Fiatalok kérdezik . . .

Hogyan bánjak a változó hangulatú szüleimmel?

„AZ A GONDOM — mondja Claudia —, hogy az anyukám ideges és ingerlékeny.a Egyik nap megkérdezte, milyen volt a zongoraórám. Egyszerűen azt mondtam, hogy rendben ment és bementem gyakorolni a zongorán. Anyu bejött, mérgesen azt mondta, hogy goromba vagyok, azután elviharzott. Begurultam, rácsaptam a zongorára és beszaladtam a szobámba. Azután anyu bejött és leszidott, amiért rácsaptam a zongorára.”

A szülők igazán érzékenyek lehetnek, amikor rosszkedvűek. Időnként úgy érezheted, mintha tojásokon kellene járnod körülöttük, miközben feszülten várod a következő alkalmat, mikor kritizálnak, mikor üvöltenek rád vagy akár hibáztatnak. A „Miért oly változó hangulatúak a szüleim?” című cikk az Ébredjetek! előző számában azonban rámutatott, hogy teljesen normális dolog a szülők részéről, ha változó hangulatúak időről időre. Gyakran a stressz, a fáradtság, a gyenge egészség és az élet nyomásai okolhatók ezért.b Segíthet együtt érezned a szüleiddel, ha ezt tudod. (Vö. Példabeszédek 19:11.) Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy időnként nehéz lehet velük bánni. Hogyan javíthatsz a dolgokon?

Figyelmeztető jelek

A Példabeszédek 24:3 ezt mondja: „Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.” Ezzel az alapelvvel összhangban az egyik dolog, amit megtehetsz, hogy megpróbálod észrevenni, mikor rosszkedvűek a szüleid. A zsoltáros ezt mondta a saját lehangolt állapotáról: „naphosszat szomorúan járok” (Zsoltárok 38:7, Katolikus fordítás). Egy figyelmes személy biztosan rájött volna, hogy valami nincs rendben vele! Hasonló módon egy szülő is általában határozott jelét adja annak, hogy nincs a legjobb kedvében.

A The Kids’ Book About Parents című könyv fiatal szerzői összeállítottak egy listát a fiatalok számára olyan általános figyelmeztető jelekről, melyekre jó, ha odafigyelnek. A feljegyzett dolgok között van az, ha a szülők ’sokat esznek; nem beszélgetnek; korán fekszenek le; nem köszönnek, amikor hazajönnek a munkából; mindenkire ráförmednek; semmibe veszik a kérdéseidet’ és ’bambán bámulják a tv-t’. Más családokban a szülők bizonyos alkalmakkor előreláthatólag érzékenyek — mint például, amikor a számlákat kell kifizetni. Bármi legyen is a helyzet, figyelmes személyként felismerheted saját szüleid figyelmeztető jeleit.

’Valami nincs rendben?’

Mit teszel akkor, amikor megérzed, hogy a szülőd morcos? Fedezékbe vonulsz? Nem feltétlenül. A Példabeszédek 15:20 így szól: „A bölcs fiú örvendezteti az atyját.” Ez nem azt jelenti, hogy terhelned kell magadat a szüleid felnőtt problémáival. Elvégre minden szülőnek ’a maga terhét kell hordoznia’ (Galátzia 6:5). De legalábbis érdeklődést mutathatsz irántuk. Például tapintatosan megkérdezheted: ’Valami nincs rendben?’ (Vö. Nehémiás 2:1, 2.) Lehet, hogy keveset vagy semmit sem tehetsz, hogy megváltoztasd a helyzetet, de talán értékelik szerető érdeklődésedet a jólétük iránt.

Íme, egy Kama nevű fiatal tanácsa, hogyan kezeljük az ügyeket, amikor az egyik változó hangulatban lévő szülő hazaérkezik: „Miután köszönsz, menj be a szobádba egy kicsit, amíg [a szülők] lecsillapodnak. Azután gyere ki és kérdezd meg, mi a baj és milyen volt a napjuk . . . Derítsd ki, szeretnék-e, hogy valamit csinálj.” Néha az is elűzheti a fanyar hangulatot, ha egyszerűen kimutatod az ilyen szülőnek a szükséges figyelmet és vonzalmat.

Dr. Joyce Vedral a My Parents Are Driving Me Crazy című könyvében elmondja, hogyan reagált egy Deena nevű tizenéves lány édesanyja mérges hangulatára. Ezt mondja Deena: „Amikor kijöttem [a szobámból], és megláttam a mogorvaságot az arcán, megragadtam őt és szívből átöleltem, mielőtt bármit is tehetett volna, hogy megakadályozzon. Azután adtam neki egy nagy puszit és azt mondtam: »Szeretlek, anyu.« Látnod kellett volna, hogy változott meg a hangulata — azonnal.” Dr. Vedral így fejezi be: „A vonzalom ellenszer a mogorva szülő ellen . . . A vonzalom igazi hangulatemelő.” A Biblia ezt így mondja: „a szeretet pedig épít” (1Korinthus 8:1).

Olykor azonban a szüleid személy szerint veled látszanak ingerültnek. Ha nem tudod biztosan miért, próbáld egy kicsit kifaggatni a szüleidet, talán így nyíltan elmondják esetleges sérelmüket. (Vö. Példabeszédek 20:5.) Egy Ruth nevű fiatal lány például megjegyezte, hogy ő és az édesapja „egyre távolabb kerültek egymástól”, és hogy az édesapja indokolatlanul bíráló lett az osztályzatai miatt. Miután a család megtárgyalt egy „Fiatalok kérdezik . . .” cikket, Ruth megkérdezte, hogy mi zavarja az édesapját. „Rájöttünk, hogy apa a gyermekein keresztül próbált sikeres lenni, mivel ő kénytelen volt annak idején abbahagyni az iskolát. Azt akarta, hogy nekünk kitűnő bizonyítványunk legyen.” Amikor Ruth a vártnál rosszabb osztályzatokat kapott, az édesapja mérges lett. Mi lett a beszélgetésük eredménye? „Segített az ő nézőpontjából látni a dolgokat” — mondja Ruth. Természetesen az édesapjának is kiigazításokat kellett tennie a gondolkodásmódjában. Ruth elmondja: „Kezdenek javulni a dolgok.”

Hasonló beszélgetés által te is megtudhatod, van-e a szüleidnek alapos okuk arra, hogy ingerültek legyenek veled. Ez lehet olyan egyszerű dolog miatt is, hogy elfelejtesz elvégezni valamilyen házimunkát. A Példabeszédek 10:5 erre emlékeztet: „Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.” Talán, ha szorgalmasabb vagy, az sokat számíthat a szüleid hangulatának javításában.

Cselekedj körültekintően!

Néha azonban egy szülő egyszerűen nem hajlandó megvitatni a dolgokat, és minden erőfeszítés, hogy erre buzdítsd, haragra és ellenállásra talál. Mi legyen akkor? A Biblia elmondja nekünk, hogy Dávid mint fiatal, hogyan birkózott meg egy hasonlóan érzékeny helyzettel. Dávid fiatalon zenészként dolgozott Saul király udvarában. Saul azonban ki volt téve kiszámíthatatlan hangulatváltozásainak és dührohamainak. Nos, egy alkalommal Saul megpróbálta a falhoz szegezni Dávidot egy dárdával! Figyeld meg, mit mond a Biblia a 1Sámuel 18:14-nél Dávid viselkedéséről: „És Dávid minden útjában magát eszesen [körültekintően, NW] viseli vala, mert az Úr vele volt.”

Kevés szülő ilyen állhatatlan, mint Saul király. Mégis szükséged lehet arra, hogy körültekintő légy, amikor velük bánsz. A fiatal Sam például ezt mondja: „Az édesapám nem keresztény, és rossz természete van! Amikor dühös lesz valakire, valósággal üvölteni kezd. Igazán oda kell figyelni, hogy az ember mit mondjon és mit tegyen. Meg kell próbálni, hogy ne hozzák ki a sodrából.” A Biblia ezt így mondja: „Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát” (Példabeszédek 22:3).

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nagy ívben elkerülöd a szüleidet. Próbálj meg olyan szívélyes és barátságos lenni, amilyen csak tudsz. Ha olyan szükségtelen kérdésekkel vagy apró-cseprő problémákkal nyaggatod mogorva szüleidet, amelyeket máskor is meg lehetne beszélni, lehet, hogy csak a bajt keresed. (Vö. Példabeszédek 15:23; 25:11.) Valójában, amikor feszültek és fáradtak, talán még úgy is érezhetnek, mint az igazságos ember, Jób, amikor megkérdezte: „Meddig búsítjátok [ingerlitek, NW] még a lelkemet?” (Jób 19:2). Ezért bölcsen teszed, ha elkerülsz minden idegesítő szokást, amiről tudod, hogy a szüleid idegeire megy — mint például a rágógumi durrogtatás vagy az ujjak ropogtatása. Ugyanúgy tapintatlan lenne tőled, ha üvöltene a sztereó berendezésed, vagy ha teljes hangerővel menne a televízió.

Egy másik módja annak, hogy körültekintően cselekedj az, ha magadhoz ragadod a kezdeményezést. Vajon anyu mindig rosszkedvű, mikor hazajön a munkából? Ha te érsz haza előbb, miért ne terítenél meg, vinnéd ki a szemetet, vagy mosogatnál el? Üdvözöld az édesanyádat szeretetteljesen. Az ilyen gesztusok elérhetik nála, hogy már előre várja a hazaérkezést. Egy Julie nevű tizenéves lány így kezdeményez. Ezt mondja: „Anyukám iskolabuszt vezet és általában feldúltan jön haza. Így lapítanom kell. Egészen addig kerülöm őt, amíg lehiggad. Azután vigyázok helyette a gyerekekre, vagy takarítok, vagy csinálok helyette valamit.”

Akárhogy is próbálkozhatsz elkerülni, néhány konfliktus majdnem biztos, hogy bekövetkezik, amikor a szülők érzékenyek vagy ingerlékenyek. Amikor ez megtörténik, a bibliai alapelvek alkalmazása segíthet elkerülni, hogy a rossz helyzetet még rosszabbá tedd. A Példabeszédek 15:1 például ezt mondja: „Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.” További útmutatást a Példabeszédek 17:27 ad, ahol ez olvasható: „A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.” Arra is emlékezz, hogy bár a szülőknek tényleg rosszkedvük van, valószínű, hogy olyan alkalmak is vannak, amikor kedvesek, jó humoruk van, örülnek, hogy körülöttük vagy. Becsüld meg ezeket az alkalmakat, és használd ki a lehetőségeket, hogy jó kapcsolatot ápolj a szüleiddel. Ez a nehéz helyzeteket kevésbé meredekké teszi majd.

[Lábjegyzetek]

[Kép a 17. oldalon]

A dolgozó szülők nagyra értékelik, amikor a gyermekek kisegítik őket a házimunkákban