Olvasóink írják

Szerencsejáték. Jóllehet az Önök „Szerencsejáték — vajon megéri?” című cikksorozata (1992. június 8.) kétségtelenül tájékoztató jellegű és időszerű volt, de egy szót sem említettek a sportfogadásról. A kártyázással, a lottózással és a szerencsejáték automatákkal ellentétben a sportfogadást bármikor űzheti valaki, akár nappal, akár éjjel. Még a munkahelyét sem kell elhagynia emiatt, ott is űzheti. Úgy gondolom, ennek a szerencsejátéknak nagyobb a tábora, mint az Önök cikkeiben tárgyalt szerencsejátékoknak. A sportfogadás nem csak a pénzt rabolja el a fogadótól, hanem azt az értékes időt is, amelyet a családjával tölthetne az illető. Ezt az időt arra használja, hogy követi az adott játék rész- és végeredményeit. A sportfogadás tehát a dolgok rendszerének egy másik szomorú kísérő jelensége.

C. Y., Egyesült Államok

Köszönöm, hogy betekintést kaptunk a szerencsejáték-szenvedély természetébe. Együtt kellett élnem, azzal a kínkeserves tapasztalattal, hogy egy szenvedélyes szerencsejátékos nevelt fel. Édesanyám egyedülálló szülőként nevelt fel öt gyermeket. Minden héten hat estét végigbingózott, és ez még a mai napig is tart. Mindig a szerencsejáték volt az első. Könyörögtünk neki, hogy töltse velünk az időt, készítsen ételt nekünk, de minden hiába. Feláldozta gyermekeit a bingóért. Köszönöm, hogy segítettetek jobban megérteni, miért tette ezt.

R. E., Egyesült Államok

Kimenők. Szeretném megköszönni a „Fiatalok kérdezik . . . Miért van oly szigorúan megszabva a kimenőm?” című cikket (1992. május 22.). Hamarosan 17 éves leszek és teljesen nevetséges dolognak tartottam, hogy édesanyám még mindig az esti 11 óráig tartó kimenőhöz ragaszkodik. Néhányszor, teljesen megfeledkezve erről, később értem haza és ilyenkor édesanyám rendkívül ideges volt! Nagyra értékelem a magyarázatot, hogy miért válnak a szülők ilyen nyugtalanokká és féltőkké, és miért aggódnak a jólétünk miatt, amikor nem vagyunk otthon időben. Igazán önző voltam, hogy ilyen szükségtelen aggodalomra adtam okot.

O. C., Egyesült Államok

Keresztrejtvény. Szeretném megköszönni az Ébredjetek!-ben megjelenő keresztrejtvényeket. Bárcsak több lenne belőlük! Tanulmányozom a Bibliát Jehova Tanúival, de a férjemet nem nagyon érdekli. Nem sokat olvas és nehéz kedvet kelteni benne az olvasás iránt. Viszont szereti a keresztrejtvényeket! Voltaképpen együtt fejtjük ezeket a rejtvényeket és ez nagyon hasznos számunkra. Köszönöm.

E. X. E., Brazília

Az „Ébredjetek!” alkalmanként továbbra is közöl keresztrejtvényeket. (A kiadók.)

Szüzesség. A „Fiatalok kérdezik . . . Miért maradjak szűz?” című cikk (1992. április 22.) nagy segítségnek bizonyult számomra. Házasságkötésem előtt elvesztettem a szüzességemet. Bár akkor még nem ismertem teljesen Jehova törvényeit, mégis nagyon bántotta a lelkiismeretemet és érzelmileg nagyon szenvedtem. Sírva fakadtam, amikor elolvastam a cikket. Vigasztaló volt az a tudat, hogy Isten szemében most tiszta vagyok. Mennyire hasznos lenne, ha a fiatalok elolvasnák ezt a cikket és elhatároznák, hogy szüzek maradnak! Bárcsak én is így tettem volna!

M. S., Puerto Rico

Világegyetem. Milyen jelentéktelenek vagyunk Isten szemében! Erre mutattatok rá „A világegyetem titkai feltárulnak” című cikkben (1992. március 22.). Az emberi távcsövek apránként feltárják a végtelen világegyetemet. Felfedzéseik megerősítik számunkra, hogy egy nálunk hatalmasabb és bölcsebb valaki teremtette meg ezt a titokzatos világegyetemet és a törvényeket, amelyek kormányozzák ezt. Alázatosabbnak kellene lennünk, hogy ezt elismerjük.

M. R. S., Brazília