Gbeekpãmɔ yɛ “Nyɔŋmɔ Sɔlemɔtsu” kɛ Amagai Ateŋ yɛ Greece?
HULU lɛ tsoɔ tɛi ni kpɛlɛɔ lɛ anɔ waa yɛ hulutsoo gbi ni mli edɔ waa nɛɛ mli. Shi kɛlɛ, etamɔ nɔ ni dɔlɛ ni naa wa lɛ haaa Greece Ortodɔks jamɔ he gbɛfalɔi asafo babaoo ni etu amɛhe amɛha jamɔ ni amɛyaa sɔlemɔtsu ni yɔɔ gɔŋ lɛ yiteŋ lɛ amumɔ kɛ faishitswaa ni naa wa waa lɛ naa aba shi.
Onaa yoomo ko ni etɔ lɛ waa, ni fã gbɛ kɛjɛ maŋ lɛ he ko shɔŋŋ, ni miibɔ mɔdɛŋ waa koni enyiɛ, yɛ etɔlɛ lɛ fɛɛ sɛɛ. Yɛ hiɛgbɛ saŋŋ lɛ, obaana nuu ko ni hiɛ edɔ yɛ jɛmɛ ni latsaa miitsa lɛ waa diɛŋtsɛ, yɛ be mli ni ekɛ hiɛmiamɔ bɔɔ mɔdɛŋ koni etsɔ asafo ni gbɛ bɛ amɛteŋ kwraa lɛ ateŋ kɛya lɛ. Ni gbekɛ yoo fioo ko, ni eka shi faŋŋ akɛ eepiŋ, ni ehiɛ miitsɔɔ akɛ enijiaŋ eje wui lɛ, kɛ enakutsei anaa ni miije lá waa miiwamɔ. Mɛni ji oti ni ma amɛhiɛ? Koni amɛshɛ mra, koni amɛsɔle yɛ amaga lɛ hiɛ, koni kɛ eeehi lɛ, amɛkɛ amɛnine ata “mɔ krɔŋkrɔŋ” ni ayeɔ ehe gbijurɔ lɛ amaga lɛ he ni amɛshɔ enaa.
Atĩɔ nifeemɔi ni tamɔ enɛ lɛ mli afeɔ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he yɛ hei ni atu he aha woo ni akɛhaa “mɛi krɔŋkrɔŋi” lɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ, jamɔ he gbɛfalɔi nɛɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ, yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, amɛmiinyiɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ abɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ lɛ sɛɛ, ni kɛtsɔ enɛ nɔ lɛ, amɛmiijie hetuu-kɛhamɔ kɛ hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ lɛ kpo amɛmiitsɔɔ. Wolo ni ji Our Orthodox Christian Faith lɛ kɛɔ akɛ: “Wɔyeɔ [“mɛi krɔŋkrɔŋi” lɛ] kaimɔ he gbijurɔ, ni wɔkɛ anunyam kɛ woo haa amɛ gbɔmɔtsei krɔŋkrɔŋi lɛ . . . , ni wɔbiɔ ni amɛdamɔ wɔ najiaŋ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ amɛsɔle amɛha wɔ, koni amɛkpa fai amɛha wɔ, ní amɛye amɛbua wɔ yɛ nibii babaoo ni he hiaa yɛ wɔ shihilɛi amli lɛ mli. . . . Wɔtsɔɔ wɔhe kɛyaa Mɛi Krɔŋkrɔŋi ni tsuɔ naakpɛɛ nii lɛ aŋɔɔ kɛhaa hebuu . . . kɛha wɔmumɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ hiamɔ nii.” Agbɛnɛ hu, taakɛ Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ kpee mlai tsɔɔ lɛ, esa akɛ abi “mɛi krɔŋkrɔŋi” anii, akɛ gbɔmɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋdamɔlɔi, ni esa akɛ akɛ woo aha “mɛi krɔŋkrɔŋi” lɛ agbohii ahe nibii kɛ amɛhe amagai lɛ fɛɛ.
Nɔ ni esa akɛ ekɔ anɔkwa Kristofonyo he titri ji, ni eja Nyɔŋmɔ “yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli.” (Yohane 4:24) Yɛ yiŋtoo nɛɛ hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua gbɛ ni atsɔ nɔ akɛ woo ni akɛhaa “mɛi krɔŋkrɔŋi” lɛ ba akɛ Kristendom jamɔŋ nifeemɔi lɛ fã ko lɛ he anɔkwa saji komɛi ahe. Esa akɛ sane mlipɛimɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ afee nɔ ni nilee yɔɔ mli waa kɛha mɔ fɛɛ mɔ ni miisumɔ ni ebɛŋkɛ Nyɔŋmɔ yɛ gbɛ ni baasa E-hiɛ lɛ nɔ lɛ.
Bɔ ni Fee ni Akɛ “Mɛi Krɔŋkrɔŋi” Ba
Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ tsɛɔ nakai mra be mli Kristofoi fɛɛ ni akɛ Kristo lá lɛ etsuu amɛhe ni ato amɛhe gbɛjianɔ kɛha Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ akɛ mɛi ni baafee Kristo nanemɛi niyelɔi lɛ akɛ “mɛi ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ” loo “mɛi krɔŋkrɔŋi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 9:32; 2 Korintobii 1:1; 13:13)a Awieɔ hii kɛ yei, mɛi wuji kɛ mɛi ni baa shi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ fɛɛ he akɛ “mɛi ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ” yɛ be mli ni amɛyɔɔ biɛ, yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, amɛnɔ ni akpɛlɛɔ akɛ amɛji mɛi krɔŋkrɔŋi yɛ Ŋmalɛ naa lɛ jeee nɔ ko ni atsi ato kɛyashi be mli ni amɛgboi.
Shi kɛlɛ, yɛ afii ohai enyɔ Ŋ.B. sɛɛ lɛ, be mli ni Kristojamɔ ni ekwa mla lɛ yaa hiɛ lɛ, susumɔ ni ahiɛ ji ni abɔ mɔdɛŋ ni aha ale Kristojamɔ waa, jamɔ ko ni wɔŋjalɔi baana he miishɛɛ, ni amɛbaakpɛlɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ. Nɛkɛ wɔŋjalɔi nɛɛ jaa nyɔŋmɔi babaoo, ni no mli lɛ jamɔ hee lɛ ji nyɔŋmɔ kome pɛ jamɔ. No hewɔ lɛ, abaanyɛ aŋmɛɛ saji ahe ni akɛsaa kɛtsɔ “mɛi krɔŋkrɔŋi” ni baaye blema nyɔŋmɔi, nyɔŋmɔi bibii, kɛ adesã mli gbɔmɛi kakalɔi lɛ anajiaŋ lɛ ni abaakpɛlɛ nɔ lɛ nɔ. Beni wolo ni ji Ekklisiastiki Istoria (Sɔlemɔ Mli Yinɔsane) wieɔ enɛ he lɛ, ekɛɛ: “Yɛ mɛi ni atsake amɛ kɛjɛ wɔŋjamɔ mli kɛwo Kristojamɔ mli lɛ agbɛfaŋ lɛ, ebafee nɔ ni waaa akɛ aaale amɛ gbɔmɛi kakalɔi ni akwa amɛ lɛ akɛ amɛfeɔ amɛnii tamɔ lá odasefoi, ní amɛkɛ woo ni tsutsu ko lɛ amɛkɛhaa klɛŋklɛŋ bii lɛ abɔi amɛhamɔ. . . . Shi kɛlɛ, yɛ bei babaoo mli lɛ, woo ni tamɔ nɛkɛ ni akɛhaa mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ bafee amaga jamɔ diɛŋtsɛ.”
Wolo kroko ni atsɛɔ saji asɛɛ kɛjɛɔ mli lɛ tsɔɔ bɔ ni afee ni akɛ “mɛi krɔŋkrɔŋi” ba Kristendom: “Yɛ be mli ni akɛ woo haa Greece Ortodɔks Sɔlemɔ lɛ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ, wɔna hewalɛ diɛŋtsɛ ni nakai wɔŋjamɔ lɛ ná lɛ he okadii ni yɔɔ faŋŋ. Sui ni be ko lɛ akɛɛ ejɛ Olimpia nyɔŋmɔi lɛ aŋɔɔ dani atsake [gbɔmɛi] lɛ awo Kristojamɔ mli lɛ, agbɛnɛ lɛ, akɛɛ ejɛ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ aŋɔɔ. . . . Kɛjɛ jamɔ hee lɛ klɛŋklɛŋ afii lɛ amli lɛ, wɔnaa esɛɛfilɔi ni amɛkɛ Gbalɔ Elia miiye hulu-nyɔŋmɔ (Phoebus Apollo) najiaŋ, ni amɛmiimamɔ sɔlemɔtsui yɛ blema sɔlemɔtsui loo nyɔŋmɔ nɛɛ gbatsui ní efite lɛ anɔ loo yɛ amɛ masɛi, bei pii lɛ yɛ gɔŋkpɔi kɛ gɔji anɔ, yɛ he fɛɛ he ni awoɔ blema Greece la-halɔ Phoebus Apollo hiɛ nyam yɛ lɛ. . . . Amɛbuɔ Obalayoo Fro nyɔŋmɔyoo Atena lɛ po amɛfataa Obalayoo Fro Maria lɛ diɛŋtsɛ he. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ajie gbɛ agbo ni bakã shi beni akumɔ Atena amaga ashwie shi lɛ kɛjɛ wɔŋjalɔ ni atsake lɛ lɛ susuma lɛ mli.”—Neoteron Enkyklopaidikon Lexikon (Ensaiklopedia Wiemɔ Shishitsɔɔmɔ Wolo Hee), Kpo 1, baafai 270-1.
Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, taomɔ shihilɛ ni tee nɔ yɛ Athens yɛ afii ohai ejwɛ Ŋ.B. lɛ naagbee gbɛ kwraa lɛ mli okwɛ. No mli lɛ, nakai maŋ lɛ mli bii lɛ ateŋ mɛi babaoo miija wɔji lolo. Amɛ kusum nifeemɔi ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome ji Eleusinian teemɔŋ kusum nifeemɔi lɛ, ni ji nifeemɔi sɔrɔtoi enyɔ,b ni afeɔ daa afi yɛ February mli yɛ Eleusis maŋ lɛ mli, ni kɛjɛ jɛmɛ kɛyaa Athens kooyi-anaigbɛ lɛ feɔ kilomitai 23 lɛ. Bɔni afee ni ayatsu teemɔŋ nifeemɔi nɛɛ ahe nii lɛ, esa akɛ Athens wɔŋjalɔi lɛ anyiɛ Gbɛ Krɔŋkrɔŋ (Hi·e·raʹ Ho·dosʹ) lɛ nɔ. Be mli ni maŋ lɛ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ kaa akɛ amɛaatao jamɔ he kroko lɛ, amɛ nifeemɔ tsɔɔ akɛ amɛhe esa waa. Yɛ nakai gbɛ lɛ nɔŋŋ nɔ, aaafee kilomitai 10 kɛjɛ Athens lɛ, ama Daphni mɔ-kome shihilɔi ashia yɛ jɛmɛ, koni akɛgbala wɔŋjalɔi lɛ ajwɛŋmɔ kɛba nɔ, koni akɛtsi amɛnaa ni amɛkaya teemɔŋ nifeemɔi nɛɛ. Ama mɔ-kome shihilɔi ashia lɛ he sɔlemɔtsu lɛ ama Greece nyɔŋmɔ Daphnaios, loo Pythios blema sɔlemɔtsu faneshi lɛ nɔ.
Abaanyɛ ana odaseyeli ni tsɔɔ akɛ ekomefeemɔ yɛ wɔŋjalɔi anyɔŋmɔi lɛ kɛ woo ni akɛhaa “mɛi krɔŋkrɔŋi” lɛ teŋ lɛ hu yɛ Kithira ŋshɔkpɔ ni yɔɔ Greece lɛ nɔ. Byzantium sɔlemɔtsui bibii enyɔ yɛ hei ni nɔ kwɔlɔ yɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ ateŋ ekome nɔ—ni ajɔɔ ekome nɔ aha “Mɔ Krɔŋkrɔŋ” George, ni ajɔɔ ekroko lɛ nɔ aha Obalayoo Fro Maria. Shitsaai jie kpo etsɔɔ akɛ, biɛ ji he ni Minoan gbatsu kakadaŋŋ ni akɛtsu nii akɛ jamɔ hé lɛ yɔɔ, nɔ ni miihe ashɛ afii 3,500 ni eho nɛ. Yɛ afii ohai ekpaa loo kpawo Ŋ.B. lɛ mli lɛ, “Kristofoi” ma amɛ sɔlemɔtsu amɛha “Mɔ Krɔŋkrɔŋ” George yɛ he ni gbatsu kakadaŋŋ lɛ yɔɔ lɛ tuuŋtu. No mli lɛ nifeemɔ lɛ shishijee lɛ ji okadi feemɔŋ nɔ ko waa; nakai Minoan jamɔ shikwɛ̃ɛ he ni etee hiɛ lɛ ná hewalɛ yɛ gbɛi ni atsɔɔ nɔ kɛyaa Aegean Ŋshɔ lɛ naa lɛ nɔ. Amamɔ sɔlemɔtsui enyɔ lɛ yɛ jɛmɛ koni akɛna “amlakui ahebulɔi” lɛ ni amɛgbɛi ji Wɔ Obalayoo kɛ “Mɔ Krɔŋkrɔŋ” George hiɛ duromɔ. Adafitswaa wolo ko ni bɔɔ nɔ ni akpá shi ana nɛɛ he amaniɛ lɛ kɛɛ: “Ŋmɛnɛ lɛ, [Greece Ortodɔks] osɔfo lɛ baakwɔ gɔŋ lɛ, tamɔ bɔ ni Minoan osɔfo lɛ feɔ yɛ blema bei amli lɛ,” bɔni afee ni efee jamɔŋ nifeemɔi lɛ!
Beni yinɔsane he niiamlitaolɔ ko muaa he ni Greece wɔŋjamɔ ná Kristojamɔ mlakwamɔ nɔ hewalɛ kɛyashi lɛ naa lɛ, etsɔɔ mli akɛ: “Bei pii lɛ wɔŋjamɔ shishifã ni Kristofoi ajamɔ jɛ mli kɛba lɛ hiɔ shi ni emli hemɔkɛyelii ni ale waa lɛ tsakeee, ni enɛ yeɔ bɔ ni kusumii ehi shi aahu lɛ he odase.”
‘Ní Wɔɔle Nɔ ni Wɔjáa’
Yesu kɛɛ Samariayoo lɛ akɛ: “Wɔle nɔ ni wɔjáa. . . . Anɔkwa jalɔi lɛ aaajá tsɛ lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli, ejaakɛ mɛi ni jáa lɛ nɛkɛ, tsɛ lɛ hu taoɔ.” (Yohane 4:22, 23) Kadimɔ akɛ ni aaajá yɛ anɔkwale mli lɛ he miihia waa diɛŋtsɛ! No hewɔ lɛ anyɛŋ ajá Nyɔŋmɔ ni ekpɛlɛ nɔ, kɛ abɛ anɔkwale lɛ he nilee ni ja kɛ ehe suɔmɔ ni mli kwɔ. Esa akɛ ato anɔkwa Kristofoi ajamɔ lɛ ama anɔkwale nɔ, jeee yɛ blemasaji kɛ nifeemɔi ni ama kɛjɛ wɔŋjamɔ mli lɛ nɔ. Wɔle bɔ ni Yehowa nuɔ he ehaa kɛ́ gbɔmɛi ka akɛ amɛaajá lɛ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ. Bɔfo Paulo ŋma eyaha Kristofoi ni yɔɔ blema Greece maŋ ni ji Korinto lɛ mli akɛ: “Mɛɛ gbeekpamɔ Kristo kɛ Belial yɔɔ? . . . Mɛɛ ekomefeemɔ Nyɔŋmɔ sɔlemɔwe kɛ amagai yɔɔ?” (2 Korintobii 6:15, 16) Eehi mɔdɛŋ fɛɛ ni abɔɔ koni akɛha gbeekpamɔ akã Nyɔŋmɔ sɔlemɔwe kɛ amagai ateŋ lɛ.
Kɛfata he lɛ, eka shi faŋŋ akɛ, Ŋmalɛi lɛ eŋmɛɛɛ jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ aaasɔle aha “mɛi krɔŋkrɔŋi” bɔni afee ni amɛtsu nii akɛ gbɔmɛi kɛ Nyɔŋmɔ teŋdamɔlɔi lɛ gbɛ. Yesu tsɔɔ yɛ esɔlemɔ he nɔkwɛmɔ nɔ lɛ mli akɛ, esa ákɛ akɛ sɔlemɔ aha Tsɛ lɛ pɛ, akɛni etsɔɔ ekaselɔi lɛ akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛsɔlea nɛkɛ: ‘Wɔtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ogbɛi lɛ he atse’ ” lɛ hewɔ. (Mateo 6:9) Yesu jaje ekoŋŋ akɛ: “Mi nɔŋŋ ji gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ko baaa tsɛ lɛ ŋɔɔ, akɛ ja etsɔ minɔ. Kɛji nyɛkpa nɔ ko he fai yɛ migbɛi anɔ lɛ, mafee.” Ni bɔfo Paulo kɛɛ: “Nyɔŋmɔ kome yɔɔ, kɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ateŋdamɔlɔ kome hu ni ji gbɔmɔ Kristo Yesu lɛ.”—Yohane 14:6, 14; 1 Timoteo 2:5.
Kɛ wɔmiisumɔ ni Nyɔŋmɔ abo wɔ sɔlemɔi atoi lɛlɛŋ lɛ, belɛ ehe miihia ni wɔbɛŋkɛ lɛ yɛ gbɛ ni e-Wiemɔ lɛ tsɔɔ lɛ nɔ. Beni Paulo maa gbɛ kome pɛ ni ja ni aaatsɔ nɔ abɛŋkɛ Yehowa lɛ nɔ mi lɛ, eŋma hu akɛ: “Kristo ji mɔ ni gbo, shi nɔ ni fe no lɛ, mɔ ni atee lɛ shi hu, ni eyɔɔ Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ, ni esaa edamɔɔ mli ehaa wɔ lɛ.” “Enyɛɔ mɛi ni tsɔɔ enɔ kɛbaa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ ayiwala ehereɔ kwraa, ejaakɛ eyɛ daa koni edamɔ mli eha amɛ.”—Romabii 8:34; Hebribii 7:25.
‘Ní Aaajá yɛ Mumɔ kɛ Anɔkwale Mli’
Kristojamɔ ni ekwa mla lɛ bɛ mumɔŋ hewalɛ lɛ loo Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ sɛɛfimɔ lɛ ni amɛkɛaakanya wɔŋjalɔi koni amɛkwa amɛ apasa jamɔ lɛ ni amɛbanyiɛ Yesu Kristo anɔkwa tsɔɔmɔi lɛ asɛɛ. Ekpɛlɛ wɔŋjalɔi ahemɔkɛyelii kɛ nifeemɔi anɔ beni etaoɔ mɛi etsake, ená hewalɛ, ni ehe gbɛi lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, jeee Kristofoi kpakpai ekɛba, ní sa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu hiɛ, shi moŋ apasa heyelilɔi ni ji “jwɛi” ni esaaa kɛha Maŋtsɛyeli lɛ.—Mateo 13:24-30.
Shi kɛlɛ, yɛ naagbee be nɛɛ mli, yɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ shishi lɛ, kui sɔrɔtoi ni he hiaa waa lɛ miito anɔkwa jamɔ kɛmiima shi ekoŋŋ. Yehowa webii ni yɔɔ jeŋ fɛɛ, ni kusumii, gbɛhe, loo jamɔ mli ni amɛjɛ lɛ kɔɔɔ he eko lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛha amɛshihilɛi kɛ hemɔkɛyelii kɛ Biblia mli shishitoo mlai akpa gbee. Kɛ oosumɔ ni okase bɔ ni aaafee ajá Nyɔŋmɔ “yɛ mumɔ kɛ anɔkwale” mli lɛ he nii babaoo lɛ, ofainɛ yaana Yehowa Odasefoi yɛ he ni oyɔɔ lɛ. Amɛbaana miishɛɛ tsɔ akɛ amɛaaye amɛbua bo koni okɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ ni akpɛlɛɔ nɔ, ni damɔ ojwɛŋmɔŋ nyɛmɔ lɛ kɛ e-Wiemɔ lɛ he anɔkwa nilee nɔ lɛ aha Nyɔŋmɔ. Paulo ŋma akɛ: “Anyɛmimɛi, mikɛ Nyɔŋmɔ mlitsɔlɛi miikpa nyɛ fai, akɛ nyɛŋɔ nyɛ gbɔmɔtsei lɛ nyɛdamɔ shi akɛ afɔle ni hiɛ kã ni he tse ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ ni nyɛ jamɔ lɛ afee mumɔŋ jamɔ. Ni nyɛ jeŋba akatamɔ jeŋbii ajeŋba, shi moŋ nyɛkɛ nyɛ jwɛŋmɔ ni etsɔ ehee lɛ atsakea nyɛhe, koni nyɛyoo nii ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ni sa ehiɛ jogbaŋŋ ni hi kɛwula shi lɛ.” Ni ekɛɛ Kolosebii lɛ akɛ: “Wɔ hu, kɛjɛ gbi nɔ ni wɔnu lɛ, wɔfɔ̃ko sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ nyɛ hamɔ, koni nyɛyimɔ obɔ̃bɔ̃ kɛ esuɔmɔnaa nii alee yɛ mumɔŋ nilee kɛ shishinamɔ fɛɛ mli; koni nyɛnyiɛ bɔ ni sa Nuntsɔ [Yehowa, NW] lɛ ni asa ehiɛ kwraa, ni nyɛwo yibii yɛ nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa mli.”—Romabii 12:1, 2; Kolosebii 1:9, 10.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Biblia shishitsɔɔmɔi komɛi tsɔɔ Hela wiemɔ haʹgi·os shishi akɛ “mɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ,” ni ekomɛi feɔ lɛ, “mɔ krɔŋkrɔŋ.”
b Ayeɔ Eleusinia ni Da lɛ daa afi yɛ September mli, yɛ Athens kɛ Eleusis.
[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]
Etamɔ Nɔ ni Akɛ Parthenon Tsuuu Nii Nakai
“Kristofonyo” Maŋtsɛ Theodosius II, ni kɛ akpɔi ni kɔɔ Athens maŋ (438 Ŋ.B.) lɛ he lɛ tsu nii lɛ gu wɔŋjamɔŋ kusumii kɛ teemɔŋ saji lɛ, ni eŋamɔ wɔŋjalɔi asɔlemɔtsui lɛ anaa. Yɛ no sɛɛ lɛ abaanyɛ atsake amɛ awo Kristofoi asɔlemɔi amli. Taomɔnii pɛ ni abiɔ koni atsake sɔlemɔtsu ko yɛ omanyeyeli mli ji ni atsuu he kɛtsɔ krɔɔs ni akɛaama mli lɛ nɔ!
Klɛŋklɛŋ sɔlemɔtsui ni atsake amɛ lɛ ateŋ ekome ji Parthenon. Asaa nibii babaoo yɛ he bɔni afee ni aha Parthenon lɛ afee nɔ ni sa jogbaŋŋ ni akɛaatsu nii akɛ “Kristofoi” asɔlemɔtsu. Akɛtsu nii akɛ Athens sɔlemɔtsu wulu kɛjɛ 869 Ŋ.B. Kɛjɛ shishijee lɛ, akɛ woo ha lɛ akɛ “Nilee Krɔŋkrɔŋ” sɔlemɔtsu. Kulɛ enɛ baanyɛ afee kaimɔ ni yiŋtoo yɔɔ sɛɛ ni tsɔɔ anɔkwale ni eji akɛ Athena ni ji sɔlemɔtsu lɛ klɛŋklɛŋ “nɔ-tsɛ” lɛ ji nilee nyɔŋmɔyoo lɛ. Sɛɛ mli lɛ ajɔɔ nɔ aha “Wɔ Obalayoo ni ji Athenian lɛ.” Beni Ortodɔksbii kɛtsu nii afii ohai kpaanyɔ sɛɛ lɛ, atsake sɔlemɔtsu lɛ afee lɛ Athens St. Mary lɛ Katolik sɔlemɔtsu. Nɛkɛ Parthenon jamɔ “tsakemɔ ekoŋŋ” lɛ tee nɔ beni yɛ afii ohai 15 lɛ mli lɛ, Ottoman Turkeybii lɛ tsake lɛ amɛfee lɛ Moslembii asɔlemɔtsu yɛ 1458 lɛ.
Ŋmɛnɛ, saralɔi akpei abɔ yasaraa Parthenon lɛ, Athena Parthenos (“Obalayoo Fro”) blema Doric sɔlemɔtsu lɛ, Greece nilee nyɔŋmɔyoo lɛ, akɛ Greece tsumaa he nilee ko kɛkɛ ni nɔ bɛ.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]
Daphni mɔ-kome shihilɔi ashia—Athens blema wɔŋjalɔi ajamɔ he kroko