A kemény munka — Veszélyes az egészségedre?

EGY középkorú biztosítási ügynök nekitántorodott az autójának, hányni kezdett, majd összeesett. Még ekkor is görcsösen szorongatta munkája jelképét, az aktatáskát. A vállalata jelmondatával összhangban — „Ez a döntő pillanat. Használd fel erőd 150 százalékát!” — abban a hónapban mintegy 3000 kilométert vezetett. Négy nappal később meghalt.

Ez nem egyedi eset. A „társaságok harcosait”, ahogy Japánban nevezik őket, a karoshi, a szervezet túlterhelése miatt bekövetkező halál rémálma kísérti. Az ilyen esetekre szakosodott jogászok egyikének megállapítása szerint „a karoshinak évente legalább 30 000 áldozata van Japánban”. Ne csodálkozzunk, hogy a közelmúltban megkérdezett japán irodai dolgozók több mint 40 százaléka tartott ettől a lehetőségtől.

Bár nehéz lehet bizonyítani az összefüggést a túlterhelés és az egészségi gondok között, az áldozatok családjai nem kételkednek ebben. A „túlfeszített munka miatti halál” kifejezés az elhunytak családja által benyújtott kártérítési igények aktáiban jelent meg. Tetsunojo Uehata, a Japán Népegészségügyi Intézet munkatársa szerint „orvosi szempontból ez azt jelenti, hogy halál vagy rokkantság következik be agyvérzés, szívinfarktus vagy akut szívelégtelenség nyomán, ami a magas vérnyomással vagy érelmeszesedéssel súlyosbított túlfeszített munkatempó eredménye”. A japán Egészségügyi és Jóléti Minisztérium legutóbbi jelentése arra figyelmeztet, hogy az állandó túlórázás megfosztja az egyént az alvástól, meggyengíti az egészséget és betegségeket okoz.

Ám ahogy a dohányosok és az alkoholisták nem ismerik el szenvedélyük káros voltát, ugyanúgy a munka megszállottai is vonakodva veszik tudomásul a kockázatot, amelyet a szükségtelenül hosszú munkaidő rejt magában. Pedig nem a halál az egyetlen veszély.

Kiégettség és depresszió

Míg a munka néhány megszállottja megrokkan vagy meghal, addig másokat a kiégettség érzése kerít hatalmába. „A kiégettség nem pontos orvosi meghatározás — mondja a Fortune magazin — de széles körben elfogadott a fáradtságot, rossz közérzetet, gyakori hiányzást, egészségi gondokat, kábítószerezést vagy alkoholizálást magában foglaló tünetegyüttes megnevezésére.” Néhány beteg rosszindulatú lesz, mások gyermeteg hibákat kezdenek elkövetni. Hogyan válhatnak az emberek a kiégettség áldozataivá?

Általában ez nem a rosszul alkalmazkodó, érzelmileg zaklatott emberek gondja. Gyakran olyanok esnek bele, akik komolyan veszik a munkájukat. Az ilyenek küszködhetnek, hogy túléljék a vad versenyt, vagy feljebb jussanak a hivatali ranglétrán. Hosszú órákon át keményen dolgoznak, megpróbálják hiba nélkül végezni munkájukat. Ám amikor a szilárd eltökéltség és a szünet nélküli munka nem hozza meg a várt eredményt és megelégedést, akkor csalódnak, elhasználtnak érzik magukat és a kiégettség áldozataivá válnak.

Mik a következmények? Tokióban új telefonszolgálatot létesítettek az Élet Vonala néven, hogy segítsenek az öngyilkosság esetleges leendő áldozatainak, és egyre több hívást kapnak a reményvesztett középkorú és ennél idősebb hivatali dolgozóktól. 1986-ban Japánban a több mint 25 000 öngyilkos jó 40 százaléka 40 és 50 év közötti volt, ezeknek 70 százaléka pedig a férfiak közül került ki. „Ez azért van, mert egyre jobban terjed a depresszió a középkorú pénzkeresők körében” — panaszkodik Hiroshi Inamura pszichiáterprofesszor.

Azután ott van még az úgynevezett szabadnap-neurózis. Mik a tünetek? A munkaszüneti napokon fellépő ingerültség a tétlenség miatt. A munkára való belső késztetés miatt a munka megszállottjának lelkiismerete háborog a szabadnapokon. Mivel nem képes megnyugodni, úgy járkál a szobájában, mint egy vadállat a ketrecben. Hétfőn aztán egycsapásra megnyugszik, amikor elindul a hivatalba.

A depresszió egyik különleges fajtája, amivel most sok középkorú dolgozó fordul orvoshoz, az úgynevezett otthon fóbia tünetegyüttes. Fáradt munkások őgyelegnek a kávéházak és bárok környékén a munkaidő után. Végül aztán már egyáltalán nem mennek haza. Miért félnek a hazatéréstől? Bár közrejátszhat egy közömbös házastárs személye is, „sokan olyan keményen dolgoznak, hogy elvesztik az irodán kívüli világhoz való alkalmazkodás készségét, és ez sok esetben a saját családjukra is igaz” — mondja dr. Toru Sekiya, aki az ilyen betegek számára létrehozta az „Éjszakai Kórház Rendszert”.

Tönkretett családi élet

Lehetséges, hogy nem is a munka megszállottja szenved a legtöbbet. A megszállottság „gyakran azoknak jelent igazi nehézséget, akik megosztják életüket az ilyenekkel” — fejti ki az Entrepreneur magazin. A házastárs élete rémálommá válhat. A munka megszállottja „már megtalálta élete szerelmét, és nem mindig könnyű elfogadni a második helyet e mögött” — írja az Ausztráliában, Sydneyben megjelenő The Bulletin című magazin. Mi történik az ilyen házassággal?

Vegyük például Larry esetét, aki az Egyesült Államokban egy japán cég alkalmazásában állt. Sokat túlórázott anélkül, hogy ezt kifizették volna neki és az üzem termelését 234 százalékra futtatta fel. Siker és boldogság? „Őrült” — kiáltotta a felesége a válóperes bíróság előtt.

Ennél rosszabb történt egy japán kereskedelmi igazgatóval, aki minden reggel öt órakor elment dolgozni, és nem tért haza este kilenc előtt. A felesége erősen inni kezdett. Egy nap, amikor ezen összevesztek, a férfi megfojtotta a feleségét. A bíróság emberölésben találta bűnösnek és kijelentette: „Mivel csak a munkájának élt, nem ismerte fel, mennyire magányos a felesége és nem tett elég erőfeszítést, hogy széppé tegye az életét.”

A házastárs megfojtása szélsőséges eset, de a túlhajszoltság máshogyan is tönkreteheti a családi életet. Amikor otthon van a férj vasárnaponként, egész nap ott lustálkodhat a kedvenc sportcsatornájára hangolt tv-készülék előtt és átaludhatja a délutánt. Az ilyen férjek nem látják be, mennyire nem vesznek tudomást az élet más területeiről. Miközben elmerülnek a munkában, elhanyagolják azt, ami a legértékesebb az életben: a családjukat. Figyelmen kívül hagyva a családi beszélgetések iránti igényt, biztos kézzel egyengetik a magányos öregség felé vezető utat.

Idős, de elégedetlen

Az At Work című könyv a bevezetőben így figyelmeztet: „Társadalmunkban . . . olyan szoros a kapcsolat a munka, az önbecsülés és a társadalmi helyzet között, hogy nyugdíjazásuk után néhányan igen nehéznek találják az alkalmazkodást egy olyan életformához, amely független korábbi munkahelyi szerepüktől.” Azok, akik a munkájuk köré összpontosították életüket, meg kell kérdezzék maguktól: „Mi maradna nekem, ha elvennék tőlem a munkámat?” Emlékezz arra, hogy a nyugdíjazás után az élet középpontjába a család és a barátok kerülhetnek.

Azok, akik elhanyagolták a kapcsolattartást a családban és a környezetükben, a nyugdíjazásuk után zavarban lesznek, mert nem tudják, miről beszélgessenek velük. „Megfizetik az árát annak, hogy nem voltak hajlandók másra is odafigyelni a munkájukon kívül, ugye?” — mondja egy középkorú párokkal foglalkozó japán tanácsadó. „Az életükből hiányzik az emberi szemlélet és mindent természetesnek vettek csupán azért, mert ők voltak a családfenntartók. Amikor nyugdíjba mennek, fordul a kocka.”

A család érdekében végzett 30 vagy 40 évi kemény munka után minden visszafelé sülhet el. Milyen szomorú, ha hosszú évek fárasztó munkája után a korábbi családfenntartóra úgy tekintenek, mint aki „ipari hulladék” és nureochiba (lehullott nedves falevél). Ez utóbbi kifejezést azokra a nyugdíjas férjekre használják Japánban, akiknek más dolguk sincs, minthogy a feleségük nyakán lógjanak egész nap. Így ezek hasonlóak a lehullott nedves levelekhez, amelyek lerázhatatlanul tapadnak a seprűhöz és csak nyűggé válnak.

Megfigyelve a benne rejlő sok veszélyt, természetes, hogy sokan kérdezik: Hogyan lehet erény a kemény munka? Van olyan munka, amely valódi megelégedést eredményez? Sorozatunk következő cikke ezekre a kérdésekre keres választ.

[Kiemelt rész a 6. oldalon]

Időben érkező figyelmeztetés

„Ha a férjed elveszti étvágyát, álmatlanságtól szenved, nem hajlandó beszélgetni, akkor ezek figyelmeztető jelek. Mondd neki, hogy találjon örömet az élet más dolgaiban is a munkán kívül és próbáljon meg olyanokkal is találkozni, akik nem dolgoznak vele egy vállalatnál” (dr. Toru Sekiya, Sekiya Neurology Clinic, Tokió, Japán).

„Szeretek sokáig dolgozni, de ha elveszted a férjedet vagy a családodat eközben, akkor rosszul teszed. Nem öröm egyedül számolgatni a pénzt” (Mary Kay Ash, a Mary Kay Cosmetics elnöke).

[Kép az 5. oldalon]

A kiégettség sokszor komoly gondokat okoz

[Képek a 7. oldalon]

Azok a családfők, akik a munka megszállottai, gyakran azok életét teszik tönkre, akikhez a legközelebb kellene állniuk