Ha a Duna beszélni tudna!

AZ ÉBREDJETEK! NÉMETORSZÁGI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

Több mint másfél évszázad óta Németország leghíresebb emberei mereven néznek lefelé a Dunára, mégsem látják azt. Hogyhogy? I. Lajos bajor király 1842-re felépítette a Walhalláta, egy dór stílusú márványtemplomot, melyet az elhunyt német kiválóságok tiszteletére készíttetett.

HA A Regensburg (Németország) közelében lévő egyik dombról áttekintünk a Duna fölött, akkor ezt a német emlékcsarnokot láthatjuk, melyet az Akropoliszon lévő athéni Parthenon mintájára építettek, és ahol nagyon sok híres férfi és nő mellszobra található.

A környezet megfelelő. Az itt lévő hercegek, költők, művészek, politikusok, tudósok és zenészek — többek között olyan nagy elmék, mint Beethoven, Einstein, Goethe, Gutenberg, Kepler és Luther — jól ismerték a Dunát. Közülük sokan ennek a folyónak a partján éltek, átkeltek rajta, illetve magasztalták. Micsoda történeteket mesélhetne a Duna, ha beszélni tudna!

Több mint csupán folyó

„A földrajztudósok a folyókat úgy tekintik, mint amelyek csak üledéket vagy a kereskedelem árucikkeit hordozzák” — írja Norman Davies történész. De megjegyzi még, hogy „a történészek szemében ezek kultúrákat, eszméket és néha összetűzéseket »hordoznak«. Olyanok, mint maga az élet.” A Duna tíz országot (Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Jugoszláviát, Bulgáriát, Romániát, Moldovát és Ukrajnát) szel keresztül vagy alkotja határvonalát, s így több kultúrát, eszmét és összetűzést látott már. Nem meglepő, hogy sok Duna menti társadalom jelentős befolyással volt Európa, sőt még a világ történelmére is.

Nézzük például Bécset, Ausztria fővárosát. Már régóta a világ egyik elismert kulturális központja: több operaház, színház, múzeum, történelmi jelentőségű ház és könyvtár található itt. Kávéházairól és kisvendéglőiről is híres már évszázadok óta. A Bécsi Filharmonikus Zenekart a világ egyik legjobb zenekarának tartják. Az 1365-ben alapított Bécsi Egyetem a legrégibb a német ajkúak lakta területeken.

Ami pedig az eszméket illeti, a The New Encyclopædia Britannica „jó és rossz értelemben véve egyaránt az eszmék termékeny táptalajának” hívja a századforduló Bécsét, „ahol a modern világ formálódik”. Azok közül a személyek közül, akiket némiképp befolyásoltak az ebben a városban eltöltött évek, megemlíthetnénk Theodor Herzlt, a cionizmus alapítóját, Sigmund Freudot, a pszichoanalízis atyját és Adolf Hitlert, aki nem szorul külön jellemzésre.

Elválasztja „a civilizációt a barbárságtól”

„Az ősi időkben a Duna volt az egyik jelentős választóvonal az európai félszigeten” — írja Norma Davies. Így magyarázza ezt: „A Római Birodalmat a Kr. u. I. században ez a folyó (latinul Danuvius a neve) . . . határolta, mely elválasztotta a civilizációt a barbárságtól.”

Számos Duna menti város töltött be jelentős szerepet a Római Birodalom, később pedig az úgynevezett Német-római Császárság történelmében. Pozsony például, amelynek ma Bratislava a neve, és amely Szlovákia egyik kulturális központja, illetve fővárosa, Magyarország fővárosa volt 1526 és 1784 között. Egy ideig a mintegy 100 méterre a Duna fölött lévő fenséges kastély volt az ausztriai királyi család rezidenciája. Mikor 1741-ben francia és bajor csapatok fenyegették Bécset, Mária Terézia, aki később császárné lett, ebbe a kastélyba menekült.

Mária Terézia Habsburg-házi uralkodónő volt. Ez az uralkodóház volt az egyik legnagyobb európai dinasztia, és sok tagjának a mellszobra a Walhallában is látható.b Ennek a tekintélyes családnak a vonalát egészen a X. századig lehet visszavezetni. A XIII. században került hatalomra, és végül Közép-Európa nagy része fölött uralkodott, gyakran stratégiai megfontolásokból kötött házasságok által. A Habsburg trónörököst, Ferenc Ferdinándot 1914-ben Szarajevóban orvul meggyilkolták, és ez volt az a szikra, mely az egész világot lángba borította.

Vérrel szennyezett a vize

Birodalmak emelkedtek fel és tűntek le, s ezzel a Duna folyamatosan politikai változásoknak volt kitéve. A XI. és XII. században a Bizánci Birodalmat határolta. Később szinte egész hosszában az Oszmán Birodalom területén folyt, amikor a Duna menti városokat, például Belgrádot és Budát elfoglalták a törökök. Még Bécset is ostrom alá vették 1529-ben, majd később 1683-ban, bár nem sikerült elfoglalniuk.

Nem csoda hát, hogy a német író, Werner Heider ezt mondja: „Egyetlen más európai folyó sem olyan jelentős történelmi szempontból, mint a Duna.” Egy másik író megjegyzi, hogy a múltban „főleg” ezen a folyón keresztül „törtek be Európába a keleti népek, például a hunok, a tatárok, a mongolok és a törökök”.

A Dunát ezenkívül az utóbbi időkben is meggyalázták háborúk. William L. Shirer író ezt vetette papírra: „[1941] február 28-án éjjel a német hadsereg egységei Románia felől átlépték a Dunát, és stratégiai pozíciókat foglaltak el Bulgáriában.” Négy évvel később történt, hogy az oroszok, miután [1945] április 13-án elfoglalták Bécset, a Duna folyása mentén felfelé tartottak, a 3. amerikai hadsereg pedig lefelé száguldott, hogy . . . találkozzon velük”.

A Dunának a kultúráról és eszmékről szóló története elég gyakran összetűzésekről szóló történetnek bizonyult, a vizét pedig igen gyakran vér mocskolta be az emberek háborúi miatt. De nem csak ilyen módon szennyezett ennek a folyónak a vize.

Többé már nem kék

Mikor ifj. Johann Strauss 1867-ben a „Kék Duna” keringőt komponálta, a folyó vize kétségkívül hűen tükrözte a kék, napfényes égboltot. És napjainkban mi a helyzet?

A Duna a Németországban lévő Fekete-erdőből ered, és a Fekete-tengerig délkeleti irányban mintegy 2850 kilométert tesz meg. A Volga után ez Európa második leghosszabb folyója. Vízgyűjtő területe 817 000 négyzetkilométernyi területet ölel fel. A bős—nagymarosi vízlépcső megépítése, mely része volt annak a hidroelektromos építkezésnek, amelyet a Dunán terveztek Bécs és Budapest között, hatással volt a környezetre. Egy forrásmű szerint a vízlépcsőrendszer „nagyon lecsökkentette a talajvízszintet a Duna mentén, s ezzel több ezer hektárnyi erdő és nedves terület száradt ki, illetve mintegy 80 százalékkal csökkent a Duna alsó szakaszának némely részén a halászat”.

Ha a Duna most beszélni tudna, akkor biztosan vonakodva mondaná el, hogyan tette őt az emberi tudatlanság és kapzsiság bűnössé, és egyben áldozattá is. Amellett a három nagyobb folyó mellett, amelyek szintén a Fekete-tengerbe ömlenek, részben a Duna változtatta „a világ legszennyezettebb tengerévé ezt a tengert” — írja az orosz Rosszíjszkaja Gazéta című újság. Ugyanez az újság még ír a „gyötrelmes halált haló” Fekete-tengerről, és beszámol róla, hogy az elmúlt 30 év alatt ez a tenger „lett Európa felének a szennyvízcsatornája — olyan hely, amelybe nagy mennyiségű foszfor tartalmú vegyület, higany, DDT, olaj és más mérgező hulladék jut”.

Milyen szomorú a története a Duna deltájának! Izmajil (Ukrajna) környékén, közel ahhoz a területhez, ahol a folyó beletorkollik a Fekete-tengerbe, az ökológiai károsodás félelmet keltő. Most már alig vannak itt pelikánok, melyek egykor e terület jellegzetességei voltak. A Geo című német folyóirat azt mondja, hogy a térség „növény- és állatvilágában tapasztalható nagy változatosságának” végleges megóvása „olyan próbaper, amely precedens lehet a nemzetközi környezetvédelmi felügyeletnek”.

Egy jobb történet következik

1902-ben egy hölgy jött Tailfingen városába, amely a Duna egyik mellékfolyójánál, a folyó felső folyásától körülbelül 60 kilométerre északkeletre fekszik. A hölgy Margarethe Demut volt. A „demut” német szó magyarul azt jelenti, hogy ’alázatosság’. Mivel egy közelgő „aranykorszakról” prédikált, a helybeliek hamarosan Arany Gretlének hívták őt. Nem sokkal ezután Tailfingenben alakult meg Jehova Tanúinak az egyik legelső németországi gyülekezete.

A Duna mentén (mely terület tíz országra terjed ki) 1997-ben 21 687 Jehova Tanúja szolgált 258 gyülekezetben, és ők egyesülten prédikálták ugyanezt az üzenetet Isten felállított Királyságáról.

Mivel Isten elhatározta, hogy a föld örökre megmarad, és örökké fognak rajta lakni emberek, a Duna biztosan határtalan időn át folyhat (Zsoltárok 104:5; Ésaiás 45:18). Ha ez így van, milyen nagy örömre ad okot az, hogy a több évszázadon át tartó tökéletlen kultúrák, téves emberi eszmék és véres összetűzések ideje után ez a folyó végül majd egy örömtelibb történetet mondhat el. Boldog és egészséges emberek fognak élni a partjain, akik többé nem lesznek megosztottak a politikai határok vagy a nyelvek miatt. Mindannyian dicsőíteni fogják a Nagy Teremtőt. És többé nem lesz szükség halottak tiszteletére emelt walhallákra, hiszen minden arra érdemes személy életre lesz keltve (János 5:28, 29).

Annak gondolata, hogy a Duna ilyen örvendetes állapotban lesz, talán eszünkbe juttatja a Zsoltárok 98:8, 9 versét, mely ezt mondja: „A folyóvizek tapsoljanak . . . , mert [Jehova] eljön megítélni a földet; megítéli a világot igazsággal és a népeket méltányossággal.” Képzeld el, micsoda felvillanyozó történetet tud majd akkor elmesélni az újra gyönyörűségesen kék Duna!

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/képek a 16., 17. oldalon]

A DUNA MENTÉN

ULM, NÉMETORSZÁG

Albert Einstein 1879-ben született Ulmban. Többek között ennek az embernek a tudományos felfedezései alakították a közelmúlt világtörténelmének arculatát. Azt mondják, „kortársai úgy tartották, hogy ő az emberiség történelmének egyik legalkotóbb elméje”

[Kép]

WELTENBURG, NÉMETORSZÁG

REGENSBURG, NÉMETORSZÁG

A csillagász Kepler itt halt meg 1630-ban, jóval azután, hogy a XII. században megépítették a Dunán a Steinerne Brückét (Kőhidat), melyet az akkori idők egyik építészeti csodájának tartottak

MAUTHAUSEN, AUSZTRIA

Ennek a kis, dunai településnek a területén helyezkedett el az egyik náci koncentrációs tábor. Több tízezer embert tartottak itt fogva, akik között voltak Jehova Tanúi is, például Martin Pötzinger, aki később a Vezető Testület egyik tagja lett

[Kép]

BÉCS, AUSZTRIA

[Kép]

BRATISLAVA, SZLOVÁKIA

[Forrásjelzés]

Geopress/H. Armstrong Roberts

BELGRÁD, JUGOSZLÁVIA

A The World Book Encyclopedia azt írja, hogy Belgrád „több száz évig tartó politikai és katonai küzdelmeken” ment keresztül. A beözönlő csapatok „több mint 30 alkalommal foglalták el, illetve pusztították el Belgrádot”

NIKOPOL, BULGÁRIA

Ez a városka fontos erőd volt, miután I. Hérakleiosz bizánci császár i. sz. 629-ben megalapította azt. 1396-ban I. Bajezid török szultán itt győzte le Zsigmond magyar királyt, és ezzel kezdetét vette az ötszáz évig tartó török uralom

GIURGIU, ROMÁNIA

1869-ben Románia első vasútvonala összekötötte Giurgiut az ismertebb szomszéd várossal, Bukaresttel, mely mintegy 65 kilométerre északra fekszik tőle. 1954-ben egy kétszintes (közúti és vasúti) hidat építettek a Dunán, mely összekötötte Romániát Bulgáriával. Optimizmusra vall, hogy ezt a hidat Barátság-hídnak hívják

[Térkép]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

NÉMETORSZÁG

Fekete-erdő

Tailfingen

Ulm

Weltenburg

Regensburg

Walhalla

AUSZTRIA

Mauthausen

Bécs

SZLOVÁKIA

Bratislava

Bős—nagymarosi vízlépcső

MAGYARORSZÁG

Budapest

HORVÁTORSZÁG

JUGOSZLÁVIA

Belgrád

BULGÁRIA

Nikopol

ROMÁNIA

Giurgiu

Bukarest

MOLDOVA

UKRAJNA

Izmajil

A Duna deltája

FEKETE-TENGER

[Kiemelt rész/kép a 18. oldalon]

BUDAPEST

Az egykor a Duna királynőjeként ismert Budapest két fő részből áll: a Duna nyugati oldalán található budai részből és a keleti oldalon fekvő pesti részből. 1900-ra a népességnek közel egynegyede zsidó volt, de ezt a közösséget a II. világháború alatt szinte teljesen megsemmisítették