Figyeljük a világot
A vulkánkitörés lehűti bolygónkat
Amikor a Fülöp-szigeteki Mount Pinatubo vulkán 1991-ben kitört, a tudósok azt jósolták, hogy ennek következtében bolygónk valamelyest lehűl. Amint kiderült, igazuk volt. A vulkán 20 millió tonna kén-dioxid gázt lövellt ki a sztratoszférába. A gáz hatalmas felhőréteget hozott létre, benne apró kénsav-cseppekkel, mely felhőréteg a magas, gyors légmozgás következtében hetek alatt az egész földgolyó körül eloszlott. A kénsav-cseppek szétoszlanak és meggátolják a napsugarak áthatolását a légrétegeken, így lent a földön alacsonyabb hőmérséklet alakul ki. A Science News szerint az északi félteke egyes részein a kitörés óta körülbelül 1 Celsius-fokot esett az átlaghőmérséklet. De ez a hatás csak átmeneti jellegű, és semmiképpen sem tudja ellensúlyozni a föld felmelegedését. Egy meteorológiai szakember azt jósolja, hogy e vulkánkitörés okozta lehűlési irányzat 1994-re teljesen megszűnik.
Szervkereskedés Ázsiában
„A kereslet-kínálat törvénye uralkodik az országban” — mondja az Asiaweek folyóirat az emberi szervekkel történő kereskedés témájáról. Hongkongban körülbelül 600 ember várt veseátültetésre 1992 tavaszán, de csak ötvenen számíthattak arra, hogy az év végére vesét kapnak. Ezért sokan más országokba, például Indiába utaznak, ahol évente közel 6000 veseátültetést végeznek, évi 20 millió dolláros üzleti alapon. A szegények vagy a rossz anyagi körülmények között élő emberek ugyanis gyakran készek eladni egyik veséjüket abban a reményben, hogy egy vesével is elboldogulnak valahogy. De az Asiaweek megjegyzi, hogy a tisztességtelenség a szervkereskedésre is rányomja a bélyegét. Egyes donoroktól tisztességtelen közvetítők pénzt csaltak ki. Az egyik férfi az elbeszélés szerint kisebb gyomorbántalommal került a kórházba és a végén egy vesével került ki onnan — a másikat beleegyezése nélkül kivették.
Ártatlanok lemészárlása
Az Egyesült Államokban legkevesebb 1383 gyermeket öltek meg 1991-ben gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás formájában — jelenti a The Washington Post. A gyermekbántalmazás megelőzésére alakult országos bizottság szerény becslése szerint minden napra négy gyermekbántalmazásból eredő haláleset jut, amely 50 százalékkal több, mint az elmúlt hat évben. E növekedésnek többféle oka is van. Egyes szakértők a rosszabbodó gazdasági helyzetben — munkanélküliségben, alacsony jövedelemben és kilátástalanságban — látják az okát annak, hogy az emberek az ingerültségüket ezeken a tehetetlen gyermekeken vezetik le. A Post megjegyzi, hogy míg a nyilvánosságra hozott esetek többsége bébiszitterekről szólt ugyan, akik megverték a rájuk bízott kisbabákat, „a szakértők jól tudják, hogy a tettesek a valóságban rendszerint sokkal inkább a családhoz közelebb álló személyekben, nevezetesen az anyukák és az apukák személyében keresendők, akik állítólag a legjobban szeretik a kisbabákat.”
Túlnépesedés — milyen okból?
Miért oly uralkodó jellegű a túlnépesedés a szegényebb országokban? A Visão folyóiratban Paulo Nogueira Neto, volt brazil környezetvédelmi titkár így fogalmazza meg erőteljes válaszát: „Brazíliában van erről egy anekdota. Amikor megkérdeznek egy férfit, miért van kilenc gyermeke, ezt válaszolja: ’Azért, mert három meghal még kicsi korában, három kénytelen São Paulóba, Rio de Janeiróba, vagy Brazíliába vándorolni, három pedig itt marad, hogy eltartson bennünket, ha megöregszünk.’ A gyermek jelenti a szegény lakosság számára a társadalombiztosítást. Neto rosszat sejtetően hozzáfűzi: „Ezt a jelenséget látjuk mindenütt a világon. Ahol szegénység van, ott demográfiai robbanás is van. Ha ez így folytatódik, bolygónk el fog pusztulni. Egy olyan világban, ahol az erőforrásaink végesek, nem aknázhatjuk ki azokat a végtelenségig, legfeljebb csak szellemi, erkölcsi vagy tudományos téren.”
Jézus videon
A kereszténység különböző felekezetei szinte túlzásba esnek abban az erőfeszítésükben, hogy a fiatalokat valahogyan rávegyék a bibliai ismeret megszerzésre. Az Amerikai Bibliatársulat például elkészítette a Márk 5:1–20 elbeszélésének a videováltozatát. Ez arról szól, miként gyógyít meg Jézus egy démonoktól megszállt személyt. A floridai The Miami Herald arról tudósít, hogy az előadás stílusa egy zenés video, amely gyorsan váltakozó jeleneteket, innen is, onnan is kivágott részleteket tartalmaz. Az egyik változat rap-zenére készült; a másik egyházi énekekre. Jézust atlétatrikóban és zakóban ábrázolja, amint közelharcot vív egy mentőlétrán álló démontól megszállt férfival, akinek folyik a nyála és baseball sapkát visel. Egy másik zenés vidofilm Feltámadási rap-zene elnevezéssel többször is úgy mutatja be Jézust, mint egy utcai banda vezéregyéniségét.
Halált okozó vizek
Amikor vége egy háborúnak, vajon mi lesz a sorsa a fel nem használt lőszereknek? A német Hannoversche Allgemeine újság szerint a második világháború után a szövetségesek egyszerű, de rövidlátásról tanúskodó válasszal álltak elő: Dobjátok a tengerbe! Az újság beszámol arról, hogy a Harmadik Birodalom 700 000—1 500 000 tonna lőszert süllyesztett el a tenger fenekén, majd később a szövetséges hatalmak is további lőszereket süllyesztettek el. Az elsüllyesztésre kiválasztott — nem túl nagy pontossággal feljegyzett — helyszín az Északi-tenger, a Balti-tenger és Skagerrak volt. Jóllehet az 1950-es években e veszélyes hulladékok egy részét kimentették, sejtések szerint körülbelül 500 000 tonna még ott maradt. Újabban e tenger alatti hulladék veszélyei miatt aggódnak. Állami búvárok megvizsgálják a helyszíneket és megpróbálják felbecsülni, mennyi lőszer van ott és ezek mennyire veszélyesek. Egyes robbanószerek még most is működőképesek, mások veszélyes mérgeket, például ólom-azidot, higanyt és trinitrotoluolt bocsátanak ki magukból a vízbe.
Ugróasztal okozta sérülések
Az udvarokon elhelyezett ugróasztalok egyre népszerűbbekké válnak, de lehetséges veszélyeket is rejtegetnek magukban — jelenti a kanadai The Toronto Star. Jóllehet egyesek játéknak tekintik, a kanadai Statisztikai Hivatal által készített kétéves kutatómunka azonban megállapította, hogy 324 ugróasztal okozta súlyos sérülés fordult elő az országban. „Minden korosztálybeli gyermek veszélyben forog és ezek a sérülések súlyosabb természetűek, mint a megszokott gyermekbalesetek” — írja Arlene Huhn, az albertai Sportegészségügyi Tanács tagja. Legtöbb baleset akkor fordul elő, amikor valaki az ugróasztal rá-, vagy onnan lelép, vagy amikor megpróbál szaltót csinálni — fűzi hozzá Huhn. A szakértők azt javasolják, hogy a tulajdonosok helyezzék nyílt területre az ugróasztalt, a szaltózók viseljenek szoros lábbelit, valamint óvatosan lépjenek az ugróasztalra és óvatosan ugorjanak le arról. Egyszerre csak egy személy használja az ugróasztalt. Fontos a megfelelő felügyelet is.
Kígyóinvázió
Körülbelül 30 évvel ezelőtt csapás sújtotta a mikronéziai szigetvilághoz tartozó Guam szigetét és elpusztította az erdei madarak zömét. Ezt a csapást nem vírus vagy rovarirtó szer okozta, hanem kígyó — mégpedig a barna fa-kígyó. Feltehetőleg Új-Guineából került a szigetre, amikor az Egyesült Államok katonai személyzetét és áruit ide szállították. A kígyó rendkívüli módon elszaporodott Guam szigetén. Bizonyos területeken jelenleg 12 000 példány található négyzetméterenként ebből a kissé mérges csúszómászóból. A hírek szerint szívesen tanyáznak a kerítéseken és a villanydrótokon, behatolnak a házakba, váratlanul előbukkannak egy-egy lefolyócsőből és megtámadják a kedvenc háziállatokat, sőt még a kisbabákat is. A hawaii környezetvédők amiatt aggódnak, hogy a kígyók náluk is hasonló módon támadásba lendülnek. Hawaii szigetén nincs őshonos kígyó, de létezik sokfajta egzotikus és ritka madárfaj, amelyre nagy veszélyt jelentenének az effajta ragadozók. Eddig már több barna fa-kígyót találtak a Hawaii repülőtereken — feltehetően repülőgépen érkezhettek Guamból potyautasként.
Velence harca a hínár ellen
Velence, ez a gyönyörű város, mely Észak-Olaszország egyik lagúnájából emelkedik ki, szokatlan szennyeződési gonddal néz szembe — a hínárral. A vízben lévő túlzott mennyiségű tápanyagoknak köszönhetően a lagúna évente elképesztően nagy mennyiségű, 500 000 tonna hínárt termel. Mi a teendő ezzel? A világ első ilyen irányú kísérletében, amelyet a Le Scienze folyóirat „megbízható sikernek” nevez, a hínárból papírt állítanak elő. A lagúna által évente kitermelt 40 000—60 000 tonna hínárból sikerült a tudósoknak papírt előállítaniuk olyan technológiával, amely környezetkímélőbb, mint az újrahasznosítás. A papír hasonlít a cellulózból készített papírhoz, sőt némely vonatkozásban még különb is annál. És milyen a színe? Természetesen halványzöld, helyenként pettyekkel!
Csakugyan jótékony-e a jótékonysági szervezet?
A Consumer Reports folyóirat vizsgálódása tárgyául nemrégen kiszemelt egy jótékonysági szervezetet, amely rákos betegek megsegítésével foglalkozik. Ez a szervezet levelekben szólítja fel az embereket — barátokat és szomszédokat — hogy adományokkal járuljanak hozzá e betegség gyógyításához. A jelentés megjegyzi, hogy a levél hátlapján található apró nyomtatott szöveg kibetűzése érdekes tényeket tár fel. Például, bár a jótékonysági alapra a múlt évben 2,5 millió dollár gyűlt össze, egy-egy dollárból egy pennynél is kevesebb összeget fordítottak a rákkutatásra. A pénz többi részéből egy hivatásos alapítványlétesítőt fizettek ki, ebből fedezték az alapítvány költségeit, ebből látták el az alapítvány adminisztrációját, továbbá ebből fedezték a korábbi csaláson alapuló, pénzkérésekből eredő peres ügyek költségeit, valamint ebből fizették a ’közoktatási programot’ — közli a folyóirat. Idéz egy példát is a szóban forgó közoktatási programból — a rák megelőzésére vonatkozó rendkívül egyszerű és általános tanács formájában: „Óvd meg munkahelyed a rákot okozó veszélyektől!”
Nyelvek az agyban
Franco Fabbro, az olaszországi trieszti egyetem kutatója szerint minden nyelvnek, amelyet teljes mértékben, vagy részben ismerünk külön területe van az agyban. Hogyan jutott erre a következtetésre? Sok több nyelven beszélő személy, aki agykárosodást szevedett el, és ezek után nem tudta helyesen kifejezni magát az anyanyelvén, folyékonyan kezdett el beszélni azon az idegen nyelven, amelyről azt gondolta, hogy csak felületesen ismeri. Ez azt sugallja — mondja a L’Espresso folyóirat —, „hogy az anyanyelv hatással van a többi nyelvre, korlátozza azok kifejezésre juttatását”.