Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w17 October bf. 3-6
  • Kɛ́ Otsu Nɔ Fɛɛ Nɔ Ni Yehowa Kɛbaawo Odɛŋ Lɛ, Ebaajɔɔ Bo

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Kɛ́ Otsu Nɔ Fɛɛ Nɔ Ni Yehowa Kɛbaawo Odɛŋ Lɛ, Ebaajɔɔ Bo
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2017
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • MINÁ HEFATALƆ HEE
  • “WƆBAAYA!”
  • WƆKU WƆSƐƐ KƐTEE ENGLAND, KƐKƐ NI WƆBAHO SCOTLAND
  • NITSUMƆ HEE NI AHÃ WƆ YƐ IRELAND
  • NIFEEMƆ KO NI SA KADIMƆ WAA KƐHÃ YEHOWA ODASEFOI NI YƆƆ IRELAND
  • WƆSHIHILƐ TSAKE KWRAA
  • 1921​—Afii 100 Ni Eho Nɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2021
  • Nɔ ni Hi Fe Fɛɛ ni Mikɛ Miwala Aaafee
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Yaa Nɔ Odũ Dumɔwui Lɛ—Yehowa Baaha Ekwɛ̃
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Nyɔŋmɔ ni Nyɛŋ Emale lɛ Waje Mi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2017
w17 October bf. 3-6
Olive Matthews

WALA SHIHILƐ HE SANE

Kɛ́ Otsu Nɔ Fɛɛ Nɔ Ni Yehowa Kɛbaawo Odɛŋ Lɛ, Ebaajɔɔ Bo

Mɔ ni gba ji Olive Matthews

Be ko be ni abi mi kɛ miwu, kɛ minyɛmi nuu lɛ kɛ eŋa kɛji wɔbaasumɔ ni wɔyatsu nitsumɔ krɛdɛɛ ko lɛ, wɔhã hetoo akɛ, “Wɔbaaya!” Mɛni hewɔ wɔhã hetoo nakai, ni mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jɔɔ wɔ? Dani wɔbaapɛi sanebimɔi nɛɛ amli lɛ, hã magba bo mi kɛ miweku lɛ he sane fioo.

AFƆ mi yɛ maŋ ko ni atsɛɔ lɛ Hemsworth, ni yɔɔ Yorkshire, yɛ England lɛ mli yɛ afi 1923. Miyɛ nyɛmi nuu nukpa kome, ni atsɛɔ lɛ Bob. Be ni miye aaafee afii nɛɛhu lɛ, mipapa he woji komɛi ni kpaa amale jamɔ he mama. Anɔkwa, osato ni osɔfoi lɛ feɔ lɛ wo mipapa mli la, no hewɔ lɛ, enya woji lɛ ahe waa. Afii fioo komɛi asɛɛ lɛ, nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Bob Atkinson lɛ nyiɛ shiɛmɔ nɔ ni eba wɔshĩa lɛ. Etswa Nyɛminuu Rutherford maŋshiɛmɔi lɛ eko ehã wɔ yɛ gramafon nɔ. Wɔyɔse akɛ, mɛi ni fee woji ni mipapa he kɛba lɛ nɔŋŋ to maŋshiɛmɔ ni wɔboɔ toi lɛ he gbɛjianɔ. Mifɔlɔi kɛɛ Nyɛminuu Atkinson akɛ, daa gbɛkɛ lɛ, ebaye nii yɛ wɔshĩa lɛ, ni ehã wɔsanebimɔi babaoo lɛ ahetoo kɛjɛ Biblia lɛ mli. No mli lɛ, akpeɔ yɛ nyɛmi nuu ko shĩa, ni Nyɛminuu Atkinson fɔ̃ wɔ nine ni wɔba kpeei lɛ. He ni akpeɔ yɛ lɛ kɛ wɔshĩa lɛ teŋ jekɛɛɛ tsɔ. Wɔbɔi yaa oya nɔŋŋ, ni atse asafo bibioo ko yɛ Hemsworth. Eyeee be ko ni kpokpaa nɔkwɛlɔi bɔi wɔshĩa lɛ too. Wɔfɔ̃ gbɛgbalɔi ni yɔɔ asafoi ni bɛŋkɛ wɔ lɛ hu nine kɛba wɔshĩa lɛ kɛhã niyeli. Nyɛmimɛi nɛɛ ná minɔ hewalɛ kpakpa.

No mli lɛ, wɔweku lɛ eto nitsumɔ ko shishi, shi mipapa kɛɛ minyɛmi nuu lɛ akɛ, “Kɛ́ ootao osɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpa nitsumɔ nɛɛ.” Bob kpɛlɛ nɔ, ni be ni eye afii 21 lɛ, ebɔi sɔɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ yɛ he kroko. Afii enyɔ sɛɛ, be ni miye afii 16 lɛ, mi hu mibatsɔ gbɛgbalɔ. Otsi lɛ naagbee lɛ, mináa mɛi mikɛyaa shiɛmɔ, shi otsi lɛ mli lɛ, bei pii lɛ, mi kome miyaa ni mikɛ odaseyeli kaadi kɛ gramafon ni tsuɔ nii. Shi Yehowa jɔɔ mi kɛ Biblia mli nikaselɔ ko ni bɔɔ mɔdɛŋ waa. Sɛɛ mli lɛ, mi-Biblia mli nikaselɔ lɛ wekumɛi lɛ ateŋ mɛi pii ba anɔkwale lɛ mli. Enɔ afi lɛ, ahã mibɔi sɔɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ, ni mikɛ Mary Henshall ni tsu nii. Ahã wɔyasɔmɔ yɛ Cheshire kpokpaa lɛ nɔ yɛ shikpɔŋkuku ko ni akɛwoko mɔ ko dɛŋ lɛ mli.

Be ni awuɔ Jeŋ Ta II lɛ, abi ni yei atsu nii kɛfi ta lɛ sɛɛ. Akɛni wɔmiisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi krɛdɛi hewɔ lɛ, kulɛ, esa akɛ abu wɔ ashi osɔfoi lɛ anɔ koni akahã wɔyatsu nitsumɔ nɛɛ eko. Shi maŋ lɛ saneyelihei lɛ ekpɛlɛɛɛ nɔ nakai, ni no hewɔ lɛ, awo mi tsuŋ gbii 31. Enɔ afi lɛ, akɛ mi tee saneyelihe lɛ shii enyɔ yɛ sane nɛɛ nɔŋŋ hewɔ. No mli lɛ, miye afii 19. Mihã onukpai ni yɔɔ jɛmɛ lɛ le akɛ, mihenilee baabu mi fɔ waa kɛji mikɛ mihe wo ta lɛ mli. Shii enyɔ lɛ fɛɛ lɛ, abu mi bem. Be ni ayeɔ misane lɛ mli fɛɛ lɛ, mina akɛ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ miiye eebua mi. Minu he tamɔ nɔ ni Yehowa emɔ minineshi ni ewaje mi koni mihe awa.​—Yes. 41:10, 13.

MINÁ HEFATALƆ HEE

Mikɛ Arthur Matthews kpe klɛŋklɛŋ kwraa yɛ afi 1946. No mli lɛ, eyaye nyɔji etɛ yɛ tsuŋwoohe yɛ ehe ni ekɛwooo ta lɛ mli lɛ hewɔ. Be ni ajie lɛ nɔŋŋ ni eyafata enyɛmi nuu Dennis, ni no mli lɛ eesɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ lɛ he yɛ Hemsworth. Amɛpapa tsɔɔ amɛ Yehowa he nii kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi, ni abaptisi amɛ dani amɛye afii 20. Eyeee be ko ni asafo lɛ kɛ Dennis tee Ireland koni eyasɔmɔ yɛ jɛmɛ, kɛkɛ ni ebashwɛ Arthur kome too. Mifɔlɔi nya gbɛgbalɔ ni yɔɔ ekãa nɛɛ he waa, ni amɛfɔ̃ lɛ nine ni ebahi amɛŋɔɔ. Be fɛɛ be ni maya shĩa lɛ, mikɛ Arthur feɔ ekome kɛshaa tsɛnsii lɛ amli kɛ́ aye nii agbe naa. Sɛɛ mli lɛ, wɔbɔi wɔhe ŋmaa. Yɛ afi 1948 lɛ, asaa awo Arthur tsuŋ nyɔji etɛ. Wɔbote gbalashihilɛ mli yɛ January 1949, ni oti ni wɔkɛma wɔhiɛ ji ni wɔbaahi be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli kɛyashi wɔshihilɛ eŋmɛŋ wɔ gbɛ dɔŋŋ. Wɔkwɛ wɔshika nɔ jogbaŋŋ. Kɛ́ wɔba hejɔɔmɔ lɛ, wɔyakpaa mɛi aŋmɔ wɔhãa amɛ koni wɔná shika kɛkwɛ wɔhe. Yehowa jɔɔ wɔmɔdɛŋbɔi lɛ anɔ, ni wɔnyɛ wɔhi gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli.

Olive Matthews kɛ ewu Arthur yɛ afi 1949

Wɔsha mfoniri nɛɛ yɛ Hemsworth yɛ afi 1949 be ni wɔbote gbalashihilɛ mli lɛ sɛɛ etsɛɛɛ

Aaafee afi sɛɛ lɛ, ahã wɔyasɔmɔ yɛ Northern Ireland. Klɛŋklɛŋ lɛ, akɛ wɔ tee Armagh, ni no sɛɛ lɛ, wɔyasɔmɔ yɛ Newry, ni Katolikbii titri yɔɔ maji enyɔ nɛɛ anɔ. Mɛi ni yɔɔ shikpɔŋkuku lɛ mli lɛ sumɔɔɔ Odasefoi asane kwraa, no hewɔ lɛ, ehe bahia ni wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ ni wɔkɛ sɛɛyoomɔ atsu nii kɛ́ wɔnyiɛ shiɛmɔ nɔ. Wɔkpeɔ yɛ nyɛmi nuu ko kɛ eŋa shĩa, ni jɛmɛ kɛ he ni wɔyɔɔ lɛ teŋ jekɛmɔ feɔ kilomitai 16. Mɛi aaafee kpaanyɔ ni baa. Bei komɛi lɛ, wɔwɔɔ jɛmɛ, ni wɔshiɔ kɛ́ je tsɛre. Wɔkãa shikpɔŋ, ni leebi lɛ, alɛɔ wɔ jogbaŋŋ dani wɔyiɔ gbɛ. Miishɛɛ sane ji akɛ, ŋmɛnɛ lɛ, ayɛ Odasefoi pii yɛ nakai akutso lɛ mli.

“WƆBAAYA!”

Nakai beiaŋ lɛ, minyɛmi nuu lɛ kɛ eŋa Lottie miisɔmɔ momo akɛ gbɛgbalɔi krɛdɛi yɛ Northern Ireland, ni yɛ afi 1952 lɛ, wɔyi ejwɛ lɛ wɔtee kpokpaa wulu nɔ kpee ko ni afee yɛ Belfast lɛ. Nyɛmi nuu ko jɛ mlihilɛ mli ehã wɔ kɛ Nyɛminuu Pryce Hughes, ni no mli lɛ esɔmɔɔ akɛ Britain nitsumɔhe nine lɛ nɔkwɛlɔ lɛ he ko wɔwɔ. Ajie wolo ko ni aje gbɛ afee ahã mɛi ni yɔɔ Ireland lɛ kpo yɛ kpee lɛ shishi, ni eyitso ji, God’s Way Is Love, (Nibii Ni Nyɔŋmɔ Efee Kɛtsɔɔ Akɛ Esumɔɔ Wɔ). Gbɛkɛ ko be ni wɔgbaa wolo nɛɛ mli sane lɛ, Nyɛminuu Hughes wie akɛ nyɛmimɛi lɛ náaa lɛ mlɛo kwraa akɛ amɛbaashiɛ amɛhã Katolikbii ni yɔɔ Irish Republic lɛ. Afãa amɛ kɛjɛɔ hei ni amɛyatoɔ lɛ, ni osɔfoi lɛ woɔ mɛi ayiŋ koni amɛtutua amɛ. Ewie akɛ: “Wɔmiitao gbalashihilɛ mli bii ni yɔɔ tsɔne, koni amɛfã ta krɛdɛɛ kɛja wolo nɛɛ yɛ maŋ lɛ mli fɛɛ.”a Oya nɔŋŋ ni wɔhã hetoo akɛ, “Wɔbaaya!”

Olive Matthews, ewu Arthur, kɛ amɛnanemɛi gbɛgbalɔi komɛi ta moto ko nɔ

Mikɛ gbɛgbalɔi krokomɛi ta moto ko nɔ

He kome ni kɛ́ gbɛgbalɔi tee Dublin lɛ amɛyahiɔ ji nyɛmi yoo ko ni kɛ afii pii esɔmɔ ni atsɛɔ lɛ Mama Rutland lɛ shĩa. Wɔyato jɛmɛ, wɔhɔ̃ɔ wɔhe nibii komɛi, kɛkɛ ni wɔ fɛɛ wɔho wɔta Bob moto lɛ nɔ koni wɔyatao tsɔne wɔhe. Wɔná mɔ ko tsɔne ni eehɔ̃ɔ ni wɔhe. Shi akɛni wɔteŋ mɔ ko mɔ ko leee tsɔne kudɔmɔ hewɔ lɛ, wɔhã mɔ ni hɔ̃ɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛba shĩa. Nakai gbɛkɛ muu lɛ fɛɛ lɛ, Arthur ta saatso lɛ nɔ eekase bɔ ni atsiɔ gears yɛ kɔɔyɔɔ lɛ mli. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, eebɔ mɔdɛŋ ejie tsɔne lɛ yɛ garaj lɛ nɔŋŋ ni nyɛmi yoo maŋsɛɛ sɔɔlɔ ko ni atsɛɔ lɛ Mildred Willett (mɔ ni sɛɛ mli lɛ ekɛ John Barr bote gbalashihilɛ mli lɛ) baje jɛmɛ. Yehowa duromɔ naa lɛ, ele tsɔne kudɔmɔ! Ekɛ wɔ tee gbɛ lɛ nɔ ni etsɔɔ wɔ tsɔne kudɔmɔ. Agbɛnɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔyatsu tafãa lɛ he nii!

Olive Matthews kɛ ewu Arthur damɔ amɛtsɔne kɛ amɛtsũ ni anyɛɔ akɛ tsɔne gbalaa lɛ masɛi

Wɔtsɔne lɛ kɛ wɔtsũ ni anyɛɔ akɛ tsɔne gbalaa lɛ

No sɛɛ lɛ, wɔyatao he ni wɔbaahi. Nyɛmimɛi lɛ wo wɔ ŋaa ni kɛ́ ebaahi lɛ, wɔtao tsũ diɛŋtsɛ, moŋ fe ni wɔbaahi tsũ ni anyɛɔ akɛ tsɔne gbalaa lɛ mli. Wɔtao tsũ lɛ eko aahu, shi wɔnáaa. No hewɔ lɛ, nakai gbɛkɛ lɛ, wɔyi ejwɛ lɛ fɛɛ wɔwɔ tsɔne lɛ mli. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, wɔkpa shi aahu, shi nɔ pɛ ni wɔná ji tsũ ni tsɔne nyɛɔ egbalaa lɛ eko ni mɔ ko je gbɛ efee ehã ehe. Saatso bibioo kome ni afee lɛ bɔ ni mɛi baanyɛ akã eŋwɛi kɛ eshishi lɛ yɛ mli, ni enɛ batsɔ wɔshĩa. Naakpɛɛ sane ji akɛ, he ni wɔkɛbaama efeee naagba kwraa, ejaakɛ okwaafoi komɛi hã wɔkɛma amɛyale lɛ mli. Wɔyashiɛ yɛ hei ni kɛ he ni wɔyɔɔ lɛ teŋ jekɛmɔ aaafee kilomitai 16 kɛmiimɔ 24. Kɛ́ wɔfã kɛtee he kroko lɛ, kɛkɛ lɛ wɔku wɔsɛɛ wɔyashiɛ yɛ he ni no mli lɛ wɔma lɛ.

Wɔnyɛ wɔtee shĩa fɛɛ shĩa ni yɔɔ maŋ lɛ wuoyi-anaigbɛ lɛ ní agbaaa wɔnaa tsɔ. Wɔjara woji 20,000 kɛ sɛɛ, ni wɔkɛ mɛi ni ná wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ agbɛ́i maje Britain nitsumɔhe nine lɛ. Yehowa jɔɔ nitsumɔ lɛ nɔ, ni ŋmɛnɛ lɛ, ayɛ Odasefoi ohai abɔ yɛ nakai kpokpaa lɛ nɔ!

WƆKU WƆSƐƐ KƐTEE ENGLAND, KƐKƐ NI WƆBAHO SCOTLAND

Sɛɛ mli lɛ, ahã wɔyasɔmɔ yɛ London wuoyigbɛ. Otsii fioo komɛi asɛɛ lɛ, atswa Arthur kɛjɛ Britain nitsumɔhe nine lɛ ni akɛɛ lɛ akɛ enɔ jetsɛremɔ lɛ, ebaabɔi sɔɔmɔ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ! Atsɔse lɛ otsi kome, kɛkɛ ni ahã wɔyasɔmɔ kpokpaa ko yɛ Scotland. Arthur náaa dekã pii kɛkase emaŋshiɛmɔi lɛ, shi bɔ ni esaa ejwɛŋmɔ akɛ ebaatsu nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni akɛbaahã lɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ wo mi hewalɛ waa. Wɔnya kpokpaa nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ he waa. Akɛni wɔkɛ afii pii esɔmɔ yɛ hei ni nyɛmimɛi krokomɛi bɛ hewɔ lɛ, wɔná miishɛɛ waa akɛ agbɛnɛ lɛ, wɔyɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei babaoo ateŋ.

Yɛ afi 1962 be ni afɔ̃ Arthur nine akɛ eba Gilead Skul lɛ, ehe bahia ni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nɔ ni wɔbaafee he, ejaakɛ ebaayaye nyɔji nyɔŋma sɔŋŋ, ni enyɛŋ ekɛ mi aya. Wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ eya skul lɛ. Akɛni eshwɛ mi kome too hewɔ lɛ, ahã miku misɛɛ miyasɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ yɛ Hemsworth. Enɔ afi be ni Arthur ku esɛɛ lɛ, ahã esɔmɔ akɛ kpokpaa wulu nɔkwɛlɔ kɛhã kpokpai ni yɔɔ Scotland, England kooyigbɛ, kɛ Northern Ireland.

NITSUMƆ HEE NI AHÃ WƆ YƐ IRELAND

Yɛ afi 1964 lɛ, ahã Arthur bɔi sɔɔmɔ akɛ Irish Republic nitsumɔhe nine lɛ nɔkwɛlɔ. Wɔmii shɛ wɔhe waa yɛ gbɛfãa nitsumɔ lɛ mli, no hewɔ lɛ, be ni atsake wɔnitsumɔ lɛ, edɔ mi. Shi amrɔ nɛɛ, mihiɛ sɔɔ hegbɛ ni miná akɛ masɔmɔ yɛ Betel lɛ waa. Miina akɛ, kɛ́ Yehowa hã bo nitsumɔ ko ni onyaaa he tsɔ, shi omɔ mli lɛ, ejɔɔ bo. Mitsu nii yɛ ɔfis, mito woji, mihoo nii, ni misaa tsũi amli. Arthur tee nɔ esɔmɔ akɛ kpokpaa wulu nɔkwɛlɔ kɛyashi be ko, ni wɔná hegbɛ wɔkɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ maŋ lɛŋ hei srɔtoisrɔtoi shara. Enɛ, kɛ agbɛnɛ hu, bɔ ni wɔ-Biblia mli nikaselɔi lɛ tee amɛhiɛ lɛ, hã wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi ni yɔɔ Ireland lɛ ateŋ lɛ mli bawa waa. Mɛɛ jɔɔmɔ ni nɔ bɛ po nɛ!

NIFEEMƆ KO NI SA KADIMƆ WAA KƐHÃ YEHOWA ODASEFOI NI YƆƆ IRELAND

Afi 1965 ji be klɛŋklɛŋ ni afee majimaji ateŋ kpee yɛ Ireland, ni afee kpee nɛɛ yɛ Dublin.b Eyɛ mli akɛ shiteekɛwolɔi bɔ mɔdɛŋ waa ni amɛfite kpee nɛɛ moŋ, shi kpee lɛ tee nɔ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Mɛi 3,948 ba, ni abaptisi mɛi 65. Aŋma wolo kɛda mɛi fɛɛ ni kɛ amɛtsũi hai gbɔi 3,500 ni ba lɛ shi. Shĩatsɛmɛi lɛ hu jie nyɛmimɛi lɛ ayi yɛ bɔ ni amɛba amɛjeŋ jogbaŋŋ lɛ hewɔ. Anɔkwa, kpee lɛ hã mɛi pii tsake jwɛŋmɔ ni ejaaa ni amɛhiɛ yɛ Odasefoi ahe lɛ.

Arthur Matthews kɛ Nathan Knorr, afi 1965

Arthur miiŋa Nyɛminuu Nathan Knorr be ni eba Ireland kɛhã kpee wulu ni afee yɛ afi 1965 lɛ

Afi 1983 be ni Arthur Matthews jieɔ Mi-Wolo ni Gbaa Biblia Mli Saji wolo lɛ kpo yɛ Gaelic mli lɛ

Arthur miijie Mi-Wolo ni Gbaa Biblia Mli Saji wolo lɛ kpo yɛ Gaelic mli yɛ afi 1983

Ekomefeemɔ bɛ mɛi ni yɔɔ Ireland lɛ ateŋ yɛ maŋkwramɔ kɛ jamɔŋ saji ahewɔ. Shi jeee nakai eji yɛ Yehowa webii ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ateŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ afi 1966 lɛ, ato gbɛjianɔ koni nitsumɔhe nine ni yɔɔ Dublin lɛ akwɛ nitsumɔ ni atsuɔ yɛ Ireland kooyigbɛ kɛ wuoyigbɛ lɛ fɛɛ nɔ. Katolikbii babaoo bamɔ anɔkwale lɛ mli, ni amɛkɛ amɛnyɛmimɛi ni be ko ni eho lɛ amɛji Protɛstantbii lɛ fee ekome kɛsɔmɔ, ni enɛ hã wɔná miishɛɛ waa.

WƆSHIHILƐ TSAKE KWRAA

Yɛ afi 2011 lɛ, afee Britain kɛ Ireland nitsumɔhe niji lɛ ekome, ni akɛ wɔ tee London Betel. Enɛ hã wɔshihilɛ tsake waa. Be ni tsakemɔ nɛɛ ba lɛ, no mli lɛ Arthur bɛ hewalɛ kwraa. Sɛɛ mli lɛ, ahã wɔle akɛ eeye hela ko ni atsɛɔ lɛ Parkinson’s disease. Yɛ May 20, 2015 lɛ, minaanyo ni mikɛhi shi afii 66 lɛ gbo.

Be ni Arthur gbo lɛ, mitsui kumɔ, mihao waa, ni miye awerɛho. Lɛ nɔŋŋ mikɛ gbaa sane ni mikɛfeɔ nɔ fɛɛ nɔ. Mihiɛ tseɔ lɛ waa diɛŋtsɛ! Kɛ́ okɛ shihilɛi ni jaraa tamɔ enɛɛmɛi kpe lɛ, ehãa wekukpaa ni yɔɔ okɛ Yehowa teŋ lɛ mli waa. Mɛi sumɔɔ Arthur sane waa, ni kɛjɛ be ni egbo nɛɛ, amɛshɛje mimii. Nyɛmimɛi eŋmala mi woji kɛjɛ Ireland, Britain, kɛ United States po. Woji nɛɛ, kɛ agbɛnɛ hu, bɔ ni Arthur nyɛmi nuu Dennis kɛ eŋa Mavis, kɛ minyɛmi nuu nukpa lɛ biyei Ruth kɛ Judy ewo mi hewalɛ lɛ eye ebua mi fe bɔ ni manyɛ matsɔɔ mli po.

Yesaia 30:18 lɛ ewo mi hewalɛ waa. Jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa miimɛ, koni eduro nyɛ, ni no hewɔ lɛ ewó ehe nɔ, koni ena nyɛ mɔbɔ; ejaakɛ Yehowa lɛ, kojomɔ Nyɔŋmɔ ni; ajɔɔ mɛi fɛɛ ni mɛɔ lɛ lɛ!” Le ni mile akɛ, Yehowa miimɛ kɛkɛ ni be ashɛ ni etsu wɔnaagbai lɛ fɛɛ ahe nii, ni ehã wɔ nitsumɔi ni yɔɔ miishɛɛ yɛ ejeŋ hee lɛ mli lɛ shɛjeɔ mimii waa diɛŋtsɛ.

Kɛ́ misusu nibii ni wɔtsu kɛbaho lɛ ahe lɛ, ehãa minaa akɛ Yehowa ekudɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ Ireland ni ejɔɔ nɔ! Eŋɔɔ minaa waa akɛ minyɛ mitsu nɔ ko fioo kɛye mibua koni anɔkwale lɛ ashwere. Manyɛ mawie kɛ nɔmimaa akɛ, kɛ́ wɔtsu nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa kɛbaawo wɔdɛŋ akɛ wɔtsu lɛ, ebaajɔɔ wɔ.

a Kwɛmɔ 1988 Yearbook of Jehovah’s Witnesses lɛ, bf. 101-102.

b Kwɛmɔ 1988 Yearbook lɛ, bf. 109-112.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje