Figyeljük a világot
Pápai bűnbocsánat
A L’Osservatore Romano című napilap szerint, II. János Pál pápa az ezredforduló alkalmából Szentévnek nyilvánította a 2000. évet, és a Rómába zarándoklóknak bűnbocsánatot kínál. A katolikusoknál a bűnbocsánat a bűnért járó büntetés alóli felmentés egy módja. A vatikáni napilap ezt írja: „Az isteni kegyelem alatt végrehajtott minden jó tett jutalmazást érdemel”. Ugyanez az újság azonban azt is megjegyzi, hogy e szokás néhány érdekes kérdést vet fel. Például: „Ha Isten mindenkinek felkínálja megbocsátó kegyelmét, akkor miért van szükség arra, hogy az egyház is bűnbocsánatot osztogasson?” „Ha az egyház teljes megbocsátást adományoz, miért foglalkozik külön az egyes bűnök megbocsátásával is?”
Lappangó betegség
A csontritkulás olyan lappangó betegség, amely „több mint 28 millió amerikai, és körülbelül 1,4 millió kanadai lakost fenyeget” — olvashatjuk a Toronto Star című napilapban. Férfiakat és nőket, fiatalokat és időseket egyaránt érint. „Akkor alakul ki, amikor a régebbi csontsejtek gyorsabban szívódnak fel, mint amilyen gyorsan újak léphetnének a helyükre.” A csontritkulásban szenvedők a betegségnek talán egészen addig semmi jelét sem észlelik, míg egy csontjuk el nem törik. A szakértők úgy vélik, hogy a tizenévesek és az egyetemi sportolók körében egyre terjedő, túlzásba vitt fogyókúrázás „meggyengíti azokat a csontokat, amelyeket inkább építeniük kellene felnőtt korukra. A fiatal fogyókúrázók gyakran elhagyják azokat az ételeket, amelyekre szükségük lenne a csontozatuk megerősítéséhez.” A beszámoló azt mondja, hogy „a 18. életévre a maximum csonttömegnek körülbelül a 90 százaléka alakul ki; a felnőttek csonttömege 30 éves korban éri el a maximumot”. A beszámoló szerint a lehető legnagyobb csontsűrűség elérésének érdekében mindenkinek „elegendő kalciumot és D-vitamint kellene magához vennie, rendszeres testmozgást kellene végeznie, és kerülnie kellene a dohányzást és az italozást”.
Rendbontó utasok a repülőkön
A Business Traveler International című folyóirat azt írja, hogy a „repülőgépeken való dühöngés” — vagyis az utasok fékevesztett viselkedése — „400 százalékkal több volt az elmúlt öt évben”. Minek tulajdonítható ez a hirtelen növekedés? A stressz fontos szerepet játszik. A késlekedő, vagy törölt járatok, a tolongás, a repüléstől való félelem, mind feszültséget teremtenek az emberekben, ami könnyen dühkitörésbe torkollhat. „A légitársaságok gyakran azt hirdetik a légi utazásról, hogy gyors és zökkenőmentes, ám ez nem fedi a valóságot” — mondja Stuart Howard, a Közlekedésben Dolgozók Nemzetközi Szövetségének munkatársa. Egy nagy légitársaság képviselője úgy véli, hogy a nemdohányzó járatok bevezetése szintén hozzájárul a repülőgépeken való dühöngéshez. A beszámoló szerint 1997-ben egy légi járaton „a csalódott dohányos utasok okozták a rendbontó viselkedésnek több mint a felét”. Egy másik tényező az alkoholfogyasztás, amelynek nagy magasságban felerősödhetnek a hatásai. Mit javasol a beszámoló? Ha egy utastársa hangoskodik, „ne hívja oda a személyzetet. Inkább hagyja el a helyét, és diszkréten szóljon a személyzetnek”. A következőt ajánlja még: „Szigetelje el magát a lehetséges inzultusok elől, és vigyen magával könnyed témájú olvasnivalót, vagy hallgasson nyugtató zenét” egy hordozható készüléken.
Drágul a temetés
Egyre több ember veszi igénybe a hamvasztást, hogy csökkentse a temetési költségeket. A Temetkezési Igazgatók Országos Szövetsége szerint 1996-ban az Egyesült Államokban egy hagyományos temetés átlagosan 4600 dollárba került. A Chicago Sun-Times azt írja, hogy ezzel szemben a „hamvasztási költségek 500-2000 dollár között voltak, attól függően, hogy az ügyfelek milyen tartályt választottak a hamvasztáshoz, és milyen urnát kértek a hamvak elhelyezéséhez”. Ezenkívül a hamvasztásnál nincs szükség sírhelyre, sírkőre vagy fejfára, amely további 40 százalékkal növeli a hagyományos temetés költségeit. Az újság azt írta, hogy 1997-ben az Egyesült Államokban az összes elhalálozás 23,6 százalékánál a hamvasztást választották, és ez várhatóan 42 százalékra emelkedik majd a következő tíz év során.
Veszélyeztetett őskori leletek
A New Scientist című folyóirat írja, hogy az évezredeken át fennmaradt őskori kövületek lelőhelyeit a lopás, a vandalizmus és a túlbuzgó látogatók veszélyeztetik. „Egyes geológusok legszívesebben múzeumba vitetnék a legértékesebb maradványokat, vagy elzárnák a lelőhelyeket a látogatók elől” — írja a folyóirat. Mások azonban arra hivatkoznak, hogy a nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy természetes környezetében szemlélje meg a leleteket. A gond megoldásának érdekében a Nemzetközi Paleontológiai Társaság egy listát kezdett összeállítani a világ veszélyeztetett lelőhelyeiről. Eddig mindössze 50 hely került fel a listára.
Fájdalommentesen kezelő fogorvosok?
A fogukat kezeltető páciensek közül sokan szívesen elköszönnének a hagyományos fogászati fúrótól. Az FDA Consumer című folyóirat szerint ez hamarosan bizonyos mértékig meg is valósulhat. Az USA Élelmezési és Gyógyszerellenőrzési Hivatala nemrégiben jóváhagyta az erbium: YAG lézer szájsebészeti alkalmazását. A folyóirat azt írja, hogy a fogorvosok most már nem a vékony fúróval távolítják el a fogszuvasodást, hanem lézerrel. Lényegében elporlasztják a szuvas fogszövetet. A lézer sok szempontból jobb, mint a hagyományos fúró. Először is, a lézerkezelés rendszerint fájdalommentes. Tehát sok páciensnek nem lesz többé szüksége érzéstelenítésre, érzéstelenítő injekcióra. Másodszor, mivel a fogorvosnak nem kell várnia arra, hogy a beteg szája elzsibbadjon, azonnal megkezdheti a kezelést. Ezenkívül, a nagy fordulatszámú fúró idegesítő vibrálása sem zavarja a beteget. A lézer egyetlen jelentős hátránya azonban az, hogy nem alkalmazható olyan fognál, amelyben már van tömés.
Atomhulladék
A világ atomerőmű-ipara az 1960-as évek óta több mint 200 000 tonna használt nukleáris fűtőanyagtól szabadult meg, írja a New Scientist. Minden évben újabb 10 000 tonnával növelik ezt a mennyiséget. Hová kerül ez a halálos hulladék? „A legnagyobb részét egyszerűen az atomerőművek területén tárolják” — írja a folyóirat. Ezeket a helyszíneket azonban úgy alakították ki, hogy csupán néhány évtizedig tároljanak ott radioaktív hulladékot. Tehát az atomhulladékot valamikor át kell szállítani egy hosszú távú lerakati helyre. A gond az, hogy egyetlen országban sem sikerült biztonságos föld alatti tárolólétesítményt létrehozni az ország radioaktív hulladéka számára. Így hát „az atomipar olyan csapdába került, amelyet maga állított fel” — írja a New Scientist.
Taglejtés a helyes szó előhívására
„Újabb kutatásokból az derül ki, hogy a taglejtések gyakran segítenek a beszélőnek előhívni az emlékezetében tárolt szavakat” — írja a Newsweek. Míg a leíró taglejtések gyakran egy tárgy méretét és alakját közvetítik, az egyéb taglejtések, például amikor valaki „beszéd közben ütemesen hadonászik”, más célt szolgálnak. Robert Krauss, a Columbia Egyetem pszichológia professzora szerint ezek a fajta taglejtések „segítenek az embereknek előhívni az emlékezetükből a nehezen megjegyezhető szavakat”, mégpedig úgy, hogy felszabadítják azt, amit ő „lexikális emlékezetnek” nevez. A kutatók az ilyen emlékezetet ahhoz a kódoláshoz hasonlítják, amikor egy bizonyos illat, íz vagy hang egy eseménnyel kapcsolódik össze. Brian Butterworth idegtudós szerint például ugyanúgy, ahogyan egy bizonyos parfüm illata a nagymamát juttathatja az ember eszébe, a taglejtés ehhez hasonlóan „ajtót” nyithat egy szóhoz.
Halál a munkahelyen
A francia Le Monde napilap szerint világszerte 3000 ember hal meg naponta munkahelyi balesetben. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szerint évente mintegy 250 millió alkalmazott sérül meg, ebből pedig több mint egymillió haláleset keletkezik. „A munkavégzéssel kapcsolatos halálesetek száma nagyobb, mint a közlekedési balesetben (990 000), fegyveres összetűzésekben (502 000), egyéb erőszakos cselekmények következtében (563 000) és az AIDS-ben (312 000) évente elhalálozók átlagos száma” — írja az újság.
Járványos méreteket ölt az ajakrák
A The Indian Express című napilapban azt olvashatjuk, hogy az indiai Delhiben négyszer annyi ajakrák fordul elő, mint a kaliforniai Los Angelesben. Jelenleg a Delhi férfi lakossága között előforduló különféle rák 18,1 százaléka ajakrák (1995-ben 10 százalék volt). Az ajakrák elsődleges okai között szerepel a dohány, bidi (indiai cigaretta) rágása, valamint a levélbe göngyölt pan masala (dohány és őrölt bételdió, valamint egyéb összetevők keverékének) rágása. A napilap vészjóslónak nevezte, hogy a gyanútlan iskolás gyermekek egyre több pan masalát fogyasztanak. Egy szakértő arra figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, akkor Indiában a „ajakrák járványos méreteket ölt” majd.