Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 9/1 bf. 13-18
  • Kpɛtɛmɔ Teokrase lɛ He Gbagbalii

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Kpɛtɛmɔ Teokrase lɛ He Gbagbalii
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mɛni Ji Anɔkwa Teokrase?
  • Teokrase Gbɛjianɔtoo
  • Teokrase Susumɔ yɛ Jeŋ Nɔyeli He
  • Okɛ Nyɔŋmɔ Anunyam Aye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe
  • “Nyɛfea Nyɔŋmɔ Kaselɔi”
  • Yehowa Yeɔ Nɔ—Kɛtsɔɔ Teokrase Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Tookwɛlɔi kɛ Tooi ni Yɔɔ Teokrase Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Wɔ Bɔlɔ Kpeteŋkpele Lɛ Ni Wɔkɛ Lɛ Aaakwɛ Tooi Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • Bɔ ni Kristofonyo Buɔ Nɔyeli Hegbɛ Ehaa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 9/1 bf. 13-18

Kpɛtɛmɔ Teokrase lɛ He Gbagbalii

“Yehowa ji wɔ-Kojolɔ, Yehowa ji wɔ-Mlawolɔ, Yehowa ji wɔ-Maŋtsɛ.”—YESAIA 33:22, NW.

1. Mɛni hewɔ gbɔmɛi babaoo susuɔ nɔyeli he sane lɛ he lɛ?

MƐI babaoo susuɔ nɔyeli he sane lɛ he waa diɛŋtsɛ. Nɔyeli kpakpa kɛ toiŋjɔlɛ kɛ shweremɔ baa. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Maŋtsɛ kɛ jalɛsaneyeli haa maŋ damɔɔ [shi].” (Abɛi 29:4) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, nɔyeli gbonyo kɛ jalɛ sane ni ayeee, juu-kɛ-fɔ̃, kɛ yiwaa baa. “Kɛ́ mɔ fɔŋ miiye lumɔ lɛ, maŋ dɔmɔɔ ŋtsɔi.” (Abɛi 29:2) Adesai ekà nɔyelii babaoo amɛkwɛ yɛ yinɔsane be fɛɛ mli, ni dɔlɛ sane ji akɛ, bei pii lɛ, ‘amɛdɔmɔɔ ŋtsɔi’ yɛ yiwaa ni amɛnɔyelɔi lɛ kɛbaa amɛnɔ lɛ hewɔ. (Jajelɔ 8:9) Ani nɔyeli ko baanyɛ aye omanye ni ekɛ miishɛɛ ni sɛɛ tsɛɔ aha eshishibii lɛ?

2. Mɛni hewɔ “teokrase” ji blema Israel nɔyeli lɛ mlitsɔɔmɔ kpakpa lɛ?

2 Yinɔsaneŋmalɔ Josephus tsĩ nɔyeli ko ni yɔɔ sɔrɔto kwraa tã beni eŋma akɛ: “Mɛi komɛi kɛ maŋkwramɔŋ hewalɛ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ lɛ ewo maŋtsɛmɛi anɔyelii ashishi, mɛi krokomɛi hu kɛwo nɔyelii ni hewalɛ yɔɔ gbɔmɛi akuu fioo ko dɛŋ lɛ ashishi, ni mɛi krokomɛi hu kɛwo maŋbii adɛŋ. Shi kɛlɛ, nɛkɛ maŋkwramɔ gbɛjianɔtoi sɔrɔtoi nɛɛ eko kwraa gbalaaa wɔ mla-wolɔ [Mose] jwɛŋmɔ, shi moŋ eha emaŋ nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo lɛ su fee nɔ ni—kɛ́ abaaŋmɛ gbɛ ni akɛ wiemɔ ni mli wa atsɔɔ mli lɛ—abaanyɛ atsɛ lɛ akɛ ‘teokrase,’ ni ekɛ maŋtsɛyeli kɛ hegbɛ fɛɛ woɔ Nyɔŋmɔ dɛŋ.” (Against Apion, II, 164-5) Taakɛ Concise Oxford Dictionary lɛ tsɔɔ lɛ, teokrase shishi ji “Nyɔŋmɔ nɔyeli gbɛ ko.” Wiemɔ lɛ ejeee kpo yɛ Biblia lɛ mli, shi etsɔɔ bɔ ni nɔyeli ni hi shi yɛ blema Israel lɛ ji lɛ mli jogbaŋŋ. Eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ baná maŋtsɛ ni amɛnaa lɛ moŋ, shi amɛnɔyelɔ diɛŋtsɛ ji Yehowa. Israelnyo gbalɔ Yesaia wie akɛ: “Yehowa ji wɔ-Kojolɔ, Yehowa ji wɔ-Mlawolɔ, Yehowa ji wɔ-Maŋtsɛ.”—Yesaia 33:22, NW.

Mɛni Ji Anɔkwa Teokrase?

3, 4. (a) Mɛni ji anɔkwa teokrase? (b) Mɛɛ jɔɔmɔi etsɛŋ ni gbi ko lɛ teokrase kɛbaaba abaha adesai fɛɛ?

3 Kɛjɛ be mli ni Josephus sɔ̃ nakai wiemɔ lɛ kɛbaa nɛɛ, awie kui babaoo he akɛ amɛji teokrasei. Amɛteŋ ekomɛi fee tamɔ nɔ ni nyɛɔ mɔ nɔ, nɔ ni yɔɔ shɛii, kɛ nɔ ni waa mɔ yi waa diɛŋtsɛ. Ani amɛji anɔkwa teokrasei? Jeee yɛ shishinumɔ ni Josephus kɛ wiemɔ lɛ tsu nii lɛ naa. Naagba lɛ ji akɛ, alɛɛ “teokrase” shishinumɔ lɛ mli. World Book Encyclopedia lɛ tsɔɔ shishi akɛ “nɔyeli gbɛjianɔtoo ko ní osɔfo loo osɔfoi ji mɛi ni yeɔ maŋ lɛ nɔ, ni osɔfoyeli gbɛjianɔtoo lɛ mli bii lɛ yɛ hegbɛ yɛ maŋ kɛ jamɔ mli saji fɛɛ amli.” Shi kɛlɛ, anɔkwa teokrase jeee osɔfoi anɔyeli. Eji Nyɔŋmɔ nɔyeli diɛŋtsɛ, jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ, Yehowa Nyɔŋmɔ nɔyeli.

4 Etsɛŋ ni gbi ko lɛ, shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ baahi teokrase shishi, ni kwɛ jɔɔmɔ diɛŋtsɛ ni eeeji! “Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ kɛ [adesai] aaahi shi, ni eeetsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ. Ni Nyɔŋmɔ aaatsumɔ amɛhiɛaŋ yaafonui fɛɛ, ni gbele bɛ dɔŋŋ, ni ŋkɔmɔyeli ko kɛ bolɔmɔ ko kɛ nɔnaa ko hu bɛ dɔŋŋ; ejaakɛ tsutsu nii lɛ eho etee.” (Kpojiemɔ 21:3, 4) Osɔfoi ni ji adesai ni yeee emuu lɛ anɔyeli ko bɛ ni baanyɛ ekɛ miishɛɛ ni tamɔ nɛkɛ aba. Nyɔŋmɔ nɔyeli pɛ baanyɛ. No hewɔ lɛ, anɔkwa Kristofoi ekaaa akɛ amɛkɛ teokrase baaba kɛtsɔ maŋkwramɔ nifeemɔ ko nɔ. Amɛkɛ tsuishitoo mɛɔ Nyɔŋmɔ koni ebato jeŋ muu fɛɛ teokrase shishi yɛ lɛ diɛŋtsɛ ebe mli, kɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɛ nɔ.—Daniel 2:44.

5. Nɛgbɛ anɔkwa teokrase tsuɔ nii yɛ ŋmɛnɛ, ni mɛɛ sanebimɔi teɔ shi yɛ he?

5 Shi kɛlɛ, anɔkwa teokrase miitsu nii, yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli. Yɛ nɛgbɛ? Yɛ mɛi ni jɛɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛsuɔmɔ mli amɛbaa amɛhe shi amɛhaa Nyɔŋmɔ nɔyeli, ní amɛfeɔ ekome kɛfeɔ esuɔmɔnaa nii lɛ ateŋ. Abua anɔkwafoi ni tamɔ nɛkɛ lɛ anaa ákɛ mumɔŋ “jeŋmaŋ” yɛ jeŋ muu fɛɛ, yɛ emumɔŋ “shikpɔŋ” nɔ. Amɛji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” mli bii ni eshwɛ lɛ kɛ amɛ hefatalɔi Kristofoi ni amɛyi fa fe akpekpei enumɔ kɛ fã lɛ. (Yesaia 66:8; Galatabii 6:16) Mɛnɛɛmɛi baa amɛhe shi amɛhaa Yesu Kristo, ŋwɛi Maŋtsɛ ní Yehowa Nyɔŋmɔ, mɔ ni ji “naanɔi amaŋtsɛ” lɛ kɛ lɛ eta maŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ. (1 Timoteo 1:17; Kpojiemɔ 11:15) Gbɛjianɔtoo nɛɛ ji teokrase yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Te emli bii lɛ buɔ hegbɛ ni je lɛŋ nɔyelii lɛ yɔɔ lɛ amɛhaa tɛŋŋ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ adesai ni yɔɔ hegbɛi yɛ amɛ mumɔŋ shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ hiɛɔ teokrase shishitoo mla lɛ mli amɛhaa tɛŋŋ?

Teokrase Gbɛjianɔtoo

6. Nyɔŋmɔ baanyɛ aye adesai agbɛjianɔtoo ni anaa lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Te baafee tɛŋŋ ni Yehowa, mɔ ni yɔɔ ŋwɛii ni anaaa jɛmɛ lɛ, aye adesai agbɛjianɔtoo nɔ hu? (Lala 103:19) Efeɔ enɛ kɛ shishinumɔ akɛ mɛi ni kɛ amɛhe bɔɔ gbɛjianɔtoo nɛɛ he lɛ nyiɛɔ ŋaawoo ni jɛ mumɔŋ nɛɛ sɛɛ, akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ.” (Abɛi 2:6; 3:5) Amɛŋmɛɔ gbɛ ni Nyɔŋmɔ yeɔ amɛnɔ yɛ be mli ni amɛboɔ “Kristo mla lɛ” toi, ní amɛkɛ Biblia shishitoo mlai ni jɛ mumɔŋ lɛ tsuɔ nii yɛ amɛ daa gbi shihilɛi amli lɛ. (Galatabii 6:2; 1 Korintobii 9:21; 2 Timoteo 3:16; kwɛmɔ Mateo 5:22, 28, 39; 6:24, 33; 7:12, 21.) Esa akɛ amɛfee Biblia kaselɔi, koni amɛnyɛ amɛfee enɛ. (Lala 1:1-3) Taakɛ blema Beroiabii ní ‘amɛsu hi’ lɛ ji lɛ, amɛnyiɛɛɛ adesai asɛɛ, shi moŋ be fɛɛ be lɛ, amɛkwɛɔ Biblia lɛ mli akɛ nibii ni amɛkaseɔ lɛ yɛ mli nakai lo. (Bɔfoi lɛ Asaji 17:10, 11; Lala 119:33-36) Amɛsɔleɔ taakɛ lalatsɛ lɛ sɔle lɛ, akɛ: “Hã mi yitsoŋ kpakpa kɛ nilee, ejaakɛ mihe okitai lɛ miye.”—Lala 119:66.

7. Te ato nɔkwɛmɔ hegbɛi ahe gbɛjianɔ yɛ teokrase lɛ mli aha tɛŋŋ?

7 Yɛ gbɛjianɔtoo fɛɛ gbɛjianɔtoo mli lɛ, ayɛ mɛi komɛi ni tsuɔ nɔyeli hewalɛ he nii loo amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔ hãa. Esorooo Yehowa Odasefoi yɛ enɛ gbɛfaŋ, ni amɛkɛ nɔyeli hegbɛ he gbɛjianɔtoo ní bɔfo Paulo tsɔɔ mli lɛ tsuɔ nii, akɛ: “Nuu fɛɛ nuu yitso ji Kristo, ni yoo fɛɛ yoo yitso ji nuu, ni Kristo yitso ji Nyɔŋmɔ.” (1 Korintobii 11:3) Yɛ enɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, hii ni sa pɛ sɔmɔɔ akɛ onukpai yɛ asafoi lɛ amli. Ni eyɛ mli akɛ Yesu—mɔ ni ji “nuu fɛɛ nuu yitso” lɛ—yɛ ŋwɛi moŋ, shi enyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu, ní yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛkɛ lɛ baaye maŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ ateŋ “[mɛi] ni eshwɛ” lɛ kã he amɛyɛ shikpɔŋ no lolo. (Kpojiemɔ 12:17; 20:6) Mɛnɛɛmɛi feɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” kuu lɛ. Kristofoi jieɔ heshibaa ni amɛyɔɔ kɛha Yesu lɛ kpo, ni no hewɔ lɛ, amɛbaa amɛhe shi amɛhaa Yesu yitso, ni ji Yehowa, kɛtsɔ nakai “tsulɔ” lɛ nɔkwɛmɔ lɛ nɔkpɛlɛmɔ nɔ. (Mateo 24:45-47; 25:40) Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, teokrase lɛ feɔ nɔ ni ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ. “Nyɔŋmɔ lɛ, ejeee sakasakafeemɔ Nyɔŋmɔ, shi moŋ hejɔlɛ Nyɔŋmɔ ni.”—1 Korintobii 14:33.

8. Kristofoi onukpai fiɔ teokrase shishitoo mla lɛ sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Kristofoi onukpai fiɔ teokrase shishitoo mla lɛ sɛɛ ejaakɛ amɛkpɛlɛɔ nɔ akɛ, amɛbaabu bɔ ni amɛkɛ nɔyeli hegbɛ bibioo ni aha amɛ lɛ tsuɔ nii amɛhaa lɛ he akɔntaa amɛha Yehowa. (Hebribii 13:17) Ni kɛ amɛmiifee yiŋkpɛi lɛ, amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nilee nɔ, jeee amɛ diɛŋtsɛ amɛnilee. Amɛnyiɛɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ yɛ enɛ mli. Lɛ ji gbɔmɔ ni le nii fe mɔ fɛɛ mɔ ni ehi shi pɛŋ. (Mateo 12:42) Shi kɛlɛ, ekɛɛ Yudafoi lɛ akɛ: “Bi lɛ diɛŋtsɛ nyɛŋ eto eyiŋ efee nɔ ko, ja nɔ ni enaa akɛ tsɛ lɛ feɔ lɛ.” (Yohane 5:19) Onukpai lɛ hu hiɛ su ni Maŋtsɛ David hiɛ lɛ nɔŋŋ. Ekɛ nɔyeli hegbɛ ni tsii tsu nii yɛ teokrase mli. Ni kɛlɛ, esumɔ ní enyiɛ Yehowa gbɛ nɔ, jeee lɛ diɛŋtsɛ egbɛ nɔ. Esɔle akɛ: “Yehowa, tsɔɔmɔ mi ogbɛ lɛ, ni okpala mi kɛtsɔ tempɔŋ ni kã shi faŋŋ nɔ.”—Lala 27:11.

9. Mɛɛ susumɔ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ Kristofoi yɔɔ yɛ hiɛnɔkamɔi sɔrɔtoi kɛ sɔɔmɔ hegbɛi sɔrɔtoi ni yɔɔ teokrase lɛ mli lɛ ahe?

9 Mɛi komɛi ebi akɛ ani eja gbɛ akɛ hii ni sa pɛ ji mɛi ni yɔɔ nɔyeli hegbɛi yɛ asafo lɛ mli, aloo ákɛ mɛi komɛi yɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ yɛ be mli ni mɛi krokomɛi yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ lo. (Lala 37:29; Filipibii 3:20) Shi kɛlɛ, Kristofoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ atsɔɔ nɛkɛ gbɛjianɔtoi nɛɛ faŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli. Amɛji teokrase gbɛjianɔtoi. Kɛ́ aabi he sane lɛ, bei pii lɛ, mɛi ni ekpɛlɛɛɛ Biblia shishitoo mlai anɔ lɛ ji mɛi ni feɔ nakai. Kɛfata he lɛ, Kristofoi le akɛ hii kɛ yei fɛɛ yeɔ egbɔ yɛ Yehowa hiɛ, yɛ yiwalaheremɔ he sane lɛ gbɛfaŋ. (Galatabii 3:28) Kɛha anɔkwa Kristofoi lɛ, jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ lɛ jálɔi ni amɛji lɛ ji hegbɛ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ ni amɛbaanyɛ amɛná, ni amɛyɛ he miishɛɛ akɛ amɛaahi gbɛhe fɛɛ gbɛhe ní Yehowa kɛbaaha amɛ lɛ mli. (Lala 31:24; 84:11; 1 Korintobii 12:12, 13, 18) Kɛfata he lɛ, naanɔ wala ji hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛɛlɛŋ, kɛji ŋwɛi abaaná yɛ jio, paradeiso shikpɔŋ nɔ abaaná yɛ jio.

10. (a) Mɛɛ subaŋ kpakpa Yonatan jie lɛ kpo? (b) Kristofoi jieɔ subaŋ ni tamɔ Yonatan nɔ̃ lɛ kpo ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi tamɔ Maŋtsɛ Saul binuu Yonatan ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ. Eeenyɛ efee akɛ kulɛ Yonatan baafee maŋtsɛ kpakpa waa diɛŋtsɛ. Shi kɛlɛ, yɛ anɔkwa ni Saul yeee lɛ hewɔ lɛ, Yehowa hala David akɛ Israel maŋtsɛ ni ji enyɔ. Ani Yonatan mli fu yɛ enɛ hewɔ? Dabi. Ebatsɔ David naanyo ní esumɔɔ esane waa, ni ebu ehe kɛjɛ Saul dɛŋ po. (1 Samuel 18:1; 20:1-42) Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ yeee mɛi ni yɔɔ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ ahe awuŋa. Ni anɔkwa Kristofoi yeee mɛi ni kɛ teokrase hegbɛi tsuɔ nii yɛ asafo lɛ mli lɛ hu ahe awuŋa. Shi moŋ, “[amɛbuɔ] amɛ naakpa diɛŋtsɛ yɛ suɔmɔ mli,” ni amɛkpɛlɛɔ mɔdɛŋbɔɔ ni amɛkɛtsuɔ nii waa yɛ amɛmumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ agbɛfaŋ lɛ nɔ.—1 Tesalonikabii 5:12, 13.

Teokrase Susumɔ yɛ Jeŋ Nɔyeli He

11. Te Kristofoi ni baa amɛhe shi amɛhaa teokrase nɔyeli lɛ buɔ je lɛŋ nɔyeli hegbɛi amɛhaa tɛŋŋ?

11 Kɛ́ Yehowa Odasefoi yɛ teokrase, ni ji Nyɔŋmɔ nɔyeli shishi lɛ, te amɛbuɔ maŋ nɔyelɔi lɛ amɛhaa tɛŋŋ? Yesu kɛɛ akɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ baafee mɛi ni “[jɛɛɛ] je lɛ mli.” (Yohane 17:16) Shi kɛlɛ, Kristofoi kpɛlɛɔ nyɔmɔ ni amɛhiɛ “Kaisare,” ni ji je lɛŋ nɔyelii lɛ nɔ. Yesu kɛɛ akɛ esa akɛ ‘amɛŋɔ Kaisare nii amɛha Kaisare, ní Nyɔŋmɔ nii lɛ amɛŋɔhã Nyɔŋmɔ.’ (Mateo 22:21) Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, adesai anɔyelii lɛ, “Nyɔŋmɔ to.” Yehowa, mɔ ni ji hegbɛi fɛɛ a-Jɛɛhe lɛ, ŋmɛɔ nɔyelii agbɛ koni amɛhi shi, ni ekpaa amɛ gbɛ akɛ amɛfee mɛi ni yɔɔ amɛnɔyeli hewalɛ shishi lɛ ekpakpa. Kɛ́ amɛfee nakai lɛ, amɛji “Nyɔŋmɔ sɔɔlɔ.” Kristofoi baa amɛhe shi amɛhaa nɔyeli ni yeɔ shikpɔŋ ni amɛyɔɔ nɔ lɛ nɔ lɛ, yɛ amɛ “henilee hewɔ.” (Romabii 13:1-7) Shi kɛlɛ, kɛ́ maŋ lɛ miibi nɔ ko ni teɔ shi ewoɔ Nyɔŋmɔ mla lɛ, Kristofonyo lɛ ‘baabo Nyɔŋmɔ moŋ toi ákɛ nɔyelɔ fe gbɔmɛi.’—Bɔfoi lɛ Asaji 5:29.

12. Kɛ́ nɔyelɔi lɛ miiwa Kristofoi ayi lɛ, namɔ nɔkwɛmɔnɔ sɛɛ amɛnyiɛɔ?

12 Shi kɛ́ hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ miiwa anɔkwa Kristofoi ayi hu? No lɛ amɛnyiɛɔ mra be mli Kristofoi, ní ŋmɛ amɛtsui shi yɛ yiwaa kpele bei amli lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 8:1; 13:50) Nɛkɛ hemɔkɛyeli he kaai nɛɛ jeee nɔ ni amɛkpaaa gbɛ, ejaakɛ Yesu ebɔ amɛ kɔkɔ akɛ kaai nɛɛ baaba. (Mateo 5:10-12; Marko 4:17) Kɛlɛ, nakai mra be mli Kristofoi lɛ etɔɔɔ amɛhe owele yɛ amɛ yiwalɔi lɛ anɔ; ni amɛhemɔkɛyeli lɛ hu gbɔjɔɔɔ yɛ nɔnyɛɛ shishi. Shi moŋ, amɛnyiɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ: “Mɔ ni, beni ajɛɔ lɛ, ejɛɛɛ mɔ ko etooo najiaŋ, beni enaa amanehulu lɛ, elomɔɔɔ mɔ ko, shi moŋ etu esane ewo mɔ ni kojoɔ jalɛ naa lɛ dɛŋ.” (1 Petro 2:21-23) Hɛɛ, Kristofoi ashishitoo mlai ye nibii ni Satan tee lɛ shi lɛ anɔ kunim.—Romabii 12:21.

13. Te Yehowa Odasefoi etsu yiwaa kɛ amale wiemɔi ni akɛteɔ shi awoɔ amɛ lɛ he nii amɛha tɛŋŋ?

13 Nakai nɔŋŋ eji ŋmɛnɛ hu. Yehowa Odasefoi ena amanehulu waa yɛ nɔyelɔi yiwalɔi adɛŋ, yɛ afii ohai nɛɛ mli—taakɛ Yesu gba efɔ̃ shi lɛ pɛpɛɛpɛ. (Mateo 24:9, 13) Yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, mɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaanyɛ nɔyelɔi lɛ anɔ ní amɛfee nɔ ko ní amɛkɛte shi amɛwo anɔkwa Kristofoi nɛɛ, gbɛɔ amɛhe amale kɛ heguɔgbee wiemɔi amɛshwãa. Shi kɛlɛ, yɛ “wiemɔ fɔŋ” nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Odasefoi lɛ tsɔɔ amɛjeŋba kpakpa lɛ nɔ amɛkɛ amɛhe tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi ji amɛ. (2 Korintobii 6:4, 8) Kɛji eeehi lɛ, amɛkɛ amɛsane lɛ haa maŋ onukpai kɛ maŋ lɛ mli saneyelihei bɔni afee ni amɛkɛjie bɔ ni amɛyeee efɔŋfeemɔ he fɔ́ lɛ kpo faŋŋ. Amɛkɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni amɛyɔɔ lɛ tsuɔ nii bɔni afee ni amɛkɛfã sanekpakpa lɛ he yɛ faŋŋ mli. (Filipibii 1:7) Shi yɛ be mli ni amɛfee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbaanyɛ, ní mla ŋmɛɔ gbɛ lɛ sɛɛ lɛ, amɛshiɔ sane lɛ amɛwoɔ Yehowa dɛŋ. (Lala 5:9-13; Abɛi 20:22) Kɛ́ ehe miihia lɛ, amɛsheee gbeyei akɛ amɛaana amanehulu yɛ jalɛ hewɔ, taakɛ mra be mli Kristofoi lɛ hu fee lɛ.—1 Petro 3:14-17; 4:12-14, 16.

Okɛ Nyɔŋmɔ Anunyam Aye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe

14, 15. (a) Mɛni baa klɛŋklɛŋ kɛha mɛi ni fiɔ teokrase shishitoo mla lɛ sɛɛ lɛ? (b) Mɛɛ be mli Salomo fee heshibaa ni eyɔɔ yɛ enɔkwɛmɔ gbɛhe lɛ mli lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa?

14 Beni Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ sɔlemɔ lɛ, nɔ klɛŋklɛŋ ni etsĩ tã ji Yehowa gbɛi lɛ hetsemɔ. (Mateo 6:9) Yɛ enɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, mɛi ni yɔɔ teokrase shishi lɛ taoɔ Nyɔŋmɔ anunyam, shi jeee amɛ diɛŋtsɛ amɛnɔ̃. (Lala 29:1, 2) Biblia lɛ bɔɔ amaniɛ akɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, enɛ bafee tɛmɔtɛ kɛha mɛi ni sumɔɔɔ ní amɛnyiɛ Yesu sɛɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi ejaakɛ “amɛmiisumɔ gbɔmɛi ahiɛnyam,” amɛmiisumɔ ni gbɔmɛi awo amɛhiɛ nyam. (Yohane 12:42, 43) Lɛɛlɛŋ, ebiɔ heshibaa dani anyɛ akɛ Yehowa aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ bɔ ni mɔ diɛŋtsɛ buɔ ehe akɛ ehe hiaa lɛ hiɛ.

15 Salomo jie subaŋ kpakpa kpo yɛ enɛ gbɛfaŋ. Okɛ wiemɔi ni ewie beni ejɔɔ sɔlemɔtsu ni yɔɔ nyam ni ema lɛ nɔ lɛ ato Nebukadnezar wiemɔ ni tsɔɔ tsũi ni emamɔ lɛ he okwɛ. Nebukadnezar kɛ henɔwomɔ ni awo he fe nine shwã waa akɛ: “Ani jeee Babel kpeteŋkpele lɛ ní mima ní etsɔ maŋtsɛwe yɛ mihewalɛ kpeteŋkpele lɛ naa hã minunyam lɛ yijiemɔ lɛ nɛ!” (Daniel 4:30) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Salomo kɛ heshibaa wie nɔ ni enyɛ etsu lɛ he, ni ekɛɛ: “Aso Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi aaabahi shi yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛɛlɛŋ? Naa, ŋwɛi kɛ ŋwɛii amli ŋwɛi nyɛɛɛo ato, aahu ní mbasroo shia nɛɛ ni mima nɛɛ!” (2 Kronika 6:14, 15, 18; Lala 127:1) Salomo wooo ehe nɔ. Ele akɛ eji Yehowa najiaŋdamɔlɔ kɛkɛ, ni eŋma akɛ: “Kɛ́ hewoo ba lɛ, belɛ hiɛgbele miiba; shi heshibalɔi moŋ yɔɔ nilee.”—Abɛi 11:2.

16. Onukpai lɛ etsɔɔ akɛ amɛji jɔɔmɔ diɛŋtsɛ kɛtsɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhiɛnyam ni amɛwooo lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Kristofoi onukpai hu woɔ Yehowa nɔ nakai nɔŋŋ, jeee amɛ diɛŋtsɛ amɛhe nɔ. Amɛnyiɛɔ Petro ŋaawoo lɛ sɛɛ, akɛ: “Kɛ́ sɔɔmɔ mɔ ko sɔmɔɔ lɛ, ejɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ duroɔ lɛ lɛ mli; koni atsɔ Yesu Kristo nɔ awo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam yɛ nii fɛɛ mli.” (1 Petro 4:11) Bɔfo Paulo tsɔɔ “nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ” mli, jeee ákɛ gbɛhe ni nɔ kwɔ ni he hiaa, shi moŋ ákɛ “nitsumɔ kpakpa.” (1 Timoteo 3:1) Ahalaa onukpai lɛ koni amɛsɔmɔ, shi jeee ní amɛye nɔ. Amɛji Nyɔŋmɔ asafoku lɛ tsɔɔlɔi kɛ amɛ nɔkwɛlɔi. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:28; Yakobo 3:1) Onukpai heshibalɔi ni kɛ amɛhe shãa afɔle lɛ ji jɔɔmɔ kɛha asafo lɛ lɛɛlɛŋ. (1 Petro 5:2, 3) “Nyɛbua nɛkɛ gbɔmɛi ákɛ mɛi ni sa woo,” ni wɔda Yehowa shi akɛ ekɛ onukpai ni he esa babaoo eha koni amɛhiɛ teokrase mli yɛ nɛkɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli.—Filipibii 2:29; 2 Timoteo 3:1.

“Nyɛfea Nyɔŋmɔ Kaselɔi”

17. Mɛi ni yɔɔ teokrase shishi lɛ kaseɔ Nyɔŋmɔ yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

17 Bɔfo Paulo wo hewalɛ akɛ: “Nyɛfea Nyɔŋmɔ kaselɔi, tamɔ bii ni asumɔɔ.” (Efesobii 5:1) Mɛi ni baa amɛhe shi amɛhaa teokrase lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatamɔ Nyɔŋmɔ, taakɛ bɔ ni adesai ni yeee emuu lɛ baanyɛ afee. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ wieɔ Yehowa he akɛ: “Tɛsaa ji lɛ, ni enitsumɔi hi pɛ; ejaakɛ egbɛ̀i fɛɛ jalɛ ni. Anɔkwa Mawu ji lɛ, nɔsha bɛ lɛ; jalɔ ji lɛ ni esa pɛ.” (5 Mose 32:3, 4) Kristofoi taoɔ anɔkwayeli, jalɛ, kɛ jalɛsaneyeli henumɔ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ sɛɛgbɛ ni amɛkɛkaseɔ Nyɔŋmɔ yɛ enɛ mli. (Mika 6:8; 1 Tesalonikabii 3:6; 1 Yohane 3:7) Amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ nibii babaoo ní ebatsɔ nibii ni akpɛlɛɔ nɔ yɛ je lɛŋ, tamɔ jeŋba shara, hiɛjoomɔ, kɛ pɛsɛmkunya lɛ ahe. (Efesobii 5:5) Akɛni Yehowa tsuji nyiɛɔ tɛi ni ajɛ ŋwɛi afolɔ ashwie shi lɛ asɛɛ, shi jeee adesai anɔ̃ sɛɛ hewɔ lɛ, egbɛjianɔtoo lɛ ji teokrase, ehe tse, ni eji ekpakpa.

18. Mɛni ji Nyɔŋmɔ su ni he hiaa fe fɛɛ, ni Kristofoi jieɔ su nɛɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Yehowa Nyɔŋmɔ su ni he hiaa fe fɛɛ ji suɔmɔ. “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ,” taakɛ bɔfo Yohane kɛɛ lɛ. (1 Yohane 4:8) Akɛni teokrase shishi ji Nyɔŋmɔ nɔyeli hewɔ lɛ, teokrase tsɔɔ suɔmɔ nɔyeli. Yesu wie akɛ: “Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” (Yohane 13:35) Teokrase gbɛjianɔtoo lɛ ejie suɔmɔ ni sa kadimɔ waa kpo yɛ nɛkɛ naagbee gbii ni mli wa waa nɛɛ amli. Beni béi ni kɛ gbɔmɔgbee babaoo ba lɛ yaa nɔ yɛ Afrika lɛ, Yehowa Odasefoi jie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ mɛi fɛɛ, ní weku ni amɛjɛ mli lɛ kɔɔɔ he eko. Beni awuɔ ta yɛ tsutsu Yugoslavia lɛ, Yehowa Odasefoi ni jɛ maŋ lɛ hei sɔrɔtoi fɛɛ lɛ ye amɛbua amɛhe, yɛ be mli ni jamɔ kui krokomɛi lɛ kɛ amɛhe ewo nɔ ni amɛtsɛɔ lɛ weku shishi bulemɔ lɛ mli. Yɛ aŋkroaŋkro shihilɛ mli lɛ, Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaaye Paulo ŋaawoo nɛɛ nɔ, akɛ: “Nyɛhaa mlijoomɔ kɛ mlila kɛ mlifu kɛ bolɔmɔ fɛɛ sɛɛ afoa yɛ nyɛteŋ, kɛ efɔŋ fɛɛ efɔŋ. Shi nyɛmli ahia ahaa nyɛhe, nyɛmusuŋ atsɔa nyɛ yɛ nyɛhe, nyɛŋɔfafaa nyɛhe, taakɛ bɔ nɔŋŋ ni Nyɔŋmɔ ŋɔfa nyɛ yɛ Kristo mli lɛ.”—Efesobii 4:31, 32.

19. Mɛɛ jɔɔmɔi baa bianɛ kɛ wɔsɛɛ be mli fɛɛ kɛha mɛi ni baa amɛhe shi amɛhaa teokrase lɛ?

19 Mɛi ni baa amɛhe shi amɛhaa teokrase lɛ náa jɔɔmɔi wuji. Amɛnáa amɛkɛ Nyɔŋmɔ kɛ amɛkɛ amɛnanemɛi Kristofoi ateŋ toiŋjɔlɛ. (Hebribii 12:14; Yakobo 3:17) Amɛyɛ yiŋtoo yɛ shihilɛ mli. (Jajelɔ 12:13) Amɛyɛ mumɔŋ shweshweeshwefeemɔ kɛ hiɛnɔkamɔ ni ma shi shiŋŋ kɛha wɔsɛɛ. (Lala 59:10) Lɛɛlɛŋ, amɛtsɔɔ hiɛ amɛnáa bɔ ni shihilɛ lɛ baafee kɛji adesai fɛɛ yɛ teokrase nɔyeli shishi lɛ he okadi. Nakai beaŋ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ, “amɛfeŋ efɔŋ ni amɛfiteŋ nii yɛ migɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ fɛɛ; ejaakɛ shikpɔŋ lɛ nɔ aaayi obɔ̃ kɛ Yehowa he nilee lɛ, tamɔ bɔ ni nu ha ŋshɔ shishi lɛ.” (Yesaia 11:9) Mɛɛ be ni yɔɔ nyam po eeeji nɛkɛ! Eba akɛ wɔ fɛɛ wɔɔná nɔmimaa akɛ wɔɔná wɔ gbɛhe yɛ nakai wɔsɛɛ be Paradeiso lɛ mli kɛtsɔ teokrase lɛ he ni wɔɔkpɛtɛ gbagbalii bianɛ lɛ nɔ.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

◻ Mɛni ji teokrase diɛŋtsɛ, ni nɛgbɛ anaa yɛ ŋmɛnɛ?

◻ Adesai baa amɛhe shi amɛhaa teokrase nɔyeli yɛ amɛshihilɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛi fɛɛ ni yɔɔ teokrase shishi lɛ taoɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyamwoo kɛtsɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛnɔ̃ hiɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛni ji sui ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli ní mɛi ni fiɔ teokrase sɛɛ lɛ kaseɔ lɛ ekomɛi?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Salomo kɛ Nyɔŋmɔ anunyam ye lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃ hiɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje