Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR
Őrtorony
ONLINE KÖNYVTÁR
magyar
  • BIBLIA
  • KIADVÁNYOK
  • ÖSSZEJÖVETELEK
  • g92 3/8 11–13. o.
  • A valódi új világ még felfedezésre vár

A kijelölt részhez nincs videó.

Sajnos a videót nem sikerült betölteni.

  • A valódi új világ még felfedezésre vár
  • Ébredjetek! – 1992
  • Alcímek
  • Hasonló tartalom
  • Egy másik páratlan utazás
  • Még vár ránk egy új világ
  • Egy új világ a láthatáron
  • Kutatás fűszerek, arany, megtértek és dicsőség után
    Ébredjetek! – 1992
  • Kultúrák összeütközése
    Ébredjetek! – 1992
  • Minden újjá lesz — a jövendölésnek megfelelően
    Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 2000
  • Egy új világ közel!
    Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 1991
Továbbiak
Ébredjetek! – 1992
g92 3/8 11–13. o.

A valódi új világ még felfedezésre vár

„A NÉV bizonytalan dolog, nem építhetünk rá!” E józan megfigyelés igaznak bizonyult Kolumbusz esetében.

Kolumbusz keresztnevével, a Kristóf név jelentésével összhangban megpróbált valamilyen módon „Krisztushordozó” lenni. Végtére is a spanyol uralkodók „Isten szolgálatára és a katolikus hit terjesztésére küldték el őt”. De miután megtanított néhány nehéz felfogású bennszülöttet arra, miként kell keresztet vetni és az Ave Mariát elénekelni, a kézzelfoghatóbb jutalmakra összpontosította a figyelmét: az arany és az Indiába vezető bizonytalan út megtalálására.

Egyes katolikusok azt hangoztatták, hogy Kolumbuszt feltétlenül „szentté” kell avatni a keresztény nemzetek határainak kiterjesztésében betöltött kulcsfontosságú szerepe miatt. Ámde a felfedezései nyomában járó tömeges „megtérések” korántsem vitték közelebb Jézus Krisztust az Újvilág népeihez. Az eredeti krisztusi hitet a keresztények kezdettől fogva békés eszközökkel terjesztették, nem karddal. Az erőszak alkalmazása az evangélium terjesztése érdekében a legdurvább módon ellentmond Jézus tanításának. (Vö. Máté 10:14; 26:52.)

Kolumbusz (spanyolul Colón), valamivel több sikert ért el vezetéknevének beteljesítésében, amely „gyarmatosító”-t jelent. Az Újvilágban ő alapította meg az első két európai gyarmatot. Bár ezek feledésbe merültek, hamarosan újak léptek a helyükbe. Az amerikai földrészek gyarmatosítása nagy ütemben haladt előre, de semmiképpen sem járt örömmel, főleg a gyarmatosítottak részére.

A domonkosrendi Bartolomé de las Casas szerzetes, aki szemtanúja volt Nyugat-India kezdeti gyarmatosításának, tiltakozott II. Fülöp spanyol királynál ’az igazságszolgáltatás megcsúfolása miatt, amelynek ezek az ártatlan emberek ki vannak téve: elpusztítják és tönkreteszik őket, holott nincs egyéb bűnük, mint a mohóság és a nagyravágyás, ugyanaz a bűn, amely a gyarmatosítókat az ilyen gonosztettek elkövetésére indítja’.

Bár a legsúlyosabb visszaéléseket később jóvátették, a politikát továbbra is önző indítékok és kegyetlen módszerek irányították. Nem meglepő hát, hogy gyűlöletessé vált az ilyen uralom. A XX. századra a legtöbb amerikai ország lerázta magáról a gyarmati igát.

A szárazföldi területek keresztény hitre térítése és a számtalan törzs és nyelv egyetlen uralom alatti igazgatása kétségtelenül óriási feladatot jelent. És igazságtalanság lenne Kolumbuszt kárhoztatni az óriási vállakozás minden kudarcáért, amelyet akaratlanul akkor indított el, amikor átszelte az óceánt és elindította azt, amit egyesek a „Két világ találkozásának” neveznek.

Kirkpatrick Sale a The Conquest of Paradise című könyvében kimutatja, hogy „Európa népei előtt kétségtelenül nyitva állt a lehetőség, az esély arra, hogy megvessék lábukat egy új országban, amely úgy derengett a tudatukban, mint a Paradicsom földje”. De egy új világ felfedezése és egy új világ megteremtése két különböző dolog. Nem ez volt az első alkalom, amikor kudarcba fulladtak az új világ létrehozására irányuló kísérletek.

Egy másik páratlan utazás

Kétezer évvel azelőtt, hogy Kolumbusz vitorlát bontott, körülbelül kétszázezer ember indult el egy hősies útra. Ők nem az óceánt szelték át, hanem valószínűleg egy sivatagon keltek át. Ők is nyugatra tartottak, szülőföldjük, Izrael felé, amelyet legtöbbjük még soha nem is látott. Az ő céljuk is egy új világ megteremtése volt önmaguk és utódaik számára.

Visszatérésük a babiloni fogságból jövendölést teljesített be. Kétszáz évvel korábban Ésaiás próféta így jövendölte meg hazatelepedésüket: „Íme, új egeket és egy új földet teremtek [a Szuverén Úr, Jehova], és az előbbi dolgokra nem is emlékeznek, és a szívben sem jönnek elő” (Ésaiás 65:13, 17).

Az „új egek és az új föld” kifejezés jelképes nyelven egy új kormányzat és egy új emberi társadalom leírására szolgált. Erre azért volt szükség, mert egy valódi új világ megteremtése többet követel meg, mint csupán egy terület gyarmatosítását; egy valódi új világ új, önzetlen szellemet igényel a kormányzók és a kormányzottak között.

A Babilonból visszatérő zsidók közül nem sokan tanúsítottak ilyen önzetlen szellemet. A kezdeti siker ellenére, körülbelül száz évvel a visszatérésük után a zsidó Malakiás próféta szomorúan írta le, mennyire eluralkodott az önzés és a mohóság az országban (Malakiás 2:14, 17; 3:5). Meghiúsult tehát az a példátlan lehetőség, hogy a zsidók egy új világot építsenek maguknak.

Még vár ránk egy új világ

Egy új világ építésével kapcsolatos múltbeli kudarcok nem jelentik azt, hogy reménytelen törekedni a megvalósítására. A Jelenések könyvében János apostol Ésaiás szavait visszhangozva a következő drámai jelenetet ecseteli: „Egy új eget és egy új földet láttam, mert az előbbi ég és az előbbi föld eltűnt . . . És letöröl szemükről minden könnyet, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. Az előbbi dolgok elmúltak” (Jelenések 21:1, 4).

Ezek a szavak arról biztosítanak bennünket, hogy maga Isten úgy határozott, hogy egy egész föld feletti új kormányzatot hoz létre, és egy olyan új emberi társadalmat, amelynek tagjai engedelmeskednek az ő uralmának. Fel sem lehet becsülni, mekkora áldások származnak majd ebből. Ez valóságos új világ lesz.

Isten új világa talán távolba tetszőnek tűnhet. De hasonlóképpen hihetetlennek tűnt Kolumbusz kortársai előtt is az a meggyőződés, mely szerint nyugaton földrészek terülnek el. Talán az Isten megígért új világáról szóló leírás is valószínűtlennek hangzik, de vajon hány tudós gondolt a XV. században arra, hogy bolygónk földtömegének az egyharmad része még ismeretlen a tudomány előtt?

Kolumbusz korában a tudományos ismeretek hiánya csaknem valószínűtlennek tűnt az Újvilág felfedezése. Az Isten szándéka és hatalma felőli tudatlanság hasonlóképpen megrendítheti az általa megígért új égbe és új földbe vetett bizalmunkat. De a Mindenható Isten a következő szavakkal teszi nyomatékossá leírását: „Íme, mindent újjá teszek . . . Írd meg, mert e szavak megbízhatók és igazak” (Jelenések 21:5).

Kétségtelen, hogy az egész emberiség sóvárog valamiféle új világ után. Carlos Fuentes mexikói író egyszer megjegyezte: „Az utópia valami a múltból vagy a jövőből. Egyfelől egy jobb világra emlékeztet, amely valamikor létezett, de nincs többé. Másfelől annak a reménye, hogy egy nap eljön ez a jobb, igazságosabb és békésebb világ.” A Biblia kutatói biztosra veszik azt, hogy egy jobb világ — nem egy képzeletszülte utópia — azért fog valóban megvalósulni, mert Isten megígérte, és mert Isten meg is tudja valósítani (Máté 19:26).

Egy új világ a láthatáron

Amikor Kolumbusz megpróbálta a legénységét meggyőzni arról, hogy szárazföldhöz közelednek, többre volt szüksége hitnél. Kézzelfogható bizonyítékokra is szüksége volt. A tengerben úszó friss növényzet, az egyre több szárazföldi madár, és végül egy vízben úszó, virágzó ág visszaadta a tengerészek admirálisukba vetett hitét.

Ma is látható bizonyíték igazolja, hogy egy új világ felé közeledünk. Az a tény, hogy a történelemben most először forog kockán az emberiség életbenmaradása, arra emlékeztet minket, hogy Isten türelme — amelyet az emberi uralommal szemben tanúsít — már gyorsan a végéhez közeledik. Hosszú idővel ezelőtt megígérte, hogy „elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják” (Jelenések 11:18). A mohóság és az önzés megoldatlan problémák özönét eredményezte világszerte, olyan problémákat, amelyek a Biblia előzetes, élénk leírása szerint mint fejlemények, Isten közelgő beavatkozására mutatnak előre.a

Amikor Kolumbusz 500 évvel ezelőtt először szállt partra Kubában, így kiáltott fel: „Örökké itt szeretnék élni!” Azok, akik belépnek Isten új világába, ugyanígy éreznek majd. És ez alkalommal teljesül a kívánságuk.

[Lábjegyzet]

a Annak az Írás szerinti bizonyítéknak a megvizsgálása végett, hogy Isten új világa gyorsan közeledik, lásd az Örökké élhetsz Paradicsomban a földön című könyv 18. fejezetét. Megjelent a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. kiadásában.

[Kép a 13. oldalon]

Egy új világ felfedezése és egy új világ megteremtése két különböző dolog

    Magyar kiadványok (1978–2025)
    Kijelentkezés
    Bejelentkezés
    • magyar
    • Megosztás
    • Beállítások
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Felhasználási feltételek
    • Bizalmas információra vonatkozó szabályok
    • Adatvédelmi beállítások
    • JW.ORG
    • Bejelentkezés
    Megosztás