Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w97 3/15 bf. 4-7
  • Nɔ̃ Hewɔ ni Naakpɛɛ Nii Pɛ Haaa Aná Hemɔkɛyeli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Nɔ̃ Hewɔ ni Naakpɛɛ Nii Pɛ Haaa Aná Hemɔkɛyeli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nɔ̃ Hewɔ ni Naakpɛɛ Nii Kãnyaaa Hemɔkɛyeli
  • Nɔ ni Anɔkwa Hemɔkɛyeli Shishi Ji
  • Aheɔ Ayeɔ Tsɛbelɛ Anaaa
  • Naakpɛɛ Nifeemɔi Anɔkwa Saji loo Adesãi?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • Yesu Naakpɛɛ Nifeemɔi Lɛ Mɛni Obaanyɛ Okase Kɛjɛ Mli?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2004
  • Yesu Naakpɛɛ Nii lɛ Yinɔsane loo Adesã?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Na Hemɔkɛyeli Ni Damɔ Anɔkwale Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
w97 3/15 bf. 4-7

Nɔ̃ Hewɔ ni Naakpɛɛ Nii Pɛ Haaa Aná Hemɔkɛyeli

ANAA dani aheɔ ayeɔ. Jwɛŋmɔ ni mɛi pii hiɛ nɛ. Mɛi komɛi kɛɔ akɛ amɛbaahe Nyɔŋmɔ amɛye kɛ eeejie ehe kpo yɛ naakpɛɛ gbɛ ko nɔ. Ekolɛ nakai eji, shi ani jwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ ekɛ anɔkwa hemɔkɛyeli aba?

Susumɔ Israelbii ni ji Kora, Datan, kɛ Abiram he okwɛ. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, amɛkɛ amɛhiŋmɛi na naakpɛɛ nii wuji ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ: haomɔi nyɔŋma ni ba Mizraim nɔ lɛ, bɔ ni Israel maŋ lɛ jo foi kɛtsɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli, kɛ Mizraim Farao kɛ etai lɛ ahiɛkpatamɔ. (2 Mose 7:9–11:10; 12:29-32; Lala 136:15) Kora, Datan, kɛ Abiram hu nu bɔ ni Yehowa wie kɛjɛ ŋwɛi yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ. (5 Mose 4:11, 12) Ni kɛlɛ, yɛ nɛkɛ naakpɛɛ nii nɛɛ asɛɛ be fioo mli lɛ, hii etɛ nɛɛ kanya atuatsemɔ amɛshi Yehowa kɛ etsuji ni ehala amɛ lɛ.—4 Mose 16:1-35; Lala 106:16-18.

Aaafee afii 40 sɛɛ lɛ, gbalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Bileam hu na naakpɛɛ nɔ̃ ko. Ŋwɛibɔfo ko ni kɛ ehe wo sane lɛ mli po haaa enijiaŋ aje wui yɛ Nyɔŋmɔ henyɛlɔi, Moabbii lɛ ni ekɛ ehe aaabɔ amɛhe lɛ he. Yɛ nakai naakpɛɛ nɔ̃ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Bileam tee ni eyadamɔ shi eshi Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ E-webii lɛ. (4 Mose 22:1-35; 2 Petro 2:15, 16) Shi, hemɔkɛyeli ni Bileam bɛ lɛ jeee nɔ ko kwraa kɛ akɛto Yuda Iskariot nɔ̃ lɛ he. Yɛ bɔ ni efee Yesu hefatalɔ ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa kɛ mɔ ni kɛ ehiŋmɛi na naakpɛɛ nibii sɔrɔtoi babaoo ni ekaaa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yuda tsɔɔ Kristo sɛɛgbɛ ehe jwiɛtɛi kukuji nyɔŋmai etɛ.—Mateo 26:14-16, 47-50; 27:3-5.

Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ hu le naakpɛɛ nibii babaoo ni Yesu fee lɛ. Beni etee Lazaro shi lɛ, amɛkpɛlɛ nɔ po akɛ: “Nuu nɛɛ miifee okadii sɔrɔtoi pii.” Shi ani Lazaro ni yɔɔ wala mli agbɛnɛ lɛ jɔɔ amɛtsuii ahe ni eha amɛna hemɔkɛyeli? Dabi kwraa. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛkpaŋ akɛ amɛbaagbe Yesu kɛ Lazaro fɛɛ!—Yohane 11:47-53; 12:10.

Nyɔŋmɔ ni kɛ ehe wo sane lɛ mli tɛ̃ɛ lɛ po haaa nakai gbɔmɛi fɔji lɛ ana hemɔkɛyeli. Beni Yesu yɔɔ sɔlemɔtsu lɛ afãgbɛ be ko lɛ, esɔle waa yɛ faŋŋ mli akɛ: “Ataa, wo ogbɛi lɛ hiɛ nyam.” Yehowa kɛ gbee ni jɛ ŋwɛi ha hetoo akɛ: “Mina miwo ehiɛ nyam, ni masaa mawo ehiɛ nyam ekoŋŋ.” Ni kɛlɛ, nii ni ba ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ kanyaaa mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ni amɛna hemɔkɛyeli yɛ amɛtsui mli. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Tsɛbelɛ efee okadii wuji yɛ amɛhiɛ, shi kɛlɛ, amɛheee enɔ amɛyeee.”—Yohane 12:28-30, 37; okɛto Efesobii 3:17 he.

Nɔ̃ Hewɔ ni Naakpɛɛ Nii Kãnyaaa Hemɔkɛyeli

Te aaafee tɛŋŋ ni hemɔkɛyeli ni abɛ ni tamɔ nɛkɛ aaahi shi yɛ naakpɛɛ nii babaoo nɛɛ fɛɛ sɛɛ? Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni kpoo Yesu lɛ tamɔ nɔ̃ ko ni anaaa naa, kɛ́ osusu he akɛ yɛ be pɔtɛɛ mli ni eje esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi lɛ, no mli lɛ Yudafoi lɛ fɛɛ “hiɛ kã” “Kristo lɛ” loo Mesia lɛ nɔ lɛ. (Luka 3:15) Shi, naagba lɛ yɛ nɔ ni nakai gbɛkpamɔi lɛ ji lɛ mli. W. E. Vine, ni ŋmaa wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo lɛ, tsɛ wiemɔi asɛɛ kɛjɛ Biblia he nilelɔ ni ale lɛ waa lɛ wiemɔi amli akɛ ekɛɛ, Mesia ko ni baaha “amɛye kunim yɛ be fioo mli” ni “amɛshwere babaoo yɛ heloo naa” lɛ he jwɛŋmɔ eye Yudafoi lɛ sɛkɛ. No hewɔ lɛ, amɛsako amɛhe amɛhako Yesu, heshibalɔ ni jɛ Nazaret lɛ, ni kɛ ehe wooo maŋkwramɔŋ saji amli, ni pue yɛ amɛteŋ akɛ anɔkwa Mesia lɛ yɛ afi 29 Ŋ.B. mli lɛ. Jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ she gbeyei hu akɛ Yesu tsɔɔmɔi lɛ baatsake shihilɛi ni yɔɔ lɛ, ni ekɛ amɛ gbɛhei ni nɔ kwɔlɔ lɛ baawo oshara mli. (Yohane 11:48) Jwɛŋmɔi ni ámɛtsɔ hiɛ ámɛna lɛ kɛ pɛsɛmkunya shwila amɛ yɛ nɔ ni Yesu naakpɛɛ nii lɛ tsɔɔ lɛ he.

Yɛ sɛɛ mli lɛ, Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ mɛi krokomɛi kpoo naakpɛɛ odaseyeli ni tsɔɔ akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ená ŋwɛi duromɔ mli ŋɔɔmɔ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, beni ebɔfoi lɛ tsa nuu ko ni afɔ lɛ obubuafo kɛjɛ enyɛ musuŋ lɛ, Yudafoi akojomɔhe wulu lɛ mli bii ni mli efu lɛ bi akɛ: “Te wɔɔfee gbɔmɛi nɛɛ tɛŋŋ? Ejaakɛ okadi wulu ni amɛfee lɛ yɛ faŋŋ yɛ mɛi fɛɛ ni yɔɔ Yerusalem lɛ ahiɛ, ni wɔnyɛŋ wɔtso. Shi kɛlɛ, bɔni afee ni ekahehee tuutu dɔŋŋ yɛ maŋ lɛ mli hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔwoa amɛhe gbeyei, koni amɛkawie yɛ nɛkɛ gbɛi nɛɛ amli amɛmiitsɔɔ mɔ ko mɔ ko dɔŋŋ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 3:1-8; 4:13-17) Eyɛ faŋŋ akɛ, nɛkɛ naakpɛɛ nii nɛɛ kãnyaaa nakai hii lɛ ni amɛna hemɔkɛyeli yɛ amɛtsuii amli.

Hiɛnyam taomɔ, henɔwomɔ, kɛ hiɛjoomɔ fata nibii ni eha mɛi pii ekpilim amɛtsuii lɛ ahe. Etamɔ nɔ ni nakai enɛ ji yɛ Kora, Datan, kɛ Abiram ni atsi amɛ tã kɛjɛ shishijee lɛ asane lɛ mli. Awuŋayeli, gbeyeishemɔ, kɛ subaŋi gbohii krokomɛi babaoo etsi mɛi krokomɛi agbɛ. Akaiɔ wɔ yɛ ŋwɛibɔfoi toigbolɔi, daimonioi lɛ, ni be ko lɛ amɛyɔɔ hegbɛ akɛ amɛaakwɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ hu he. (Mateo 18:10) Amɛyiŋ efeee amɛ kɔshikɔshi yɛ shihilɛ mli ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “daimonioi lɛ heɔ yeɔ ni amɛhe kpokpoɔ.” (Yakobo 2:19, NW) Ni kɛlɛ, amɛbɛ hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli.

Nɔ ni Anɔkwa Hemɔkɛyeli Shishi Ji

Hemɔkɛyeli fe nɔ ko ni aheɔ ayeɔ kɛkɛ. Efe henumɔŋ nifeemɔ ko ni jeɔ kpo yɛ naakpɛɛ nifeemɔ ko he yɛ be kuku ko mli hu. Hebribii 11:1 kɛɔ akɛ: “Hemɔkɛyeli ji nii ni mɛi ahiɛ kã nɔ lɛ anɔ hewalɛnamɔ, kɛ nii ni anaaa lɛ anɔmimaa.” Mɔ aŋkro ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ heɔ eyeɔ yɛ etsui mli akɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ ewo shi yɛ he lɛ tamɔ nɔ ni eba mli momo. Agbɛnɛ hu, nibii ni yɔɔ diɛŋtsɛ ni anaaa lɛ ahe odaseyeli ni anyɛŋ aje he ŋwane lɛ mli wa aahu akɛ, akɛɔ akɛ hemɔkɛyeli diɛŋtsɛ tamɔ nakai odaseyeli lɛ. Hɛɛ, hemɔkɛyeli damɔ odaseyeli nɔ. Ni yɛ bei ni eho lɛ amli lɛ, naakpɛɛ nii tsu gbɛfaŋnɔ ko yɛ hemɔkɛyeli námɔ loo etswaa kɛ shimaa mli. Okadii ni Yesu fee lɛ tsu nii akɛ nɔ ni tsɔɔ mɛi krokomɛi ayiŋ akɛ lɛ ji Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ. (Mateo 8:16, 17; Hebribii 2:2-4) Nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ, loo enifeemɔ hewalɛ lɛ nikeenii, tamɔ naakpɛɛ helatsamɔi kɛ lilɛii sɔrɔtoi awiemɔ lɛ ye odase akɛ Yudafoi lɛ bɛ Yehowa hiɛ duromɔ dɔŋŋ, shi moŋ enɔkpɛlɛmɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ, ni e-Bi, Yesu Kristo to shishi lɛ nɔ.—1 Korintobii 12:7-11.

Nɔ ni fata mumɔ lɛ naakpɛɛ nikeenii lɛ ahe ji nyɛmɔ ni akɛgbaa. Beni mɛi ni heee yeee lɛ na naakpɛɛ nii nɛɛ lɛ, ekanya amɛteŋ mɛi komɛi ni amɛja Yehowa, ni amɛjaje akɛ: “Nyɔŋmɔ yɛ nyɛteŋ lɛlɛŋ.” (1 Korintobii 14:22-25) Shi kɛlɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ etooo eyiŋ akɛ naakpɛɛ nii atsɔ Kristofoi ajamɔ lɛ fã ni hiɔ shi daa. No hewɔ lɛ, bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Shi kɛji gbalɛi ni lɛ, amɛsɛɛ baafo; kɛji wiemɔi ni lɛ, abaafɔ̃ɔ.” (1 Korintobii 13:8) Eyɛ faŋŋ akɛ, nɛkɛ nikeenii nɛɛ sɛɛ fo beni bɔfoi lɛ kɛ mɛi ni nine shɛ nɔ kɛtsɔ amɛnɔ lɛ gboi lɛ.

No hewɔ lɛ, ani abaashi gbɔmɛi ni amɛbɛ nɔ ni amɛaadamɔ nɔ amɛna hemɔkɛyeli? Dabi, ejaakɛ Paulo kɛɛ: “[Nyɔŋmɔ] efɔ̃ɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe odaseyeli, shi moŋ efeɔ ejurɔ, ni ehaa nugbɔ jɛɔ ŋwɛi nɛɔ haa nyɛ, kɛ afii ni baa nii pii hu, ekɛ ŋmãa kɛ miishɛɛ woɔ nyɛtsuiiaŋ obɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 14:17) Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛha mɛi ni hiɛ jalɛ tsui, ni miisumɔ ni amɛgbele amɛjwɛŋmɔi kɛ tsuii amli amɛha odaseyeli ni ebɔle wɔhe kɛkpe lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ “he nii ni anaaa, ni ji enaanɔ hewalɛ kɛ nyɔŋmɔyeli lɛ fɛɛ lɛ, kɛjɛ jeŋbɔɔ mli beebe lɛ atsɔɔ enii ni efee lɛ anɔ ayɔseɔ ni anaa faŋŋ, no hewɔ lɛ [mɛi ni kwaa Nyɔŋmɔ lɛ] amɛbɛ naajiemɔ ko.”—Romabii 1:20.

Nɔ ni fe shihilɛ mli ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ mli hemɔkɛyeli he miihia. Paulo wo hewalɛ akɛ: “Nyɛ jeŋba akatamɔ jeŋbii ajeŋba, shi moŋ nyɛkɛ nyɛ jwɛŋmɔ ni etsɔ ehee lɛ atsakea nyɛhe, koni nyɛyoo nii ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ni sa ehiɛ jogbaŋŋ ni hi kɛwula shi lɛ.” (Romabii 12:2) Abaanyɛ afee enɛ kɛtsɔ Ŋmalɛi lɛ kasemɔ kɛ hiɛdɔɔ kɛ Kristofoi awoji tamɔ wolo tɛtrɛɛ nɛɛ yelikɛbuamɔ nɔ. Hemɔkɛyeli ni damɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli anɔkwale nilee nɔ lɛ jeee nii ni egbɔjɔ loo emli ekwɔɔɔ. Mɛi ni eyoo Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni amɛkɛ hemɔkɛyeli miitsu he nii lɛ kɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ miiha Nyɔŋmɔ.—Romabii 12:1.

Aheɔ Ayeɔ Tsɛbelɛ Anaaa

Ebafee nɔ ni wa kɛha bɔfo Toma akɛ eeehe Yesu shitee kɛmiijɛ gbohii ateŋ lɛ eye. Toma jaje akɛ: “Ja mina edɛŋ plɛkoobii lɛ anajiaŋ, ni mikɛ miwao eta plɛkoobii lɛ anajiaŋ, ni mikɛ minine ehɔ eŋmawuaŋ lɛ, dani mahe maye.” Beni yɛ sɛɛ mli lɛ Yesu tsake ehe kɛba heloo ni jieɔ esɛŋmɔtso nɔ pilamɔi lɛ akpo lɛ mli lɛ, kɛkɛ ni Toma kpɛlɛ naakpɛɛ nii nɛɛ nɔ. Shi kɛlɛ, Yesu kɛɛ: “Ajɔɔ mɛi ni enaaa, ni kɛlɛ amɛhe amɛye lɛ.”—Yohane 20:25-29.

Ŋmɛnɛ, Yehowa Odasefoi akpekpei abɔ ‘nyiɛ yɛ hemɔkɛyeli naa, shi jeee ninamɔ naa.’ (2 Korintobii 5:7) Eyɛ mli akɛ amɛnaaa naakpɛɛ nii ni aŋmala yɛ Biblia lɛ mli lɛ moŋ, shi amɛheɔ amɛyeɔ diɛŋtsɛ akɛ enɛɛmɛi ba mli. Odasefoi lɛ heɔ Nyɔŋmɔ kɛ e-Wiemɔ lɛ amɛyeɔ. Yɛ emumɔ lɛ yelikɛbuamɔ hewɔ lɛ, amɛnyɛɔ amɛnuɔ Biblia mli tsɔɔmɔi kɛ esaneyitso titri—maŋtsɛ ni Yehowa Nyɔŋmɔ ji lɛ bembuu kɛtsɔ eŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ shishi. (Mateo 6:9, 10; 2 Timoteo 3:16, 17) Nɛkɛ anɔkwa Kristofoi nɛɛ kɛ Biblia mli ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli lɛ toɔ amɛshihilɛ he, ni ehe baa sɛɛnamɔ babaoo kɛhaa amɛ. (Lala 119:105; Yesaia 48:17, 18) Amɛkpɛlɛɔ odaseyeli ni anyɛŋ aje he ŋwane ákɛ Biblia mli gbalɛi kadiɔ wɔbe nɛɛ akɛ “naagbee gbii” lɛ nɔ, ni amɛyɛ hemɔkɛyeli akɛ, Nyɔŋmɔ jeŋ hee ni ewo shi yɛ he lɛ ebɛŋkɛ. (2 Timoteo 3:1-5; Mateo 24:3-14; 2 Petro 3:13) Kɛha amɛ lɛ, eji miishɛɛ akɛ amɛaagba Nyɔŋmɔ he nilee lɛ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi. (Abɛi 2:1-5) Amɛle akɛ kɛtsɔ Ŋmalɛi lɛ kasemɔ nɔ pɛ mɛi ni taoɔ Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ aaana lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 17:26, 27.

Ani okaiɔ Albert, ni atsi etã yɛ sane ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ? Beni esɔle ebi koni ena naakpɛɛ nii ni ahaaa hetoo lɛ sɛɛ gbii fioo ko lɛ, Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome, yoo onukpa ko yasara lɛ, ni eshi woji komɛi ni akɛkaseɔ Biblia lɛ eha lɛ. Yɛ no sɛɛ lɛ Albert kpɛlɛ shia Biblia mli nikasemɔ ni awooo he nyɔmɔ lɛ nɔ. Beni eyaa nɔ eleɔ Biblia mli shɛɛ saji lɛ jogbaŋŋ lɛ, enijiaŋwujee lɛ batsɔ miishɛɛ. Eje shishi eyoo akɛ yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ebana Nyɔŋmɔ.

Ŋmalɛi lɛ woɔ hewalɛ akɛ: “Nyɛtaoa Yehowa, be mli ni eeeha ana lɛ, nyɛtsɛa lɛ, be mli ni ebɛŋkɛ.” (Yesaia 55:6) Obaanyɛ ofee enɛ, ni jeee ni oomɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ naakpɛɛ nii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, shi moŋ kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ mli anɔkwale nilee ni oooná nɔ. Hiamɔ sane nɛ, ejaakɛ naakpɛɛ nii pɛ haaa mɔ aná hemɔkɛyeli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Lazaro shitee ni ji naakpɛɛ nii lɛ po tsirɛɛɛ Yesu henyɛlɔi lɛ koni amɛna hemɔkɛyeli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Esa akɛ hemɔkɛyeli adamɔ Biblia mli anɔkwale nilee nɔ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje