Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w95 10/15 bf. 5-8
  • Gbeyeishemɔ—Egbɛ Eshwa Bianɛ shi Jeee Kɛmiiya Daa!

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Gbeyeishemɔ—Egbɛ Eshwa Bianɛ shi Jeee Kɛmiiya Daa!
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Tawuu he Gbeyeishemɔ ni Sa
  • Aafite Shikpɔŋ lɛ kɛ Wala ni Yɔɔ nɔ lɛ Babaoo
  • Ani Ebaafite Kɛya Hiɛ Aloo Ebaahi?
  • Ani Ekpe Sɛɛ Fe Bɔ Ni Osusuɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ—Ani Ehe Baanyɛ Aba Sɛɛnamɔ Aba Bo?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
  • She Yehowa Gbeyei Ni Owo Egbɛi Krɔŋkrɔŋ Lɛ Hiɛ Nyam
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • “Kɛɛmɔ Wɔ, Mɛɛ Be Mli Nibii Nɛɛ Baaba?”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
w95 10/15 bf. 5-8

Gbeyeishemɔ—Egbɛ Eshwa Bianɛ shi Jeee Kɛmiiya Daa!

NYƆŊMƆ Wiemɔ lɛ kaselɔi anaa ekpɛɛɛ amɛhe akɛ gbeyeishemɔ egbɛ eshwa he fɛɛ he. Taakɛ Yehowa Odasefoi ewie he yɛ faŋŋ yɛ amɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, odaseyeli ni fa yɛ akɛ adesa yinɔsane be ni akadi mli wɔyɔɔ lɛ. Ole akɛ nɔ ni ekadi enɛ ji gbeyeishemɔ ni egbɛ eshwa. Shi jeeŋmɔ beebe ni Yesu wie, loo ekɛ enine tsɔɔ wɔbe nɛɛ. No mli lɛ eeha bɔfoi lɛ asanebimɔi ni kɔɔ be mli ni eba lɛ kɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee, loo ‘je lɛ naagbee’ he lɛ ahetoo.—Mateo 24:3.

Naa nɔ ni Yesu gba fɔ shi lɛ fã:

“Maŋ aaate shi awo maŋ, ni maŋtsɛyeli hu aaate shi awo maŋtsɛyeli; ni shikpɔŋ hosomɔi ni naa wa aaaba hei sɔrɔtoi fɛɛ, kɛ hɔmɔ kɛ gbele helai, ni gbeyei nibii kɛ okadii wuji aaajɛ ŋwɛi aba.”—Luka 21:10, 11.

Ani okadi ewiemɔ ni kɔɔ “gbeyei nibii” ahe lɛ? Yɛ sɛɛ mli, yɛ nakai hetoo lɛ nɔŋŋ mli lɛ, Yesu wie nɔ ko ni sa kadimɔ ni kɔɔ gbeyeishemɔ ni kɛ hewalɛ baasa bo kɛ osuɔlɔi ahe tɛ̃ɛ lɛ he. Shi dani wɔɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛya no nɔ lɛ, nyɛhaa wɔtia odaseyeli kroko ni fata he ni tsɔɔ akɛ naagbee gbii lɛ amli wɔyɔɔ lɛ mli kuku.—2 Timoteo 3:1.

Tawuu he Gbeyeishemɔ ni Sa

Tawuui efite shikpɔŋ lɛ hei sɔrɔtoi babaoo. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Geo wolo tɛtrɛɛ lɛ tsɛ mũ nu bui ni awo mli la yɛ nyɛsɛɛ Boka Teŋgbɛ tawuu ko mli lɛ akɛ “nibii ni ebɔle wɔhe kɛkpe lɛ fitemɔ kpeteŋkpele fe fɛɛ ni gbɔmɔ nine kɛba.” Tai egbe loo eha gbɔmɛi akpekpei nyɔŋmai abɔ etsɔmɔ obubuafoi. Yɛ Jeŋ Ta I ni kɛ gbɔmɛi akpekpei abɔ ni ji asraafoi kɛ maŋ bii agbele ba lɛ sɛɛ lɛ, agbe akpekpei 55 yɛ Jeŋ Ta II mli. Kaimɔ akɛ, ákɛ okadi ni tsɔɔ akɛ je lɛ naagbee ebɛŋkɛ lɛ fã lɛ, Yesu kɛɛ akɛ, “maŋ baate shi awo maŋ, ni maŋtsɛyeli hu [aaate] shi awo maŋtsɛyeli.”

Wɔnyɛŋ wɔku wɔhiɛ wɔshwie seshi bulemɔ ni gbɔmɔ eka feemɔ lɛ hu nɔ—gbɔmɛi ni wieɔ wiemɔ kome lɛ fɛɛ ahiɛkpatamɔ lɛ. Armeniabii, Kambodiabii, Yudafoi, Rwandabii, Ukrainbii, kɛ mɛi krokomɛi ebafata adesai aláyisɔyeli ni haa ŋmiŋmi mɔɔ mɔ yɛ afii ohai 20 nɛɛ mli lɛ ahe. Gbɔmɔgbee nɛɛ miiya nɔ yɛ maji ni mɛi ni yɔɔ keketee yɛ jamɔ mli lɛ woɔ wiemɔ mli hetsɛ̃ he hewalɛ lɛ amli. Hɛɛ, tawuu kɛ adesa lá miifɔ shikpɔŋ lɛ lolo.

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ tawuu yeɔ awui yɛ be mli ni tawuu lɛ eba naagbee po. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kwɛmɔ bɔ ni akɛ okpɛlɛmii bibii hɔlɔɔ shikpɔŋ kɛkɛ ni asusuuu he. Taakɛ amaniɛbɔɔ ko ni Human Rights Watch, gbɛjianɔtoo ni pɛiɔ saji amli lɛ kɛha lɛ tsɔɔ lɛ, “okpɛlɛmii bibii ni akɛhɔlɔɔ shikpɔŋ nɛɛ aaafee akpekpei 100 ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ miiwo maŋ bii ahe gbeyei.” Nɛkɛ okpɛlɛmii bibii ni akɛhɔlɔ shikpɔŋ nɛɛ kã he eji oshara kɛha hii, yei, kɛ gbekɛbii ni leee he eko, beni tawuu ni akɛtsu nii yɛ mli lɛ eba naagbee jeeŋmɔ po. Awieɔ akɛ daa nyɔŋ nɔ lɛ, okpɛlɛmii bibii ni hɔlɔ shikpɔŋ nɛɛ gbeɔ loo epilaa gbɔmɛi akpei abɔ yɛ maji fe 60 nɔ. Mɛni hewɔ ajeee gbɛ ajieee nibii ni woɔ wala kɛ naji ahe gbeyei nɛɛ kɛyaaa lɛ? The New York Times lɛ wie akɛ: “Aadũ okpɛlɛmii bibii ni akɛhɔlɔɔ shikpɔŋ nɛɛ babaoo daa gbi fe bɔ ni atsɔɔ ehe nitsumɔ nɔ ajieɔ kɛjɛɔ shikpɔŋ, no hewɔ lɛ, mɛi ni eyeɔ amɛ awui loo egbeɔ amɛ lɛ ayifalɛ miiya hiɛ.”

Nakai 1993 adafitswaa wolo mli sane lɛ bɔ amaniɛ akɛ nɛkɛ okpɛlɛmii bibii nɛɛ ahɔ̃ɔmɔ etsɔ nitsumɔ ni “kɛ shika ni shɛɔ dɔlai akpekpei 200 woɔ mɛi adɛŋ daa afi.” Ekɔɔ “nitsumɔi kɛ nɔyeli mli najiaŋdamɔlɔi aaashɛ 100 ni yɔɔ maji 48” ni kɛ okpɛlɛmii bibii nɛɛ “sɔrɔtoi 340 miimaje kɛmiiya maji asɛɛ” lɛ ahe. Nɔ ni ehiii kwraa lɛ, afee okpɛlɛmii bibii nɛɛ ekomɛi tamɔ gbekɛbii ashwɛmɔ nii koni egbala gbekɛbii kɛya he! Jwɛŋmɔ he okwɛ, ni aje gbɛ ajie hiɛ aka gbekɛbii ni leee efɔŋ ko lɛ kɛha kpajee kɛ hiɛkpatamɔ! Wolo ko mli wiemɔ titri ni aŋmaa ni yitso ji, “Tsɔnei Akpekpei 100 ni Fɛlɛɔ Egbeɔ Gbɔmɛi” lɛ kɛɛ akɛ okpɛlɛmii bibii ni akɛhɔlɔɔ shikpɔŋ lɛ “egbe loo eha gbɔmɛi babaoo eje kpa fe kɔɔyɔɔ mli ebɔɔ, kɛ muawai ni akɛwuɔ ta, kɛ nuklea tawuu.”

Shi okpɛlɛmii ni akɛhɔlɔɔ shikpɔŋ nɛɛ jeee nɔ̃ pɛ ni gbeɔ mɔ ni ahɔ̃ɔ yɛ je lɛŋ jarayeli hei lɛ. Tawuu nii ahɔ̃ɔlɔi hiɛjoolɔi miiye jara ni shɛɔ dɔlai akpekpei toi akpei abɔ yɛ jeŋ fɛɛ. The Defense Monitor, ni Maŋ Hefamɔ Adafitswaa He lɛ ŋmaa lɛ bɔ amaniɛ akɛ: “Yɛ afii nyɔŋma ni eho lɛ mli fɛɛ lɛ, [maŋ ko ni ehe gbɛi waa] kɛ tawuu nii ni shɛɔ Dɔlai Akpekpei Akpei 135 maje kɛtee maŋsɛɛ.” Nɛkɛ maŋ ni he wa waa nɛɛ hu “fã ni ahɔ̃ɔ tawuu nii, kɛ tawuu he nibii babaoo ni shɛɔ Dɔlai Akpekpei Akpei 63, ni ekɛ tsɔsemɔ ha maji 142 mli bii.” No hewɔ lɛ aatɛo dumɔwui kɛmiiha wɔsɛɛ tawuu kɛ adesai apiŋmɔ. Taakɛ The Defense Monitor lɛ tsɔɔ lɛ, yɛ “1990 pɛ mli lɛ, tawuu ha akɛ tawuu nii wo gbɔmɛi akpekpei 5 dɛŋ, shika ni afite lɛ fe Dɔlai Akpekpei Akpei 50, ni egbe gbɔmɛi akpei ohai enyɔ kɛ nyɔŋmai enumɔ, amɛteŋ mɛi ni fa ji maŋ bii.” Obaanyɛ osusu tai sɔrɔtoi pii ni etee nɔ kɛjɛ nakai afi lɛ mli kɛbaa, ni kɛ gbeyeishemɔ kɛ gbele eba akpekpei abɔ nɔ lɛ ahe!

Aafite Shikpɔŋ lɛ kɛ Wala ni Yɔɔ nɔ lɛ Babaoo

Nilelɔ Barry Commoner bɔ kɔkɔ akɛ: “Miheɔ miyeɔ akɛ, kɛji akɛ akuuu shikpɔŋ lɛ ni ayaa nɔ awoɔ nɔ muji lɛ naa lɛ, yɛ naagbee lɛ ebaafite bɔ ni shibɔlemɔ ŋulami nɛɛ sa akɛ adesai awala shihilɛ he lɛ.” Etee nɔ ekɛɛ akɛ, naagba lɛ jeee nii ni aleee, shi hiɛjoomɔ ni hiɛ kã he. Ani osusuɔ akɛ wɔ suɔmɔ Nyɔŋmɔ ni ja lɛ baaŋmɛ gbɛ ni shihilɛ nɛɛ aya nɔ daa, ni ashi wɔ awo mujiwoo he gbeyeishemɔ ni yaa hiɛ lɛ mli? Shikpɔŋ lɛ fitemɔ miibi ni aha mɛi ni fiteɔ lɛ lɛ abu amɛhe akɔntaa, koni ajɛ ŋwɛi asaa shibɔlemɔ ŋulami lɛ. Enɛ ji hetoo ni Yesu kɛha ebɔfoi lɛ ni kɔɔ ‘je lɛ naagbee’ he lɛ fa.

Shi dani wɔɔsusu bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ nakai akɔntaabuu lɛ baaba lɛ he lɛ, nyɛhaa wɔpɛia nɔ ni gbɔmɔ etsu lɛ mli lolo. Nibii ni gbɔmɔ efite lɛ lɛ ni aaato naa fã-kɛ-fã lɛ po yɛ awerɛho: nugbɔnɛmɔ ni asid yɔɔ mli, kɛ kooi amli tsei wuji afolɔmɔ ni kpataa kooi fɛɛ hiɛ; nuklea lamlui kɛ nui ni atsiɔ ashwieɔ he fɛɛ he kɛkɛ, tsofa-futumɔ mli nibii ni ebɔɔ yɔɔ mli, kɛ sɛbo diɛŋtsɛ ni atsiɔ ashwieɔ kɛkɛ; atatu kpakpa ni baa shikpɔŋ lɛ yi lɛ gbɔjɔmɔ; kɛ tsofai ni haaa jwɛi akwɛ̃ kɛ nɔ ni akɛgbeɔ kooloi bibii ni kpeɔ baai ni akɛtsuɔ nii kɛkɛ.

Yɛ sɛɛnamɔ hewɔ lɛ, jarayeli nibii fiteɔ shikpɔŋ lɛ yɛ gbɛi krokomɛi anɔ. Atsiɔ guɔyeli nibii ni he ehiaaa dɔŋŋ lɛ tɔn abɔ awoɔ faai, ŋshɔi, kɔɔyɔŋ, kɛ sũ mli daa gbi. Jeŋ nilelɔi eha ŋwɛiniiaŋ lɛji ahe nibii etsɔ jwɛi ni miibɔle shi yɛ ŋwɛiniiaŋ, ni amɛbɛɛɛ enɛɛmɛi kɛyaaa hu. Shikpɔŋ lɛ miitsɔ he ni jwɛi ni bɔleɔ shi yɛ ŋwɛiniiaŋ ebɔle ehe fɛɛ kɛkpe. Eji jeee adebɔɔ naa gbɛjianɔtoo ni Nyɔŋmɔ fee koni shikpɔŋ lɛ nɔ nibii afee ehee ekoŋŋ kulɛ, wala nyɛŋ ahi shia ni ji wɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni kulɛ gbɔmɔ tsui esu kɛgbe lɛ diɛŋtsɛ ehe yɛ eshia mli jwɛi lɛ mli jeeŋmɔ.

Gbɔmɔ po woɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe muji. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ŋɔɔ tawa kɛ tsofai fɔji kɛ nitsumɔ nɛkɛ okwɛ. Atsɛɔ nibii ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ nɛɛ yɛ United States akɛ, “maŋ lɛ klɛŋklɛŋ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he naagba.” Maŋ lɛ fiteɔ dɔlai akpekpei akpei 238 daa afi yɛ enɛ he, ni afiteɔ emli dɔlai akpekpei akpei 34 “yakatswaa [kulɛ abaanyɛ akwa enɛ] yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he.” Mɛni osusuɔ akɛ tawa fiteɔ yɛ shika kɛ wala gbɛfaŋ yɛ he ni oyɔɔ lɛ?

Nɔ fɛɛ nɔ feemɔ ni aŋmɛɔ gbɛ kɛ shihilɛi ni eje eŋɛlɛ nɔ, ni mɛi pii maa nɔ mi akɛ eji hegbɛ ni amɛyɔɔ lɛ, kɛ bɔlɛnamɔ mli helai ni tsɛŋeɔ mɔ ni yɔɔ gbeyei ni gbeɔ mɔ, ni ehaa mɛi pii gboɔ yɛ be mli ni amɛdarako lɛ babaoo eba. Ayoo akɛ maŋ adafitswaa woji ni tswaa gbelei ahe adafi lɛ tsɔɔ bɔ ni mɛi pii gboiɔ yɛ amɛ afii 30 kɛ 40 mli. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ etsɛɛɛ ni subaŋi ni kɛ gbelei baa amɛnɔ nɛɛ ninaa amɛ. Nɛkɛ osharai ni faa babaoo yɛ bɔlɛnamɔ kɛ helai krokomɛi amli nɛɛ hu kɔɔ Yesu gbalɛ lɛ he pɛpɛɛpɛ, ejaakɛ ekɛɛ akɛ “tsɛŋemɔ helai . . . aaaba hei sɔrɔtoi fɛɛ.”

Shi, mujiwoo nɛɛ ateŋ nɔ ni ehiii fe fɛɛ ji adesa jwɛŋmɔ kɛ mumɔ, loo subaŋ lɛ. Kɛji akɛ osaa osusu mujiwoo sɔrɔtoi ni wɔsusu he kɛbashi bianɛ lɛ fɛɛ he lɛ, ani ejeee anɔkwale akɛ emli nɔ ni fa ji nɔ ni jɛ jwɛŋmɔi ni mli ewo muji? Kwɛmɔ nii ni jwɛŋmɔi ni efite kɛbaa yɛ gbɔmɔgbeei, kabonaatooi, ojotswaai, kɛ awuiyelii sɔrɔtoi ni mɔ ko kɛbaa mɔ kroko nɔ lɛ. Mɛi pii yɔseɔ hu akɛ, musũ akpekpei abɔ ni afiteɔ daa afi lɛ ji jwɛŋmɔ kɛ mumɔ ni mli ewo muji he okadi.

Wɔnaa babaoo yɛ gbekɛbii asubaŋ mli. Bulɛ ni abɛ kɛha fɔlɔi kɛ nɔyeli-hegbɛ kroko miifite weku, ni aatse mla kɛ gbɛjianɔtoo kpakpa hiɛ atua. Nɛkɛ gbeyeishemɔ kpakpa ni abɛ kɛha nɔyeli-hegbɛ nɛɛ kɔɔ gbekɛbii ni ediii mumɔŋ nibii asɛɛ lɛ ahe tɛ̃ɛ. No hewɔ lɛ, fɔ́yeli kpele kã mɛi ni tsɔɔ sutsakemɔ, Nyɔŋmɔ ni aheee lɛ ayeee, kɛ saji krokomɛi ni akaa yiŋ awieɔ ni fiteɔ hemɔkɛyeli lɛ anɔ. Mɛi ni yeɔ fɔ hu ji jamɔ mli tsɔɔlɔi babaoo, ni yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ koni akpɛlɛ amɛnɔ akɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ bii ni “amɛbe hoko” hewɔ lɛ, amɛtsɔ amɛsɛɛ amɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ. Amɛ kɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ je lɛŋ nilee lɛ tsɔɔ adesa jeŋ nileei ni teɔ shi woɔ ehe.

Nɔ ni ejɛ mli eba ŋmɛnɛ lɛ yɛ faŋŋ. Jeee Nyɔŋmɔ kɛ naanyo gbɔmɔ he suɔmɔ tsirɛɔ gbɔmɛi, shi hiɛjoomɔ kɛ hetsɛ̃. Yibii gbohii ni egbɛ eshwa lɛ ji jeŋba shara, basabasa-feemɔ kɛ hiɛnɔkamɔ ni bɛ. Nɔ ni yɔɔ mɔbɔ ji akɛ, enɛ shiɔ gbɔmɛi ni yeɔ anɔkwa lɛ yɛ gbeyeishemɔ mli, kɛfata gbeyei ni asheɔ akɛ gbɔmɔ baafite lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ shibɔlemɔ ŋulami lɛ he.

Ani Ebaafite Kɛya Hiɛ Aloo Ebaahi?

Mɛni yɔɔ wɔsɛɛ be ni ebɛŋkɛ lɛ mli yɛ gbeyeishemɔ he? Ani gbeyeishemɔ baaya nɔ afa, aloo abaaye nɔ kunim? Nyɛhaa wɔkadia nɔ ni Yesu kɛɛ ebɔfoi lɛ ekoŋŋ.

Ekɛ enine tsɔɔ nɔ ko ni baaba yɛ wɔsɛɛ be ni ebɛŋkɛ lɛ mli—amanehulu kpeteŋkpele. Ewiemɔi lɛ nɛ: “Shi no gbii lɛ anɔ amanehulu lɛ asɛɛ lɛ, etsɛŋ ni hulu aaawo duŋ, ni nyɔŋtsere kpɛŋ dɔŋŋ, ni ŋulamii aaatserɛ kɛaajɛ ŋwɛi atswia shi, ni ŋwɛi hewalɛi lɛ aaahoso. Kɛkɛ ni gbɔmɔ bi lɛ okadi lɛ aaapue yɛ ŋwɛi, ni no lɛ shikpɔŋ lɛ nɔ akutsei lɛ aaawo yara, ni amɛaana gbɔmɔ bi lɛ akɛ eeba yɛ ŋwɛi atatui lɛ anɔ kɛ hewalɛ kɛ anunyam babaoo.”—Mateo 24:29, 30.

No hewɔ lɛ, wɔbaakpa gbɛ akɛ etsɛŋ ni amanehulu kpeteŋkpele lɛ aaaje shishi. Biblia mli gbalɛi krokomɛi tsɔɔ akɛ, eklɛŋklɛŋ fa lɛ baafee oweletɔɔ ni akɛbaa apasa jamɔ nɔ yɛ jeŋ fɛɛ. Kɛkɛ lɛ nibii ni fãa mɔ tsui ni wɔtsɛ yisɛɛ bianɛ, ni ŋwɛi okadii komɛi fata he lɛ baaba. Te enɛ baasa gbɔmɛi akpekpei abɔ he aha tɛŋŋ?

Ojogbaŋŋ, susumɔ bɔ ni atsɔɔ Yesu hetoo nɛɛ eko ni tamɔ nakai nɔŋŋ mli aha, yɛ he ni wɔnaa gbalɛ mli saji ni atsɔɔ mli babaoo lɛ he okwɛ:

“Ni okadii aaaba hulu kɛ nyɔŋtsere kɛ ŋulamii amli, ni jeŋmaji afimɔ lɛ aaaba shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛaafee yeyeeye, yɛ ŋshɔ kɛ ŋshɔkei agbɛɛmɔ hewɔ; ni nɔ̃ aaanyɔnyɔɔ gbɔmɛi anɔ yɛ gbeyei kɛ nibii ni baa je lɛŋ lɛ agbɛkwɛmɔ hewɔ; ejaakɛ aaahoso ŋwɛi hewalɛi lɛ tete.”—Luka 21:25, 26.

Enɛ kã wɔhiɛ. She jeee adesai fɛɛ baashe gbeyei bɔ ni no aaaha nɔ̃ anyɔnyɔɔ amɛnɔ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu kɛɛ: “Shi beni nibii nɛɛ aaatsɔ naa shi lɛ, no lɛ nyɛkwɛa ŋwɛi ni nyɛholea nyɛ yitsei anɔ, ejaakɛ nyɛkpɔmɔ lɛ miibɛŋkɛ.”—Luka 21:28.

Ewie nakai wiemɔi ni woɔ mɔ hewalɛ lɛ etsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ. Ni gbeyeishemɔ aaaha nɔ̃ anyɔnyɔɔ amɛnɔ loo amɛkumɔ lɛ, amɛbaaná nɔ ni amɛaadamɔ nɔ amɛhole amɛyitsei anɔ ni gbeyeishemɔ bɛ mli, eyɛ mli akɛ amɛle akɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ naagbee ebɛŋkɛ. Mɛni hewɔ amɛsheee gbeyei?

Ejaakɛ Biblia lɛ kɛɔ faŋŋ akɛ mɛi komɛi baaje “amanehulu kpeteŋkpele” nɛɛ fɛɛ mli. (Kpojiemɔ 7:14) Sane ni kɛ shiwoo nɛɛ haa lɛ kɛɔ akɛ, kɛ wɔfata mɛi ni baaje mli shweshweeshwe lɛ ahe lɛ, wɔbaanyɛ wɔna Nyɔŋmɔ dɛŋ jɔɔmɔi ni nɔ ko bɛ ni kɛ lɛ yeɔ egbɔ mli ŋɔɔmɔ. Emu sane naa kɛ nɔmimaa akɛ, Yesu “aaalɛ amɛ, ni eeetsɔɔ amɛ gbɛ kɛaatee wala nu bui ahe. Ni Nyɔŋmɔ aaatsumɔ amɛhiɛaŋ yaafonui fɛɛ.”—Kpojiemɔ 7:16, 17.

Mɛi—ni wɔbaanyɛ wɔfata he—ni naa jɔɔmɔi ni tamɔ nɛkɛ mli ŋɔɔmɔ lɛ naŋ gbeyeishemɔ ni haoɔ gbɔmɛi ŋmɛnɛ lɛ eko. Ni kɛlɛ no etsɔɔɔ akɛ amɛsheŋ nɔ ko gbeyei kwraa, ejaakɛ Biblia lɛ tsɔɔ akɛ gbeyeishemɔ kpakpa ni hi yɛ. Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baawie nɔ ni enɛ ji kɛ bɔ ni esa akɛ esa wɔhe eha lɛ he.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]

Yehowa jálɔi kɛ miishɛɛ miimɛ jeŋ hee ni baa lɛ

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 7 lɛ Jɛ]

Mujiwoo: Photo: Godo-Foto; osramaŋ: U.S. Army photo; tsei ni miishã: Richard Bierregaard, Smithsonian Institution

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje