July
Jufɔ, July 1
Eyakpa shikpɔŋ lɛ nɔ efee ekpakpa ni etsa mɛi.—Bɔf. 10:38.
Yesu susu nii ahe tamɔ e-Tsɛ lɛ ni ena nibii tamɔ bɔ ni e-Tsɛ lɛ naa lɛ lɛ, ni anaa enɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni ewie kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni efee, ni naakpɛɛ nii ni efee lɛ hu fata he lɛ amli. (Yoh. 14:9) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ naakpɛɛ nii ni Yesu fee lɛ amli? Yesu kɛ e-Tsɛ lɛ sumɔɔ wɔ waa. Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, nɔ kome ni efee kɛtsɔɔ akɛ esumɔɔ mɛi waa ji, etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ eye ebua mɛi ni piŋɔ lɛ. Kadimɔ nɔ ni ba be ko be ni shwilafoi enyɔ komɛi kpa lɛ fai waa ni eye ebua amɛ lɛ. (Mat. 20:30-34) Ŋmalɛ lɛ kɛɛ, “Yesu musuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛhe” ni etsa amɛ. Suɔmɔ ni Yesu yɔɔ lɛ ni hã emusuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛhe lɛ, ni nakai musuŋtsɔlɛ lɛ nɔŋŋ ni tsirɛ lɛ ni elɛ mɛi ni hɔmɔ yeɔ amɛ lɛ ni etsa kpitiyelɔ ko lɛ. (Mat. 15:32; Mar. 1:41) Wɔle akɛ, Yehowa, Nyɔŋmɔ ni musuŋ tsɔɔ lɛ waa lɛ, kɛ e-Bi lɛ sumɔɔ wɔ waa, ni kɛ́ amɛna ni wɔmiipiŋ lɛ edɔɔ amɛ. (Luka 1:78; 1 Pet. 5:7) Amɛmiishwe waa ni amɛjie nɔ fɛɛ nɔ ni hãa adesai piŋɔ lɛ kɛje shihilɛ mli. w23.04 3 kk. 4-5
Shɔ, July 2
Nyɛ mɛi ni nyɛsumɔɔ Yehowa, nyɛnyɛa efɔŋ. Ebuɔ enɔkwafoi lɛ awala he; ejieɔ amɛ kɛjeɔ mɛi fɔji adɛŋ.—Lala 97:10.
Esaaa akɛ wɔkaneɔ loo wɔboɔ nibii ni baanyɛ ahã susumɔi gbohii ni yɔɔ Satan je lɛ mli lɛ abote wɔjwɛŋmɔ mli lɛ toi. Moŋ lɛ, esa akɛ wɔkane Biblia lɛ ni wɔkase koni no ahã nibii kpakpai ayi wɔjwɛŋmɔ mli obɔ. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔya asafoŋ kpeei daa ni wɔya shiɛmɔ be fɛɛ be, ejaakɛ no baabu wɔjwɛŋmɔ he. Yehowa ewo shi akɛ kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ, ehãŋ aka wɔ fe bɔ ni wɔbaanyɛ naa wɔdamɔ. (1 Kor. 10:12, 13) Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ asɔle waa ni Yehowa aye abua lɛ ni eye lɛ anɔkwa yɛ naagbee gbii ni mli shihilɛ wa nɛɛ amli. Yehowa miisumɔ ni ‘wɔfɔse wɔtsuiiaŋ wɔshwie ehiɛ.’ (Lala 62:8) Jiemɔ Yehowa yi ni oda lɛ shi yɛ nibii fɛɛ ni efeɔ ehãa bo lɛ ahe. Bi lɛ ni eye ebua bo ni oná ekãa kɛshiɛ, ni okpa lɛ fai ni eye ebua bo koni onyɛ odamɔ naagbai ni okɛkpeɔ lɛ anaa ni okagbee kaa mli hu. Sɔlemɔ daa ohã Yehowa, ni kaahã nɔ ko nɔ ko loo mɔ ko mɔ ko tsĩ onaa. w23.05 7 kk. 17-18
Soo, July 3
Nyɛhãa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ asusua enyɛmi he . . . , wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ awo enyɛmi hewalɛ.—Heb. 10:24, 25.
Mɛni hewɔ wɔyaa asafoŋ kpeei? Yiŋtoo titri hewɔ ni wɔyaa ji, ni wɔyajie Yehowa yi. (Lala 26:12; 111:1) Yiŋtoo kroko hu ji, koni wɔwowoo wɔhe hewalɛ yɛ be ni mli wa nɛɛ mli. (1 Tes. 5:11) Wɔfeɔ nibii enyɔ nɛɛ fɛɛ kɛji wɔhole wɔniji anɔ ni wɔhã saji ahetoo yɛ asafoŋ kpeei ashishi. Shi nibii komɛi yɛ ni baanyɛ ahã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaahã saji ahetoo. Wɔteŋ mɛi komɛi sheɔ gbeyei akɛ wɔbaahã saji ahetoo, ni wɔteŋ mɛi komɛi hu sumɔɔ waa ni wɔhã saji ahetoo, shi bei pii kɛ́ wɔwó wɔnine nɔ lɛ, atsɛɛɛ wɔ. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee yɛ naagbai nɛɛ ahe? Bɔfo Paulo wie akɛ esa akɛ “wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ awo enyɛmi hewalɛ.” Kɛ́ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ sane hetoo ni wɔbaahã lɛ baanyɛ awo mɔ ko hewalɛ lɛ, ehãŋ wɔshe gbeyei akɛ wɔbaahã saji ahetoo kɛ́ nɔ ko kuku po wɔbaawie. Ni kɛ́ wɔwó wɔnine nɔ shi atsɛɛɛ wɔ hu lɛ, wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ akɛ wɔnyɛmimɛi krokomɛi lɛ ená hegbɛ ni amɛkɛbaahã saji ahetoo.—1 Pet. 3:8. w23.04 20 kk. 1-3
Sohaa, July 4
Ekwɔ kɛya Yerusalem . . . ni eyatswa Yehowa . . . shĩa lɛ ekoŋŋ.—Ezr. 1:3.
Feemɔ shihilɛ nɛɛ he mfoniri okwɛ. Abutu Babilon maŋ lɛ, ni nɔyelɔ hee lɛ ehã atswa adafi yɛ Babilon fɛɛ akɛ, Yudafoi lɛ baanyɛ aku amɛsɛɛ kɛya amɛmaŋ Israel. (Ezr. 1:2-4) No mli lɛ, Yudafoi lɛ ehi nomŋɔɔ mli yɛ Babilon aaafee afii 70, ni ale akɛ, kɛ́ Babilonbii lɛ ŋɔ mɛi nom lɛ, amɛŋmɛɛɛ amɛhe. (Yes. 14:4, 17) Eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa ni hã aŋmɛɛ amɛhe. Agbɛnɛ lɛ, ebabi ni Yudafoi lɛ fɛɛ, titri lɛ, weku yitsei lɛ, akpɛ yiŋ ko. No ji, ani amɛbaashi Babilon, aloo amɛbaaya nɔ amɛhi jɛmɛ? Ekolɛ amɛteŋ mɛi komɛi náŋ yiŋkpɛɛ nɛɛ mlɛo. Yudafoi lɛ ateŋ mɛi babaoo egbɔlɔ, ni kɛjɛ Babilon kɛmiiya Yerusalem lɛ jekɛ waa. No hewɔ lɛ, amɛnáŋ lɛ mlɛo akɛ amɛbaafo nakai gbɛ kakadaŋŋ lɛ. Agbɛnɛ hu, amɛteŋ mɛi pii yɛ ni afɔ amɛ yɛ Babilon. No hewɔ lɛ, amɛ lɛ, amɛnaa Babilon akɛ amɛmaŋ, ni amɛbuɔ Israel akɛ he ni amɛtsɛmɛi lɛ jɛ kɛkɛ. Kɛfata he lɛ, eeenyɛ efee akɛ, Yudafoi lɛ ekomɛi tsɔmɔ niiatsɛmɛi yɛ Babilon, ni no hewɔ lɛ ekolɛ ewa kɛhã amɛ akɛ amɛbaashi shĩai kpakpai ni amɛyɔɔ mli lɛ kɛ amɛnitsumɔi ni amɛyahi maŋ ko ni amɛleee lɛ nɔ. w23.05 14 kk. 1-2
Hɔɔ, July 5
Nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa.—Mat. 24:44.
Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔya nɔ wɔfi shi, wɔmusuŋ atsɔ wɔ, ni wɔjie suɔmɔ kpo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Luka 21:19 lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ́ nyɛfi shi lɛ, nyɛbaabaa nyɛwala yi.” Kolosebii 3:12 lɛ hu kɛɔ akɛ: “Nyɛwoa musuŋtsɔlɛ.” Ni 1 Tesalonikabii 4:9, 10 lɛ hu kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ tsɔɔ nyɛ akɛ nyɛsumɔa nyɛhe. . . . Shi nyɛmimɛi, wɔmiiwo nyɛ hewalɛ ni nyɛya nɔ nyɛfee nakai ni eteke nɔ fe tsutsu lɛ.” Aŋma ŋmalɛi nɛɛ amli saji lɛ ahã blema Kristofoi lɛ, ni no mli lɛ amɛmiifi shi, amɛmiijie musuŋtsɔlɛ kpo, ni amɛsumɔɔ amɛhe momo. Fɛɛ sɛɛ lɛ, awo amɛ hewalɛ ni amɛya nɔ amɛjie sui nɛɛ kpo. Wɔ hu esa akɛ wɔya nɔ wɔjie sui nɛɛ kpo. Enɛ hewɔ lɛ, kwɛmɔ bɔ ni blema Kristofoi lɛ jie sui nɛɛ kpo amɛhã. No sɛɛ lɛ, kwɛmɔ bɔ ni obaafee okase amɛ koni no awa bo ni osaa ohe oto amanehulu kpeteŋkpele lɛ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, no lɛ kɛ́ amanehulu kpeteŋkpele lɛ je shishi lɛ, ewaŋ tsɔ kɛhãŋ bo akɛ obaafi shi, ejaakɛ ofi shi yɛ shihilɛi ni mli wawai amli be ko ni eho. w23.07 3 kk. 4, 8
Hɔgbaa, July 6
Gbɛjegbɛ baahi jɛmɛ, . . . Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ.—Yes. 35:8.
Kɛ́ wɔfata mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe jio, “gwantɛŋi krokomɛi” lɛ ahe jio lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔnyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ, ejaakɛ no baaye abua wɔ ni wɔjá Yehowa jogbaŋŋ bianɛ, ni wɔsɛɛ hu lɛ, wɔná jɔɔmɔi ni Maŋtsɛyeli lɛ kɛbaaba lɛ ahe sɛɛ. (Yoh. 10:16) Kɛjɛ afi 1919 Ŋ.B. kɛbaa nɛɛ, hii, yei, kɛ gbekɛbii akpekpei abɔ eshi Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji, amale jamɔi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ mli, ni amɛbayi mfonirifeemɔŋ gbɛjegbɛ nɛɛ nɔ. Be ni Yudafoi lɛ shi Babilon lɛ, Yehowa kwɛ ni ajie nɔ fɛɛ nɔ ni baanyɛ atɔ̃tɔ amɛnane lɛ kɛje gbɛ lɛ nɔ. (Yes. 57:14) Ani Yehowa hã afee nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ kɛsaa ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ? Hɛɛ. Afii pii dani afi 1919 baashɛ lɛ, Yehowa tsɔ hii komɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ anɔ ebɔi gbɛ lɛ saamɔ koni mɛi anyɛ aje Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli. (Okɛto Yesaia 40:3 lɛ he.) Nibii ni hii nɛɛ fee lɛ ji nɔ ni sɛɛ mli lɛ eye ebua mɛi ni hiɛ tsui kpakpa ni yɔɔ amale jamɔi srɔtoi lɛ amli lɛ ni amɛshi kɛba mfonirifeemɔŋ Paradeiso lɛ, ni ji, jamɔ krɔŋŋ ni Yehowa eto shishi lɛ mli. w23.05 15-16 kk. 8-9
Ju, July 7
Nyɛsɔmɔa Yehowa kɛ miishɛɛ. Nyɛbaa ehiɛ kɛ nyamɔ lala.—Lala 100:2.
Yehowa miisumɔ ni wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsɔmɔ lɛ kɛ miishɛɛ. (2 Kor. 9:7) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ oti ko ema wɔhiɛ shi nɔ ko tsirɛɛɛ wɔ ni wɔtsu nii koni wɔshɛ he lɛ, ani esa akɛ wɔya nɔ wɔmia wɔhiɛ ni wɔshɛ he? Hã wɔsusu bɔfo Paulo he akɛ nɔkwɛmɔnɔ wɔkwɛ. Ewie akɛ: “Mitsɔseɔ migbɔmɔtso lɛ jogbaŋŋ ni miyeɔ lɛ nyɔŋ.” (1 Kor. 9:25-27, shn.) Paulo mia ehiɛ efee nibii ni ele akɛ esa akɛ efee lɛ kɛ́ amɛfeemɔ bɛ ehiɛ po. Ani Yehowa ná nɔ ni Paulo fee nɛɛ he miishɛɛ? Hɛɛ, ená he miishɛɛ waa ni ejɔɔ lɛ. (2 Tim. 4:7, 8) Yehowa náa miishɛɛ kɛ́ ena akɛ wɔ hu wɔmiibɔ mɔdɛŋ ni wɔshɛ oti ko ni wɔkɛma wɔhiɛ lɛ he, eyɛ mli akɛ nɔ ko tsirɛɛɛ wɔ ni wɔshɛ nakai oti lɛ he po. Nɔ hewɔ ni enáa miishɛɛ lɛ ji, ele akɛ eyɛ mli akɛ nɔ ko tsirɛɛɛ wɔ ni wɔshɛ oti lɛ he moŋ, shi wɔmiimia wɔhiɛ ni wɔshɛ he kɛ̃, ejaakɛ wɔsumɔɔ lɛ. Bɔ ni Yehowa jɔɔ Paulo lɛ, nakai nɔŋŋ ebaajɔɔ wɔ hu. (Lala 126:5) Ni kɛ́ wɔna bɔ ni ejɔɔ wɔ lɛ, ekolɛ no po baatsirɛ wɔ ni wɔmia wɔhiɛ ni wɔshɛ oti lɛ he. w23.05 29 kk. 9-10
Jufɔ, July 8
Yehowa gbi lɛ miiba.—1 Tes. 5:2.
Bɔfo Paulo kɛ mɛi ni yi náŋ wala yɛ Yehowa gbi lɛ nɔ lɛ to mɛi ni ewɔ ahe. Kɛ́ mɔ ko wɔ lɛ, eleee nɔ ni yaa nɔ yɛ ehewɔŋ, ni eleee akɛ be miiya. Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ nɔ ko ni he hiaa miiya nɔ lɛ enaaa ni ekɛ ehe baawo mli. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo feɔ amɛnii tamɔ mɛi ni ewɔ. (Rom. 11:8) Amɛnaaa akɛ nibii ni yaa nɔ lɛ tsɔɔ akɛ wɔyɛ “naagbee gbii lɛ” amli, ni akɛ, etsɛŋ amanehulu kpeteŋkpele lɛ baaba. (2 Pet. 3:3, 4) Shi wɔ lɛ, wɔle akɛ be ni je naa ni je tsɛreɔ lɛ, esa akɛ wɔhã wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ waa fe tsutsu lɛ po. (1 Tes. 5:6) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔto wɔtsui shi ni wɔsusu nii ahe jogbaŋŋ. Esa akɛ wɔfee nakai koni wɔkɛ wɔhe akawo pɔlitis loo maŋ saji amli. Be ni Yehowa gbi lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, nibii ni baaya nɔ lɛ ahewɔ lɛ, kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔkɛ wɔhe baawo pɔlitis kɛ maŋ saji amli. Shi esaaa akɛ wɔsheɔ gbeyei kwraa. Yehowa baatsɔ emumɔ lɛ nɔ eye ebua wɔ ni wɔto wɔtsui shi ni wɔsusu nii ahe jogbaŋŋ koni wɔkpɛ yiŋ kpakpai.—Luka 12:11, 12. w23.06 9-10 kk. 6-7
Shɔ, July 9
Nuŋtsɔ Ofe Yehowa, . . . ofainɛ, kaimɔ mi, ni ohã mi hewalɛ.—Koj. 16:28.
Mɛni okaiɔ yɛ mɔ ni atsɛɔ lɛ Samson yɛ Biblia lɛ mli lɛ he? Ekolɛ nɔ ni okaiɔ waa ji, bɔ ni ehe wa waa lɛ. Ni lɛɛlɛŋ, ehe wa waa. Shi wɔle hu akɛ, Samson kpɛ yiŋ gbonyo ko ni hã ená naagbai babaoo. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa kɛ ejwɛŋmɔ ma nibii kpakpai ni Samson fee yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ anɔ, ni ehã aŋmala nibii nɛɛ ashwie shi yɛ Biblia lɛ mli koni wɔkase nii yɛ mli. Yehowa kɛ Samson tsu nibii wuji kɛye ebua Nyɔŋmɔ webii lɛ, ni ji, Israelbii lɛ. Samson gbele sɛɛ afii pii lɛ, Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ bɔfo Paulo ni etsĩ Samson gbɛ́i tã be ni etsĩɔ hii kɛ yei ni yɔɔ hemɔkɛyeli waa lɛ atã lɛ. (Heb. 11:32-34) Samson he sane ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ baanyɛ awo wɔ hewalɛ waa. Ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ yɛ shihilɛi ni mli wawai po amli. Nibii pii yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Samson sane lɛ mli. w23.09 2 kk. 1-2
Soo, July 10
Nyɛhãa Nyɔŋmɔ alea nyɛnibimɔi lɛ.—Fip. 4:6.
Nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔfi shi ji, ni wɔbaafɔ sɔlemɔ ni wɔkɛɛ Yehowa nɔ fɛɛ nɔ ni haoɔ wɔ lɛ. (1 Tes. 5:17) Ekolɛ bianɛ lɛ, okɛ shihilɛ ko ni mli wa ekpeee. Shi ani osɔleɔ ohãa Yehowa ni eye ebua bo be fɛɛ be ni obaahao loo oleee nɔ ni obaafee yɛ sane ko he loo nɔ ko baagba onaa? Kɛ́ bianɛ lɛ, osɔleɔ ohãa Yehowa ni eye ebua bo kɛ naagbai bibii ni okɛkpeɔ daa gbi lɛ, wɔsɛɛ kɛ́ okɛ shihilɛi ni mli wawai kpe lɛ, ewaaa akɛ obaasɔle ohã lɛ ni eye ebua bo. Kɛ́ ofeɔ nakai lɛ, ebaahã hemɔkɛyeli ni oyɔɔ akɛ Yehowa le be tuuntu ni yelikɛbuamɔ he hiaa bo kɛ nɔ ni esa akɛ efee kɛye ebua bo lɛ mli awa. (Lala 27:1, 3) Kɛ́ wɔfi shi yɛ shihilɛi ni mli wawai ni wɔkɛkpeɔ ŋmɛnɛ lɛ amli lɛ, ewaŋ akɛ wɔbaafi shi yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ hu mli. (Rom. 5:3) Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Nyɛmimɛi pii ena akɛ, kɛ́ amɛnyɛ amɛfi shi yɛ shihilɛ ko ni mli wa mli lɛ, no waa amɛ ni amɛnyɛɔ amɛfiɔ shi be kroko kɛ́ amɛkɛ shihilɛ ko ni mli wa kpe. Amɛshifimɔ lɛ hãa amɛnáa hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ Yehowa efee klalo akɛ ebaaye ebua amɛ be fɛɛ be. Hemɔkɛyeli nɛɛ yeɔ ebuaa amɛ ni amɛnyɛɔ amɛfiɔ shi kɛ́ amɛkɛ shihilɛ kroko kpe.—Yak. 1:2-4. w23.07 3 kk. 7-8
Sohaa, July 11
Mana mli mahã bo.—1 Mo. 19:21.
Yehowa baa ehe shi ni enuɔ he ehãa mɛi, ni enɛ hewɔ lɛ, enuɔ mɛi shishi. Nɔ ko ni Yehowa fee be ni eyaakpãtã mɛi fɔji ni yɔɔ Sodom lɛ ahiɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ, ebaa ehe shi. Yehowa tsu ŋwɛibɔfoi ni amɛyakɛɛ Lot ni eji jalɔ lɛ akɛ ejo foi kɛya gɔji lɛ anɔ. Shi Lot she gbeyei akɛ ebaaya jɛmɛ. No hewɔ lɛ, ekpa Yehowa fai ni eŋmɛ lɛ kɛ eweku lɛ gbɛ ni amɛyaba abo yɛ Zoar, ni ji maŋ bibioo ko ni kulɛ Yehowa baakpãtã hiɛ lɛ mli. Kulɛ Yehowa baanyɛ akɛɛ akɛ doo lɛ Lot aya gɔji lɛ anɔ tamɔ bɔ ni efã lɛ lɛ pɛpɛɛpɛ. Shi efeee nakai. Eŋmɛ Lot gbɛ ni etee Zoar tamɔ bɔ ni ebi lɛ, ni ekpãtãaa Zoar hiɛ. (1 Mo. 19:18-22) Afii komɛi asɛɛ lɛ, Yehowa nu he ehã Ninivebii lɛ. Etsu gbalɔ Yona ni eyakɛɛ amɛ akɛ, ebaakpãtã amɛ kɛ amɛmaŋ lɛ fɛɛ hiɛ ejaakɛ amɛmiifee nibii gbohii. Shi be ni Ninivebii lɛ tsake amɛtsui lɛ, Yehowa na amɛ mɔbɔ ni ekpãtãaa amɛ kɛ amɛmaŋ lɛ hiɛ.—Yona 3:1, 10; 4:10, 11. w23.07 21 kk. 5
Hɔɔ, July 12
Amɛgbe Yehoash . . . , shi amɛfuuu lɛ yɛ maŋtsɛmɛi afuuhei lɛ.—2 Kro. 24:25.
Mɛni wɔkaseɔ yɛ Yehoash sane lɛ mli? Yehoash tamɔ tso ko ni shishifã mɔ ko shi ni akɛ tso etsɔɔki lɛ koni ekagbee shi. Be ni Yehoiada, ni ji tso lɛ ni akɛtsɔɔki lɛ lɛ gbo lɛ, eyabo mɛi ni yeee Yehowa anɔkwa lɛ toi, ni egbee shi. Esane lɛ hãa wɔnaa akɛ, esaaa akɛ wɔsheɔ Yehowa gbeyei akɛni wɔwekumɛi kɛ wɔnanemɛi Kristofoi miifee nakai lɛ pɛ kɛkɛ hewɔ. Kɛ́ wɔmiitao wɔhe awa yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔjá Nyɔŋmɔ daa, ni wɔfee nibii ni baahã wɔshe lɛ gbeyei waa. Ni wɔbaanyɛ wɔfee nakai kɛtsɔ Biblia lɛ ni wɔbaakase daa, sanenɔjwɛŋmɔ, kɛ sɔlemɔ nɔ. (Yer. 17:7, 8; Kol. 2:6, 7) Nɔ ni Yehowa taoɔ wɔfee koni ená wɔhe miishɛɛ lɛ jeee nɔ ko ni wa ni wɔnyɛŋ wɔfee. Jajelɔ 12:13 lɛ tsɔɔ wɔ nɔ ni etaoɔ ni wɔfee lɛ. Jɛmɛ kɛɔ akɛ: “She anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei ni oye ekitãi lɛ anɔ, ejaakɛ enɛ ji nitsumɔ kwraa ni esa akɛ gbɔmɔ fɛɛ gbɔmɔ atsu.” Kɛ́ wɔsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ, wɔbaanyɛ wɔdamɔ kai ni wɔkɛbaakpe wɔsɛɛ lɛ anaa ni wɔfi shi shiŋŋ, ni nɔ ko nɔ ko nyɛŋ afite wɔ kɛ Yehowa teŋ. w23.06 18-19 kk. 17-19
Hɔgbaa, July 13
Naa! Miifee nibii fɛɛ ehee.—Kpo. 21:5.
Nɔ ni Nyɔŋmɔ wie klɛŋklɛŋ be ni emaa shi ni ewo lɛ nɔ mi ji, “Mɔ ni ta maŋtsɛ sɛi lɛ nɔ lɛ kɛɛ.” (Kpo. 21:5a) Wiemɔi nɛɛ sa kadimɔ waa, ejaakɛ yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli fɛɛ lɛ, Yehowa wie yɛ mli shii etɛ, ni enɛ ji amɛteŋ ekome. No hewɔ lɛ, Yehowa diɛŋtsɛ ni kɛ nɔmimaa nɛɛ hã, jeee ŋwɛibɔfo ko ni yɔɔ hewalɛ waa loo Yesu po! Enɛ po hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ, wɔbaanyɛ wɔhe wiemɔi ni ewie kɛnyiɛ sɛɛ lɛ wɔye. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Ejaakɛ Yehowa “nyɛŋ emale.” (Tito 1:2) Klɛŋklɛŋ wiemɔi ni awie yɛ Kpojiemɔ 21:5 lɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔmu wɔfɔ̃ wiemɔi ni eshwɛ ni yɔɔ kuku 5 kɛ 6 lɛ mli lɛ anɔ. Susumɔ wiemɔ ni ji “Naa!” lɛ he okwɛ. Akɛ Greek wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “naa!” lɛ tsu nii shii abɔ yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli. Mɛni nyiɛ wiemɔ ni ji “naa!” lɛ sɛɛ? Nyɔŋmɔ naa wiemɔ akɛ, “Miifee nibii fɛɛ ehee” lɛ. Kadimɔ akɛ, Yehowa ewieee akɛ, “Mafee nibii fɛɛ ehee.” Shi moŋ ewie nɔ ni ebaafee lɛ he tamɔ nɔ ni eeya nɔ momo.—Yes. 46:10. w23.11 3-4 kk. 7-8
Ju, July 14
Eje kpo eyafó waa.—Mat. 26:75.
Bɔfo Petro gbɔjɔmɔi lɛ jie amɛhiɛ kpo yɛ be kɛ beiaŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Yesu wie akɛ esa akɛ ena nɔ ni egbo ni no ahã nɔ ni agba lɛ aba mli lɛ, Petro kã ehiɛ. (Mar. 8:31-33) Agbɛnɛ hu, bɔfoi lɛ, ni Petro hu fata he lɛ, taa naa shii abɔ yɛ mɔ ni ji agbo fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ he. (Mar. 9:33, 34) Ni gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ Yesu baagbo lɛ, Petro fo nuu ko toi. (Yoh. 18:10) Nakai gbɛkɛ lɛ nɔŋŋ lɛ, gbeyei mɔ lɛ ni ekwa Yesu shii etɛ. (Mar. 14:66-72) Enɛ hã Petro fó waa. Yesu kwaaa ekaselɔ ni tsui ekumɔ nɛɛ. Be ni atee Yesu shi lɛ, ehã Petro hegbɛ koni etsɔɔ akɛ esumɔɔ lɛ Yesu lɛ lolo. Yesu kɛ nitsumɔ wo Petro dɛŋ akɛ ekwɛ etoi lɛ anɔ. (Yoh. 21:15-17) Petro mɔ nitsumɔ nɛɛ mli oya nɔŋŋ. Enɛ hewɔ lɛ, be ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ba kaselɔi lɛ anɔ yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ yɛ Yerusalem lɛ, no mli lɛ Petro fata amɛhe. w23.09 22 kk. 6-7
Jufɔ, July 15
Kwɛmɔ migwantɛŋi bibii lɛ tamɔ tookwɛlɔ.—Yoh. 21:16.
Bɔfo Petro wo enyɛmimɛi asafoŋ onukpai lɛ ŋaa akɛ: “Nyɛkwɛa Nyɔŋmɔ tooku . . . lɛ nɔ tamɔ tookwɛlɔi feɔ lɛ.” (1 Pet. 5:1-4) Kɛ́ asafoŋ onukpa ji bo lɛ, wɔle akɛ osumɔɔ onyɛmimɛi lɛ asane waa, ni oosumɔ ni oyasara amɛ ni owo amɛ hewalɛ. Shi bei komɛi lɛ, dekã ni onáaa loo bɔ ni etɔɔ bo sɔŋŋ hewɔ lɛ, ekolɛ onyɛɛɛ ofee enɛ. Kɛ́ nakai lɛ, mɛni obaanyɛ ofee yɛ naagba nɛɛ he? Gbaa Yehowa onaagbai lɛ fɛɛ, ni ohã ele akɛ oosumɔ waa ni oye obua nyɛmimɛi lɛ. Petro wie akɛ: “Kɛ́ sɔɔmɔ mɔ ko sɔmɔɔ lɛ, esɔmɔ akɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ hãa lɛ mli ejɛɔ esɔmɔɔ.” (1 Pet. 4:11) Ekolɛ naagbai ni nyɛmimɛi lɛ kɛkpeɔ lɛ, ja jeŋ hee lɛ mli dani abaanyɛ atsu he nii. Shi kaimɔ akɛ, Yesu Kristo, “tookwɛlɔnukpa lɛ,” baanyɛ eye ebua amɛ fe bɔ ni obaanyɛ, ni ebaanyɛ efee nakai bianɛ, kɛ agbɛnɛ hu, yɛ jeŋ hee lɛ mli. Asafoŋ onukpai, nɔ ni Yehowa taoɔ ni nyɛfee kɛkɛ ji, ni nyɛsumɔ nyɛnyɛmimɛi lɛ, nyɛsara amɛ ni nyɛwo amɛ hewalɛ, ni ‘nyɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa nyɛhã tooku lɛ.’ w23.09 29-30 kk. 13-14
Shɔ, July 16
Yehowa le akɛ hiɛshikalɔi lɛ asusumɔi lɛ, sɛɛnamɔ ko bɛ he.—1 Kor. 3:20.
Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni susumɔi ni ejaaa ni ehe shi yɛ je lɛ mli lɛ akaná wɔnɔ hewalɛ. Kɛ́ wɔhã susumɔi ni mɛi ni jáaa Yehowa lɛ hiɛ yɛ saji ahe lɛ ná wɔnɔ hewalɛ lɛ, ebaahã wɔku wɔhiɛ wɔshwie Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anɔ. (1 Kor. 3:19) Bei pii lɛ, mɛi ni nyiɛɔ susumɔi ni ehe shi yɛ je lɛ mli lɛ asɛɛ lɛ feɔ nɔ ni amɛheloo lɛ shweɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi ni hi shi yɛ Pergamo kɛ Tiatira lɛ ajeŋba ekpɔtɔ ni amɛjáa wɔji, ni Kristofoi komɛi ni hi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ hã amɛnifeemɔ lɛ ná amɛnɔ hewalɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu kɛ hiɛdɔɔ bɔ asafoi enyɔ nɛɛ kɔkɔ ni amɛkwɛ amɛhe nɔ jogbaŋŋ yɛ ajwamaŋbɔɔ he. (Kpo. 2:14, 20) Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, susumɔi ni ejaaa ni mɛi ni bɔle wɔ lɛ hiɛ lɛ baaná wɔnɔ hewalɛ. Ekolɛ wɔnanemɛi kɛ wɔwekumɛi baahã wɔnu he akɛ wɔyɛ kpɛŋŋ tsɔ, ni amɛbaawo wɔ hewalɛ ni wɔfee nɔ ko ni wɔle akɛ Yehowa sumɔɔɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ amɛbaawo wɔ hewalɛ ni wɔfee nɔ ni baahã wɔná miishɛɛ kɛ́ eteɔ shi ewoɔ Yehowa jeŋba he mlai lɛ po, ni amɛbaahã wɔnu he akɛ, jeŋba he mlai ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ abe eho. Bei komɛi lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu he akɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhãa wɔ lɛ bɛ faŋŋ, ni ekolɛ enɛ baahã ‘wɔteke nibii ni aŋmala lɛ’ po.—1 Kor. 4:6. w23.07 16 kk. 10-11
Soo, July 17
Naanyo kpakpa sumɔɔ mɔ yɛ bei fɛɛ mli, ni ebatsɔɔ nyɛmi yɛ haomɔ beiaŋ.—Abɛi 17:17.
No mli lɛ, Yesu mami, Maria, boteko gbalashihilɛ mli, shi bɔfo ko hã ele akɛ ebaaŋɔ hɔ ni ebaafɔ mɔ ni baatsɔ Mesia lɛ. Akɛni efɔko dã hewɔ lɛ, eleee bɔ ni atsɔseɔ bi, shi ehe baahia ni etsɔse Nyɔŋmɔ Bi lɛ. Agbɛnɛ hu, Maria kɛ nuu wɔko, shi amrɔ nɛɛ eeba ebahiɛ hɔ. Te ebaafee tɛŋŋ egbála enɛ mli etsɔɔ Yosef, nuu ni kɛ lɛ baahi shi lɛ? Ekã shi faŋŋ akɛ, enɛɛmɛi fɛɛ hã Maria hao waa, ni ehe bahia ni awaje lɛ. (Luka 1:26-33) Mɛni Maria fee ni waje lɛ? Nɔ ni efee ji, ehã mɛi krokomɛi ye amɛbua lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ebi Gabriel koni etsɔɔ lɛ nibii komɛi yɛ nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ akɛ etsu lɛ he. (Luka 1:34) No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, efã gbɛ kɛtee Yuda maŋ ko mli “yɛ kpokpaa ni gɔji yɔɔ nɔ lɛ nɔ” tɔ̃ɔ eyasara ewekunyo ko ni atsɛɔ lɛ Elizabet lɛ. Elizabet jie Maria yi, ni egba gbalɛ ko ni kɔɔ bi ni Maria baafɔ lɛ he, ni enɛ wo Maria hewalɛ waa. (Luka 1:39-45) Maria wie akɛ, Yehowa kɛ “enine etsu hewalɛ nitsumɔ.” (Luka 1:46-51) Yehowa tsɔ bɔfo Gabriel kɛ Elizabet nɔ ewaje Maria. w23.10 14-15 kk. 10-12
Sohaa, July 18
Ehã wɔtsɔmɔ maŋtsɛmɛi, osɔfoi kɛhã e-Nyɔŋmɔ kɛ e-Tsɛ lɛ.—Kpo. 1:6.
Akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ efɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi fioo komɛi mu, ni no ehã wekukpaa krɛdɛɛ ko ebakã amɛ kɛ Yehowa teŋ. Amɛyibɔ ji, mɛi 144,000, ni amɛkɛ Yesu baasɔmɔ akɛ osɔfoi yɛ ŋwɛi. (Kpo. 14:1) Sɔlemɔ buu lɛ He Krɔŋkrɔŋ lɛ damɔ shi kɛhã hegbɛ ni amɛná akɛ Nyɔŋmɔ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baafɔ amɛ mu ni eŋɔ amɛ akɛ ebii be ni amɛyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lolo lɛ. (Rom. 8:15-17) Sɔlemɔ buu lɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ damɔ shi kɛhã ŋwɛi, he ni Yehowa yɔɔ lɛ. “Pateeshɛŋ” lɛ ni jaa He Krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ mli lɛ damɔ shi kɛhã Yesu heloo gbɔmɔtso lɛ. Bei abɔ ni Yesu yɔɔ heloo gbɔmɔtso lɛ, enyɛɛɛ eya ŋwɛi ni eyasɔmɔ akɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ Osɔfonukpa kpeteŋkpele lɛ. Shi be ni ekɛ egbɔmɔtso lɛ shã afɔle ehã adesai lɛ, hegbɛ gbele kɛhã lɛ kɛ mɛi fɛɛ ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ amɛbaaya ŋwɛi. Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ hu nyɛŋ amɛkɛ amɛheloo gbɔmɔtsei lɛ aya ŋwɛi.—Heb. 10:19, 20; 1 Kor. 15:50. w23.10 28 kk. 13
Hɔɔ, July 19
Be eŋmɛŋ mi gbɛ bɔ ni mikɛaaya nɔ magba Gideon . . . [he] sane.—Heb. 11:32.
Be ni Efraimbii lɛ wie Gideon hiɛ lɛ, emli fuuu amɛ, moŋ lɛ ekɛ amɛ wie yɛ naajɔlɛ mli. (Koj. 8:1-3) Be ni amɛwieɔ lɛ, ebo amɛ toi jogbaŋŋ, ni ejɔɔ sane lɛ he. Enɛ hãa wɔnaa akɛ, ebaa ehe shi. Asafoŋ onukpai ni hiɛ kã shi lɛ kaseɔ Gideon. Kɛ́ mɔ ko wie akɛ nɔ ko ni amɛfee lɛ ejaaa lɛ, amɛboɔ mɔ lɛ toi, ni amɛjieee naa yɛ mlifu mli. (Yak. 3:13) Enɛ ni amɛfeɔ lɛ hãa toiŋjɔlɛ hiɔ asafo lɛ mli. Be ni Gideon ye Midianbii lɛ anɔ kunim ni mɛi jie eyi lɛ, egbala mɛi lɛ ajwɛŋmɔ kɛtee Yehowa moŋ nɔ. (Koj. 8:22, 23) Mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpai baanyɛ akase Gideon? No ji, ni amɛkɛ yijiemɔ lɛ baahã Yehowa yɛ nibii ni amɛnyɛ amɛfee lɛ ahe. (1 Kor. 4:6, 7) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ asafoŋ onukpa ko tsɔɔ nii jogbaŋŋ ni mɛi jie eyi lɛ, ebaanyɛ egbala jwɛŋmɔ kɛya Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ akɛ jɛmɛ ji he ni ená nɔ ni etsɔɔ lɛ kɛjɛ. Loo ebaanyɛ egbala jwɛŋmɔ kɛya Yehowa asafo lɛ nɔ akɛ jɛmɛ ji he ni ená nakai tsɔsemɔ lɛ kɛjɛ. Yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ akwɛ kɛji bɔ ni amɛtsɔɔ nii amɛhãa lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Yehowa nɔ loo egbalaa jwɛŋmɔ kɛbaa amɛ moŋ amɛnɔ. w23.06 4 kk. 7-8
Hɔgbaa, July 20
Jeee nyɛjwɛŋmɔi ji mijwɛŋmɔi.—Yes. 55:8.
Kɛ́ wɔsɔle wɔbi Yehowa nɔ ko shi wɔnine shɛɛɛ nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ, ‘Ani nɔ ni misɔleɔ mibiɔ lɛ nɔŋŋ esa akɛ masɔle mabi?’ Bei pii lɛ, wɔsusuɔ akɛ wɔle nɔ ni hi hã wɔ. Shi ekolɛ nɔ ni wɔbiɔ lɛ yeŋ ebuaŋ wɔ. Kɛ́ ekolɛ wɔmiibi Yehowa ni etsu naagba ko he nii ehã wɔ yɛ gbɛ pɔtɛɛ ko nɔ lɛ, ekolɛ gbɛ kroko yɛ ni hi fe no. Bei komɛi hu lɛ, nɔ ni wɔbiɔ lɛ kɛ Yehowa suɔmɔnaa nii kpãaa gbee. (1 Yoh. 5:14) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ fɔlɔi komɛi ni esɔle ni Yehowa ahã amɛbi ko ahi anɔkwale lɛ mli lɛ he okwɛ. Etamɔ nɔ ni tɔmɔ ko bɛ amɛsɔlemɔ lɛ he. Shi nɔ kome ji akɛ, Yehowa enyɛɛɛ mɔ ko nɔ ni esɔmɔ lɛ. Eesumɔ ni wɔ fɛɛ, ni wɔbii hu fata he lɛ, ajɛ wɔsuɔmɔ mli wɔsɔmɔ lɛ. (5 Mo. 10:12, 13; 30:19, 20) No hewɔ lɛ, ekolɛ nɔ ni fɔlɔi lɛ baanyɛ abi moŋ ji, ni Yehowa aye ebua amɛ koni amɛnyɛ amɛshɛ amɛbi lɛ tsui he ni amɛye amɛbua lɛ ni ebasumɔ Yehowa ni ebatsɔ enaanyo.—Abɛi 22:6; Efe. 6:4. w23.11 21 kk. 5; 23 kk. 12
Ju, July 21
Nyɛyaa nɔ . . . [nyɛshɛjea] nyɛmii.—1 Tes. 4:18.
Mɛni hewɔ kɛ́ wɔshɛje wɔnyɛmimɛi lɛ amii lɛ, eji nɔ ko ni he hiaa waa ni wɔfeɔ kɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ amɛ lɛ? Biblia he wolo ko wie akɛ, Greek wiemɔ ni Paulo kɛtsu nii ni atsɔɔ shishi yɛ biɛ akɛ, ‘ashɛje mii’ lɛ shishi ji, “ni abaadamɔ mɔ ko masɛi ni awo lɛ hewalɛ be ni ekɛ kaa ni naa wa waa kpeɔ lɛ.” No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔshɛje nyɛmi ko ni kɛ shihilɛ ko ni naa wa waa miikpe lɛ mii lɛ, belɛ wɔmiiye wɔmiibua lɛ koni eya nɔ esɔmɔ Yehowa, ni no hãa enaa akɛ wɔsumɔɔ lɛ. (2 Kor. 7:6, 7, 13) Tsakpaa yɛ musuŋtsɔlɛ kɛ miishɛjemɔ teŋ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Kɛ́ mɔ ko musuŋ tsɔ lɛ yɛ mɔ ko ni kɛ shihilɛ ko ni naa wa miikpe lɛ he lɛ, eshɛjeɔ mɔ lɛ mii ni efeɔ nɔ ni ebaanyɛ kɛyeɔ ebuaa lɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmusuŋ tsɔ wɔ yɛ mɛi ahe lɛ, no ji nɔ ni baatsirɛ wɔ ni wɔshɛje amɛmii. Paulo wie nɔ ko ni hãa wɔnaa nakai yɛ Yehowa he. Etsɛ Yehowa akɛ, “musuŋtsɔlɛi a-Tsɛ lɛ kɛ miishɛjemɔ fɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ.”—2 Kor. 1:3. w23.11 9-10 kk. 8-10
Jufɔ, July 22
Nyɛhãa wɔnyaa yɛ amanehului amli.—Rom. 5:3.
Esa akɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi fɛɛ akpa gbɛ akɛ amɛbaana amanehulu ko kɛ̃. Wɔkɛ bɔfo Paulo afee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Ekɛɛ Kristofoi ni yɔɔ Tesalonika lɛ akɛ: “Be ni wɔkɛ nyɛ yɔɔ lɛ, wɔkɛɛ nyɛ wɔto akɛ wɔbaana amanehulu, ni tamɔ bɔ ni nyɛle lɛ, eba mli nakai.” (1 Tes. 3:4) Ni ekɛɛ Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ hu akɛ: “Nyɛmimɛi, wɔsumɔɔɔ ni wɔkɛ amanehulu ni wɔkɛkpe . . . lɛ atee nyɛ. . . . Wɔhiɛ kãaa wɔwala nɔ po.” (2 Kor. 1:8; 11:23-27) Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu baanyɛ akpa gbɛ akɛ amɛbaana amanehulu. (2 Tim. 3:12) Kɛ́ ohe Yesu nɔ oye ni obɔi esɛɛnyiɛmɔ nɛɛ, onanemɛi kɛ owekumɛi baaye ohe fɛo loo amɛwaa bo yi po. Ani ofai shi ni otswa akɛ obaaye anɔkwa yɛ nibii fɛɛ mli lɛ hewɔ lɛ, onáaa nibii mlɛo yɛ nitsumɔhe lɛ? (Heb. 13:18) Ani shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hewɔ lɛ, amralofoi lɛ miiwa bo yi? Ekɔɔɔ he eko amanehulu ni wɔnaa bianɛ lɛ, Paulo kɛɛ wɔnya. w23.12 10-11 kk. 9-10
Shɔ, July 23
Nyɛkɛ haomɔ kpele eba minɔ.—1 Mo. 34:30.
Yakob kɛ naagbai pii kpe. Ebihii enyɔ, ni ji Simon kɛ Levi fee nɔ ko ni gbe amɛweku lɛ kɛ Yehowa gbɛ́i lɛ he guɔ. Kɛfata he lɛ, Yakob ŋa ni esumɔɔ lɛ waa, ni ji Rahel lɛ gbo be ni eyaafɔ amɛbi ni ji enyɔ nɔ lɛ. Agbɛnɛ hu, hɔmɔ ko ni naa wa ni ba lɛ hewɔ lɛ, Yakob fã eyahi Ejipt yɛ egbɔlɛ beiaŋ. (1 Mo. 35:16-19; 37:28; 45:9-11, 28) Yɛ naagbai ni Yakob kɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ehãaa hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ Yehowa kɛ eshiwoi lɛ amli lɛ mli agbɔjɔ. Yehowa fee nibii ni hã Yakob na akɛ eshiko lɛ. Yehowa hã Yakob ná heloonaa nibii pii. Feemɔ bɔ ni Yakob nu he ehã be ni Yehowa hã ekɛ ebinuu Yosef, mɔ ni esusu akɛ egbo afii pii lɛ, kpe ekoŋŋ lɛ he mfoniri okwɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ená miishɛɛ waa. Akɛni Yakob kɛ Yehowa bɔ naanyo kpaakpa hewɔ lɛ, enyɛ efi shi yɛ naagbai fɛɛ ni ekɛkpe lɛ amli. (1 Mo. 30:43; 32:9, 10; 46:28-30) Kɛ́ wɔhã naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli wa lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfi shi kɛ́ wɔkɛ naagbai ni wɔkpaaa gbɛ kwraa kpe po. w23.04 15 kk. 6-7
Soo, July 24
Yehowa ji Tookwɛlɔ ni kwɛɔ minɔ. Nɔ ko nɔ ko ehiaŋ mi.—Lala 23:1.
Yɛ Lala 23 lɛ mli lɛ, David wie nibii ni hãa wɔnaa akɛ, ele akɛ Yehowa sumɔɔ lɛ ni ebaakwɛ lɛ. Saji ni ewie lɛ hãa wɔnaa hu akɛ, naanyobɔɔ ni yɔɔ ekɛ Yehowa, mɔ ni etsɛ lɛ akɛ e-Tookwɛlɔ lɛ, teŋ lɛ mli wa. David kɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ kwraa, ni ehe eye akɛ akɛni Yehowa ni tsɔɔ lɛ gbɛ hewɔ lɛ, nɔ fɔŋ ko ninaŋ lɛ. Ele hu akɛ Yehowa baaya nɔ esumɔ lɛ ewala gbii fɛɛ. Mɛni hã David nyɛ ewie nibii ni tamɔ nɛkɛ? David nuuu he akɛ nɔ ko ehia lɛ ejaakɛ be fɛɛ be lɛ, Yehowa hãa lɛ nibii fɛɛ ni he hiaa lɛ. Agbɛnɛ hu, ele akɛ Yehowa ji enaanyo, ni eyɛ ehe miishɛɛ. No hewɔ ni ehe eye waa akɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba wɔsɛɛ lɛ, Yehowa baaya nɔ ehã lɛ nibii ni he hiaa lɛ lɛ. Akɛni David he eye akɛ Yehowa sumɔɔ lɛ ni ebaakwɛ lɛ hewɔ lɛ, eyeee etsui yɛ enaagbai lɛ ahe. Shi moŋ, ená miishɛɛ ni etsui nyɔ emli.—Lala 16:11. w24.01 29 kk. 12-13
Sohaa, July 25
Mikɛ nyɛ yɛ gbii lɛ fɛɛ kɛyashi je lɛ naagbee gbii lɛ amli.—Mat. 28:20.
Kɛjɛ be ni awu Jeŋ Ta II lɛ kɛbaa nɛɛ lɛ, toiŋjɔlɛ yɛ maji babaoo anɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa webii ni yɔɔ maji nɛɛ anɔ lɛ enyɛ eshiɛ ni nɔ ko etsiii amɛ gbɛ. Anɔkwa, nitsumɔ lɛ ewo yibii waa. Ŋmɛnɛ lɛ, Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ miiya nɔ eehã Kristo miitsɔɔ lɛ gbɛ. Eesumɔ ni gbɛtsɔɔmɔi ni ekɛhãa nyɛmimɛi lɛ afee nɔ ni jɛ Yehowa kɛ Yesu ŋɔɔ. Etsɔɔ kpokpaa nɔkwɛlɔi kɛ asafoŋ onukpai lɛ anɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ hãa asafoi lɛ. Asafoŋ onukpai ni afɔ amɛ mu lɛ, kɛ agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, asafoŋ onukpai krokomɛi lɛ fɛɛ yɛ Kristo ‘ninejurɔ.’ (Kpo. 2:1) Shi asafoŋ onukpai nɛɛ yeee emuu ni amɛtɔ̃ɔ. Nakai nɔŋŋ Mose, Yoshua, kɛ bɔfoi lɛ hu tɔ̃ yɛ bei komɛi amli. (4 Mo. 20:12; Yos. 9:14, 15; Rom. 3:23) Kristo miiya nɔ eetsɔɔ nyɔŋ anɔkwafo lɛ kɛ asafoŋ onukpai lɛ gbɛ ni ebaaya nɔ efee nakai. Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔna gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni mɛi ni nyiɛɔ hiɛ lɛ kɛhãa wɔ lɛ akɛ, Kristo ŋɔɔ ejɛ ni wɔkɛtsu nii. w24.02 23 kk. 13-14
Hɔɔ, July 26
Akɛ bii ni asumɔɔ lɛ, nyɛfea nyɛhe mɛi ni kaseɔ Nyɔŋmɔ.—Efe. 5:1.
Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ wɔwie nibii ni hãa anaa akɛ wɔsumɔɔ Yehowa waa ni wɔhiɛ sɔɔ nibii fɛɛ ni efee ehã wɔ lɛ, enáa miishɛɛ. Kɛ́ wɔtee shiɛmɔ lɛ, oti ni wɔkɛmaa wɔhiɛ ji, ni wɔbaaye wɔbua mɛi ni amɛbale Yehowa ni amɛ hu amɛna lɛ akɛ eji amɛ-Tsɛ, ni esumɔɔ amɛ. (Yak. 4:8) Enɛ hewɔ lɛ, wɔsumɔɔ akɛ wɔjɛ Biblia lɛ mli wɔhã mɛi ale akɛ Yehowa yɛ suɔmɔ, eyeɔ jalɛsane, ehiɛ kã shi, eyɛ hewalɛ, ni eyɛ sui kpakpai krokomɛi hu. Agbɛnɛ hu, wɔjieɔ Yehowa yi ni wɔhãa enáa miishɛɛ kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkase lɛ. Kɛ́ wɔkase Yehowa lɛ, no hãa esoroɔ wɔ kwraa yɛ mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ahe. Ni kɛ́ mɛi na akɛ esoro wɔ lɛ, ekolɛ amɛhiɛ baafee amɛ yaa ni amɛbaasumɔ ni amɛle nɔ hewɔ. (Mat. 5:14-16) Be ni wɔkɛ amɛsharaa lɛ, ekolɛ wɔbaaná hegbɛ wɔgbala nɔ hewɔ ni esoro wɔ lɛ mli wɔtsɔɔ amɛ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, no baahã mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ashwe akɛ amɛle wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ. Kɛ́ wɔtsɔ gbɛi nɛɛ anɔ wɔjie Yehowa yi lɛ, no baahã etsui anyɔ emli waa.—1 Tim. 2:3, 4. w24.02 10 kk. 7
Hɔgbaa, July 27
Ekɛ tsɔɔmɔ ni hãa mɔ náa hewalɛ lɛ awo mɛi hewalɛ, koni ekɛjaje mɛi.—Tito 1:9.
Nyɛmimɛi oblahii, kɛ́ nyɛmiitao nyɛtsɔmɔ mɛi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ, esa akɛ nyɛkase nibii ni baaye abua nyɛ yɛ shihilɛ mli. Kɛ́ nyɛkase nibii nɛɛ, no baaye abua nyɛ ni nyɛnyɛ nyɛtsu sɔ̃i ni akɛbaawo nyɛdɛŋ yɛ asafo lɛ mli lɛ ahe nii, nyɛná nitsumɔ ni nyɛkɛbaakwɛ nyɛhe kɛ nyɛweku lɛ, ni agbɛnɛ hu, nyɛkɛ mɛi fɛɛ ahi shi jogbaŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kasemɔ bɔ ni akaneɔ nii jogbaŋŋ kɛ bɔ ni aŋmaa nii jogbaŋŋ. Biblia lɛ kɛɛ, mɔ ni kaneɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa ni ejwɛŋɔ nɔ lɛ yɛ miishɛɛ ni eyeɔ omanye. (Lala 1:1-3) Kɛ́ nuu ko kane Biblia lɛ daa lɛ, ebaale Yehowa susumɔ yɛ saji ahe, ni no baaye abua lɛ ni ejwɛŋ jogbaŋŋ ni enyɛ ekɛ Biblia mli shishitoo mlai hu atsu nii jogbaŋŋ. (Abɛi 1:3, 4) Nyɛmimɛi hii ni edara yɛ mumɔŋ ni nyɛɔ amɛjɛɔ Biblia lɛ mli amɛtsɔɔ nii ni amɛwoɔ ŋaa lɛ yeɔ amɛbuaa amɛnyɛmimɛi Kristofoi lɛ waa. Kɛ́ ole nikanemɔ kɛ niŋmaa jogbaŋŋ lɛ, obaanyɛ okase nii jogbaŋŋ ni ohã maŋshiɛmɔi ni tswaa mɔ emaa shi, ni obaanyɛ ohã saji ahetoo ni woɔ mɔ hewalɛ. Agbɛnɛ hu, obaanyɛ oŋmala otii ni baahã bo diɛŋtsɛ ohemɔkɛyeli lɛ mli awa ni onyɛ owo mɛi krokomɛi hu hewalɛ lɛ oshwie shi. w23.12 26-27 kk. 9-11
Ju, July 28
Mɔ ni kɛ nyɛ efee ekome lɛ da fe mɔ ni kɛ je lɛ efee ekome lɛ.—1 Yoh. 4:4.
Be fɛɛ be ni gbeyei baamɔ bo lɛ, jwɛŋmɔ nibii ni Yehowa baafee ehã wɔ wɔsɛɛ be ni Satan bɛ dɔŋŋ lɛ ahe. Yɛ 2014 kpokpaa wulu nɔ kpee lɛ shishi lɛ, afee nɔkwɛmɔnɔ ko ni nyɛmi nuu ko kɛ eweku lɛ miisusu bɔ ni Paradeiso lɛ mli shihilɛ baafee ahã lɛ he. Ekɛɛ amɛ akɛ, eji 2 Timoteo 3:1-5 lɛ miigba bɔ ni shihilɛ baafee yɛ nakai beiaŋ kulɛ, ekolɛ nɛkɛ ebaaya lɛ, “Shi ná enɛ ole akɛ, jeŋ hee lɛ mli lɛ, miishɛɛ be baaba. Ejaakɛ gbɔmɛi baatsɔmɔ mɛi ni sumɔɔ mɛi krokomɛi, mɛi ni sumɔɔ mumɔŋ nibii, mɛi ni le amɛnyɛmɔ, heshibalɔi, mɛi ni jieɔ Nyɔŋmɔ yi, mɛi ni boɔ amɛfɔlɔi toi, mɛi ni le shidaa, mɛi ni yeɔ anɔkwa, mɛi ni dɔɔ amɛwekui ahe, mɛi ni yeɔ kpaŋmɔ nɔ, mɛi ni wieɔ mɛi krokomɛi ahe ekpakpa be fɛɛ be, mɛi ni yeɔ amɛkɔnɔ nɔ, mɛi ni he jɔ, mɛi ni sumɔɔ ekpakpa, mɛi ni akɛ he fɔ̃ɔ amɛnɔ, mɛi ni ŋmɛɔ sane he, humii, mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ fe shwɛmɔ kɛ ŋɔɔmɔ, mɛi ni hiɛ Nyɔŋmɔ jamɔ su; okɛ ohe abɔ nɛkɛ gbɔmɛi ahe.” Ani okɛ oweku lɛ loo onyɛmimɛi Kristofoi lɛ gbaa bɔ ni shihilɛ baaji yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ he sane? w24.01 6 kk. 13-14
Jufɔ, July 29
Miná ohe miishɛɛ.—Luka 3:22.
Yehowa yɛ ewebii lɛ ahe miishɛɛ, ni enɛ ni wɔle lɛ hãa wɔtsui nyɔɔ wɔmli waa! Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa yɛ emaŋ lɛ he miishɛɛ.” (Lala 149:4) Shi bei komɛi lɛ, Yehowa webii lɛ ateŋ mɛi komɛi anijiaŋ jeɔ wui ni amɛnuɔ he akɛ Yehowa bɛ amɛhe miishɛɛ. Yehowa tsuji anɔkwafoi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli lɛ ateŋ mɛi pii po nu he nakai bei komɛi. (1 Sam. 1:6-10; Hiob 29:2, 4; Lala 51:11) Biblia lɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Yehowa baanyɛ ená wɔhe miishɛɛ eyɛ mli akɛ wɔji adesai ni yeee emuu. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, ebaahã ená wɔhe miishɛɛ? No ji, ni wɔbaahe Yesu Kristo nɔ wɔye ni wɔhã abaptisi wɔ. (Yoh. 3:16) Kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ, ehãa mɔ fɛɛ mɔ naa akɛ wɔtsake wɔtsui ni wɔwo Nyɔŋmɔ shi akɛ wɔbaafee esuɔmɔnaa nii. (Bɔf. 2:38; 3:19) Kɛ́ Yehowa na akɛ wɔmiifee nibii nɛɛ koni wɔ kɛ lɛ teŋ naanyobɔɔ lɛ mli awa lɛ, enáa miishɛɛ. Kɛ́ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ ni wɔye shi ni wɔwo lɛ akɛ wɔbaasɔmɔ lɛ lɛ nɔ lɛ, enáa wɔhe miishɛɛ ni enaa wɔ akɛ enanemɛi kpaakpai.—Lala 25:14. w24.03 26 kk. 1-2
Shɔ, July 30
Wɔnyɛŋ wɔkpa nibii ni wɔna kɛ nibii ni wɔnu lɛ ahe wiemɔ.—Bɔf. 4:20.
Kɛ́ amralofoi lɛ kɛɛ wɔkpa shiɛmɔ shi wɔkpaaa lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔmiikase Yesu kaselɔi lɛ. Esa akɛ wɔná hemɔkɛyeli akɛ Yehowa baaye ebua wɔ ni wɔnyɛ wɔtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ jogbaŋŋ. Wɔbaanyɛ wɔsɔle ni Yehowa ahã wɔ ekãa kɛ hiɛshikamɔ, ni agbɛnɛ hu, eye ebua wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ naagbai anaa. Wɔteŋ mɛi pii yɛ ni wɔbɛ hewalɛ loo wɔhao, loo mɔ ko ni wɔsumɔɔ esane waa lɛ egbo, loo wɔkɛ naagba ko ni mli wa miikpe yɛ wɔweku lɛ mli, loo aawa wɔ yi, loo wɔkɛ naagba kroko ni tamɔ nakai miikpe. Nibii komɛi tamɔ tsɛŋemɔ helai ni baa yɛ heihei kɛ tai ehã ewa waa akɛ wɔbaadamɔ naagbai ni tamɔ nɛkɛ lɛ anaa. Kɛ́ okɛ naagbai nɛɛ eko miikpe lɛ, sɔlemɔ waa ohã Yehowa ni ogba lɛ nɔ fɛɛ nɔ. Okɛ lɛ agba onaagba lɛ he sane tamɔ bɔ ni okɛ onaanyo kpaakpa ko baagba he sane lɛ, ni ohe oye waa akɛ Yehowa ‘baatsu nibii ahe nii ehã bo.’ (Lala 37:3, 5) Kɛ́ wɔhiɛ sɔlemɔ mli daa lɛ, no baaye abua wɔ ni ‘wɔfi shi yɛ amanehulu mli.’ (Rom. 12:12) Yehowa le nɔ ni etsuji tsɔɔ mli ni “eboɔ amɛbolɔmɔ kɛhã yelikɛbuamɔ lɛ toi.”—Lala 145:18, 19. w23.05 5-6 kk. 12-15
Soo, July 31
Nyɛyaa nɔ nyɛkaa nyɛkwɛa ni nyɛna nɔ ni sa Nuŋtsɔ lɛ hiɛ.—Efe. 5:10.
Kɛ́ wɔyaakpɛ wɔyiŋ yɛ sane ko ni he hiaa he lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔyɔse “nɔ ni ji Yehowa suɔmɔnaa nii,” ni wɔdamɔ no nɔ wɔkpɛ wɔyiŋ. (Efe. 5:17) Kɛ́ wɔtao nii amli koni wɔna Biblia mli shishitoo mlai ni kɔɔ wɔsane lɛ he lɛ, belɛ wɔmiitao Yehowa susumɔ yɛ he ji no. Ni kɛ́ wɔkɛ shishitoo mlai nɛɛ tsu nii lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ kpakpa. “Mɔ fɔŋ lɛ,” ni ji Satan, wɔhenyɛlɔ lɛ, baasumɔ ni wɔkɛ wɔbe fɛɛ atiu nibii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ asɛɛ koni wɔkaná be kɛsɔmɔ Yehowa. (1 Yoh. 5:19) Ewaaa kwraa akɛ wɔbaahã hegbɛi pii ni wɔyɔɔ ni wɔkɛbaasɔmɔ Yehowa lɛ aŋmɛɛ wɔ yɛ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ, skulyaa, loo nitsumɔ ko ni wɔtaoɔ wɔtsu lɛ hewɔ. Shi kɛ́ wɔfee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔmiisusu nii ahe tamɔ mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ. Jeee akɛ nibii ni wɔtsĩ tã nɛɛ ehiii; amɛhi. Shi esaaa akɛ wɔhãa amɛteŋ eko eko he hiaa wɔ fe Yehowa jamɔ. w24.03 24 kk. 16-17