August
Sohaa, August 1
Jalɔ tsɔɔ shihilɛi babaoo ni mli wawai amli, shi Yehowa jieɔ lɛ kɛjeɔ fɛɛ mli.—Lala 34:19.
Kadimɔ nibii enyɔ ni he hiaa waa ni awie yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli: (1) Jalɔi kɛ naagbai kpeɔ. (2) Yehowa jieɔ wɔ kɛjeɔ wɔnaagbai lɛ amli. Mɛɛ gbɛ nɔ etsɔɔ efeɔ nakai? Gbɛ kome ni etsɔɔ nɔ efeɔ nakai ji, eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa bɔ ni shihilɛ ji diɛŋtsɛ yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli. Yehowa ewo wɔ shi akɛ, kɛ́ wɔjá lɛ lɛ wɔbaaná miishɛɛ. (Yes. 66:14) Shi ekɛko akɛ wɔkɛ naagbai ekpeŋ yɛ shihilɛ mli. Moŋ lɛ, ewoɔ wɔ hewalɛ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama jɔɔmɔi ni wɔbaaná wɔsɛɛ lɛ anɔ. Nakai beiaŋ lɛ, wɔbaahi shi kɛya naanɔ ni wɔbaaná miishɛɛ. (2 Kor. 4:16-18) Shi amrɔ nɛɛ po lɛ, eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔnyɛ wɔya nɔ wɔsɔmɔ lɛ daa. (Yaf. 3:22-24) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi komɛi ni hi shi yɛ blema kɛ etsuji komɛi ni ehi shi yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ adɛŋ? Wɔbaana akɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ naagbai ni wɔkpaaa gbɛ akpe. Shi kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ be fɛɛ be.—Lala 55:22. w23.04 14-15 kk. 3-4
Hɔɔ, August 2
Mɔ fɛɛ mɔ aba ehe shi awo hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ ashishi.—Rom. 13:1.
Yosef kɛ Maria bo nɔyeli lɛ toi oya nɔŋŋ be ni nakai feemɔ wa kɛhã amɛ po, ni enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã wɔ. (Luka 2:1-6) Be ni Maria hiɛ hɔ ni eshwɛ fioo ni ebaaná nyɔji nɛɛhu lɛ, nɔyeli lɛ bi ni ekɛ Yosef afee nɔ ko ni wa waa. Augusto, ni ji Roma Nɔyeli lɛ nɔyelɔ lɛ, bi ni mɔ fɛɛ mɔ aya emaŋ ni akane lɛ. Enɛ bi ni Yosef kɛ Maria afã gbɛ kɛya Betlehem tɔ̃ɔ. Amɛnáŋ gbɛfãa nɛɛ mlɛo kwraa, titri lɛ, Maria, ejaakɛ he ni amɛyɔɔ lɛ kɛ Betlehem teŋ jekɛmɔ aaafee kilomitai 150, ni gbɛ lɛ yɛ gɔŋ kɛ jɔɔ gɔŋ kɛ jɔɔ. Te gbɛfãa nɛɛ baasa Maria kɛ gbekɛ lɛ he ehã tɛŋŋ? Kɛ́ fɔmɔ yata Maria he lɛ, te amɛbaafee tɛŋŋ? Ni jeee bi ko kɛkɛ hu hɔ ehiɛ lɛ, Mesia lɛ hɔ ehiɛ lɛ. Ekolɛ Yosef kɛ Maria susu saji nɛɛ fɛɛ ahe, shi ani amɛbaadamɔ enɛ nɔ amɛgbo famɔ ni nɔyelɔ lɛ kɛhã lɛ nɔ toi? Yɛ naagbai fɛɛ ni Yosef kɛ Maria baanyɛ amɛkɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛbo nɔyelɔ lɛ famɔ toi. Yehowa jɔɔ amɛ yɛ enɛ hewɔ. Maria yashɛ Betlehem shweshweeshwe. Efɔ ni enáaa naagba, ni Betlehem ni amɛtee lɛ hã Biblia mli gbalɛ ko ba mli!—Mika 5:2. w23.10 8 kk. 9, 11; 9 kk. 12
Hɔgbaa, August 3
Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ awo enyɛmi hewalɛ.—Heb. 10:25.
Shi kɛ́ osheɔ gbeyei akɛ kɛ́ otee asafoŋ kpee lɛ obaahã saji ahetoo hu? Saamɔ ohe jogbaŋŋ. (Abɛi 21:5) Kɛ́ okase nii lɛ jogbaŋŋ lɛ, osheŋ gbeyei akɛ obaawó onine nɔ ni ohã saji ahetoo. Agbɛnɛ hu, kaawie pii. (Abɛi 15:23; 17:27) Kɛ́ nɔ ni owieɔ lɛ faaa lɛ, gbeyei mɔŋ bo tsɔ. Kɛ́ oohã sane hetoo ni owieee pii, ni okaneee kɛjɛɛɛ wolo lɛ mli tɛ̃ɛ lɛ, ehãa anaa akɛ osaa ohe jogbaŋŋ ni onuɔ sane ni asusuɔ he lɛ shishi jogbaŋŋ hu. Kɛ́ okɛ ŋaawoi nɛɛ ekomɛi etsu nii shi fɛɛ sɛɛ lɛ osheɔ gbeyei akɛ obaahã saji ahetoo fe shi kome hu? Ná nɔmimaa akɛ, Yehowa hiɛ sɔɔ mɔdɛŋ ni obɔɔ koni ohã saji ahetoo lɛ. (Luka 21:1-4) Ekpaaa babaoo gbɛ fe nine yɛ wɔdɛŋ. (Fip. 4:5) No hewɔ lɛ, okɛ oti ko ni obaanyɛ oshɛ he lɛ ama ohiɛ ni osɔle ni Yehowa aye abua bo koni kɛ́ oohã saji ahetoo lɛ okashe gbeyei. Ekolɛ shishijee lɛ, obaanyɛ okɛfee oti ni ma ohiɛ akɛ obaahã sane hetoo kome ni obaahã ohetoo lɛ afee kuku. w23.04 21 kk. 6-8
Ju, August 4
[Wo] . . . dama, kɛ . . . dade fai.—1 Tes. 5:8.
Bɔfo Paulo kɛ wɔ to asraafoi ni hiɛ yɛ amɛhe nɔ ni amɛsaa amɛhe kɛhã ta lɛ ahe. Esa akɛ be fɛɛ be lɛ, asraafoi afee klalo akɛ kɛ́ ta ko ba lɛ amɛbaawu. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔsaa wɔhe wɔto. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔwo hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ akɛ dama, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ dade fai lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔsaa wɔhe wɔto Yehowa gbi lɛ. Dama buɔ asraafonyo tsui he. Nakai nɔŋŋ hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ buɔ wɔfonirifeemɔŋ tsui lɛ he. Sui nɛɛ baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔsɔmɔ Nyɔŋmɔ ni wɔnyiɛ Yesu sɛɛ. Hemɔkɛyeli hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ, Yehowa baajɔɔ wɔ akɛni wɔmiisɔmɔ lɛ kɛ wɔtsui fɛɛ lɛ hewɔ. (Heb. 11:6) Etsirɛɔ wɔ ni wɔyaa nɔ wɔnyiɛɔ wɔ-Hiɛnyiɛlɔ, ni ji Yesu lɛ sɛɛ, kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai miikpe po. Kɛ́ wɔkwɛ bɔ ni wɔnyɛmimɛi Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ etee nɔ amɛsɔmɔ Yehowa yɛ kai loo shika he naagbai ni amɛkɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, no baahã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa koni wɔ hu wɔnyɛ wɔdamɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ anaa. Kɛ́ wɔkase mɛi ni kɛ heloonaa nibii ni amɛyɔɔ lɛ shã afɔle loo amɛkpa heloonaa nibii asɛɛtiumɔ koni amɛná be babaoo kɛsɔmɔ Yehowa lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkatiu shika kɛ heloonaa nibii asɛɛ, ejaakɛ nakai feemɔ yɛ oshãra. w23.06 10 kk. 8-9
Jufɔ, August 5
Mɔ ni kwɛɔ atatui lɛ . . . kpaŋ nii.—Jaj. 11:4.
Kɛ́ akɛɛ mɔ ko yeɔ ehe nɔ lɛ, belɛ jeee nɔ fɛɛ nɔ ni baa ejwɛŋmɔ mli akɛ efee lɛ efeɔ, ni ehãaa ehenumɔi hu akudɔ lɛ. Henɔyeli baanyɛ aye abua wɔ ni wɔshɛ otii ni wɔkɛmamɔ wɔhiɛ lɛ ahe, titri lɛ, kɛ́ ewa akɛ wɔbaashɛ he loo nɔ ko tsirɛɛɛ wɔ akɛ wɔfee nibii ni baahã wɔshɛ he. Henɔyeli fata yibii ni mumɔ lɛ woɔ lɛ ahe, no hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbi Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ koni no aye abua wɔ ni wɔjie su ni he hiaa nɛɛ kpo jogbaŋŋ. (Luka 11:13; Gal. 5:22, 23) Kaakɛɛ akɛ oomɛ ni nibii ahi dã. Yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, ewa akɛ nɔ fɛɛ nɔ baahi yɛ wɔshihilɛ mli. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛɛ wɔmiimɛ ni nibii ahi dani wɔtsu oti ko ni wɔkɛma wɔhiɛ lɛ he nii lɛ, ekolɛ wɔshɛŋ he kɔkɔɔkɔ. Bei komɛi lɛ, nɔ ko tsirɛɛɛ wɔ ni wɔshɛ oti ni wɔkɛma wɔhiɛ lɛ he ejaakɛ wɔnuɔ he akɛ ebaawa kɛhã wɔ akɛ wɔbaashɛ he. Ani nakai eji yɛ ogbɛfaŋ? Kɛ́ nakai eji lɛ, ani obaanyɛ okɛ otii bibiibibii ni baaye abua bo ni oshɛ oti ni okɛma ohiɛ lɛ he lɛ amamɔ ohiɛ? Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ootao oná Kristofoi asu ko lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, miamɔ ohiɛ ni ojie lɛ kpo yɛ nibii bibiibibii po amli. Loo kɛ́ oti ni ma ohiɛ ji, ni okane Biblia muu lɛ fɛɛ lɛ, obaanyɛ oto gbɛjianɔ ni daa gbi lɛ okane fioo. w23.05 29 kk. 11-13
Shɔ, August 6
Jalɔi agbɛ lɛ tamɔ leebi la ni yaa nɔ ekpɛɔ fiofio kɛyashiɔ shwane fintiŋŋ.—Abɛi 4:18.
Yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, Yehowa miitsɔ esafo lɛ nɔ eetsɔɔ wɔ nii kɛmiijɛ e-Wiemɔ lɛ mli koni no aye abua wɔ fɛɛ ni wɔya nɔ wɔnyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ. (Yes. 35:8; 48:17; 60:17) Kɛ́ mɔ ko hã akɛ lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, mɔ lɛ eyi “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ. Mɛi komɛi yɛ ni kɛ́ amɛyi gbɛjegbɛ nɛɛ nɔ lɛ, amɛshɛɛɛ he ko kɛkɛ lɛ amɛje nɔ. Shi mɛi komɛi hu miaa amɛhiɛ amɛnyiɛɔ nɔ aahu kɛyashi amɛbaashɛ he ni ekɛ amɛ yaa lɛ. Nɛgbɛ ekɛ amɛ yaa? Yɛ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi lɛ agbɛfaŋ lɛ, “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ kɛ amɛ baaya “Nyɔŋmɔ paradeiso lɛ” mli yɛ ŋwɛi. (Kpo. 2:7) Yɛ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ kɛ amɛ baaya Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee, be mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baaye emuu lɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ ŋmɛnɛ lɛ onyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ lɛ, kaakwɛ osɛɛ, ni kaaje gbɛ lɛ nɔ hu kɛyashi ekɛ bo baayashɛ he ni oyaa lɛ. w23.05 17 kk. 15; 19 kk. 16-18
Soo, August 7
Wɔjieɔ suɔmɔ kpo, ejaakɛ lɛ klɛŋklɛŋ esumɔ wɔ.—1 Yoh. 4:19.
Kɛ́ ojwɛŋ nibii fɛɛ ni Yehowa efee ehã bo lɛ ahe lɛ, ewaaa kwraa akɛ obaasumɔ ni ojɔɔ ohe nɔ ohã lɛ. (Lala 116:12-14) Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, “nikeenii kpakpai fɛɛ kɛ nikeenii ni hi kɛwula shi fɛɛ” jɛɔ Yehowa ŋɔɔ. (Yak. 1:17) Nikeenii nɛɛ ateŋ nɔ ni jara wa fe fɛɛ ni ekɛhã wɔ ji, e-Bi Yesu ni ehã ebagbo kɛkpɔ̃ wɔ lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa nikeenii nɛɛ he sɛɛ? Kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ wekukpaa kpakpa yɔɔ okɛ Yehowa teŋ lɛ, ni no nɔŋŋ hewɔ Yehowa ehã bo hiɛnɔkamɔ akɛ obaahi shi kɛya naanɔ lɛ. (1 Yoh. 4:9, 10) Kɛ́ ojɔɔ ohe nɔ ohã Yehowa lɛ, no baatsɔɔ akɛ ohiɛ sɔɔ nɔ ni efee kɛtsɔɔ akɛ esumɔɔ bo waa lɛ kɛ nibii krokomɛi fɛɛ ni efeɔ ehãa bo lɛ.—5 Mo. 16:17; 2 Kor. 5:15. w24.03 5 kk. 8
Sohaa, August 8
Mɔ ni nyiɛɔ yɛ jalɛ gbɛ nɔ lɛ, esheɔ Yehowa gbeyei.—Abɛi 14:2.
Kɛ́ wɔna bɔ ni mɛi ajeŋba ekpɔtɔ ŋmɛnɛ lɛ, wɔnuɔ he tamɔ bɔ ni Lot nu he lɛ. Lot le akɛ, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sumɔɔɔ jeŋba sha. No hewɔ lɛ, ‘ehao babaoo yɛ jeŋba gbonyo ni efeee mɔ hiɛgbele ni nɔtɔlɔi lɛ kɛ amɛhe wo mli lɛ hewɔ.’ (2 Pet. 2:7, 8) Shi Lot ekaseee mɛi ni bɔle lɛ lɛ ajeŋba gbonyo lɛ, ejaakɛ esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni esumɔɔ lɛ. Wɔ hu wɔyɛ mɛi ni ebuuu Yehowa jeŋba he mlai lɛ amɛhãaa nɔ ko lɛ ateŋ. Kɛ̃lɛ, kɛ́ wɔtee nɔ wɔfee nibii ni baahã wɔsumɔ Nyɔŋmɔ ni wɔshe lɛ gbeyei lɛ, wɔbaaba wɔjeŋ jogbaŋŋ be fɛɛ be. Yehowa ejɛ suɔmɔ mli ewo wɔ ŋaa pii yɛ Abɛi awolo lɛ mli ni baaye abua wɔ ni wɔfee nakai. Kɛ́ hii ji wɔ jio, yei ji wɔ jio, gbekɛbii ji wɔ jio, onukpai ji wɔ jio lɛ, kɛ́ wɔsusu ŋaawoi kpakpai ni yɔɔ Abɛi awolo lɛ mli lɛ ahe lɛ, wɔbaaná he sɛɛ waa. Kɛ́ wɔsheɔ Yehowa gbeyei lɛ, wɔkɛ mɛi ni feɔ nibii gbohii ebɔŋ. w23.06 20 kk. 1-2; 21 kk. 5
Hɔɔ, August 9
Kɛ́ mɔ ko miisumɔ akɛ enyiɛ misɛɛ lɛ, ekwa ehe, ni ewó epiŋmɔ tso lɛ gbi fɛɛ gbi, ni eya nɔ enyiɛ misɛɛ.—Luka 9:23.
Ekolɛ owekumɛi ete shi amɛwo bo, loo okɛ heloonaa nibii komɛi eshã afɔle koni onyɛ otao Maŋtsɛyeli lɛ klɛŋklɛŋ yɛ oshihilɛ mli. (Mat. 6:33) Yehowa le nɔ ni otsɔ mli yɛ ehewɔ lɛ. (Heb. 6:10) Ekolɛ nɔ ni Yesu wie nɛɛ eba mli yɛ ogbɛfaŋ, ewie akɛ: “Mɔ ko mɔ ko bɛ ni eshi shĩa loo nyɛmimɛi hii loo nyɛmimɛi yei loo emami loo epapa loo bii loo ŋmɔji yɛ mihewɔ kɛ sane kpakpa lɛ hewɔ ní amrɔ nɛɛ enáŋ shĩai, nyɛmimɛi hii, nyɛmimɛi yei, nyɛmɛi, bii, kɛ ŋmɔji toi 100, kɛ yiwai hu, yɛ be nɛɛ mli, kɛ naanɔ wala hu yɛ jeŋ ni baaba lɛ mli.” (Mar. 10:29, 30) Jɔɔmɔi ni oná lɛ fa kwraa fe nibii ni okɛshã afɔle lɛ.—Lala 37:4. w24.03 9 kk. 5
Hɔgbaa, August 10
Naanyo kpakpa sumɔɔ mɔ yɛ bei fɛɛ mli, ni ebatsɔɔ nyɛmi yɛ haomɔ beiaŋ.—Abɛi 17:17.
Be ko be ni hɔmɔ kpele ko ba lɛ, mɛni nyɛmimɛi ni yɔɔ Antiokia lɛ fee amɛhã Kristofoi ni yɔɔ Yudea lɛ? Amɛkpɛ mli akɛ “amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ahã bɔ ni ebaanyɛ koni akɛmaje nyɛmimɛi ni yɔɔ Yudea lɛ ni akɛyaye abua amɛ.” (Bɔf. 11:27-30) Eyɛ mli akɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ Yudea, ni ji he ni hɔmɔ lɛ eba yɛ lɛ, kɛ amɛ teŋ jekɛ moŋ, shi amɛfee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbaanyɛ kɛye amɛbua amɛ. (1 Yoh. 3:17, 18) Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ oshãra nina wɔnyɛmimɛi lɛ, wɔ hu wɔmusuŋ tsɔɔ wɔ yɛ amɛhe, ni wɔfeɔ nɔ ni wɔbaanyɛ oya nɔŋŋ kɛyeɔ wɔbuaa amɛ. Nibii ni wɔfeɔ lɛ eko ji, wɔhãa asafoŋ onukpai lɛ leɔ akɛ wɔmiisumɔ ni wɔye wɔbua kɛtsu nibii ni esa akɛ atsu kɛye abua wɔnyɛmimɛi lɛ. Agbɛnɛ hu, wɔtsuɔ onia kɛhã jeŋ muu fɛɛ nitsumɔ lɛ, ni wɔsɔleɔ wɔhãa mɛi ni oshãra lɛ enina amɛ lɛ. Ekolɛ ehe baahia ni wɔye wɔbua wɔnyɛmimɛi lɛ koni amɛná nibii ni he hiaa amɛ lɛ. Kɛ́ Kristo Yesu, wɔ-Maŋtsɛ lɛ, ba ni ebakojo je lɛ, eba akɛ, ebaaba ebanina wɔ akɛ wɔmiijie musuŋtsɔlɛ kpo koni efɔ̃ wɔ nine ni ‘wɔbaŋɔ Maŋtsɛyeli lɛ.’—Mat. 25:34-40. w23.07 4 kk. 9-10; 6 kk. 12
Ju, August 11
Nyɛhãa gbɔmɛi fɛɛ alea nyɛniiashishinumɔ lɛ.—Fip. 4:5.
Yesu kase Yehowa ni lɛ hu etsɔɔ akɛ enuɔ nii ashishi. Yehowa tsu lɛ ni eyashiɛ ehã “Israel shĩa lɛ gwantɛŋi ni elaaje lɛ.” Shi bɔ ni etsu nitsumɔ nɛɛ ehã lɛ hãa wɔnaa akɛ, enuɔ nii ashishi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ, yoo ko ni jeee Israelnyo lɛ kpa lɛ fai ni etsa ebiyoo ko ni ‘daimonio haoɔ lɛ waa lɛ.’ Yesu nu he ehã yoo lɛ ni etsa ebiyoo lɛ. (Mat. 15:21-28) Naa nɔkwɛmɔnɔ kroko. Be ko lɛ, Yesu wie akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni jeɔ misɛɛ . . . lɛ, mi hu makwa lɛ.” (Mat. 10:33) Shi be ni Petro tso shii etɛ sɔŋŋ akɛ eleee Yesu lɛ, ani Yesu kwa lɛ? Dabi. Yesu na akɛ, nɔ ni Petro fee lɛ edɔ lɛ Petro lɛ waa, ni agbɛnɛ hu, Petro heɔ enɔ eyeɔ lolo. Be ni atee Yesu shi lɛ, ejie ehe kpo etsɔɔ Petro, ni ekã shi faŋŋ akɛ, ehã ele akɛ ekɛ ehe esha lɛ eke lɛ ni esumɔɔ esane lolo. (Luka 24:33, 34) Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo nuɔ nii ashishi. Ni wɔ hu? Yehowa miisumɔ ni wɔfee mɛi ni nuɔ nii ashishi. w23.07 21 kk. 6-7
Jufɔ, August 12
Gbele bɛ dɔŋŋ.—Kpo. 21:4.
Mɛni wɔbaanyɛ wɔwie kɛye wɔbua mɛi krokomɛi koni amɛ hu amɛhe amɛye akɛ shi ni Yehowa ewo akɛ Paradeiso baaba lɛ baaba mli? Klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa diɛŋtsɛ ni wo shi lɛ. Kpojiemɔ wolo lɛ kɛɛ akɛ: “Mɔ ni ta maŋtsɛ sɛi lɛ nɔ lɛ kɛɛ: ‘Naa! Miifee nibii fɛɛ ehee.’” Yehowa hiɛ kã shi, eyɛ hewalɛ, ni eesumɔ hu ni ehã shiwoo nɛɛ aba mli. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa le akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, shiwoo nɛɛ baaba mli, no hewɔ lɛ ewie he tamɔ nɔ ni etsu he nii momo. Ewie akɛ: “Wiemɔi nɛɛ, anɔkwa wiemɔi ni, ni amɛyɛ mli. . . . Agbe naa!” Nɔ ni ji etɛ lɛ, kɛ́ Yehowa je nɔ ko shishi lɛ, egbeɔ naa, ni no hewɔ ekɛɛ lɛ ji “Alfa lɛ kɛ Omega lɛ.” (Kpo. 21:6) Yehowa baahã ana akɛ, Satan ji amalelɔ, ni enyɛŋ etsĩ lɛ Yehowa lɛ naa ni ekatsu eyiŋtoo lɛ he nii. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko kɛɛ bo akɛ, ‘Enɛ lɛ, bɛ adesã ko kɛkɛ ni’ lɛ, obaanyɛ okane Kpojiemɔ 21:5, 6 lɛ ofata he ni ogbála mli otsɔɔ lɛ. Hã ele akɛ, Yehowa diɛŋtsɛ kɛ ewaonaa gbɛ́i ewo nakai shiwoo lɛ shishi kɛma nɔ mi akɛ ebaaba mli.—Yes. 65:16. w23.11 7 kk. 18-19
Shɔ, August 13
Mahã otsɔ jeŋmaŋ kpeteŋkpele.—1 Mo. 12:2.
Be ni Yehowa wo Abraham shi nɛɛ, no mli lɛ Abraham eye afii 75, ni ebɛ bi ko. Ani shiwoo nɛɛ ba mli yɛ Abraham wala beiaŋ? Efã ko ba mli; shi tsiimɔ lɛ ba mli yɛ egbele sɛɛ. Be ni Abraham fo Yufrate Faa lɛ sɛɛ afii 25 lɛ, efɔ ebinuu Isak, eyɛ mli akɛ no mli lɛ eŋa Sara efo fɔmɔ. No sɛɛ afii 60 lɛ, afɔ enabii Esau kɛ Yakob. Abraham to etsui shi afii nɛɛ fɛɛ. (Heb. 6:15) Egbele sɛɛ kwraa dani eseshibii lɛ batsɔ jeŋmaŋ kpeteŋkpele ni amɛyahi Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, nuu anɔkwafo nɛɛ kɛ e-Bɔlɔ lɛ teŋ fiteee. (Yak. 2:23) Kɛ́ atee Abraham shi lɛ, ebaana akɛ ehemɔkɛyeli lɛ kɛ etsuishitoo lɛ hewɔ lɛ, ajɔɔ jeŋmaji fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ni enɛ baahã emii ashɛ ehe waa! (1 Mo. 22:18) Mɛni wɔkaseɔ yɛ sane nɛɛ mli? Ekolɛ Yehowa shiwoi lɛ fɛɛ baŋ mli yɛ wɔwala beiaŋ. Shi kɛ́ wɔto wɔtsui shi tamɔ bɔ ni Abraham to etsui shi lɛ, Yehowa baajɔɔ wɔ bianɛ, ni wɔsɛɛ hu lɛ, ebaajɔɔ wɔ waa yɛ jeŋ hee ni ewo shi akɛ ebaaba lɛ mli.—Mar. 10:29, 30. w23.08 24 kk. 14
Soo, August 14
Be ni etaoɔ Yehowa sɛɛ gbɛ lɛ, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ jɔɔ lɛ.—2 Kro. 26:5.
Be ni Maŋtsɛ Uzia ji oblanyo lɛ, ebaa ehe shi. “Eshe anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei.” Uzia hi shi afii 68 dani egbo. Yehowa jɔɔ lɛ yɛ afii nɛɛ babaoo amli. (2 Kro. 26:1-4) Uzia ye maji ni nyɛɔ Yehowa webii lɛ babaoo anɔ kunim, ni efee nibii kɛbu Yerusalem maŋ lɛ he waa. (2 Kro. 26:6-15) Ekã shi faŋŋ akɛ, Uzia ná miishɛɛ waa yɛ nibii fɛɛ ni Yehowa ye ebua lɛ ni enyɛ efee lɛ ahewɔ. (Jaj. 3:12, 13) Akɛ maŋtsɛ lɛ, Uzia nyɛɔ ekɛɔ mɛi nɔ fɛɛ nɔ ni eesumɔ ni amɛfee lɛ, ni amɛfeɔ. Ani eeenyɛ efee akɛ, enɛ hewɔ lɛ eyasusu akɛ ebaanyɛ efee nɔ fɛɛ nɔ ni esumɔɔ? Gbi ko lɛ, Uzia tee Yehowa sɔlemɔ shĩa lɛ koni eyashã tsofa-kɛ-ŋma. Enɛ ni efee lɛ tsɔɔ akɛ, ewó ehe nɔ, ejaakɛ maŋtsɛmɛi bɛ hegbɛ ni amɛshãa tsofa-kɛ-ŋma yɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ. (2 Kro. 26:16-18) Osɔfonukpa Azaria bɔ mɔdɛŋ akɛ ebaasa enaa, shi Uzia mli fu lɛ waa. Enɛ ni Uzia fee lɛ hã efite gbɛ́i kpakpa ni eyɔɔ yɛ Yehowa hiɛ lɛ, ni Yehowa hã kpiti shwie lɛ. (2 Kro. 26:19-21) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, eji etee nɔ eba ehe shi kulɛ, nɔ ko nɛkɛ baŋ enɔ! w23.09 10 kk. 9-10
Sohaa, August 15
Etse ehe ejaakɛ eeshe mɛi ni fiɔ ketiafoo sɛɛ lɛ gbeyei.—Gal. 2:12.
Be ni afɔ bɔfo Petro mu lɛ sɛɛ po lɛ, egbɔjɔmɔi lɛ eyaaa. Yɛ afi 36 Ŋ.B. be ni afɔ Jeŋmajiaŋnyo ko ni atsɛɔ lɛ Kornelio lɛ mu lɛ, no mli lɛ Petro yɛ jɛmɛ, ni enɛ hã ena faŋŋ akɛ “Nyɔŋmɔ kwɛɛɛ mɛi ahiɛiaŋ,” ni agbɛnɛ hu, Jeŋmajiaŋbii baanyɛ abafata Kristofoi asafo lɛ he. (Bɔf. 10:34, 44, 45) Enɛ hewɔ lɛ, Petro kɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ ye nii, nɔ ko ni tsutsu ko lɛ efeŋ kɔkɔɔkɔ. Shi no mli lɛ, Yudafoi komɛi ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ nuɔ he akɛ esaaa akɛ Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii feɔ ekome kɛyeɔ nii. Be ni Kristofoi komɛi ni hiɛ susumɔ nɛɛ ba Antiokia lɛ, Petro she gbeyei akɛ amɛbaana lɛ ni ekɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ miiye nii, ni no hewɔ lɛ, ekɛ amɛ kpa niyeli. Bɔfo Paulo kã Petro hiɛ yɛ mɛi ahiɛ yɛ osatofeemɔ nɛɛ hewɔ. (Gal. 2:13, 14) Shi yɛ enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Petro nijiaŋ ejeee wui. w23.09 22 kk. 8
Hɔɔ, August 16
Ebaahã nyɛnaji amɔmɔ shi jogbaŋŋ.—1 Pet. 5:10.
Kɛ́ wɔpɛi wɔmli jogbaŋŋ lɛ, ekolɛ wɔbaana akɛ eshwɛɔ wɔ fioo yɛ hei komɛi. Shi esaaa akɛ wɔhãa no jeɔ wɔnijiaŋ wui. “Nuŋtsɔ lɛ mli hi,” ni ebaaye ebua wɔ ni wɔya wɔhiɛ. (1 Pet. 2:3) Bɔfo Petro kɛɛ: ‘Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ baagbe wɔtsɔsemɔ lɛ naa. Ebaahã wɔhe awa, ebaawaje wɔ, ebaahã wɔnaji amɔmɔ shi jogbaŋŋ.’ Petro nu he akɛ esaaa mɔ ni bɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ. (Luka 5:8) Shi Yehowa kɛ Yesu yelikɛbuamɔ naa lɛ, ebatsɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔ, ni enyiɛ esɛɛ ewala gbii fɛɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa hã Petro hegbɛ ni ebote “wɔ-Nuŋtsɔ kɛ Yiwalaherelɔ Yesu Kristo naanɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli.” (2 Pet. 1:11) Enɛ ji jɔɔmɔ ni nɔ bɛ! Kɛ́ bo hu otee nɔ osɔmɔ Yehowa tamɔ Petro fee lɛ, ni ohã Yehowa tsɔse bo lɛ, bo hu obaaná naanɔ wala, ni ‘onine baashɛ oyiwalaheremɔ lɛ, ni ji ohemɔkɛyeli lɛ he oti lɛ nɔ.’—1 Pet. 1:9. w23.09 31 kk. 16-17
Hɔgbaa, August 17
Nyɛjáa mɔ ni fee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ.—Kpo. 14:7.
Blema sɔlemɔ buu lɛ yɛ kpo agbo kome ni afo he, ni jɛmɛ osɔfoi lɛ tsuɔ amɛnitsumɔ lɛ yɛ. Kpo nɛɛ nɔ akɔɔble afɔleshaa latɛ agbo lɛ yɔɔ, ni jɛmɛ nɔŋŋ akɔɔble okpolu ni nu yɔɔ mli ni osɔfoi lɛ kɛfɔflɔɔ amɛhe dani amɛyasɔmɔɔ lɛ yɔɔ. (2 Mo. 30:17-20; 40:6-8) Ŋmɛnɛ lɛ, dani mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ baaya ŋwɛi ni amɛyafata Yesu he kɛsɔmɔ akɛ osɔfoi lɛ, amɛsɔmɔɔ Yehowa yɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ mligbɛ kpo lɛ nɔ. Okpolu agbo ni nu yɔɔ mli ni yɔɔ kpo nɛɛ nɔ lɛ kaiɔ amɛ kɛ anɔkwa Kristofoi fɛɛ akɛ, esa akɛ amɛya nɔ amɛhã amɛjeŋba kɛ amɛjamɔ lɛ he atse be fɛɛ be. Ni nɛgbɛ “asafoku babaoo” lɛ damɔɔ amɛjáa Nyɔŋmɔ? Bɔfo Yohane na amɛ ni amɛdamɔ “Nyɔŋmɔ maŋtsɛ sɛi lɛ hiɛ, ni amɛkɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ hãa lɛ jetsɛremɔ kɛ jenamɔ yɛ esɔlemɔ shĩa lɛ.” (Kpo. 7:9, 13-15) Amɛfeɔ enɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ yɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ kponɔgbɛ kpo lɛ nɔ. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa ehã wɔ hegbɛ ni wɔjá lɛ yɛ efonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ mli! w23.10 28 kk. 15-16
Ju, August 18
Nyɔŋmɔ shiwoo lɛ hewɔ lɛ, . . . ehemɔkɛyeli lɛ hã ená hewalɛ.—Rom. 4:20.
Gbɛ kome ni Yehowa tsɔɔ nɔ ewajeɔ wɔ ji, kɛtsɔ asafoŋ onukpai lɛ anɔ. (Yes. 32:1, 2) No hewɔ lɛ kɛ́ ohao yɛ nɔ ko he lɛ, okɛ asafoŋ onukpa ko agba he sane. Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ ateŋ mɔ ko wo bo ŋaa yɛ nɔ ko he lɛ, bo toi ni okɛtsu nii. Yehowa baanyɛ etsɔ amɛ nɔ ehã ohe awa. Nibii ni Biblia lɛ ewo shi akɛ Yehowa baafee ehã wɔ wɔsɛɛ lɛ hu baanyɛ awaje wɔ. (Rom. 4:3, 18, 19) Wɔteŋ mɛi komɛi ahiɛnɔkamɔ ji akɛ wɔbaahi shi kɛya naanɔ yɛ ŋwɛi, ni mɛi komɛi hu ahiɛnɔkamɔ ji akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ paradeiso mli. Wɔhiɛnɔkamɔ lɛ wajeɔ wɔ ni wɔfi shi, wɔshiɛ sane kpakpa lɛ, ni wɔtsu nitsumɔi ni atu awo wɔdɛŋ yɛ asafo lɛ mli lɛ. (1 Tes. 1:3) Nakai hiɛnɔkamɔ lɛ nɔŋŋ waje bɔfo Paulo. Shihilɛi ni ekɛkpe lɛ ekomɛi hã enu he tamɔ nɔ ni ‘aamia lɛ,’ loo ‘akɛ lɛ miitswia shi.’ Agbɛnɛ hu, ‘eyiŋ fee lɛ kɔshikɔshi’ bei komɛi, ni ‘awa lɛ yi’ hu. Ewala po yaje oshãra mli bei komɛi. (2 Kor. 4:8-10) Shi Paulo kɛ ejwɛŋmɔ ma ehiɛnɔkamɔ lɛ nɔ, ni no ji nɔ ni waje lɛ ni enyɛ efi shi. (2 Kor. 4:16-18) Ekɛ ejwɛŋmɔ ma hiɛnɔkamɔ ni eyɔɔ akɛ ebaahi shi kɛya naanɔ yɛ ŋwɛi lɛ nɔ, ni no hã ená hewalɛ “gbi fɛɛ gbi.” w23.10 15-16 kk. 14-17
Jufɔ, August 19
Obaakwɛ mɛi ni kɛ amɛhe fɔ̃ɔ onɔ kwraa lɛ anɔ; obaahã amɛná toiŋjɔlɛ daa.—Yes. 26:3.
Kɛ́ osɔle lɛ, sane kome ni obaanyɛ obi ohe ji, ‘Ani be ni Yehowa kɛbaahã misɔlemɔ lɛ hetoo lɛ eshɛ?’ Bei komɛi lɛ, wɔnuɔ he akɛ kɛ́ wɔsɔle nɔŋŋ lɛ, esa akɛ Yehowa ahã hetoo. Shi Yehowa le be ni hi fe fɛɛ ni kɛ́ ehã wɔsɔlemɔ lɛ hetoo lɛ, ebaaye ebua wɔ. (Heb. 4:16) Kɛ́ wɔsɔle wɔbi Yehowa nɔ ko ni wɔnine shɛɛɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ lɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ Yehowa sumɔɔɔ ni ehãa wɔ. Shi ekolɛ yɛ anɔkwale mli lɛ, eesumɔ ni ehã wɔ, be lɛ kɛkɛ ni shɛko. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ oblanyo ko ni miisɔle ni Yehowa atsa ehela ko ehã lɛ, shi hela lɛ eyaaa lɛ he okwɛ. Kɛ́ Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ etsa lɛ lɛ, Satan baanyɛ akɛɛ akɛ no hewɔ nyɛmi nuu lɛ yaa nɔ esɔmɔɔ Yehowa lɛ. (Hiob 1:9-11; 2:4) Kɛfata he lɛ, Yehowa eto be ni ebaatsa helai fɛɛ. (Yes. 33:24; Kpo. 21:3, 4) No hewɔ lɛ, kɛyashi nakai be lɛ baashɛ lɛ, wɔkpaaa gbɛ akɛ Yehowa baatsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ etsa wɔ. Enɛ hewɔ lɛ, nyɛmi nuu lɛ baanyɛ esɔle ni Yehowa aye ebua lɛ ni ekahao fe nine yɛ ehela lɛ he, shi moŋ enyɛ edamɔ naa ni eya nɔ esɔmɔ lɛ. w23.11 23 kk. 13
Shɔ, August 20
Jeee wɔhe eshai lɛ anaa ekɛ wɔ yeɔ yɛ, ni jeee wɔtɔmɔi lɛ ahe nyɔmɔ pɛpɛɛpɛ ewoɔ wɔ.—Lala 103:10.
Samson tɔ̃ tɔmɔ ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ, shi enijiaŋ ejeee wui. Yɛ nakai shihilɛ lɛ mli po lɛ, etao hegbɛ ni ekɛtsu nitsumɔ ni Yehowa kɛwo edɛŋ akɛ ewu eshi Filistibii lɛ. (Koj. 16:28-30) Samson kpa Yehowa fai ni ehã ‘etɔ ehe owele yɛ Filistibii lɛ anɔ.’ Yehowa hã Samson sɔlemɔ lɛ hetoo ni ehã ená hewalɛ kpele ekoŋŋ ni egbe Filistibii lɛ. Filistibii abɔ ni Samson gbe nakai gbi lɛ fa fe Filistibii ni egbe be fɛɛ ni eho. Eyɛ mli akɛ tɔ̃ ni Samson tɔ̃ lɛ hã epiŋ waa moŋ, shi enijiaŋ ejeee wui. Emia ehiɛ efee nɔ ni Yehowa sumɔɔ. Kɛ́ wɔtɔ̃ ni ajaje wɔ loo sɔɔmɔ hegbɛ ko ŋmɛɛ wɔ lɛ, esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui. Esa akɛ wɔya nɔ wɔmia wɔhiɛ wɔfee Yehowa suɔmɔnaa nii. Esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, Yehowa efee klalo akɛ ekɛ wɔhe eshai baake wɔ. (Lala 103:8, 9) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔtɔ̃ po lɛ, Yehowa baanyɛ eya nɔ ekɛ wɔ atsu nii, tamɔ ekɛ Samson tsu nii lɛ. w23.09 6 kk. 15-16
Soo, August 21
Shifimɔ . . . tsɛɔ shihilɛ ni Nyɔŋmɔ náa he miishɛɛ kɛbaa; shihilɛ ni Nyɔŋmɔ náa he miishɛɛ lɛ hu tsɛɔ hiɛnɔkamɔ kɛbaa.—Rom. 5:4.
Kɛ́ ofi shi lɛ, no baahã Yehowa aná ohe miishɛɛ. Enɛ etsɔɔɔ akɛ kɛ́ aawa wɔ yi loo wɔkɛ shihilɛ ko ni mli wa miikpe lɛ eŋɔɔ Yehowa naa. Nɔ ni ŋɔɔ enaa moŋ ji, bɔ ni ofiɔ shi lɛ, ni no ji nɔ ni hãa enáa ohe miishɛɛ lɛ. Enɛ ji jɔɔmɔ wulu diɛŋtsɛ, aloo jeee nakai? (Lala 5:12) Kaimɔ akɛ, Yehowa ná Abraham he miishɛɛ yɛ bɔ ni efi shi yɛ shihilɛi ni mli wawai ni ekɛkpe lɛ amli lɛ hewɔ. Ebatsɔ Yehowa naanyo, ni Yehowa bu lɛ akɛ jalɔ. (1 Mo. 15:6; Rom. 4:13, 22) Wɔ hu ebaanyɛ ena wɔ nakai. Yehowa lɛ, jeee nibii abɔ ni wɔtsuɔ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli loo sɔɔmɔ hegbɛi ni wɔyɔɔ lɛ ni hãa enáa wɔhe miishɛɛ. Moŋ lɛ, bɔ ni wɔfiɔ shi ni wɔyeɔ lɛ anɔkwa lɛ ni hãa enáa wɔhe miishɛɛ. Ni wɔle akɛ, ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni wɔye, shihilɛ mli ni wɔyɔɔ, loo wɔnyɛmɔi lɛ, wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔfi shi. Ani oofi shi yɛ shihilɛ ko mli bianɛ? Kɛ́ nakai lɛ, ná ole akɛ, Yehowa yɛ ohe miishɛɛ. Kɛ́ wɔna akɛ Yehowa yɛ wɔhe miishɛɛ lɛ, no baanyɛ aye abua wɔ waa, ebaanyɛ ehã wɔhiɛnɔkamɔ lɛ mli awa. w23.12 11 kk. 13-14
Sohaa, August 22
[Feemɔ] nuu.—1 Maŋ. 2:2, shn.
Esa akɛ Kristofonyo oblanyo ale bɔ ni aboɔ sane toi jogbaŋŋ kɛ bɔ ni akɛ mɔ wieɔ jogbaŋŋ. Enɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ akɛ lɛ miiwie lɛ, esa akɛ ebo toi jogbaŋŋ ni ebɔ mɔdɛŋ ni enu shishi hu. (Abɛi 20:5) Mɔ ko ni boɔ sane toi jogbaŋŋ lɛ, kɛ́ ekɛ mɔ ko miiwie ni mɔ lɛ gbee tsake, ehiɛ tsake, loo ebɔi nibii komɛi feemɔ lɛ, ebaanyɛ ekɔ sɛɛ. Ni enɛ lɛ, ja okɛ mɛi fɔɔ sanegbaa dani obaanyɛ okase. Kɛ́ gbɛ titri ni otsɔɔ nɔ okɛ mɛi gbaa sane ji, kɛtsɔ tɛs mɛseji, email, loo amɛhenɔi lɛ anɔ lɛ, no baanyɛ ahã ewa kɛhã bo akɛ okɛ mɛi baagba sane hiɛ kɛ hiɛ. No hewɔ lɛ, kwɛmɔ akɛ obaanyɛ okɛ mɛi afɔ wiemɔ hiɛ kɛ hiɛ lo. (2 Yoh. 12) Agbɛnɛ hu, esa akɛ Kristofonyo nuu ni eda yɛ mumɔŋ lɛ anyɛ akwɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ eweku lɛ. (1 Tim. 5:8) Ehi akɛ obaakase nitsumɔ ko ni baaye abua bo ni onyɛ okwɛ ohe. (Bɔf. 18:2, 3; 20:34; Efe. 4:28) Okɛ onitsumɔ akashwɛ kwraa, ni kɛ́ oje nɔ ko shishi lɛ, miamɔ ohiɛ ni ogbe naa. Mɛi baayɔse enɛ ni amɛbaana akɛ otsuɔ nii waa. Ni kɛ́ mɛi na akɛ otsuɔ nii waa lɛ, ewaaa akɛ obaaná nitsumɔ. w23.12 27 kk. 12-13
Hɔɔ, August 23
Yehowa gbi lɛ miiba tamɔ bɔ ni julɔ baa nyɔɔŋ lɛ pɛpɛɛpɛ.—1 Tes. 5:2.
Kɛ́ akɛ wiemɔ ni ji “Yehowa gbi lɛ” tsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ, ekɔɔ be ni Yehowa baakpãtã ehenyɛlɔi ahiɛ ni ehere ewebii lɛ ayiwala lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ blema lɛ, Yehowa kpãtã maji komɛi ahiɛ. (Yes. 13:1, 6; Eze. 13:5; Zef. 1:8) Yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ, “Yehowa gbi lɛ” baaje shishi kɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ hiɛ ni je lɛŋ nɔyelɔi lɛ baakpãtã lɛ, ni ebaaba naagbee kɛ́ awu Harmagedon ta lɛ agbe naa. Shi kɛ́ wɔmiitao wɔyi aná wala nakai “gbi lɛ,” esa akɛ wɔsaa wɔhe wɔto bianɛ. Yesu kɛɛ esa akɛ wɔsaa wɔhe wɔto “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ, ni tsɔɔ akɛ, gbi fɛɛ gbi lɛ, esa akɛ wɔfee wɔnii oookɛɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ baaba nakai gbi lɛ. (Mat. 24:21; Luka 12:40) Yɛ klɛŋklɛŋ wolo ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ tsirɛ bɔfo Paulo ni eŋma eyahã Kristofoi ni yɔɔ Tesalonika lɛ mli lɛ, ekɛ nɔkwɛmɔnii srɔtoi ye ebua amɛ koni amɛsaa amɛhe amɛto Yehowa gbi wulu lɛ. Paulo le akɛ Yehowa gbi lɛ baŋ yɛ amɛbeiaŋ. (2 Tes. 2:1-3) Fɛɛ sɛɛ lɛ, ewo amɛ hewalɛ ni amɛsaa amɛhe amɛto oookɛɛ nɔ ni Yehowa gbi lɛ baaba wɔ́ nɔŋŋ, ni nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔfee. w23.06 8 kk. 1-2
Hɔgbaa, August 24
Minyɛmimɛi ni misumɔɔ, nyɛfia shi shiŋŋ, nyɛkagbugbaa.—1 Kor. 15:58.
Yɛ afi 1978 lɛ, ama ŋwɛitsu kakadaŋŋ ko ni hiɛ nsɔɔdoi 60 yɛ Tokyo, yɛ Japan. Mɛi pii susu akɛ bɔ ni shikpɔŋ fɔɔ hosomɔ yɛ Tokyo lɛ hewɔ lɛ, etsɛŋ ni ŋwɛitsu nɛɛ baakumɔ eshwie shi. Shi mɛi ni ma tsũ lɛ ma lɛ bɔ ni kɛ́ shikpɔŋ lɛ hoso lɛ, ebaanyɛ ehoso kɛya kɛba fiofio shi ekumɔɔɔ. Kristofoi tamɔ ŋwɛitsu nɛɛ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Esa akɛ Kristofoi afee shiŋŋ, shi nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ amɛkwɛ jogbaŋŋ ni amɛkafee kpɛŋŋ. Kɛ́ Yehowa ewo mla yɛ nɔ ko he loo ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ko ehã yɛ nɔ ko he lɛ, esa akɛ Kristofoi afee shiŋŋ yɛ he. Esa akɛ amɛbo nakai mla lɛ loo gbɛtsɔɔmɔ lɛ toi oya ni amɛkaŋmɛɛ saji ahe kɛsaa. Yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, kɛ́ amɛkɛ shihilɛ ko kpe ni ebiii ni amɛfee kpɛŋŋ lɛ, esa akɛ amɛhã ana akɛ ‘amɛnuɔ nii ashishi.’ (Yak. 3:17) Kɛ́ wɔfeɔ shiŋŋ, shi nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔkwɛɔ jogbaŋŋ ni wɔkafee kpɛŋŋ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔfee mɛi ni nuɔ nii ashishi, ni nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔfeŋ mɛi hu ni ŋmɛɔ sane he kɛsaa kɛkɛ. w23.07 14 kk. 1-2
Ju, August 25
Eyɛ mli akɛ nyɛnako lɛ pɛŋ moŋ, shi nyɛsumɔɔ lɛ.—1 Pet. 1:8.
Satan ka Yesu. Ekɛɛ lɛ ni ekwa Yehowa po, shi Yesu tee nɔ ebo Yehowa toi. (Mat. 4:1-11) Satan fee bɔ fɛɛ bɔ ni ebaanyɛ koni Yesu afee esha koni ekanyɛ ekɛ kpɔmɔnɔ lɛ hã. Be ni Yesu tsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, ekɛ shihilɛi krokomɛi ni mli wawai ni baanyɛ ahã efee nɔ ko ni Yehowa sumɔɔɔ lɛ kpe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehenyɛlɔi wa lɛ yi ni amɛka akɛ amɛbaagbe lɛ. (Luka 4:28, 29; 13:31) Agbɛnɛ hu, Yesu kaselɔi lɛ fee lɛ nibii ni dɔ lɛ waa yɛ emuu ni amɛyeee lɛ hewɔ. (Mar. 9:33, 34) Be ni ayeɔ esane lɛ, awa lɛ yi, ni aye ehe fɛo. No sɛɛ lɛ, apiŋ lɛ waa, ni agbe lɛ tamɔ agbeɔ ojotswalɔ ko lɛ. (Heb. 12:1-3) Etsɔ piŋmɔ nɛɛ fɛɛ mli ni Yehowa yelikɛbuamɔ bɛ mli. (Mat. 27:46) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yesu tsɔ shihilɛ ni mli wa waa mli dani enyɛ ekɛ ewala shã afɔle ehã wɔ. Kɛ́ wɔsusu bɔ ni Yesu jɛ esuɔmɔ mli efee enɛ lɛ he lɛ, ehãa suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã lɛ lɛ mli waa waa, aloo jeee nakai? w24.01 10-11 kk. 7-9
Jufɔ, August 26
Mɛi fɛɛ ni yeɔ amɛhe oyai lɛ, amɛbaaye ohia kɛ̃.—Abɛi 21:5.
Kɛ́ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ, ehãa wɔkɛ mɛi hiɔ shi jogbaŋŋ. Tsuishitoo yeɔ ebuaa wɔ ni wɔboɔ mɛi toi jogbaŋŋ kɛ́ amɛmiiwie. (Yak. 1:19) Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ, ehãa toiŋjɔlɛ hiɔ wɔ kɛ mɛi ateŋ. Kɛ́ wɔhao lɛ, tsuishitoo hãa wɔsusuɔ nii ahe dani wɔwieɔ loo wɔfeɔ nɔ ko. Ni kɛ́ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ, wɔmli fuŋ mra kɛ́ mɔ ko fee wɔ nɔ ko ni edɔ wɔ. Ni nɔ najiaŋ ni wɔbaafee mɔ lɛ eko kɛtse lɛ, ‘wɔbaaná tsui wɔhã lɛ ni wɔkɛke lɛ tswaa.’ (Kol. 3:12, 13) Kɛ́ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ kpakpai. Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, nɔ najiaŋ ni wɔbaafee kplakpla lɛ, wɔbaahe be ni wɔtao nibii amli ni wɔkwɛ akɛ mɛɛ yiŋ kɛ́ wɔkpɛ lɛ ebaaye ebua wɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao nitsumɔ lɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ wɔmɔ klɛŋklɛŋ nɔ ni wɔbaaná lɛ mli. Shi kɛ́ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ, wɔbaasusu bɔ ni nitsumɔ lɛ baasa wɔweku lɛ kɛ jamɔ ni wɔjáa Yehowa lɛ he ehã lɛ he. Kɛ́ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ, wɔkpɛŋ yiŋ ni sɛɛ mli lɛ, ebaahã wɔshwa wɔhe. w23.08 22 kk. 8-9
Shɔ, August 27
Minaa mla kroko yɛ migbɔmɔtso lɛ mli ni wuɔ eshiɔ mijwɛŋmɔ mla lɛ, ni eŋɔɔ mi nom ehãa esha mla ni yɔɔ migbɔmɔtso lɛ mli lɛ.—Rom. 7:23.
Ekolɛ ohaoɔ waa akɛ yɛ ohiɛ ni omiaa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, onuɔ he lolo akɛ ofee nibii komɛi ni Yehowa sumɔɔɔ. Shi kɛ́ ojwɛŋ shi ni owo Yehowa akɛ obaafee esuɔmɔnaa nii lɛ he lɛ, no baaye abua bo ni owu oshi henumɔi nɛɛ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Kɛ́ ojɔɔ ohe nɔ ohã Yehowa lɛ, belɛ okwa ohe ji no. Nɔ ni enɛ tsɔɔ ji, kɛ́ oonu he akɛ ofee nɔ ko, ni ona akɛ esaŋ Yehowa hiɛ lɛ, ofeŋ, ni kɛ́ okɛ oti ko ema ohiɛ ni ona akɛ esaŋ Yehowa hiɛ lɛ, otiuŋ nakai oti lɛ sɛɛ. (Mat. 16:24) No hewɔ lɛ, kɛ́ okɛ kaa ko loo naagba ko kpe lɛ, jeee kpaako oyaajwɛŋ nɔ ni esa akɛ ofee he, ejaakɛ ole nɔ ni esa akɛ ofee momo; no ji, ni oye Yehowa anɔkwa. No hewɔ lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, obaabɔ mɔdɛŋ ni ofee nɔ ni sa Yehowa hiɛ. Obaafee onii tamɔ Hiob. Be ni ekɛ shihilɛi ni mli wawai kpe po lɛ, ewie akɛ: “Miŋmɛŋ minɔkwayeli lɛ he.”—Hiob 27:5. w24.03 9 kk. 6-7
Soo, August 28
Yehowa yɛ mɛi fɛɛ ni boɔ amɛtsɛɔ lɛ lɛ amasɛi, mɛi fɛɛ ni tsɛɔ lɛ kɛ tsui krɔŋŋ lɛ.—Lala 145:18.
Yehowa, ‘suɔmɔ Nyɔŋmɔ’ lɛ, kɛ wɔ yɛ. (2 Kor. 13:11) Esusuɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ he. Wɔle akɛ, ‘esuɔmɔ ni tsakeee lɛ ebɔle wɔ.’ (Lala 32:10) Kɛ́ wɔtee nɔ wɔjwɛŋ nibii ni efee kɛtsɔɔ akɛ esumɔɔ wɔ lɛ anɔ lɛ, no baahã wɔna lɛ akɛ mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ, ni wɔbaasumɔ lɛ waa. Wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔhã lɛ be fɛɛ be ni wɔgba lɛ nibii ni gbaa wɔnaa lɛ koni eye ebua wɔ, ejaakɛ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ enuɔ wɔ shishi, ni eesumɔ ni eye ebua wɔ. (Lala 145:19) Bɔ ni kɛ́ fɛ̃i miiye ni ashɛre la lɛ wɔsumɔɔ ni wɔbɛŋkɛ la lɛ, nakai nɔŋŋ Yehowa suɔmɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔsumɔɔ ni wɔbɛŋkɛ lɛ. Yehowa sumɔɔ wɔ waa, ni emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ wɔhe hu. No hewɔ lɛ, hã omii ashɛ ohe, ni ofee nibii ni baahã ena akɛ bo hu osumɔɔ lɛ!—Lala 116:1. w24.01 31 kk. 19-20
Sohaa, August 29
Mihã amɛle ogbɛ́i lɛ.—Yoh. 17:26.
Jeee Nyɔŋmɔ gbɛ́i Yehowa lɛ pɛ Yesu tsɔɔ mɛi. No mli lɛ, Yudafoi ni Yesu tsɔɔ amɛ nii lɛ le Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ momo. Shi Yesu ji mɔ ni tsɔɔ amɛ mɔ tuuntu ni Yehowa ji. (Yoh. 1:17, 18) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Hebri Ŋmalɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ, Yehowa lɛ, mɔbɔnalɔ kɛ musuŋtsɔlɔ ji lɛ. (2 Mo. 34:5-7) Yesu fee enɛ faŋŋ be ni egba nɔkwɛmɔnɔ ko ni kɔɔ bi ni laaje lɛ kɛ etsɛ lɛ he lɛ. Kɛ́ wɔkane nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ ni wɔna bɔ ni tsɛ lɛ hiŋmɛi gba ebinuu ni etsake etsui lɛ nɔ ‘be ni enyiɛ shɔŋŋ kɛmiiba,’ bɔ ni esha foi koni ekɛ lɛ ayakpe, bɔ ni efua lɛ atuu, kɛ bɔ ni ejɛ esuɔmɔ mli ekɛ ehe eshai lɛ ke lɛ lɛ, no hãa wɔnaa akɛ, Yehowa naa mɔbɔ ni emusuŋ tsɔɔ lɛ. (Luka 15:11-32) Yesu hã ana bɔ ni e-Tsɛ lɛ yɔɔ diɛŋtsɛ. w24.02 10 kk. 8-9
Hɔɔ, August 30
Wɔkɛ miishɛjemɔ ni wɔnáa kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ dɛŋ lɛ ashɛje mɛi krokomɛi . . . amii.—2 Kor. 1:4.
Yehowa shɛjeɔ mɛi ni ehao lɛ amii ni ehãa amɛtsui nyɔɔ amɛmli. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Yehowa ni wɔ hu wɔmusuŋ atsɔ wɔ yɛ mɛi ahe ni wɔshɛje amɛmii? Gbɛ kome ji, ni wɔbaaná sui ni baahã wɔmusuŋ atsɔ wɔ yɛ mɛi ahe ni wɔshɛje amɛmii. Mɛni ji sui nɛɛ ekomɛi? Mɛni baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔsumɔ wɔnyɛmimɛi lɛ ni ‘wɔya nɔ wɔshɛje amɛmii’ daa gbi? (1 Tes. 4:18) Nɔ ni baaye abua wɔ ji, ni wɔbaanu he wɔhã amɛ, wɔkɛ amɛ abɔ kpaakpa tamɔ wɔwekumɛi diɛŋtsɛ ji amɛ, ni wɔmli ahi ahã amɛ. (Kol. 3:12; 1 Pet. 3:8) Mɛɛ gbɛ nɔ sui nɛɛ baaye abua wɔ? Kɛ́ wɔmusuŋ tsɔɔ wɔ yɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ahe ni amɛsane kã wɔtsui nɔ lɛ, no lɛ, kɛ́ wɔna ni amɛhao lɛ, wɔbaanu he waa akɛ wɔshɛje amɛmii. Tamɔ bɔ ni Yesu wie lɛ, “nɔ ni eyi tsui lɛ obɔ kɛteke nɔ lɛ, no naabu lɛ wieɔ. Gbɔmɔ kpakpa jieɔ nibii kpakpai kɛjɛɔ ejwetrii kpakpai ni ebua naa lɛ amli ehãa.” (Mat. 12:34, 35) Kɛ́ wɔshɛje wɔnyɛmimɛi lɛ amii lɛ, eji gbɛ kome ni he hiaa waa ni wɔtsɔɔ nɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ amɛ. w23.11 10 kk. 10-11
Hɔgbaa, August 31
Mɛi ni yɔɔ sɛɛyoomɔ lɛ baanu shishi.—Dan. 12:10.
Ja wɔhã Yehowa eye ebua wɔ dani wɔbaanyɛ wɔnu Biblia mli gbalɛi ashishi. Naa nɔkwɛmɔnɔ ko ni baahã wɔnu enɛ shishi. Kɛ́ ooya he ko ni oleee jɛmɛ, shi onaanyo ko ni le jɛmɛ waa lɛ fata ohe ni ele he ni nyɛshɛ kɛ he ni gbɛ lɛ eko fɛɛ eko ni nyɛbaatsɔ nɔ lɛ kɛ nyɛ baayaje lɛ, te obaanu he ohã tɛŋŋ? Ebaaŋɔɔ onaa waa akɛ onaanyo lɛ fata ohe. Yehowa tamɔ nakai naanyo lɛ, ele he ni wɔshɛ yɛ je lɛ mli kɛ nɔ ni kã wɔhiɛ ni baaba hu. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔnu Biblia mli gbalɛi ashishi lɛ, esa akɛ wɔba wɔhe shi ni wɔbi lɛ ni eye ebua wɔ. (Dan. 2:28; 2 Pet. 1:19, 20) Fɔlɔi sumɔɔ ni amɛbii aná shihilɛ kpakpa wɔsɛɛ, ni nakai nɔŋŋ Yehowa hu sumɔɔ ni wɔná shihilɛ kpakpa wɔsɛɛ. (Yer. 29:11) Shi nɔ ko yɛ ni Yehowa baanyɛ afee ni fɔlɔi nyɛŋ afee. No ji, enyɛɔ etsɔɔ nɔ ni baaba wɔsɛɛ lɛ fitsofitso, ni ebaa mli hu. Yehowa hã aŋmala gbalɛi srɔtoi yɛ e-Wiemɔ lɛ mli koni wɔle nibii ni he hiaa waa ni baaba wɔsɛɛ lɛ dani amɛba.—Yes. 46:10. w23.08 8 kk. 3-4