1Korintusz
10 Nem akarom pedig, hogy tudatlanságban legyetek afelől, testvérek, hogy ősatyáink mindnyájan a felhő+ alatt voltak, és mindnyájan átmentek a tengeren,+ 2 és mindnyájan megkeresztelkedtek Mózesbe+ a felhő és a tenger által; 3 és mindnyájan ugyanazt a szellemi eledelt+ ették, 4 és mindnyájan ugyanazt a szellemi italt itták.+ Mert abból a szellemi sziklából+ ittak, amely követte őket, és ez a szikla+ a Krisztust jelentette.+ 5 Mindazonáltal a legtöbbjüket nem helyeselte az Isten,+ hiszen leteríttettek+ a pusztában.
6 Ezek a dolgok pedig példáink lettek, hogy mi ne legyünk olyanok, akik ártalmas dolgokat kívánnak,+ ahogy azok kívántak. 7 Se bálványimádókká ne váljatok, mint egyesek+ azok közül, mint ahogy meg van írva: „A nép leült enni és inni, és fölkeltek mulatozni.”+ 8 És ne is paráználkodjunk, mint ahogy egyesek azok közül paráznaságot követtek el,+ csak hogy elessenek, e g y nap huszonháromezren.+ 9 Se Jehovát ne tegyük próbára,+ mint ahogy egyesek azok közül próbára tették,+ csak hogy elvesszenek a kígyók által.+ 10 Se zúgolódók ne legyünk, mint ahogy egyesek azok közül zúgolódtak,+ csak hogy elvesszenek a pusztító által.+ 11 Ezek pedig mint példák történtek velük újra meg újra, és a mi figyelmeztetésünkre írattak meg,+ akikhez a világrendszerek vége+ elérkezett.
12 Következésképpen, aki úgy gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essen.+ 13 Nem ért benneteket más kísértés, csak ami általános az embereknél.+ De hű az Isten,+ és nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni,+ hanem a kísértéssel együtt a kivezető utat+ is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni.
14 Így hát, szeretteim, meneküljetek+ a bálványimádástól.+ 15 Mint tisztán látó emberekhez,+ úgy szólok; ítéljétek meg ti magatok, amit mondok. 16 Az áldás pohara+, melyet megáldunk, vajon nem a Krisztus vérében való részesség? A kenyér, melyet megtörünk,+ vajon nem a Krisztus testében való részesség?+ 17 Mivelhogy e g y kenyér van, mi, noha sokan vagyunk,+ e g y test vagyunk,+ mert mindnyájan abból az e g y kenyérből részesedünk.+
18 Nézzetek arra, ami Izrael a test szerint:+ akik az áldozatokat eszik, vajon nem részesek az oltárral?+ 19 Mit mondjak hát? Hogy a bálványáldozat valami, vagy hogy a bálvány valami?+ 20 Nem; hanem azt mondom, hogy amiket a nemzetek áldoznak, démonoknak áldozzák,+ és nem Istennek; én pedig nem akarom, hogy részestársaivá legyetek a démonoknak.+ 21 Nem ihatjátok Jehova poharát is,+ és a démonok poharát is; nem lehettek részesei „Jehova asztalának”+ is, és a démonok asztalának is. 22 Vagy „féltékenységre ingereljük Jehovát”?+ Csak nem vagyunk erősebbek+ nála?
23 Mindent szabad, de nem minden hasznos.+ Mindent szabad,+ de nem minden épít.+ 24 Senki se keresse a maga hasznát,+ hanem a másikét.+
25 Továbbra is mindent megegyetek,+ amit a húspiacon árulnak, nem tudakozódva a lelkiismeretetek miatt;+ 26 mert „Jehováé+ a föld, és ami betölti azt”.+ 27 Ha valaki a nem hívők közül meghív benneteket, és ti el akartok menni, lássatok hozzá, és mindent megegyetek, amit elétek tesznek,+ nem tudakozódva a lelkiismeretetek miatt.+ 28 De ha valaki azt mondaná nektek: „Áldozatként bemutatott dolog ez”, ne egyetek amiatt, aki ezt feltárta, és a lelkiismeret miatt.+ 29 Azt mondom: „lelkiismeret”, de nem a sajátod, hanem a másiké. Mert miért ítélje az én szabadságomat másnak a lelkiismerete?+ 30 Ha hálával részesedem, miért beszéljenek rólam becsmérlően amiatt, amiért én hálát adok?+
31 Így tehát akár esztek, akár isztok, akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek.+ 32 Ügyeljetek arra, hogy se zsidóknak, se görögöknek, se az Isten gyülekezetének ne adjatok okot a botránkozásra,+ 33 mint ahogy én is mindenkinek mindenben kedvére teszek,+ nem a magam hasznát keresve,+ hanem inkább sok emberét, hogy megmentést nyerjenek.+