Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • mwbr23 July bf. 1-bf. 10
  • Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
  • Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ—Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli—2023
  • Saneyitsei Bibii
  • JULY 3-9
  • JULY 10-​16
  • JULY 17-​23
  • JULY 24-​30
  • JULY 31–AUGUST 6
  • AUGUST 7-​13
  • AUGUST 14-​20
  • AUGUST 21-​27
  • AUGUST 28–SEPTEMBER 3
Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ—Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli—2023
mwbr23 July bf. 1-bf. 10

Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli

© 2023 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania

JULY 3-9

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | EZRA 4-6

‘Nyɛkatsĩa Nitsumɔ Lɛ Naa’

w22.03 17 kk. 13

Ani Oona Nɔ Ni Zakaria Na Lɛ?

Be ni Osɔfonukpa Yeshua (ni ji, Yoshua) kɛ Amralo Zerubabel ‘bɔi Nyɔŋmɔ shĩa lɛ maa ekoŋŋ’ lɛ, no mli lɛ atsĩ nitsumɔ lɛ naa. (Ezr. 5:​1, 2) Eeenyɛ efee akɛ, Yudafoi lɛ ateŋ mɛi komɛi nu he akɛ nɔ ni amɛfeɔ nɛɛ kɛ sane baaba. Ejaakɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ amɛhenyɛlɔi lɛ baana akɛ aama tsũ lɛ, ni amɛbaatsɔ gbɛ fɛɛ gbɛ ni amɛbaanyɛ nɔ amɛtao sane amɛhã amɛ. Shi Yehowa fee nɔ ko ni hã Yoshua kɛ Zerubabel na akɛ efiɔ amɛsɛɛ. Mɛni efee?

w86 8/1 19, akrabatsa kk. 2-3

Yehowa Hiŋmɛi ‘Ka Onukpai Lɛ Ahe’

Be ni Yuda shwɛɛnii lɛ ku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon amɛba lɛ, afii 16 sɔŋŋ baka shi ni amɛtsuuu nɔ ko. Gbalɔi Hagai kɛ Zakaria bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛtsirɛ Yudafoi nɛɛ koni amɛfee nɔ ko, ni enɛ ha amɛbɔi Yehowa esɔlemɔtsu lɛ tswaa ekoŋŋ. Etsɛɛɛ kwraa kɛkɛ ni Persia amralofoi lɛ te shi wo amɛ. Amɛbi amɛ akɛ: “Namɔ fanyɛ akɛ nyɛma nɛkɛ shia nɛɛ?”​—Ezra 5:​1-3.

Sanebimɔ nɛɛ hetoohamɔ wa. Kɛ̀ onukpai nɛɛ she gbeyei lɛ, belɛ, amɛbaafɔɔ sɔlemɔtsu lɛ tswaa amrɔ nɔŋŋ. Ni kɛ́ onukpai nɛɛ tse amralofoi nɛɛ ahiɛ atua hu lɛ, amɛbaatsĩ nitsumɔ lɛ naa. No hewɔ lɛ, onukpai (ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ Amralo Zerubabel kɛ Osɔfonukpa Yoshua fata he) lɛ jɛ nilee mli amɛtao hetoo ni sa jogbaŋŋ. Amɛtsɛ amralofoi nɛɛ ajwɛŋmɔ sɛɛ kɛtee akpɔ ko ni Koresh wo ni ŋmɛɔ Yudafoi nɛɛ agbɛ akɛ amɛsaa amɛtsa tsu nɛɛ lɛ nɔ. Akɛni amɛle akɛ Persiabii tsakeee maŋ lɛ mla ni ka shi lɛ hewɔ lɛ, amralofoi nɛɛ hala akɛ amɛfeŋ nɔ ko ni baate shi awo akpɔ ni maŋtsɛ lɛ ewo lɛ. No hewɔ lɛ ashi amɛ ni amɛtsa nitsumɔ lɛ nɔ kɛyashi beni Maŋtsɛ Dario fa akɛ ama sɔlemɔ we nɛɛ!​—Ezra 5:​11-17; 6:​6-12.

w22.03 15 kk. 7

Ani Oona Nɔ Ni Zakaria Na Lɛ?

Yɛ afi 520 D.Ŋ.B. lɛ, aná maŋtsɛ kroko yɛ Persia ni atsɛɔ lɛ Dario I lɛ, ni no hã nibii tsake kɛhã Yudafoi lɛ. Yɛ enɔyeli afi ni ji enyɔ lɛ nɔ lɛ, ena akɛ naatsĩi ni akɛfɔ̃ sɔlemɔ shĩa lɛ maa nɔ lɛ ejaaa. Dario fã akɛ, atsa nitsumɔ lɛ nɔ koni agbe naa. (Ezr. 6:​1-3) Famɔ nɛɛ ni maŋtsɛ lɛ kɛhã lɛ hã mɔ fɛɛ mɔ naa kpɛ ehe. Shi jeee no pɛ maŋtsɛ lɛ fee. Maŋtsɛ lɛ fã maji ni bɔle Yudafoi lɛ hu akɛ, amɛkagba Yudafoi lɛ anaa, shi moŋ, amɛhã amɛ shika kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa amɛ koni amɛkɛma sɔlemɔ shĩa lɛ amɛgbe naa. (Ezr. 6:​7-12) Enɛ hewɔ lɛ, yɛ nɔ ni shɛɛɛ afii enumɔ mli, ni ji yɛ afi 515 D.Ŋ.B. lɛ, Yudafoi lɛ ma sɔlemɔ shĩa lɛ amɛgbe naa.​—Ezr. 6:15.

w22.03 18 kk. 16

Ani Oona Nɔ Ni Zakaria Na Lɛ?

Gbɛ kroko ni Yehowa tsɔɔ nɔ ehãa wɔleɔ nɔ ni esa akɛ wɔfee ji, kɛtsɔ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” nɔ. (Mat. 24:​45) Bei komɛi lɛ, nyɔŋ lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔi komɛi hãa wɔ ni wɔnuuu shishi jogbaŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ nyɔŋ lɛ baakɛɛ wɔ akɛ wɔsaa wɔhe wɔto oshãra ko ni wɔsusuɔ akɛ enyɛŋ eba he ni wɔyɔɔ lɛ kɔkɔɔkɔ. Aloo ekolɛ wɔbaanu he akɛ nyɔŋ lɛ miitsere nɔ ko tsɔ yɛ gbɛtsɔɔmɔi ni ekɛhã yɛ tsɛŋemɔ hela ko he lɛ hewɔ. Kɛ́ nyɔŋ lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ko hã ni wɔmiinu he akɛ nilee bɛ mli lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee ni baaye abua wɔ ni wɔkɛtsu nii? Wɔbaanyɛ wɔsusu bɔ ni Israelbii lɛ ná gbɛtsɔɔmɔ ni Yoshua kɛ Zerubabel kɛhã amɛ lɛ he sɛɛ amɛhã lɛ he. Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔsusu Biblia mli saji ni kɔɔ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhã ewebii lɛ ni amɛnu he akɛ nilee bɛ mli shi sɛɛ mli lɛ ehere amɛyiwala lɛ ahe.​—Koj. 7:7; 8:10.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w93 6/15 32 kk. 3-5

Ani Obaanyɛ Okɛ Ohe Afɔ Biblia Lɛ Nɔ?

Afee shika lɛ yɛ Tarso, ni ji maŋ ko ni ale amrɔ nɛɛ akɛ Turkey lɛ wuoyi-bokagbɛ. Afee shika lɛ yɛ Persia amralo Mazaeus nɔyeli beaŋ yɛ afii ohai ejwɛ D.Ŋ.B. Ekadiɔ lɛ akɛ maŋ ni yɔɔ “Faa lɛ Biɛ Gbɛ,” ni ji Eufrate Faa lɛ, nɔ amralo lɛ.

Shi mɛni hewɔ ni wɔyɔɔ miishɛɛ yɛ nakai wiemɔ kuku lɛ he lɛ? Ejaakɛ obaana nakai sane lɛ nɔŋŋ yɛ o-Biblia lɛ mli. Ezra 5:6–6:​13 tsĩ sanegbaa ni tee nɔ yɛ Persia maŋtsɛ Dario kɛ amralo ni atsɛɔ lɛ Tatnai teŋ lɛ tã. Nɔ ni tee naataamɔ lɛ shi ji saamɔ ni Yudafoi lɛ saa amɛmaa sɔlemɔtsu ni yɔɔ Yerusalem lɛ. Ezra ji Nyɔŋmɔ Mla lɛ ŋmalɔ ko ni he esa waa, ni obaakpa gbɛ akɛ ebaafee esane lɛ kuku, ni eŋma lɛ pɛpɛɛpɛ. Obaana yɛ Ezra 5:6 kɛ 6:​13 akɛ ewie Tatnai he akɛ “faa lɛ biɛ gbɛ amralo lɛ.”

Ezra ŋma no aaafee afi 460 D.Ŋ.B., ni ji afii 100 sɛɛ dani afee shika nɛɛ. Oo, mɛi komɛi yɛ ni aaanu he akɛ kadimɔ nɔ kɛha blema maŋnɔyelɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ ji nɔ ko bibioo ko kɛkɛ ni aŋma. Shi kɛ obaanyɛ okɛ ohe afɔ Biblia ŋmalɔi anɔ yɛ saji bibii tamɔ nɛkɛ mli lɛ, no lɛ ani esaaa akɛ nɔ haa hekɛnɔfɔɔ ni oyɔɔ yɛ nɔ ni amɛŋmala lɛ amli lɛ faa?

JULY 10-​16

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | EZRA 7-8

“Bɔ Ni Ezra Fee Enii Ehã Lɛ Hã Awo Yehowa Hiɛ Nyam”

w00 10/1 14 kk. 8

Nikasemɔ​—Eŋɔɔ Ni Nyɔmɔwoo Yɛ Mli

Hɛɛ, esa akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa Wiemɔ lɛ ajɛ wɔtsui, ni ji henumɔ jɛɛhe lɛ mli. Esa akɛ wɔná ŋmalɛi lɛ hei komɛi ni wɔkane bianɛ lɛ he miishɛɛ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi wɔsusu he. Esa akɛ wɔjwɛŋ mumɔŋ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ ahe, wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama nɔ, ni wɔjwɛŋ nɔ. Enɛ biɔ sane nɔjwɛŋmɔ kɛ sɔlemɔ. Taakɛ Ezra ji lɛ, ehe miihia ni wɔsaa wɔtsuii kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ. Aŋma yɛ ehe akɛ: “Ezra kɛ etsui efɔ nɔ akɛ eeetao Yehowa mla lɛ sɛɛgbɛ ni eye nɔ, ni etsɔɔ mɛi akpɔi lɛ kɛ mlai lɛ yɛ Israel.” (Ezra 7:​10) Kadimɔ yiŋtoi etɛ hewɔ ni Ezra saa etsui lɛ: koni ekɛkase nii, koni ekɛ nɔ ni ekase lɛ atsu nii, koni ekɛtsɔɔ nii. Esa akɛ wɔnyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ.

si 75 kk. 5

Biblia Wolo Ni Ji 13​—1 Kronika

Kɛ́ mɔ ko yɛ ni sa jogbaŋŋ ni baanyɛ aŋma yinɔsane ni ja jogbaŋŋ tamɔ nɛkɛ lɛ, belɛ ejeee mɔ ko fe Ezra. “No mli lɛ, Ezra esaa etsui akɛ ebaakase Yehowa Mla lɛ, ni ekɛtsu nii, ni etsɔɔ mɛi taomɔ nii kɛ kojomɔi ni yɔɔ mli lɛ yɛ Israel.” (Ezr. 7:​10) Yehowa tsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ eye ebua lɛ. Persia nɔyelɔ lɛ, ni efata nɔyelɔi ni he wa yɛ nakai beiaŋ lɛ ahe lɛ na akɛ Nyɔŋmɔ ehã Ezra hiɛ ekã shi. No hewɔ lɛ, nɔyelɔ lɛ hã lɛ hegbɛ pii yɛ Yuda kpokpaa ni eyeɔ nɔ lɛ nɔ.​—Ezr. 7:​12-26.

it-1 1158 kk. 4

Heshibaa

Ehãa Mɔ Taoɔ Gbɛtsɔɔmɔ Ni Sa. Nyɔŋmɔ tsɔɔ mɔ fɛɛ mɔ ni baa ehe shi ehãa lɛ lɛ gbɛ. Ehe bahia ni Ezra anyiɛ hii 1,500 hiɛ kɛku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon kɛya Yerusalem, ni hii nɛɛ asɛɛ lɛ, osɔfoi, sɔlemɔ shĩa sɔɔlɔi ni atsɛɔ amɛ Netinim, kɛ yei kɛ gbekɛbii fata he. Ni enɛ ji sɔ̃ ni tsii waa. Agbɛnɛ hu, amɛhiɛ shika tsuru kɛ jwiɛtɛi babaoo ni amɛkɛyaawula Yerusalem sɔlemɔ shĩa lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ amɛgbɛfãa lɛ mli lɛ ehe baahia ni amɛná mɛi ni baabu amɛhe, shi Ezra sumɔɔɔ ni ebiɔ Persia maŋtsɛ lɛ ni ehã amɛ asraafoi ni amɛbu amɛhe, ejaakɛ no baatsɔɔ akɛ ekɛ ehiɛ miifɔ̃ adesa hewalɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, Ezra ekɛɛ maŋtsɛ lɛ momo akɛ: “Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ nine ni hi lɛ yɛ mɛi fɛɛ ni taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ anɔ.” No hewɔ lɛ, ebi ni Israelbii lɛ ahi ŋmaa koni no ahã amɛba amɛhe shi amɛhã Yehowa. Amɛsɔle amɛbi Nyɔŋmɔ ni eye ebua amɛ, ni ebo amɛtoi ni ebu amɛhe be ni amɛfãa gbɛ lɛ, ni amɛyashɛ shweshweeshwe ni henyɛlɔ ko tutuaaa amɛ yɛ gbɛ lɛ nɔ.​—Ezr 8:​1-14, 21-32.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w06 1/15 19 kk. 11

Ezra Wolo Lɛ Mli Saji Otii

7:28–​8:​20​—Mɛni hewɔ Yudafoi ni yɔɔ Babilon lɛ ateŋ mɛi babaoo eyanáaa he miishɛɛ akɛ amɛaafata Ezra he kɛya Yerusalem lɛ? Eyɛ mli akɛ afii 60 eho kɛjɛ be ni Yudafoi lɛ ateŋ mɛi ni shi klɛŋklɛŋ kɛtee amɛjakumaŋ lɛ shi moŋ, shi no mli lɛ mɛi komekomei pɛ yɔɔ Yerusalem. Ni tsɔɔ akɛ amɛsɛɛ ní amɛbaaku kɛya Yerusalem lɛ baabi ni amɛyaje shihilɛ shishi ehee yɛ shihilɛi ni mli wawai ni yɔɔ oshara hu mli. Ni no mli hu lɛ, Yerusalem maŋ lɛ mli hilɛ efeee Yudafoi ni yɔɔ Babilon ni ekolɛ amɛmiishwere yɛ jɛmɛ lɛ akɔnɔ ejaakɛ nibii bɛ maŋ lɛ mli. Gbɛ ni atsɔɔ nɔ kɛyaa lɛ hu nɔ yɛ oshara. No hewɔ lɛ, dani mɛi ni baaku amɛsɛɛ lɛ baanyɛ ashi lɛ, ebaabi ni amɛfee mɛi komɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli ni mli wa yɛ Yehowa mli, ní hiɛ dɔɔ yɛ anɔkwa jamɔ mli, ní asaŋ amɛyɔɔ ekãa. Ezra po waje ehe kɛtsɔ Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ nɔ. Yɛ hewalɛ ni Ezra wo mɛi lɛ hewɔ lɛ, wekui 1,500 ní ekolɛ mɛi aaafee 6,000 yɔɔ mli kpɛlɛ akɛ amɛbaaku amɛsɛɛ kɛya amɛjakumaŋ. Ezra to gbɛjianɔ kroko, ni yɛ nakai gbɛjianɔtoo lɛ sɛɛ lɛ, Levibii 38 kɛ sɔlemɔwe sɔɔlɔi (Netinim) 220 hu kpɛlɛ akɛ amɛbaaku amɛsɛɛ.

JULY 17-​23

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | EZRA 9-​10

“Toigbele Yeɔ Awui Waa”

w06 1/15 20 kk. 1

Ezra Wolo lɛ Mli Saji Otii

9:​1, 2​—Mɛni hewɔ eyɔɔ oshara waa ákɛ amɛ kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ aaabote gbalashihilɛ mli lɛ? Esa akɛ maŋbii ni kuɔ sɛɛ kɛyaa amɛshikpɔŋ nɔ lɛ atsu Yehowa anɔkwa jamɔ he nii kɛyashi Mesia lɛ baaba. No hewɔ lɛ, eyɛ oshara waa ákɛ amɛ kɛ shikpɔŋ nɔ bii krokomɛi aaabote gbalashihilɛ mli. Akɛni amɛteŋ mɛi komɛi kɛ wɔŋjalɔi bote gbalashihilɛ mli hewɔ lɛ, yɛ naagbee mli aahu lɛ, maŋ muu lɛ fɛɛ kɛ wɔŋjalɔi amaji lɛ baafee ekome. Ni nɔ ni baajɛ mli aba ji akɛ, anɔkwa jamɔ baalaaje kwraa yɛ shihilɛ mli. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, namɛi ahewɔ Mesia lɛ baaba? No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ shihilɛ ni Ezra yana lɛ ha ehe jɔ̃ ehe!

w09 10/1 10 kk. 6

Mɛni Yehowa Biɔ Yɛ Wɔdɛŋ?

Kɛ́ wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli wɔbo Nyɔŋmɔ toi lɛ, ebaajɔɔ wɔ waa. Mose ŋma akɛ: “[Ye] Yehowa kitãi . . . ni miwoɔ bo ŋmɛnɛ gbi nɛɛ anɔ, koni ahi ahã bo diɛŋtsɛ.” (5 Mose 10:​13) Hɛɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa biɔ yɛ wɔdɛŋ, ni ji ekitãi lɛ fɛɛ lɛ, wɔhilɛkɛhamɔ hewɔ ekɛhãa. Ebiŋ ni wɔfee nɔ ko ni baaye wɔ awui, ejaakɛ Biblia lɛ kɛɛ, “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ.” (1 Yohane 4:8) Hewɔ lɛ, kitãi ni baahã ehi ehã wɔ kɛya naanɔ pɛ ekɛhã wɔ. (Yesaia 48:​17) Kɛ́ wɔfee nibii fɛɛ ni Yehowa efã wɔ lɛ, wɔbaaye wɔhe kɛje naagbai pii ahe bianɛ, ni wɔsɛɛ lɛ, ebaajɔɔ wɔ kɛya naanɔ yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ shishi.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w06 1/15 20 kk. 2

Ezra Wolo Lɛ Mli Saji Otii

10:​3, 44​—Mɛni hewɔ amɛshwie amɛŋamɛi lɛ kɛ bii ni amɛ kɛ amɛ fɔ́ lɛ fɛɛ lɛ? Eji amɛshwie amɛŋamɛi lɛ pɛ kulɛ, yei nɛɛ baanyɛ aku amɛ sɛɛ aba ákɛ amɛmiiba koni amɛbakwɛ amɛbii lɛ. Kɛfata he lɛ, bii lɛ anyɛmɛi ji mɛi titri ni baanyɛ amɛkɛ kwɛmɔ ni he hiaa amɛbii lɛ aha amɛ.

JULY 24-​30

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | NEHEMIA 1-2

“Amrɔ Nɔŋŋ Ni Misɔle”

w08 2/15 3 kk. 5

Okɛ Yehowa Ama Ohiɛ Daa

Bei komɛi lɛ, ekolɛ ehe baahia ni wɔsɔle oya koni Nyɔŋmɔ aye abua wɔ. Be ko lɛ, Persia Maŋtsɛ Artashasta yɔse akɛ Nehemia ni ji edãawolɔ lɛ hiɛ efee mɔbɔmɔbɔ. Maŋtsɛ lɛ bi lɛ akɛ: “Mɛni ji nɔ ni otaoɔ?” Nehemia bɔ amaniɛ akɛ: “Kɛkɛ ni mikpá ŋwɛi Nyɔŋmɔ lɛ fai.” Nehemia sɔle kuku yɛ sɔlemɔ ni eeenyɛ efee akɛ esɔle yɛ etsuiŋ lɛ mli. Shi kɛlɛ Nyɔŋmɔ bo lɛ toi, ejaakɛ Nehemia ná maŋtsɛ lɛ sɛɛfimɔ kɛyatswa Yerusalem gbogboi lɛ. (Kanemɔ Nehemia 2:​1-8.) Hɛɛ, sɔlemɔ ni asɔleɔ kuku yɛ tsuiŋ lɛ baanyɛ awo yibii.

be 177 kk. 4

Wiemɔ Ni Ahaa Trukaa

Kɛ́ atsɛ bo trukaa koni obatsɔɔ ohemɔkɛyelii lɛ amli lɛ, mɛni baanyɛ aye abua bo koni owiemɔi lɛ amɔ shi? Kasemɔ Nehemia, mɔ ni sɔle yɛ eyitsoŋ dani eha sane ní Maŋtsɛ Artashasta bi lɛ lɛ hetoo lɛ. (Neh. 2:4) No sɛɛ lɛ, too nɔ ni obaakɛɛ lɛ he gbɛjianɔ yɛ ojwɛŋmɔ mli oya nɔŋŋ. Wɔbaanyɛ wɔto gbɛ̀i titri lɛ anaa yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ: (1) Halamɔ oti kome loo enyɔ ni okɛbaatsɔɔ sane lɛ mli (obaanyɛ okɛ otii ni anaa yɛ ­Reasoning From the Scriptures lɛ mli lɛ atsu nii). (2) Kpɛɛ oyiŋ yɛ ŋmalɛi ni obaasumɔ ni okɛtsu nii ni okɛfi nakai otii lɛ sɛɛ. (3) Susumɔ ŋaa gbɛ ni obaatsɔ nɔ ni okɛje onii amlitsɔɔmɔ lɛ shishi bɔni afee ni mɔ ni biɔ sane lɛ asumɔ akɛ eeebo toi. Agbɛnɛ jeee shishi ni owie.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w86 2/15 25

Anɔkwa Jamɔ Yeɔ Kunim

Dabi, Nehemia sɔle “jetsɛremɔ kɛ jenamɔ” shii abɔ yɛ bɔ ni nibii efite waa yɛ Yerusalem lɛ hewɔ. (1:​4, 6) Be ni Nehemia ná hegbɛ akɛ ebaakɛɛ Maŋtsɛ Artashasta bɔ ni eshweɔ ni atswa Yerusalem gbogboi lɛ ekoŋŋ lɛ, esɔle tamɔ bɔ ni efɔɔ feemɔ lɛ. Yehowa bo lɛ toi ni ehã maŋtsɛ lɛ fã ni ayatswa Yerusalem gbogboi lɛ ekoŋŋ.

Nɔ Ni Wɔbaanyɛ Wɔkase Yɛ Mli: Nehemia tao gbɛtsɔɔmɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ. Kɛ́ ehe bahia ni wɔkpɛ yiŋ ko ni he hiaa waa lɛ, wɔ hu esa akɛ ‘wɔhiɛ sɔlemɔ mli daa,’ ni wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ atsu nii.​—Romabii 12:12.

JULY 31–AUGUST 6

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | NEHEMIA 3-4

“Ani Onuɔ He Akɛ Nitsumɔ Ni Akɛ Hewalɛ Tsuɔ Lɛ Esaaa Bo?”

w06 2/1 10 kk. 1

Nehemia Wolo Lɛ Mli Saji Otii

3:​5, 27. Taakɛ Tekoa ‘abladei’ lɛ bu amɛhe amɛha lɛ, esaaa akɛ wɔbuɔ wɔhe akɛ wɔnɔ kwɔlɔ fe mɛi ni sa akɛ amɛtsu ninenaa nitsumɔi ni atsuɔ koni akɛha anɔkwa jamɔ aya hiɛ lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase Tekoabii foji lɛ ni jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ amɛhewalɛ tsu nii lɛ.

19.10 23 kk. 11

Mɛni Yehowa Baahã Otsɔ?

11 Afii pii asɛɛ lɛ, nuu ko ni atsɛɔ lɛ Shalum lɛ biyei kɛ mɛi krokomɛi fee ekome ni amɛsaa Yerusalem gbogboi lɛ yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa. (Neh. 2:​20; 3:​12) Eyɛ mli akɛ amɛpapa Shalum ji lumɔ moŋ, shi amɛjɛ amɛtsuiŋ amɛtsu nitsumɔ ni wa ni yɔɔ oshãra nɛɛ. (Neh. 4:​15-18) Esoro bɔ ni amɛfee amɛnii amɛhã lɛ kwraa yɛ bɔ ni Tekoabii hii hiɛnaanɔbii lɛ fee amɛnii amɛhã lɛ he. Amɛ lɛ, ‘amɛbaaa amɛhe shi ni amɛbaatsu’ nitsumɔ lɛ eko. (Neh. 3:5) Kwɛ miishɛɛ ni Shalum biyei lɛ ná be ni agbe nitsumɔ lɛ fɛɛ naa yɛ gbii 52 pɛ mli! (Neh. 6:​15) Ŋmɛnɛ hu lɛ, nyɛmimɛi yei jɛɔ amɛtsuiŋ amɛkɛ amɛhe hãa kɛhã Maŋtsɛyeli Asai kɛ tsũi krokomɛi ni ajɔɔ nɔ ahã Yehowa lɛ amaamɔ kɛ amɛsaamɔ. Nyɛmimɛi yei anɔkwafoi nɛɛ ni he esa waa ni kɛ ekãa tsuɔ nii lɛ náa miishɛɛ waa yɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ nɛɛ ni amɛkɛ amɛhe ewo mli lɛ hewɔ. Anɔkwa, eji amɛfataaa wɔhe kulɛ, tsumaa nitsumɔ nɛɛ yeŋ omanye.

w04 8/1 18 kk. 16

Susumɔ Ni Tamɔ Kristo Nɔ̃ Lɛ Ni Aaaná Yɛ Agbojee He

Esa akɛ Kristofoi, gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ aná Kristo susumɔ yɛ agbojee he. Esa akɛ atsu nitsumɔi srɔtoi yɛ asafo lɛ mli. Kaaha omlifu kɔkɔɔkɔ akɛ abaabi bo ni otsu nibii ni ekolɛ amɛtamɔ nibii ni baa shi lɛ ahe nii. (1 Samuel 25:​41; 2 Maŋtsɛmɛi 3:​11) Fɔlɔi, ani nyɛwoɔ nyɛbii lɛ kɛ mɛi ni eye afii 13 kɛyaa lɛ ahewalɛ koni amɛkɛ miishɛɛ atsu nitsumɔi ni akɛwo amɛdɛŋ akɛ amɛtsu lɛ ahe nii, kɛji eji Maŋtsɛyeli Asa nɔ nifeemɔ, yɛ kpokpaa nɔ kpee ko shishi, loo hei ni afeɔ kpokpaa nɔ kpee yɛ lɛ? Ani amɛnaa bo akɛ ootsu nitsumɔi ni baa shi? Nyɛminuu ko ni amrɔ nɛɛ esɔmɔɔ yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe yitso lɛ kaiɔ efɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ lɛ yɛ faŋŋ mli. Ekɛɛ akɛ: “Bɔ ni amɛtsuɔ Maŋtsɛyeli Asa lɛ loo heni afeɔ kpokpaa nɔ kpee yɛ lɛ saamɔ he nii amɛhaa lɛ ha mile akɛ amɛbuɔ lɛ akɛ ehe miihia waa. Amɛkɛ amɛhe haa yɛ be kɛ beaŋ koni amɛyatsu nitsumɔi ni he baaba sɛɛnamɔ aha asafo lɛ loo nyɛmifeemɔ lɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni nakai nitsumɔi lɛ baatamɔ nɔ ni baa shi ha. Su nɛɛ eye ebua mi koni majɛ misuɔmɔ mli makpɛlɛ nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ nɔ yɛ biɛ nɛɛ yɛ Betel.”

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w06 2/1 9 kk. 1

Nehemia Wolo Lɛ Mli Saji Otii

4:​17, 18​—Te aaafee tɛŋŋ ni mɔ kɛ enine kome pɛ aaatsu nii yɛ tsumaa mli lɛ? Enɛ jeee naagba kɛha mɛi ni tereɔ jatsu lɛ. Kɛ aná akɛ jatsu lɛ tere amɛ loo akɛfɔ̃ amɛkɔ̃ji anɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛkɛ amɛnine kome amɔ mli ‘belɛ amɛkɛ ekome hu hiɛ tawuu nii.’ Mɛi ni ehe hiaa ni amɛkɛ amɛniji enyɔ lɛ fɛɛ ama tsu lɛ ‘ateŋ mɔ fɛɛ mɔ klante ŋmɔ ehɛ, ni ekɛmaa.’ Kɛ henyɛlɔ ko miiba ebatutua amɛ lɛ, amɛfee klalo akɛ amɛbaawu kɛfã amɛhe.

AUGUST 7-​13

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | NEHEMIA 5-7

“Nehemia Sumɔ Ni Esɔmɔ Mɛi, Jeee Ni Asɔmɔ Lɛ”

w02 11/1 27 kk. 4

Anɔkwa Jamɔ Sɛɛfilɔi​—Blema Beaŋ Kɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ

Nehemia kɛ nɔ ni fa fe ebe kɛ gbɛjianɔtoo mli hesai ha. Ekɛ eheloonaa nibii hu fĩ anɔkwa jamɔ sɛɛ. Ekɛ lɛ diɛŋtsɛ eshika hé enyɛmimɛi Yudafoi lɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli. Ekɛ shika fa ni eheee hekpa. ‘Ewaaa’ Yudafoi lɛ ‘ayi’ kɔkɔɔkɔ kɛtsɔ shika fioo ko ni eeehé kɛjɛ amɛdɛŋ ákɛ amralo lɛ nɔ, ni ji nɔ ko ni esa akɛ enine ashɛ nɔ lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ehaa mɛi baa eshia daa koni ekɛ niyenii aha “mɛi oha kɛ nyɔŋmai enumɔ . . . , dani soro mɛi ni jɛ jeŋmaji ni bɔle wɔ lɛ ateŋ ní baa wɔŋɔɔ lɛ.” Ekɛ “tsinanuu kome kɛ tooi ni eshwi ekpaa, [kɛ] fijiatsɛmɛi hu” haa egbɔi lɛ gbi fɛɛ gbi. Kɛfata he lɛ, ekɛ “wein srɔtoi fɛɛ hu babaoo”​—ni efiteɔ lɛ diɛŋtsɛ eshika kɛtsuɔ he nii lɛ​—haa amɛ shikome yɛ daa gbii nyɔŋma mli.​—Nehemia 5:​8, 10, 14-18.

w16.09 6 kk. 16

“Kaahã Onijiaŋ Miigbɔjɔ”

16 Yehowa ye ebua Nehemia kɛ Yudafoi lɛ ni amɛná ekãa kɛtswa Yerusalem gbogboi lɛ. Ekãa ni amɛkɛtsu nitsumɔ lɛ hewɔ lɛ, yɛ gbii 52 pɛ mli lɛ, amɛtswa gbogboi lɛ fɛɛ amɛgbe naa! (Neh. 2:​18; 6:​15, 16) Eyɛ mli akɛ Nehemia ji mɔ ni kwɛ nitsumɔ lɛ nɔ moŋ, shi lɛ hu etsu eko. (Neh. 5:​16) Ŋmɛnɛ lɛ, asafoŋ onukpai babaoo kaseɔ Nehemia. Amɛyayeɔ amɛbuaa yɛ hei ni aamamɔ Maŋtsɛyeli Asai kɛ tsũi krokomɛi ni akɛjáa Yehowa yɛ lɛ. Kɛfata he lɛ, kɛ́ aasaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ, amɛkɛ amɛhe woɔ mli. Asafoŋ onukpai nɛɛ sumɔɔ amɛnyɛmimɛi lɛ, ni no hewɔ lɛ, amɛkɛ amɛ feɔ ekome yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ni amɛyasaraa amɛ koni amɛwo amɛteŋ mɛi ni efee yeyeeye ni amɛnijiaŋ miihe aje wui lɛ hewalɛ.​—Kanemɔ Yesaia 35:​3, 4.

w00 2/1 32

Te Yehowa Baakai Bo Eha Tɛŋŋ?

Nakai nɔŋŋ Biblia lɛ tsɔɔ akɛ ní Nyɔŋmɔ ‘aaakai’ lɛ tsɔɔ akɛ ni efee nɔ ko pɔtɛɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni nu afua hà shikpɔŋ nɔ fɛɛ gbii 150 lɛ, “Nyɔŋmɔ kai Noa . . . , ni Nyɔŋmɔ ha kɔɔyɔɔ ko batswa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni nui lɛ bɔi [shibaa, NW].” (1 Mose 8:1) Afii ohai abɔ sɛɛ lɛ, Samson ni Filistibii lɛ shwila lɛ ni amɛwo lɛ kɔsɔŋkɔsɔ lɛ sɔle akɛ: “Yehowa! miikpao fai, kaimɔ mi agbɛnɛ, ni owo mi hewalɛ shikome nɛɛ pɛ kɛkɛ.” Yehowa kai Samson kɛtsɔ hewalɛ ni fe adesai anɔ̃ ni ekɛha lɛ koni enyɛ etɔ owele yɛ Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ anɔ. (Kojolɔi 16:​28-30) Yɛ Nehemia gbɛfaŋ lɛ, Yehowa jɔɔ emɔdɛŋbɔi lɛ anɔ, ni ato anɔkwa jamɔ shishi yɛ Yerusalem ekoŋŋ.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w07 7/1 30 kk. 15

“Okɛ Ekpakpafeemɔ Aye Efɔŋ Nɔ Kunim”

Nɔ ni ji etɛ lɛ, Nehemia henyɛlɔi lɛ to akɛ amɛkɛ sɛɛgbɛtsɔɔlɔ, ni ji Israelnyo ko ni atsɛɔ lɛ Shemaia lɛ tsu nii koni eha Nehemia aku Nyɔŋmɔ Mla mli. Shemaia kɛɛ Nehemia akɛ: “Ha wɔyakpe yɛ Nyɔŋmɔ we lɛ, yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli, ní wɔŋamɔ sɔlemɔtsu lɛ shinaai lɛ; ejaakɛ amɛbaaba ní amɛbagbeo, nyɔɔŋ po amɛbaaba ní amɛbagbeo!” Shemaia kɛɛ Nehemia akɛ aakpaŋ ni abagbe lɛ Nehemia lɛ, shi kɛ́ eyatee ehe yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ, ebaanyɛ ehere eyiwala. Shi Nehemia jeee osɔfo. Eji tɔmɔ akɛ Nehemia baayatee ehe yɛ Nyɔŋmɔ we lɛ. Ani ebaaku Nyɔŋmɔ Mla mli koni ekɛhere eyi wala? Nehemia to he akɛ: “Ni namɔ yɔɔ ní tamɔ mi ní eeebote sɔlemɔtsu lɛŋ, koni eyi aná wala? Miyaaa mli!” Mɛni hewɔ tsɔne ni atsɔ Nehemia lɛ nyɛɛɛ adu lɛ lɛ? Ejaakɛ ele akɛ enyɛmi Israelnyo ji Shemaia moŋ, shi “jeee Nyɔŋmɔ tsu lɛ.” Ele akɛ anɔkwa gbalɔ woŋ lɛ ŋaa kɔkɔɔkɔ ní eku Nyɔŋmɔ Mla mli. Shikome ekoŋŋ lɛ, Nehemia eŋmɛɛɛ gbɛ ni shitee-kɛwolɔi efɔŋfeelɔi aye enɔ kunim. No sɛɛ etsɛɛɛ kwraa lɛ, ewie akɛ: “Ni gbii nyɔŋmai enumɔ kɛ enyɔ sɛɛ lɛ agbe gbogbo lɛ naa yɛ Elul nyɔŋ lɛ nɔ gbi ní ji gbi nyɔŋmai enyɔ kɛ enumɔ lɛ nɔ.”​—Nehemia 6:​10-15; 4 Mose 1:​51; 18:7.

AUGUST 14-​20

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | NEHEMIA 8-9

“Miishɛɛ Ni Yehowa Hãa Anáa Lɛ Ji Nyɛmɔɔ Ni Wa”

w13 10/15 21 kk. 2

Nɔ Ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Sɔlemɔ Ko Ni Sa Mli

Beni Yudafoi lɛ tswa Yerusalem gbogboi lɛ amɛgbe naa lɛ sɛɛ nyɔɔŋ kome ni amɛfee henaabuamɔ ni wɔtsĩ tã nɛɛ. (Neh. 6:​15) Nyɔŋmɔ webii lɛ gbe nitsumɔ lɛ naa yɛ gbii 52 pɛ mli, kɛkɛ ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ ma amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ. No hewɔ lɛ, yɛ nyɔɔŋ ni nyiɛ sɛɛ ni ji Tishri lɛ klɛŋklɛŋ gbi lɛ nɔ lɛ, amɛbua amɛhe naa yɛ blohu lɛ mli koni amɛbo Ezra kɛ Levibii krokomɛi lɛ atoi, beni amɛkaneɔ Nyɔŋmɔ Mla lɛ ni amɛtsɔɔ shishi lɛ. (Mfoniri 1) Wekui fɛɛ, ni “mɛi fɛɛ ní kɛ́ amɛnu ní amɛaanu shishi” lɛ fata he lɛ, damɔ shi ni amɛbo toi “kɛjɛ leebi kɛyashi shwane fintĩi.” Enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛha wɔ mɛi ni ŋmɛnɛ lɛ, wɔyadamɔɔɔ shi kɛ́ wɔtee Maŋtsɛyeli Asai anɔ, shi moŋ wɔyataraa sɛ̃ii anɔ lɛ! Kɛlɛ, kɛ́ wɔtee jɛmɛ lɛ, ani wɔjwɛŋmɔ kpaa shi ni wɔsusuɔ nibii krokomɛi ahe beni kpeei lɛ miiya nɔ? Kɛ́ nakai lɛ, susumɔ nɔkwɛmɔnɔ kroko ni Israelbii ni hi shi yɛ blema lɛ fee lɛ he okwɛ. Jeee sane lɛ toi kɛkɛ amɛbo, shi amɛjwɛŋ nɔ ni amɛnu lɛ nɔ aahu akɛ amɛbɔi yaafo ejaakɛ amɛyeko Nyɔŋmɔ Mla lɛ nɔ.​—Neh. 8:​1-9.

w07 7/15 22 kk. 9-​10

Ani ‘Obaaya Nɔ Onyiɛ Yɛ Mumɔ Naa’?

Kɛ́ mɔ ko yɛ miishɛɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ etsui enyɔ emli waa diɛŋtsɛ. Yehowa ji “miishɛɛ Nyɔŋmɔ.” (1 Timoteo 1:​11, NW; Lala 104:​31) Bi lɛ náa he miishɛɛ akɛ efee e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii. (Lala 40:9; Hebribii 10:​7-9) Ni ‘Yehowa he miishɛɛ lɛ ji wɔhewalɛ!’​—Nehemia 8:10.

Miishɛɛ ni Nyɔŋmɔ kɛhaa wɔ lɛ haa wɔtsui nyɔɔ wɔmli diɛŋtsɛ kɛ́ wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii yɛ jaramɔ shihilɛi amli, yɛ awerɛhoyeli loo yɛ yiwaa beaŋ po. Mɛɛ miishɛɛ po “Nyɔŋmɔ he nilee” haa wɔnáa nɛkɛ! (Abɛi 2:​1-5) Anɔkwa nilee kɛ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ kɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli lɛ ji nɔ ni haa wekukpãa ni yɔɔ miishɛɛ hiɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ. (1 Yohane 2:​1, 2) Jeŋ muu fɛɛ anɔkwa nyɛmifeemɔ kuu pɛ ni yɔɔ lɛ mlibii ni wɔji lɛ hu haa wɔnáa miishɛɛ. (Zefania 3:9; Hagai 2:7) Maŋtsɛyeli lɛ he hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ kɛ hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔjaje sanekpakpa lɛ haa wɔmii shɛɔ wɔhe. (Mateo 6:​9, 10; 24:​14) Nakai nɔŋŋ hu naanɔ wala he hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ lɛ haa wɔnáa miishɛɛ. (Yohane 17:3) Akɛni wɔyɛ hiɛnɔkamɔ ni nɔ bɛ nɛɛ hewɔ lɛ, esa akɛ ‘wɔmii ashɛ wɔhe jogbaŋŋ.’​—5 Mose 16:15.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

it-1 145 kk. 2

Aramaik

Be ni Hebribii lɛ yɔɔ Babilon lɛ, etamɔ nɔ ni wiemɔ titri ni amɛwie ji Aramaik. No hewɔ lɛ, ehe bahia ni atsɔɔ Hebri Ŋmalɛ lɛ shishi kɛya Aramaik mli ahã amɛ. Agbɛnɛ hu, atsɔɔ nɔ ni ŋmalɛ lɛ tsɔɔ lɛ mli bɔ ni afee ni mɔ fɛɛ mɔ anu nɔ ni ŋmalɛ lɛ biɔ ni efee lɛ shishi jogbaŋŋ, kɛ́ enuɔ Hebri jio, enuuu jio.

AUGUST 21-​27

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | NEHEMIA 10-​11

“Amɛkɛ Nibii Komɛi Shã Afɔle Yɛ Yehowa Hewɔ”

w98 10/15 22 kk. 13

Yerusalem Ni Yeɔ Egbɛi Lɛ Anɔkwa

“Kpaŋmɔ ni mli wa” ni asɔo naa yɛ Nehemia gbii lɛ amli lɛ saa Nyɔŋmɔ blema webii lɛ kɛha gbi ni abaagbele Yerusalem gbogbo lɛ naa lɛ. Shi ehe miihia ni atsu sane kroko ko ni he hiaa he nii lolo. Amrɔ nɛɛ ni atswa gbogbo ni da awo he kɛ agbói 12 nɛɛ, ehe miihia ni aná gbɔmɛi ni fa yɛ Yerusalem. Eyɛ mli akɛ Israelbii komɛi yɛ jɛmɛ moŋ, “shi maŋ lɛ mli lɛɛ ni eda hu, shi mɛi ni yɔɔ mli lɛ faaa.” (Nehemia 7:4) Bɔni afee ni amɛtsu naagba nɛɛ he nii lɛ, gbɔmɛi lɛ “fɔ̃fɔ̃ɔ oshikii, koni mɛi nyɔŋma ateŋ lɛ mɔ kome abahi Yerusalem, maŋ krɔŋkrɔŋ lɛŋ.” Bɔ ni amɛjɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkpɛlɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ lɛ tsirɛ gbɔmɛi lɛ ni amɛjɔɔ “hii fɛɛ ni shi amɛtsitsi akɛ amɛaabahi Yerusalem lɛ.” (Nehemia 11:​1, 2) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po enɛ ji kɛha anɔkwa jalɔi fɛɛ ni ŋmɛnɛ amɛshihilɛi ŋmɛɔ amɛ gbɛ koni amɛfã kɛya he ni Kristofoi ni amɛdara yɛ mumɔŋ lɛ ayelikɛbuamɔ he hiaa waa yɛ lɛ nɛkɛ!

w86 2/15 26

Anɔkwa Jamɔ Yeɔ Kunim

Ebaabi ni mɛi ni shiɔ amɛshikpɔji, ni ji amɛgboshinii ni amɛná kɛjɛ amɛblematsɛmɛi lɛ aŋɔɔ lɛ kɛ nibii komɛi ashã afɔle, ni nibii komɛi hu baaŋmɛɛ amɛ. Mɛi ni baahi Yerusalem lɛ kɛ oshãrai komɛi hu baanyɛ akpe. Enɛ hewɔ lɛ, Yudafoi krokomɛi lɛ na mɛi ni fã ni amɛyahi Yerusalem lɛ akɛ amɛsa yijiemɔ, ni ekã shi faŋŋ akɛ amɛsɔle koni Yehowa ajɔɔ amɛ.

w16.04 7 kk. 15

Kɛ́ Wɔye Nyɔŋmɔ Anɔkwa Lɛ, Wɔbaaná Ehiɛ Duromɔ

Be ni wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔhã Yehowa lɛ, wɔwo lɛ shi akɛ, wɔbaafee esuɔmɔnaa nii, ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba. No mli lɛ, wɔle akɛ jeee be fɛɛ be wɔbaaná lɛ mlɛo akɛ wɔbaaye nakai shiwoo lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ Nyɔŋmɔ kɛɛ wɔ akɛ wɔfee nɔ ko ni wɔsumɔɔɔ, loo nɔ ko ni baanyɛ ahã wɔhe afĩ wɔ lɛ, te wɔfeɔ wɔnii wɔhãa tɛŋŋ? Ani wɔpuɔ sɛɛsɛɛ? Aloo wɔyeɔ wɔshiwoo lɛ nɔ ni wɔjɛɔ wɔtsuiŋ wɔboɔ lɛ toi? Anɔkwa, jeee be fɛɛ be eyɔɔ mlɛo akɛ wɔkɛ wɔnibii baashã afɔle wɔhã Yehowa, shi kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ebaajɔɔ wɔ waa. (Maleaki 3:​10) Ni Yefta biyoo lɛ hu? Te efee enii ehã tɛŋŋ yɛ epapa shiwoo lɛ he?

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

w06 2/1 11 kk. 1

Nehemia Wolo Lɛ Mli Saji Otii

10:​34​—Mɛni hewɔ abi koni mɛi lɛ aha lai lɛ? Akɛ famɔ haaa yɛ Mose Mla lɛ mli akɛ aha lai. Hiamɔ ni ba lɛ titri hewɔ ni abi koni aha lai lɛ. Ehe bahia ni aná lai babaoo bɔni afee ni anyɛ ashã afɔlei lɛ yɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ. Eeenyɛ efee akɛ sɔlemɔwe sɔɔlɔi ní jeee Israelbii ji amɛ lɛ ayi faaa. No hewɔ lɛ afɔ̃ oshikii bɔni afee ni aná mɛi ni kɛ lai baaha daa.

AUGUST 28–SEPTEMBER 3

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | NEHEMIA 12-​13

“Kɛ́ Oohala Nanemɛi Lɛ Ye Yehowa Anɔkwa”

it-1 95 kk. 5

Amonbii

Be ni ashwie Tobia kɛje sɔlemɔ shĩa lɛ kpoi lɛ anɔ lɛ sɛɛ lɛ, akane Nyɔŋmɔ mla ni yɔɔ 5 Mose 23:​3-6 lɛ, ni tsɔɔ akɛ Amonnyo ko loo Moabnyo ko akaba Israel asafo lɛ mli lɛ, ni akɛtsu nii. (Ne 13:​1-3) No mli lɛ, aaafee afii 1,000 eho be ni awo mla nɛɛ. Awo mla nɛɛ ejaakɛ be ni eshwɛ fioo ni Israelbii lɛ baashɛ shiwoo shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Amonbii lɛ kɛ Moabbii lɛ kpoo akɛ amɛbaaye amɛbua amɛ. Anu mla nɛɛ shishi akɛ etsɔɔ akɛ Amonnyo ko loo Moabnyo ko nyɛŋ etsɔ Israelnyo ni ená hegbɛ fɛɛ ni Israelnyo ko yɔɔ lɛ eko. Enɛ etsɔɔɔ akɛ Amonnyo ko loo Moabnyo ko nyɛŋ ekɛ Israelbii lɛ abɔ loo ehi amɛteŋ koni ená jɔɔmɔ ni Nyɔŋmɔ jɔɔ ewebii lɛ eko. Zelek ni atsi etã afata David tatsɛmɛi lɛ ahe lɛ, kɛ Moab yoo Rut sane lɛ maa enɛ nɔ mi.​—Rut 1:​4, 16-18.

w13 8/15 4 kk. 5-6

Atsuu Nyɛhe

Nyɛkanea Nehemia 13:​4-9. Nibii ni he tseee ebɔle wɔ, no hewɔ lɛ ebɛ mlɛo akɛ wɔɔhi shi akɛ mɛi ni he tse. Nyɛhaa wɔsusua hii enyɔ komɛi, Eliashib kɛ Tobia he wɔkwɛa. No mli lɛ, osɔfonukpa ji Eliashib, ni Tobia hu ji Amonnyo, ni eeenyɛ efee akɛ eji Persia nɔyeli ni kwɛɔ Yudea nɔ lɛ onukpai lɛ ateŋ mɔ kome. Tobia kɛ ewebii lɛ te shi amɛwo Nehemia beni Nehemia kwɛɔ ni atswa Yerusalem gbogboi lɛ. (Neh. 2:​10) Aŋmɛɛɛ gbɛ ni Amonnyo ko aba sɔlemɔwe lɛ kpoi lɛ anɔ. (5 Mose 23:3) No hewɔ lɛ, mɛni hewɔ osɔfonukpa lɛ eha mɔ ko tamɔ Tobia tsũ yɛ sɔlemɔwe lɛ?

Wekukpaa ko yɛ Eliashib kɛ Tobia teŋ. Tobia kɛ ebinuu Yehohanan fɛɛ kɛ Yudayei ehi shi, ni Yudafoi lɛ babaoo wieɔ Tobia he ekpakpa. (Neh. 6:​17-19) No mli lɛ, Eliashib nabii lɛ ateŋ mɔ kome kɛ Tobia naanyo kpaakpa Sanbalat, ni eji amralo yɛ Samaria lɛ biyoo ehi shi. (Neh. 13:​28) Ekolɛ wekukpaa nɛɛ hewɔ Osɔfonukpa Eliashib kɛ mɔ ko ni jeee Israelnyo, ni ete shi ewo amɛ pɛŋ lɛ bɔɔ lɛ. Shi Nehemia jie Tobia shĩa nibii lɛ fɛɛ kɛje tsũ lɛ mli eshwie, ni ekɛ nakai feemɔ tsɔɔ akɛ eyeɔ Yehowa anɔkwa.

w96 3/15 16 kk. 6

Anɔkwayeli He Kaa Lɛ Naa Ni Adamɔɔ

Kɛ wɔyeɔ Yehowa Nyɔŋmɔ anɔkwa lɛ, wɔkɛ mɛi fɛɛ ni ji ehenyɛlɔi lɛ ebɔŋ naanyo. No hewɔ ni kaselɔ Yakobo ŋma akɛ: “Gbalafitelɔi! nyɛleee akɛ je nɛɛ hedɔɔ lɛ, Nyɔŋmɔ nyɛɛ ni lo? No hewɔ lɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ akɛ etsɔ je nɛɛ hedɔlɔ lɛ, etsɔ Nyɔŋmɔ henyɛlɔ.” (Yakobo 4:4) Wɔmiisumɔ ni wɔna anɔkwayeli ni Maŋtsɛ David jie lɛ kpo lɛ eko, beni ekɛɛ: “Yehowa, aso mɛi ni nyɛɛɔo lɛ, mikanyɛ amɛ? Mɛi ni teɔ shi woɔo lɛ, mikanyɛ amɛ? Minyɛɛɔ amɛ nyɛɛ kpakpa, ni mibuɔ amɛ mihenyɛlɔi.” (Lala 139:​21, 22) Wɔsumɔɔɔ ni wɔkɛ mɛi ni jɛɔ amɛ suɔmɔ mli amɛfeɔ esha lɛ abɔ, ejaakɛ tsakpaa ko bɛ wɔkɛ amɛ teŋ. Ani anɔkwa ni wɔyeɔ Nyɔŋmɔ lɛ haŋ wɔtsi wɔhe kɛjɛ Yehowa henyɛlɔi ni tamɔ nɛkɛ ni wɔkɛ amɛ aaabɔ, kɛtsɔ mɔ lɛ diɛŋtsɛ loo kɛtsɔ tɛlivishin nɔ lɛ he?

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

it-2 452 kk. 9

Lala

Be ni atsiɔ mɛi ni ku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon lɛ atã lɛ, atsi Levibii ni ji lalɔi lɛ atã akɛ kuu srɔto. (Ezr 2:​40, 41) Persia maŋtsɛ Artashasta po kɛ famɔ hã yɛ amɛ kɛ kui srɔtoi krokomɛi ahewɔ. Efã akɛ akahe “too, loo jatsu too, loo gbɛjegbɛ too” yɛ amɛ kɛ kui krokomɛi lɛ adɛŋ. (Ezr 7:​24) Sɛɛ mli lɛ, maŋtsɛ lɛ wo mla akɛ, “ahã lalɔi lɛ nibii fɛɛ ni he hiaa amɛ gbi fɛɛ gbi.” Eyɛ mli akɛ abɔ amaniɛ akɛ Artashasta ni wo mla nɛɛ moŋ, shi ekã shi faŋŋ akɛ Ezra ni kɛ famɔ nɛɛ hã yɛ hewalɛ ni Artashasta kɛhã lɛ naa. (Ne 11:​23; Ezr 7:​18-26) No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ lalɔi lɛ fɛɛ ji Levibii moŋ, shi ebɛ naakpɛɛ akɛ Biblia lɛ tsi amɛtã akɛ kuu srɔto; “lalɔi lɛ, kɛ Levibii lɛ.”​—Ne 7:1; 13:​10.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje