June
Hɔgbaa, June 1
Esa akɛ wɔtsɔmɔ amanehului pii amli kɛbote Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli.—Bɔf. 14:22.
Yehowa jɔɔ blema Kristofoi lɛ yɛ amɛhe ni amɛtsake amɛwo shihilɛ ni eba lɛ mli lɛ hewɔ. Awa amɛ yi shii abɔ, ni bei komɛi lɛ, enɛ baa be ni amɛkpaaa gbɛ kwraa. Susumɔ nɔ ni ba Barnaba kɛ bɔfo Paulo nɔ be ni amɛshiɛɔ yɛ Listra lɛ he okwɛ. Shishijee lɛ, gbɔmɛi lɛ here amɛ hiɛmɛɛ ni amɛbo amɛ toi. Shi sɛɛ mli lɛ, mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ amɛ lɛ ‘batsɔ maŋbii lɛ ayiŋ’ ni amɛteŋ mɛi komɛi tswia Paulo tɛi ni amɛshi lɛ koni egbo. (Bɔf. 14:19) Enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Barnaba kɛ Paulo tee he kroko amɛyashiɛ. Ni mɛni jɛ mli kɛba? Amɛfee “mɛi saŋŋ kaselɔi” yɛ he ni amɛtee lɛ, ni amɛwiemɔi kɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni amɛfee lɛ wo amɛnyɛmimɛi Kristofoi lɛ hewalɛ. (Bɔf. 14:21, 22) Bɔ ni Barnaba kɛ Paulo fi shi be ni awa amɛ yi lɛ wo mɛi krokomɛi hewalɛ. Wɔ hu kɛ́ wɔfi shi yɛ nitsumɔ ni Yehowa kɛwo wɔdɛŋ lɛ mli lɛ, ebaajɔɔ wɔ. w23.04 16 kk. 13-14
Ju, June 2
Ao Yehowa, bo misɔlemɔ lɛ toi; ni obo fai ni mikpaa kɛhã yelikɛbuamɔ lɛ toi jogbaŋŋ. Miboɔ mitsɛɔ bo yɛ mihaomɔ gbi lɛ nɔ, ejaakɛ obaahere mi nɔ.—Lala 86:6, 7.
Yɛ Maŋtsɛ David shihilɛ mli lɛ, mɛi srɔtoisrɔtoi ka akɛ amɛbaagbe lɛ, ni esɔle ekpa Yehowa fai shii abɔ ni eye ebua lɛ. David he eye kɛ etsui fɛɛ akɛ, Yehowa boɔ esɔlemɔi toi ni ehãa hetoo. Bo hu obaanyɛ ohe oye akɛ Yehowa boɔ osɔlemɔi toi ni ehãa hetoo. Biblia lɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Yehowa baanyɛ ehã wɔ hiɛshikamɔ ni ewaje wɔ koni wɔnyɛ wɔfi shi. Ehãa wɔnaa hu akɛ, Yehowa baanyɛ etsɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ loo mɛi ni jáaa lɛ lɛ po anɔ eye ebua wɔ yɛ gbɛ ko nɔ. Eyɛ mli akɛ jeee be fɛɛ be Yehowa baahã wɔsɔlemɔi lɛ hetoo yɛ gbɛ ni wɔkpaa gbɛ lɛ nɔ moŋ, shi wɔle akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ebaahã hetoo. Ebaahã wɔ nɔ tuuntu ni he hiaa wɔ lɛ, ni ebaafee nakai yɛ be ni hi fe fɛɛ mli. No hewɔ lɛ, yaa nɔ osɔle, ni ohe oye akɛ Yehowa baakwɛ bo bianɛ, ni yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, ebaahã ‘nɔ fɛɛ nɔ ni hiɛ kã lɛ atɔ kɛ nɔ ni etaoɔ.’—Lala 145:16. w23.05 8 kk. 4; 13 kk. 17-18
Jufɔ, June 3
Mɛni mikɛbaato Yehowa najiaŋ yɛ nibii kpakpai fɛɛ ni efee ehã mi lɛ hewɔ?—Lala 116:12.
Ehi akɛ okɛ ojwɛŋmɔ baama bɔ ni obaaná oti ni okɛma ohiɛ lɛ he sɛɛ ohã kɛji onyɛ oshɛ he lɛ nɔ. Mɛɛ sɛɛnamɔi obaanyɛ okɛ ojwɛŋmɔ ama nɔ? Kɛji oti ni ma ohiɛ ji, ni okane Biblia lɛ daa loo osɔle jogbaŋŋ fe bɔ ni ofeɔ bianɛ lɛ, susumɔ bɔ ni no baahã okɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ mli awa lɛ he. (Lala 145:18, 19) Ni kɛ́ oti ni ma ohiɛ ji ni onyɛ ojie su ko ni esa akɛ Kristofoi aná lɛ kpo lɛ, susumɔ bɔ ni no baahã okɛ mɛi ahi shi jogbaŋŋ lɛ he. (Kol. 3:14) Kɛ́ ebaahi lɛ, ŋmalamɔ yiŋtoi fɛɛ ahewɔ ni oosumɔ ni oshɛ oti ni okɛma ohiɛ lɛ he lɛ oshwie shi ni ofɔ mli kwɛmɔ. Kɛfata he lɛ, okɛ mɛi ni baawo bo hewalɛ ni oshɛ oti ni okɛma ohiɛ lɛ he lɛ abɔ. (Abɛi 13:20) Yɛ anɔkwale mli lɛ, bei komɛi lɛ, nɔ ko tsirɛɛɛ wɔ ni wɔfee nibii ni baahã wɔshɛ oti ni ma wɔhiɛ lɛ he. Shi kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, ani no tsɔɔ akɛ wɔnyɛŋ wɔshɛ oti ni ma wɔhiɛ lɛ he? Dabi, etsɔɔɔ nakai. Wɔbaanyɛ wɔshɛ he. Lɛɛlɛŋ, wɔnáŋ lɛ mlɛo moŋ, shi kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔshɛ oti ni ma wɔhiɛ lɛ he lɛ, wɔmii baashɛ wɔhe waa. w23.05 27-28 kk. 5-8
Shɔ, June 4
Nɔ fɛɛ nɔ ni gbɔmɔ duɔ lɛ, no nɔŋŋ ebaakpa hu.—Gal. 6:7.
Kɛ́ wɔkpɛ yiŋ gbonyo ko ni wɔmiiná naagbai lɛ, esaaa akɛ wɔshwaa mɔ ko. Kɛ́ wɔkpɛlɛ nɔ akɛ wɔ diɛŋtsɛ naagba lɛ jɛ lɛ, no baanyɛ atsirɛ wɔ ni wɔjaje wɔhe eshai, wɔsaa nibii ni wɔfite lɛ, ni wɔkayafee nakai nii lɛ dɔŋŋ. Kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ, no baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔda wala he foi lɛ. Kɛ́ okpɛ yiŋ gbonyo ko ni eye awui momo lɛ, mɛni obaanyɛ ofee? Kaafite obe ni ooye nɔ ni eba lɛ he ŋkɔmɔ loo ooshwa mɛi krokomɛi yɛ he. Moŋ lɛ, kpɛlɛmɔ nɔ akɛ okpɛ yiŋ gbonyo, ni okwɛ akɛ kɛjɛ bianɛ kɛyaa lɛ, mɛni obaanyɛ otsu yɛ shihilɛ lɛ he. Kɛ́ esha ko ni oyafee lɛ, jɛɛ heshibaa mli osɔle ohã Yehowa ni okɛɛ lɛ akɛ otɔ̃, ni okpa lɛ fai ni ekɛ ohe ake bo. (Lala 25:11; 51:3, 4) Kɛ́ nɔ ni oyafee lɛ esa mɛi komɛi ahe lɛ, kpa amɛ fai. Ni kɛ́ esa akɛ oyana asafoŋ onukpai lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni ofee nakai. (Yak. 5:14, 15) Kasemɔ nii kɛjɛ otɔmɔi lɛ amli, ni omia ohiɛ ni okafee nakai dɔŋŋ. Kɛ́ ofee nibii nɛɛ, Yehowa baana bo mɔbɔ, ni ebaashɛje omii ni eye ebua bo.—Lala 103:8-13. w23.08 28-29 kk. 8-9
Soo, June 5
Yehoash tee nɔ efee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ yɛ gbii fɛɛ ni osɔfo Yehoiada tsɔɔ lɛ nii lɛ amli.—2 Maŋ. 12:2.
Yehoiada ye ebua Maŋtsɛ Yehoash waa ni ebatsɔ gbɔmɔ kpakpa. Enɛ hewɔ lɛ, yɛ eblahiiaŋ lɛ, maŋtsɛ lɛ fee nɔ ni sa Yehowa hiɛ. Shi yɛ Yehoiada gbele sɛɛ lɛ, Yehoash bo lumɛi ni yeee Yehowa anɔkwa lɛ toi. (2 Kro. 24:4, 17, 18) Nɔ ni amɛfee lɛ dɔ Yehowa waa. No hewɔ lɛ, ‘etee nɔ etsu gbalɔi kɛtee amɛŋɔɔ koni amɛhã amɛku amɛsɛɛ kɛba eŋɔɔ, shi amɛbooo toi.’ Amɛbooo Yehoiada binuu Zakaria ni no mli lɛ eesɔmɔ akɛ Yehowa gbalɔ kɛ osɔfo lɛ po toi. Zakaria feɔ Yehoash papa nyɛmi yoo bi hu. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Maŋtsɛ Yehoash hã agbe Zakaria. (2 Kro. 22:11; 24:19-22) Yehoash efeee nibii ni baahã eya nɔ eshe Yehowa gbeyei. Afii pii dani abaafɔ Yehoash lɛ, Yehowa wie akɛ: “Mɛi ni ebuuu mi lɛ, abuŋ amɛ ahãŋ nɔ ko.” (1 Sam. 2:30) Nakai pɛpɛɛpɛ eba lɛ yɛ Yehoash gbɛfaŋ. Siria asraafoi fioo komɛi kɛ Yehoash kɛ ‘esraafoi babaoo’ lɛ bawu ni amɛye enɔ kunim ni “amɛpila lɛ waa.” (2 Kro. 24:24, 25) Be ni amɛshi lɛ amɛtee lɛ, Yehoash diɛŋtsɛ tsuji kpaŋ eyi nɔ ni amɛgbe lɛ yɛ Zakaria ni egbe lɛ hewɔ. w23.06 18 kk. 16-17
Sohaa, June 6
Be ko ni eho lɛ, duŋ ji nyɛ, shi amrɔ nɛɛ, nyɛtsɔmɔ la.—Efe. 5:8.
Bɔfo Paulo yashiɛ sane kpakpa lɛ ni etsɔɔ mɛi nii be saŋŋ yɛ Efeso. (Bɔf. 19:1, 8-10; 20:20, 21) Paulo sumɔɔ enyɛmimɛi lɛ waa, ni no mli lɛ, eetao eye ebua amɛ ni amɛya nɔ amɛsɔmɔ Yehowa. Be ni Efesobii lɛ ebatsɔmɔko Kristofoi lɛ, amɛji duŋ, ejaakɛ amɛjáa amale nyɔŋmɔi, ni amɛkɛ mumɔi fɔji shãraa. Efesobii lɛ ajeŋba ekpɔtɔ ni efeee amɛ hiɛgbele. Jeŋba sha sɔŋŋ yaa nɔ yɛ amɛshwɛmɔhei lɛ, kɛ agbɛnɛ hu, yɛ amɛjamɔ gbii juji lɛ ashishi. (Efe. 5:3) Biblia lɛ kɛɛ, “nɔ ko nɔ ko efeee amɛ hiɛgbele dɔŋŋ,” ni wiemɔ nɛɛ shishitsɔɔmɔ ŋmiiŋmi ji, “amɛnuuu nii ahe dɔŋŋ.” (Efe. 4:17-19) Be ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Efeso lɛ ebaleko nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa yɛ Yehowa hiɛ lɛ, amɛhenilee ebuuu amɛ fɔ. Enɛ hewɔ Paulo wie akɛ “amɛjwɛŋmɔ mli ewo duŋ, ni amɛtse amɛhe kɛje Nyɔŋmɔ wala lɛ he” lɛ. Shi Efesobii lɛ ateŋ mɛi komɛi eyaaa nɔ amɛhiii shi akɛ duŋ bii. w24.03 20 kk. 2; 21 kk. 4-6
Hɔɔ, June 7
Mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ baaná hewalɛ ekoŋŋ. . . . Etɔɔɔ amɛ.—Yes. 40:31.
Nitsumɔ ni Yehowa kɛwo Gideon dɛŋ akɛ esɔmɔ akɛ kojolɔ lɛ bi ni etsu nii waa. Be ni Gideon kɛ mɛi 300 ni fata ehe lɛ yatutua Midianbii lɛ nyɔɔŋ mli lɛ, Midianbii lɛ jo foi, shi Gideon kɛ ewebii lɛ nyiɛ amɛsɛɛ kɛjɛ Yezreel Jɔɔ lɛ mli kɛtee Yordan Faa lɛ naa tɔ̃ɔ, ni eeenyɛ efee akɛ jwɛi kɛ tsei yɛ Yordan Faa lɛ naa fɛɛ. (Koj. 7:22) Be ni Gideon kɛ ewebii lɛ shɛ Yordan Faa lɛ naa lɛ, ani amɛkpa Midianbii lɛ asɛɛ nyiɛmɔ? Dabi. Eyɛ mli akɛ no mli lɛ etɔ amɛ moŋ, shi amɛfo Yordan Faa lɛ ni amɛtee nɔ amɛnyiɛ Midianbii lɛ asɛɛ. Naagbee lɛ, amɛnine yashɛ Midianbii lɛ anɔ ni amɛkpãtã amɛhiɛ. (Koj. 8:4-12) Gideon he eye akɛ Yehowa baahã lɛ hewalɛ, ni nakai pɛpɛɛpɛ Yehowa fee. (Koj. 6:14, 34) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ, Gideon kɛ ewebii lɛ hiɛ foi kɛnyiɛ Midian maŋtsɛmɛi enyɔ komɛi asɛɛ. Eeenyɛ efee akɛ, maŋtsɛmɛi nɛɛ tara afukpɔŋɔi anɔ, shi Gideon kɛ ewebii lɛ nyiɛ amɛnane nɔ. (Koj. 8:12, 21) Kɛ̃lɛ, Yehowa ye ebua Israelbii lɛ ni amɛmɔmɔ maŋtsɛmɛi enyɔ nɛɛ ni amɛye kunim yɛ ta lɛ mli. Asafoŋ onukpai, be fɛɛ be ni nyɛbaanu he akɛ etɔ nyɛ lɛ, nyɛkɛ nyɛhiɛ afɔ̃a Yehowa nɔ ni ebaahã nyɛ hewalɛ, ejaakɛ Yehowa lɛ, “etɔɔɔ lɛ, ni egbɔjɔɔɔ hu.”—Yes. 40:28, 29. w23.06 6 kk. 14, 16
Hɔgbaa, June 8
[Yehowa] shiŋ bo, ni ekwaŋ bo hu.—5 Mo. 31:6.
Wɔbaanyɛ wɔfee nɔ ni sa Yehowa hiɛ ni wɔsheee gbeyei ekɔɔɔ he eko kai ni wɔkɛbaakpe. No hewɔ lɛ, okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ. Barak kɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ ni ekɛ egbɛtsɔɔmɔ tsu nii ni no hã eye kunim. Eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko ehiɛɛɛ tsɛŋ loo akpɔlɔ moŋ, shi Yehowa fã Barak akɛ amɛya ni amɛkɛ Kanaanbii atatsɛnukpa Sisera kɛ esraafoi ni ewula amɛhe jogbaŋŋ kɛhã ta lɛ ayawu. (Koj. 5:8) Gbalɔ yoo Debora kɛɛ Barak akɛ, ekpeleke shi kɛya jɔɔ lɛ mli ni eyanina Sisera kɛ esraafoi ni hiɛ ta shwiilii 900 lɛ. Shikpɔŋ lɛ kã shi tɛtrɛɛ yɛ jɔɔ lɛ mli, ni no hewɔ lɛ, Kanaanbii lɛ baanyɛ awo amɛta shwiilii lɛ foi waa ni no baanyɛ ahã ewa kɛhã Israelbii lɛ akɛ amɛkɛ amɛ baawu. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Barak bo toi, ni ekpeleke shi kɛtee. Be ni ekɛ ewebii lɛ kpelekeɔ Tabor Gɔŋ lɛ, Yehowa hã nugbɔ nɛ waa diɛŋtsɛ. Sisera shwiilii lɛ ka ŋmɔtɔ lɛ mli, ni Yehowa hã Barak ye kunim. (Koj. 4:1-7, 10, 13-16) Kɛ́ wɔ hu wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ ni wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni ekɛhãa wɔ kɛtsɔ esafo lɛ nɔ lɛ tsu nii lɛ, Yehowa baahã wɔye kunim. w23.07 18-19 kk. 17-18
Ju, June 9
Mɔ ni baafi shi kɛbaaya naagbee lɛ, lɛ eyiwala abaahere.—Mat. 24:13.
Ja wɔtoɔ wɔtsui shi dani wɔyi baaná wala. Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ to amɛtsui shi amɛmɛ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ, ni nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔfee. (Heb. 6:11, 12) Biblia lɛ kɛ wɔ toɔ okwaafonyo he. (Yak. 5:7, 8) Okwaafonyo miaa ehiɛ waa ni eduɔ nii ni eshwieɔ nɔ nu. Shi enyɛɛɛ etsɔɔ be tuuntu ni nibii ni edu lɛ baakwɛ̃. No hewɔ lɛ, etoɔ etsui shi emɛɔ, ni eheɔ eyeɔ akɛ nibii ni edu lɛ baakwɛ̃ kɛ̃. Wɔ hu wɔkɛ ekãa tsuɔ nitsumɔ ni Yesu kɛwo wɔdɛŋ lɛ eyɛ mli akɛ ‘wɔleee gbi nɔ ni wɔ-Nuŋtsɔ lɛ baaba.’ (Mat. 24:42) Wɔtoɔ wɔtsui shi wɔmɛɔ ejaakɛ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ kɛ́ be ni Yehowa eto lɛ shɛ lɛ, ebaahã eshiwoi lɛ fɛɛ aba mli. Kɛ́ wɔtooo wɔtsui shi lɛ, ekolɛ wɔnyɛŋ wɔmɛ dɔŋŋ, ni wɔbaakpa Yehowa sɔɔmɔ. Agbɛnɛ hu lɛ, ebaahã wɔyatiu nibii ni baahã wɔná miishɛɛ bianɛ lɛ pɛ asɛɛ. Shi kɛ́ wɔto wɔtsui shi lɛ, wɔbaanyɛ wɔfi shi kɛyashi naagbee, ni abaahere wɔyiwala.—Mika 7:7. w23.08 22 kk. 7
Jufɔ, June 10
Nane waobii lɛ fã dade ni fã hu sũ.—Dan. 2:42.
Kɛ́ wɔkɛ gbalɛ ni yɔɔ Daniel 2:41-43 to gbalɛi krokomɛi ni yɔɔ Daniel wolo lɛ kɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ ahe lɛ, wɔbaanyɛ wɔmu sane naa akɛ, amaga lɛ nanetokotai lɛ damɔ shi kɛhã Anglo-Amerika Jeŋ Hewalɛ lɛ, ni ji United States kɛ Britain ni efee ekome kɛmiitsu nii ŋmɛnɛ akɛ jeŋ hewalɛ lɛ. Daniel gba akɛ, jeŋ hewalɛ nɛɛ “fã baawa, ni fã hu lɛ ewaŋ akɛ ebaajwa.” Mɛni hewɔ ewaŋ akɛ fã lɛ baajwa lɛ? Ejaakɛ sũ ni akpɔtɔ lɛ, ni ji mɛi ni yɔɔ nɔyeli nɛɛ shishi lɛ, hãaa enyɛ ekɛ edade hewalɛ lɛ atsu nii. Bɔ ni Daniel tsɔɔ amaga lɛ he lamɔ lɛ shishi lɛ hãa wɔkaseɔ nibii pii. Nɔ ni ewie yɛ nanetokotai lɛ ahe lɛ hãa wɔleɔ nibii komɛi ni he hiaa waa. Klɛŋklɛŋ lɛ, ehãa wɔnaa akɛ, Anglo-Amerika Jeŋ Hewalɛ lɛ yɛ hewalɛ waa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, jeŋ hewalɛ nɛɛ fata maji ni ye kunim yɛ Klɛŋklɛŋ Jeŋ Ta lɛ kɛ Jeŋ Ta Ni Ji Enyɔ lɛ mli lɛ ahe. Shi akɛni jeŋ hewalɛ nɛɛ shishi bii lɛ kɛ amɛhe tswaa ni amɛkɛ amralo lɛ hu tswaa hewɔ lɛ, jeŋ hewalɛ nɛɛ nyɛɛɛ afee nibii ni etaoɔ efee lɛ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ehãa wɔnaa akɛ, Anglo-Amerika Jeŋ Hewalɛ lɛ ji jeŋ hewalɛ ni baahi shi be ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baafo adesai anɔyelii fɛɛ sɛɛ lɛ. w23.08 10-11 kk. 12-13
Shɔ, June 11
Mibo mitsɛ Yehowa yɛ mihaomɔ lɛ mli, mitee nɔ mibo mitsɛ mi-Nyɔŋmɔ lɛ koni eye ebua mi. Enu migbee kɛjɛ esɔlemɔ shĩa lɛ.—Lala 18:6.
Naagbai kɛ kai ni David kɛkpe lɛ hã bei komɛi lɛ, ehao waa ni enu he akɛ ehewalɛ fɛɛ etã. (Lala 18:4, 5) Shi Yehowa kwɛ lɛ ni eye ebua lɛ akɛni esumɔɔ lɛ lɛ hewɔ, ni no hã ená hewalɛ hee. Yehowa kɛ enaanyo David tee “lɛɛhei ni jwɛi fɔ yɔɔ” kɛ “hejɔɔmɔhei ni nui yɔɔ.” Enɛ wo David hewalɛ ni etee nɔ esɔmɔ Yehowa kɛ miishɛɛ. (Lala 18:28-32; 23:2) Ŋmɛnɛ hu lɛ, “Yehowa suɔmɔ ni tsakeee lɛ hewɔ ni wɔhiɛ kpãtãko” yɛ naagbai kɛ kai ni wɔkɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. (Yaf. 3:22; Kol. 1:11) David wala yaje oshãra mli shii abɔ, ni no mli lɛ, gbɔmɛi wuji pii miitao lɛ amɛgbe. Shi akɛni ele akɛ Yehowa sumɔɔ lɛ hewɔ lɛ, esheee gbeyei, ejaakɛ ele akɛ Yehowa miibu ehe. Shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni David kɛbaakpe lɛ, enaa akɛ Yehowa kɛ lɛ yɛ, ni enɛ waje lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, ewie yɛ lala ko ni efo lɛ mli akɛ: ‘Yehowa ejie mi kɛje migbeyeishemɔi lɛ fɛɛ amli.’ (Lala 34:4) Naagbai ni David kɛkpe lɛ ekomɛi hã eshe gbeyei waa, shi le ni ele akɛ Yehowa sumɔɔ lɛ lɛ waje lɛ ni ŋmiŋmi mɔɔɔ lɛ. w24.01 30 kk. 15-17
Soo, June 12
Kɛ́ eshafeelɔi miilaka bo lɛ, kaabo amɛ toi.—Abɛi 1:10.
Kasemɔ nii kɛjɛ yiŋ gbohii ni Yehoash kpɛ lɛ amli. Be ni Osɔfonukpa Yehoiada gbo lɛ, Yehoash kɛ nanemɛi gbohii bɔi bɔɔ. (2 Kro. 24:17, 18) Ebo Yuda lumɛi ni sumɔɔɔ Yehowa lɛ toi. Kɛ́ okwɛ lɛ, ani esa akɛ Yehoash kɛ mɛi ni feɔ nibii gbohii tamɔ nɛkɛ abɔ? Dabi kwraa. Shi amɛ moŋ amɛŋaawoi gbohii lɛ atoi ebo. Anɔkwa, be ni ewekunyo ko ni atsɛɔ lɛ Zakaria lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ ebaajaje lɛ lɛ, ehã agbe lɛ. (2 Kro. 24:20, 21; Mat. 23:35) Nɔ ni efee lɛ ehiii kwraa! Yehoash je shishi jogbaŋŋ, shi dɔlɛ sane ji, sɛɛ mli lɛ ebatsɔ jamɔ kwalɔ kɛ gbɔmɔgbelɔ. Naagbee lɛ, lɛ diɛŋtsɛ etsuji gbe lɛ. (2 Kro. 24:22-25) Eji etee nɔ ebo Yehowa kɛ mɛi ni sumɔɔ Yehowa toi kulɛ, eyagbeŋ naa nakai. w23.09 9 kk. 6
Sohaa, June 13
Kpa gbeyeishemɔ lɛ.—Luka 5:10.
Yesu le akɛ bɔfo Petro baanyɛ eya nɔ eye Yehowa anɔkwa. No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Kpa gbeyeishemɔ lɛ.” Petro na akɛ Yesu miina nɔ ko kpakpa ko yɛ emli, ni no ye ebua lɛ ni etsake. Sɛɛ mli lɛ, Petro kɛ enyɛmi nuu Andrea shi amɛwuoyaa nitsumɔ lɛ ni amɛkɛ amɛbe fɛɛ banyiɛ Mesia lɛ sɛɛ, ni enɛ hã amɛná jɔɔmɔi babaoo. (Mar. 1:16-18) Be ni Petro banyiɛ Yesu sɛɛ lɛ, ená jɔɔmɔi babaoo. Ena ni Yesu miitsa helai, eefamɔ daimonioi, ni eetee gbohii ashi po. (Mat. 8:14-17; Mar. 5:37, 41, 42) Agbɛnɛ hu, Petro na Yesu ni awo ehiɛ nyam yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ he ninaa, ni ehiɛ kpaaa enɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. (Mar. 9:1-8; 2 Pet. 1:16-18) Petro na nibii pii ni eji ebanyiɛɛɛ Yesu sɛɛ kulɛ, enaŋ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, jɔɔmɔi ni ená nɛɛ baahã ená miishɛɛ waa akɛ ehãaa bɔ ni enuɔ he akɛ esaaa lɛ agbala esɛɛ ni ekanyiɛ Yesu sɛɛ! w23.09 21 kk. 4-5
Hɔɔ, June 14
Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Miikɛɛ bo akɛ, jeee kɛyashi shii kpawo, shi moŋ kɛyashi shii 77.”—Mat. 18:22.
Yɛ 1 Petro lɛ mli lɛ, ewie akɛ ‘wɔsumɔsumɔɔ wɔhe kɛ suɔmɔ ni mli wa.’ Kɛ́ wɔyɛ suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ, ebaahã wɔkɛ “eshai babaoo” ake, jeee eshai fioo ko pɛ. (1 Pet. 4:8) Eeenyɛ efee akɛ, be ni Petro wie enɛ lɛ, no mli lɛ nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli ji, nɔ ko ni Yesu tsɔɔ lɛ yɛ eshaifaa he afii komɛi ni eho lɛ. Ekolɛ, nakai beiaŋ lɛ, Petro yanu he akɛ kɛ́ ekɛ eshai ke shii kpawo lɛ, belɛ ebɔ mɔdɛŋ waa. Shi Yesu tsɔɔ lɛ kɛ wɔ fɛɛ akɛ, esa akɛ wɔkɛke “kɛyashi shii 77,” ni tsɔɔ akɛ, wɔkɛke be fɛɛ be. (Mat. 18:21) Kɛ́ ewa kɛhã bo akɛ okɛ Yesu ŋaawoo nɛɛ baatsu nii lɛ, onijiaŋ akaje wui. Jeee be fɛɛ be Yehowa tsuji náa lɛ mlɛo akɛ amɛkɛ eshai baake, ejaakɛ wɔ fɛɛ wɔyeee emuu. Nɔ ni he hiaa moŋ ji, ni obaafee nɔ fɛɛ nɔ ni obaanyɛ koni okɛ onyɛmi lɛ he ake lɛ ni osaa okɛ lɛ teŋ. w23.09 29 kk. 12
Hɔgbaa, June 15
Mibolɔ mitsɛ Yehowa . . . , ni ehã mi hetoo.—Yona 2:2.
Be ni Yona yɔɔ loo lɛ musuŋ lɛ, ená hemɔkɛyeli akɛ kɛ́ etsake etsui ni esɔle ehã Yehowa lɛ, ebaabo lɛ toi ni ebaaye ebua lɛ. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa hã loo lɛ yashwe Yona, ni kɛjɛ no sɛɛ lɛ, Yona kpɛ eyiŋ akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa baakɛɛ efee lɛ, ebaafee. (Yona 2:10–3:4) Ani okɛ shihilɛ ko ni mli wa miikpe ni ehã ooye otsui aahu akɛ onyɛɛɛ osɔle? Loo ani onuɔ he akɛ ofee gbedee aahu akɛ onyɛɛɛ okase nii? Kaimɔ akɛ Yehowa le shihilɛ mli ni otsɔɔ lɛ ni enuɔ bo shishi. No hewɔ lɛ, kɛ́ osɔle kuku po lɛ, ná hemɔkɛyeli akɛ ebaadro bo nɔ tuuntu ni he hiaa bo lɛ. (Efe. 3:20) Kɛ́ obɛ hewalɛ loo ofee gbedee loo ohao aahu akɛ onyɛɛɛ okɔ wolo ni okase lɛ, obaanyɛ otswa Biblia lɛ loo asafo lɛ woji lɛ ni arikɔdi lɛ ni obo toi. Agbɛnɛ hu, obaanyɛ obo asafo lɛ lalai lɛ eko toi loo okwɛ vidioi ni yɔɔ jw.org lɛ nɔ lɛ eko. Yehowa miisumɔ ni ehã ohe awa. No hewɔ lɛ, kɛ́ osɔle ohã lɛ, ni okase Biblia lɛ, ni okɛ nibii krokomɛi ni ekɛdro wɔ lɛ tsu nii lɛ, ebaahã ohe awa. w23.10 13 kk. 6; 14 kk. 9
Ju, June 16
Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hãa efeɔ faŋŋ akɛ gbii abɔ ni nɛkɛ klɛŋklɛŋ mama tsũ nɛɛ ma shi lolo nɛɛ, ajieko gbɛ ni akɛyaa he krɔŋkrɔŋ lɛ kpo.—Heb. 9:8.
Sɔlemɔ buu lɛ shikamɔ lɛ tamɔ sɔlemɔ shĩai ni amamɔ yɛ Yerusalem sɛɛ mli lɛ ashikamɔ nɔŋŋ. Ni nibii ni yɔɔ sɔlemɔ buu lɛ mli lɛ, nomɛi eko nɔŋŋ yɔɔ sɔlemɔ shĩai lɛ amli. Tsũi enyɔ yɔɔ sɔlemɔ buu lɛ kɛ sɔlemɔ shĩai lɛ amli. Nomɛi ji, “He Krɔŋkrɔŋ lɛ” kɛ “He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ,” ni akɛ pateeshɛŋ fɛfɛo eja tsũi enyɔ nɛɛ amli. (Heb. 9:2-5; 2 Mo. 26:31-33) Nibii ni yɔɔ He Krɔŋkrɔŋ lɛ ji, shika tsuru kanetso, tsofa-kɛ-ŋma afɔleshaa latɛ, kɛ okpɔlɔ ni akɛ blodo ni akɛmaa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ shwieɔ nɔ. Ahãaa mɔ ko mɔ ko aya He Krɔŋkrɔŋ lɛ akɛ ja osɔfoi ni afɔ amɛ mu lɛ pɛ. Amɛyaa jɛmɛ koni amɛyatsu nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ. (4 Mo. 3:3, 7, 10) Ni He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ hu? Mɛni yɔɔ jɛmɛ? Shika tsuru odaseyeli adeka lɛ yɛ jɛmɛ, ni no hãa anaa akɛ Yehowa yɛ jɛmɛ. (2 Mo. 25:21, 22) Osɔfonukpa lɛ pɛ yɔɔ hegbɛ akɛ etsɔɔ pateeshɛŋ lɛ mli kɛyaa He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, ni daa afi lɛ, Kpatamɔ Gbi lɛ pɛ nɔ enyɛɔ efeɔ nakai. (3 Mo. 16:2, 17) Ekɛ kooloi alá yaa jɛmɛ koni ekɛkpãtã ehã lɛ diɛŋtsɛ ehe eshai kɛ maŋbii lɛ hu ahe eshai. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa hã ana nɔ ni nibii nɛɛ ni kɔɔ sɔlemɔ buu lɛ he lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ.—Heb. 9:6, 7. w23.10 27 kk. 12
Jufɔ, June 17
Nyɛsumɔsumɔa nyɛhe.—Yoh. 15:17.
Awie yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli shii abɔ akɛ, ‘wɔsumɔsumɔɔ wɔhe.’ (Yoh. 15:12; Rom. 13:8; 1 Tes. 4:9; 1 Pet. 1:22; 1 Yoh. 4:11) Shi suɔmɔ lɛ, tsui lɛ mli eyɔɔ, ni adesa ko nyɛŋ ana tsui lɛ mli. No hewɔ lɛ, te wɔbaafee tɛŋŋ wɔhã ana akɛ wɔsumɔɔ wɔnyɛmimɛi lɛ? Ja wɔtsɔ wɔwiemɔ kɛ wɔnifeemɔi anɔ. Nibii pii yɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ wɔnyɛmimɛi lɛ. Naa ekomɛi ni atsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli: “Nyɛkɛ nyɛhe awiea anɔkwale.” (Zak. 8:16) “Nyɛkɛ nyɛhe ahia shi yɛ toiŋjɔlɛ mli.” (Mar. 9:50) “Mɔ fɛɛ mɔ kɛ woo ahã enaanyo klɛŋklɛŋ.” (Rom. 12:10) “Nyɛhereherea nyɛhe atuu.” (Rom. 15:7) “Nyɛyaa nɔ . . . nyɛkɛkea nyɛhe tswaa.” (Kol. 3:13) “Nyɛyaa nɔ nyɛkpeekpea nyɛhe kɛterea nyɛjatsui ni tsiitsii lɛ.” (Gal. 6:2) ‘Nyɛyaa nɔ nyɛshɛjea nyɛmii.’ (1 Tes. 4:18) “Nyɛyaa nɔ . . . nyɛtswaa nyɛhe nyɛmaa shi.” (1 Tes. 5:11) “Nyɛsɔlea nyɛhãa nyɛhe.”—Yak. 5:16. w23.11 9 kk. 7-8
Shɔ, June 18
Nyɛnyaa yɛ hiɛnɔkamɔ lɛ hewɔ.—Rom. 12:12.
Daa gbi lɛ, wɔkɛ shihilɛi komɛi kpeɔ ni kɛ́ wɔbɛ hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ, wɔnyɛŋ wɔkpɛ wɔyiŋ jogbaŋŋ yɛ he. Shihilɛi nɛɛ ekomɛi kɔɔ mɛi ni wɔkɛbɔɔ, nibii ni wɔkɛjieɔ wɔhiɛtserɛ, skulyaa, gbalashihilɛ, bii, kɛ nitsumɔ he. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani yiŋ ni mikpɛɔ yɛ saji nɛɛ ahe lɛ tsɔɔ akɛ miheɔ miyeɔ akɛ etsɛŋ abaajie jeŋ fɔŋ nɛɛ kɛya ni akɛ jalɛ jeŋ hee lɛ baaba? Aloo yiŋ ni mikpɛɔ lɛ tamɔ yiŋ ni mɛi ni heee amɛyeee akɛ jalɛ jeŋ hee lɛ baaba lɛ kpɛɔ lɛ nɔŋŋ? (Mat. 6:19, 20; Luka 12:16-21) Kɛ́ wɔhã hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ akɛ etsɛŋ jeŋ hee lɛ baaba lɛ mli wa lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ kpakpai. Agbɛnɛ hu, wɔkɛ naagbai komɛi kpeɔ ni kɛ́ wɔbɛ hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ, wɔnyɛŋ wɔdamɔ naa. Ekolɛ abaawa wɔ yi, hela ni naa wa baamɔ wɔ, loo wɔkɛ shihilɛi komɛi ni baanyɛ aje wɔnijiaŋ wui lɛ baakpe. Bei pii lɛ, kɛ́ naagbai nɛɛ je shishi lɛ, wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaafi shi. Shi bei komɛi lɛ, naagbai ni tamɔ nɛkɛ lɛ asɛɛ tsɛɔ, ni kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, ja wɔyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa dani wɔbaanyɛ wɔfi shi ni wɔya nɔ wɔsɔmɔ Yehowa kɛ miishɛɛ.—1 Pet. 1:6, 7. w23.04 27 kk. 4-5
Soo, June 19
Nyɛsɔlea daa ni nyɛkakpaa.—1 Tes. 5:17.
Yehowa miisumɔ ni wɔfee nɔ ko kɛtsɔɔ akɛ wɔmiisumɔ ni ehã wɔsɔlemɔ lɛ hetoo. Ŋɔɔ lɛ akɛ, nyɛmi nuu ko esɔle ebi Yehowa koni eye ebua lɛ ni enitsumɔtsɛ lɛ aŋmɛ lɛ gbɛ ni eya kpokpaa wulu nɔ kpee ko. Mɛni ekolɛ Yehowa baafee? Ekolɛ ebaahã nyɛmi nuu lɛ ekãa koni ekashe gbeyei akɛ ebaaya eyabi enitsumɔtsɛ lɛ gbɛ. Shi kɛ́ nyɛmi nuu lɛ eyaaa ni ebaayabi gbɛ lɛ, ani enine baashɛ nɔ ni etaoɔ lɛ nɔ? Dabi. Ekolɛ ehe baahia ni eyana enitsumɔtsɛ lɛ shii abɔ po. Agbɛnɛ hu, ebaanyɛ eto gbɛjianɔ akɛ, ekɛ nitsulɔ kroko baatsake koni ená gbɛ eya kpee lɛ aloo ebaanyɛ ehã enitsumɔtsɛ lɛ po ale akɛ, ebaasumɔ ni eya kpee lɛ koni atse kɛjɛ enyɔmɔwoo mli. Yehowa miisumɔ ni wɔsɔle shii abɔ yɛ wɔnaagbai lɛ ahe. Nɔ ko ni Yesu wie lɛ hãa wɔnaa akɛ, jeee be fɛɛ be Yehowa baahã wɔsɔlemɔi hetoo amrɔ nɔŋŋ. (Luka 11:9) No hewɔ lɛ, kaahã onijiaŋ je wui! Jɛɛ otsuiŋ osɔle waa, ni osɔle shii abɔ hu. (Luka 18:1-7) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, no hãa Yehowa naa akɛ, nɔ ni wɔbiɔ lɛ he miihia wɔ waa, shi jeee nɔ ko ni ba wɔyitsoŋ kɛkɛ. Agbɛnɛ hu, ehãa enaa akɛ, wɔheɔ wɔyeɔ waa akɛ ebaanyɛ eye ebua wɔ. w23.11 22 kk. 10-11
Sohaa, June 20
Hiɛnɔkamɔ lɛ hãaa mɔ nine anyɛ shi.—Rom. 5:5.
Yehowa wo enaanyo Abraham shi akɛ, ebaafɔ binuu, ni binuu nɛɛ nɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ baatsɔ aná jɔɔmɔ. (1 Mo. 15:5; 22:18) Abraham he Nyɔŋmɔ nɔ eye waa, no hewɔ lɛ, eyiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi bibioo po akɛ shiwoo nɛɛ baaba mli. Be ni Abraham eye afii 100, ni eŋa eye afii 90 po lɛ, no mli lɛ amɛfɔko binuu ni awo ehe shi lɛ lolo. (1 Mo. 21:1-7) Shi Biblia lɛ kɛɛ: “[Abraham ná] hiɛnɔkamɔ ni ehe eye hu akɛ ebaatsɔ jeŋmaji pii atsɛ yɛ nɔ ni awie lɛ naa.” (Rom. 4:18) Abraham hiɛnɔkamɔ lɛ ba mli. Tamɔ bɔ ni wɔ fɛɛ wɔle lɛ, ebafɔ binuu ni atsɛɔ lɛ Isak. Mɛni hã Abraham ná nɔmimaa waa akɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ ewie lɛ baaba mli? Abraham le Yehowa jogbaŋŋ, ni enɛ ji nɔ ni hã “ená nɔmimaa kwraa akɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ ewo he shi lɛ” baaba mli. (Rom. 4:21) Abraham hemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, Yehowa ná ehe miishɛɛ ni ebu lɛ jalɔ.—Yak. 2:23. w23.12 8 kk. 1-2
Hɔɔ, June 21
Mɔ ni yeɔ anɔkwa yɛ nɔ ko bibioo kwraa mli lɛ, eyeɔ anɔkwa yɛ babaoo hu mli, ni mɔ ni yeee anɔkwa yɛ nɔ ko bibioo kwraa mli lɛ, eyeee anɔkwa yɛ babaoo hu mli.—Luka 16:10.
Oblanyo ni anyɛɔ amuɔ afɔ̃ɔ enɔ lɛ, kɛ́ akɛ nitsumɔ ko wo edɛŋ lɛ, etsuɔ he nii jogbaŋŋ, ni efeɔ nakai yɛ be naa hu. Yesu fee nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ yɛ enɛ gbɛfaŋ. Ehiii shi tamɔ nɔ ni nɔ ko kɔɔɔ ehe eko loo ebɛ nɔ ko tsumɔ. No najiaŋ lɛ, etsu nibii fɛɛ ni Yehowa kɛwo edɛŋ akɛ etsu lɛ, be ni nakai feemɔ wa po. Esumɔɔ mɛi, titri lɛ, ekaselɔi lɛ, ni ejɛ esuɔmɔ mli ekɛ ewala hã yɛ amɛhewɔ. (Yoh. 13:1) Kɛ́ bo hu omia ohiɛ otsu nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni akɛbaawo odɛŋ lɛ jogbaŋŋ lɛ, belɛ ookase Yesu. Kɛ́ akɛ nitsumɔ ko wo odɛŋ ni oleee bɔ ni atsuɔ lɛ ahãa lɛ, ba ohe shi ni obi mɛi ni le tsumɔ waa lɛ adɛŋ yelikɛbuamɔ. Kaafee anihao kɔkɔɔkɔ. (Rom. 12:11) Moŋ lɛ, tse ohe otsu nii lɛ jogbaŋŋ, ‘tamɔ Yehowa otsuɔ ohãa, shi jeee gbɔmɛi.’ (Kol. 3:23) Hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ, oyeee emuu, ni no hewɔ lɛ obaatɔ̃. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, ba ohe shi ni okpɛlɛ nɔ akɛ otɔ̃.—Abɛi 11:2. w23.12 26 kk. 8
Hɔgbaa, June 22
Ajɔɔ mɔ ni kɛ ehiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ.—Yer. 17:7.
Kɛ́ abaptisi wɔ ni wɔbafata Yehowa weku lɛ he lɛ, wɔnáa miishɛɛ waa. Eji hegbɛ kpele akɛ wekukpaa krɛdɛɛ ni tamɔ nɛkɛ ebakã wɔ kɛ Yehowa teŋ. Wɔnuɔ he tamɔ bɔ ni David nu he lɛ. Ewie yɛ lala ko ni efo lɛ mli akɛ: “Mɔ ni [bo Yehowa ohalaa] ni ohãa ebɛŋkɛɔ bo koni ehi okpoi lɛ anɔ lɛ yɛ miishɛɛ.” (Lala 65:4) Jeee mɔ fɛɛ mɔ kɛkɛ Yehowa hãa ebaa ekpoi lɛ anɔ. Mɛi ni sumɔɔ akɛ amɛbɛŋkɛ lɛ lɛ, amɛ pɛ egbalaa kɛbaa emasɛi. (Yak. 4:8) Kɛ́ ojɔɔ ohe nɔ ohã Yehowa ni abaptisi bo lɛ, obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ, kɛjɛ nakai be lɛ nɔ kɛyaa lɛ, ‘ebaafɔse jɔɔmɔi eshwie onɔ kɛyashi be ni nɔ ko nɔ ko ehiaŋ bo dɔŋŋ.’ (Mal. 3:10; Yer. 17:8) Kɛ́ abaptisi bo lɛ, kpaako kwraa oje Yehowa sɔɔmɔ shishi. No hewɔ lɛ, esa akɛ ofee bɔ fɛɛ bɔ ni obaanyɛ ni oye shi ni owo Yehowa lɛ nɔ, ni kɛ́ okɛ kai kpe loo oyaje shihilɛi ni mli wawai amli po lɛ, esa akɛ oya nɔ oye lɛ anɔkwa. (Jaj. 5:4, 5) Amrɔ nɛɛ ni obatsɔ Yesu kaselɔ lɛ, esa akɛ onyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ kpaakpa ni oye efamɔi lɛ anɔ.—Mat. 28:19, 20; 1 Pet. 2:21. w24.03 8 kk. 1-3
Ju, June 23
Nuu baashi epapa kɛ emami ni ebaakpɛtɛ eŋa he.—1 Mo. 2:24.
Kɛji be fɛɛ be ni okɛ ohefatalɔ lɛ baaná be nyɛhã nyɛhe lɛ, eyagbeɔ naa kɛ mlifu lɛ, mɛni nyɛbaanyɛ nyɛfee? Kɛ́ ashɛre la lɛ, eheɔ be dani etsoɔ waa. Shishijee lɛ, akɛ lai bibiibibii woɔ mli. Kɛkɛ lɛ, be ni etsoɔ fiofio lɛ, akɛ lai tsei agboiagboi ewo mli. Nakai nɔŋŋ nyɛ hu nyɛbaanyɛ nyɛje shishi fiofio. Ekolɛ daa gbi lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛhe be fioo ni nyɛkɛgba sane loo ni nyɛkɛfee ekome kɛfee nɔ ko. Esa akɛ efee nɔ ko ni nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛnyaa he. (Yak. 3:18) Kɛ́ nyɛje shishi fiofio lɛ, ekolɛ nyɛsuɔmɔ lɛ baahere ekoŋŋ. Bulɛ he miihia waa yɛ gbalashihilɛ fɛɛ gbalashihilɛ mli. Kɛ́ ashɛre la ni enáaa kɔɔyɔɔ lɛ, egboɔ. Shi kɛ́ ená kɔɔyɔɔ lɛ, etsoɔ waa. Nakai nɔŋŋ kɛ́ nuu ko kɛ eŋa ejieee bulɛ kpo amɛtsɔɔɔ amɛhe lɛ, amɛsuɔmɔ lɛ he jɔɔ. Shi kɛ́ amɛjieɔ bulɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe lɛ, ehãa amɛsumɔɔ amɛhe waa. No hewɔ lɛ, te obaafee tɛŋŋ ona kɛji obuɔ ohefatalɔ lɛ lɛɛlɛŋ? Hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ, kɛ́ onuɔ he akɛ obuɔ ohefatalɔ lɛ, no etsɔɔɔ doo akɛ nakai eji lɛɛlɛŋ. Nɔ ni baahã ona moŋ ji, kɛji ohefatalɔ lɛ nuɔ he akɛ obuɔ lɛ. w23.05 22 kk. 9; 24 kk. 14-15
Jufɔ, June 24
Kɛ́ tsuiyelii hã mifee gbedee lɛ, oshɛjeɔ mimii ni ohãa mimii shɛɔ mihe.—Lala 94:19.
Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi komɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli lɛ hao loo amɛtsui fã yɛ amɛhenyɛlɔi loo naagbai ni amɛkɛkpe lɛ ahewɔ. (Lala 18:4; 55:1, 5) Nakai nɔŋŋ ekolɛ ni wɔwieɔ nɛɛ, mɛi ni wɔkɛyaa skul, mɛi ni wɔkɛtsuɔ nii, wɔwekumɛi, loo amralofoi lɛ miite shi amɛmiiwo wɔ. Aloo ekolɛ ahã wɔle akɛ hela ni wɔyeɔ lɛ kɛ wɔ baaya gbele mli. Bei komɛi lɛ, kɛ́ wɔyaje shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, wɔnuɔ he tamɔ gbekɛ bibioo ni nyɛɛɛ ehe nɔ ko efee. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa yeɔ ebuaa wɔ yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ amli? Eshɛjeɔ wɔmii ni ehãa wɔmii shɛɔ wɔhe. No hewɔ lɛ, okɛ Yehowa agba sane daa kɛtsɔ sɔlemɔ ni obaasɔle ohã lɛ kɛ Biblia lɛ ni obaakane be fɛɛ be lɛ nɔ. (Lala 77:1, 12-14) Kɛ́ ofeɔ nakai lɛ, no lɛ be fɛɛ be ni okɛ naagba ko baakpe lɛ, nɔ ni baaba ojwɛŋmɔ mli klɛŋklɛŋ ji, ni obaaya Yehowa ŋɔɔ kɛhã yelikɛbuamɔ. Kɛɛmɔ Yehowa nɔ ni ehã osheɔ gbeyei ni ohao lɛ, ni ohã ekɛ bo awie ni eshɛje omii kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ nɔ.—Lala 119:28. w24.01 24-25 kk. 14-16
Shɔ, June 25
Nyɔŋmɔ ji mɔ ni kanyaa nyɛ . . . , ni ehãa nyɛshweɔ, ni ehãa nyɛnáa hewalɛ ni nyɛkɛaafee hu.—Fip. 2:13.
Ehe miihia ni oshwe waa akɛ obaashɛ oti ni okɛma ohiɛ lɛ he. Mɛni hewɔ? Kɛ́ mɔ ko miishwe waa ni eshɛ oti ko he lɛ, efeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni ebaanyɛ koni eshɛ he. Ni kɛ́ wɔmiishwe waa ni wɔshɛ oti ko he lɛ, ewaaa akɛ wɔbaashɛ he. No hewɔ lɛ, mɛni baaye abua bo ni oshwe waa akɛ obaashɛ oti ni okɛma ohiɛ lɛ he? Sɔlemɔ ni Yehowa aye abua bo ni oshwe waa akɛ obaashɛ oti lɛ he. Yehowa baanyɛ etsɔ emumɔ lɛ nɔ ehã oshwe waa akɛ obaashɛ oti ni okɛma ohiɛ lɛ he. Bei komɛi lɛ, wɔkɛ oti ko maa wɔhiɛ ejaakɛ wɔmiina akɛ esa akɛ wɔkɛma wɔhiɛ. Shi ekolɛ yɛ wɔtsui mli tɔ̃ɔ lɛ, nɔ ko tsirɛɛɛ wɔ ni wɔmia wɔhiɛ ni wɔshɛ nakai oti lɛ he. Hemɔ be kɛsusu nibii ni Yehowa efee ehã bo lɛ ahe. (Lala 143:5) Bɔfo Paulo he be esusu mlihilɛ kpele ni Yehowa ejie kpo etsɔɔ lɛ lɛ he, ni enɛ tsirɛ lɛ ni etsu nii waa yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. (1 Kor. 15:9, 10; 1 Tim. 1:12-14) Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔ hu wɔhe be wɔsusu nibii ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ ahe lɛ, no baatsirɛ wɔ ni wɔmia wɔhiɛ wɔshɛ otii ni wɔkɛmamɔ wɔhiɛ lɛ ahe.—Lala 116:12. w23.05 26-27 kk. 3-5
Soo, June 26
Nyɛjiea Yehowa gbɛ́i lɛ yi.—Lala 113:1.
Kɛ́ wɔjie wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ gbɛ́i lɛ yi lɛ, enáa miishɛɛ. (Lala 119:108) Ani no tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ Ofe lɛ tamɔ adesai ni yeee emuu ni sumɔɔ ni ajie amɛyi koni no awo amɛ hewalɛ? Dabi. Kɛ́ wɔjie wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ yi lɛ, ehãa anaa akɛ nɔ ko ni Satan wie yɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ he lɛ ji amale. Satan kɛɛ adesa ko bɛ ni baaya nɔ eye Yehowa anɔkwa kɛji ekɛ shihilɛ ni mli wa kpe. Ekɛɛ wɔbaakpa Yehowa sɔɔmɔ kɛ́ wɔnu he akɛ no baahã wɔhe ajɔ wɔ. (Hiob 1:9-11; 2:4) Shi Hiob ye Yehowa anɔkwa ni ehã ana akɛ Satan ji amalelɔ. Ani bo hu obaaye Yehowa anɔkwa? Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ akpɛ eyiŋ akɛ ebaafã Yehowa gbɛ́i lɛ he ni eya nɔ eye lɛ anɔkwa koni Yehowa aná miishɛɛ. (Abɛi 27:11) Enɛ ji hegbɛ kpele diɛŋtsɛ! w24.02 8-9 kk. 3-5
Sohaa, June 27
Nyɛhea egbalɔi lɛ nyɛyea, ni nyɛbaaye omanye.—2 Kro. 20:20.
Yɛ Mose kɛ Yoshua gbii lɛ asɛɛ lɛ, Yehowa hole kojolɔi koni amɛtsɔɔ ewebii lɛ gbɛ. Ni yɛ maŋtsɛmɛi lɛ agbii lɛ amli lɛ, ehole gbalɔi koni amɛtsɔɔ ewebii lɛ gbɛ. Maŋtsɛmɛi anɔkwafoi lɛ bo gbɛtsɔɔmɔi ni gbalɔi lɛ kɛhã amɛ lɛ toi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni gbalɔ Natan jaje Maŋtsɛ David lɛ, eba ehe shi ni ebo lɛ toi. (2 Sam. 12:7, 13; 1 Kro. 17:3, 4) Agbɛnɛ hu, Maŋtsɛ Yehoshafat kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni gbalɔ Yahaziel kɛhã lɛ tsu nii, ni ewo Yudabii lɛ hewalɛ ni ‘amɛhe Nyɔŋmɔ gbalɔi lɛ amɛye.’ (2 Kro. 20:14, 15) Ni be ni Maŋtsɛ Hezekia hao waa lɛ, etee gbalɔ Yesaia ŋɔɔ kɛhã gbɛtsɔɔmɔ. (Yes. 37:1-6) Be fɛɛ be ni maŋtsɛmɛi lɛ kɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ baatsu nii lɛ, Yehowa jɔɔ amɛ ni ebuɔ maŋbii lɛ ahe. (2 Kro. 20:29, 30; 32:22) Maŋbii lɛ fɛɛ na faŋŋ akɛ, Yehowa miitsɔ gbalɔi lɛ anɔ eetsɔɔ ewebii lɛ gbɛ. w24.02 21 kk. 8
Hɔɔ, June 28
Nyɛkɛ amɛ akafea nɔ ko nɔ ko.—Efe. 5:7.
Satan miisumɔ ni wɔkɛ mɛi ni baanyɛ ahã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaahi shi yɛ Yehowa jeŋba he mlai lɛ anaa lɛ abɔ. Ehe miihia ni wɔhã wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ waa fe Efesobii lɛ po, ejaakɛ ŋmɛnɛ lɛ, jeee ja wɔkɛ mɔ ko ekpe hiɛ kɛ hiɛ dani wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ ashãra; wɔbaanyɛ wɔkɛ mɛi ashãra yɛ social media hu nɔ. Esa akɛ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔkanu he akɛ naagba ko bɛ jeŋba sha he, tamɔ bɔ ni je lɛ lɛ susuɔ lɛ. Wɔ lɛ, wɔle akɛ esaaa Nyɔŋmɔ hiɛ. (Efe. 4:19, 20) No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani mifeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni manyɛ koni mikɛ mɛi ni mikɛtsuɔ nii, mɛi ni mikɛyaa skul, loo mɛi krokomɛi ni ehiii shi yɛ Yehowa jeŋba he mlai lɛ anaa lɛ akabɔ gbagbalii? Ani mihiɔ shi yɛ Yehowa jeŋba he mlai lɛ anaa kɛ́ mɛi wie akɛ miitsere nɔ ko tsɔ po?’ Agbɛnɛ hu, tamɔ bɔ ni wɔnaa yɛ 2 Timoteo 2:20-22 lɛ, ehe baahia ni wɔkwɛ mɛi ni wɔkɛbaabɔ naanyo yɛ asafo lɛ mli hu. Ejaakɛ jeee mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔsɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ. w24.03 22-23 kk. 11-12
Hɔgbaa, June 29
Yehowa musuŋ tsɔɔ lɛ waa.—Yak. 5:11.
Ani oka akɛ obaafee bɔ ni Yehowa yɔɔ hã lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli pɛŋ? Wɔnaaa Yehowa, shi Biblia lɛ tsɔɔ wɔ bɔ ni eyɔɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ewieɔ akɛ Yehowa ji “hulu kɛ tsɛŋ,” ni agbɛnɛ hu, eji “la ni shãa nii wɛɛ.” (Lala 84:11; Heb. 12:29) Be ko lɛ, Ezekiel na Yehowa he ninaa. Ena lɛ akɛ nɔ ko ni miikpɛlɛ tamɔ shika tsuru kɛ jwiɛtɛi ni afutu, ehewɔŋ fɛɛ miikpɛlɛ tamɔ kwaabuɛtɛ, ni eta nɔ ko ni tamɔ safiro tɛ ni efee tamɔ maŋtsɛ sɛi nɔ. (Eze. 1:26-28) Na ni wɔnaaa Yehowa hewɔ lɛ, ekolɛ ebaawa kɛhã wɔ akɛ wɔbaahe wɔye akɛ esumɔɔ wɔ. Mɛi komɛi hu yɛ ni nibii amli ni amɛtsɔmɔ lɛ hewɔ lɛ, ewa kɛhã amɛ akɛ amɛbaahe amɛye akɛ Yehowa sumɔɔ amɛ. Yehowa nuɔ mɛi fɛɛ ni yɔɔ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ shishi, ni ele nɔ hewɔ ni ewa kɛhã amɛ akɛ amɛbaahe amɛye akɛ esumɔɔ amɛ lɛ. Shi Yehowa efee nɔ ko ni baaye ebua wɔ. Etsɔ Biblia lɛ nɔ ehã wɔle mɔ ni eji kɛ bɔ ni esumɔɔ wɔ ehãa. Kɛ́ mɔ ko miiwie bɔ ni Yehowa ji lɛ he ni ewieee esuɔmɔ lɛ he lɛ, belɛ eleee Yehowa jogbaŋŋ, ejaakɛ Biblia lɛ kɛɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ.” (1 Yoh. 4:8) Suɔmɔ ji nɔ ni tsirɛɔ Yehowa ni efeɔ nibii fɛɛ ni efeɔ lɛ. Yehowa suɔmɔ lɛ mli wa aahu akɛ, ejieɔ lɛ kpo etsɔɔ mɛi ni jáaa lɛ lɛ po.—Mat. 5:44, 45. w24.01 26 kk. 1-3
Ju, June 30
Ejɛɔ atatu ni damɔ shi jaŋŋ lɛ mli ekɛ amɛ wieɔ.—Lala 99:7.
Yehowa hala Mose koni enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ be ni amɛshiɔ Ejipt lɛ. Ni ehã amɛ okadi ko ni baahã amɛna akɛ eetsɔɔ amɛgbɛ, no ji kɛ́ je tsɛre lɛ, ehãa amɛ atatu ni damɔ shi jaŋŋ, ni kɛ́ je na lɛ, ehãa amɛ la ni damɔ shi jaŋŋ. (2 Mo. 13:21) Mose nyiɛɔ atatu loo la ni damɔ shi jaŋŋ lɛ sɛɛ. Atatu lɛ tsɔɔ Mose kɛ Israelbii lɛ gbɛ kɛtee Ŋshɔ Tsuru lɛ naa. Shi no mli lɛ, Ejipt asraafoi lɛ nyiɛ amɛsɛɛ. No hewɔ lɛ, be ni Israelbii lɛ yashɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa lɛ, amɛsusu akɛ amɛka, ni Ejiptbii lɛ baabanina amɛ ni amɛgbe amɛ. Shi no mli lɛ, jeee nakai kwraa. Yehowa je gbɛ ni ehã Mose kɛ amɛtsɔ jɛmɛ gbɛ lɛ. (2 Mo. 14:2) Kɛkɛ ni Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ehere amɛ. (2 Mo. 14:26-28) Yɛ no sɛɛ afii 40 ni Israelbii lɛ kɛnyiɛ ŋa lɛ nɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, Mose tee nɔ etsɔ atatu ni damɔ shi jaŋŋ lɛ nɔ etsɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ gbɛ. (2 Mo. 33:7, 9, 10) Yehowa jɛɔ atatu lɛ mli ekɛ Mose wieɔ, ni Mose hu kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhã lɛ lɛ yahãa Israelbii lɛ. Israelbii lɛ na faŋŋ akɛ Yehowa miitsɔ Mose nɔ eetsɔɔ amɛ gbɛ. w24.02 21 kk. 4-5