Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w95 10/15 bf. 9-13
  • Mɛni Hewɔ Esa akɛ Oshe Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ Gbeyei Bianɛ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛni Hewɔ Esa akɛ Oshe Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ Gbeyei Bianɛ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Hewalɛ Kpojiemɔ ni Haa Mɔ He Jɔ̃ɔ Lɛ
  • Wɔ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ lɛ Kpojiemɔ
  • Nɔ ni Jɛɔ Nyɔŋmɔ ni Asheɔ lɛ Gbeyei Bianɛ Mli Baa
  • She Yehowa Gbeyei Ni Owo Egbɛi Krɔŋkrɔŋ Lɛ Hiɛ Nyam
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Tsɔsemɔ Otsui ni Eshe Yehowa Gbeyei
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ—Ani Ehe Baanyɛ Aba Sɛɛnamɔ Aba Bo?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
  • Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Wɔshe Nyɔŋmɔ Gbeyei?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
w95 10/15 bf. 9-13

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Oshe Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ Gbeyei Bianɛ?

“She anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei ni oye ekitai anɔ. Shi enɛ ji gbɔmɔ gbɛnaa nii fɛɛ.”—JAJELƆ 12:13, NW.

1, 2. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa sa lɛ?

NYƆŊMƆ gbeyeishemɔ kpakpa ni woo yɔɔ mli hi kɛha gbɔmɔ. Hɛɛ, eyɛ mli akɛ adesa gbeyeishemɔi pii gbaa mɔ naa yɛ henumɔŋ, ni ehiii haaa wɔhilɛ-kɛhamɔ moŋ, shi ehi kɛha wɔ akɛ wɔɔshe Yehowa Nyɔŋmɔ gbeyei.—Lala 112:1; Jajelɔ 8:12.

2 Bɔlɔ lɛ le enɛ. Yɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha ebɔɔ nii hewɔ lɛ, efa amɛ fɛɛ akɛ amɛshe lɛ gbeyei ni amɛja lɛ. Wɔkaneɔ akɛ: “Ni mina bɔfo kroko miifiliki yɛ ŋwɛi teŋ, ni ehiɛ naanɔ sanekpakpa ni eyaajaje etsɔɔ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ, kɛ akutso fɛɛ akutso, kɛ majianɔ wiemɔi fɛɛ, kɛ maŋ fɛɛ maŋ, ni ekɛ gbee wulu kɛɛ: ‘Nyɛshea Nyɔŋmɔ gbeyei ni nyɛkɛ anunyam ahaa lɛ, ejaakɛ ekojomɔ ŋmɛlɛtswaa lɛ eshɛ; ni nyɛjaa mɔ ni fee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ kɛ ŋshɔ kɛ nu bui ni baa lɛ.’ ”—Kpojiemɔ 14:6, 7.

3. Mɛni Bɔlɔ lɛ fee kɛha wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ?

3 Eyɛ faŋŋ akɛ esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ nibii fɛɛ a-Bɔlɔ, wala Jɛɛhe lɛ nɔ, ejaakɛ enii ji wɔ kɛ shibɔlemɔ ŋulami nɛɛ. (Lala 24:1) Yɛ esuɔmɔ kpele lɛ kpojiemɔ mli lɛ, Yehowa kɛ wala ha eshikpɔŋ nɔ bɔɔ nii lɛ, ni ekɛ shihilɛ he ko ni yɔɔ naakpɛɛ ha amɛ koni amɛhi jɛmɛ—paradeiso ni yɔɔ fɛo. Ni kɛlɛ, akɛ nikeenii ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ haaa ni abiii nɔ ko yɛ he. Nɔ ni etsɔɔ ji akɛ, akɛwo amɛdɛŋ ni amɛkwɛ nɔ. Wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ baakwɛ amɛ shia lɛ nɔ ni amɛlɛɛ mli kɛyashi be mli ni amɛaafɔ ni amɛshwiei aaayi shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ ni amɛye nɔ. Shikpɔŋ lɛ nɔ kooloi, loofɔji, looi—bɔɔ nii krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ wala ni kɛ amɛ kɛ amɛshwiei baahi shikpɔŋ nɔ lɛ ahe hegbɛ kɛ gbɛnaa nii ka amɛnɔ. Yɛ nɔ̃ wulu ni akɛwo amɛdɛŋ ni amɛkwɛ nɔ nɛɛ hewɔ lɛ, gbɔmɔ baabu he akɔntaa eha.

4. Mɛni gbɔmɔ efee Nyɔŋmɔ nibɔɔ lɛ?

4 Yɛ nakai shishijee fɛfɛo lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, kwɛmɔ nɔ ni gbɔmɔ efee ni ekɛwo eshikpɔŋ nɔ shia fɛfɛo lɛ mli muji! Yɛ bulɛ ni adesai bɛ kɛha Nyɔŋmɔ ni ji nɔtsɛ kɛha nii ni jara wa waa nɛɛ hewɔ lɛ, amɛwo shikpɔŋ lɛ nɔ muji. He ni mujiwoo nɛɛ eshɛ lɛ miiwo kooloi, loofɔji, kɛ looi sɔrɔtoi pii ashishi bulemɔ he gbeyei. Wɔ Nyɔŋmɔ ni ja ni yɔɔ suɔmɔ lɛ eŋmɛŋ enɛ gbɛ nɛkɛ kɛyaŋ naanɔ. Shikpɔŋ lɛ fitemɔ miibi ni abu he akɔntaa, ni eji nɔ ko ni mɛi pii baanyɛ adamɔ nɔ ashe gbeyei. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛha mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔɔ Nyɔŋmɔ nɔ yɛ bulɛ mli lɛ, eji miishɛjemɔ sane akɛ amɛaale nɔ ni baaba. Yehowa baabi ni abu he akɔntaa, ni abaasaa shikpɔŋ lɛ ekoŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, enɛ ji miishɛɛ sane kɛha mɛi fɛɛ ni tsui ja yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ.

5, 6. Mɛni Yehowa baafee yɛ nɔ ni gbɔmɔ efee E-bɔɔ nii lɛ he?

5 Mɛni nɔ Nyɔŋmɔ baatsɔ atsu ekojomɔi ahe nii? Kɛtsɔ Yesu Kristo, ni amrɔ nɛɛ awo lɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ nɔ. Yehowa baatsɔ nakai ŋwɛi Bi lɛ nɔ ekɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ atuatsemɔ gbɛjianɔtoo ni he tseee lɛ aba naagbee. (2 Tesalonikabii 1:6-9; Kpojiemɔ 19:11) Nɛkɛ gbɛ nɔ ebaatsɔ ni ekɛ heyeli abaha mɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ, ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ebaahere ní ebaa wɔ shia ni ji shikpɔŋ lɛ yi.

6 Enɛ baaba yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Biblia lɛ gbaa amanehulu kpeteŋkpele ko ni miiba ni baashɛ enaagbee kwraa yɛ Harmagedon ta lɛ mli lɛ he sane. (Kpojiemɔ 7:14; 16:16) Enɛ baafee Nyɔŋmɔ kojomɔ ni ekɛshiɔ nibii agbɛjianɔtoo ni awo mli muji nɛɛ kɛ mɛi ni woɔ mli muji lɛ. Ani adesai komɛi baahi wala mli? Hɛɛ! Amɛbaafee mɛi ni jeee Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni tamɔ ŋmiŋmi ni ejaaa lɛ amɛyɔɔ, shi moŋ amɛkɛ bulɛ kɛ woo sheɔ lɛ gbeyei lɛ. Abaahere amɛyiwala.—Abɛi 2:21, 22.

Hewalɛ Kpojiemɔ ni Haa Mɔ He Jɔ̃ɔ Lɛ

7. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ tsu saji ahe nii eha Israelbii lɛ yɛ Mose gbii lɛ amli lɛ?

7 Akɛ hewalɛ nii ko ni Yehowa Nyɔŋmɔ tsu yɛ ejalɔi ahe aaafee afii 1,500 dani wɔ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Be nɛɛ shɛ lɛ fee naakpɛɛ nifeemɔ nɛɛ he mfoniri. Mizraim tawuu hewalɛ kpeteŋkpele lɛ eŋɔ Israelbii ni bahi jɛmɛ ni tsuɔ maŋ lɛ nitsumɔ titri lɛ akɛ enyɔji, ni eebɔ mɔdɛŋ po ni ebule amɛshishi, beni enɔyelɔ, Farao, fã ni agbe Israelbii abihii fɛɛ ni aaafɔ amɛ ehee lɛ. Kunim ni Nyɔŋmɔ ye yɛ Mizraim nɔ ji ni eha Israelbii lɛ aye amɛhe kɛjɛ nakai maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoo ni nyɛɛɔ mɔ nɔ lɛ shishi, hɛɛ, heyeli kɛmiijɛ maŋ ni nyɔŋmɔi pii ajamɔ ewo amɛhe muji lɛ mli.

8, 9. Te Mose kɛ Israelbii lɛ here nɔ ni Nyɔŋmɔ tsu yɛ amɛhe lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ?

8 Mose Wolo ni Ji Enyɔ, yitso 15 ŋma nɔ ni Israel fee yɛ heyeli kɛmiijɛ Mizraim lɛ he. Sane nɛɛ mlipɛimɔ baaye abua wɔ ni wɔle bɔ ni abaanyɛ ajie Kristofoi kɛjɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ gbɛjianɔtoo ni he ebule yɛ mumɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ fɛɛ lɛ mli. Nyɛhaa wɔsusua 2 Mose 15 he, ni wɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛya ekukuji komɛi ni ahala lɛ anɔ, koni wɔkase nɔ̃ hewɔ ni esa akɛ wɔhala akɛ wɔɔshe Yehowa, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei. Wɔkɛ kukuji 1 kɛ 2 miije shishi:

9 “Kɛkɛ ni Mose kɛ Israelbii lɛ la nɛkɛ lala nɛɛ amɛha Yehowa, ni amɛkɛɛ: ‘Mala maha Yehowa, ejaakɛ ewo ehiɛ nyam; okpɔŋɔ kɛ enɔtalɔ lɛ, etsirɛ amɛ eshwie ŋshɔŋ. Mihewalɛ kɛ lala ji Yehowa, ni etsɔ miyiwalaheremɔ.’ ”

10. Mɛni ha Nyɔŋmɔ kpata Mizraim tabilɔi lɛ ahiɛ?

10 Gbɔmɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ le bɔ ni Yehowa kpɔ̃ Israel kɛjɛ Mizraim he sane lɛ. Ekɛ haomɔi ba nakai jeŋ hewalɛ ni he wa lɛ nɔ kɛyashi be mli ni yɛ naagbee lɛ, Farao ŋmɛ Israelbii lɛ gbɛ ni amɛya. Shi kɛkɛ ni Farao asraafoi lɛ tiu gbɔmɛi ni bɛ hefamɔ ko nɛɛ, ni ebafee tamɔ nɔ ni asa amɛnaa yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa. Eyɛ mli akɛ etamɔ nɔ ni Israelbii lɛ baalaaje heyeli hee ni amɛna nɛɛ moŋ, shi Yehowa yɛ nɔ kroko yɛ ejwɛŋmɔ mli. Etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ egba gbɛ kɛtsɔ ŋshɔ lɛ mli ni ekɛ ewebii lɛ ba he ni yɔɔ shweshweeshwe. Beni Mizraimbii lɛ nyiɛ amɛsɛɛ lɛ, eŋa Ŋshɔ Tsuru lɛ naa ewo amɛ, ni eshiu Farao kɛ etabilɔi lɛ.—2 Mose 14:1-31.

11. Mɛni jɛ nii ni Nyɔŋmɔ fee eshi Mizraim lɛ mli ba?

11 Mizraim tabilɔi lɛ ni Yehowa kpata amɛhiɛ lɛ wó enɔ yɛ ejálɔi lɛ ahiɛ ni eha ale egbɛi lɛ kɛtee shɔŋŋ. (Yoshua 2:9, 10; 4:23, 24) Hɛɛ, awo egbɛi lɛ nɔ kɛteke Mizraim apasa nyɔŋmɔi ni bɛ hewalɛ ko, ni nyɛɛɛ ajie amɛ jalɔi lɛ anɔ̃. Amɛhe ni amɛkɛfɔ̃ amɛ nyɔŋmɔi kɛ gbɔmɔ ni gboɔ kɛ asraafoi ahewalɛ nɔ lɛ ha amɛhiɛnɔkamɔ fee yaka. (Lala 146:3) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ no tsirɛ Israelbii lɛ ni amɛla yijiemɔ lalai ni tsɔɔ gbeyeishemɔ kpakpa ni amɛyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ, ni kɛ hewalɛ jieɔ ewebii lɛ!

12, 13. Mɛni esa akɛ wɔkase kɛjɛ kunim ni Nyɔŋmɔ ye yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa lɛ mli?

12 Nakai nɔŋŋ hu esa akɛ wɔyoo akɛ, wɔbe nɛɛ mli apasa nyɔŋmɔi komɛi bɛ, ni jeŋ nɔyeli ni he wa ko hu bɛ ni yɔɔ nuklea tawuu nii po, ni baanyɛ adamɔ Yehowa hiɛ. Ebaanyɛ, ni ebaakpɔ̃ ewebii lɛ. Ejaakɛ “efeɔ nɔ ni esumɔɔ yɛ ŋwɛi ta lɛ kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ ateŋ, ni mɔ ko bɛ ni aaatswa enine afɔ, loo ni eeekɛɛ lɛ akɛ: ‘Mɛni ofeɔ nɛɛ?’ ” (Daniel 4:35) Kɛ wɔnu nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ashishi jogbaŋŋ lɛ, etsirɛɔ wɔ koni wɔ hu wɔla yijiemɔ lalai yɛ miishɛɛ mli.

13 Kunimyeli lala yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa lɛ tee nɔ akɛ: “Yehowa lɛ, tawulɔ ni; Yehowa ji egbɛi.” No hewɔ lɛ, Tabilɔ ni anyɛɛɛ enɔ kunim aye nɛɛ jeee gbɔmɔ susumɔ mli nuu ko ni aleee lɛ. Eyɛ gbɛi! Lɛ ji ‘Mɔ ni haa ebaa,’ Bɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ, Mɔ ni ‘[o]kome too ogbɛi ji Yehowa lɛ, bo ji mɔ ni Kwɔ Fe Fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ.’ (2 Mose 3:14; 15:3-5; Lala 83:19) Ani okpɛlɛɛɛ nɔ akɛ kulɛ ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli kɛha nakai blema Mizraimbii lɛ akɛ amɛaana gbeyeishemɔ henumɔ ko ni sa ni bulɛ yɔɔ mli amɛha Ofe lɛ, fe ni amɛaate shi amɛwo lɛ?

14. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ afee sɛɛnamɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa he lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa?

14 Akɛ shikpɔŋ lɛ Shɔ̃lɔ lɛ, ŋshɔ Feelɔ lɛ yɛ nui lɛ fɛɛ nɔ hewalɛ kwraa. (2 Mose 15:8) Akɛni ekɛ kɔɔyɔɔ nɔ hewalɛ ni eyɔɔ lɛ tsu nii hewɔ lɛ, efee nii ni tamɔ nɔ ni anyɛŋ afee. Egba nui ni mli kwɔ lɛ mli enyɔ yɛ he ko, ni eha amɛtee sɛɛsɛɛ yɛ hei enyɔ, koni efee nui ni yɔɔ biɛ kɛ biɛ, koni ewebii lɛ atsɔ mli kɛya. Feemɔ nɔ ni tee nɔ lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli: ŋshɔ mli nui tɔn akpekpei abɔ ni damɔ biɛ kɛ biɛ, tamɔ gbogboi, ni fee hebuu kɛ foijee he kɛha Israelbii lɛ. Hɛɛ, mɛi ni jie Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa kpo lɛ na ehebuu. Kɛkɛ ni Yehowa ŋmɛɛ nui lɛ ahe, ni eku kɛba sɛɛ tamɔ nu afua kpeteŋkpele, ni eha Farao asraafoi lɛ kɛ amɛ nibii fɛɛ nɔ. Mɛɛ ŋwɛi hewalɛ ajieɔ lɛ kpo yɛ nyɔŋmɔi ni sɛɛnamɔ bɛ amɛhe lɛ kɛ adesã tawuu mli hewalɛ nɔ nɛkɛ! Eji anɔkwale akɛ, Yehowa ji mɔ ni esa akɛ ashe lɛ gbeyei, ani jeee nakai?—2 Mose 14:21, 22, 28; 15:8.

Wɔ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ lɛ Kpojiemɔ

15. Te esa akɛ wɔhere Nyɔŋmɔ yiwalaheremɔ nifeemɔi wuji lɛ anɔ wɔha tɛŋŋ?

15 Eji wɔkɛ Mose damɔ shi shweshweeshwe kulɛ, ebaatsirɛ wɔ kɛ̃ koni wɔla akɛ: “Namɔ tamɔo, Yehowa, yɛ nyɔŋmɔi lɛ ateŋ? Namɔ tamɔo, ni ohiɛ yɔɔ nyam yɛ krɔŋkrɔŋ-feemɔ mli, ni ohe yɔɔ gbeyei, ni ajieɔ oyi, ni ofeɔ naakpɛɛ nii hu?” (2 Mose 15:11) Kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa nɛɛ, aha nakai henumɔi lɛ ejije yɛ afii ohai abɔ lɛ amli fɛɛ. Bɔfo Yohane tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi akuu ko ni afɔ amɛ mu lɛ ji yɛ Biblia mli naagbee wolo lɛ mli akɛ: ‘Ni amɛla Nyɔŋmɔ tsulɔ Mose lala lɛ kɛ Toobi lɛ lala lɛ.’ Mɛni ji nɛkɛ lala wulu nɛɛ? “Onitsumɔi lɛ dara ni amɛyɛ naakpɛɛ, Nuntsɔ [Yehowa] Nyɔŋmɔ Ofe; ogbɛi lɛ ja ni anɔkwa ji amɛ, bo jeŋmaji lɛ a-Maŋtsɛ. Namɔ po sheŋo gbeyei, Nuntsɔ [Yehowa], ni ewoŋ ogbɛi lɛ hiɛ nyam? Ejaakɛ bo, okome too ji mɔ krɔŋkrɔŋ.’—Kpojiemɔ 15:2-4.

16, 17. Mɛni ni yɔɔ naakpɛɛ wɔnaa ni miiya nɔ ŋmɛnɛ?

16 No hewɔ lɛ ŋmɛnɛ hu, jálɔi ni akpɔ̃ amɛ, ni jeee akɛ amɛhiɛ sɔɔ Yehowa ninenaa nibɔɔ nitsumɔi lɛ kɛkɛ, shi amɛhiɛ sɔɔ emlai lɛ hu yɛ. Aha gbɔmɛi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli lɛ eye amɛhe yɛ mumɔŋ, amɛtsi amɛhe kɛjɛ jeŋ ni mli ewo duŋ nɛɛ mli, ejaakɛ amɛyɔseɔ ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ jalɛ akpɔi lɛ tsuɔ nii. Gbɔmɛi akpei ohai abɔ joɔ foi kɛjɛɔ jeŋ ni ekpɔtɔ nɛɛ mli daa afi, koni amɛkɛ Yehowa jalɔi agbɛjianɔtoo ni he tse, ni ja lɛ ayahi shi. Etsɛŋ, beni atsu Nyɔŋmɔ kojomɔi ni tamɔ la lɛ ahe nii ashi apasa jamɔ kɛ gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ fa ni eshwɛ lɛ agbe naa lɛ, amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ jalɛ jeŋ hee mli.

17 Yɛ Kpojiemɔ 14:6, 7 kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, amrɔ nɛɛ adesai miinu kojomɔ kɔkɔbɔɔ he shɛɛ saji ni Yehowa Odasefoi jajeɔ yɛ ŋwɛibɔfoi agbɛtsɔɔmɔ shishi lɛ he. Odasefoi aaafee akpekpei enumɔ jaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ kɛ ekojomɔ ŋmɛlɛtswaa lɛ yɛ shikpɔji fe 230 nɔ yɛ nyɛsɛɛ afi lɛ mli. Bɔni afee ni amɛtsɔse amɛ nanemɛi adesai kɛha yibaamɔ lɛ, Odasefoi lɛ tee amɛyasara gbɔmɛi yɛ amɛshiai amli shii abɔ, ni amɛkɛ amɛ fee Biblia mli nikasemɔi yaka. No hewɔ lɛ, daa afi lɛ, gbɔmɛi akpei ohai abɔ kaseɔ nii babaoo bɔ ni no aaaha amɛkɛ nilee ashe anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei, ni amɛjɔɔ amɛwala nɔ amɛha lɛ, ni abaptisi amɛ. Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ ebashe anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei!—Luka 1:49-51; Bɔfoi lɛ Asaji 9:31; okɛto Hebribii 11:7 he.

18. Mɛni feɔ ŋwɛibɔfoi ni fata wɔ shiɛmɔ lɛ he lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ?

18 Ani eji anɔkwale akɛ ŋwɛibɔfoi fata nɛkɛ shiɛmɔ nitsumɔ nɛɛ he? Ojogbaŋŋ, eyɛ faŋŋ akɛ ŋwɛibɔfoi agbɛtsɔɔmɔ kɛ Yehowa Odasefoi etee shia ni susuma ko ni ehao miishwe, ni eesɔle po kɛha mumɔŋ yelikɛbuamɔ lɛ mli! Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Yehowa Odasefoi enyɔ ko ni gbekɛ ko fata amɛhe miishiɛ sanekpakpa lɛ yɛ Carribean ŋshɔkpɔ ko nɔ. Beni shɛɔ shwane lɛ, onukpai enyɔ lɛ kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaakpa. Shi, gbekɛ lɛ miisumɔ waa ni eya shia ni tsa nɔ lɛ mli. Beni ena akɛ onukpai lɛ sumɔɔɔ ni amɛfeɔ enɛ yɛ nakai be lɛ mli lɛ, gbekɛ lɛ kome tee ni eyatswa shinaa lɛ. Obalayoo ko gbele shinaa lɛ. Beni onukpai lɛ na enɛ lɛ, amɛtee ni amɛkɛ lɛ yawie. Etsɛ amɛ kɛtee tsu lɛ mli, ni etsɔɔ mli akɛ beni atswa shinaa lɛ, no mli lɛ eesɔle eeha Nyɔŋmɔ koni etsu Odasefoi kɛba eŋɔɔ ni amɛbatsɔɔ lɛ Biblia lɛ. Ato gbɛjianɔ aha Biblia kasemɔ.

19. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔnine atsɔɔ akɛ sɛɛnamɔ ni jɛɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ mli baa?

19 Yɛ be mli ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ kojomɔ shɛɛ saji lɛ haa yɛ anɔkwayeli mli lɛ, wɔtsɔɔ ejalɛ akpɔi lɛ hu. Kɛ gbɔmɛi kɛ enɛɛmɛi tsu nii yɛ amɛ shihilɛ mli lɛ, gbɔmɔtsoŋ kɛ mumɔŋ jɔɔmɔi jɛɔ mli baa. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Biblia lɛ yɛ faŋŋ yɛ bɔ ni ebuɔ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara fɛɛ fɔ lɛ mli. (Romabii 1:26, 27, 32) Akuɔ hiɛ ashwieɔ tɛi ni Nyɔŋmɔ efolɔ eshwie shi lɛ anɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ ŋmɛnɛ. Mɛni ejɛ mli eba? Gbalashihilɛi miifite kɛkɛ. Jeŋba gbonyo miiya hiɛ. Bɔlɛnamɔ mli helai ni kumɔɔ mɔ, ni anaa yɛ he fɛɛ he yɛ afii ohai 20 nɛɛ mli lɛ miigbɛ kɛmiishwa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara titri ji nɔ ni gbɛɔ AIDS hela ni asheɔ lɛ gbeyei lɛ eshwãa. Shi, ani Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni bulɛ yɔɔ mli efeko hebuu nɔ̃ kɛhako anɔkwa jálɔi?—2 Korintobii 7:1; Filipibii 2:12; kwɛmɔ Bɔfoi lɛ Asaji 15:28, 29 hu.

Nɔ ni Jɛɔ Nyɔŋmɔ ni Asheɔ lɛ Gbeyei Bianɛ Mli Baa

20. Mɛni yeɔ odase akɛ mɛi krokomɛi le gbɛi kpakpa ni Yehowa Odasefoi ena lɛ?

20 Jɔɔmɔi fa babaoo kɛha mɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni amɛdiɔ ekpɔi asɛɛ lɛ. Susumɔ sane ko ni yaa nɔ efeɔ anɔkwale ni ji akɛ, Yehowa Odasefoi feɔ Kristofoi ni jeŋba nɔ kwɔ, ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ anaanyobɔɔ he mfoniri lɛ he okwɛ. Odasefoi babaoo ni tee majimaji ateŋ kpee ko yɛ South America lɛ yahi gbɔi atoohe ko ni kuu ko ni jeee Odasefoi ni maŋnukpa lɛ wie etsɔɔ amɛ yɛ jɛmɛ yɛ gbɛkɛ ko lɛ nɔŋŋ mli. Beni mɛi ni buɔ maŋnukpa lɛ he lɛ kɛ lɛ bote tsɔne ko ni kɛ mɛi kwɔɔ tsu kɛ-kpelekeɔ shi lɛ mli yɛ oyaiyeli mli lɛ, Odasefonyo ko ni leee mɛi ni yɔɔ shwiili nɛɛ mli lɛ hu bote mli, ni enɛ ha bulɔi lɛ anaa kpɛ amɛhe waa! Akɛni Odasefonyo lɛ yoo nɔ ni efee lɛ hewɔ lɛ, ekpa enɛ feemɔ he fai. Ekɛ kpee badge ni atsɛɔ ni haa ayɔseɔ lɛ akɛ Odasefonyo lɛ tsɔɔ amɛ ni ekɛɛ ejeee mɔ ni woɔ maŋnukpa lɛ he gbeyei kwraa. Bulɔi lɛ ateŋ mɔ kome ŋmɔ, ni ekɛɛ: “Eji gbɔmɛi fɛɛ tamɔ nyɛ Yehowa Odasefoi kulɛ, hebuu ni tamɔ nɛkɛ he ehiaŋ wɔ.”—Yesaia 2:2-4.

21. Mɛɛ nifeemɔ gbɛ̀i jwere gbɔmɛi ahiɛ ŋmɛnɛ?

21 Gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ ji mɛi ni Yehowa buaa amɛnaa ni esaa amɛ bianɛ koni ‘amɛje amanehulu kpeteŋkpele’ ni kɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ baa naagbee lɛ mli. (Kpojiemɔ 7:9, 10, 14) Yibaamɔ ni tamɔ nɛkɛ efeŋ heniianaa sane. Kɛ mɔ ko aaaje mli shweshweeshwe lɛ, esa akɛ mɔ lɛ ashe Yehowa gbeyei, ekpɛlɛ enɔ akɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ ni sa, ni ejɔɔ ehe nɔ eha lɛ. Shi anɔkwa sane lɛ ji akɛ, mɛi pii taoŋ gbeyeishemɔ ni baaha abaa amɛyi lɛ. (Lala 2:1-6) Taakɛ odaseyelii ni yɔɔ lɛ fɛɛ tsɔɔ lɛ, Nɔyelɔ, Yesu Kristo, ni Yehowa ehala lɛ lɛ eye Maŋtsɛ kɛjɛ 1914 jaramɔ afi lɛ mli. Enɛ tsɔɔ akɛ be ni eshwɛ lɛ miitã kɛ foi kɛmiiha aŋkroaŋkroi ni baasumɔ ni amɛná ni amɛjie Yehowa he gbeyeishemɔ kpakpa kpo lɛ. Ni kɛlɛ, wɔ Bɔlɔ lɛ miiŋmɛ aŋkroaŋkroi, mɛi ni gbɛhe nɔ kwɔlɔ lɛ po gbɛ ni amɛhere famɔ: “No hewɔ lɛ, nyɛ maŋtsɛmɛi, nyɛlea nii! Nyɛ shikpɔŋ nɔ kojolɔi, nyɛboa ŋaawoo toi! Nyɛsɔmɔa Yehowa kɛ gbeyeishemɔ, ni nyɛmli afilia nyɛ kɛ hekpokpomɔ! Nyɛshɔa bi lɛ naa, koni emli akafu ni nyɛhiɛ kpata yɛ gbɛ lɛ nɔ; ejaakɛ etsɛŋ ni emli aaawo la. Ajɔɔ mɛi fɛɛ ni yabaa lɛ abo lɛ!” nɔ.—Lala 2:7-12.

22. Mɛni yɔɔ wɔsɛɛ be kɛha mɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei bianɛ lɛ?

22 Eba akɛ wɔɔfata mɛi ni baajie wɔ Bɔlɔ lɛ yi akɛ Mɔ ni kpɔ wɔ lɛ ahe. Shi, enɛ biɔ ni wɔshe anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei bianɛ! (Okɛto Lala 2:11; Hebribii 12:28; 1 Petro 1:17 he.) Esa akɛ wɔya nɔ wɔkase ejalɛ akpɔi lɛ ni wɔbo toi. Mose kɛ Toobi lɛ lala lɛ ni aŋma afɔ shi yɛ Kpojiemɔ 15:3, 4 lɛ baashɛ he ni naa wa fe fɛɛ yɛ be mli ni Yehowa kpataa efɔŋ feemɔ fɛɛ hiɛ kɛjɛɔ shikpɔŋ nɔ, ni ejeɔ gbɔmɔ kɛ eshikpɔŋ nɔ shia ni esha ewo nɔ muji lɛ tsamɔ shishi lɛ. Kɛkɛ lɛ wɔkɛ wɔtsui fɛɛ baala akɛ: ‘Onitsumɔi lɛ dara ni amɛyɛ naakpɛɛ, Nuntsɔ [Yehowa] Nyɔŋmɔ Ofe; ogbɛ̀i lɛ ja ni anɔkwa ji amɛ, bo jeŋmaji lɛ a-Maŋtsɛ. Namɔ po sheŋo gbeyei, Nuntsɔ [Yehowa], ni ewoŋ ogbɛi lɛ hiɛ nyam?’

Ani Okaiɔ?

◻ Mɛni hewɔ gbeyeishemɔ kpakpa ni wɔkɛaaha Yehowa sa lɛ?

◻ Nii ni Nyɔŋmɔ tsu yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa lɛ jie mɛni kpo?

◻ Mɛɛ sɛɛnamɔi baa kɛjɛɔ bulɛ ni gbeyeishemɔ yɔɔ mli ni wɔkɛhaa Yehowa lɛ mli?

◻ Mɛɛ wɔsɛɛ be mɛɔ mɛi ni sheɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei bianɛ lɛ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje