számára felfoghatatlan szabályosság’
1989 őszén a csillagászok meglepődve fedeztek fel egy óriási galaxis-kiterjedést, amelyet Nagy Fal-nak neveztek el. Nem számítottak arra, hogy a világegyetemnek ilyen óriási csillaghalmaza van. De azóta két csillagász csoport is nyilvánosságra hozta a maga következtetését, hogy a Nagy Fal csupán egyike a legközelebbi, több mint tizenkét hatalmas galaxis tömörülésnek. De az még jobban meglepte őket, hogy ezek a csillaghalmazok egyenletes térközökben látszanak elhelyezkedni, amely a The New York Times szerint arra enged következtetni, hogy „a világegyetem szerkezete annyira szabályos és óriási, hogy nem képes megbirkózni ezzel egyetlen kozmikus teremtésről és evolúcióról szóló elmélet sem”. Az egyik csillagász e csillaghalmazok közötti űr szabályosságát az emberi ész számára felfoghatatlannak véli, egy másik viszont azt állítja, hogy ha ezeket a megállapításokat később még jobban megerősítik, akkor „teljes biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a nullánál is kevesebbet tudunk a világegyetem kezdeti szakaszáról”.
Szerencsétlen pici lelkek?
Tavaly Japánban a tetűlegyekre egyszerre jártak jó és rossz idők. Különösen a nedves nyár volt kedvező számukra, és emiatt tömegestől lepték el a házakat. A gyártók rögtön akcióba léptek. Vállalkozó kedvű gyárosok rovarok irtására alkalmas porszívókat terveztek és gyártottak. Az eladás hirtelen magasra szökött. Egyetlen osakai alapítású vállalat 800 000 porszívót adott el, amely becslések szerint 160 milliárd legyet pusztított el. A gyárosban hirtelen megmozdult a buddhista lelkiismeret, amikor megtudta, hogy mennyi élet pusztult el. Az Asahi Evening News így idézte a vállalat képviselőjének szavait: „Még ha élősdiek voltak is ezek, egy kicsit sajnáltuk őket.” Ezért vállalata egy buddhista templomban gyászszertartást tartott és „azért imádkoztak, hogy e kis legyek lelkeinek békéje és nyugalma legyen”.