Kérdésdoboz

• Helyénvaló dolog-e kiközösített személyekkel tanulmányozást folytatni vagy velük kapcsolatot fenntartani?

Amikor egyének összejönnek a Biblia tanulmányozására, ezt azzal a szándékkal teszik, hogy még többet tanuljanak az igaz imádatról és annak áldásairól, összejövetelük magában foglalja a kölcsönös bátorítást is, hogy ’egymást szeretetre és jó cselekedetekre buzdítsák’ (Róma 1:11, 12; Zsid 10:24, 25). Ez része annak az erőfeszítésnek, amit kifejtünk, hogy „jót tegyünk mindenkivel, de főként azokkal, akik kapcsolatban vannak velünk a hitben” (Gal 6:10). Amikor valakit meghívunk, hogy együtt tanulmányozzuk Isten Szavát, ez annyi, mintha valakit arra hívnánk meg, hogy „magasztaljuk együtt az ő nevét” (Zsolt 34:3).

Vannak szabályok, amelyek „Isten házanépének” tagjaira kötelezők, s azok viselkedését szabályozzák. Ezeket a szabályokat mindenkinek be kell tartani (1Tim 3:15). Egy személynek a kiközösítése azt jelenti, hogy az illetőt ténylegesen kitaszították a „testvéri közösségből”, és a gyülekezet tagjai arra kaptak utasítást, hogy „ne keveredjenek olyanok közé, akit testvérnek hívnak és mégis szándékosan gonoszt cselekszik” (1Kor 5:11). Pál tovább ezt kérdezi: „Mi közössége van az igazságosságnak a hamissággal? . . . Mi része van hívőnek hitetlennel?” (2Kor 6:14, 15). Ennek a tanácsnak a fényében tehát nem volna helyes Biblia-tanulmányozást folytatni egy kiközösített személlyel, sem kapcsolatot fenntartani vele. (Lásd Szervezet könyv 171–174. oldal, magyarban. 98, 99. oldal.)

Milyen lépéseket tehet a kiközösített személy az esetleges visszafogadása érdekében? A segítséget igénylő ilyen személy részt vehet a nagy nyilvánosság számára nyitva álló összejöveteleken. Ha kinyilvánítja őszinte szándékát, hogy helyes viselkedést folytat, a vének indokoltnak tarthatják, hogy külön elbeszélgessenek vele, buzdítást adva neki Isten Szavából intő módon, ami arra indíthatja, hogy szakítson helytelen magatartásával. Ez azonban nem Biblia-tanulmányozás formájában történik, hanem inkább egyszerűen intelmek formájában, amelynek célja az illető szellemi helyreállítása. (Lásd 1975/8 Őrtorony magyarban.)