A jó hír felkínálása — Jó tanítási módszerekkel
1 A jó hír prédikálásának egyik fontos célja: a tanítványok képzése. Ennek érdekében tanítanunk kell az érdeklődőket, hogy megtartsák azt, amit Jézus megparancsolt nekünk (Máté 28:19, 20). Az apostolok jó példát mutattak ebben a tekintetben, amikor „mindennap a templomban és házról házra továbbra is szünet nélkül tanítottak” (Csel 5:42). Pál — a szolgálata során — ugyanezt tette (Csel 18:11; 20:20). Mi, a jó hír hithű tanítóinak ezeket a szép példáit szeretnénk követni (1Kor 11:1).
2 Jézus és az apostolai két kitűnő tanítási módszert alkalmaztak eredményesen: 1/ a kérdéseket, 2/ a sajátos részek kihangsúlyozását a bibliaversek felolvasása vagy idézése alkalmával. Mi vajon hogyan használhatnánk ezeket a módszereket a házankénti munkában és amikor bibliatanulmányozást vezetünk?
Házról házra
3 Amikor alkalmunk van beszélni a házigazdával, jó ha megismerjük az álláspontját az adott témával kapcsolatban, mert akkor tudjuk a mondanivalónkat a sajátos szükségleteihez igazítani. A megfelelő szemlélet-kérdések nagyban segíthetnek ezen a téren. A jelenlegi világhelyzetre vonatkozó kérdéseinkre adott válaszokból megtudhatjuk, hogyan vélekedik a házigazda, és ez az értékes információ segíthet a beszélgetésben. Tulajdonképpen a házigazdák hozzászólását kiváltó kérdésekre némely házigazda hajlamosabbnak látszik meghallgatni azt, amit mondani szertnénk.
4 De honnan tudjuk, hogy mit kérdezzünk? A szántóföldi szolgálatunk részeként jó, ha néhány percig gondolkozunk azon, hogy miféle emberek laknak a területünkön, mi az általános véleményük, és mi érdekli őket leginkább. Azután gondoljuk meg, hogy milyen szemlélet-kérdéseket tegyünk fel nekik, amelyekkel bevonjuk őket a beszélgetésbe. (Lásd: Iskola Vezérkönyve 30–31. oldal.)
5 A házról házra végzett szolgálat alkalmat ad arra is, hogy felolvassunk írásszövegeket, amelyek Isten gondolatát közvetítik bizonyos sajátos témákkal kapcsolatban. Igen fontos, hogy hogyan olvassuk fel ezeket az írásszövegeket. Azt akarjuk, hogy a hallgatóink visszaemlékezzenek az általunk tanított jellegzetes pontokra. Ehhez az szükséges, hogy jól hangsúlyozzunk, jól nyomjuk meg a jellegzetes szavakat. Ezt úgy is megtehetjük, hogy nagyobb nyomatékkal, hangerővel olvassuk fel azokat, vagy előre felhívjuk a figyelmet arra, amit fel fogunk olvasni. A szöveg felolvasása után megismételhetjük a kulcsszavakat, hogy további nyomatékot adjunk a fő mondanivalónak. (Lásd: Iskola Vezérkönyve 77–79. oldal.)
A bibliatanulmányozások alkalmával
6 A kérdések használata igen lényeges, amikor bibliatanulmányozást vezetünk. A jól megfogalmazott kérdések elgondolkoztatják a tanulót, és segítenek neki jobban, világosabban megérteni az igazságot. A kellő időben feltett kiegészítő kérdések — amelyek nincsenek benne a kiadványainkban — szintén feltehetők. Az Iskola Vezérkönyve 30. oldalán hasznos tanácsokat találunk, amelyeket időnként átismételhetünk magunknak.
7 Lényeges még a Biblia használata. Jóllehet némely bibliaszöveget idéznek a kiadványaink, néha hasznos lehet, ha a tanuló közvetlenül a Bibliából olvassa el azokat. Győződj meg róla, hogy a kulcsszavak helyesen kerülnek hangsúlyozásra, hogy a tanuló megérthesse, miért idézzük azt az írásszöveget, és tisztában lehessen az alkalmazásával.
8 Bárcsak segítene a kérdések helyes alkalmazása és a felolvasott írásszövegek helyes hangsúlyozása abban, hogy ezután is tanítványokat képezhessünk Jézus parancsával összhangban (Máté 28:19).